Tárgy: kutatási műszaki üzemi terv elleni fellebbezés elbírálása

Átírás

1 MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY MBFH/676-3/2012. Üi: Veres Imre : (+361) : (+361) imre.veres@mbfh.hu Tárgy: kutatási műszaki üzemi terv elleni fellebbezés elbírálása Synclean Resources Kft Budapest Erzsébet királyné útja 125. VÉGZÉS A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (továbbiakban: MBFH) a Synclean Resources Kft. képviseletében eljáró Németh Lajos (7300 Komló, Kodály Zoltán u. 43., a továbbiakban: Ügyfél) fellebbezésére felülvizsgálta a Pécsi Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) PBK/ /2011. számú határozatát és a határozat hozatalt megelőző eljárást. Az MBFH a felülvizsgálat alapján a PBK/ /2011. számú határozatot megsemmisíti és a Bányakapitányságot új eljárás lefolytatására kötelezi. Az MBFH elrendeli az Ügyfél által megfizetett fellebbezési igazgatási szolgáltatási díj visszafizetését, melynek foganatosítása érdekében megkeresi az MBFH Gazdasági Főosztályát. A végzés a közléssel jogerős és végrehajtható, ellene a további jogorvoslat kizárt. INDOKOLÁS A Bányakapitányság megismételt eljárásában PBK/ /2011. számú határozatával az Ügyfél által benyújtott kutatási műszaki üzemi terv kérelmet jóváhagyta. Az Ügyfél a határozat ellen a törvényben biztosított határidőn belül fellebbezéssel élt, amelyet a Bányakapitányság elbírálásra felterjesztett az MBFH-hoz. Az Ügyfél fellebbezésében az alábbiakat adta elő. II. Jog Az Ügyfél a fellebbezést a Pécsi Bányakapitányság PBK/ /2011. iktatószámú, a kutatás műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozat bányahatósági előírásaival, valamint a 1145 Budapest, Columbus u : (06-1) : 1590 Budapest, Pf.: 95 : (06-1) muszaki@mbfh.hu

2 PBK/1649-2/2011. sz. hiánypótló végzéssel kapcsolatban terjeszti elő. A Határozat előírásai, az alábbiak: 9.1. A kutatást csak a jogerősségre és végrehajthatóságra vonatkozó záradékkal ellátott terv birtokában lehet megkezdeni A kutatásra engedélyezett időtartam: a jelen - kutatási műszaki üzemi tervet jóváhagyó - határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 év Alkalmazható kutatási módszerek: Archív adatok feldolgozása, újraértékelése, geológiai modellfejlesztés, a Kisvaszar Község külterületére tervezett T-9 (tervezett talpmélység: 1400,0 m), Tófű Község külterületére tervezett T-10 (tervezett talpmélység: 800,0 m), Szászvár Község külterületére tervezett T-11 (tervezett talpmélység 800,0 m), Komló Város külterületére tervezett T-12 (tervezett talpmélysége: 1350,0 m) és Gerényes Község külterületére tervezett T-13 (tervezett talpmélysége: 1500,0 m) jelű kutatófúrások megtervezése és a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Kormányrendelet szerinti engedélyeztetés utáni lemélyítése. A fúrásokban lyukgeofizikai mérések végzése, a kutatófúrásokból vett minták laboratóriumi vizsgálata. A bányavállalkozó a kutatófúrásokból nyert mintaanyagot a kutatás befejezéséig köteles megőrizni. A minták selejtezéséhez vagy megsemmisítéséhez a bányafelügyelet hozzájárulása szükséges. A tervezett selejtezést vagy megsemmisítést - annak megkezdése előtt - 60 nappal a bányafelügyelethez be kell jelenteni, a bányafelügyelet által igényelt mintaanyagot átadásra elő kell készíteni és a bányafelügyelet által kijelölt minta- vagy magraktárban a bányafelügyelet részére át kell adni A kutatás keretében, az ásványi nyersanyag tervezett kísérleti hasznosításához kialakítandó teszt-üzem (kísérleti UCG technológia) létesítését - figyelemmel a Bányakapitányság 4054/6/2010. iktatószámú, kutatási jogot adományozó, jogerős határozatának 3. pontjában foglaltakra - a Pécsi Bányakapitányság nem engedélyezi Az elvégzett ásványi nyersanyag-kutatásról zárójelentést kell készíteni, amelyet a bányavállalkozó köteles a kutatás befejezésétől, de legkésőbb a kutatásra engedélyezett időtartam lejártától számított 6 hónapon belül 2 példányban a Bányakapitányságnak benyújtani A tervezett kutatás időütemezése: Tekintettel arra, hogy a kutatási jogot adományozó 4054/6/2010. iktatószámú határozat november 29-én jogerőre emelkedett, továbbá a kutatás műszaki üzemi tervét május 27-én beterjesztette jóváhagyásra, a bányavállalkozónak a kutatással érintett területre vonatkozóan fellelhető archív adatok felkutatására, feldolgozására az eltelt időszakban lehetősége volt A tervezett, és a kutatás műszaki üzemi terv dokumentációban EOV koordinátákkal meghatározott, T-10, T-11 és T-13 jelű kutató mélyfúrások engedélyeztetése, valamint a fúrások kivitelezése a kutatásra engedélyezett időszak első két évében Az egységes Natura 2000 területre tervezett T-9 és T-12 jelű fúrások építési engedélyeztetése és kivitelezése - tekintettel arra, hogy az építési engedélyezési eljárás feltétele a természetvédelmi hatóság előtt lefolytatandó előzetes vizsgálati eljárás és annak során hozott döntéstől függően esetleg környezetvédelmi, vagy egységes környezet- használati engedély megszerzése - a kutatás érvényességi ideje harmadik évének végéig hajtható végre A vállalkozónak a kutatás során nyert földtani adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettségeit a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (a továbbiakban Bt.) 25. (1) bekezdésben foglaltak alapján, a 203/1998. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban Vhr.) 10/B. (1)-(3) bekezdése, valamint a rendelet 4. számú melléklete szerint kell teljesítenie A tervezett fúrási tevékenységnek 53/2012. (III. 28) Kormányrendelet szerinti építési engedély kérelméhez - amennyiben azt olyan ingatlanon tervezik lemélyíteni, amely nem a - 2/13 -

3 bányavállalkozó tulajdonában áll - a bányavállalkozónak mellékelnie kell a létesítményekkel érintett ingatlanok tulajdonosainak (kezelőinek használóinak) hozzájáruló nyilatkozatait. A hozzájáruló nyilatkozatokat az építési jogosultság igazolásához közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az építési engedély kérelemhez mellékelni kell, a környezetvédelmi hatósság jogerős és végrehajtható környezeti vagy egységes környezethasználati engedélyét, vagy előzetes vizsgálati eljárásban hozott határozatát, amely szerint az építéssel kapcsolatban nem feltételezhető jelentős környezeti hatás. Mellékelni kell a tervezett fúrási telephely által érintett ingatlanra vonatkozóan az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld más célú hasznosítását engedélyező jogerős és végrehajtható határozatát (erdőterület érintettsége esetén az illetékes Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának határozatát). Az építési engedélyhez mellékelni kell továbbá a közműüzemeltetőkkel történt egyeztetések jegyzőkönyveit és az érintett közmű-üzemeltetők hozzájárulását is. A bányavállalkozó, valamint a földtani kutatásra jogosult szervezet a kutatási tevékenységével okozott károkat a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint köteles megtéríteni A jelen határozattal jóváhagyott kutatási tevékenységgel összefüggésben várható károk rendezésére szolgáló biztosítékként a Pécsi Bányakapitányság elfogadja a Synclean Resources Kft. által kutatófúrásonként felajánlott, kizárólag a Pécsi Bányakapitányság hozzájárulásával felhasználható , - Ft-ról, tehát az öt db. tervezett fúrásra vonatkozóan összesen , - Ft-ró1, azaz ötmillió-ötszázezer forintról szóló, ügyvédi letéti számlán elhelyezett óvadékot. Az óvadéki szerződés megkötését a bányavállalkozó a jelen határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül - ügyvéddel megkötött letéti szerződés létrejöttének és a biztosíték összege átutalásának igazolásával egyidejűleg - köteles kezdeményezni a Pécsi Bányakapitányságon. A határidő elmulasztása esetén a bányahatóság - a kötelezettség teljesítéséig - a tevékenység megkezdését felfüggeszti A bányavállalkozó köteles a kutatási tevékenység megkezdésének tervezett időpontját 8 nappal megelőzően, illetve a kutatás befejezését 8 napon belül a Bányakapitányság részére írásban bejelenteni. A kutatás megkezdéséről szóló bejelentésének tartalmaznia kell a tevékenységet végző szervezet (alvállalkozó) megnevezését, valamint a kutatás felelős műszaki vezetőjének és helyettesének nevét, elérhetőségét A Pécsi Bányakapitányság PBK/1649-2/2011. sz. hiánypótlást előíró végzése (továbbiakban Végzés) kifogásolt 3. pontja előírta, hogy A tervezett tevékenységgel összefüggésben várható károk fedezetéül felajánlott biztosíték mértékét alátámasztó költségtervet ki kell egészíteni a tervezett kutató mélyfúrásokra vonatkozóan, a kút felszámolás költségeivel. 10. Az Ügyfél a évi CXL törvény 98. (2) bekezdésnek megfelelően a Határozat fellebbezése keretében emel kifogást a Végzés 3. pontjával kapcsolatban, mely kapcsolódik a Határozat 6. pontjához is. A hiánypótlás teljesítésében jeleztük, hogy a fúrólyuk/kút felhagyásával kapcsolatban az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség rendelkezik a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete 11. pont alapján (felszínalatti vizek, földtani közeg védelme). Mivel a hiánypótlás idején a környezetvédelmi hatóság ilyen irányú rendelkezése nem volt megelőlegezhető (az eddigi gyakorlat szerint a lyuk egy későbbi hasznosítását sem zárják ki fennmaradási engedély birtokában), ezért az előirt kötelezettség teljesítése és a kilátásba helyezett szankciók elkerülése érdekében a korábbi gyakorlatunkban ilyen feladatok tervezésénél figyelembe vett OVHMI sz. Műszaki irányelv alapján, a legmélyebb, 1500 m mélységű (T-13 sz. fúrás Gerényes közigazgatási területe) fúrás esetében végeztünk elméleti számítást (feltételezett kútszerkezet alapján) cement és zúzott kő felhasználásával. A hiánypótló dokumentációban jeleztük, hogy egyidejűleg egy fúrás mélyítését tervezzük. A Határozat 6. pontja, mely szerint a kárrendezési célra az Ügyfél Ft-ot ajánlott meg, nem felel meg a valóságnak, ill. - 3/13 -

4 ilyen nagyságú összeg felajánlásáról egyezség nem született. Nem is lett volna ésszerű, mivel a többi fúrás jóval sekélyebb (800, 800, 1350 m). 11. A Határozat 3.1. pontja rögzíti az engedélyezett kutatási módszereket, mely között szerepel archív adatok feldolgozása, újraértékelése, geológiai modellfejlesztés. Ez az Ügyfél részéről a jogszerű adatbirtoklás érdekében nagy tömegű adatvásárlást feltételez a földtani adatok kezelőjétől, elsősorban a Magyar Bányászati és Földtani Hivataltól. A kutatási MÜT földtani fejezete a jogszerűen hasznosítható, valamilyen szempontból értékelt földtani adatokon, publikációkon (pl. földtani térképek magyarázóin) alapultak, melyek a kutatási szándék megalapozásához elégségesek voltak. A területen keletkezett földtani adatok a kutatási cél (szándék) szerinti újraértékelése a kutatási feladat része, melyre a kutatási program végrehajtása során az Ügyfél megfelelő hosszúságú időt tart szükségesnek. A Határozat 2. pontja szerint a Hatóság a program végrehajtására 3 évet tart elegendőnek, melyet a Határozat pontjában megadott időütemezésben részletez. Az időütemezés indoklása a jogszabállyal és magával a Határozattal is ellentmond. Idézve a Határozat pontját (, Tekintettel arra, hogy a kutatási jogot adományozó 4054/6/2010. iktatószámú határozat november 29-én jogerőre emelkedett, továbbá a kutatás műszaki üzemi tervét május 27-én beterjesztette jóváhagyásra, a bányavállalkozónak a kutatással érintett területre vonatkozóan fellelhető archív adatok felkutatására, feldolgozására az eltelt időszakban lehetősége volt ) és a Határozat 1. pontját (A kutatást csak a jogerősségre és végrehajthatóságra vonatkozó záradékkal ellátott terv birtokában lehet megkezdeni ), mely a Bt. 22. (3) bekezdésén alapul - egyrészt a jogszabály is azt mondja, hogy a kutatómunkát jóváhagyott és végrehajtható kutatási műszaki üzemi terv alapján lehet végezni. Másrészt az ásványi nyersanyagkutatás nagy tőkeigényű, lassan megtérülő befektetés, mely egyben nagy kockázattal jár, részben a természeti paraméterek, részben a jogi és gazdasági környezet kiszámíthatatlansága miatt. A bányavállalkozótól nem várható el, hogy egy jogadomány birtokában olyan nagy invesztícióba kezdjen, mint a nagy tömegű adatvásárlás, és részletes kiértékelő munka. A kutatás logikája: a rendelkezésre álló adatok kutatási cél szerinti értékelése - a produktívnak vélt területeken a földtani adatok fúrásos kontrollálása - a korábbi és a kontroll adatok alapján a részletesebb kutatás tervezése és kivitelezése. Ez a kutatási logika a kutatási MÜT későbbi módosítását feltételezi, melyet a kutatási programunk vázolásakor többször is jeleztünk. Ezen indokok alapján kérte az Ügyfél a kutatási idő 4 évben történő megállapítását. 12. További kifogásunk a kutatás időütemezésének számításával is van. Az indoklás szerint: A korszerű fúrási, magminta-vételezési és lyukgeofizikai mérési módszerek alkalmazása mellett - gyakorlati tapasztalatok alapján - a mecseki feketekőszén - előfordulás kutatására, a tervezett kb m mélységű fúrás létesítésének időigénye nem többfúrásonként hónapnál) valamint a mélyfúrásoknak az 53/2012. (III. 28.) Kormányrendelet szerint történő engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő 30 nap, plusz a szakhatósági eljárás szintén 30 nap, továbbá a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által lefolytatandó előzetes vizsgálati eljárás 45 nap, tehát ideális esetben az 5 db fúrás együttes engedélyezését követően, 2-3 fúrás egyidejű lemélyítésével a vállalt kutatási feladatok (a fúrások építési engedélyezési dokumentációjának összeállításával együtt) az engedélyezési időtartamon belül elvégezhetők. Az Ügyfél a bányatörvény által engedélyezhető kutatási időtartamot nem lépte túl. További jelezzük, hogy a hatósági eljárások időtartamának számítása idealizált és leegyszerűsítő, a valóságot nem fedi. Nem számol pl. a hiánypótlások idejével, valamint a tényállás tisztázása érdekében a hatóságok számára biztosított lehetőségek idejével, melyet a évi CXL. törvény (Ktv.) 33. (3) bekezdés a) - k) esete részletez, és ezek teljesítése, mely nem számítható az ügyintézési határidőkbe. Nem kerültek számba véve a jogorvoslati idők sem (pl. a jelen ügyben folyó eljárás május 27-én indult, s jelenleg is tart). - 4/13 -

5 További probléma az indoklással, hogy úgy számol, mintha a kutatási MÜT végrehajthatóságának idejére a fúrási kapacitás, (melyet vállalkozók bevonásával kíván az Ügyfél kiviteleztetni) azonnal, és a hatóság által feltételezett nagyságban rendelkezésre állna. A valóság természetesen nem ez. A Hatóság továbbá nem számol a laboratóriumi vizsgálatokkal, valamint ezek és a fúrási dokumentáció összedolgozási idejével. A fúrások kivitelezési idejébe a statisztikai értékelések sem az utóbbit, sem a fúrás fizikai előkészítésének idejét nem veszik figyelembe. 13. A Bányahatóság a Határozat 3.2. pontjában jelezte, hogy az ásványi nyersanyag tervezett kísérleti hasznosításához kialakítandó teszt-üzem (kísérleti UCG technológia) létesítését...nem engedélyezi. A Határozat indoklása szerint A leírtakból kitűnik, hogy a kísérleti UCG teszt egy, az ásványi nyersanyag hasznosíthatósága tekintetében végzendő kitermelés-technológia alkalmazása, amiről a kérelmező a műszaki üzemi tervben semmilyen adatot nem szolgáltat, leírja tovább4, hogy annak engedélyeztetését külön eljárás keretében kívánja kérelmezni. Tekintettel arra, hogy a kísérleti üzem helye, a kiépítés területi igénye, a tevékenység időbeli lefolyása, az elhelyezésre kerülő technológiai elemek részletes ismertetése, a környezeti kockázatok valamint az igénybe venni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége nem került ismertetésre, a bányakapitányság nem tud eleget tenni a Vhr. 6/E. (1) bekezdésben foglalt kötelezettségnek, nem tudja meghatározni az ásványvagyon - gazdálkodás, a műszaki biztonság és a tulajdon védelme érdekében szükséges feltételeket. Az Ügyfél ezúton jelzi, hogy a kísérleti UCG végrehajtását, mint kutatási tevékenységet, valamint az ebhez szükséges tesztüzem létesítését a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása keretében nem kezdeményezte. A dokumentáció az Ügyfél olyan távlati terveit ismertette, melyek megvalósítása csak a természeti paraméterekre tekintettel a kutatás eredményétől függnek. Természetesen tudatában vagyunk a jogszabályi követelményeknek, s mivel a Határozat 3.2. pontját kérelmünk szempontjából értelmezni nem tudjuk, így az indoklásban adott értelmezést sem kívánjuk véleményezni. III. Összegzés 14. Összefoglalva megállapítható hogy az I. f-ú Hatóság az Ügyfél kérelmét a kutatás műszaki üzemi terv jóváhagyására nem a kérelemnek megfelelően hagyta jóvá. Az eljárás keretében a PBK/1649-2/2011. sz. hiánypótlást előíró végzésében olyan feladatokkal kapcsolatban írta elő a biztosítékadási kötelezettséget (fúrólyuk eltömedékelése), melyre vonatkozóan a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ír elő kötelezettségeket, melyek szükség szerinti végrehajtásának kikényszerítésére számára a jogszabályok felhatalmazást és megfelelő eszközöket is biztosítanak. A Határozatban a jóváhagyott kutatási tevékenységgel összefüggésben várható károk rendezésére szolgáló biztosítékként megállapított , Ft, azaz Ötmillió-ötszázezer Ft nem az Ügyfél által felajánlott összeg, nem megegyezésen alapul. Az Ügyfél ennek reális szinten történő megállapítását kéri. Az Ügyfél az előzőekben felsorolt indokok alapján továbbra is a kutatási idő bányatörvény által biztosított 4 évben történő megállapítását kéri. A fentiekre tekintettel kérem a t. II.f.-ú Hatóságot, hogy a jelen fellebbezésében előadott indokokra tekintettel az I. f-ú Hatóság Határozatát, mint megalapozatlant és jogszabálysértőt megváltoztatni, valamint az Ügyfél eredeti kérelmének helyt adni szíveskedjen. (Ket. l05. (1) bek.). Az Ügyfél a Bányakapitányság határozatának rendelkezése szerinti igazgatási szolgáltatási díj megfizetését az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor igazolta, amelyről az MBFH VI számú számviteli bizonylatot állított ki. - 5/13 -

6 A fellebbezés tekintetében az MBFH elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a Bányakapitányság hatáskörében és illetékességében, továbbá a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint járt-e el. A felülvizsgálat során az MBFH a rendelkezésre álló iratok és dokumentum alapján az alábbiakat állapította meg. A fellebbezés a PBK/ /2011. számú határozat rendelkező részének 6. pontja tekintetében részben megalapozott. A Bányakapitányság PBK/ /2011. iktatószámú határozattal megismételt eljárása keretében, az MBFH/1463-7/2011. számú végzésében foglaltak betartása mellett jóváhagyta az Ügyfél részére a Völgység Hegyhát szénkutatási terület -en tervezett ásványi nyersanyag-kutatás műszaki üzemi tervét. A Bányakapitányság a határozat rendelkezései között a kérelemtől eltérően nem 4 évre, hanem 3 évre hagyta jóvá a kutatási műszaki üzemi tervet, az ásványi nyersanyag tervezett kísérleti hasznosításához kialakítandó teszt-üzem (kísérleti UCG technológia) létesítését nem engedélyezte, és a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül ,- Ft-ról óvadéki szerződés megkötésének az ügyvéddel megkötött letéti szerződés létrejöttének és a biztosíték összege átutalásának igazolásával egyidejű kezdeményezését írta elő. A Bányakapitányság fenti rendelkezéseit a következőkkel indokolta. a 4 év helyett a 3 év kutatási időszak előírását a Vhr. 6/E. (1) bekezdésével, az UCG technológia nem engedélyezését a Vhr. 6/D. (1) bekezdésének a), b) és c) pontjaival és a Vhr. 10/B. (4) bekezdésével, valamint a Bányakapitányság 4054/6/2010 iktatószámú jogerős határozatának 3. pontjával, az óvadéki szerződés megkötését a Bt. 41. (7) bekezdésével és a Vhr. 25. (5) bekezdésével. A Bányakapitányság indokolásában részletesen kifejtette, miszerint a kérelemtől való eltérés abban nyilvánul meg, hogy az elsőfokú bányahatóság a Vhr. 6/D. (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak értelmében, a bányavállalkozó által a műszaki üzemi tervben vállalt kutatási feladatok időszükségletét vizsgálva, a kutatás engedélyezett időtartamát a kérelemben megfogalmazott 4 évtől eltérően a Vhr. 6/E. (1) bekezdésében foglaltak alapján 3 évben határozta meg. A Bányakapitányság a döntés meghozatalakor megállapította, hogy a Bt. 14. (1) bekezdése csupán azt rögzíti, hogy a tervezett ásványinyersanyagkutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet. A kutatási időszak legfeljebb két alkalommal, esetenként az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható. A Vhr. 6/E. (1) bekezdése szerint A kutatási műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatban a bányafelügyelet meghatározza a kutatás engedélyezett időtartamát, az ásványvagyon-gazdálkodás, a műszaki-biztonság és a tulajdon védelme érdekében szükséges feltételeket. Az idézett jogszabályi előírások lehetőséget biztosítanak a Bányakapitányság számára annak mérlegelésére, hogy indokolt-e a kutatási időszakra kérelmezett maximális időtartam jóváhagyása. A kutatás első fázisára tervezett kamerális munkát, földtani információk összegyűjtését, archív adatok felkutatását, rendszerezését és feldolgozását az Ügyfél a kutatási jogadomány jogerőre emelkedését követően megkezdhette, mivel az nem jár terület-igénybevétellel, ezen tevékenységek végzése nincs külön engedélyhez kötve, a különböző adattárakban található nyilvános adatok térítés ellenében bárki részére elérhetők. - 6/13 -

7 Tekintettel arra, hogy a kísérleti UCG teszt alkalmazását a Bányakapitányság már a 4054/6/2010 iktatószámú határozatában sem engedélyezte, a megismételt eljárásban annak időszükségletét sem vizsgálta. A Bányakapitányság a kutatás időszükségletével kapcsolatosan megállapította azt is, hogy az Ügyfél által a műszaki üzemi tervben vállalt 5 db kutatófúrás lemélyítésének, a fúrásokban elvégzendő geofizikai méréseknek és a laboratóriumi vizsgálatoknak időigénye nem indokolja a kutatás 4 évre való engedélyezését (tekintve, hogy az Ügyfél a kutatási műszaki üzemi tervben a fúrások pontos helyét is kijelölte). A korszerű fúrási, magminta-vételezési és lyukgeofizikai mérési módszerek alkalmazása mellett gyakorlati tapasztalatok alapján a mecseki feketekőszén-előfordulás kutatására, a tervezett kb m mélységű fúrás létesítésének időigénye nem több fúrásonként hónapnál, valamint a mélyfúrásoknak az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet szerint történő engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő 30 nap, plusz a szakhatósági eljárás szintén 30 nap, továbbá a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által lefolytatandó előzetes vizsgálati eljárás 45 nap, tehát az optimális időszükséglet az 5 db fúrás együttes engedélyezését követően, 2-3 fúrás egyidejű lemélyítésével a vállalt kutatási feladatok (a fúrások építési engedélyezési tervdokumentációjának összeállításával együtt) az engedélyezett időtartamon belül elvégezhetők. A Bányakapitányság a kutatás 3 évre történő engedélyezése során figyelembe vette, hogy akár műszaki akadályok, vagy logisztikai problémák felmerülése esetén is a kutatási munkaprogram végrehajtható legyen. Ezen felül, a Bt. idézett 14. (1) bekezdésében foglaltak szerint a kutatásra engedélyezett időtartam két alkalommal, az eredetileg engedélyezett időtartam felével meghosszabbítható. Továbbá, a zárójelentés elkészítésére a kutatás befejezését követő hat hónapban kerül sor, melynek időszükséglete a kutatási időszakot nem terheli. A Vhr. 6/E. (6) bekezdése szerint: A kutatási időszak meghosszabbítását a bányafelügyelet akkor engedélyezi, ha a bányavállalkozó a munkaprogramban, valamint a műszaki üzemi tervben jóváhagyott kutatási feladatainak elvégzését megkezdte és igazolja, hogy a) a kutatást a kutatási engedélyben meghatározott határidőre, tőle független körülmény miatt befejezni nem tudja, vagy b) a kutatás elvégzéséhez a kutatási feladatok bővítése indokolt. A Bányakapitányság a határozatának indokolásában a fellebbezésben kifogásolt PBK/1649-2/2011. számú hiánypótlási felhívására benyújtott dokumentációval kapcsolatban a következőkre hívta fel az Ügyfél figyelmét. A kérelem a Völgység Hegyhát szénkutatási terület elnevezésű területre elkészített kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyására irányul, így az Ügyfél által megküldött hiánypótlásban leírtakat, miszerint egy kutatási területen, egy időben csak egy fúrógép kerül telepítésre, a Bányakapitányság nem vehette figyelembe, mert az Ügyfél nem a hét kutatási területre vonatkozó egységes munkaprogram, hanem egy konkrét kutatási területre vonatkozó kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyását kérte. A Bányakapitányság a kutatás 3. fázisára tervezett, kísérleti UCG teszt üzem létesítésére indokolása szerint azért nem adott engedélyt, mert a 4054/6/2010 iktatószámú, jogerős határozatának 3. pontjában sem adott engedélyt, így azt a kutatás műszaki üzemi tervének végrehajtása keretében sem engedélyezte a következő indokok miatt. A kutatási műszaki üzemi tervdokumentáció 20. oldalán, a 13. A kutatás során kitermelni kívánt ásványi nyersanyagok mennyiségére s a kitermelés módjára vonatkozó adatok című fejezet tanúsága szerint: Ásványi nyersanyag igénybevétele a tervezett kutatás harmadik szakaszában merül fel, amikor alkalmasnak ítélt területen, meglévő vagy új fúrások felhasználásával (betápláló és kitermelő kút) kialakított teszt üzemben az ásványi nyersanyag - 7/13 -

8 hasznosítási kísérletét tervezzük elvégezni UCG módszerrel. Amennyiben erre sor kerül, mint már az előző fejezetekben jeleztük, a kísérletek technikai feltételeinek kiépítéséhez az illetékes hatóságnál a létesítési engedély kiadását kezdeményezzük. Az engedélykérelmünkben megadjuk a kísérleti üzem helyét, a kiépítés területi igényét, az elhelyezésre kerülő technológiai elemeket, megadjuk a technológia leírását, a kivitelezés időbeli lefolyását, a környezeti kockázatokat, valamint az igénybe venni kívánt ásványvagyon mennyiségeket. A leírtakból kitűnik, hogy a kísérleti UCG teszt egy, az ásványi nyersanyag hasznosíthatósága tekintetében végzendő, kitermelési-technológia alkalmazása, amiről azonban az Ügyfél a műszaki üzemi tervben semmilyen adatot nem szolgáltat. Az Ügyfél leírja továbbá, hogy annak engedélyeztetését külön eljárás keretében kívánja kérelmezni. Tekintettel arra, hogy a kísérleti üzem helye, a kiépítés területi igénye, a tevékenység időbeli lefolyása, az elhelyezésre kerülő technológiai elemek részletes ismertetése, a környezeti kockázatok valamint az igénybe venni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége nem került ismertetésre, a Bányakapitányság nem tud eleget tenni a Vhr. 6/E. (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének: nem tudja meghatározni az ásványvagyon-gazdálkodás, a műszakibiztonság és a tulajdon védelme érdekében szükséges feltételeket. Nem engedélyezheti a Bányakapitányság a kutatási műszaki üzemi tervjóváhagyása során a kísérleti UCG tesztüzem létesítését azért sem, mert a teszt üzem létesítését megelőzően külön környezeti hatásvizsgálati eljárást kell lefolytatni, tehát amennyiben az Ügyfél kísérleti UCG technológia alkalmazását tervezi, úgy annak létesítési engedélyezési eljárását megelőzően a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen környezeti hatásvizsgálati eljárást kell kezdeményeznie, az építési engedély kérelemhez mellékelni kell a Felügyelőség jogerős környezetvédelmi engedélyét. A fentieken túl a Bányakapitányság kihangsúlyozta, hogy a Bt pontjának megfogalmazásában: Kutatás: olyan földtani (geológiai, geofizikai, geokémiai) és mérnöki módszerekkel végzett bányászati tevékenység, amelynek célja: a) az ásványi nyersanyagok lelőhelyének felfedezése, b) a felfedezett ásványi nyersanyag lelőhely lehatárolása és mennyiségi, minőségi megismerése, továbbá c) a geotermikus energia földkéregbeli viszonyainak megismerése, valamint d) a földtani szerkezetek megismerése szénhidrogén, valamint energetikai és ipari eredetű szén- dioxid felszín alatti tárolására való alkalmasság szempontjából. A Bt pontja szerint: E törvény alkalmazásában Kitermelés az ásványi nyersanyag természetes előfordulási helyéről történő lefejtése, elválasztása, felszínre hozatala. E törvény alkalmazásában kitermelésnek minősül az elhagyott meddőhányókból történő ásványi nyersanyag kitermelése is. A fentiek értelmében a kísérleti UCG technológia (a kőszén földalatti elgázosítása) nem kutatási módszer, hanem kitermelési módszer, ami csak a kutatás eredményeként felfedezett ásványi nyersanyaglelőhely mennyiségi és minőségi megismerését követően végezhető. Ezért az ásványi nyersanyag minőségének és mennyiségének, továbbá az azt befogadó földtani közegnek megfelelő részletességű ismerete nélkül, valamint a tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata hiányában a kutatás keretében, a kísérleti UCG tesztek és próbatermelés elvégzését a Bányakapitányság nem engedélyezhette. Az MBFH a Bányakapitányság eljárásának jogszerűségét vizsgálva az alábbiakat állapította meg. - 8/13 -

9 A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 105. (4) bekezdése alapján a megismételt eljárásban az első fokú döntést hozó hatóságot a másodfokú végzés rendelkező része és indokolása köti. A Bányakapitányság a megismételt eljárásában érvényesítette az MBFH/1463-7/2011. számú végzésében előírtakat és a tényállás tisztázása során figyelembe vette a PBK/4054/6/2010. számú kutatási jogadomány határozat előírását az UCG technológia alkalmazásával kapcsolatosan. A Bt. 14. (1) bekezdése értelmében a koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványinyersanyag-kutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet. A kutatási időszak legfeljebb két alkalommal, esetenként az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható. A Vhr. 6/E. (1) bekezdése alapján a kutatási műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatban a bányafelügyelet meghatározza a kutatás engedélyezett időtartamát, az ásványvagyongazdálkodás, a műszaki-biztonság és a tulajdon védelme érdekében szükséges feltételeket. A Ket. 1. (1) bekezdése meghatározza, hogy a közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. Hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében, mérlegelési és méltányossági jogkörét a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembevételével és az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolja. A hatóságnak mérlegelési jogkörében született döntését a jogszabály keretei között az egyes ügyek egyedi sajátosságait figyelembe kell meghozni. A Ket. 72. (1) bekezdés ec) pontja alapján a mérlegelési jogkörben hozott határozat esetén az indokolásban szerepeltetni kell a mérlegelési jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket. A Bányakapitányság a fentiek alkalmazása során a tényleges munkálatok és azok engedélyezési idejének figyelembe vételével helyesen állapította meg mérlegelési jogkörében, hogy a kért 4 évre nem adható meg a kutatási idő, mert a műszaki üzemi terv dokumentációban lévő kutatási munkák, tekintettel egyes tevékenységek önálló eljárásban történő engedélyeztetésére, legfeljebb három év alatt is elvégezhetők, és amennyiben mégis hosszabbításra van szüksége az Ügyfélnek, úgy ezzel a lehetőségével élhet. Az indokolatlan területfoglalás elkerülése érdekében helyesen alkalmazta a Bányakapitányság mérlegelési jogkörében a tényeket és körülményeket értékelve a kutatás jóváhagyására vonatkozó Vhr. 6/E. (1) bekezdését, mely szerint a kutatási műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatban a bányafelügyelet határozza meg a kutatás engedélyezett időtartamát. A Bt. 41. (7) bekezdése értelmében a bányavállalkozó bányászati tevékenységből eredő kötelezettségei teljesítésének pénzügyi fedezetére a miniszter a koncessziós szerződésben, a bányafelügyelet az engedélyben a bányavállalkozó ajánlata figyelembevételével biztosítási szerződés megkötését vagy biztosíték adását írja elő. E pénzügyi fedezetnek ki kell terjednie a bányakárok megtérítésére, valamint a tájrendezési kötelezettség teljesítésére - ideértve a hulladékkezelő létesítmények környezeti kárait és rehabilitációs munkálatait - is. Ha a bányavállalkozó a megadott határidőre e kötelezettségének nem tesz eleget, a bányafelügyelet - a kötelezettség teljesítéséig - a bányászati tevékenység megkezdését vagy folytatását felfüggesztheti. A Vhr. 25. (5) bekezdése meghatározza, hogy a bányakapitányság a bányászati jog átruházásához előírt hozzájárulás iránti, valamint a műszaki üzemi terv, illetve módosításának jóváhagyására irányuló kérelem elbírálása során dönt - a koncessziós szerződés esetét kivéve - a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére szolgáló - 9/13 -

10 biztosíték nagyságáról és teljesítésének módjáról. A kérelemhez a bányavállalkozó köteles a biztosíték nagyságát alátámasztó költségtervet, és a biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatot mellékelni. A Vhr bekezdése értelmében az (5) bekezdésben foglalt biztosítékul hitelintézettel vagy biztosítóval e célra megkötött fedezeti megállapodás (bankgarancia, biztosítási szerződés alapján kiállított - garanciát tartalmazó - biztosítói kötelezvény, hitelintézet vagy biztosító szerződésben vállalt készfizető kezessége), zálogjog, óvadék vagy a bányászatért felelős miniszter által kezelt, a bányabezárásra fordítandó központi költségvetési előirányzat alapján, támogatási szerződéssel lekötött keretösszeg szolgálhat. A Bányakapitányság a PBK/1649-2/2011. számú hiánypótlási felhívásával és annak teljesítésével kapcsolatos biztosítékadás mértékére valamint formájára vonatkozóan a fenti jogszabályi előírások figyelembevételével az alábbiakat állapította meg. A PBK/1649-2/2011. számú hiánypótlási felhívás 3. számú pontja egyértelműen előírta, hogy A tervezett tevékenységgel összefüggésben várható károk fedezetéül felajánlott biztosíték mértékét alátámasztó költségtervet ki kell egészíteni a tervezett kutató mélyfúrásokra vonatkozóan, a kútfelszámolások költségeivel. A hiánypótlási felhívás 4. pontja tartalmazza, hogy A biztosítékadás módjára vonatkozó konkrét ajánlatot a jelen eljárásban kell megtenni, az a kutatófúrások létesítési engedélyezésére irányuló eljárásban nem lehetséges. Az Ügyfél a fenti hiánypótlási felhívás 3 pontjára szólóan előadta, hogy a kutatófúrásokra, kútfúrás felszámolási költségtervét egy kutatási területen, egy fúrópontra, azon belül is a legmélyebb fúrópontra adja meg, mivel a Synclean csoport kutatási területein egységes kutatási programot kíván végrehajtani, és a program kidolgozása a hét kutatási területre folyamatban van. Egy kutatási területen egy időben csak egy fúrógép kerül telepítésre. Emiatt a kutatófúrás felszámolási költségterv elkészítése és a biztosítékadás mértéke reálisan csak egy ponton várható el a legmélyebb fúrásra vonatkozóan. Ezek figyelembevételével az Ügyfél biztosítékként az 1500 méter mélységre tervezett T-13 jelű fúrásra ,- Ft bankgaranciát vagy ügyvédi letéti formát ajánlott fel. Az MBFH a fentiekkel összefüggésben megjegyzi, hogy a mélyfúrások tájrendezése a felszíni létesítményekre vonatkozik, ahol a 800 méter és 1500 méter mélységű fúrás felszíni terület tájrendezése szinte azonos költségű. Ezért nem lényeges szempont, hogy az Ügyfél a legmélyebb T-13 jelű mélyfúrásra számította ki a tájrendezés költségét, annak ellenére, hogy a Bányakapitányság hiánypótlási felhívásában egyértelműen a tervezett kutató mélyfúrásokra vonatkozóan kérte a biztosíték megadását. Mivel az Ügyfél csak egy mélyfúrásra adta meg a biztosítékadás mértékét és formáját, annak ellenére, hogy a Bányakapitányság a hiánypótlási felhívásában az egész tervezett tevékenységgel összefüggésben várható károk fedezetéül kérte a biztosíték megadását, a Bányakapitányság helyesen döntött az ,- Ft biztosíték előírásáról. Az MBFH megjegyzi, hogy amennyiben az Ügyfél a kutatási műszaki üzemi tervben 5 darab mélyfúrásra kérte a jóváhagyást, akkor mind az öt fúrásra biztosítania kell a Bt. 41. (7) bekezdésében, a Vhr. 25. (5) és (7) bekezdéseiben előírtak teljesítését. A Bányakapitányság a döntésének indokolásában helyesen állapította meg, hogy a biztosítékadás módjára vonatkozó konkrét ajánlatot jelen eljárásban kell megtenni, az a kutatófúrások létesítési engedélyezésére irányuló eljárásban nem lehetséges. A Bányakapitányságnak helyes azon megállapítása, hogy az Ügyfél nem a hét kutatási területre vonatkozó egységes munkaprogram, hanem egy konkrét kutatási területre vonatkozó kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyását kérte. Azonban a Bányakapitányság részéről a hiánypótlási felhívására adott ügyféli válasz tartalma alapján további kérdés tisztázására lett volna szükség arra vonatkozóan, hogy fentiekben részletezett indokok alapján a felajánlott ,- Ft. - 10/13 -

11 biztosíték csak egy fúrás engedélyezésére elegendő és ennek tudatában mit szándékozik tenni az Ügyfél. Amennyiben az Ügyfél nem hajlandó az öt fúrásra az ,- Ft. biztosítékot megadni, úgy a Bányakapitányság csak egy fúrást hagyhat jóvá a kutatási műszaki üzemi tervben. A Bányakapitányság az ügyféltől származó előbbi kérdésre adandó nyilatkozat birtokában tisztázta volna teljes körűen a tényállást. A Ket. 50. (1) bekezdése alapján a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. A Ket. 50. (4) bekezdése meghatározza, hogy a hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata. A Ket. 51. (1) bekezdése értelmében az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. A (2) bekezdés szerint, ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet a kérelmére indult eljárásban nyilatkozattételre hívhatja fel. Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy a 31. (2) bekezdése alapján megszünteti az eljárást. Az MBFH továbbá észrevételezi, hogy a Bányakapitányság az Ügyfél által felajánlott biztosítékadási módról rendelkezhet. Amennyiben az Ügyfél bankgarancia vagy óvadék biztosítékadási formát ajánl fel, úgy kizárólag óvadék nem írható elő. A végleges biztosítékadási formával kapcsolatosan is nyilatkoztatni kell az Ügyfelet. Az MBFH a fellebbezésben foglaltakkal kapcsolatosan az alábbiakat jegyzi meg. A biztosítékadással kapcsolatban, az Ügyfél előadja, hogy szerinte a Bányakapitányság a PBK/1649-2/2011 iktatószámú hiánypótlást előíró végzésében olyan feladatokkal kapcsolatban írta elő a biztosítékadási kötelezettséget (fúrólyuk eltömedékelése), amelyre vonatkozóan a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ír elő kötelezettségeket. A Bányakapitányság az idézett hiánypótlási felhívásban, a tájrendezési és rekultivációs költségek számított összegén felül, a kútfelszámolás költségeinek kiszámítását írta elő (amelyre a felajánlott biztosíték összegének fedezetet kell biztosítania). A Synclean Resources Kft. a jogorvoslati kérelem 11. pontjában azt kifogásolja, hogy a Bányakapitányság (a kutatás időütemezésének és a kutatásra engedélyezett időtartam meghatározásánál) feltételezi, hogy az archív adatok felkutatását, beszerzését, feldolgozását már a kutatási jogot adományozó határozat jogerőre emelkedését követően el lehet végezni (még a MÜT jóváhagyását megelőzően). Valójában az Ügyfél a kutatási műszaki üzemi tervdokumentáció 7. és 8. oldalán, az 5. Korábbi kutatásra, bányászati tevékenységre vonatkozó adatok, s azok értékelése című fejezetben ismerteti a korábbi kutatásokat, azok eredményeit. Feltételezhető, hogy a kutatási területen tervezett mélyfúrások helyének kijelölése is archív adatok eredményeinek feldolgozását, értékelését követően történt (pl.: a dokumentáció 22. oldalán felsorolt irodalomjegyzék). Az időütemezéssel kapcsolatban azt is sérelmezi a fellebbezés, hogy a kutatásra engedélyezett időtartam meghatározása során a Bányakapitányság Nem számol pl. a hiánypótlások idejével, valamint a tényállás tisztázása érdekében a hatóságok számára biztosított lehetőségek idejével és ezek teljesítése, mely nem számítható az ügyintézési határidőkbe. Nem kerültek számba véve a jogorvoslati idők sem (pl. a jelen ügyben folyó eljárás május 27-én indult, s jelenleg is tart). Az MBFH megjegyzi, hogy a kérelmet a jogszabályi előírás szerint kell benyújtani, azért, hogy ne legyen szükség hiánypótlási felhívásra. Az MBFH felhívja a figyelmet arra is, hogy a műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozat még nem emelkedett jogerőre, nem végrehajtható, tehát a benyújtásának időpontjától eltelt időszak nem számít bele a kutatás érvényességi idejébe (az eltelt több mint - 11/13 -

12 egy év időtartam a nyilvános, bárki számára elérhető archív adatok beszerzésére, feldolgozására újraértékelésére éppen elegendő lehetett). Az Ügyfél azt is kifogásolja, hogy az időütemezés és a kutatásra engedélyezett időtartam meghatározása során a Bányakapitányság nem számolt azzal, hogy esetleg nem áll rendelkezésre megfelelő fúrási kapacitás a fúrásoknak az engedélyezett időszakon belül való lemélyítésére. A Bányakapitányság nem vizsgálja, és nem vezet nyilvántartást arról (nem is feladata), hogy adott időpontban mennyi szabad fúrókapacitás áll rendelkezésre az ország területén (esetleg a tágabb környezetben). A fellebbezés megemlíti még, hogy a kísérleti UCG végrehajtását, mint kutatási tevékenységet, valamint az ehhez szükséges tesztüzem létesítését a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása keretében nem kezdeményezte. Ezzel szemben az előterjesztett dokumentáció 6. Az előirányzott kutatási feladatok című fejezetében, a kutatás 3. szakaszának ismertetése során, a 9. oldalon az alábbi mondat olvasható: A 3. fázisban szükség szerint további kutatófúrásokat tervezünk és mélyítünk, majd egy jó ismeretességű térrész felett a létesítendő kísérleti telepen elvégezzük a földalatti kőszén elgázosítási (UCG) tesztet és próbatermelést. A 20. oldalon, a 13. A kutatás során kitermelni kívánt ásványi nyersanyag mennyiségére, s a kitermelés módjára vonatkozó adatok című fejezet szerint: Ásványi nyersanyag igénybevétele a tervezett kutatás harmadik szakaszában merül fel, amikor alkalmasnak ítélt területen, meglévő vagy új fúrások felhasználásával(betápláló és kitermelő kút) kialakított teszt üzemben az ásványi nyersanyag hasznosítási kísérletét tervezzük elvégezni UCG módszerrel. Amennyiben erre sor kerül, mint már az előző fejezetekben jeleztük, a kísérletek technikai feltételeinek kiépítéséhez az illetékes hatóságnál a létesítési engedély kiadását kezdeményezzük. Az MBFH megállapította, hogy a Bányakapitányság helyesen döntött a fentiek alapján az UCG teszttel kapcsolatosan. Az MBFH a PBK/ /2011. számú határozat és a határozat hozatalt megelőző eljárás felülvizsgálata alapján megállapította, hogy a Bányakapitányság a rendelkező részének 6. pontjában előírtak kivételével, a tényállást teljes körűen tisztázta, a fentiekben ismertetett ágazati jogszabályokat megfelelően alkalmazta. A Bányakapitányságnak az új eljárása során a biztosítékadással kapcsolatos tényállás teljes körű tisztázását követően kell meghozni a fentiek figyelembevételével az érdemi döntését. Az MBFH az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 4. (2) bekezdése szerint intézkedett a ,- Ft fellebbezési igazgatási szolgáltatási díj visszatérítéséről. Az MBFH a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Kormányrendelet 3. (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében, a Ket (1) és 105. (1) bekezdése alapján járt el. A végzéssel szembeni jogorvoslatot a Ket (1) bekezdése zárja ki, figyelemmel a Ket. 98. (2)-(3) bekezdésére. Budapest, július 12. Jászai Sándor elnök nevében: Dr. Tamaga Ferenc főosztályvezető - 12/13 -

13 Melléklet: számla Az MBFH a végzést közli: - Bányakapitányság (iratokkal), - a Bányakapitányság útján elsőfokú határozat szerintiekkel tértivevénnyel - MBFH irattár - 13/13 -