Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság

Átírás

1 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság 5000 Szolnok, Templom utca 5. (56) ; (56) ; Fax: (56) Ügyeleti tel: Szolnok, Pf.: 164; MNB SZBK/532/10/2010. Üi: Szeifert Konrád tel: 56/ A határozat től jogerős. Kisüzemi Építő és Szolgáltató Kft Békés VIII. kerület 18. Tárgy: Tarhos II.- homok bányatelek módosítása HATÁROZAT A Szolnoki Bányakapitányság a Kisüzemi Építő és Szolgáltató Kft. bányavállalkozó (5630 Békés, VIII. kerület 18.) által benyújtott kérelemre a Tarhos II.- homok védnevű bányatelket a következők szerint: 1./ A bányatelek: módosítja (bővíti) védneve: Tarhos II.- homok ásványi nyersanyaga: homok (közlekedésépítési homok), kódja: 4200, besorolása: haszonanyag, homok (építési homok), kódja: 4200, besorolása: haszonanyag kitermelési módja: külfejtés. 2./ A bányatelek jogosítottjának: neve: Kisüzemi Építő és Szolgáltató Kft székhelye: 5630 Békés, VIII. kerület / A bányatelek: földrajzi helye: - Békés megye, - Tarhos község 0344/16, 0344/17, 0344/18, 0344/19, 0344/20 és 0344/21 hrsz-ú külterületi ingatlanok. 1

2 3. 2. határvonal töréspontjainak felszíni koordinátái EOV rendszerben: Töréspont Koordináták sorszáma Y (m) X (m) Z (mbf) , , , , , , , , , , , , , , , fedőlapja: + 85,53 mbf alaplapja: + 78,00 mbf 3.4. területe: 0, km 2 (9 ha 8278 m 2 ) 3.5. A bánya főbb bányaveszélyek szempontjából nem minősített A bányatelek ásványi nyersanyagának mennyisége üzleti titoknak minősül, melyet a határozat 1. számú melléklete tartalmaz. 4./ Védendő létesítmények: - A bányatelek területén belül, a 2-3 határvonal mentén a DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. kezelésében lévő 20 kv-os elektromos távvezeték található, mint védendő létesítmény. - A bányatelek 2-3 határvonala a 0343/3 hrsz-ú földúttal, mint védendő létesítménnyel érintkezik. - A bányatelek 3-4 határvonala a 0344/6 hrsz-ú földúttal, mint védendő létesítménnyel érintkezik. - A bányatelek területén vízfolyás vagy természetvédelmi terület nem található. 5./ Határ- és védőpillérek kijelölése a bányatelek területén és határvonalai mentén: 5.1. A bányatelek területén a DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. kezelésében lévő 20 kv-os elektromos távvezeték található, mely 3 tartóoszlopának védelmére a bányatelek 2-3 határvonalától az oszlopokig 12 m széles védősáv, valamint az oszlopok körül 6 m-es sugarú félkörívben kialakított védősáv és a produktív anyagra jellemző 27 fokos határszög és 3 fokos határszög korrekció figyelembevételével, 24 fokos hajlású rézsű alkalmazásával védőpillért jelöl ki a Bányakapitányság A bányatelek határvonalai mentén a szomszédos területek védelmére - szakértő által meghatározott - 5 méteres védősáv és a produktív anyagra jellemző 27 fokos határszög, 3 fokos határszög korrekció figyelembevételével, 24 fokos hajlású rézsű alkalmazásával határpillért, a 2-3 és 3-4 határvonalak esetében az érintkező földutak védelmére egyben védőpillért jelöl ki a Bányakapitányság. A határ- és védőpillérek méretezése a + 78,00 mbf alaplapra vonatkozik. 2

3 6./ A bányatelek módosításával kapcsolatos szakhatósági feltételek: - Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltségének előírásai: 6.1. Be kell tartani a Tarhos II.- homok védnevű bánya bővítése előzetes környezeti vizsgálati eljárást lezáró /2009. iktatószámú határozatban foglalt előírásokat A tájrendezési előtervben javasolt újrahasznosítási céllal horgásztó egyetértek A bővítmény művelésére vonatkozó Műszaki üzemi terv engedélyezési eljárásában kerülnek meghatározásra a további előírások. - Gyulai Körzeti Földhivatal Békési Kirendeltségének előírásai: 6.4. A bányavállalkozó más célú hasznosítás iránti kérelmét csak a legszükségesebb igénybevétel alapján szakaszos kivonással fogja engedélyezni a Gyulai Körzeti Földhivatal Békési Kirendeltsége. A teljes bányatelek indokolatlan előre történő kivonásához nem járulunk hozzá. 7./ A Bányakapitányság a bányatelek területére vonatkozóan a horgásztó újrahasznosítási célt hagyja jóvá. 8./ A Bányakapitányság a bányatelekkel lefedett ingatlanok bányászati célra történő igénybevételére kidolgozott ütemtervet elfogadja. 9./ A Bányakapitányság az SZBK/1414/21/2007. számú határozatában foglaltakat törli. 10./ Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért erre vonatkozóan a határozatban nem kellett intézkedni. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett, a Szolnoki Bányakapitányságnál benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az első fokú eljárásra megállapított díj 50%-a ( Ft), melyet az MNB sz. számlára kell befizetni. INDOKOLÁS A Szolnoki Bányakapitányság a Kisüzemi Építő és Szolgáltató Kft., bányavállalkozó február 1-én benyújtott Tarhos II.- homok bányatelek módosítási kérelmére a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, mivel a bányászatról szóló évi XLVIII. tv. (Bt.) 26. (1) bek. értelmében ásványi nyersanyagot feltárni és kitermelni, valamint szénhidrogén föld alatti tárolására földtani szerkezetet hasznosítani a föld felszínének és mélyének e célra elhatárolt részén szabad (bányatelek). A kérelem a Tarhos II.- homok bányatelek 1 ha 4708 m 2 nagyságú területtel történő bővítésére irányul. A Szolnoki Bányakapitányság a terület kutatására vonatkozóan SZBK/9416/2/2006. számon kutatási jogot adományozott a DÉLÓ-SZÁLL Kft. (korábbi bányavállalkozó) részére. Az ásványi nyersanyag kutatást a bányavállalkozó a területen az SZBK/9416/21/2006. számon jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint elvégezte. A kutatás alapján a bányavállalkozó zárójelentést készített, mellyel igazolta, hogy a lelőhely kitermelhető ásványvagyonnal rendelkezik. A kérelmező a kutatás során homok (közlekedésépítési homok és építési homok) ásványi nyersanyagon kívül más ásványi nyersanyagra nem bukkant. A földtani ismeretek igazolása a Bányakapitányság által SZBK/661/2/2007. számon elfogadott kutatási zárójelentés alapján 3

4 volt elfogadható. Az ásványi nyersanyag besorolás laboratóriumi vizsgálatait a Teszt Kft ben, a természetes nedvesség tartalomnak, az agyag+kőzetliszt tartalom térfogatos mennyiségének, valamint a kőzetek teljes szemcsenagysági eloszlásának vizsgálatával végezte. A kutatást követően a bányavállalkozó kérelmére a Szolnoki Bányakapitányság SZBK/1414/21/2007. számú határozatával, Tarhos II.- homok védnéven állapított meg bányatelket. A DÉLÓ-SZÁLL Kft. a bányatelek bányászati jogát - a Bányakapitányság SZBK/3950/3/2008. számú határozata alapján - átruházta a Kisüzemi Építő és Szolgáltató Kft. számára és a terület kutatási adatait is átadta az új bányavállalkozónak. Az új bányavállalkozó ezt követően kezdeményezte bányatelek módosítását (bővítését) a bányatelekből korábban - ellenérdekű ingatlan-tulajdonos miatt - kihagyott megkutatott területre vonatkozóan. A bányatelek teljes területére vonatkozóan a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltsége, Gyula /2009. számú előzetes környezeti vizsgálatot lezáró határozatában mondta ki, hogy a tervezett bányatelek módosítás nem hatástanulmány köteles. 1./ A Bányakapitányság a kérelem elbírálása során megállapította, hogy a kérelmező a kérelmét a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rend. (Vhr.) 11/A. szerinti mellékletekkel és tartalommal készítette el és terjesztette be. A bányatelek területét képező ingatlanok nem a bányavállalkozó tulajdonát képezik. A bányavállalkozó az ingatlan-tulajdonosokat előzetesen írásban tájékoztatta a bányatelek módosítási szándékáról, a bányaműveletekkel érinteni tervezett ingatlanok bányászati célra történő igénybevételének módjáról és várható időpontjáról. Az ingatlan-tulajdonosok a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok várható igénybevételi ütemtervével és az ingatlanok használati, hasznosítási, illetve rendelkezési jogával kapcsolatos észrevételt nem tettek az eljárás során. 2./ A Bányakapitányság a bányatelek megállapítására és a tájrendezési előtervben javasolt újrahasznosítási cél elfogadására vonatkozóan megkérte az érintett szakhatóságok hozzájárulását. Az eljárásban érintett szakhatóságok bevonásának és közreműködésének feltételét, valamint a szakkérdést, melyben az egyes szakhatóságoknak nyilatkoznia kell, a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. A Bányakapitányság a benyújtott dokumentáció és a rendelkezésére álló egyéb irattári dokumentációi, nyilvántartásai alapján az alábbiakat állapította meg: - Az eljárás gyógyhelyet, ásvány-, gyógyvíz és gyógyiszap lelőhelyet nem érint. - A bányavállalkozó rendelkezik a szállítási útvonalra vonatkozó útkezelői hozzájárulással, melyekben foglalt előírásokat elfogadta. - Vasúti pálya a bányatelek környezetében 100 méteren belül nem található. - Az eljárás tárgya nem vízi utat keresztező szénhidrogén vezeték. - Az eljárás egyéb víziközlekedési létesítményt nem érint. - Az eljárás tárgya nem meddőhányó vagy 40 m-nél magasabb építmény. - Az eljárás honvédelmi és katonai célú létesítmény működési vagy védőterületét nem érinti. - A bányatelek bővítés nem helyi védettségű természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon valósul meg. Az eljárásba bevont hatóságok közül: - a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltó-parancsnokság, Békéscsaba J-15/2010. tpk. számú szakhatósági állásfoglalásában feltételek nélkül hozzájárult a bányatelek módosításához és az újrahasznosítási cél jóváhagyásához az alábbi indokolással: Megállapítottam, hogy a bányászati tevékenységre készített tervdokumentáció tartalma tűzvédelmi szabályba nem ütközik, így a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. 4

5 - a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltsége, Gyula /2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a bányatelek módosításához és az újrahasznosítási cél jóváhagyásához a rendelkező rész pontjaiba beépített feltételekkel hozzájárult az alábbi indokolással: A rendelkezésemre álló iratok alapján megállapítottam, hogy a kérelmező Kisüzemi Építő és Szolgáltató Kft. a Teszt Kft. által januárjában készített dokumentáció alapján - a Tarhos II.- homok bányatelek módosításához szükséges hozzájáruló szakhatósági állásfoglalást kívánja megszerezni. Állásfoglalásom kialakításánál figyelembe vettem, hogy a felügyelőség /2009. iktatószámú határozata szerint a nevezett homokbánya bővítése jelentős környezeti hatásokat nem eredményez. A bányászati művelés során kialakuló bányató újrahasznosítása horgásztóként a környezetvédelmi előtervben, és az /2009. iktatószámú határozatban foglaltak betartása alapján elfogadható. A fentieket figyelembe véve megállapítottam, hogy a tervezett módosítás, a bányateleknek Tarhos, külterület 0344/16 hrsz. alatti terület egy részével történő bővítése környezetvédelmi érdeket nem sért. Mivel a továbbiakban tervezett tevékenység a feltételeim teljesülése, valamint a benyújtott dokumentációban foglaltak betartása mellett vízvédelmi, zaj- és rezgésvédelmi, levegőtisztaság-védelmi, természetvédelmi, illetve hulladékgazdálkodási szempontból a környezetre várhatóan nem gyakorol olyan hatást, amely a vonatkozó jogszabályokban meghatározott mértéket meghaladná, ezért a Tarhos II.- homok bányatelek módosításához hozzájárultam. Előírásomat a környezeti elemek védelme érdekében tettem. Felhívom az engedélyes figyelmét arra, hogy: - A keletkező hulladékok csak érvényes engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adhatók át. - Az érintett bányatelek további bővítését csak a szükséges engedélyek beszerzése után lehet megvalósítani. - a Gyulai Körzeti Földhivatal Békési Kirendeltsége /2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező rész 6.4. pontjába beépített feltételekkel hozzájárult a bányatelek módosításához és az újrahasznosítási cél jóváhagyásához az alábbi indokolással: A kérelmező által benyújtott munkarészeket megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a Tarhos külterület 0344/16-21 hrsz-ú ingatlanokat érintő homok bányatelek kialakítása és a bővítése (módosítása) hosszútávon indokolt. A Gyulai Körzeti Földhivatal Békési Kirendeltsége /2007. ikt. számon előzetes szakhatósági hozzájárulását megadta. Ezen szakhatósági hozzájárulásunkat a fenti megjegyzéssel továbbra is fenntartjuk, természetesen az időközben szigorodó földvédelmi jogszabályok betartása mellett (2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről). A földhivatal hozzájárul a tájrendezési előtervben javasolt újrahasznosítási célként megjelölt, kivett tó művelési ág megnevezéshez. - a HM Hadműveleti és Kiképzési Főosztály HKF/475-1/2010/szakhat. számú nyilatkozatában jelezte hogy, mivel a tárgyi bányatelek bővítése honvédelmi, illetve katonai célú létesítmény működési-, vagy védőterületet nem érinti, ezért az engedélyezési eljárásban nem kívánnak részt venni. - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-alföldi Iroda 490/0986/001/2010. számú végzésével a szakhatósági eljárását megszüntette az alábbi indokolással: Megállapítottam, hogy hatóságom, mint szakhatóság a megkeresés szerinti ügyben nem rendelkezik hatáskörrel, tekintettel arra, hogy tárgyi munka sem műemléki érdeket, sem nyilvántartott régészeti lelőhelyet nem érint. A fentiek miatt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 45/A. (3) bekezdése alapján döntöttem a szakhatósági eljárásom megszüntetéséről. Tájékoztatásul felhívom a figyelmet, hogy a kulturális örökség védelméről szóló módosított évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) 24. -a alapján, amennyiben a földmunkák során régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a régészeti örökség védelme érdekében erről a területileg illetékes múzeumnak (Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 5600 Békéscsaba, Gyulai út 1., tel: (66) ) bejelentést kell tenni a munkálatok felfüggesztésével egyidejűleg, a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint megőrizve, 5

6 lehetőséget biztosítva a munkálatokkal érintett terület átvizsgálására, illetőleg az esetlegesen előkerülő régészeti jelenségek feltárására. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. (2) bekezdése alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonja maga után. 3./ A Bányakapitányság a rendelkező rész 7. pontjában a Vhr. 12. (2) bekezdésében foglaltak szerint a tájrendezési előtervben tervezett újrahasznosítási célt a bányatelek területére vonatkozóan jóváhagyta, a 8. pontjában a Vhr. 12. (1) bekezdésben foglaltak szerint a bányatelekkel lefedett ingatlanok bányászati célra történő igénybevételére kidolgozott ütemtervet elfogadta. A rendelkező rész 9. pontjában a korábbi bányatelek határozatban foglaltak törléséről a Bányakapitányság azért intézkedett, mert a bányatelek bővítéssel a bányatelek alaplapja, ásványvagyon készlete, pillérei megváltoztak. 4./ A Bányakapitányság a rendelkező rész 3.5. pontjában a kérelmező javaslatában foglaltak figyelembevételével a tervezett bánya bányaveszélyek szerinti minősítését mellőzte, mivel a fő bányaveszélyek, valamint por-, és sugárveszély nem veszélyeztetik a bányát. 5./ A Bányakapitányság a rendelkező rész 5. pontja szerinti védő-, és határpilléreket a Bt. 32. (2) bekezdése, illetve a Vhr. 19. (1) bekezdése alapján a bányavállalkozó kérelmére, az érdekeltek meghallgatásával, a közreműködő szakhatóságok állásfoglalása alapján jelölte ki. 6./ A Bányakapitányság az alábbiakra hívja fel a bányavállalkozó figyelmét: a) a határozat nem mentesít egyéb engedélyek beszerzése alól; b) a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül a kitermelést meg kell kezdeni; c) a bányatelek megállapítása nem minősül a terület-igénybevétel megkezdésének; d) a bányatelek megállapítása nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett felszíni ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát. Amennyiben a kérelmező bányászati célt szolgáló építményt vagy egyéb műtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán belül, annak megkezdése előtt köteles beszerezni a területileg illetékes építési hatóság engedélyét; e) a tervezett bányászati tevékenység során a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme érdekében - a földterületek bányászati célú ideiglenes vagy állandó jellegű igénybevétele, a művelési ág megváltozása esetén - a bányavállalkozó köteles beszerezni az illetékes földhivatal előzetes szakhatósági engedélyét, illetve indokolt esetben rendezni kell az igénybevett terület használati jogát. A bányászati létesítmények elhelyezése során be kell tartani az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásait, különös tekintettel a védőtávolságokra; f) a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni; g) a bányatelek jogosítottja az építésügyi hatóságtól kérheti a bányatelek határai között fekvő házhelyekre az építési tilalom vagy korlátozás elrendelését, amennyiben a bányatelket az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték; h) külfejtéses bányaművelésre szolgáló bányatelek megállapítását követően, de legkésőbb a Bt. 26/A. (3) bekezdésének c) és e) pontjaiban említett ütemtervben megjelölt időpont előtt öt évvel, a bányavállalkozó jogosult a bányatelekkel lefedett ingatlanokra a vonatkozó építésügyi jogszabályok rendelkezései szerint építési és telekalakítási tilalom elrendelésének kezdeményezését kérni a bányafelügyelettől. A határidő elmulasztása esetén a bányavállalkozónak az építési tilalom kezdeményezésére vonatkozó jogai megszűnnek; i) a bányatelek jogosítottja nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló más (jelen határozatban nem szereplő) ásványi nyersanyag kitermelésére. Ha a bányatelek jogosítottja olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek és kezdeményezheti a bányateleknek e nyersanyagra történő kiterjesztését, melyre elsőbbség illeti meg. 6

7 j) bányászati tevékenységet csak jóváhagyott Műszaki üzemi terv szerint lehet megkezdeni és folytatni; k) a bányavállalkozó köteles az adataiban bekövetkezett változásokat 30 napon belül a bányakapitánysághoz bejelenteni; l) a tevékenységhez szükséges egyes létesítmények engedélyezése külön eljárás alá tartozik (96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet 1. sz. melléklet). Jelen határozat nem mentesíti a bányavállalkozót egyéb jogszabályokban előírt hatósági engedélyek beszerzése alól. A kérelmező az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat befizette. A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 98. (1), valamint a 99. (1) bekezdés, a fellebbezés esetén fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet írja elő. A Bányakapitányság a határozatát a Bt. 26. (3) bekezdésben biztosított hatáskörében, a Ket. 71. (1) bekezdés alapján adta ki. A Bányakapitányság illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet biztosítja. Szolnok, március 5. dr. Molnár József bányakapitány 7