Az Országos Rádió és Televízió Testület. 1006/2008. (VI. 4.) sz. Határozata

Átírás

1 Az Országos Rádió és Televízió Testület 1006/2008. (VI. 4.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) ban biztosított jogkörében a Csaba Tv Első Csabai Televíziós Kft. (5600 Békéscsaba, Teleki u. 5.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató a PR interjú című műsorszám november 5-én kor sugárzott adásával megsértette az Rttv. 10. (5) bekezdésében foglalt, burkolt reklám közzétételének tilalmára vonatkozó rendelkezést, ezért a Testület a 112. (1) bekezdés a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató november 5-én három alkalommal megsértette az Rttv. 18. (5) bekezdésében foglalt, hírműsorszám támogathatóságának tilalmára vonatkozó rendelkezést, ezért a Testület a 112. (1) bekezdés a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. (1) bekezdés b) pontja alapján hivatalból vizsgálta a Csaba Tv Első Csabai Televíziós Kft. által üzemeltetett Csaba Tv novemberi műsorszolgáltatását, melynek során az alábbiakat tapasztalta. 1. Az Rttv. 15. (1) bekezdésének sérelme A Műsorszolgáltató Csaba Tv elnevezésű adóján november 5-én kor PR- Interjú főcímek között egy olyan szpot volt látható, amelyben semmilyen riport nem hangzott el. A montázs a második képpel kezdődött: Marina női divat , Békés, Rákóczi u. 1. A továbbiakban modellek voltak láthatóak:

2 A fenti esetben a Testület az Rttv. 15. (1) bekezdésének megsértését vélelmezte, mivel szpotot nem a jellegének megfelelő főcímek között tették közzé. Az Rttv. 15. (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: Reklámot, közérdekű közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést a) e jellegének a közzétételt közvetlenül megelőző és azt követő megnevezéssel, továbbá b) egyéb műsorszámoktól jól felismerhetően, optikai és akusztikus, rádió esetében akusztikus módon elkülönítve, alapvetően blokkokban kell közzétenni. 2. Az Rttv. 18. (5) bekezdésének sérelme november 5-én kor, kor és kor a Híradó című műsorszám végén a következő kép jelent meg: A fenti esetekben a Testület az Rttv. 18. (5) bekezdésének megsértését valószínűsítette, mivel a Híradó nem támogatható műsorszám. Az Rttv. 18. (5) bekezdése az alábbiakat írja elő: A hírműsorszám és az időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám nem támogatható. 2

3 A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében a március 17-én kelt és 19-én postázott levelekben küldte meg a műsorszolgáltatók részére a hatósági ellenőrzés megállapításait. A Csaba Tv-t üzemeltető műsorszolgáltató március 28-án érkezett levelében fejtette ki álláspontját a valószínűsített törvénysértéssel kapcsolatban. A műsorszolgáltató részéről Szudár László ügyvezető-producer nyilatkozott. Az ügyvezető kijelentette, hogy a műsorszolgáltató az Rttv. 15. (1) és 18. (5) bekezdéseit nem sértette meg. 1. Az Rttv. 15. (1) bekezdésének vélelmezett megsértésével kapcsolatban a műsorszolgáltató képviselője előadja, hogy a kifogásolt szpotot azért nem jelölték reklám főcímmel, mert az nem reklám volt: a műsorszolgáltató azért sem szolgáltatási díjat, sem ellenszolgáltatást nem kapott. A műsorszám lényege, hogy az tájékoztatást nyújt a napi békési öltözködési szokásokról etüd formájában. Az ügyvezető véleménye szerint a műsorszámok címének nem feltétlenül kell utalni a műsorszám tartalmára. 2. Az Rttv. 18. (5) bekezdésének megsértését vélelmező hatósági állásponttal sem értett egyet a műsorszolgáltató képviselője, tekintettel arra, hogy a Híradó műsorszám végén közzétett tájékoztatás a stáblista része volt, azaz csak tájékoztatást nyújt a nézőknek a díszlet résztvevőjéről, eleméről, szerényen a végén, s az feliratban sem jelenik meg támogatóként. A Testület figyelembe véve a hatósági ellenőrzés megállapításait és a műsorszolgáltató nyilatkozatát az alábbi álláspontot alakította ki. 1. Az Rttv. 10. (5) bekezdés megsértése Az Rttv pontja az alábbiak szerint határozza meg a reklám fogalmát: Reklám: ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében közzétett műsorszám, amely megnevezett vagy ábrázolt áru (beleértve az ingatlant is), szolgáltatás, jog és kötelezettség értékesítését vagy más módon történő igénybevételét, illetve a reklámozó vállalkozás vagy a műsorszolgáltató által kívánt más hatás elérését segíti elő. Reklám az önreklámozás céljára felhasznált műsoridő a 28/A. pontban meghatározott műsorelőzetes kivételével. A definíció alapján a fogalmi elemei közé tartozik, s mint ilyen valamely műsorszám reklámmá minősítésének elengedhetetlen feltétele az, hogy ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében tegye azt közzé a műsorszolgáltató. Jelen esetben a műsorszolgáltató nyilatkozata szerint a közzétételért ellenszolgáltatást, díjat nem kapott, így azt reklámként értékelni nem lehet, azonban a burkolt reklámozás ténye megállapítható. 3

4 A Testület a műsorszolgáltató nyilatkozata alapján átminősítette a korábban vélelmezett törvénysértést, s az esetet a továbbiakban a burkolt reklámra vonatkozó törvényi előírások oldaláról vizsgálta. Az Rttv. a burkolt reklám kapcsán az alábbi előírásokat tartalmazza: Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra. 10. (5) Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető. A Testület korábban kimondta, hogy semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés, akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel szerzője illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel. A burkolt reklám definíciójának nem fogalmi eleme az ellenszolgáltatás fejében történő megjelenítés, ezért annak megállapításakor nem lehet gazdasági motivációt vizsgálni, csak azt, hogy az alapinformációhoz képest jelent-e meg egyéb információ indokolatlan mértékben, amely már kimeríti a burkolt reklám fogalmában szereplő ösztönző befolyást. A műsorszolgáltató által etüd -nek minősített PR interjú elnevezésű műsorszámot megvizsgálva és a műsorszolgáltató nyilatkozatát figyelembe véve megállapítható, hogy abban az alapinformáció a napi helybéli öltözködési szokásokról való tájékoztatás, mintegy divatkörkép. Emellett a műsorszámban egy divatáru üzlet elérhetőségének, címének ismertetése olyan kiegészítő információ, amely gazdasági csoportérdeket jelenít meg, így a nézőket a megnevezett üzlet (Marina Női Divat) szolgáltatásainak igénybevételére, termékeinek megvásárlására ösztönözheti. A műsorszámban megjelent információk összességét figyelembe véve megítélésünk szerint a divatáru üzlet megjelenítése során a fentebb kifejtett alapinformációhoz képest a képernyőn megjelenő címmel indokolatlan mértékben került közlésre egyéb olyan információ, amely ösztönzőleg hathatott a nézőkre, azaz annak irányába befolyásolhatta őket, hogy a megnevezett bolt termékeit megvásárolják. A Testület álláspontja szerint tehát az Rttv. 10. (5) bekezdésében foglalt burkolt reklám közzétételének tilalma sérült azáltal, hogy a Műsorszolgáltató november 5-én kor sugárzott PR interjú műsorszámban egy divatáru üzlet (Marina Női Divat) megnevezésekor annak elérhetősége is bemutatásra került, mert olyan jellegű információ közlésére került sor (az üzlet címe), amely a nevezett üzlet szolgáltatásainak igénybevételére, termékeinek megvásárlására buzdította a nézőket. 2. Az Rttv. 18. (5) bekezdésének sérelme Az Rttv. 18. (5) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: A hírműsorszám és az időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám nem támogatható. 4

5 A Testület a 18. (5) bekezdés alkalmazásával kapcsolatosan felmerült problémák tekintetében az 1020/2003. sz. előterjesztésben foglaltak alapján a következő belső határozatot hozta 2211/2003. (XII. 4.) számon: A Testület kimondja, hogy elsősorban a közéleti - gazdasági - politikai tartalmú hír és időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszámok tekintetében fog eljárást indítani az Rttv. 18. (5) bekezdésének sérelme miatt. Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf /2004/4. számú ítélete: Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy nem műsorrészek, hanem műsorszám, azaz zárt egységet alkotó, vagy önálló részekből zárt egységbe szerkesztett együttes, mint egész támogathatóságát tiltja a törvény, így ha annak valamely része hírműsor-rész, vagy időszerű eseményekkel foglalkozik, ezzel a műsorszám egésze válik az Rttv. 18. (5) bekezdése alapján nem támogathatóvá. ( ) Az Rttv. 18. (5) bekezdése ugyanis a hírműsorok, és a hírműsorokban közzétett eseményekről időszerű eseményekről szóló műsorok támogatását tiltja (függetlenül azok politikai tartalmától, politikai tartalmú megközelítésétől.) A hírműsorszám vizsgálata kapcsán megállapítható, hogy annak végén megjelent felirat a műsorszolgáltató nyilatkozata szerint a stáblista részét képező tájékoztatás egyértelműen olyan megjelenítés, amelyet kifejezetten tilt a médiatörvény. Álláspontunk szerint az Rttv. 18. (5) bekezdésében olyan törvényi tilalom jelenik meg, amely azon közérdeket szolgálja, miszerint a politikai tartalmú hírműsorok, valamint az időszerű eseményeket tartalmazó vagy azzal részben vagy teljes egészében foglalkozó műsorszámok a tényekről, az eseményekről, témákról tárgyilagosan, pontosan tájékoztassa a közvéleményt, s amely típusú tartalom és tájékoztatás, valamint a műsorszámhoz kapcsolódóan megjelenő gazdasági, kereskedelmi érdekek össze nem egyeztethetőek. A Testület álláspontja tehát az, hogy a műsorszolgáltató azáltal, hogy a november 5-én kor, kor és kor sugárzott Híradó című műsorszámhoz kapcsolódóan támogatót jelenített meg, három esetben megsértette az Rttv. 18. (5) bekezdését. 1. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a Testület eddig 3 határozatában [259/2000. (III. 21.), 310/2001. (III. 1.), 1008/2002. (VI. 20.)] állapította meg és szankcionálta a műsorszolgáltató műsorszolgáltatásában az Rttv. 10. (5) bekezdés megsértését. A Testület mindhárom esetben a legenyhébb szankciót alkalmazta. A Testület tekintettel arra, hogy a legutóbbi hasonló típusú törvénysértés óta hosszú idő telt el jelen esetben ismételten a legenyhébb szankciót szabta ki. 2. A rendelkezésre álló adatok tanúsága szerint a Testület eddig még nem tapasztalta az Rttv. 18. (5) bekezdésének megsértését a műsorszolgáltatónál. Tekintettel erre a tényre a Testület a legenyhébb szankció alkalmazása mellett döntött a műsorszolgáltatóval szemben. 5

6 A szankcionálás alapját az Rttv. 10. (5) és 18. (5) bekezdésének megsértése esetén is az Rttv (1) bekezdés a) pontja jelenti: 112. (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, ( ) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben ( ) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti ( ), a Testület ( ) a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A fentebb kifejtettek alapján a Testület a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a Ket (2) bekezdése szerint eljárási költség nem merült fel. Az Rttv (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv (3) biztosítja. Budapest, június 4. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Dr. Majtényi László elnök 6