HATÁROZAT. A Bányakapitányság a bányavállalkozót *** Ft, azaz *** forint bányászati bírsággal sújtja.

Átírás

1 Miskolci Bányakapitányság 3527 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. (3501. Pf.: 31) Tel: 46/ ; Fax: 46/ Jogerős: ikt.sz.: MBk/ /2012. üi: Barancsi Péter Hunyadi Válságmenedzser és Felszámoló Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1590 BUDAPEST Pf.: 274 Tárgy: kötelezés HATÁROZAT A Miskolci Bányakapitányság a Hunyadi Válságmenedzser és Felszámoló Zártkörűen Működő Részvénytársaság, mint a P-D Gold Mine Trans Kft. f.a. Felszámolója (4556 Magy, Kossuth u. 56., Cg , adószám: , a továbbiakban: bányavállalkozó) jogosultságába tartozó Magy I. - homok, Máriapócs I.-homok, Vaja II.-homok, agyag védnevű bányatelkek területén üzemelő bányaüzemekben végzett szabálytalan bányászati tevékenység kivizsgálására indított eljárásában az alábbiak szerint határozott: A Bányakapitányság a bányavállalkozót *** Ft, azaz *** forint bányászati bírsággal sújtja. A kiszabott bírságot a bányavállalkozó jelen határozat jogerőre emelkedését követően 15 napon belül köteles befizetni a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára. A határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, de a Miskolci Bányakapitánysághoz benyújtandó fellebbezésnek van helye. Fellebbezés esetén annak benyújtásával egyidejűleg *** Ft, azaz *** forint eljárási illetéket kell leróni a vonatkozó jogszabály előírásai alapján. A forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján, vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással, illetve amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával, az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az irat illetékkiszabásra történő bemutatását az eredeti iraton igazolja az állami adóhatóság.

2 INDOKOLÁS A Miskolci Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) október 4-én célellenőrzést tartott a P-D Gold Mine Trans Kft. fa bányavállalkozónál. (MBk/2925-1/2012. jegyzőkönyv). I. A célellenőrzésen feltárt jogsértések: 1. A P-D Gold Mine Trans Kft február 20-tól felszámolás alá került. Erről hivatalosan a Bányakapitányság a célellenőrzésen szerzett tudomást, ezt követően pedig november 7-én a Hunyadi Válságmenedzser és Felszámoló Zártkörűen Működő Részvénytársaság küldött írásbeli tájékoztatást, melyben a felszámolás kezdő időpontját ben, a felszámolási eljárás kezdetét (a kérelem benyújtását) ben jelölte meg. A bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Bt.Vhr.) 22. (5) bekezdése előírja, hogy a bányavállalkozó az ellene indult felszámolási eljárást a bányakapitányság részére 8 napon belül írásban köteles bejelenteni. A bányavállalkozó a bejelentés elmulasztásával megsértette a hivatkozott jogszabályi előírást, mely egyúttal szabálytalan bányászati tevékenységnek minősül a Bt. 41. (3) bekezdés b) pontjára tekintettel. 2. Mindhárom bányaüzem vonatkozásában a II. negyedévi önbevallás nem került határidőben benyújtásra. A Bt.Vhr. 4. (5) bekezdés b) pontja előírja, hogy a bányajáradékot negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell bevallani a bányafelügyeletnek, valamint befizetni a központi költségvetés e célra elkülönített számláira. A bányajáradék fizetési kötelezettség a Bt. 20. (2) bekezdése értelmében a bányavállalkozó kötelezettsége. A határidőben történő önbevallás és a megfizetés elmulasztásával a bányavállalkozó megsértette a hivatkozott jogszabályi előírást. A Bt. 41. (3) bekezdés c) pontja a bányajáradék megállapítására vonatkozó, jogszabályban előírt bejelentési, önbevallási vagy befizetési kötelezettséget hibásan, késedelmesen teljesítő, vagy azt elmulasztó magatartást szabálytalan bányászati tevékenységnek minősíti év elején a év végi állapotok bemérésének hiányában nem került sor geodéziai bemérésen alapuló ellenőrzésre és korrekcióra. Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III.20.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdése a bányavállalkozó kötelezettségévé teszi a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének bányabemérési (geodéziai) módszerekkel történő meghatározását. A bányabemérés elmulasztásával a bányavállalkozó megsértette a hivatkozott jogszabályi előírást, ez a Bt. 41. (3) bekezdés b) pontjára tekintettel szabálytalan bányászati tevékenységnek minősül. A Bányakapitányság a évi munkatervének megfelelően komplex bányahatósági ellenőrzést irányzott elő a P-D Gold Mine Trans Kft. fa bányaüzemeiben, melyről a Kft. felszámolóját értesítette (MBk/3030-1/2012.). II./ A komplex ellenőrzésen feltárt jogsértések (MBk/3030-4/2012.): 1. A Máriapócs I.-homok és Vaja II.-homok, agyag bányaüzemek műszaki üzemi tervei december 31-ig voltak érvényesek. A következő tervciklusra vonatkozó műszaki üzemi terveket a bányavállalkozónak november 1-ig be kellett volna nyújtania a Bányakapitányságra. A Bt. Vhr. 14. (4) bekezdése előírásának megfelelően a műszaki üzemi tervet, illetve a módosítására irányuló kérelmet a tervezett tevékenység megkezdését megelőzően legalább 60 nappal kell jóváhagyásra a bányakapitánysághoz benyújtani.

3 A bányavállalkozó e jogszabályi kötelezettségét több bányahatósági határozat is előírta, illetve erre külön figyelemfelhívással élt a Bányakapitányság a bányavállalkozót képviselő felszámoló felé. A határidőben történő benyújtás elmulasztásával a bányavállalkozó megsértette a hivatkozott jogszabályi előírást. 2. Mindhárom bányaüzemben túllépték a bejelentés alapján történő szüneteltetés maximális időtartamát, a szüneteltetések nem a műszaki üzemi tervben meghatározott időszakra korlátozódtak, valamint a szüneteltetéseket előzetesen nem jelentették be. A Bt. 41. (3) bekezdés alapján a bányavállalkozó a felsorolt jogsértő mulasztásokkal a szabálytalan bányászati tevékenység tényállását valósította meg. 3. Az ellenőrzés időpontjában nem álltak rendelkezésre bányaművelési térképek egyik bányaüzem vonatkozásában sem. A Bt. 33. (1) bekezdése előírja a bányavállalkozó részére, hogy köteles a bányaműveléssel kapcsolatos, a bányabiztonsági szabályzatokban előírt térképeket (bányatérképeket) elkészíteni. A mulasztással a bányavállalkozó a Bt. 41. (3) bekezdésében szereplő szabálytalan bányászati tevékenység tényállását valósította meg. 4. a Magy I.-homok, Máriapócs I.-homok bányaüzemekben a műszaki üzemi tervektől eltérő helyen kezdték meg, illetve folytatták a feltárást. A Bt. 21. (1) bekezdése rögzíti, hogy a bányavállalkozó a bányászati tevékenységet a bányafelügyelet engedélyével kezdheti meg, és az abban foglalt feltételek megtartásával végezheti. Az engedély nélküli eltéréssel a bányavállalkozó megvalósította a Bt. 41. (3) bekezdés a) és b) pont szerinti szabálytalan bányászati tevékenység tényállását. 5. A bányavállalkozó a három bányaüzemre vonatkozóan nem teljesítette a III. negyedévre vonatkozó önbevallási kötelezettségét. Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III.20.) Korm. rendelet 8. (1) (3) bekezdései rendelkeznek a bányajáradék bevallás és befizetésre vonatkozó részletszabályokról. Hivatkozott jogszabályhely utal a Bt.Vhr. 4. (5) bekezdés b) pontjára, mely előírja, hogy a bányajáradékot negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell bevallani a bányafelügyeletnek, valamint befizetni a központi költségvetés e célra elkülönített számláira. A bányajáradék fizetési kötelezettség a Bt. 20. (2) bekezdése értelmében a bányavállalkozó kötelezettsége. A határidőben történő önbevallás és a megfizetés elmulasztásával a bányavállalkozó megsértette a hivatkozott jogszabályi előírást. A Bt. 41. (3) bekezdés c) pontja a bányajáradék megállapítására vonatkozó, jogszabályban előírt bejelentési, önbevallási vagy befizetési kötelezettséget hibásan, késedelmesen teljesítő, vagy azt elmulasztó magatartást szabálytalan bányászati tevékenységnek minősíti ben egyik bányaüzem vonatkozásában sem került benyújtásra készletváltozási jelentés. A Bt. 25. (2) bekezdés b) pontja a bányavállalkozó évente teljesítendő kötelezettségévé teszi a termelés megkezdését követően az ásványvagyonban bekövetkezett változás megküldését az állami földtani feladatokat ellátó szervnek. A mulasztás a Bt. 41. (3) bekezdés b) pontjára tekintettel szabálytalan bányászati tevékenységként minősül. 7. A munkáltató a bányaüzemekre vonatkozó biztonsági és egészségügyi dokumentumokban sem azt nem igazolta, hogy meghatározásra és kiértékelésre kerültek volna a munkavállalókat fenyegető veszélyforrások, sem azt, hogy megfelelő intézkedéseket hoztak a bányaüzemekben megvalósítandó biztonsági és egészségvédelmi követelmények minimális szintjéről szóló rendelet előírásainak teljesítésére, sem azt, hogy a munkaterület és a berendezések kialakítása, használata és karbantartása biztonságos. A felsorolt hiányosságok a bányaüzemekben megvalósítandó biztonsági és egészségvédelmi követelmények minimális szintjéről szóló 4/2001. (II.23.) GM rendelet 3. (2) bekezdésének előírásaiba ütköznek, mely meghatározza, hogy a felsoroltakat a munkáltatónak igazolnia kell a biztonsági és egészségügyi dokumentumokban.

4 8. Egyik bányaüzemben sem álltak rendelkezésre az üzemi utasítások a bányászati tevékenység megkezdésekor; a törvényi határidőn túl elkészített utasítások meg nem, vagy nem megfelelően szabályozták a jövesztési tevékenységet, a gépek, berendezések ellenőrzését, a bányafal és munkaszintek kialakítását. Az elkészítés határidejére vonatkozóan a bányaüzemekben megvalósítandó biztonsági és egészségvédelmi követelmények minimális szintjéről szóló 4/2001. (II.23.) GM rendelet 3. (3) bekezdése előírja, hogy a biztonsági és egészségügyi dokumentumnak a munkavégzésre vonatkozó utasításait a munka megkezdése előtt el kell készíteni. A nem vagy nem megfelelően szabályozott témakörök vonatkozásában a külszíni bányászati tevékenységek Biztonsági Szabályzatáról szóló 43/2011. NFM rendelet 11. -a rögzíti, hogy az üzemi utasításban szabályozni kell különösen a) a jövesztési, hányóképzési és készlettér-kialakítási tevékenységet, c) az a) és b) pont alá nem tartozó gépek és berendezések üzemeltetését és ellenőrzését, h) a bányafal és a munkaszintek kialakítását. Ezen hiányosságok a hivatkozott jogszabályi előírásokba ütköznek. 9. Határozati rendelkezések megsértése valósult meg azzal, hogy a bányatelkek sarokpontjai nem kerültek kitűzésre. Ennek kötelezettségét mindhárom bányatelek vonatkozásában, a bányatelket megállapító határozatok a bányavállalkozó részére előírták. Az ellenőrzéseken feltártak alapján a Bányakapitányság hivatalból eljárást indított (MBk/3030-6/2012.). A Bányakapitányság végzésben kötelezte a bányavállalkozás felszámolóját, hogy intézkedjen - a bányászati felügyeleti teendőket ellátó személy ellenőrzési kötelezettségének maradéktalan betartása érdekében, - a év III. negyedévére vonatkozó bányajáradék önbevallás teljesítésére, - a készletváltozási jelentések benyújtásáról, - a biztonsági és egészségügyi dokumentumok megfelelő tartalmi kiegészítéséről, - az iránt, hogy a jövesztési tevékenységről, a gépek, berendezések ellenőrzése, a bányafal és munkaszintek kialakítása megfelelően kerüljön szabályozásra az üzemi utasításokban, valamint kötelezte arra, hogy bányamérési módszerekkel állapítsa meg a kitermelt ásványi nyersanyagok pontos mennyiségét, valamint arra, hogy bányatérképeket nyújtson be. Azon jogsértések vonatkozásában, melyekkel kapcsolatban nemcsak a bányavállalkozó, hanem a bányaüzemek felelős műszaki vezetőjének és helyettesének felelőssége is fennállt, a Bányakapitányság a Máriapócs I.-homok és Vaja II.-homok, agyag, és Magy I.-homok bányaüzemek felelős műszaki vezetőjét és helyettesét figyelmeztetésben részesítette (MBk/3030-7/2012.). Úgy ítélte meg ugyanis, hogy nevezettek szintén elmulasztották a Bt. 28. (1) és (2) bekezdésében meghatározott felelősségi körükbe tartozó és tőlük elvárható alapvető intézkedések önálló jogkörben történő megtételét és erről a bányavállalkozó tájékoztatását. A bányaüzem felelős műszaki vezetőjének és helyettesének nem csak abban merül ki a feladatköre, hogy ellenőrizze a bányaüzemet, hanem abban is, hogy szakmai ismeretei birtokában a bányavállalkozó figyelmét időben felhívja a jogszabályból fakadó kötelezettségekre. A Bt. 41. (2) bekezdés értelmében ha a bányavállalkozó a bányászati tevékenységet szabálytalanul gyakorolja, a bányafelügyelet a bányavállalkozót bírsággal sújthatja, a tevékenység folytatását felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy ha ez nem lehetséges, a tájrendezést, vagy a bányavállalkozó bányászati jogát törölheti. Az idézett jogszabályhelynek megfelelően a Bányakapitányság kétféle szankció alkalmazása mellett döntött: - a Bányakapitányság a biztosítékok mértékének és módjának jogszabálysértő volta miatt mind a Magy I.-homok, mind a Máriapócs I.-homok bányaüzemben a

5 bányászati tevékenység folytatását jogerős határozatával felfüggesztette (MBk/3030-8/2012.). - az I/1., I/2., I/3. és a II/1., II/2., II/3., II/4., II/5., II/6., pontokban foglalt jogsértések miatt mérlegelési jogkörében a rendelkező rész szerinti bírság kiszabása mellett döntött. A megjelölt szabályszegések szabálytalan bányászati tevékenységként minősülnek az alábbi előírás szerint: a Bt. 41. (3) bekezdése előírja, hogy szabálytalanul folytatja a bányászati tevékenységet a bányavállalkozó, ha azt a) a bányafelügyelet engedélye nélkül vagy attól eltérően, b) a Bt. III. Részében előírt szabályok megszegésével, c) a bányajáradék megállapítására vonatkozó, jogszabályban előírt bejelentési, önbevallási vagy befizetési kötelezettségét hibásan, késedelmesen vagy azt elmulasztva gyakorolja. A II/7., II/8. és II/9. pontban foglalt jogszabálysértő magatartások, mulasztások okán a Bányakapitányság nem tekinthetett el a bírság kiszabásától. A Bt. 41/A. (1) bekezdés e) pontja mérlegelést nem engedve írja elő, hogy a bányafelügyelet bírsággal sújtja azt a természetes vagy jogi személyt, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, aki vagy amely a bányatelekkel kapcsolatos rendelkezéseket vagy a bányabiztonsági szabályzatok előírásait megszegi. A Bányakapitányság a bírság összegének megállapításakor figyelemmel volt az alábbiakra: - A polgári jog általános elvei szerint akkor felróható valakinek a magatartása, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában tőle elvárható. Jelen esetben a bányavállalkozótól elvárható magatartás abban nyilvánult volna meg, hogy tevékenységét a hatályos jogszabályi előírások szerint végzi, illetve jogkövető magatartást tanúsít. Az önkéntes jogkövetés fizikai feltétele a vonatkozó előírások ismerete. Az előzőekben leírtakra tekintettel megállapítható, hogy a bányavállalkozó valamennyi általa megszegett jogszabályi előírásról bizonyítottan tudomással bírt, a Bányakapitányság a jogszerűség helyreállítására megfelelő határidőt biztosított számára. A felróhatóság ezért a bányavállalkozó részéről megállapítható és az ezzel összefüggő felelősség alól semmilyen kimentési, mentesülési ok nem állapítható meg. - A bányavállalkozó felróható magatartása közvetlen tényleges fizikai veszélyhelyzetet nem okozott. A bányaüzemekben bányászati tevékenységeket végeztek, ott munkavállalók vagy más személyek munkavégzéssel összefüggésben tevékenykedtek. Erre tekintettel megállapítható a közvetett veszélyeztetés, pl. jelen határozat II/7. pontjában foglaltakra tekintettel, az esetben ugyanis nem volt igazolható, hogy a munkavállalókat fenyegető veszélyforrásokat a munkáltató meghatározta, kiértékelte volna. - A Bt. Vhr. 25. (1) és (1a) bekezdései rögzítik, hogy a Bt a alapján kiszabott bírság összegének felső határa forint, a Bt. 41/A. -a alapján kiszabott bírság összege ötszázezer forintig terjedhet. Erre tekintettel, de az eddig leírtak figyelembe vételével a Bányakapitányság a bírság összegét a rendelkező rész 2. pontjában meghatározott mértékben határozta meg. Úgy ítélte meg ugyanis, hogy első alkalommal a bányavállalkozót az önkéntes jogkövetésre a kiszabható összeg 10 %-ában meghatározott bírság is vélhetően ösztönözni fogja. Felhívja ugyanakkor a Bányakapitányság a bányavállalkozó figyelmét arra, hogy ismételt mulasztása, illetve a jogszerű állapot helyreállításának, megteremtésének további elodázása esetén élni fog az újabb szankcionálás jogszabályi lehetőségével és ebben az esetben a kiszabható bírság legmagasabb összege már 30 millió forint lehet. - Súlyosító tényezőként értékelte a jogsértő cselekmények nagy számát a megsértett jogszabályhelyek száma 12. Enyhítő körülményként vette figyelembe a bányavállalkozó

6 az MBk/3030-6/2012. számú végzésben előírtakra vonatkozó alább intézkedéseit: a bányaüzemekre vonatkozó Műszaki Üzemi Tervek benyújtása, bányajáradék önbevallások benyújtása (ezekről döntés külön eljárás tárgyát képezi). - A jogsértéssel okozott hátrány a bányajáradék utólagos megfizetésével részben orvosolható. - A jogsértéssel érintettek köre az államra, a bányavállalkozó munkavállalóira terjed ki. - A jogsértő állapot időtartama jelentős (az ellenőrzés feltárt 2009-re, 2011-re, 2012-re vonatkozó jogsértéseket is). - A Bányakapitányság a Bányavállalkozóval szemben korábban még nem járt el. - A jogsértést elkövető az eljárás során együttműködő magatartást tanúsított. - A jogsértést elkövető gazdasági súlya nem releváns. A Bányakapitányság tájékoztatja a Bányavállalkozót, hogy a befizetésre vonatkozó teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. A Bányakapitányság felhívja a Bányavállalkozó figyelmét, hogy a meg nem fizetett bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül, melynek foganatosítása érdekében a Bányakapitányság az illetékes adóhatóságot megkeresi. A meg nem fizetett bírság adók módjára történő behajtására vonatkozó tájékoztatás az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 42. (3) bekezdésén, a fizetési kedvezményre vonatkozó tájékoztatás a Ket. 74. (2) bekezdésén alapul. A Bányakapitányság határozatát a Bt. 44. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében hozta, illetékességét a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése és annak 1. melléklete állapítja meg. A jogorvoslat lehetősége a Ket. 98. (1) és 99. (1) bekezdésén alapul. A jogorvoslati eljárás illetékét az illetékekről szóló évi XCIII. tv. 29. (2) bekezdés szerint állapította meg a Bányakapitányság. Az illeték megfizetésének módját a hivatkozott jogszabály 73. -a rögzíti. Miskolc, április 3. Dr. Izsó István bányakapitány