Az Országos Rádió és Televízió Testület. 836/2007. (IV. 4.) sz. Határozata

Átírás

1 Az Országos Rádió és Televízió Testület 836/2007. (IV. 4.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) ban biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió Zrt. (1145 Budapest, Róna u. 174.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi h a t á r o z a t o t: A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató a december 22-én sugárzott Mokka c. műsorszám MALÉV hárommilliomodik utas c. összeállításában megsértette az Rttv. 10. (5) bekezdését. Ezért a Testület az Rttv (1) bekezdés d) pontja és a Műsorszolgáltatási Szerződés pontja alapján érvényesíti a Szerződésben megállapított kötbért; Ft, azaz Hatmillió négyszázhetvennyolcezer ötszázharmincegy forint kötbér megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A kötbért 7 napon belül kell megfizetni az ORTT MNB számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. I n d o k o l á s A Testület állampolgári bejelentés alapján, 296/2007. (II. 7.) sz. határozatával rendelte el a TV2- n december 22-én sugárzott Mokka c. műsorszám 7:37:03 és 7:42:31 közötti szegmensének (beszélgetés Gönczi Jánossal, a MALÉV vezérigazgatójával) vizsgálatát. A vizsgálat azt állapította meg, hogy a műsorszámban valószínűleg sérült az Rttv. 10. (5) bekezdése, mert a MALÉV vezérigazgatójával készült beszélgetésben reklámjellegű információk hangzottak el. Ezért február 14-én eljárás indult a Műsorszolgáltatóval szemben. A Testület 23-41/17/2007. iktatószámú levelében tájékoztatta a Műsorszolgáltatót a vizsgálat eredményéről, egyben nyilatkozattételre hívta fel. A Műsorszolgáltató jogi képviselője az alábbi nyilatkozatot tette: eljárási kifogások A Műsorszolgáltató álláspontja szerint a megkeresés, amelyből kiderül, hogy az eljárás állampolgári bejelentésre indult, formailag hibás, mert nem jelöli meg, hogy mikor érkezett a bejelentés, és mi az eljárás kezdő időpontja, aminek ismerete az ügyintézési határidő megtartásának ellenőrzése érdekében lényeges. A Műsorszolgáltató másik kifogása az

2 iratbetekintés körében merült fel. Képviselőjük azt kérte, hogy az ORTT küldjön részükre egyegy másolatot az eddigi eljárás során keletkezett valamennyi iratból. A Műsorszolgáltató jogi képviselője végül felvilágosítást kért arról, hogy az ORTT milyen jogszabályi felhatalmazás alapján jár el állampolgári bejelentésekre. az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozat A Műsorszolgáltató álláspontja szerint a sérelmezett riport nem hívott fel áru vásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére, következésképpen nem tekinthető burkolt reklámnak. A riport témája a hárommilliomodik utas ünneplése volt, ez az eset pedig analóg a bemutatott színdarabok jubilálásával : egy nagysikerű darab rendezőjével vagy szereplőivel folytatott beszélgetés abból az alkalomból, hogy elértek egy nagyon magas előadásszámot, még nem burkolt reklám. A Műsorszolgáltató előadta, hogy egyrészt szerkesztői szabadság eldönteni, kivel készítenek anyagot, másrészt az e döntésük eredményeként született MALÉV összeállítás teljesen értelmetlen lett volna, ha nem nevezhetik meg az ünneplő céget, tevékenységét stb. A Műsorszolgáltató képviselője kiemelte, hogy a vélelmezett törvénysértés élő adásban történt, amikor a Műsorszolgáltató felelősségének határai tágabbak, hiszen nincs befolyása a vendég által elmondottakra. Nyilatkozata végén megismételte, hogy a riport nem ösztönzött a MALÉV szolgáltatásainak igénybevételére, és kérte az ORTT-t, hogy fejtse ki, álláspontja szerint pontosan mivel valósultak meg a burkolt reklám fogalmi elemei. A Testület a fenti eljárási és tartalmi kérdésekben az alábbi álláspontot alakította ki: A Műsorszolgáltatónak három észrevétele (kérése) volt az eljárással kapcsolatban: (1) az ORTT közölje az eljárás kezdő időpontját, mert ennek hiányában ellenőrizhetetlen az ügyintézési határidő betartása; (2) a Testület adjon tájékoztatást arról, hogy milyen jogszabályi felhatalmazás alapján jár el állampolgári bejelentésekre; (3) küldjön egy-egy másolatot az eddigi eljárás során keletkezett valamennyi iratból. Az eljárás kezdő időpontjára és a bejelentések alapján elvégzett vizsgálatokra vonatkozóan a Testületnek a következő az álláspontja: A Testület eljárása két részből áll: a Monitor ellenőrző tevékenységéből, ami a bíróság értelmezése szerint sem minősül közigazgatási aktusnak, és a szankcióalkalmazásra irányuló hatósági eljárásból, amelynek során a Testület közigazgatási szervként, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései alapján jár el. A Ket. szerinti közigazgatási hatósági eljárás megindítására a Monitor-jelentés jogi szempontú áttanulmányozása után, a nyilatkozattételre felhívó levél megküldésével kerül sor. A Testület ezen levelében közli az ellenőrzésről készült vizsgálati jelentés megállapításait (a vélelmezett törvénysértéseket), egyben felhívja a Műsorszolgáltatót, hogy az ügyben nyilatkozatot tehet. A Testület álláspontja szerint a közigazgatási hatósági eljárás első eljárási cselekménye az eljárás kezdő időpontja a nyilatkozattételre felhívó levél megküldésének időpontja. A nyilatkozattételre felhívó levél birtokában a Műsorszolgáltató maradéktalanul megismeri az eljárást megelőző hatósági ellenőrzés anyagát, az ORTT rendelkezésére álló valamennyi bizonyítékot, azaz élni tud eljárási jogaival, alkalma van nyilatkozat megtételére, bizonyítékok felmutatására, és további bizonyításra irányuló indítvány megtételére, a levél kelte alapján pedig kiszámíthatja az ügyintézési határidő betartását. Közigazgatási eljárás tehát csak ellenőrzés után, annak eredményeként indulhat. A TV2 2

3 műsorainak vizsgálata a rendszeres ellenőrzés keretében kisorsolt napokra, és arra a műsoridőre terjed ki, amelynek vizsgálatát testületi tag kezdeményezésére vagy állampolgári bejelentés alapján a Testület külön határozattal elrendeli. Az állampolgári bejelentések elintézésére az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló évi XXIX. törvény a (a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás) alapján kerül sor. Az említett törvény 141. (4) bekezdése szerint: Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A 143. (1) bekezdés értelmében: A panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés alapján - ha alaposnak bizonyul - gondoskodni kell a) a jogszerű, illetőleg a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról vagy az egyébként szükséges intézkedések megtételéről; b) a feltárt hibák okainak megszüntetéséről; c) az okozott sérelem orvoslásáról, továbbá d) indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről. A Testület álláspontja szerint a Műsorszolgáltató helytelenül értelmezi az eljárási törvényt, amikor a Ket. 33. (5) bekezdésére, azaz a kérelemre indult eljárás ügyintézési határidejére hivatkozik, ugyanis a bejelentések alapján elvégzett vizsgálatok esetén ugyanúgy hivatalból indul meg az eljárás, mint akkor, ha a Monitor a rendszeres ellenőrzés során észlel törvénysértést. A jelenleg tárgyalt esetben a Testület állampolgári bejelentésre rendelte el a műsorszám vizsgálatát, és a vizsgálat eredménye alapján döntött arról, hogy hivatalból közigazgatási hatósági eljárást indít a Műsorszolgáltatóval szemben. A TV2 képviselője kérte, hogy az ORTT küldjön részükre egy-egy másolatot az eddigi eljárás során keletkezett valamennyi iratból. A kérésnek a Testület eleget tett 23-41/28/07. iktatószámú levelében a TV2 rendelkezésére bocsátotta az ellenőrzést elrendelő ORTT határozatot, és az ennek alapján elkészült vizsgálati jelentés egy-egy másolati példányát. A burkolt reklámra vonatkozó törvényi szakaszok és ORTT állásfoglalás: Rttv pont Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra. Rttv. 10. (5) bekezdés: Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető. A Testület a 247/1997. X. 30. sz. határozatában kimondta, hogy semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés, akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel szerzője illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel. Továbbá: Burkolt reklámnak minősül az adott műsorszámban vagy műsorfolyam egészében az alapinformáció lényeges tartalmához képest indokolatlan módon és mértékben megjelenő gazdasági elem. Burkolt reklámozást akkor állapít meg a Testület, ha a műsorban indokolatlanul, vagy indokolatlan mértékben jelenik meg/hangzik el olyan információ, amelynek áru vásárlására/szolgáltatás igénybevételére ösztönző hatása van. Indokolatlannak minősül minden olyan megjelenítés, amely nem tartozik szorosan a műsorszám alaptémájához. 3

4 A Testület egyetért a Műsorszolgáltató nyilatkozatának egy részével. Osztja a TV2 véleményét a tekintetben, hogy önmagában nem törvénysértő a hárommilliomodik utas köszöntésének bemutatása, és ez esetben teljesen értelemszerű és életszerű a cég megnevezése. A Testület azt kifogásolja, hogy összhatásában nézve a riportot jóval hangsúlyosabb volt a cég piaci pozíciójának, jó színvonalú szolgáltatásainak és új szolgáltatásainak bemutatása, mint az utasok köszöntésére fordított műsoridő. Noha a műsorvezető a riport előtti felvezetőben a hárommilliomodik utas-számot jelölte meg a beszélgetés apropójaként, a televíziónézők elsősorban arról tájékozódhattak, hogy a MALÉV pontos, a fedélzeti ételek minősége a többi légitársaság cateringjénél színvonalasabb, az utaskísérők különösen kedvesek és a MALÉV a legjelentősebb légitársaság a Baltikumba induló járatok tekintetében, pl. csak Bukarestbe naponta négy járatot indít. Gönci János azt is elmondta, hogy a légitársaságnál év közben lezajlott audit komoly hiányokat tárt fel, de a vállalat jó hírének köszönhetően a nemzetközi befektetők érdeklődése nem lankadt a cég iránt. Az öt és fél perces összeállítást egészében értékelve megállapítható, hogy abban indokolatlan mértékben jelentek meg a légitársaság népszerűsítését szolgáló elemek. A Testület álláspontja szerint a beszélgetés célja alig titkoltan az volt, hogy a közölt információk révén a légitársaság iránti bizalmat növeljék és a leendő utasok repülőtársaság-választási attitűdjét befolyásolják. Emellett felhasználták arra is, hogy a MALÉV piaci pozícióiról informálják a nézőket. Ezen információkhoz képest eltörpült a beszélgetés valódi apropója, hogy ugyanis a MALÉV a hárommilliomodik utasának megjutalmazására készül. A beszélgetés hátteréül szolgáló képi anyag (a társaság honlapjának és reklámfilmjének megjelenése) erősítette a verbális információkat azáltal is, hogy azokon dominált a cég logoja. A Műsorszolgáltató nyilatkozatával ellentétben A Testületnek az a véleménye, hogy a műsorrész alkalmas volt szándékkialakításra, illetve növelésre-fenntartásra, hiszen pl. a cég egyes szolgáltatásaira (Baltikumba induló járatok) külön felhívta a figyelmet. A Testület nem ért egyet azzal, hogy az élő adás kizárja, vagy csökkenti a Műsorszolgáltató felelősségét. A TV2 azért felelős, ami a képernyőjén megjelenik, a televíziónézőkhöz eljut. Nem zárja ki a műsorszolgáltató felelősségét, ha a burkolt reklámnak minősülő közlés nem saját munkatársától, hanem meghívott vendégtől hangzik el. A Testület 2005-ben nyolc, a TV os műsorszolgáltatásban négy alkalommal észlelte az Rttv. 10. (5) bekezdésének megsértését, és a 612/2005. (IV. 6.), 880/2005. (V. 18.), 1583/2005. (VIII. 24.), 1804/2005. (IX. 14.), 1805/2005. (IX. 14.), 2088/2005. (X. 13.), 791/2006. (IV. 12.) novemberi törvénysértés, 694/2006. (III. 29.) decemberi törvénysértés, 1197/2006. (V. 31.), 1355/I/2006. (VIII. 23.), 2718/2006. (XII. 12.) és 170/2007. (I. 24.) októberi törvénysértés határozataiban alkalmazott az Rttv (1) bekezdés a), illetve d) pontja szerinti szankciót a Műsorszolgáltatóval szemben. A 2006-ban elkövetett törvénysértések miatt született határozatok közül háromban és a Műsorszolgáltató ezek mindegyikét kézhez vette a jelenleg tárgyalt törvénysértés elkövetése előtt a Testület kötbérszankciót szabott ki. A kötbér összege a kiszabható legmagasabb összeg 15%-a volt. Tekintettel arra, hogy a burkolt reklámozás gyakori a TV2-n, a Testület az Rttv (1) bekezdés d) pont szerinti szankció ismételt alkalmazása mellett döntött. A kötbér alapját a Műsorszolgáltatási Szerződés pontjának első mondata az alábbiakban határozza meg: 4

5 A kötbér alapja a Műsorszolgáltató által a műsorszolgáltatási jogosultságnak arra az évre fizetendő műsorszolgáltatási díjrészlet összege, amely évben a kötbér fizetésére kötelezettséget keletkeztető szerződésszegés bekövetkezett. A Műsorszolgáltatási Szerződés pontja szerint: A Törvény 10. (5) bekezdésében foglaltak a burkolt reklámra vonatkozó kötelezettség megszegése esetén a kötbér mértéke az ORTT által meghatározott összeg, amely azonban nem haladhatja meg a kötbér alapjának 2 százalékát. A kötbér alapja a július 9. után elkövetett törvénysértések esetében: Ft. A kötbér alapjának 2%-a: ,-. A fokozatos szankcióalkalmazás elvének megfelelően a Testület a kiszabható legmagasabb összeg 20%-ának megfelelő összegű kötbér Ft megfizetésére kötelezte a Műsorszolgáltatót Az eljárás során a Ket (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv (2) bekezdése biztosítja. Budapest, április 4. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György s.k. elnök 5