hozom. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel.

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-PJ-III-B-25/2012. számú határozata a NUTEX Befektetési Nyilvánosan Működő Részvénytársasággal (székhely: 1147 Budapest, Telepes u. 53.) szemben piacfelügyeleti bírság kiszabásáról A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhely: 1013 Budapest, Krisztina körút 39.) (Felügyelet) által a NUTEX Befektetési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhely: 1147 Budapest, Telepes u. 53.) (Ügyfél) tevékenységének vizsgálatára lefolytatott piacfelügyeleti eljárás során az alábbi hozom. h a t á r o z a t o t Kötelezem az Ügyfelet, hogy a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt ,- Ft, azaz ötmillió forint piacfelügyeleti bírságot fizessen meg. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A kiszabott piacfelügyeleti bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 (harminc) munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára "piacfelügyeleti bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével befizetni. A piacfelügyeleti bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A piacfelügyeleti bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett összeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett fizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 (harminc) napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Törvényszéknek címezve a Felügyeletnél kell 3 (három) példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, a felperes azonban a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérheti. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást kell tartani. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben vagy az alperes közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül írásban kérheti. I n d o k o l á s

2 I. TÉNYÁLLÁS 1.1 A piacfelügyeleti eljárás célja és lefolytatása A Felügyelet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (Psztv.) 75. (1) bekezdésében foglaltak alapján [ ] napjától kezdődően [ ] ügyszámon (jelenlegi ügyszám [ ]) piacfelügyeleti eljárást folytatott le. A piacfelügyeleti eljárás annak megállapítására irányult, hogy az Ügyfél június 2. napján, illetve augusztus 24. napján közzétett az Ügyfél évi osztalékfizetésével kapcsolatos rendkívüli tájékoztatásai kapcsán sérültek-e a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi követelmények. 1.2 Az eljárás megindítására okot adó körülmények A Felügyelet számára hivatalból rendelkezésre álló információk Az Ügyfél április 8. napján 22:22-kor, K27218/2011. azonosító számon publikálta a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos hírek megjelentetésére szolgáló hivatalos, a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény (Tpt.) 56. (4) bekezdésében nevesített információterjesztési és információtárolási rendszeren ( keresztül a április 30. napján tartandó éves rendes közgyűlés előterjesztéseit. A közgyűlési előterjesztés 2. napirendi pontjában az Ügyfél Igazgatótanácsa a üzleti évben elért adózott eredményből az általa nyilvánosan forgalomba hozott részvények után bruttó 10,- Ft, összességében bruttó ,- Ft osztalék részvényesek javára történő kifizetését javasolta a Közgyűlésnek. A április 30. napján megtartott éves rendes közgyűlés határozatait az Ügyfél a K33399/2011. azonosító számon még aznap, 22:22-kor megjelentette a oldalon. A tájékoztatás szerint a Közgyűlés az Igazgatótanács osztalékfizetésre vonatkozó fent hivatkozott előterjesztését egyhangúlag megszavazta. A közzététel az osztalékfizetés időpontjaként június 15. napját jelölte meg. Az Ügyfél június 2. napján 23:21-kor, K44006/2011. azonosító számon publikálta a oldalon az osztalékfizetés rendjéről szóló tájékoztatását, amelyben az osztalékfizetés alapjául szolgáló tulajdonosi megfeleltetés elkészítésének napjaként június 7. napja, míg az osztalék kifizetésének kezdőnapjaként június 15. napja szerepelt. A Felügyelet részére az ugyfelszolgalat@pszaf.hu elektronikus levelezési címen keresztül [ ] napján [ ] -kor, illetve [ ] napján [ ] -kor és [ ] -kor megküldött részvényesi bejelentések ([ ]. iktatószámok) (bejelentések) ugyanakkor az Ügyfél június 2. napján megjelentetett tájékoztatásában az osztalékfizetés kezdőnapját illetően közzétettekhez képest ellentétes tartalmú információkat hoztak a Felügyelet tudomására. A bejelentésekben foglalt információk arra vonatkoztak, hogy az Ügyfél részéről a bejelentések időpontjáig az Ügyfél egyes osztalék-kifizetésre jogosult részvényesei számára nem illetve két esetben a részvényesek értékpapír- és ügyfélszámláját vezető befektetési vállalkozások számára sem történt osztalék-kifizetés. A fentiek alapján felmerült a gyanúja annak, hogy a hivatkozott közzétételekben foglaltakkal ellentétben az Ügyfél részéről az osztalék-kifizetés megkezdésére sem a megjelölt kezdőnapon, sem a bejelentések hivatkozott időpontjáig nem került sor. 2

3 1.2.2 A folyamatos felügyelés keretében a Felügyelet tudomására jutott információk Figyelemmel a bejelentések révén az osztalék kifizetésének esetleges késedelmes teljesítésével kapcsolatosan a Felügyelet tudomására jutott információkra, valamint arra, hogy az Ügyfél részéről az osztalék-kifizetés körülményeinek megváltozásával, illetve késedelmes teljesítésével kapcsolatos az Ügyfél, mint nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója számára a Tpt. 55. (1) bekezdése által előírt rendkívüli tájékoztatás közzétételére nem került sor, a Felügyelet a Psztv. 38. (1) bekezdésére alapítottan, folyamatos felügyelés keretében [ ] napján kelt levelében ([ ] iktatószám) írásbeli tájékoztatást kért az Ügyféltől az osztalék kifizetésében beállt késedelem, valamint ennek rendkívüli tájékoztatás formájában történő közzététele elmaradásának okát illetően. Az Ügyfél a Felügyelet fenti megkeresésére adott, [ ] napján kelt válaszában ([ ] iktatószám) elismerte az osztalék-kifizetés megkezdésében beállt késedelmet, amelyet az osztalék-kifizetéssel kapcsolatos alábbi, az Ügyfél hivatkozott közzétételeinek megjelentetése időpontja előtt nem várt feladatok időigényével indokolt: (i) a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt. (székhely: 1075 Budapest, Asbóth utca 9-11.) (KELER Zrt.) által az Ügyfél részére az osztalékfizetéshez elkészített tulajdonosi megfeleltetést tartalmazó adatbázis értelmezése és kezelhető formátumúvá alakítása, feldolgozása, (ii) a bruttó osztalék egyes adózási csoportoknak megfelelő adókulccsal csökkentett ténylegesen kifizetendő nettó mértékét az egyes osztalékfizetésre jogosult részvényesek értékpapír-, illetve ügyfélszámlái szerinti bontásban tartalmazó kimutatás elkészítése és megküldése az érintett befektetési szolgáltatók megfelelő részlege részére, (iii) a külföldi illetőségű osztalékfizetésre jogosult magánszemélyek részvényesi meghatalmazottai részéről az Ügyfél által a június 2. napján 23:21-kor megjelentetett közzétételben megjelölt június :00-ig terjedő határidő után beérkezett nyilatkozatok feldolgozása, (iv) az osztalékfizetésre jogosult ezres nagyságrendű belföldi illetőségű magánszemélyek vonatkozásában a bruttó 10,- Ft/részvény összegű osztalék megfelelő adókulccsal csökkentett mértékének meghatározása, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (székhely: 1054 Budapest, Széchenyi utca 2.) (NAV) felé az Ügyfél, mint kifizető részéről teljesítendő adóbevallási kötelezettségek manuális úton történő elkészítése. Az Ügyfél augusztus 24. napján tájékoztatása szerint még a Felügyelet hivatkozott, [ ] levelének kézhezvételét megelőzően 12:31-kor rendkívüli tájékoztatás formájában, a K67085/2011. azonosító számon közzétette a oldalon, hogy a üzleti év utáni osztalék kifizetési folyamata várhatóan a jövő héten fejeződik be. Mivel a Felügyelet információi alapján az Ügyfél részéről az osztalék kifizetése a kijelölt kezdőnapon nem kezdődött meg, illetve osztalék kifizetésére egészen a [ ] hétig nem került sor, így figyelemmel az osztalék-kifizetés elmaradásával kapcsolatos bejelentésekre az Ügyfél június 2. napján megjelentetett közzétételében az osztalék-kifizetés kezdőnapjára, illetve augusztus 24. napján megjelentetett közzétételében az osztalékkifizetés befejezésének időpontjára vonatkozóan szereplő információk kapcsán felmerült annak a gyanúja, hogy az Ügyfél azok nyilvánosságra hozásával megvalósította a Tpt

4 d) pontjában leírt piacbefolyásoló magatartást, ezáltal megsértette a piacbefolyásolás Tpt ában meghatározott általános tilalmát A piacfelügyeleti eljárás keretében lefolytatott bizonyítási eljárás egyes lépései A Felügyelet a piacbefolyásolás fenti gyanújának kivizsgálása érdekében a Psztv. 75. (1) bekezdése alapján, [ ] napján piacfelügyeleti eljárást indított. A piacfelügyeleti eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 50. (3) bekezdése alapján tényként rögzített valamennyi az osztalékkifizetéssel kapcsolatos nyilvánosan elérhető, hivatalból rendelkezésre álló, illetve a folyamatos felügyelés keretében beszerzett információt. A döntéshozatalhoz szükséges tényállás teljes körű tisztázása érdekében a Ket. 50. (1) bekezdése alapján a Felügyelet bizonyítási eljárást folytatott le, amelynek keretében az alábbi eljárási cselekményeket hajtotta végre: [ ] 1.4 A piacfelügyeleti eljárás megállapításai A Felügyelet a fentiekben részletezett bizonyítási eljárási cselekmények révén beszerzett információk, dokumentumok alapján az alábbi tényállást állapította meg: Az osztalék-kifizetés folyamatának Ügyfél általi előkészítésével, tervezésével kapcsolatos megállapítások (X) [ ] napján az Ügyfél képviselőjeként tett nyilatkozatában az osztalék-kifizetés folyamatának ütemezését illetően elmondta, hogy megnéztük [ ] más kibocsátók gyakorlatát (közzétételek alapján) és ahhoz próbáltunk igazodni. Azt figyeltük, hogy más kibocsátók az éves rendes közgyűlést követően mikor fizetik ki az osztalékot. A rendelkezésre álló információk alapján az osztalék-kifizetés ütemezésének fenti más kibocsátók osztalékfizetési gyakorlatát követő módját (X) egy [ ] napján [ ] -kor elküldésre került NUTEX Nyrt. osztalékfizetés tárgyú elektronikus levelében vetette fel (Y) számára, ugyanis a következőképpen fogalmazott: küldök Neked egy linket arról, ahogy az [ ] csinálja. [ ] Beszéljünk majd erről valamikor. (Y) [ ] napján tanú minőségben az osztalék-kifizetés előkészületeinek vonatkozásában elmondta, hogy (X) már az Ügyfél osztalékfizetést elhatározó [ ] napján megtartott éves rendes közgyűlését megelőzően tájékoztatta az Ügyfél Igazgatótanácsának az osztalékfizetéssel kapcsolatos elképzeléséről, valamint felkérte az osztalék-kifizetéssel kapcsolatosan felmerülő, az Ügyfelet érintő adókötelezettséggel kapcsolatos feladatok felmérésére. (X) [ ] napján az Ügyfél, mint a piacfelügyeleti eljárás ügyfelének képviselőjeként adott nyilatkozatában az osztalék-kifizetés tervezésével kapcsolatosan (Y) nyilatkozatához hasonló tartalmú nyilatkozatot tett. Kifejtette, hogy már 2011 májusában (tehát a június 2-i közzététel előtt) elkezdődtek [ ] az egyeztetések (Y)-nal, [ ]. (Y) az Ügyfélnek az osztalék-kifizetés vonatkozásában felmerülő adókötelezettségével járó munkák előkészítése kapcsán elmondta, hogy az Ügyfél felkérését követően a lehetséges 4

5 adózói csoportok (belföldi-, illetve külföldi illetőségű magánszemély, tartós befektetési számlával rendelkező személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság) szerint folyamatosan osztályozta az osztalékfizetésre jogosult részvényesek körét és megvizsgálta a rájuk vonatkozó adózási szabályokat, amelyekről folyamatosan tájékoztattam (X)-t. (X) a fentiekkel összhangban [ ] napján az Ügyfelet terhelő adókötelezettségekről való tudomása vonatkozásában úgy nyilatkozott, hogy az egyeztetések során az osztalékkifizetéssel kapcsolatos adózási kérdések (pl. adózói csoportok azonosítása, kötelezettségek a Nemzeti Adó-és Vámhivatal felé) tisztázódtak. (Y)-tól megtudtuk, hogy minden [ ] osztalékra jogosult részvényesre vonatkozóan adóbevallást kell készíteni. Az adóbevallási kötelezettséggel érintett részvényesek körét illetően (Y)2011. [ ] napján, tanú minőségben történt második meghallgatása során úgy nyilatkozott, hogy adóbevallást kizárólag magánszemélyek részére kell kitölteni. A Felügyelet áttekintette a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvényeket nyilvánosan forgalomba hozó és a üzleti évi adózott eredmény után a részvényesek részére osztalékfizetést elhatározó kibocsátók által az osztalék-kifizetés rendjét illetően a oldalon megjelentett tájékoztatókat, és megállapította, hogy az Ügyfél osztalék-kifizetésének tervezett ütemezése illeszkedett a referenciaként figyelembe vett kibocsátók osztalékfizetési gyakorlatához. A Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfelet az osztalék-kifizetéssel összefüggésben terhelő, a NAV irányában fennálló, jogszabály szerinti adómegállapítási, adóbevallási, illetve adófizetési kötelezettségek teljesítésének érdekében az alábbi, a KELER Zrt. által az osztalékkifizetéshez elkészített tulajdonosi megfeleltetés adataira épülő feladatok végrehajtása volt szükséges, amelyet a [ ] Kft. nevében egy személyben (Y) végzett: (i) az egyes osztalék-kifizetésre jogosult részvényesek adózói csoportokba történő (ii) besorolása, az egyes osztalék-kifizetésre jogosult részvényesek vonatkozásában az osztalék egyes adózói csoportokra alkalmazandó adókulccsal csökkentett, nettó nagyságának megállapítása, (iii) az osztalék-kifizetésre jogosult, belföldi- és külföldi illetőségű magánszemélyek adóbevallásainak elkészítése. (Y) [ ] napján úgy nyilatkozott, hogy a fenti (i)-(iii) pontokban felsorolt konkrét feladatok mellett az Ügyfél részéről (X) intézte az osztalék-kifizetésre jogosult külföldi illetőségű magánszemélyek részvényesi meghatalmazottai nyilatkozatainak beszerzését, feldolgozását, valamint az osztalék végső mértékének megállapítása és kifizetése alapjául szolgáló tulajdonosi megfeleltetés KELER Zrt.-től történő megrendelését. (Y) elmondta, hogy a fentiekben részletezett feladatok azonosítása, illetve elvégzése menetrendjének meghatározására a (X)-el folytatott egyeztetések során, az Ügyfél üzleti év adózott eredménye utáni osztalék-kifizetése rendjének tárgyában közzétett rendkívüli tájékoztatás június 2. napján 23:21-kor történt publikálása előtt került sor. A Felügyelet megállapította, hogy (Y) a fenti (i)-(iii) pontokban hivatkozott munkák elvégzését az osztalék-kifizetéshez előállított tulajdonosi megfeleltetés Ügyfél általi átvételét követően, de a KELER Zrt [ ] napján kelt tájékoztatás alapján legkorábban [ ] napján kezdte el, azaz azok elvégzésére az osztalék-kifizetés megkezdésére kijelölt 5

6 napig összesen [ ] ([ ]) nap állt rendelkezésére. (Y) [ ] napján tett tanúnyilatkozatában elmondta, hogy egyedül végeztem valamennyi, az osztalékfizetéssel kapcsolatos adózási jellegű feladatot. Meghallgatásuk során (X) és (Y) egymástól függetlenül egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy az Ügyfelet terhelő, (Y) által az egyeztetések alkalmával részletesen megjelölt, a NAV felé fennálló adókötelezettség teljesítése érdekében elvégzendő feladatok ismeretében reális volt, hogy a június 2. napján 23:21-kor közétett rendkívüli tájékoztatás szerint június 15. napján az osztalék kifizetése elkezdődhet. A Felügyelet megállapította, hogy az osztalék-kifizetés rendjéről szóló június 2. napján megjelentetett rendkívüli tájékoztatás összeállítását és közzétételét (X) végezte az Ügyfél nevében, ugyanakkor az osztalék-kifizetés konkrét kezdőnapjának vonatkozásában ő úgy nyilatkozott, hogy a június 15-i dátum az Ügyfél Igazgatótanácsának javaslata alapján lett kijelölve kezdőnapként. A Felügyelet a beszerzett nyilatkozatok révén megállapította továbbá azt is, hogy (X) mind a június 2. napján, mind pedig a augusztus 24. napján az osztalék kifizetésének várható időpontját illetően megjelentetett közzététel kapcsán egyeztetett (Y)-nal. A piacfelügyeleti eljárás során a Felügyelet megállapította, hogy az osztalék-kifizetés folyamatának tervezését, illetve az osztalék kifizetésével kapcsolatos feladatok végrehajtását, valamint kötelezettségek teljesítését (X), a Társaság önálló cégjegyzésre jogosult igazgatótanácsi tagja végezte az Ügyféllel [ ] napján megkötött megbízási szerződés alapján (Y)-nal, a [ ] Kft. közgazdasági és mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkező ügyvezetőjével. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy az Ügyfél a (Y)-nal folytatott egyeztetések eredményeképpen tudatában volt az osztalék-kifizetéssel kapcsolatos adójogi feladatokra vonatkozó összes információnak, így az Ügyfelet érintő adókötelezettség teljesítése érdekében elvégzendő munkák időigényével, azok szükséges és lehetséges időzítésével és a rendelkezésre álló humán erőforrásbeli kapacitással is Az osztalék-kifizetés késedelmes teljesítésének okaival kapcsolatosan tett megállapítások A Felügyelet [ ]megállapította, hogy az osztaléknak az érintett befektetési szolgáltatók részére történő kifizetése megkezdésére a megjelölt kezdőnapon, azaz június 15. napján sőt egészen 2011[ ] napjáig nem került sor. (X) [ ] napján tartott meghallgatása alkalmával az osztalék-kifizetés megkezdésében beállt késedelem magyarázataként a Társaság [ ] napján kelt levelében jelen határozat pontjának (i)-(iv) alpontjaiban részletezett okokra hivatkozott ismételten. (Y) első, [ ] napján történt meghallgatása alkalmával összhangban az Ügyfél álláspontjával elmondta, hogy a KELER Zrt. által elkészített tulajdonosi megfeleltetést tartalmazó adatbázis kezelhető formátumúvá alakítása, illetve ezen túl a tulajdonosi megfeleltetésben szolgáltatott egyes részvényesi adatok hiányossága, pontatlansága, valamint a tartós befektetési számlával rendelkező így osztalékjövedelmük után adót nem fizető részvényesek félreérthető megjelölése kapcsán előre nem kalkulálható munkák merültek fel, amelyek az Ügyfél részéről felmerült adókötelezettséggel járó feladatok elvégzésének 6

7 elhúzódását okozták. (Y) szerint, amennyiben a fent részletezett, előre nem látható problémák nem merültek volna fel, az osztalék kifizetése június 15. napján elkezdődhetett volna. a) A KELER Zrt. által az Ügyfél számára szolgáltatott tulajdonosi megfeleltetés formátuma vonatkozásában tett megállapítások (X) úgy nyilatkozott, hogy a KELER Zrt. speciális formátumban, nem Excel formátumban küldte meg az Ügyfél részére az általa elkészített tulajdonosi megfeleltetést tartalmazó adatbázisfájlt, amelynek értelmezéséhez és kezelhető formátumúvá alakításához [ ] speciális informatikai műveletek voltak szükségesek. E műveletek (Y) [ ] napján felvett nyilatkozata szerint kb. egy hetet vettek igénybe. A Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél illetve (X) nem tájékoztatta (Y)-t a feldolgozandó tulajdonosi megfeleltetés formátumáról, noha a KELER Zrt. adatszolgáltatása alapján korábban összesen [ ] ([ ]) alkalommal utoljára a [ ] napján tartott éves rendes közgyűléshez rendelt meg közgyűlésekhez, illetve részvénykönyv aktualizálása érdekében tulajdonosi megfeleltetést. (X) ezzel kapcsolatosan arra hivatkozott, hogy osztalék-kifizetés alapjául szolgáló tulajdonosi megfeleltetést korábban nem rendeltek meg a KELER Zrt.-től (csak más típusút, más társasági eseményekhez), így arra számítottunk, hogy [ ] dedikált szoftver nélkül feldolgozható formátumban kapjuk a tulajdonosi megfeleltetést. (X) elmondása szerint az Ügyfél részéről nem merült fel, hogy tájékozódjanak a tulajdonosi megfeleltetés formátumáról. Az Ügyfél [ ] napján kelt levelében, illetve (X) [ ] napján kelt nyilatkozatában az osztalék-kifizetés alapjául szolgáló tulajdonosi megfeleltetés formátumát illetően szereplő információkkal ellentétben a KELER Zrt [ ] napján kelt adatszolgáltatása szerint a KELER Zrt. minden társasági eseményhez így az osztalék-kifizetéshez is előállított tulajdonosi megfeleltetés elkészítésénél azonos szerkezetű fájlt generál, amely Microsoft Office (Excel, illetve Word) alkalmazással megnyitható, értelmezhető, feldolgozható, és amelyet a KELER Zrt [ ] napja óta használ. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a KELER Zrt. által használt tulajdonosi megfeleltetés rekordszerkezete a KELER Zrt. honlapján, a Tájékoztató anyagok/keler Hírek/Partnertájékoztatók/Tulajdonosi megfeleltetés/allokáció oldalról a KELER Zrt. tájékoztatása szerint [ ] napja óta nyilvánosan elérhető és letölthető. Összességében megállapítható, hogy az osztalék-kifizetéshez megrendelt tulajdonosi megfeleltetés formátuma, szerkezete, az ezzel kapcsolatosan felmerülő esetleges problémák az Ügyfél számára a korábbi tulajdonosi megfeleltetések tapasztalata, valamint nyilvánosan elérhető információk révén a [ ] napján megjelentetett közzététel előtt ismertnek kellett lennie. Az Ügyfélnek (Y)-nal folytatott folyamatos megbeszélései alapján tudatában kellett lennie annak, hogy (Y) a KELER Zrt. által szolgáltatott fájlformátumot közvetlenül felhasználni nem tudta, illetve azt, hogy előfordulhatnak hiányos vagy pontatlan részvényesi adatok. b) Az osztalék tényleges nagyságának kiszámításával kapcsolatosan tett megállapítások 7

8 A Felügyelet (Y) [ ] napján tett nyilatkozata alapján megállapította, hogy az Ügyfél számára a június 2. napján megjelentetett közzétételt megelőzően ismert volt, hogy az osztalék megfelelő adókulccsal csökkentett mértékének meghatározását illetve valamennyi, az Ügyfél adókötelezettségének teljesítésével járó feladatot nagyságrendileg néhány ezer osztalék-kifizetésre jogosult részvényes vonatkozásában kell elvégezni, mivel erről az osztalék-kifizetés folyamatának előkészítésével kapcsolatos egyeztetések során tájékoztatta (Y)-t. A KELER Zrt [ ] napján megküldött tájékoztatása szerint az osztalék-kifizetéshez a június 7-i fordulónappal elkészített tulajdonosi megfeleltetés alapján az Ügyfélnek összesen [ ] ([ ]) osztalék-kifizetésre jogosult részvényese volt. (Y) [ ] napján tett nyilatkozata szerint egyes tartós befektetési számlával rendelkező osztalék-kifizetésre jogosult részvényesek esetében a tartós befektetési számla pontatlan megjelölése nehezítette az osztalék tényleges mértékének kiszámítását. A Felügyelet annak kiderítése érdekében, hogy az Ügyfélnek hány darab tartós befektetési számlával rendelkező osztalék-kifizetésre jogosult részvényese volt, tájékoztatást kért az Ügyféltől, illetve a KELER Zrt.-től. A Felügyelet az Ügyfél adatszolgáltatásának hiányában a KELER Zrt.-től kért adatszolgáltatás alapján, a továbbított tulajdonosi megfeleltetés fájlformátumából, annak Excel formátumban való megnyitását követően, szűrés révén tudott meggyőződni a tartós befektetési számlával rendelkező részvényesek számáról. A KELER Zrt. osztalékfizetéssel kapcsolatos tulajdonosi megfeleltetés tekintetében továbbított adatszolgáltatása szerint mindösszesen [ ] tartós befektetési számlával rendelkező részvényese volt az Ügyfélnek. Összességében elmondható, hogy az Ügyfél számára a június 2-i osztalék-kifizetés rendjéről szóló tájékoztatás előtt nagyságrendileg ismert volt az osztalék-kifizetésben érintett részvényesek száma, illetve az őket megillető bruttó osztalékot terhelő adó kulcsa, továbbá a KELER Zrt. által szolgáltatott adatokból megállapítható volt a tartós befektetési számlával rendelkező ügyfelek száma; így a részvényesek esetében kalkulálható volt a fizetendő összeg és ezáltal a részvényesenkénti kimutatás elkészíthető volt. c) Az adóbevallások kitöltésével kapcsolatosan tett megállapítások Az Ügyfél [ ] napján kelt levelében az osztalék-kifizetés késedelmét a fentieken túl a NAV felé teljesítendő ezres nagyságrendű adóbevallások manuális úton történő elkészítésével magyarázta. Az Ügyfél [ ] napján felvett nyilatkozatában foglaltan elmondta, hogy (Y) akkor jelezte, hogy június 15. napjára nem tud elkészülni az osztalékfizetéshez kapcsolódó bevallásokkal, amikor részvényesenként manuális úton elkezdte kitölteni az adóbevallásokat. Azonban (Y) [ ] napján úgy nyilatkozott, hogy az adóbevallások NAV részére történő elküldése nem feltétele az osztalék kifizetésének. 8

9 A Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél számára az adóbevallási kötelezettség ténye, illetve az azzal járó munkák már az osztalék-kifizetés rendjére vonatkozó, június 2. napján közétett rendkívüli tájékoztatás előtt ismertek voltak, az osztalék-kifizetés megkezdése és az adóbevallási kötelezettség NAV felé történő teljesítése között közvetlen összefüggés pedig nem volt, az adóbevallások kitöltése így nem okozhatta volna az osztalék-kifizetés megkezdésének csúszását. d) A részvényesi meghatalmazotti nyilatkozatok késedelmes megküldése kapcsán tett megállapítások Az Ügyfél [ ] napján a Felügyelet részére megküldött tájékoztatása szerint egyes részvényesi meghatalmazottak az általuk képviselt osztalék-kifizetésre jogosult külföldi illetőségű magánszemélyek az Ügyfél június 2. napján közzétett rendkívüli tájékoztatásában meghatározott nyilatkozatát késve [ ] napját követően küldték meg az Ügyfél részére. Az Ügyfél rendkívüli tájékoztatásában a részvényesi meghatalmazotti nyilatkozatok beküldésének határidejeként június 10. napja volt meghatározva, így a tervezettek szerint az Ügyfélnek 5 (öt) nap állt rendelkezésére a nyilatkozatok feldolgozására. Az Ügyfél [ ] napján érkezett tájékoztatása szerint a [ ] ([ ] ) részvényes közül mindössze [ ] ([ ] ) részvényes részére történt részvényesi meghatalmazotton keresztül az osztalék kifizetése. A Felügyelet ugyanakkor [ ] megállapította, hogy egészen [ ] napjáig osztalék kifizetésére egyetlen befektetési szolgáltató így egyetlen osztalékkifizetésre jogosult részvényes részére sem került sor. A Társaság a fenti [ ] részvényes részvényesi meghatalmazottai nyilatkozatai Ügyfélhez való beérkezésének pontos dátumáról nem tudott felvilágosítást adni a Felügyelet részére A Társaság által elhatározott osztalék-kifizetés fedezetével kapcsolatosan tett megállapítások A Felügyelet a [ ] napjától kezdődő időszakra vonatkozóan részletesen megvizsgálta az Ügyfél [ ] Banknál, valamint [ ] Banknál vezetett pénzforgalmi számláinak forgalmi adatait annak ellenőrzése céljából, hogy az Ügyfél által az osztalék-kifizetéshez felhasználni kívánt lentiekben bemutatott pénzösszegek az osztalék-kifizetés kezdőnapjaként a június 2. napján megjelentetett rendkívüli tájékoztatásban megjelölt időpontban, azaz június 15. napján az Ügyfél rendelkezésére álltak-e. [ ] Az osztalék-kifizetés folyamatának befejezésével kapcsolatosan tett megállapítások A fentiek alapján tehát az osztalék befektetési szolgáltatók részére történő kifizetésének befejezésére az Ügyfél augusztus 24. napján 12:31-kor megjelentetett rendkívüli tájékoztatásában foglaltakkal ellentétben, a tájékoztatást követő héten nem került sor, [ ]. [ ]A Felügyelet megítélése szerint az Ügyfél augusztus 24. napján megjelentetett rendkívüli tájékoztatásának tartalma összességében arra enged következtetni, hogy az osztalék-kifizetés már a közzétételt megelőzően elkezdődött, azonban elhúzódott, ezért befejezésére a rendkívüli tájékoztatást követő héten kerül sor. 9

10 A fentiekben részletezettek alapján ugyanakkor az osztalék kifizetésének megkezdése [ ] napjáig nem történt meg, így az információ félrevezető volt, amelyről az Ügyfél a hivatkozott rendkívüli tájékoztatás időpontjában nyilvánvalóan tudomással bírt. II. A PIACFELÜGYELETI ELJÁRÁS MEGÁLLAPÍTÁSAINAK MINŐSÍTÉSE Az Ügyfél hivatkozott közzétételeiben az osztalék-kifizetés kezdőnapjáról, illetve befejező napjáról szóló információ egyértelműen az Ügyfél nyilvánosan forgalomba hozott részvényeire, mint a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 6. (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott pénzügyi eszközre vonatkozott. A Tpt a alapján tilos a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás. A Tpt a szerint piacbefolyásolásnak minősül d) megalapozatlan, félrevezető, hamis információ közlése, híresztelése, nyilvánosságra hozása vagy nyilvános közlése, feltéve, hogy az információt terjesztő személy az információ hamis vagy félrevezető mivoltának tudatában van vagy az adott helyzetben elvárható gondossággal eljárva tudatában kellett volna lennie. Az Ügyfél által a június 2. napján 23:21-kor a oldalon megjelentetett rendkívüli tájékoztatásban megjelölt kezdőnapon az osztalék kifizetése az Ügyfél pénzforgalmi számláinak forgalmi adatai alapján bizonyíthatóan nem kezdődött el. A Felügyelet álláspontja szerint az osztalék kifizetésében tapasztalt késedelem tárgyában érkezett részvényesi bejelentésekre is figyelemmel a június 2. napján publikált rendkívüli tájékoztatásban az Ügyfél által az osztalék-kifizetés kezdőnapjára vonatkozóan nyilvánosságra hozott információ megalapozatlan, félrevezető volt. A hivatalból lefolytatott bizonyítási eljárás keretében megállapításra került, hogy az Ügyfél által az osztalék-kifizetés késedelmes megkezdésének magyarázatául hivatkozott okok egy része, így a tulajdonosi megfeleltetés formátuma, az egyes részvényesekre lebontott kimutatás elkészítésének időigénye a június 2. napján megjelentetett rendkívüli tájékoztatás időpontjában az Ügyfél számára tényszerűen ismert, illetve nyilvánosan elérhető volt. Így az Ügyfél az osztalék-kifizetéssel járó feladatok elvégzésének idő- és humán erőforrás-igényét megfelelően számíthatta, illetőleg a rendelkezésre álló erőforrásokhoz a szükséges időigényt kalkulálhatta volna és ez alapján elvárható lett volna az osztalék-kifizetés időpontjának ezekre tekintettel történő meghatározása. Azonban az Ügyfél figyelmen kívül hagyva a rendkívüli tájékoztatás időpontjában már ismert tényeket és nyilvánosan elérhető információkat, más kibocsátók gyakorlatából kiindulva határozta meg az osztalék-kifizetés időpontját. Az Ügyfél részéről felsorolt további indokokkal így az adóbevallások manuális úton történő előállításának időigényével, valamint a részvényesi meghatalmazottak nyilatkozatainak késedelmes beérkezésével kapcsolatosan megállapításra került, hogy azok közvetlenül nem, illetve kizárólag egyes, osztalék-kifizetésre vonatkozó részvényesi jogukat részvényesi meghatalmazotton keresztül gyakorló részvényesek körét érintően befolyásolhatták az osztalékfizetés megkezdését. Az Ügyfél részéről ugyanakkor augusztus 31. napjáig osztalék-kifizetés egyetlen esetben sem történt. Az Ügyfél továbbá a június 2. napján megjelentetett közzététel időpontjában az osztalék-kifizetés fedezetéül szolgáló követelésekből beáramló pénzösszegek jelentős részét már június 2. napja előtt felhasználta. A Felügyelet megítélése szerint figyelemmel a 10

11 vállalatfinanszírozási szerződés alatt esedékes követelések lejáratának módosítására, az anyavállalat-leányvállalat tulajdonosi kapcsolatra, az eseti jelleggel történő üzleti döntés meghozatalában való közreműködésre és a leányvállalat igazgatósági tagjainak személyére az Ügyfél számára ismert volt a (A) fennálló kötelezettségei teljesítésének várható üteme, időpontja is. A Tpt d) pontja szerint a megalapozatlan, félrevezető információ nyilvánosságra hozásával történő piacbefolyásoló magatartás feltétele, hogy az információ nyilvánosságra hozásának időpontjában az információt nyilvánosságra hozó személy az információ félrevezető voltának tudatában legyen, illetve az adott helyzetben elvárható gondossággal eljárva megbizonyosodjon az információ esetleges megalapozatlan, félrevezető tartalmáról. Az Ügyfél előtt az osztalék-kifizetés ütemét befolyásoló okok (tulajdonosi megfeleltetés formátuma, osztalék-kimutatás ezres nagyságrendű részvényesre, fedezet hiánya), illetve azok megoldásának időigénye június 2. napját megelőzően ismert volt, ugyanakkor az Ügyfél az osztalék-kifizetés időpontját ezek figyelmen kívül hagyásával határozta meg. Fentiekre tekintettel tehát az Ügyfélnek az adott helyzetben elvárható gondosság mellett tudatában kellett lennie az osztalék-kifizetést befolyásoló okoknak és ezáltal annak, hogy az osztalék-kifizetést nem tudja megkezdeni a megjelölt időpontban. Az adott helyzetben elvárható gondosság mércéje a különböző helyzetekre más és más elvárhatósági szintet határoz meg. Az elvárhatóság egy társadalmi elvárást fejez ki az adott magatartás és annak tanúsítója vonatkozásában. Az elvárt magatartás általánosított elvárás, mert az adott, konkrét élethelyzetben általában elvárható magatartást jelöli meg mérceként. Az Ügyféltől, mint nyilvánosan működő részvénytársaságtól és kibocsátótól ennek megfelelő, magas szintű, gondos, a szakmai szabályokat maradéktalanul ismerő és azokat betartó eljárás alkalmazása várható el az osztalék-kifizetés megvalósítása során. Erre tekintettel az osztalékkifizetést befolyásoló ismert okok alapján tudatában volt annak, hogy az osztalék-kifizetést nem tudja megkezdeni a megjelölt időpontban, azaz az osztalék-kifizetés kezdő napjaként közzétett időpont megjelölése megalapozatlan, félrevezető volt. Ezért az Ügyfél az osztalékkifizetés kezdőnapjára vonatkozó információ nyilvánosságra hozásával megvalósította a Tpt d) pontjában írt piacbefolyásoló magatartást. A Felügyelet álláspontja szerint tekintettel arra, hogy az Ügyfél nyilvánvalóan tudomással bírt arról, hogy az osztalék-kifizetés augusztus 24. napjáig nem kezdődött el az Ügyfélnek annak is tudatában kellett lennie az adott helyzetben elvárható gondosság tanúsítása esetében, hogy a augusztus 24. napján 12:31-kor publikált rendkívüli tájékoztatás tartalmából az osztalék kifizetésének előrehaladását illetően levonható következtetés félrevezető. Az Ügyfél tehát az osztalék-kifizetés befejezésről szóló információ nyilvánosságra hozásával annak az osztalék-kifizetés kezdetére vonatkozó információtartalma tekintetében is megvalósította a Tpt d) pontja szerinti piacbefolyásolást. IV. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉS Tekintettel arra, hogy az Ügyfél magatartása jogszabálysértő, a Felügyelet a Tpt (1) bekezdésének m) pontja, valamint ugyanezen törvény 405. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján kiszabható bírságszankció alkalmazása mellett döntött. Ezen intézkedését a Felügyelet 11

12 a Tpt (5) bekezdésében, valamint a Psztv. 61. (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével alkalmazta. A piacfelügyeleti bírság mértékének megállapításakor figyelembe vett súlyosító körülmény a nyilvánosság pontos és teljes körű tájékoztatásának elmaradása az osztalék-kifizetés folyamatában beállt késedelem vonatkozásában. Enyhítő körülményként került figyelembe vételre, hogy a piacbefolyásoló cselekménnyel érintett értékpapír a Budapesti Értéktőzsde Részvényszekciója részvénypiacának B kategóriájába bevezetett, nem meghatározó tőkepiaci súllyal rendelkező kibocsátó kisebb likviditású részvénye. Mindezek alapján a határozat rendelkező részében az Ügyfél piacbefolyásoló magatartása miatt ,- Ft, azaz ötmillió forint piacfelügyeleti bírság kiszabása mellett döntöttem. A jogszabály alapján megállapítható összeg alsó határához közelítő piacfelügyeleti bírság kiszabását szükségesnek és egyben elegendő mértékűnek tartottam azon jogalkalmazói cél eléréséhez, hogy az Ügyfelet és közvetve a társadalom valamennyi tagját a jövőben visszatartsam a hasonló jogsértés megvalósításától és ösztönözzem a törvényi előírások mindenkori maradéktalan figyelembevételére. *** A határozat a már hivatkozott jogszabályhelyeken, valamint a Ket. 71. (1) bekezdésén alapul. A határozatot a Felügyelet Psztv. 4. (1) bekezdése h) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hoztam meg. A jelen határozat rendelkező részében rögzített késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. (1) bekezdésén, valamint a Ket (1) bekezdése a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. (1) bekezdése d) pontjának da) alpontján, 100. (1) bekezdése d) pontján, 100. (2) bekezdésén és 109. (1) bekezdése a) pontján, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, 327. (1) (2) bekezdésein, 330. (2) bekezdésén, 332. (2a) bekezdésén, valamint 338. (1) (3) bekezdésein alapul. A határozat a Ket. 73/A. (1) bekezdése c) pontja és (3) bekezdése értelmében a közléssel jogerős. Budapest, május 18. Dr. Szász Károly s.k. a PSZÁF elnöke 12