Ügyiratszám: TA/6333-4/2011

Átírás

1 Ügyiratszám: TA/6333-4/2011 Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 566/2011. (IV.28.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a hivatalból lefolytatott eljárásában a Magyar Televízió Zrt. (m1, 1037 Budapest, Kunigunda útja 64.) médiaszolgáltatót (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) a III. korhatár-kategória szempontjait meghatározó rendelkezések megsértése miatt ,-Ft, azaz százezer forint bírság megfizetésére kötelezi. A fentieken túl a Médiatanács ugyanezen műsorszám műsorelőzeteseinek nem megfelelő időpontban történő közzététele miatt ,-Ft, azaz hetvenezer forint bírság megfizetésére kötelezi a médiaszolgáltatót. A Médiaszolgáltató a kiszabott bírság összegét nyolc napon belül az NMHH Médiatanácsának Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára köteles megfizetni. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálata a határozat közlésétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, a Médiatanácshoz három példányban benyújtott keresetlevéllel kérhető. A keresetlevél benyújtásának e határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. I n d o k o l á s A Médiatanács az Rttv. 41. (1) bekezdés b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a Magyar Televízió Zrt. m1 csatornája által december 30-án 21:16:40-től sugárzott Csak szex és más semmi című műsorszámot. A médiaszolgáltató a filmet a II. kategóriába sorolta, ily módon tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott minősítést kapott. Az alkotást a Nemzeti Filmiroda, a Magyarországon bemutatott mozifilmek korhatári besorolását végző szervezet, a III. kategóriába sorolta, azaz 16 éven felülieknek ajánlotta. A film az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó: Az alkotás a vígjáték keretei között dolgozza fel a 30 évesek tipikus magánéleti kérdéseit (párválasztás, szexuális és érzelmi élet, férfi-nő kapcsolata, gyerekvállalás, családalapítás, elköteleződés, promiszkuitás stb.). Ezek éppen olyan témák, amik eltérő színezettel és hangsúlyokkal a serdülőkorba lépő (11-13 éves) vagy már ott lévő fiatalokat (14-18) is a leginkább foglalkoztatják. Egy műsorszám II. kategóriába sorolása akkor elfogadható, ha az a legkisebbek számára nagykorú magyarázatával érthető, továbbá a serdülők önállóan is képesek feldolgozni az elhangzottakat. A vizsgált filmben ez a kívánalom nem valósult meg, mivel nem minden esetben kezelte a 16 év alattiak értelmi és érzelmi szintjének megfelelően az ábrázolt kényes kérdésköröket. A problémás témák feldolgozási módja alkalmas lehetett a gyermekek biztonságérzetének megzavarására. Ilyen aggályos elemként értékelhető a szexualitás és az öngyilkosság, melyeket valószínűleg még felnőtt magyarázata mellett sem tudnak a 12 év alattiak megnyugtatóan feldolgozni. A szexualitás a cselekmény mozgatórugója volt, amely a nyelvezet szintjén mint trágárság, a dramaturgia szintjén mint konfliktus, probléma jelent meg. Az alkotásban a nemiség ábrázolása visszafogott volt, ezzel szemben gondolati-verbális síkon az alkotók elárasztották az elbeszélést a szexualitás különféle megjelenéseivel.

2 Korhatár-besorolás szempontjából kritikus pontja a filmnek az egyik szereplő, Zsófi öngyilkossági kísérlete. Bár a jelenet nem kapott központi hangsúlyt, a serdülőkori modellkövetési vágy miatt mégis kérdéses, a médiában hogyan ábrázolhatóak és milyen korosztály számára tehetők hozzáférhetővé az önpusztító magatartásminták (öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet). A serdülőkor rendkívül érzékeny és sérülékeny fejlődési szakaszában a pszichopatologikus irány, a nem adaptív megoldási stratégiák választása is gyakori jelenség. Az öngyilkossági gondolatok, a megkísérelt és befejezett öngyilkosság gyermekkorban ritka, de serdülőkorban az előfordulási arány növekszik. A szakirodalom szerint az öngyilkosság ragályos. A szuicid tettek sokszor modellként szolgálnak további öngyilkosságok számára. A megtörtént öngyilkosságokat főleg a serdülő korosztály hajlamos megismételni. Különösen nagyhatásúak a népszerű médiaszereplők, az azonosulást könnyen lehetővé tevő fiktív karakterek tettei. A filmben Zsófi cselekedetének bemutatása kevéssé részletező volt, bár találkozhattunk búcsúüzenettel és láthattuk a gyógyszeres dobozt, tehát az elkövetés módja tisztázott volt, így a néző számára könnyen leutánozható. A film hatóság által kifogásolt jeleneteiről a médiaszolgáltató a nyilatkozattételi felhívásban tudomást szerzett. A hatósági ellenőrzés szerint a műsorszám nem felelt meg a II. korhatár-kategória szempontjainak, annak III. kategóriába sorolása lett volna indokolt. A műsorelőzetesekre vonatkozó előírás is sérült, mivel a Médiaszolgáltató a műsorszám előzetesét 21 óra előtt a következő időpontokban tette közzé: dátum médiaszolgáltató műsorcím: kezdés vége időtartam MTV1 Csak szex és más semmi 8:17:45 8:18:14 0:00: MTV1 Csak szex és más semmi 14:33:16 14:33:46 0:00: MTV1 Csak szex és más semmi 16:53:13 16:53:43 0:00: MTV1 Csak szex és más semmi 10:35:06 10:35:35 0:00: MTV1 Csak szex és más semmi 12:55:46 12:56:15 0:00: MTV1 Csak szex és más semmi 15:56:41 15:57:10 0:00: MTV1 Csak szex és más semmi 17:28:12 17:28:41 0:00: MTV1 Csak szex és más semmi 5:49:38 5:50:08 0:00: MTV1 Csak szex és más semmi 11:27:34 11:28:04 0:00: MTV1 Csak szex és más semmi 13:33:27 13:33:56 0:00: MTV1 Csak szex és más semmi 14:28:58 14:29:27 0:00: MTV1 Csak szex és más semmi 16:26:46 16:27:15 0:00: MTV1 Csak szex és más semmi 17:32:36 17:33:05 0:00: MTV1 Csak szex és más semmi 19:26:46 19:27:16 0:00:20 Tekintettel arra, hogy a hatósági ellenőrzés alapján felmerült volt az Rttv. 5/B. (3) és 5/A. (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezés megsértése, a Médiatanács a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (1) bekezdés alapján az Mttv.167. (1) és a 182. ba) pontjában biztosított hatósági hatáskörében hivatalból hatósági eljárást indított a Médiaszolgáltatóval szemben. Az eljárás során a Médiatanácsnak az eljárási szabályok tekintetében a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) rendelkezéseit, míg a jogsértésekkel kapcsolatos anyagi jogi szabályok tekintetében az elkövetéskor hatályos Rttv. szabályait kellett alkalmazni az Mttv (1) és (3) bekezdései alapján. A Ket. 51. (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében a Médiatanács március 3-án postázott levelében tájékoztatta a Médiaszolgáltatót a hatósági 2

3 ellenőrzés megállapításáról, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A felhívásnak a Médiaszolgáltató a március 16-án érkezett levelében tett eleget, amelyben a következőket nyilatkozta: Médiaszolgáltató szerint maradéktalanul betartotta az Rttv. 5/B. (2) és (3) bekezdésében foglaltakat. Álláspontja szerint a hatósági ellenőrzés megállapításai számos vonatkozásban tévesek, az azokból levont következtetések helytelen jogi álláspont kialakítását eredményezték. Médiaszolgáltató véleménye szerint a film mondanivalóját, képi és hanghatásait mind összességében, mind a kifogásolt jeleneteit külön is vizsgálva megállapítható, hogy az Rttv. 5/B. (2) bekezdésével összhangban sorolta a II. kategóriába. Vitatta a hatósági ellenőrzés azon megállapításait, mely szerint a vizsgált film nem minden esetben kezelte volna a feldolgozott témát a 16 éve alattiak értelmi és érzelmi szintjének megfelelően, továbbá a 12 éven aluli gyermekek számára nagykorú felügyelete és segítsége mellett ne lett volna a film témája megfelelően feldolgozható és értelmezhető. Álláspontja szerint a hatóság megállapításai eltúlzottak és alá nem támasztott következtetéseket tartalmaznak, a bemutatott film öncélú és nehezen értelmezhető jeleneteket vagy üzenetet semmilyen módon nem tartalmazott. Előadta továbbá, hogy a következetes bírói gyakorlat szerint napjaink társadalmi viszonyai között már a legfiatalabb korosztályba tartozó gyermekek is fokozottan kíváncsiak az őket körülvevő világ szinte valamennyi elemére, legyenek azok hétköznapi események vagy az átlagostól eltérő jelenségek. A fikciós műfajban, vígjáték keretei között bemutatott események és szereplők ténylegesen jelen vannak a hétköznapi kulturális életben is, amikkel már a legkisebbek is találkoznak akár közvetlen környezetükben, akár kifejezetten számukra készülő könyvekben, rajzfilmekben és egyéb műsorszámokban is, így médiaszolgáltató szerint ezen jelenségek értelmezése nem okoz számukra nehézséget, különösen pedig nem eredményezi a személyiségük bármilyen negatív irányú változását. Médiaszolgáltató utal a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf /2006/6. számú ítéletében kifejtettekre, miszerint abban az esetben, ha a műsorszámban fellelhető olyan elem, olyan eszköz, mely lehetőséget biztosít a kiskorúak számára a filmben látottaktól való távolságtartás kialakítására, megfelelő értékelésére, úgy az indokolttá teheti a műsorszám alacsonyabb kategóriába sorolását. Az ítélet kiemelte továbbá, hogy a műsorszám besorolásnál önmagában nem meghatározó szempont akár egy erőszakosabb jelenet látványa sem, ha az nagykorú segítségével értelmezhető és feldolgozható. Médiaszolgáltató szerint a hatósági ellenőrzés megállapításai lényegesen eltúlzottan értékelik a vizsgált jelenetek kiskorúakra gyakorolt veszélyességi hatásfokát, hiszen a vizsgált műsor vígjáték, amely véleménye szerint kellő távolságtartással és humoros eszközzel dolgozza fel a párkeresés, gyermekvállalás problémáit. Médiaszolgáltató álláspontja szerint a film mondanivalója könnyen értelmezhető, nagykorú segítségével akár a legkisebbek számára is feldolgozható, öncélú, erkölcsi fejlődésüket veszélyeztető jelenet egyáltalán nem található benne. Mindebből következően álláspontja szerint a műsorszámban látható szereplők és események bemutatása és ábrázolásmódja a kiskorúak számára szülői felügyelettel egyértelműen értelmezhető volt, továbbá nem eredményezhette személyiségük sérelmét. Médiaszolgáltató hivatkozott továbbá a Legfelsőbb Bíróság által képviselt ítélkezési gyakorlatra, melynek értelmében a kiskorúak egészséges fejlődését nem az biztosítja, ha a felnőtt társadalom minden esetben elzárja ezt a korosztályt a valóságban megtörtént események, jelenségek, tények megismerésétől, mivel a realitások akár fikciós műfaj általi bemutatása, megismerése és feldolgozása e korosztály személyiségfejlődésének is a részét képezi. Médiaszolgáltató szerint a vizsgált műsorszám kifejezetten humoros megközelítésben mutatott be hétköznapi személyeket, eseményeket, azok nem minősíthetőek a gyermekek biztonságérzetének megzavarására alkalmasnak, ezáltal a film nagykorú segítségével a 12 éven aluli gyermekek számára is aggálytalanul értelmezhető volt. 3

4 Médiaszolgáltató szerint az Rttv. 4. (1) bekezdésében rögzített sokoldalú tájékoztatási kötelezettséghez a jó és egyértelműen pozitív jelenségeken túl a világ nem kizárólag pozitív, hanem negatív elemei is hozzátartoznak, aminek vizsgálatát Médiaszolgáltató szerint a hatósági ellenőrzés figyelmen kívül hagyta, mindössze a filmben látható egyes jelenetek érzelmi töltetét hangsúlyozta, azonban nem vette figyelembe, hogy ezek a jelenetek és ábrázolásmódjuk a vígjáték cselekményével összefüggésben kiskorúak számára is aggálytalanul értelmezhetőek. Mindezekre tekintettel a film sérelmezett jelenetei véleménye szerint szoros kapcsolatban voltak a lényegi mondanivalóval, ami az állandósult ítélkezési gyakorlat szerint sem valósítja meg az Rttv. sérelmét, hiszen a Legfelsőbb Bíróság is több eseti döntésében akként foglalt állást, hogy önmagában az elítélendő jelenetek közvetítése nem minősül az Rttv. által tilalmazott cselekménynek. Médiaszolgáltató szerint tekintettel a film témájára, melynek helyzete napjainkban egyre súlyosabb és kaotikusabb, megerősítve a humoros megvalósítással, és végül befejezve a pozitív végkifejlettel, álláspontja szerint megalapozottan sorolták a filmet a II. kategóriába, és nem volt indokolt ettől szigorúbb korhatár besorolás alkalmazása. Ennek indokát adta különösen az adás késői sugárzási időpontja, amikor a 12 éven aluli korosztály nagy valószínűséggel már nem, vagy kizárólag szülői felügyelet mellett tartózkodik a televízió előtt, míg a éves korosztály, akiknél ebben az érzékenyebb korban alakul ki a másik nemhez való viszony, találkozhat a filmmel, és pozitív tapasztalatot szűrhet le az elmesélt és nyilvánvalóan fikciós történetből. Médiaszolgáltató szerint a film ugyanis nem a szingli lét mellett kampányol, hanem ellenkezőleg, egyértelműen megmutatja annak árnyoldalait, nehézségeit. A film főhőse, Dóra szemszögéből nézve, egy harmincas éveiben járó lánynak a legfőbb vágya és célja a családalapítás, ami hangsúlyozásra kerül többek között abban a jelenetben is, ahol Dóra egy játszótéren ülve, vágyakozva nézi a homokozó kisgyerekeket. Médiaszolgáltató szerint a főhős nagyobb problémája inkább az, hogy nem találta meg a nagy szerelmet, élete párját. A társkeresés folyamatát bemutatva a film hangsúlyozottan sikertelennek és veszélyesnek minősíti a manapság népszerű partnerkereső formákat is, pl. az internetes ismerkedést. A filmben a családra, gyermekre vágyó Dóra pozitív modellként, míg az alkalmi kapcsolatokat kereső Zsófi élete negatív modellként, kiúttalan, üres életként jelenik meg. Ráadásul Zsófi sikertelen öngyilkossági jeleneténél a néző nem kap információkat az elkövetés hogyanjáról, csak annak kellemetlen következményeiről. Médiaszolgáltató szerint a filmből teljesen világossá válik, hogy Zsófi életvitele céltalan és eredménytelen, nem tekinthető példának, míg Dóra családcentrikus személyisége megfelelő modellként szolgál, és pozitív végkifejlethez vezet. Médiaszolgáltató vitatta azt is, hogy megsértette volna az Rttv. 5/A. (2) bekezdésében foglaltakat. A fentiek alapján a hatósági eljárás jogszabálysértés hiányában történő megszüntetését kérte. A Médiatanács a hatósági ellenőrzés megállapításai és a Médiaszolgáltató nyilatkozata alapján az alábbiakat állapította meg. Az Rttv. 5/B. (3) bekezdésének sérelme Az Rttv. 5/B. (3) bekezdése szerint azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó elme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott. 4

5 A Médiatanács által is elfogadott 1494/2002 (X. 17.) számú határozat - többek között - az alábbiak szerint foglalja össze az Rttv. 5/B. (3) bekezdésében rögzített III. kategória szempontjait: Tekintettel arra, hogy a 16 évesek többsége már maga is rendelkezik több-kevesebb szexuális tapasztalattal, az intim szexuális tevékenység visszafogott, stilizált képi ábrázolása, valamint erre vonatkozó közvetett verbális utalások megengedettek. A szexualitás vizuális ábrázolásának elfogadható mértéke kapcsán lényeges szempont, hogy az kizárólag színlelt módon és nem részletezően kerülhet bemutatásra, figyelemmel arra, hogy a naturális ábrázolásmód egy magasabb korhatári kategóriát követel meg. Az ajánlott korosztály korlátozott élettapasztalatainak következtében, akárcsak az erőszak esetében, itt is kitüntetett szerep jut a közvetített üzenet alapos vizsgálatának. Ebben a vonatkozásban károsak lehetnek azok a műsorszámok, amelyekben a szexualitás tisztán az ösztöni kielégülés eszközeként jelenik meg, a nemek sztereotip képe túlságosan nyersen ábrázolódik, illetve ha a nők szexuális objektum szintjére redukálódnak. Az előbbiekben idézett klasszifikációs állásfoglalás a II. korhatár-kategóriába sorolandó műsorszámok vonatkozásában pedig rögzíti, hogy a műsorszámok megengedhető szexuális tartalmára vonatkozóan a műsorszolgáltatónak figyelemmel kell lennie, hogy a serdülés időszakára a nemi szerepek eltanulását elősegítő példaképek keresése a jellemző. Ezért különösen kerülendők az olyan műsorszámok, amelyek a nemi szerepeket illetően negatív kliséket terjesztenek, a partnerkapcsolatban nem az egyenrangúságot hirdetik. A Fővárosi Bíróság 24.K /2005/5. számú ítélete szerint az Rttv. 5/B. (3) bekezdése szerinti III. kategóriába sorolás esetén a műsorszolgáltatónak vizsgálnia kell, hogy az általa közölni kívánt műsor kelthet-e félelmet illetőleg egyértelműsége folytán értelmezhető-e és megérthető-e a 12 éven aluliak számára, avagy az abban látottak erőszakra vagy szexualitásra utaló műsorszám már a 12 és 16 év közötti korcsoport számára is, kedvezőtlen befolyást gyakorolhat. A mérlegelés során vizsgálnia kell a műsorszolgáltatónak, hogy a bemutatott erőszak illetőleg szexualitás közvetlen vagy közvetett módon jelenik meg, illetve vizsgálnia kell az ilyen tartalmú képsorok fajsúlyát és filmbeli megjelenések arányát is.. A vizsgálandó elemek között vannak az alkalmazott képi eszközök, zenei és egyéb hanghatások, amelyek fokozzák vagy feloldják az alkalmazott vizuális eszközök hatását. Ha hatásukban sokkoló, erőszakot ábrázoló képsorok észlelhetők, ha nem fedezhetők fel azok az elemek a film eszköztárában, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kiskorú képes legyen az alkalmazott erőszak, szexualitás dekódolására, átértékelésére és ezáltal kialakítsák a műsorszámtól és a látott képsoroktól való távolságtartásukat, úgy a magasabb besorolást kell a műsorszolgáltatónak alkalmaznia. Hangsúlyozza a bíróság azt is, hogy a III. kategóriába tartozó korcsoport esetében az alkalmas arra, hogy fordulat arra mutat, hogy a tényállások veszélyeztető jellegénél nem szükséges, hogy az eredmény meg is valósuljon. Az előbbiek alapján a műsorszám magasabb korhatári kategóriába sorolására tehát már abban az esetben is szükség van, ha fennáll a lehetősége annak, hogy a kiskorúak számára káros hatást gyakorolnak. Ebből következően nem a műsorszám kiskorúakra gyakorolt tényleges hatását kell vizsgálni, hanem csupán annyit, hogy a közzétett jelenetek alkalmasak lehetnek-e a kiskorúak egészséges fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására. A Fővárosi Ítélőtábla több alkalommal is megállapította, hogy a korhatár helyes meghatározásánál a műsorszám kiskorúakra gyakorolt összhatását kell figyelembe venni, vagyis a szóhasználat, képi megjelenítés, akusztikus elemek és a tartalmi mondanivaló elemzése alapján kell a mérlegelés szempontjait kialakítani. A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésében pedig kimondta, hogy a kiskorú különös védettségét az indokolja, hogy nem lehet kiindulni a befogadó reális értékítéletéből, abból, 5

6 hogy a látottakat megfelelő módon, megfelelő értékrend alapján elemzi és értékeli, hiszen a kiemelt védettséget éppen az indokolja, hogy a kiskorúak a végleges értékrend kialakításának folyamatában vannak. Ez adja személyiségfejlődésük sérülékenységét, egyúttal ez indokolja fokozott védelmüket is. Jelen esetben tehát nem önmagában szexualitást, illetőleg öngyilkosságot ábrázoló jelenetek azok, amelyek a kategorizálást befolyásolják, hanem az is, hogy a fenti mérlegelési szempontok tükrében a távolságtartás, a megfelelő és aggálytalan befogadás biztosan megvalósul-e a védett korcsoportba tartozó kiskorúak esetében. A Médiatanács álláspontja szerint a vizsgált műsorszámban a magánéleti problémás esetek, így a szexualitás és az öngyilkosság feldolgozási módja nem felelt meg a II. korhatári kategóriára előírt törvényi követelményeknek. A szexualitás, mint az ösztöni kielégülés egyik formája jelent meg a vizsgált műsorszámban, illetőleg előnyszerzés céljára történő felhasználásra is bemutatásra került. Bár a nemiség ábrázolása visszafogott volt, de ezzel szemben gondolati-verbális síkon a film tele volt szexuális utalásokkal, melyek gyakran obszcén, trágár formába kerültek kifejezésre. A fentieken túl a Médiatanács fontosnak tartja rögzíteni, hogy a hatóság a kifogásolt film kapcsán folytatott már le eljárást más médiaszolgáltatóval szemben, és ennek nyomán 1638/2009. (VIII.26.) számú határozatában megállapította az Rttv. 5/B. (3) és 5/C. (2), valamint 5/A. (2) bekezdéseinek sérelmét. A hatóság iménti határozatát a Fővárosi Bíróság 6.K /2009/10. számú ítéletében helyben is hagyta. A Fővárosi Bíróság imént hivatkozott ítéletében a szexualitás kapcsán rögzítette, miszerint a jogalkotó a törvényben nem kívánta kimerítő felsorolását adni azoknak a tartalmi elemeknek erőszak, szexualitás, erőszakosan megoldott konfliktus -, amelyek révén egy műsorszám a kiskorúak egészséges fejlődésére negatív hatással lehet. A törvényhozó csupán kiemelte ezeket, mint legjelentősebbnek ítélt, leggyakrabban előforduló elemeket, példálózó jelleggel. Ugyanakkor a szexualitás sem korlátozódik kizárólag a nemi aktusra, kiterjed minden olyan akár verbális, akár vizuális megjelenítésre, amely alkalmas a nemiségre, a nemi életre irányítani a figyelmet. Médiaszolgáltató érvelése szerint a vizsgált műsor egy vígjáték, amely kellő távolságtartással és humoros eszközökkel dolgozza fel a párkeresés, gyermekvállalás problémáit, a film mondanivalója könnyen értelmezhető. Ezzel kapcsolatban a Médiatanács ismételten utal a Fővárosi Bíróság a kifogásolt film kapcsán született ítéletére, mely többek között az alábbiakat rögzíti az iméntiekkel kapcsolatban: A bíróság nem vitatja az alkotók egy könnyed, minden korosztály számára elfogadható stílusban dolgozták fel a történteket, azonban a bíróság megítélése szerint ez nem változtat azon a körülményen, hogy a műsorszám egészét tekintve aggályos és a film egészén végigvonul Zsófi negatív kliséket hordozó karaktere és a nehezen feldolgozható öngyilkosság problematikája. Zsófi rendszerint alárendelt, időnként felelőtlen szerepben jelenik meg a párkapcsolataiban, ezért ezt a bíróság a korhatári besorolással kapcsolatban lényeges tényezőként vette figyelembe, különös figyelemmel arra, hogy az Állásfoglalás útmutatása szerint a serdülés időszakára tehető a nemi szerepek elősegítő példaképek keresése jellemző. Ezért különösen kerülendők az olyan műsorszámok, amelyek a nemi szerepeket illetően negatív kliséket terjesztenek, a partnerkapcsolatokban nem az egyenrangúságot hirdetik. A testület Állásfoglalásában azt is kifejtette, hogy károsak lehetnek azok a műsorszámok, amelyekben a szexualitás tisztán az ösztöni kielégülés eszközeként jelenik meg. A bíróság elismerve az alkotás szórakoztató jellegét kiemeli, hogy maga a főszereplő is válságos korszakát éli, a vágyott gyermeke megszületéséhez eszközként kívánja használni a férfiakat...a műsorszolgáltatónak szem előtt kell tartania, hogy a gyermek fejlődésében meghatározó jelentőséget tulajdonítanak a 12 és 16 év közötti 6

7 életkornak, miután erre az időszakra tehető a gyermek világképének és értékrendszerének kialakulása A Fővárosi Ítélőtábla a 2.Kf /2004/6. számú ítéletében kimondta, hogy a besorolás továbbá a teljes műsorszámra vonatkozik, ezért az egyes jelenetek, elemek más kategóriába tartozása kihat az egész műsorszám minősítésére. A Médiatanács álláspontja szerint a műsorszám több olyan elemet tartalmazott, amely alkalmas volt a kiskorúak egészséges fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, ezért - elsősorban a tartalmi és verbális elemei alapján - III. korhatári kategóriába kellett volna a médiaszolgáltatónak sorolnia. A Médiatanács álláspontja szerint a fentiek alapján kijelenthető, hogy a médiaszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B. (3) bekezdésben foglalt rendelkezést. A hatóság az álláspontja kialakításánál figyelembe vette a Fővárosi Bíróság 24.K.33839/2004/12. számú ítéletét, amelyben kimondta, hogy a minősítésnél a műsorszolgáltatónak mindig megszorítóan - és nem megengedően - kell eljárnia. " Az Rttv.5/A. (2) bekezdéseinek sérelme Az Rttv. 5/A. (2) bekezdése szerint a műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető. A Médiatanács álláspontja szerint a médiaszolgáltató megsértette az Rttv. 5/A. (2) bekezdésében foglaltakat is, hiszen a kifogásolt műsorszám előzeteseit december 28. és 30. között összesen 14 alkalommal 21 óra előtt tette közzé. A rendelkezésre álló adatok tanúsága szerint a hatóság 2010-ben az alábbi táblázat szerinti esetekben állapította meg az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek megsértését a Médiaszolgáltatóval szemben. a határozat száma törvénysértés 155/2010. (I.27.) Rttv. 5/B. (4), 5/C. (3) és 5/A. (2) a törvénysértések elkövetésének időpontja szeptember 6. szeptember 4., 5. 7 alkalmazott jogkövetkezmény Rttv (1) e) ,- Ft és 112. (1) a) Rttv (1) e) ,-Ft 262/2010. (II.10.) Rttv. 5/A. (2) szeptember /2010. Rttv. 5/B. (2) január 3. Rttv (1) a) (III.10.) 533/2010. Rttv. 5/B. (3) augusztus 8. Rttv (1) e) (III.24.) ,- Ft A hatóság 2011-ben eddig egy határozatában szankcionálta a médiaszolgáltatót a kiskorúak védelmét szolgáló rendelkezések megsértése miatt: a 401/2011. (III.23.) számú határozatában az Rttv. 5/B. (3) és 5/C. (2) bekezdésének megsértése miatt az Rttv (1) bekezdés a) pontja alapján felhívta a médiaszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. (2010. szeptember 27. Sanchez gyermekei ) Az ismételt jogsértésekre tekintettel a Médiatanács jelen esetben mindkét törvénysértés esetében a bírság szankció alkalmazása mellett döntött. Az Rttv. 5/B. (3) bekezdésének sérelme esetében - figyelemmel arra, hogy a legutóbbi törvénysértés óta rövid idő telt el, és alapul véve az 533/2010. (III.24.) számú határozatban kiszabott bírság összegét ,-Ft bírság kiszabása mellett döntött.

8 A hatóság a bírság összegét nem emelte, tekintettel arra, hogy a médiaszolgáltató a óra utáni idősávban, vagyis kategóriájának megfelelő időpontban tette közzé az adott műsorszámot. Az Rttv. 5/A. (2) bekezdésének megsértése kapcsán a hatóság a bírság mértékének megállapításánál pedig arra volt figyelemmel, hogy a legutóbbi törvénysértés óta (2009. szeptember) hosszabb idő telt el. Erre tekintettel esetenként 5000,-Ft összegű, azaz összesen ,-Ft bírságot szabott ki a médiaszolgáltatóval szemben. A szankció mértékének megállapítása a fenti indokok és az alábbi jogszabályhelyek alapján történt: A január 1-jétől hatályos a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Mttv.) 216. (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó, a Médiatanács előtt folyamatban lévő eljárásokban az Mttv. szabályait kell alkalmazni, de a törvény hatályba lépése előtt elkövetett jogsértésekre a jogsértés elkövetésekor hatályos anyagi jogi rendelkezések alkalmazandók az Mttv (3) bekezdése alapján. Fentiek alapján a Médiatanács a törvénysértés és a szankció megállapítása során az Rttv. szabályait alkalmazta, és az Rttv (1) bekezdés e) pontja alapján bírságot szabott ki a médiaszolgáltatóval szemben az Rttv. 5/B. (3) és 5/A. (2) bekezdésének megsértése miatt. Az eljárás során a Ket (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti eljárási költség nem merült fel. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. (1) bekezdés da) pontján, továbbá az Mttv (1) és (3) bekezdésén valamint a on alapul. Budapest, április 28. a Médiatanács nevében Szalai Annamária elnök dr. Kollarik Tamás hitelesítő tag 8