AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ

Átírás

1 Nagykanizsa-Netta-Pannonia Hulladéklerakót Üzemeltető Kft. AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ Nagykanizsa-Bagola települési szilárd hulladéklerakó bővítése tárgyú közbeszerzési eljáráshoz 1

2 I. ALAPVETŐ INFORMÁCIÓK, ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLATTEVŐK RÉSZÉRE BEVEZETŐ 1. Általános rendelkezések Nagykanizsa-Netta-Pannonia Hulladéklerakót Üzemeltető Kft. (8800 Nagykanizsa, Regionális Hulladéklerakó nagykanizsai hrsz ) mint Ajánlatkérő (a továbbiakban: Ajánlatkérő) a Nagykanizsa-Bagola települési szilárd hulladéklerakó bővítése tárgyban a közbeszerzésekről szóló évi CXLIII. törvény (továbbiakban Kbt.) Harmadik része szerint, a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályainak alkalmazásával a Kbt a alapján közbeszerzési eljárást indított. Jelen dokumentáció az eljárást megindító felhíváshoz kapcsolódik. Az Ajánlatkérőnek jelen dokumentáció kiadásával az a célja, hogy a Kbt. alapelveinek, céljainak és rendelkezéseinek legmesszemenőbb mértékig történő biztosításával elősegítse Ajánlattevő részére a sikeres ajánlattétel lehetőségét. Az Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevő szíves figyelmét arra, hogy a Kbt. 2. (7) bekezdésére tekintettel a Kbt-ben meghatározott szabályoktól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben a Kbt. azt kifejezetten megengedi. Az ajánlatot a jelen dokumentációban, valamint az eljárást megindító felhívásban foglalt tartalmi és formai előírásokat figyelembe véve kell elkészíteni. Az Ajánlatkérő arra kéri a Tisztelt Ajánlattevőt, hogy ajánlatát szigorúan az eljárást megindító felhívásban és a jelen dokumentációban előírt formában és tartalommal dolgozza ki, figyelemmel természetesen a Kbt. szabályaira is. A felhívástól, vagy a dokumentációtól való eltérés az ajánlat érvénytelenségét vonhatja maga után. 2. Kiegészítő tájékoztatás 2.1. Ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatást a Kbt ban foglaltak szerint, a Kbt. 114 (6) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel nyújt Ajánlattevő részére. Ajánlattevő a melitta.piszkor@tpi.hu címre megküldve, írásban fordulhat az eljárást megindító felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban kiegészítő (értelmező) tájékoztatásért az Ajánlatkérőhöz. Kérjük Ajánlattevőt, hogy kiegészítő tájékoztatás iránti kérését szerkeszthető elektronikus formátumban (WORD) (is) küldje meg a fenti címre. Ajánlatkérő a kérés beérkezését követően az ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű időben, lehetőség szerint legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta előtt két munkanappal írásban válaszol minden egyes kérdésre. Ajánlatkérő a kiegészítő kérdésekre adott válaszokat elektronikusan e- mail útján küldi meg minden Ajánlattevőnek, valamint a Kbt. 39. (1) bekezdés szerint hozzáférhetővé teszi Az Ajánlattevőnek a kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérdését olyan időpontban kell Ajánlatkérőnek feltennie, hogy Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatást a 2.1. pontban foglalt 2

3 határidőben meg tudja adni. Ajánlattevő felelőssége, hogy a kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérdések ésszerű határidőben megérkezzenek az Ajánlatkérőhöz. Ajánlatkérő kéri Ajánlattevőt, hogy a kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérdéseit legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta előtt öt munkanappal küldje meg Ajánlatkérő részére Ajánlatkérő kéri Ajánlattevőt, hogy a kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérdéseit tartalmazó dokumentumban jelölje meg azt az címet, amelyre a választ kéri. Az Ajánlattevő kizárólagos felelőssége, hogy olyan elérhetőséget adjon meg, amely a megküldendő dokumentumok fogadására 24 órában alkalmas. Ugyancsak az Ajánlattevő felelőssége, hogy a szervezeti egységén belül a kiegészítő tájékoztatás időben az arra jogosulthoz kerüljön Az Ajánlatkérő visszautasít minden személyes vagy nem dokumentálható kapcsolattartási formát A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét A kiegészítő tájékoztatás a kibocsátás sorrendjében számozásra kerül. A kiegészítő tájékoztatások kézhezvételét, elérését az Ajánlattevő köteles haladéktalanul visszaigazolni. A kiegészítő tájékoztatások kézhezvétele, elérése visszaigazolásának elmulasztása esetén az Ajánlattevő nem hivatkozhat arra, hogy a kiegészítő tájékoztatásokat nem kapta meg hiánytalanul határidőre Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások az Ajánlattételi dokumentáció részévé válnak. 3. Közös ajánlattétel 3.1. Az eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági szereplővel, amelynek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást Közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni. A közös ajánlattevők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését. Minden a Kbt. szerint előírt értesítés, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása, a hiánypótlás, a felvilágosítás és indoklás kérése esetében az Ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek szóló értesítését, tájékoztatását, illetve felhívását a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőnek küldi meg Közös ajánlattétel esetén az ajánlathoz csatolni kell az egyetemleges felelősségvállalásról szóló megállapodást (konzorciumi szerződés) legalább az alábbi tartalommal: - a közös ajánlattevők megnevezése, - a vezető konzorciumi tag (a képviselő) megjelölése azzal, hogy a képviselő korlátozás nélkül jogosult valamennyi konzorciumi tagot képviselni az ajánlatkérővel szemben a jelen közbeszerzési eljárásban és az ajánlatkérő felé megteendő, illetve megtehető jognyilatkozatok tekintetében, - a képviselő felel az ajánlatkérővel való kapcsolattartásért, a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés konzorciumon belüli koordinálásért és konzorcium általi végrehajtásáért, - a tervezett feladatmegosztás részletes ismertetése, 3

4 - valamennyi konzorciumi tag nyilatkozata arról, hogy egyetemleges felelősséget vállalnak a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés szerződésszerű teljesítéséért, - számlázás rendjének meghatározása, - a szerződés hatályának beállta vagy annak megszűnése nem függ valamely további feltételtől vagy időponttól; hatálybalépése nem függ harmadik személy beleegyezésétől, illetve hatósági jóváhagyástól, a konzorcium valamennyi tagjának az aláírásával hatályba lép Az egy közös ajánlatot benyújtó gazdasági szereplők személyében az ajánlattételi határidő lejárta után változás nem következhet be. 4. Az ajánlat elkészítésének és benyújtásának előírásai Ajánlatkészítés során a dokumentációban és az eljárást megindító felhívásban foglaltak, valamint a Kbt. előírásai szerint kell eljárni Az ajánlat benyújtásával kapcsolatos formai előírások Az ajánlatot 1 (egy) eredeti példányban kell beadni. Az ajánlatot teljes terjedelmében elektronikusan is be kell nyújtani elektronikus adathordozón (CD-n, DVD-n vagy pendriveon).pdf formátumban, valamint a tételes költségvetést szerkeszthető (Excel) formátumban is. Az elektronikusan benyújtott ajánlat tartalmában mindenben meg kell, hogy egyezzen a papír alapon benyújtott ajánlattal. Esetleges eltérés esetén a papír alapon benyújtott ajánlat az irányadó Az ajánlatot állagsérelem nélkül nem bontható olyan kötésben (összefűzve vagy kötve) kell benyújtani, amelyből állagsérelem nélkül lapot kivenni, cserélni nem lehet, minden lapját folyamatos oldalszámozással kell ellátni. (Elegendő a szöveget vagy számokat vagy képet tartalmazó oldalakat számozni, az üres oldalakat nem kell, de lehet.) Az ajánlatot lapszámokat is tartalmazó tartalomjegyzékkel ellátva kell benyújtani Az ajánlatot és az elektronikus adathordozót zárt, sérülésmentesen, megbonthatatlan csomagolásban kell benyújtani. Az Ajánlat lezárt csomagolását a következő felirattal kell ellátni AJÁNLAT Nagykanizsa-Netta-Pannonia Hulladéklerakót Üzemeltető Kft. Nagykanizsa-Bagola települési szilárd hulladéklerakó bővítése Az ajánlattételi határidő lejárta előtt tilos felnyitni! Ha a csomagolást nem jelölik meg a fenti előírásnak megfelelően, az Ajánlatkérő nem vállal felelősséget a benyújtott ajánlat elkeveredéséért és idő előtti felbontásáért. Az ilyen okból idő előtt felbontott Ajánlatot érvénytelenné minősíti. Amennyiben a csomag nincs lezárva és a fentieknek megfelelő jelölésekkel ellátva, az Ajánlatkérő nem vállal felelősséget az ajánlat elirányításáért, vagy idő előtti felbontásáért. 4

5 4.2. Az ajánlat benyújtásával kapcsolatos előírások Az ajánlat benyújtásának címe: TIBOLD & PISZKOR Ügyvédi Iroda 1066 Budapest, Teréz krt. 38. I. em Az ajánlat átvételéről Ajánlatkérő elismervényt állít ki, és egyben gondoskodik arról, hogy az átvétel időpontjától az ajánlat bontásáig az ajánlatkérőn kívül az ajánlathoz illetéktelen ne jusson. Az ajánlat csomagolásának sértetlenségéről az átvétel időpontjától kezdve a bontásig az Ajánlatkérő köteles gondoskodni A postán feladott ajánlatot Ajánlatkérő akkor tekinti határidőn belül benyújtottnak, ha a kézhezvételére a benyújtásra megjelölt címen az ajánlattételi határidőig sor került. Az Ajánlattevő felelőssége, ha a postai úton, gyorspostán vagy más futárszolgálattal küldött ajánlat a fentiekben feltüntetett időpontra, vagy megadott helyre nem érkezik meg Az ajánlat akkor minősül az ajánlattételi határidőn belül beérkezettnek, ha legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártáig a fent megjelölt helyen, dokumentáltan (átvételi elismervénnyel igazoltan) az Ajánlatkérő birtokában van Ajánlatkérő felhívja Ajánlattevő figyelmét, hogy az ajánlat átvételét akár közvetlenül, akár postai úton munkanapokon 10:00 és 14:00 óra között, az ajánlattételi határidő lejártának napján 9:00 órától az ajánlattételi határidőig tudja biztosítani. Ajánlatkérő felhívja Ajánlattevő figyelmét, hogy az ajánlat átvétele - várakozás, sorban állás, az átvétellel kapcsolatos adminisztráció lebonyolításának időigénye miatt - hosszabb időt (15-30 perc) is igénybe vehet, ezt az ajánlatok benyújtásánál Ajánlattevő vegye figyelembe Az ajánlat összeállítására vonatkozó szabályok Az Ajánlattevőnek az eljárást megindító felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészíteni, figyelemmel a Kbt. előírásaira is. Amennyiben az ajánlat nem felel meg a felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, az az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után Az Ajánlattevőnek ajánlatát a dokumentációban részletesen meghatározott igényeknek megfelelően kell benyújtani oly módon, hogy az ajánlat a lehető legteljesebb mértékben megfeleljen az Ajánlatkérő által megkívánt elvárásoknak A mellékleteket és a nyilatkozatokat a dokumentációban szereplő minta szerint, továbbá a Kbt.- ben, valamint az eljárást megindító felhívásban meghatározottak szerinti tartalommal kell benyújtani. A dokumentációban valamely nyilatkozatra vonatkozóan szereplő nyilatkozatminta alkalmazását az Ajánlatkérő kizárólag ajánlja A Kbt. 44. (1) bekezdés alapján a gazdasági szereplő az ajánlatban, hiánypótlásban, valamint a Kbt. 72. szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. ] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. 5

6 A gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők, b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény 27. (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat, c) az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező által az alkalmasság igazolása körében bemutatott ca) korábban teljesített közbeszerzési szerződések, illetve a Kbt. szerinti építés- vagy szolgáltatási koncessziók megkötésére, tartalmára és teljesítésére vonatkozó információkat és adatokat, cb) gépekre, eszközökre, berendezésekre, szakemberekre, tanúsítványokra, címkékre vonatkozó információkat és adatokat, d) az ajánlatban meghatározott áruk, építési beruházások, szolgáltatások leírását, ide nem értve a leírásnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében a Kbt. 44. (1) bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak, e) ha az ajánlatkérő annak benyújtását kéri, az ajánlattevő szakmai ajánlatát, ide nem értve a szakmai ajánlatnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében a Kbt. 44. (1) bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak és a Kbt. 44. (3) bekezdés alapján nincs akadálya az üzleti titokká nyilvánításnak. A gazdasági szereplő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a Kbt. 76. szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló a Kbt. 44. (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó - részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy ha a gazdasági szereplő meghatározott információk, adatok üzleti titokká nyilvánítása során a Kbt. 44. (1)-(3) bekezdésben foglaltakat nem tartotta be, az ajánlatkérő hiánypótlás keretében köteles felhívni az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő tartalmú dokumentum benyújtására. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a Kbt. 73. (1) bekezdés f) pontja alapján az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlattevő a) valamely adatot a Kbt. 44. (2)-(3) bekezdésébe ütköző módon minősít üzleti titoknak és ezt az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja; vagy b) a Kbt. 44. (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő Az ajánlattétel költségei Az ajánlat kidolgozásával és benyújtásával felmerülő valamennyi költség az Ajánlattevőt terheli. Az Ajánlatkérő nem téríti meg az Ajánlattevőnek az ajánlat elkészítésével felmerült kiadásait. Az Ajánlatkérő semmilyen módon nem kötelezhető ezen költségek részben vagy egészben történő megtérítésére. 6

7 Az Ajánlattevő köteles tudomásul venni, hogy az Ajánlatkérő az ajánlat elkészítéséért sem nyertes Ajánlattevőnek, sem másoknak nem fizet, illetve a benyújtott ajánlatot nem tudja visszaszolgáltatni sem egészében, sem részeiben Az eljárás során használt nyelv Az ajánlatot magyar nyelven kell beadni, az eljárás során mindennemű kapcsolattartás, levelezés magyar nyelven történik. Joghatás kiváltására csak magyar nyelvű okiratok, nyilatkozatok alkalmasak Az Ajánlatkérő (és a kapcsolattartó) kizárólag a magyar nyelven érkezett kérdéseket, értesítőket stb. veszi figyelembe, és bármilyen az eljárással összefüggő információt, értesítést, dokumentumot kizárólag magyar nyelven tud a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátani Az ajánlat részét képező dokumentumok minden eleme, a csatolt egyéb okmányok magyar nyelvűek kell, hogy legyenek. Az idegen nyelven kiállított dokumentumokat magyar fordításában kell csatolni Joghatás kiváltására csak a magyar nyelven benyújtott (vagy a magyarra fordított) dokumentumok alkalmasak A Kbt. 47. (2) bekezdés szerint ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi felelős fordítását is elfogadja. Ajánlatkérő az alábbiakat fogadja el felelős fordításként: - akkreditált fordító iroda által fordított okirat, vagy - cégjegyzésre jogosult által tett, a fordítás helyességért/egyezőségért felelősséget vállaló nyilatkozattal ellátott fordítás. 5. Az ajánlat bontásának és ismertetésének szabályai 5.1. Ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban megjelölt helyen és időpontban az alábbiak szerinti eljárási szabályok betartásával hajtja végre a beérkezett ajánlatok felbontását és tartalmuk ismertetését azzal, hogy az itt nem szabályozottak tekintetében a Kbt. előírásai az irányadóak Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül Az ajánlatok felbontásánál az Ajánlatkérő, az Ajánlattevő, valamint az általuk meghívott személyek lehetnek jelen Az ajánlatok felbontásakor Ajánlatkérő ismerteti az ajánlattevő nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempontok (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek, azaz a Felolvasólap tartalmát Ha az ajánlatok bontásán egy - ott jelen lévő, Kbt. 68. (3) bekezdése szerinti - személy kéri, az ajánlat ismertetését követően azonnal lehetővé kell tenni, hogy betekinthessen a 66. (5) bekezdése szerinti felolvasólapba Az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről az Ajánlatkérő jegyzőkönyvet készít, amelyet a bontástól számított öt napon belül megküld minden Ajánlattevőnek. 7

8 5.7. Az ajánlattételi határidőn túl, késve beérkező ajánlat a Kbt. 73. (1) bekezdés a) pontja alapján érvénytelen. A határidőn túl beérkezett ajánlat csomagolását Ajánlatkérő az ajánlattevő személyének megállapítása céljából felbontja, és arról külön jegyzőkönyvet vesz fel, az elkésett ajánlatot a Kbt-ben foglaltaknak megfelelően kezeli. 6. Az ajánlatok értékelésével kapcsolatos szabályok 6.1. Hiánypótlás lehetősége Ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét a Kbt a szerint, teljes körben biztosítja Az Ajánlatkérő megvizsgálja a beérkezett ajánlatot, hogy az megfelel e az eljárást megindító felhívásban és az ajánlattételi dokumentációban előírt formai és tartalmi követelményeknek, és amennyiben szükséges hiánypótlási felhívást küld ki. A hiánypótlásról Ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatja az összes Ajánlattevőt, megjelölve a hiánypótlási határidőt, továbbá ajánlatonként a pótlandó hiányokat. Ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a Kbt. 71. (3) bekezdésében található ajánlatban szereplő iratok kiegészítése lehetőséget úgy értelmezi és alkalmazza, hogy az ajánlatot hiányzó iratokkal is ki lehet egészíteni A hiánypótlást követően az Ajánlatkérő szükség esetén elrendelhet újabb hiánypótlást, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlel, és ezt az Ajánlattevő önként sem pótolta Ha az Ajánlatkérő újabb hiánypótlást biztosít, a korábbi hiánypótlási körben megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók Mindaddig, amíg bármely ajánlattevő számára hiánypótlásra határidő van folyamatban, az ajánlattevő pótolhat olyan hiányokat, amelyre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel a hiánypótlásra A hiányok pótlása melynek keretében az ajánlatban szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet kizárólag arra irányulhat, hogy az ajánlat megfeleljen a felhívás, a dokumentáció, vagy a jogszabályok előírásainak A hiánypótlás a) nem járhat a Kbt. 2. (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és b) az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja Számítási hiba A Kbt. 71. (11) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló - adatot. A 8

9 számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell Felvilágosítás kérése A Kbt a alapján az ajánlatok elbírálása során az Ajánlatkérő írásban és a többi Ajánlattevő egyidejű értesítése mellett, határidő megadásával felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlatban található nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében A felvilágosítás megadása a) nem járhat a Kbt. 2. (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és b) az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja Aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalások Az Ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indoklást kér a Kbt. 72. szerint az ajánlattevőktől abban az esetben, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében Az ajánlatkérő az indokolás elfogadhatóságának megítéléséhez - ha az elfogadhatóság kétséges - további kiegészítő indokolást kérhet az ajánlattevőtől, a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető Ha az ajánlati ár megalapozottságáról a döntés meghozatalához az szükséges, az ajánlatkérő összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott ajánlati elemeket megalapozó adatokat Az Ajánlatkérő az ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indoklást kér a Kbt. 72. szerint abban az esetben is, ha az ajánlatnak valamely egyéb eleme tartalmaz teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalást. Ebben az esetben az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy az adott kötelezettségvállalás teljesíthető Építési beruházás esetén az ajánlatkérő a Kbt. 72. (1) bekezdése szerinti indokolás kérése keretében arra vonatkozóan is tájékoztatást kér, hogy az aránytalanul alacsony árat benyújtó ajánlattevő az ajánlatában milyen összegű rezsióradíjjal számolt, és a rezsióradíj kiszámításakor 9

10 egyes - az Épkiv.-ben meghatározottak szerint az építőipari minimális rezsióradíj elemeit képező - költségeket milyen összeggel és módon vett figyelembe. Ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb, mint az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértéke, az ajánlatkérő különös figyelemmel vizsgálja a Kbt. 72. (4) bekezdése szerinti körülmények fennállását. 7. Az ajánlatok elbírálása 7.1. A Kbt. 69. (1) bekezdése alapján az ajánlatok elbírálása során az Ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek A Kbt. 69. (2) bekezdése alapján az Ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan Ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni Az Ajánlatkérő az ajánlatokat az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján értékeli. Ajánlatkérő az ajánlatokat a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempont alapján [Kbt. 76. (2) bekezdés c) pont] bírálja el, az eljárás megindító felhívásban meghatározott értékelési szempontok, és módszer szerint Az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt öt munkanapos határidő tűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, tekintetében az eljárást megindító felhívásban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani. Ha az ajánlattevő nem vagy az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá a Kbt. 67. (1) bekezdés szerinti nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes), az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki az alkalmassági követelmények és a kizáró okok tekintetében a Kbt-ben és a külön jogszabályban foglaltak szerint előírt igazolási kötelezettségének eleget tett. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően dönthet úgy, hogy nemcsak a legkedvezőbb, hanem az értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőt is felhívja az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az összegezésben csak akkor nevezheti meg a második legkedvezőbb ajánlattevőt, ha az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően őt is felhívta az igazolások benyújtására. Ezzel a lehetőséggel az ajánlatkérő akkor élhet, ha az értékelés módszerét figyelembe véve valamelyik ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén az ajánlattevők egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik. 8. Az ajánlati ár 8.1. Az ajánlati árat (nettó vállalkozói díj) ÁFA nélkül, magyar forintban kell megadni, a dokumentáció mellékleteként csatolt felolvasólapon egy összegben, illetve részletezve a műszaki leírás részét képező tételes költségvetés benyújtásával. Az ajánlati árnak tartalmaznia kell minden 10

11 olyan költségtényezőt, amelyet az ajánlattevő ajánlatkérővel szemben érvényesíteni kíván, és amelyek összességükben fedezetet nyújtanak az dokumentációban meghatározott műszakiszakmai és szerződéses feltételek szerinti teljesítésre. Az ajánlatban megajánlott ajánlati ár magában foglalja valamennyi, nyertes ajánlattevőre háruló tevékenység ellenértékét és költségét, így a teljesítéshez szükséges valamennyi költséget, időközi árváltozásokból eredő kockázatot és az ajánlattevő hasznát is Ajánlatkérő a szerződésben 5 % tartalékkeretet köt ki Ajánlati árként Ajánlattevőnek az ajánlati és műszaki dokumentációban részletesen leírt feladatok ellátásáért megajánlott nettó vállalkozói díjat (ellenszolgáltatás összege, tételes árazott költségvetéssel alátámasztva) kell megadni, magyar forintban (HUF). A nettó vállalkozói díjnak az ajánlati dokumentáció Műszaki dokumentációjában meghatározott műszaki megoldásra kell vonatkoznia Az ajánlati és műszaki dokumentációban meghatározott munkák teljes körű megvalósítására kell ajánlatot adni, illetve vállalkozni Az ajánlattevő által kért ellenszolgáltatás semmilyen jogcímen nem emelhető a szerződés teljesítése során Ha az ajánlattevő által megadott bármely összeg számokkal megadott összege és a betűvel leírt összeg között eltérés mutatkozik, akkor a betűvel kiírt összeget tekinti ajánlatkérő érvényesnek. 9. Szerződéskötés 9.1. A szerződés az Ajánlatkérő, mint a Vevő, valamint a nyertesként kiválasztott Ajánlattevő, mint Eladó között jön létre Az Ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség Kbt (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő öt napos időtartam lejártáig, kivéve a Kbt (8) bekezdésében meghatározott eseteket Amennyiben jogorvoslati eljárás indul, a szerződést az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi A szerződés aláírásához ha ezt nem az Ajánlattevő cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselője teszi meg az Ajánlattevőt képviselő cég vagy személyek számára a szerződés aláírására felhatalmazó külön közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt eredeti meghatalmazás szükséges abban az esetben, ha az ajánlat aláírására feljogosító meghatalmazás a szerződés aláírására vonatkozó kifejezett felhatalmazást nem tartalmazza Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, valamint a nyertes ajánlattevő a Kbt (5) bekezdésben meghatározott időtartam alatt akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól (szabadul ajánlati kötöttségétől), ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye. 11

12 9.6. A szerződés, az ajánlatban megjelölt üzleti titkok kivételével - feltéve, hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a Kbt ban foglaltakkal - nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül. 10. Egyéb kiegészítő információk: Kapcsolattartás az ajánlatkérő és az ajánlattevő között a közbeszerzési eljárás alatt Az ajánlattételi nyilatkozatban kapcsolattartóként feltüntetett személlyel közöltek az ajánlattevő, illetőleg közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevők mindegyike vonatkozásában joghatályos közlésnek minősülnek. A kapcsolattartó személyében, illetőleg adataiban bekövetkező változást írásban kell az Ajánlatkérőnek bejelenteni. Az Ajánlatkérő kizárólag a nyilatkozat kézhezvételét követően köteles a kapcsolattartó személyében, illetőleg adataiban bekövetkező változást figyelembe venni. Az eljárás bármely szakaszában az ajánlatkérő részére az előírt módon megküldött bármilyen üzenet, dokumentum tartalmát az ajánlatkérő csak akkor veszi figyelembe, ha: a dokumentum: - az ajánlattevő kapcsolattartójának; vagy - az ajánlattevő cégjegyzésre jogosultjának, illetőleg jogosultjainak; vagy - közös ajánlattétel esetén a konzorciumi megállapodás szerinti képviselőjének; vagy - az előbbi három bekezdésben említettek bármelyike által cégszerűen meghatalmazott személy aláírásával kerülnek megküldésre az ajánlatkérő részére Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevő figyelmét, hogy a dokumentációban megfogalmazottak a beszerzés alapfeltételeit, követelményeit határozzák meg Nyertesség esetén az Ajánlattevő ajánlatában található minden megajánlás a szerződés részévé válik. Ezért minden olyan ajánlat érvénytelen, amelynek megajánlása(i) vagy a megajánlások mértéke jogszabályokba, vagy a kiírás feltételeibe ütközik Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevő figyelmét, hogy a munkavégzés során az érvényes környezetvédelmi, balesetvédelmi, biztonságtechnikai, tűzvédelmi, érintésvédelmi, közegészségügyi előírásokat szigorúan be kell tartani. 12

13 II. MŰSZAKI TARTALOM MEGHATÁROZÁSA Nagykanizsa-Bagola települési szilárd hulladéklerakó bővítése tárgyú közbeszerzési eljárásban Az építési beruházás műszaki tartalma jelen dokumentáció mellékleteként csatolt műszaki dokumentációkban részletesen szerepel. Az árazatlan költségvetés műszaki dokumentáció részeként szintén jelen dokumentáció mellékletét képezi. 13

14 III. SZERZŐDÉSTERVEZET VÁLLALKOZÓI SZERZŐDÉS Amely létrejött egyrészről a megrendelő (továbbiakban Megrendelő): Megrendelő neve: Nagykanizsa Netta-Pannonia Hulladéklerakót Üzemeltető Kft. Székhelye: 8800 Nagykanizsa, Bagola hrsz. Teljes jogú képviselője: Név: Szabó Norbert ügyvezető Értesítési cím: 8800 Nagykanizsa, Bagola hrsz. Adószám: Cégjegyzék szám: Számlaszám: Számlavezető pénzintézet: OTP Bank NyRt. Telefon: n.szabo@netta-pannonia.hu másrészről a vállalkozó (továbbiakban Vállalkozó): Vállalkozó neve: Székhelye: Teljes jogú képviselője: Név: Cím: Cégjegyzék szám: Adószám: Számlaszám: Számlavezető pénzintézet: Kivitelezők nyilvántartása szerinti nyilvántartási szám: Kapcsolattartó: Telefon: Telefax: mint szerződő felek között a mai napon és helyen az alábbi feltételekkel: I. Előzmény: Megrendelő a Nagykanizsa-Bagola települési szilárd hulladéklerakó bővítése tárgyában közbeszerzési eljárást (továbbiakban: közbeszerzési eljárás) folytatott le a közbeszerzésekről szóló évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 115. alapján, az általa üzemeltetett, Nagykanizsa, Bagola, külterület hrsz. alatti hulladéklerakó bővítésére vonatkozó építési beruházás kivitelezőjének kiválasztására, amelynek nyertes ajánlattevője a Vállalkozó lett. 1. Szerződés tárgya és mennyisége: 1.1. Megrendelő megrendeli, Vállalkozó pedig elvállalja az Nagykanizsa-Bagola települési szilárd hulladéklerakó bővítése tárgyú beruházás jelen szerződésben és mellékleteiben rögzített feltételekkel, a rendelkezésre bocsátott tervdokumentációk I. osztályú minőségben történő teljes körű megvalósítását a Déri Építőipari Kft., (címe: 9700 Szombathely, Tolnay Sándor u. 1., tervező Déri Lajos) által készített a közbeszerzési eljárásban a műszaki leírás részeként rendelkezésre bocsátott - kiviteli tervek alapján. 14

15 1.2. Az építőipari kivitelezői feladatok elvégzésének helyszíne: Nagykanizsa Regionális Hulladéklerakó, Nagykanizsa, Bagola, hrsz. alatti hulladéklerakó 1.3. A beruházás műszaki tartalmát meghatározzák: a) az I. pontban megjelölt közbeszerzési eljárás műszaki dokumentációja (tervek, műszaki leírások) b) a Vállalkozó közbeszerzési ajánlatában becsatolt árazott költségvetése, amelyek jelen szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezik akkor is, ha nem kerülnek csatolásra A felek közötti szerződéses jogviszonyban a Megrendelő által kiadott a közbeszerzési eljárás eljárást megindító felhívása és dokumentációja, annak minden mellékletével, valamint a Vállalkozó által adott ajánlat rendelkezései is kötelezően alkalmazandók, az a Szerződés részét képezi. Felek rögzítik, hogy a kivitelezési tervdokumentációt Megrendelő a közbeszerzési eljárásban a műszaki leírás részeként Vállalkozó rendelkezésére bocsátotta. Felek rögzítik továbbá, hogy a vállalkozói díj megállapításának alapjául szolgáló árazatlan költségvetés kiírása Megrendelő részéről megtörtént, az a közbeszerzési eljárásban kiadott műszaki dokumentációnak szintén részét képezte. 2. Vállalkozói díj összege: 2.1. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Vállalkozót az 1. pontban megjelölt feladatok teljesítéséért.. Ft + 27% áfa azaz % áfa vállalkozói díj illeti meg A fenti összeg rögzített egységárakon, a befejezési határidőre prognosztizált fix összegű átalányár, mely fedezetet nyújt Vállalkozónak az 1. pontban meghatározott és az Ajánlattételi dokumentációban részletezett műszaki tartalmú munkákkal összefüggésben felmerült összes közvetlen és közvetett költségére, ezért Vállalkozó a létesítmény megvalósítása során a dokumentáció esetleges hiányosságaira való hivatkozással mennyiségi kifogást, többletköltség igényt Megrendelő felé jelen szerződés megkötését követően nem emelhet Megrendelő és a Vállalkozó együttesen megállapítják, hogy a jelen szerződésben felsorolt munkák amennyiben az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény 142. (1) b) pontjának hatálya alá tartoznak, azaz olyan építési-szerelési munkák, amelyek ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is irányulnak, és építési hatósági engedély-kötelesek, akkor erről Megrendelő jelen szerződésben tájékoztatta a Vállalkozót. Fentieknek megfelelően a fordított adózás szabályai szerint kell eljárni, számlázni és a bevallásokat elkészíteni. Ennek értelmében Vállalkozó által kiállított számla nem tartalmazhat Általános Forgalmi Adót, azt Megrendelőnek kell bevallani és megfizetni. 3. Teljesítési határidők: Az 1. pontban megjelölt feladatok teljesítésének határideje: Munkaterület átadásának határideje: A beruházással kapcsolatos földmunkák elvégzés: Kivitelezési feladatok teljes ellátása: A munkaterület 1 Ajánlattevő ajánlatában foglaltak szerint. 2 Ajánlatban csatolt ütemterv szerint. 15

16 átadásától számított.. naptári nap 3, azaz Műszaki feltételek 4.1. Vállalkozó a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet alapján a kivitelezés megkezdésekor elektronikus építési naplót (továbbiakban: Építési naplót) nyit, mely tartalmazza a munka adatait és a kivitelezés menetére vonatkozó, vagy az elszámoláshoz szükséges tényeket, változásokat. Az Építési napló vezetése naponta és folyamatosan kell, hogy történjen egészen az építés befejezéséig. Felek rögzítik, hogy az elektronikus építési napló alkalmazás használatához szükséges naplóügyfél-jel (NÜJ):. Az első elektronikus építési főnaplót az építési munkaterület átadásával egyidejűleg kell megnyitni. Az építési napló vezetésére kötelezett - az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt, az építési munkaterületen - kérésre hozzáférést biztosít az e-főnaplóhoz, az e-alnaplóhoz és ezek mellékleteihez a bejegyzésre vagy betekintésre jogosultak részére. Az Építési naplóba bejegyzésre jogosult személyek: Megrendelő részéről Név: Cím: Tel/Fax: Név: Cím: Tel/Fax: Vállalkozó részéről Név: cím: Tel/Fax: Megrendelő műszaki ellenőre személyét és elérhetőségét a munkaterület átadásakor a munkaterület átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzíti A Megrendelő köteles a munkaterületet munkavégzése alkalmas állapotban a Vállalkozó rendelkezésére bocsátani A Megrendelő köteles a szerződéskötéssel egyidejűleg átadni a hatályos törvényeknek valamint a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendeletnek megfelelő kiviteli terveket egy nyomtatott példányban illetve egy elektronikus formában (CD adathordozó) Megrendelő tartozik a teljes és zavartalan munkaterületet a megjelölt határidőben Vállalkozó részére építésre alkalmas állapotban átadni. A Megrendelő feladatát képezi továbbá a munkahely munkavédelmi előírásoknak megfelelő 3 Ajánlattevő ajánlatában foglaltak szerint. 16

17 állapotának biztosítása az átadás időpontjára. A munkaterület átadását Megrendelő kezdeményezi, s egyben gondoskodik a munkálatokkal érintett természetes és jogi személyek tájékoztatásáról, illetve értesítéséről Vállalkozó felel a kivitelezés időszaka alatt egészen a műszaki átadás-átvétel lezárultáig a munkavédelmi, környezetvédelmi és őrzésvédelmi szabályok betartásáért, gondoskodik továbbá a munkahely elkerítéséről és a szükséges figyelmeztető jelzések elhelyezéséről. A munkaterület átvételétől a műszaki átadás-átvétel lezárultának időpontjáig Vállalkozó felelősséggel tartozik a munkaterületen végzett tevékenységéért, beleértve a munkagépek, eszközök, berendezések és anyagok tárolását és őrzését, az élet- és vagyonbiztonságot. Vállalkozó felelőssége kiterjed alvállalkozóira és szállítóira is. Vállalkozó köteles betartani mindazon biztonsági és egyéb előírásokat, esetleges korlátozó intézkedéseket, amelyeket Megrendelő írásban határoz meg számára a munkaterület átadásátvételi eljárása során. A munkaterület állapot rögzítése átvételkor a Vállalkozó feladata Megrendelő köteles a munkaterületet rendszeresen ellenőrizni, az eltakarásra kerülő munkarészeket szemrevételezni és észrevételeit legalább 8 naponként az Építési naplóban rögzíteni. Felek rögzítik, hogy jelen Vállalkozási szerződésben rögzítettek módosítása (pl: határidők, összegek, stb.) az Építési Naplóba történő bejegyzéssel semmilyen formában nem hajtható végre, azt külön szerződésmódosítás keretében a Kbt. rendelkezéseinek figyelembe vételével lehet megtenni Az eltakarásra kerülő munkarészeket Vállalkozó köteles Megrendelőnek bemutatni és őt az eltakarásról azt megelőzően naplóbejegyzés útján (8 naptári nappal korábban) vagy írásban (3 munkanappal korábban) értesíteni. Nem mentesül a Vállalkozó a felelősség alól, ha a Megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta vagy nem megfelelően végezte el A tervekben, illetve a munkaterület átadásakor nem jelzett közművek megrongálódásáért Vállalkozó felelősséget nem vállal, de a káresetek megelőzése érdekében, vagy azok elhárításában szükség szerint köteles együttműködni a közművek pontos helyének meghatározásában Az esetlegesen nem jelzett közművek kiváltása, az ehhez szükséges engedélyek beszerzése a Vállalkozó feladata Megrendelő a szerződéskötést követően előre nem látható okból bekövetkezett körülmény miatt a beruházás bármely részét megváltoztathatja, azonban a változás következményeit a befejezési határidő és a vállalkozási díj tekintetében figyelembe kell vennie, s szükség szerint a Kbt. rendelkezéseinek figyelembe vételével jelen szerződést Feleknek írásban módosítaniuk kell A műszaki tervekben előirányzott anyagok, szerkezetek teljesítést akadályozó hiánya, vagy Megrendelő változtatási szándéka esetén az ezeket helyettesítő anyagok és szerkezetek beépítéséről és az esetleges vállalkozói díjkülönbözetről Felek külön írásos megállapodása szükséges. Vállalkozó köteles minden felhasznált anyagról és szerkezetről a gyártó és forgalmazó vállalatokról a minőségi tanúsítványt beszerezni és azokat az Építési naplóhoz csatolni. Külföldi anyag és szerkezet felhasználása esetén a Vállalkozó tartozik a nemzeti szabvány szerinti minőséget saját költségén bizonyítani. Az ő kötelessége szükség esetén az importengedélyek beszerzése, a biztonságtechnikai, munkavédelmi, tűzvédelmi és hivatalos minőségi vizsgálatok elvégeztetése, a termék minősítése. Beépítésre csak Magyarországon minősített, érvényes szabványoknak és az ajánlatban meghatározott műszaki feltételeket biztosító megfelelő I. osztályú anyagok és termékek 17

18 használhatók Vállalkozó az ajánlatában megjelöltek, valamint a Kbt. rendelkezései szerint jogosult a teljesítéshez alvállalkozót igénybe venni. Felek rögzítik, hogy a Kbt (1) bekezdés rendelkezésének megfelelően az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg Vállalkozó saját teljesítésének arányát. Vállalkozó jelen szerződés megkötésének időpontjában köteles Megrendelőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és - ha a közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt. Vállalkozó a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles Megrendelőnek minden további, a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozót előzetesen bejelenteni, és a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt. Felek rögzítik, hogy a Kbt (5) bekezdése alapján a szerződés teljesítésében részt vevő alvállalkozó nem vehet igénybe saját teljesítésének 50%-át meghaladó mértékben további közreműködőt. Megrendelő a szerződés teljesítésének ellenőrzése során az Építési napló adatai alapján ellenőrzi, hogy a teljesítésbe csak a Kbt (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt, és az alvállalkozói teljesítés aránya nem haladja meg a Kbt (1) és (5) bekezdésében meghatározott mértéket. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 27. (2) bekezdése alapján az alvállalkozóval kötött szerződésben az alvállalkozó teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével kapcsolatos igényeinek biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, áfa nélkül számított ellenszolgáltatás 10-10%-át elérő biztosítékot köthet ki Vállalkozó a gyártás és beépítés folyamán előírt vizsgálatokat elvégzi, illetve elvégezteti. Többletvizsgálatokat Vállalkozó csak a Megrendelő írásos utasítására és költségtérítése mellett végeztet A munka minőségének meghatározására az építési munkák időpontjában hatályos jogszabályok és az érvényben lévő műszaki specifikációk (nemzeti szabványok) előírásai szolgálnak Vállalkozó munkavégzése során az építéssel összefüggő zaj, rezgés, por, stb. szennyeződésekre a környezet és vízminőség védelemre vonatkozó előírásokat betartja, a munkaterületről a munkájával okozott szemetet, port, szennyeződést folyamatosan eltávolítja. Amennyiben ezen kötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti, azt Megrendelő a Vállalkozó költségére elvégezteti Vállalkozó a munkaterület átadást követően 8 munkanapon belül az általa végzendő munkákról napi bontású műszaki ütemtervet és forgalomkorlátozási tervet készít, és azokat Megrendelővel jóváhagyatja Vállalkozó köteles a tényleges munkakezdést megelőzően Mintavételi és Minősítési Tervet (MMT), valamint Technológiai Utasítást (TU) készíteni és átadni Megrendelőnek jóváhagyásra. Vállalkozó feladata munkaterületének, valamint az általa igénybevett közterületnek (járda, úttest stb.) folyamatos tisztán tartása, az építési területről közterületre kihordott sár, sitt folyamatos takarítása porszennyezés, a közterület külső csatornarendszer eldugítása nélkül, a hulladék, szemét és sitt munkaterületről történő folyamatos elszállítása. Az építőipari kivitelezés során keletkező hulladékok - engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő - elszállítására (elszállíttatására) a Vállalkozó kötelezett. A műszaki átadás átvételi dokumentációnak tartalmaznia kell az elszállított hulladék kezelői, illetve befogadói nyilatkozatait Vállalkozó köteles munkáját olyan gondosan megszervezni, hogy minden előre látható akadály 18

19 időben megszüntethető legyen, és ennek érdekében köteles Megrendelő figyelmét ezen akadályoztatásokra időben felhívni Vállalkozó köteles az állag-, vagyon- és kapcsolódó életvédelem biztonságának garantálására, az esetlegesen okozott károk helyreállítására. Vállalkozó a nem szakszerű munkavégzésből eredő károkért teljes körű felelősséggel, költségátvállalás mellett felel. 5. Pénzügyi feltételek: 5.1. Általános feltételek: Az ellenszolgáltatás megfizetése, továbbá a fizetési határidő a Ptk. 6:130 (1)-(2) bekezdésében, valamint a Kbt (1)-(2) bekezdésében részletesen meghatározottak szerint történik, alvállalkozó igénybevétele esetén a Kbt (3) bekezdése szerinti eltéréssel. A vállalkozói díj kifizetése során, minden kifizetés esetén, alkalmazásra kerülnek a évi XCII tv. 36/A. (1) bek. rendelkezései. A számlák kifizetése, a műszaki ellenőr által leigazolt, szerződésszerű teljesítést követően, a jogszabályoknak megfelelő számla és mellékletei ellenében, banki átutalással történik Előleg: Az ajánlattétel, a szerződés és a kifizetések pénzneme magyar forint (HUF). Megrendelő a Kbt (7) bekezdésében és a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 30. -ban foglaltak szerint biztosítja előleg igénybe vételének lehetőségét. Az előleg összege az első részszámla összegéből levonásra kerül Résszámlák és a végszámla benyújtása Vállalkozó 2 részszámla és a végszámla benyújtására jogosult. A részszámlák a következő feltételek teljesítését követően kerülhetnek benyújtásra: 1. részszámla: a beruházással kapcsolatos földmunkák elvégzése, a benyújtható részszámla értéke Vállalkozó beárazott költségvetésében erre vonatkozóan megadott ellenértéknek megfelelően; 2. részszámla: a beruházás teljes körű megvalósítása, a benyújtható részszámla értéke a vállalkozói díj 80%-a és az 1. részszámla értékének különbözete szerinti vállalkozói díj; Végszámla: a vállalkozói díj visszamaradó 20%-ára vonatkozó számlát (egyben végszámlát) az - (adott esetben) hiányosságok, hibák javításával - teljesített műszaki átadást követően jogosult benyújtani Vállalkozó. Megrendelő ezúton tájékoztatja a Vállalkozót, hogy az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény 142. (1) bekezdésének a) és b) pontja értelmében az általános forgalmi adót a Megrendelő, mint a beszerzés igénybevevője fizeti. A kifizetés az Art. 36/A hatálya alá tartozik Vállalkozó a szerződésszerű teljesítéstől számítva (műszaki átadás-átvétel napja), az általa a közbeszerzési eljárásban vállalt jótállási határidő leteltéig a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítékaként jótállási biztosítékot köteles nyújtani Megrendelő részére. A jótállási biztosíték mértéke a szerződés szerinti ÁFA és tartalékkeret nélkül számított - ellenszolgáltatás (vállalkozói díj) 5%-a. 19

20 A jótállási biztosíték nyújtására a Kbt.134. (6) bekezdés a) pontjában foglaltak az irányadók. A jótállási biztosítékot legkésőbb a szerződésszerű teljesítésig kell Vállalkozónak biztosítania Megrendelő irányába. A jótállási biztosítéknak a jótállási határidő leteltéig kell fennállnia, amely hónap. 4 A jótállási biztosítékot Megrendelő a Ptk.-ban foglaltak alapján veheti igénybe. Megrendelő a Kbt (7) bekezdés rendelkezése alapján lehetővé teszi, hogy a biztosíték Vállalkozó nyilatkozata alapján a Vállalkozónak járó ellenértékből visszatartás útján kerüljön biztosításra Késedelmes pénzügyi teljesítés esetén Megrendelő a Ptk. 6:155. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő mértékű késedelmi kamatot köteles Vállalkozó részére megfizetni Amennyiben Megrendelő, vagy valamely hatóság rendelkezése alapján a kivitelezést nem Vállalkozónak felróható okok miatt le kell állítani, vagy azt 30 naptári napon túl szüneteltetni kell, Vállalkozó jogosult addigi leigazolt teljesítményét soron kívül leszámlázni Vállalkozó késedelmes teljesítése esetén Megrendelő részére késedelmi kötbér fizetésére köteles. A késedelmi kötbér mértéke minden késedelemmel érintett naptári nap után.ft/nap. 5 A késedelmi kötbér maximális összege a szerződés szerinti ÁFA és tartalékkeret nélkül számított ellenszolgáltatás (vállalkozói díj) 20%-a. A kötbér a Megrendelő általi ellenszámla kibocsátással érvényesíthető A Vállalkozó a Megrendelő részére meghiúsulási kötbér megfizetésére köteles, amennyiben a szerződés teljesítése a Vállalkozó felróható magatartása, a teljesítés megtagadása miatt elmarad, vagy a Vállalkozónak felróható okból lehetetlenül. A meghiúsulási kötbér mértéke a szerződés szerinti tartalékkeret nélkül számított teljes nettó vállalkozói díj 20 %-a. Amennyiben Vállalkozó 30 napot meghaladó késedelembe esik, úgy Megrendelő elállhat jelen szerződéstől, amely esetben Vállalkozó a fentiek szerinti mértékű meghiúsulási kötbért köteles részére fizetni Vállalkozó nem teljesítése esetén Megrendelő a kötbért meghaladó kártérítési igényét is érvényesítheti Vállalkozóval szemben A Megrendelő kijelenti, hogy a szerződésben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenység ellenértékének pénzügyi fedezetével rendelkezik. 6. Tartalékkeret 6.1. A tartalékkeret összege a nettó vállalkozási díj 5%-a + ÁFA. A tartalékkeret nyújt fedezetet a műszaki szükségességből esetlegesen felmerülő, a Megrendelő által írásban elrendelt pótmunkára. A tartalékkeret 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 20. (3) bekezdése alapján kizárólag a tárgy szerinti építési beruházás teljesítéséhez, a rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel. Felek rögzítik, hogy pótmunkán azon munkarészt értik, mely sem az ajánlat alapját képező tervekben és engedélyekben, sem a költségvetésben nem szerepel A Megrendelőt a tartalékkeret felett kizárólagos rendelkezési jog illeti meg. A pótmunka elszámolása tételesen történik, a Megrendelő által előzetesen elfogadott egységárakon. A Vállalkozó a pótmunka elszámolása során nem alkalmazhat magasabb díjtételeket, és 4 Ajánlattevő ajánlatában foglaltak szerint. 5 Ajánlattevő ajánlatában foglaltak szerint. 20