A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 111/2012. (I.18.) számú HATÁROZATA

Átírás

1 Ügyiratszám: MN/ /2011. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: a termékmegjelenítésre vonatkozó szabályok megsértése A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 111/2012. (I.18.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a személyes adat által képviselt MTM-SBS Televízió Zrt.-vel (TV2, 1145 Budapest, Róna u. 174.; a továbbiakban: Médiaszolgáltató) szemben hivatalból lefolytatott eljárásában megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a TV2 csatornáján október 21-én sugárzott Összeesküvők című műsorszámával megsértette a termékmegjelenítésre vonatkozó azon törvényi rendelkezést, mely szerint a termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámok nem hívhatnak fel közvetlenül áru megvásárlására vagy bérlésére, illetve szolgáltatás igénybevételére, amely miatt a Médiaszolgáltatót felhívja, hogy a közléstől számítva haladéktalanul tegyen eleget a jogszerű magatartás követelményének és tartózkodjék a jövőbeni jogsértésektől. A Médiatanács figyelmezteti a Médiaszolgáltatót, hogy a Médiatanács a médiaigazgatásra vonatkozó szabály következő alkalommal történő megsértése esetén a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) ában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhat. A Médiatanács megállapította továbbá, hogy a Médiaszolgáltató ugyanezen műsorszámával megsértette a termékmegjelenítésre vonatkozó azon törvényi rendelkezést is, mely szerint a termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámok nem adhatnak a műsor tartalmából egyébként nem következő, indokolatlan hangsúlyt a megjelenített terméknek, amely miatt a Médiaszolgáltatót ,-Ft, azaz ötvenezer forint bírság megfizetésére kötelezi. A Médiaszolgáltató a bírságot e határozat közlését követő hét napon belül köteles megfizetni a Médiatanács Magyar Államkincstár által vezetett számú számlájára. A fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Médiaszolgáltató késedelmi pótlékot köteles fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a Médiatanács a Médiaszolgáltatóval szembeni bírság igényét közigazgatási úton érvényesíti.

2 E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálata a határozat közlésétől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett, a Médiatanácshoz három példányban benyújtott keresetlevéllel kérhető. A keresetlevél benyújtásának e határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, a keresetlevélben a keresettel támadott határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető. A keresetet a bíróság a beérkezést követő naptól számított 30 napon belül tárgyalás tartása nélkül bírálja el, a keresetlevélben tárgyalás tartása kérhető. I n d o k o l á s A Médiatanács az Mttv (1) bekezdésében foglalt általános hatósági felügyeleti hatáskörében, hivatalból vizsgálta a Médiaszolgáltató TV2 csatornájának október 21-i Összeesküvők című műsorszámát, és az alábbiakat tapasztalta. A október 21-én sugárzott műsorszámban a 19:59:03-20:01:36 óra, a 20:02:46-20:02:49 óra, a 20:06:33-20:06:57 óra közötti időintervallumban bemutatott jelenetek főszereplője a Blikk Nők Konyha című magazin volt. A felütésben az egyik anyósjelölt az alábbiakat mondta: Akkor odaadom ezt a fantasztikus újságot közszemlére, ami a Blikk Konyhája amiből a menyasszony-jelöltekből álló csapatok tetszőlegesen kiválaszthattak egy sütemény receptet, illetve el is készítették azt. A további jelentekben a nézők a sütemények elkészítésének egyes fázisait láthatták, a receptet tartalmazó újság ekkor több alkalommal is feltűnt a műsorban, a szereplők gyakran bele-bele néztek. A jelenetsor végén az anyósok egyfajta zsűriként értékelték a menyasszony-jelöltek kreativitását és dicsérték az elkészült süteményeket. A többször bemutatott magazin címlapján olvasható volt annak ára ( csak 195 Ft ) és a tartalom gazdagságára utaló információ 65 recept is. A képernyőn megjelenő magazin az októberi, azaz a legfrissebb szám volt. 2

3 A hatósági ellenőrzés megállapításai alapján felmerült az Mttv. 31. (1) bekezdésének b) és c) pontjaiban foglalt rendelkezések megsértése. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (1) bekezdésében foglaltak alapján a Médiatanács az Mttv bg) pontjában foglalt hatáskörében hivatalból december 7-én hatósági eljárást indított a Médiaszolgáltatóval szemben, melyről 1815/2011 (XII.7.) számú, MN/ /2011. ügyiratszámú végzésében a Ket. 29. (3) bekezdés a) pontja alapján értesítette a Médiaszolgáltatót, tájékoztatta a hatósági ellenőrzés megállapításairól, valamint a Ket. 51. (1) bekezdése értelmében felhívta a figyelmét arra, hogy az eljárás során nyilatkozattételi és irat-betekintési jog illeti meg. A Médiaszolgáltató megfelelően igazolt jogi képviselője január 3-án érkezett kérelmében az 1815/2011. (XII.7.) számú végzésben foglaltak teljesítésére január 6-ig határidő biztosítását kérte, tekintettel arra, hogy az ünnepek alatti szabadságolások miatt az ügyben illetékes személyek szabadságon voltak, így a Médiaszolgáltató a kért információkat határidőben beszerezni nem tudta. A Médiaszolgáltató jogi képviselője útján, január 12-én érkezett beadványában élt nyilatkozattételi jogával. A Médiaszolgáltató álláspontja szerint a hatósági eljárást megindító végzés a teljes műsorfolyamból kiragadva egyoldalúan rögzítette a műsorban elhangzottakat, illetve pontatlanul vagy nem a műsorban látottaknak megfelelően rögzítette a tényállást. A Médiaszolgáltató előadta, hogy termékmegjelenítés keretében került sor a Blikk Nők Konyha című magazin szerepeltetésére a műsorban. Ugyanakkor véleménye szerint a termék bemutatása nem olyan hangsúlyos, mint ahogy azt az eljárást megindító végzés tartalmazza, továbbá a termék ára hangsúlyosan hosszabb ideig nem látszott. A Médiaszolgáltató véleménye szerint az akkor odaadom ezt a fantasztikus újságot közszemlére, ami a Blikk konyhája kijelentés nem tekinthető vásárlásra ösztönző vagy az újságot népszerűsítő, az újság előnyeit ismertető reklámszerű közlésnek, sőt véleménye szerint a megjegyzés akár pikírtnek is minősíthető. Előadta továbbá, hogy a termék a műsorcselekménybe ágyazva, dramaturgiailag indokoltan, nem kihívó módon és nagyon rövid ideig látszott, összességében mindenben megfelelt a termékmegjelenítés szabályainak. A versenyzők az újságban lévő recept felhasználásával készítettek két különböző ételt, amelyeket az egyik anyósjelölt kóstolt meg és zsűrizett a műsor későbbi szakaszában. A Médiaszolgáltató a lap árával kapcsolatban - mely az újságon látható volt - előadta, hogy a Médiaszolgáltató az újság címoldalán semmilyen változtatást nem eszközölt, a csomagolását nem módosította, a tartalmát nem változtatta meg, az úgy került bemutatásra, ahogy a kereskedelmi forgalomban hozzáférhető. A kamera külön és hangsúlyosan nem fókuszált rá sem az újságra, sem külön annak árára. Előadta továbbá, hogy a termékmegjelenítésnél nem alkalmazható az, hogy a Médiaszolgáltató bármilyen információt technikailag kitakarjon, hiszen akkor már nem az adott terméket mutatja be, másrészt a termékmegjelenítésnek éppen az a lényege, hogy az adott termék éppen olyan módon kerüljön bemutatásra, ahogyan az a kereskedelmi forgalomban megvásárolható. A Médiaszolgáltató megjegyezte, hogy az Mttv. és a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) az Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv szigorítás nélküli átvételével az új reklámozási technikák európai direktívának megfelelő alkalmazását kívánta lehetővé tenni. Ugyanakkor az, hogy a leírt jogszabály milyen módon kerül megvalósításra, függ attól, hogy a hatóság mennyiben tud szakítani a korábbi burkolt reklámmal összefüggésben alkalmazott joggyakorlattal és az e körben beálló reflexekkel, illetve a Médiaszolgáltató mennyiben törekszik betartani az új jogszabályi rendelkezéseket, nem túlterjeszkedve például a termékmegjelenítésre vonatkozó rendelkezésekben rejlő lehetőségeken. 3

4 A Médiaszolgáltató határozott álláspontja, hogy a műsorszámban tetten érhető termék bemutatása nem egy agresszív, a jogszabályi rendelkezéseket megszegő megjelenítés volt, hanem éppen olyan, amely a nézők számára is élvezhető volt, a műsor dramaturgiájába simuló, kifejezetten reklámcélokat nem szolgáló módon jelent meg. Álláspontja szerint amennyiben a hatóság már a termékmegjelenítés alkalmazásának kezdetekor olyan szigorú, a törvény rendelkezéseiből és a törvény szelleméből nem következő, és a Médiatanács iránymutatásában sem tetten érhető plusz kötelezettséget kíván felállítani a termékmegjelenítés alkalmazásával kapcsolatosan, úgy a Médiaszolgáltató meggyőződése, hogy ez a fajta kereskedelmi közleményfajta nem fogja elérni a törvényalkotó célját. A Médiaszolgáltató a fent előadottak alapján az eljárás megszüntetését kérte. A Médiatanács a Médiaszolgáltató határidő meghosszabbítása iránti kérelmével kapcsolatban a következőket rögzíti. Tekintettel arra, hogy az 1815/2011. (XII.7.) számú végzésében nem kötelezte nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra a Médiaszolgáltatót, csupán értesítette a hatósági eljárás megindításáról, illetve tájékoztatta irat-betekintési és nyilatkozattételi jogáról, a Médiaszolgáltató kérelme alappal és jelentőséggel nem bírt. A Médiaszolgáltató a december 7-én indult eljárás befejezéséig - melyre irányadó ügyintézési határidő 40 nap - bármikor élhetett nyilatkozattételi jogával. A Médiatanács a rendelkezésre álló adatok, különösen a hatósági ellenőrzés megállapításai és a Médiaszolgáltató nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg, és azt az alábbiak szerint értékelte: Az Mttv pontja értelmében a termékmegjelenítés: a kereskedelmi közlemény bármely olyan formája, amely terméket, szolgáltatást, ezek védjegyét vagy ezekre való utalást tartalmaz oly módon, hogy az fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében egy műsorszámban jelenik meg. A vizsgált műsorszámban a Médiaszolgáltató - általa is elismerten - a termékmegjelenítés eszközével élt, hiszen a Blikk Nők Konyha című magazin került megjelenítésre. A Médiaszolgáltató az Mttv. 31. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően tájékoztatta a nézőket a termékmegjelenítés tényéről. I. Az Mttv. 31. (1) bekezdés b) pontjának sérelme Az Mttv. 31. (1) bekezdés b) pontja alapján a termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámok nem hívhatnak fel közvetlenül áru megvásárlására vagy bérlésére, illetve szolgáltatás igénybevételére. Közvetlen felhívásnak minősül a termékmegjelenítés tárgyát képező árura vagy szolgáltatásra vonatkozó szándékos és egyértelmű - verbális vagy vizuális - vásárlásra, népszerűsítésre, igénybevételre buzdító felszólítás, így például a termék/szolgáltatás kereskedelmi elérhetőségének, árának közzététele, tulajdonságainak, előnyeinek ismertetése. Közvetlen felhívásnak tehát a puszta megjelenítést meghaladó, azon túlmutató közlés tekinthető. A több alkalommal megjelenített (20:02:46-kor közelről mutatták az újságot, a címlapon szereplő információk jól láthatóak voltak, 20:06:33 20:06:57 között szintén az újság címoldalát mutatták) magazin címlapján jól olvasható volt a fogyasztói ár (csak 195 Ft) és a tartalom gazdagságára utaló információ ( 65 recept ). Az előbbiek olyan többletinformációnak tekinthetők, amelyek szándékos közlése alkalmas volt a termék népszerűsítésére. A reklámértékű információk vizuális megjelenítése az újság megvásárlására buzdíthatta a nézőket. 4

5 Miután a műsor szereplői az újságot elvileg arra használták fel, hogy az abban szereplő receptek segítségével - azaz az újság tartalmának elolvasásával - süteményeket készítsenek, a gyakorlatban a termék címlapjának többszöri, jól olvasható, közeli - egyébként nélkülözhető - bemutatása - az azokon szereplő információk közlésével - annak népszerűsítését szolgálta. Nem fogadható el a Médiaszolgáltató azon érvelése, miszerint nem lehetséges az, hogy bármilyen információt technikailag kitakarjon, hiszen akkor már nem az adott terméket mutatja be. A Médiaszolgáltatónak kötelessége olyan helyzeteket teremteni, műsorát olyan módon szerkeszteni, hogy azáltal a törvényi előírásokat maradéktalanul betartsa. A Médiaszolgáltató akkor járt volna el helyesen, ha a címlapon szereplő információk többszöri, direkt bemutatását mellőzi. Tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltató a vizsgált műsorszámban a termékmegjelenítést a törvényi előírással ellentétesen tette közzé, a Médiatanács megállapította az Mttv. 31. (1) bekezdés b) pontjában foglaltak sérelmét. II. Az Mttv. 31. (1) bekezdés c) pontjában foglaltak sérelme Az Mttv. 31. (1) bekezdés c) pontja szerint a termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámok nem adhatnak a műsor tartalmából egyébként nem következő, indokolatlan hangsúlyt a megjelenített terméknek. Indokolatlanul hangsúlyos a termék műsorszámban történő közzététele különösen abban az esetben, ha az áru vagy szolgáltatás, vagy a reá történő utalás, illetve ezek védjegye dramaturgiailag nem a cselekménysorba illeszkedően jelenik meg a műsorszámban. Az indokolatlan mértékű hangsúly megítélését különösen a megjelenítés gyakorisága, illetve a megjelenítésnek a műsorszám hosszához, jellegéhez viszonyított volumene befolyásolja. A műsorszám a sütemények elkészítése kapcsán - az újság bemutatásával megbízott szereplő segítségével - indokolatlan hangsúlyt adott a megjelenített terméknek. A magazin (a legfrissebb szám címlapjának és az azokon szereplő információknak többszöri, jól látható megjelenítése) illetve az arra való utalás ( Akkor odaadom ezt a fantasztikus újságot közszemlére, ami a Blikk Konyhája ) dramaturgiailag nem a cselekménysorba illeszkedően jelent meg. Nem helytálló a Médiaszolgáltató azon megállapítása, miszerint a termék a műsorcselekménybe ágyazva, dramaturgiailag indokoltan, nem kihívó módon és nagyon rövid ideig látszott. Nem életszerű, azaz teljes mértékben indokolatlan például az újság 20:06:33 20:06:57 közötti megjelenítése is. A kifogásolt jelenetben, miközben az elkészült süteményeket kóstolta Erzsók, a másik anyósjelölt az asztal mögött állt, és felsőteste előtt tartotta kimerevítve az újság címoldalát, úgy, hogy azon minden információ olvasható volt. A termék szándékos elhelyezését mi sem bizonyítja jobban, minthogy a 20:06:33 előtti képkockákon az anyósjelölt ugyanolyan testhelyzetben állt anyóstársa mellett, mint a 20:06:33 20:06:57 között bemutatott képsorokon, azonban az újság a kezében ekkor még nem szerepelt. Amennyiben a cselekménysorba illeszkedően jelent volna meg az újság, az annak használata során - lapozgatása, valamelyik oldalon szereplő recept tanulmányozása során - lett volna inkább látható, azonban a műsorszámban ez a fajta bemutatás volt a legkevésbé jellemző. A termék nem egy, a süteménykészítés során használt eszközként tűnt fel, hanem fordítva, a sütés az újság szerepeltetése köré épült, annak eszköze volt. Az újság címlapjának mutogatása pedig nem a sütemények elkészítését segítette elő. 5

6 A fentiek alapján a Médiatanács megállapította, hogy a Médiaszolgáltató megsértette az Mttv. 31. (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat is. A Médiatanács által alkalmazott jogkövetkezmény: A Médiatanács a jogsértések miatt alkalmazandó jogkövetkezmény fajtájának és mértékének meghatározása során az alábbi szempontokat vette figyelembe. Az Mttv. 31. (1) bekezdés b) pontjának megsértése: Az Mttv (1) bekezdése értelmében: Amennyiben a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a Médiatanács, illetve a Hivatal - a jogsértés tényének megállapítása és figyelmeztetés mellett - legfeljebb harminc napos határidő tűzésével felhívhatja a jogsértőt a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, illetve a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit. Az Mttv (3) bekezdése alapján amennyiben a felhívás az ügy összes körülményeire tekintettel nem alkalmazható, vagy nem lenne a jogsértés megszüntetésére vonatkozó kötelezettség kikényszerítésére hatékony eszköz, a Médiatanács vagy a Hivatal a felhívás mellőzésére vonatkozó indokolás nélkül a jogsértő magatartás tanúsítását megtiltja, illetve az e törvényben foglaltak érvényesítése keretében kötelezettséget állapíthat meg, jogkövetkezményeket alkalmazhat. Az Mttv (4) bekezdés értelmében ismételtségnek tekintendő, ha a jogsértő a jogerős hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben, háromszázhatvanöt napon belül legalább kétszer valósítja meg, ide nem értve a csekély súlyú törvénysértéseket. Jelen esetben a Médiaszolgáltató részéről ismételtség nem állapítható meg, hiszen a Médiatanács az Mttv. hatályba lépése óta, azaz január 1-jét követően jelen határozat meghozataláig egyetlen alkalommal sem állapította meg az Mttv. 31. (1) bekezdés b) pontjának megsértését a Médiaszolgáltatóval szemben. A Médiatanács a körülményeket mérlegelve, figyelembe véve a jogsértés csekély súlyát, az Mttv (1) bekezdésben rögzített jogkövetkezményt alkalmazta a Médiaszolgáltatóval szemben, azaz a jogsértés tényének megállapítása és figyelmeztetés mellett felhívta a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, illetve a jogszerű magatartás tanúsítására. Az Mttv. 31. (1) bekezdés c) pontjának megsértése: Az Mttv. 31. (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezés megsértését a Médiatanács január 1-jét követően egy alkalommal, az 1257/2011. (IX.21.) számú határozatában állapította meg, és az Mttv (1) bekezdése szerinti felhívás jogkövetkezményét alkalmazta a Médiaszolgáltatóval szemben. A Médiatanács az iménti határozatában - márciusi törvénysértés kapcsán - enyhítő körülményként értékelte, hogy - mivel a termékmegjelenítést az Mttv. legalizálta - az új törvény január 1-jei hatályba lépése miatt kevés idő állt a Médiaszolgáltató rendelkezésére, hogy elsajátítsa, és alkalmazza az új szabályokat. Ez a körülmény egy októberi törvénysértés kapcsán - melynek sérelmét nem először állapította meg a Médiatanács - enyhítő körülményként már nem volt figyelembe vehető, a Médiatanács a jogsértést nem tekinthette csekély súlyúnak. 6

7 Az Mttv (3) bekezdése szerinti jogkövetkezmények közül a Médiatanács - a jogsértés súlyára tekintettel - a bírság szankciót ítélte a legalkalmasabbnak arra, hogy a Médiaszolgáltatót visszatartsa az esetleges további jogsértések elkövetésétől, és úgy ítélte meg, hogy a mérlegelés során meghatározott összegű bírság már kellő visszatartó erővel bír. Az Mttv. 31. (1) bekezdés c) pontjának megsértése esetében a jogkövetkezmény alkalmazásának alapját az Mttv (2) bekezdése és a (3) bekezdés b) pontja jelenti: 187. (2) A Médiatanács és a Hivatal a jogkövetkezményt - a jogsértés jellegétől függően - a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra és a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető, egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg. (3) A Médiatanács és a Hivatal - a (7) bekezdés figyelembevételével - a következő jogkövetkezmények alkalmazására jogosult: b) bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben az alábbi összeghatárok szerint: ba) JBE médiaszolgáltató és a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege kétszázmillió forintig A Médiatanács a jogkövetkezmény fajtájának és mértékének megállapítása során az Mttv (2) bekezdésében rögzített mérlegelési szempontok közül a jogsértés súlyát vette figyelembe. A termékmegjelenítés a kereskedelmi közlemény új típusa, melyet az Mttv. legalizált. A korábbiakban nem alkalmazott reklámozási forma ugyanakkor csak bizonyos korlátozásokkal, az Mttv ában foglalt rendelkezések mentén, meghatározott keretek között megengedett. Jelen esetben a Médiaszolgáltató túlterjeszkedett az intézmény lényegén, hiszen indokolatlan hangsúlyt adott a megjelenített terméknek. A termékmegjelenítés törvényi előírással ellentétes közzétételét a Médiatanács nem értékelhette csekély súlyúnak. Az Mttv (2) bekezdésében meghatározott további mérlegelési szempontok a jelen kötelezettségszegés tekintetében nem értékelhetők. A Médiatanács a bírság kiszabásakor külön tekintettel volt arra, hogy az esetleges ismételt jogsértés esetén alkalmazandó bírságszankció megállapításánál érvényesülhessen a fokozatosság elve, azaz az ismétléssel járó növekvő progresszivitás és a szankcionálás kiszámíthatósága, előreláthatósága. A Médiatanács a fentiek okán - tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltató a Médiatanács 1326/2011. (X.5.) számú határozata alapján JBE médiaszolgáltatónak minősül - az Mttv (3) bekezdés ba) alpontja alapján a maximálisan kiszabható bírság 0,025%-ának megfelelő összegű, azaz ,-Ft bírságot szabott a Médiaszolgáltatóval szemben. A hatósági eljárás során a Ket (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti eljárási költség nem merült fel. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. (1) bekezdés da) pontján, valamint az Mttv (1) és (3) bekezdésén, valamint a on alapul. A tárgyalás tartására vonatkozó tájékoztatás a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 338. (2) bekezdésén alapul. Budapest, január 18. 7

8 Szalai Annamária elnök dr. Vass Ágnes hitelesítő tag Kapják: 1. személyes adat 8