a munkavédelmi hatóság I. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól

Átírás

1 J E L E N T É S a munkavédelmi hatóság I. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól Bevezetés A munkavédelmi hatóság évi ellenőrző tevékenységét a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) évi Ellenőrzési irányelvei és a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervek munkaterveiben meghatározottak figyelembe vételével végezte. A munkavédelmi hatóság elkötelezett abban, hogy a munkavállalók egészségét és biztonságát, valamint hosszabb távon a munkavégző képességét és életkilátásait veszélyeztető munkakörülmények javuljanak, a munkavédelmi ellenőrzések hatékonyabbá váljanak. A célkitűzéseknek megfelelően a munkavédelmi szakmai tevékenység az európai jogi aktusok és a hazai szabályozások maradéktalan megtartására és érvényesítésére épült. A szakmai tevékenység tükrözte a megelőzésre irányuló szemléletet, a munkavédelmi hatósági ellenőrzések során megmutatkozott az elkötelezettség a munkavédelem társadalmi hasznossága iránt. 1. MUNKAVÉDELMI ELLENŐRZÉSEK 1.1. Ellenőrzött és szabálytalansággal érintett munkáltatók, illetve munkavállalók A január 1-jétől március 31-ig terjedő időszakban a munkavédelmi hatósági ellenőrző munka munkáltatóra terjedt ki, amelynek során a felügyelők ellenőrizték az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok betartását. Az ellenőrzött munkáltatók 85,1 %-ánál tapasztaltak munkavédelmi szabálytalanságot, ez az arány kicsit magasabb a év hasonló időszakában tapasztalt 84,6 %-hoz képest. Az ellenőrzött és a szabálytalansággal érintett munkáltatók számát az 1. számú ábra mutatja.

2 2/22 1. számú ábra A munkavédelmi felügyelők az ellenőrzések során munkavállaló munkavégzési körülményeit vizsgálták. Szabálytalanságokat az ellenőrzött munkavállalók 62,4 %-ánál tapasztaltak. Ez az arány 1,7 %-kal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában (64,1 %). Az ellenőrzött és a szabálytalansággal érintett munkavállalói létszámot a 2. számú ábra mutatja. 2. számú ábra A szabálytalan körülmények között foglalkoztatott munkavállalók számából 36,6 %-a volt a súlyos szabálytalansággal érintett, ez főt jelent. Ez az arány megegyezik a I.

3 3/22 negyedévi 36,5 %-os súlyosan veszélyeztetett létszámhoz képest számolt értékkel, amely főt érintett Az ellenőrzések megoszlása A munkavédelmi ellenőrzések számában nagyobb arányt képviseltek az olyan ágazatok alá tartozó munkáltatók mezőgazdaság, feldolgozóipar, gépipar, építőipar, kereskedelem, - ahol a munkavállalók egészségének, biztonságának veszélyeztetése gyakori. Súlyosság szempontjából is ez a munkavállalói kör érdemel nagyobb figyelmet. A kiemelt ágazatok ellenőrzéseinek számát és az összes ellenőrzéshez viszonyított arányát az 1. számú táblázat mutatja. Kiemelt ágazat (2014. I. negyedév) Ellenőrzések száma (db) Mezőgazdaság 188 Feldolgozóipar (kivéve: gépipar) 957 Gépipar 411 Építőipar Kereskedelem 700 Bányászat 1 Egészségügyi, szociális ellátás 378 Kiemelt ágazat összesen számú táblázat Ellenőrzött munkáltatók száma összesen Százalék (kiemelt ágazat / összesen ellenőrzött munkáltatók száma) 85,97 Az Mvt. előírása alapján a bányászati ágazatra vonatkozóan a munkaegészségügyi követelmények ellenőrzése tartozik a munkavédelmi hatóság hatáskörébe. A bányászati ágazatot veszélyessége miatt kezeljük kiemelt ágazatként az ellenőrzések során. A munkavédelmi hatóság a munkáltató ellenőrzése során látogatást folytatott le. A látogatások számát a látogatások leggyakoribb okai szerinti bontásban a 2. számú táblázat tartalmazza.

4 4/22 2. számú táblázat Látogatások leggyakoribb oka Látogatások száma Terv szerinti 4686 Célvizsgálat 704 Közérdekű bejelentés 647 Terv szerinti, utóellenőrzéssel 580 Balesetvizsgálat 558 Előre nem tervezett 232 Foglalkozási megbetegedés (mérgezés) kivizsgálása 83 Panaszvizsgálat 76 Előzetes értesítés alapján történt átfogó ellenőrzés 50 Felkérésre végzett ellenőrzés 37 A látogatásra legtöbbször terv szerinti ellenőrzés alapján került sor (az összes látogatás 60,3 %-a). A célvizsgálatra az ellenőrzések 9,1 %-ában került sor. Az állampolgárok nagy számban tettek bejelentést, az egészséget és biztonságot veszélyeztető körülmények miatt. A látogatások 8,3 %-a irányult közérdekű bejelentés (647) vizsgálatára. Utóellenőrzésekre a látogatások 7,5%ában, míg a munkavédelmi felügyelőségekre beérkező munkabaleseti jegyzőkönyvek felülvizsgálata során szerzett tapasztalatok, illetve a munkavállalók kérelme alapján balesetvizsgálatra az ellenőrzések 7,2 %-ában került sor. A munkavédelmi felügyelőségekre beérkező bejelentett, kivizsgálásra kötelezett súlyos munkabalesetek kivizsgálása részben megtörtént, illetve folyamatban van.

5 5/22 AZ ELLENŐRZÉSEK SORÁN HOZOTT HATÁROZATOK Az ellenőrzések eredményeként összesen db munkavédelmi határozat került kiadmányozásra a 3. számú ábra szerinti megoszlásban. 3. számú ábra A kiadmányozott határozatok közül az azonnali intézkedést foganatosító és a hiányosság megszüntetésre kötelező határozatok száma a meghatározó. Az azonnali intézkedést foganatosító db határozathoz és a hiányosság megszüntetését előíró db határozathoz képest 153 esetben került sor munkavédelmi bírság kiszabására. Az érdemi munkavédelmi határozatoknak 3,3 %-a vont maga után valamilyen szankciót (munkavédelmi-, illetve eljárási bírság). A db közigazgatási határozatban összesen intézkedést hoztak a felügyelők. E határozatokban foglalt intézkedések közül munkabiztonsági jellegű, intézkedés munkaegészségügyi és intézkedés munkavédelmi tárgyú volt. Az összes intézkedésen belül a munkaegészségügyi intézkedések aránya 16,05 %-ot, a munkabiztonsági intézkedések aránya 27,58 %-ot tett ki, míg a legmagasabb arányt a munkavédelmi intézkedések képviseltek 56,37%-kal. A munkavédelmi felügyelők ellenőrző munkájában érvényesült a munkavédelem komplex szemlélete.

6 6/22 2. KIEMELT SZAKMAI CÉLOK ELLENŐRZÉSÉRE VONATKOZÓ TAPASZTALATOK MUNKAVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK A közigazgatási határozatokban foglalt intézkedések szakmai tartalma szerint a leggyakoribb intézkedéseket a 3. számú táblázatban nagyságrendi sorrendben bemutatott munkáltatói mulasztások miatt kellett meghozni. Leggyakrabban előforduló mulasztások megnevezése 3. számú táblázat Intézkedések száma Munkavédelmi ismeretek hiánya 1353 Veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályok megszegése 1055 Elsősegélynyújtás megszervezésének, elsősegélyhelyek kialakításának, felszerelésének, jelölésének szabályai megszegése 1021 Botlás- elesés és elcsúszás veszély 955 Létesítmények érintésvédelme 905 Villamos hosszabbítók, tápkábelek hiányosságai (szerelvények, szigetelés, elhelyezés 835 Alkalmassági vizsgálatok rendjét érintő előírások megszegése 832 Egyéni védőeszköz juttatási rend szabályozásának hiánya 829 Üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai hiányosságok (védőburkolat, biztonsági berendezés, stb..) Munkaeszköz nem megfelelő állapota, karbantartás hiánya 645 Elhelyezés, telepítés, rögzítés 594 Emelőgép üzemeltetési szabályainak megszegése 592 Be- és leesési veszély 479 Figyelmeztető-, és funkció jelölések hiánya 457 Foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkavédelmi feladatainak ellátásával kapcsolatos szabályok megszegése A legtöbb intézkedést a Munkavédelmi ismeretek hiánya miatt hozták a felügyelők (az összes munkavédelmi intézkedés 11,12 %-a), ami azt jelentheti, hogy a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet a munkavédelmi ismeretek átadására. A második legtöbb intézkedést, a Veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályok megszegésével kapcsolatos hiányosságok miatt hozták meg a felügyelők (az összes munkavédelmi intézkedés 8,67 %-a). Ezután az Elsősegélynyújtás megszervezésének, elsősegélyhelyek kialakításának, felszerelésének, jelölésének szabályai megszegésével kapcsolatban intézkedtek a felügyelők, ami az összes munkavédelmi intézkedés 8,39 %-a. Ez a magas intézkedési arány azt jelenti, hogy az elsősegélynyújtással kapcsolatos követelményekkel a munkáltatók nincsenek tisztában. A negyedik legtöbb intézkedést a Botlás- elesés és elcsúszás veszély miatt hozták a felügyelők, ami az összes munkavédelmi intézkedés 7,85 %-a. Ebben az évben az Európai

7 7/22 Unió kampányt indított az elesés, elbotlás miatt bekövetkezett munkabalesetek felderítésére és mérséklésére. Az intézkedések magas száma is indokolja ennek a veszélyforrásnak a felderítését és visszaszorítását. Az ötödik és hatodik legtöbb intézkedést a villamos biztonság hiányosságai miatt hozták a felügyelők, ami összesen a legtöbb intézkedést és a legmagasabb arányt képviseli. (az összes intézkedés 14,3%-a). Az Üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai hiányosságok (védőburkolat, biztonsági berendezés, stb..) miatt a felügyelők a kilencedik legtöbb intézkedést tették, ami az összes munkavédelmi intézkedés 5,55%-a. A kiemelt érdemi intézkedések az érdemi intézkedéseken belül a munkavállalók életét, testi épségét, egészségét leginkább veszélyeztető munkáltatói szabályszegésekre utalnak. A tárgyidőszakban a kiemelt érdemi munkavédelmi intézkedések száma 5 875, a kiemelt érdemi munkabiztonsági intézkedések száma 2 888, a kiemelt érdemi munkaegészségügyi intézkedések száma pedig 721 volt. Ezek összesen a munkavédelmi intézkedések 43,93 %-át teszik ki. A 4. számú ábrán a kiemelt érdemi munkavédelmi, az 5. számú ábrán a kiemelt érdemi munkabiztonsági, a 6. számú ábrán a kiemelt érdemi munkaegészségügyi intézkedések megoszlása látható az intézkedések szakmai tartalma szerint. A kiemelt munkavédelmi intézkedések megoszlását a 4. számú ábra mutatja. 4. számú. ábra A munkavédelmi intézkedés közül a kiemelt munkavédelmi intézkedések száma 5 875, ami az összes munkavédelmi intézkedés 48,27%-a. Az első két kiemelt munkavédelmi intézkedést a Munkavédelmi ismeretek hiánya (23%) és a Veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével

8 8/22 kapcsolatos szabályok megszegésével (18%) kapcsolatos hiányosságok miatt hozták meg a felügyelők. Ez a két intézkedés az összes munkavédelmi intézkedések közül is az első kettő volt. A harmadik legtöbb intézkedést az Emelőgép üzemeltetési szabályainak megszegése miatt hozták a felügyelők (10%). A számadat azt is bizonyítja, hogy a tavalyi év harmadik negyedévében lefolytatott emelőgéppel kapcsolatos országos célvizsgálat során feltárt hiányosságok még továbbra is előfordulnak, ezért indokolt ezután is fokozott figyelemmel követni az emelőgépek használatát. Továbbra is gondot jelentenek az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos hiányosságok. Az ezirányú intézkedések a kiemelt munkavédelmi intézkedések 6%-át jelentették. Ez az arány azt is jelenti, hogy a munkáltatók és a munkavállalók munkavédelmi szemlélete és felelősségérzete még nem érte el a kívánt mértéket. A év I. negyedéve során a kiemelt munkabiztonsági intézkedések közül leggyakrabban a létesítmények érintésvédelme (31%), az üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai hiányosságok (23%), be-és leesésveszély (17%), valamint a munkaeszközök érintésvédelmi problémái (10%) miatt kellett a felügyelőknek intézkedni. Ezek az intézkedések adják a kiemelt érdemi munkabiztonsági intézkedések 81%-át. A kiemelt munkabiztonsági intézkedések megoszlását az 5. számú ábra mutatja. 5. számú ábra A munkaegészségügyi területen a munkahelyi zajjal, és a zajjal kapcsolatos kockázatértékeléssel kapcsolatos hiányosságok miatt kellett a felügyelőknek a legtöbb intézkedést hozniuk (36%). A második legtöbb intézkedés a Biológiai kóroki tényezőkre vonatkozó kockázatbecslés, megelőző intézkedések elmulasztása miatt történt (19%). A Rákkeltő anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésére, mérésére, értékelésére, kezelésére vonatkozó szabályok elmulasztása miatt az összes kiemelt munkaegészségügyi

9 9/22 intézkedés 14%-ában intézkedtek a felügyelők. Ezek az intézkedések adják a kiemelt érdemi munkaegészségügyi intézkedések 69%-át. 6. számú ábra I. negyedévben a szankcionálás során 153 esetben munkavédelmi, 41 esetben eljárási bírságot alkalmaztak a felügyelők (7. számú ábra), Ft és Ft összegben. (8 számú ábra).

10 10/22 7. számú ábra 8. számú ábra A munkavédelmi felügyelőségek munkavédelmi bírság alkalmazási gyakorlata megfelelt a kis- és közepes vállalkozásokra vonatkozó törvényi előírásnak. A munkavédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos Kormányrendelet alkalmazása az egységes gyakorlat kialakítását nagyban elősegítette. A kiemelt védelemre szoruló munkavállalói csoportok (fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek, fogyatékossággal élők) foglalkoztatási körülményeinek vizsgálata során 41 intézkedést hoztak a felügyelők.

11 11/22 A felügyelőségek az I. negyedév során saját kezdeményezésű nyílt napot nem szerveztek. Közös szervezésben 74 alkalommal, közös szakmai fórumon pedig 21 esetben vettek részt. 3. SÚLYOS JOGSÉRTÉSEK I. negyedévére is jellemző a súlyos jogsértések között továbbra is a magasban végzett munkáknál a megfelelő leesés elleni kollektív védelem kialakításának hiánya, a leesés elleni egyéni védőeszköz munkáltató általi biztosításának, vagy a munkavállaló részéről történő használatának elmulasztása. Közműépítési földmunkáknál sok esetben elmarad a dúcolás, miközben a közúti járműforgalom közvetlenül a munkagödör mellett halad, megnövelve ezzel a föld beomlásának veszélyét. A gépkezelői jogosultság hiányában (nem megfelelő képesítés miatt) történő munkavégzés legtöbbször az anyagmozgatással, raktározással kapcsolatban merült fel, (emelőgépek, targoncák jogosulatlan használata). Villamos berendezések esetében a közvetlen illetve közvetett érintés elleni védelemmel kapcsolatos hiányosság a leggyakoribb veszélyeztetés. A villamos berendezések védőburkolatainak nem megfelelő rögzítése, a villamos vezetékek mechanikai hatás elleni védelmének elmulasztása rendszeresen ismétlődő probléma. A feldolgozó ipar, gépipar, illetve a mezőgazdaság területén használt gépek, berendezések esetében továbbra is gyakran fordulnak elő súlyos balesetek a veszélyes tér lehatárolására szolgáló védőburkolatok, biztonsági berendezések hiánya, illetve azok használatának kiiktatása, elmulasztása miatt. A munkaegészségügyi súlyos veszélyeztetések között vezető helyet foglal el az előzetes, illetve az időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó követelmények betartásának elmulasztása. Egyéni védőeszköz biztosításának hiányában veszélyes anyagokkal / keverékkel történő munkavégzés A munkaegészségügyi mérések elmulasztása, és felső beavatkozási határértéket meghaladó zajexpozícióban egyéni hallásvédő eszköz biztosítása, használata nélkül történő munkavégzés. A vizsgált időszakra jellemző ellenőrzési tapasztalatok alapján a munkavállalók életének, testi épségének, egészségének súlyos veszélyeztetése az 1. számú melléklet negatív példák című pontjaiban ismertetett cselekményekkel valósult meg. 4. UTÓELLENŐRZÉSEK A munkavédelmi hatósági munka egyik fontos fokmérője, hogy a munkáltatók milyen arányban hajtják végre a felügyelői kötelezéseket. A vizsgált időszakban a Felügyelőségek összesen 385 db utóellenőrzéssel egybekötött tervszerű ellenőrzést végeztek, ami az ellenőrzött munkáltatók 9%-át érintette. 5. PANASZOK, KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK VIZSGÁLATA A fővárosi és a megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei munkavédelmi felügyelőségeinek (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőségek)

12 12/22 jelentései alapján január 1-től március 31-ig terjedő időszakban beérkezett közérdekű bejelentések és panaszok számát, megoszlását a 9. ábra mutatja. 9. ábra A munkavédelmi felügyelőségekhez I. negyedévben országosan összesen 414 db közérdekű bejelentés és 59 db panasz érkezett A közérdekű bejelentések és panaszok témakör szerinti megoszlása A közérdekű bejelentések és panaszok témakör szerinti százalékos megoszlását a 10. ábra mutatja. Az egyéb munkavédelmi jogsértés számadatait figyelembe nem véve a legtöbb közérdekű bejelentés (233 db) a munkahely kialakítása, a munkavégzés körülményei, az általános

13 13/22 higiénés, valamint munkaszervezés témakörében érkezett, majd ezt követik az egyéni védőeszközökkel (119 db) és a személyi feltételekkel (51 db) kapcsolatos bejelentések. A beérkezett panaszok tartalmát vizsgálva megállapítható, hogy a legtöbb panasz a közérdekű bejelentésektől eltérően a balesetek, foglalkozási megbetegedés témakörben (29 db), azután a munkahely kialakítása, a munkavégzés körülményei, az általános higiénés kérdés, munkaszervezés témakörben (13 db) érkezett. Az 2. ábrán látható, hogy a balesetek, foglalkozási megbetegedés témakörben sokkal több panasz érkezett, mint közérdekű bejelentés. Ennek oka, hogy leggyakrabban a balesetet szenvedett vagy a foglalkozási betegséggel érintett munkavállaló élt panasszal, mert a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, továbbá a foglalkozási megbetegedés ill. fokozott expozíciós eset bejelentésének elmaradását sérelmezte. 10. ábra 5.2. A bejelentésekkel érintett jellemző gazdasági ágazatok A munkavédelmi felügyelőségek jelentései alapján megállapítható volt, hogy a beérkezett közérdekű bejelentések és panaszok a gazdaság legkülönbözőbb ágazatait érintették I. negyedévben a bejelentések többsége a feldolgozóipari, az építőipari, a kereskedelmi, a szolgáltatási, a mezőgazdasági, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódott. Kisebb számban, de érkeztek bejelentések, pl. a szállítással és a raktározással, a pénzügyibiztosítási tevékenységgel, a közigazgatással összefüggésben.

14 14/ A közérdekű bejelentések és panaszok közlésének módja A közérdekű bejelentések, panaszok közlésmódjának százalékos megoszlását a 11. ábra mutatja. Az előző évhez hasonlóan a közérdekű bejelentéseket leggyakrabban telefonon (39 %) vagy elektronikus levélben (32 %), illetve levélben (21 %), ritkábban személyesen (8 %) tették meg. A panaszokat leginkább levélben (33 %) vagy személyesen (32 %), ritkábban elektronikus levélben (25 %), illetve telefonon (10 %) közölték. 11. ábra 5.4. A bejelentő személye A vizsgált időszakban továbbra is jellemző volt, hogy a közérdekű bejelentéseket, panaszokat magánszemélyek nyújtották be (88,3 %). Áttétellel érkeztek bejelentések a munkavédelmi felügyelőségekre a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának Munkavédelmi Főosztályától (2,9 %), a kormányhivataloktól (2,9 %), a társhatóságoktól (5,7 %), és az önkormányzatoktól (0,2 %). A jelentési időszakban beküldött összesen 473 db bejelentésből jelentős számú, 151 db (31,9 %) névtelen volt. A névtelen bejelentések kivizsgálásától továbbra sem lehetett eltekinteni, mert nagy számban megalapozottak voltak és valós munkavédelmi problémákat vetettek fel A közérdekű bejelentések, panaszok alapján indult vizsgálatok A közérdekű bejelentések, panaszok alapján indult vizsgálatok jellemzése, különösen a bejelentések megalapozottsága vagy annak hiánya, illetve a bejelentés eredménytelen kivizsgálásának okai alapján: Megalapozottság, irányultság A közérdekű bejelentések és panaszok megalapozottságát vizsgálva elmondható, hogy a megkeresések általában csak részben voltak megalapozottak. Kevésbé volt jellemző a teljes mértékben megalapozott bejelentés, illetve a teljesen megalapozatlan.

15 15/22 Az ellenőrzések során számos esetben találtak a felügyelők más, a bejelentésben nem jelzett munkavédelmi hiányosságot, szabálytalanságot is melyre intézkedést tettek. A megalapozatlan bejelentések hátterében általában valamilyen egyéni munkavállalói sérelem (pl. munkaviszony megszüntetése) állt. A panaszok egy része munkaügyi szabálytalanságokat is tartalmazott. Ezekben az esetekben a munkaügyi felügyelőkkel közös vizsgálat keretében történt a helyzet feltárása és mindkét szakterület intézkedést tett a szabálytalanságok megszüntetésére Az eredménytelen kivizsgálások okai A bejelentett esetekben az eredménytelen kivizsgálások okai általában a következők voltak: - hatáskör hiánya (pl. nem volt szervezett munkavégzés); - a névtelen bejelentésekben gyakran nem nevezték meg a munkáltatót, illetve a munkavégzés helyét; - a bejelentett építési munkaterületen nem volt munkavégzés, továbbá a munkáltató nem volt beazonosítható; - a közérdekű bejelentő a közigazgatási hatósági eljárás során a bejelentését visszavonta; - a közigazgatási hatósági eljárás alatt a munkáltató a szükséges intézkedéseket megtette, így a további intézkedés oka fogyottá vált Intézkedések A közérdekű bejelentések, ill. a panaszok nyomán indult munkavédelmi eljárásokban meghozott felügyelői intézkedések megoszlását a 12. és a 13. ábra mutatja. A közérdekű bejelentésekre és panaszokra indult eljárások eredményeként I. negyedévben összesen 567 db munkavédelmi döntés került kiadmányozásra. A közérdekű bejelentésekre és panaszokra indult vizsgálatokban kiadmányozott határozatok közül a hiányosságok megszüntetésére kötelező és az azonnali intézkedést foganatosító határozatok száma volt a meghatározó. Figyelemfelhívást összesen 4 esetben alkalmaztak a munkavédelmi felügyelők. Az azonnali intézkedést foganatosító 261 db határozathoz és a hiányosság megszüntetését előíró 287 db határozathoz képest mindössze 10 esetben került sor munkavédelmi bírság kiszabására. Az érdemi munkavédelmi határozatoknak mindösszesen csak a 2,6 %-a volt a pénzbírságot (eljárási-, illetve munkavédelmi bírság) kiszabó.

16 16/ ábra 13. ábra A I. negyedévben a közérdekű bejelentésekre és panaszokra indult munkavédelmi eljárások során összesen Ft eljárási bírságot szabtak ki a munkavédelmi felügyelők, továbbá Ft munkavédelmi bírságot róttak ki a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervek igazgatói.

17 17/22 Példák: Közérdekű bejelentés alapján egy konyhai munkalapok, hátfalak gyártását, konfekcionálását végző Kft. munkaterületén történt ellenőrzés. A bejelentés megalapozott volt. A tevékenység során munkalapokat készítettek külföldi megrendelésre. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a faipari gépek használata és a munkavégzés kirívó, 24 órát meghaladó munkaidőben történő foglalkoztatással valósult meg. Azonnali intézkedésként az ellenőrzés időpontjában szabálytalanul használt eszközök, valamint 230 V-os hosszabbítók használata felfüggesztésre került, továbbá a munkaterületen az étel és az ital fogyasztása megtiltására került sor. Határidős kötelezésben többek között a használt faipari gépek elszívó rendszerének karbantartására, a munkahelyi rend kialakítására, a használt vegyi anyagok Biztonsági Adatlapjainak frissítésére történt intézkedés. Az ellenőrzést a munkavédelmi felügyelők a munkaügyi felügyelőkkel közösen végezték el. Egy munkavállaló ben tájékoztatta a munkavédelmi felügyelőséget a volt asztalosipari munkahelyén fennálló szabálytalanságokról (veszélyes gépek balesetveszélyes elhelyezése, gépkönyvek hiánya, elektromos földelés hiányossága, megoldatlan porelszívás, a fényező műhely nem megfelelő elszívó rendszere, az orvosi vizsgálatok, munkavédelmi oktatás és szociális helyiségek hiánya). A bejelentett hiányosságokon túl további szabálytalanságok is megállapításra kerültek, melyekre azonnali intézkedéseket hoztak a munkavédelmi felügyelők. A névtelen bejelentő szerint egy fémszerkezet gyártó üzemben a munkáltató nem biztosít munkaruhát, védőruhát a munkavállalók számára. A hegesztéshez nem biztosít védőeszközöket, védőparavánok nincsenek. Az elszívás nem megfelelő, takarítással, higiénével nem foglalkoznak. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a bejelentésben felsorolt védőeszközök, paravánok biztosítottak, a hegesztő műhelyben folyamatban volt a telepített munkahelyek kialakítása. A festő műhelyben az elszívás hatásfokának ellenőrzését nem végeztette el a munkáltató el, erre határidős kötelezést hozott a felügyelő. 6. FŐMUNKAIDŐN KÍVÜL VÉGZETT ELLENŐRZÉSEK Az I. negyedév során főmunkaidőn kívül 51 esetben végeztek a Felügyelőségek ellenőrzéseket. Ezeknek az ellenőrzéseknek a döntő többsége munkabaleset kivizsgálása érdekében történt, más esetben társhatóság felkérésére tartottak ilyen ellenőrzéseket. 7. MUNKABALESETEK, FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK, FOKOZOTT EXPOZÍCIÓS ESETEK a) Munkabalesetek Az Mvt. 64. (5) bekezdése, valamint az Mvt. végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 7. (1) bekezdés szerint a munkáltató a súlyos munkabalesetet köteles azonnal bejelenteni a baleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségnek. A felügyelőségre történő bejelentés a munkáltatók kötelezettsége, melynek az esetek többségében eleget is tettek, előfordult azonban, hogy főként fekete foglakoztatás esetén a bejelentés a rendőrség részéről érkezett.

18 18/22 A jogszabályi előírásoknak megfelelően I. negyedévben 48 közúti baleseti eseményeket is tartalmazó súlyos baleseti eseményt jelentettek a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségekre, a bejelentett esetekből azonban 2 esetben törlést kezdeményeztek. Ezeknek az eseteknek a felülvizsgálata folyamatban van. A 46 bejelentett baleset közül 22 halálos, 14 életveszélyes, 6 súlyos csonkolásos, valamint 4 egyéb súlyos baleseti esemény volt. A tárgyidőszakban bejelentett súlyos baleseti események közül a legjellemzőbb baleseti okokat a 4. számú táblázat tartalmazza: 4. számú táblázat Baleset típusa Baleseti bejelentések száma Töröltek nélkül A bejelentett baleseti események megoszlása a baleset súlyossága szerint Halálos Súlyos csonkolásos Maradandó károsodás Áramütés Csonkolás Elesés Fulladás Gázolás Ismeretlen Közúti Leesés Mérgezés Összenyomás Ráesés Robbanás Szemsérülés Ütés Összesen Törlés kezdeményezése Életveszélyes Szemsérülés A munkáltatónak a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a munkabaleseti jegyzőkönyvet a balesetet követő hónap 8-ig küldje meg, így a hivatalos statisztika évek óta ehhez igazodóan negyedévente, egy hónappal később jelenik meg az Igazgatóság honlapján. A jelentés készítésekor még nem állt rendelkezésre a végleges negyed éves statisztika, ezért itt csak a bejelentett, súlyos események adatait ismertettük. Az előző évekről áthúzódó folyamatban lévő, feldolgozatlan súlyos baleset száma 45 db. Ebből 31 olyan eset van, ahol nem készült munkabaleseti jegyzőkönyv. Ezek közül 13 halálos, 11 életveszélyes, 4 súlyos csonkolásos valamint 1 szemsérülés volt. 14 esetben a munkabaleseti jegyzőkönyv nem került feldolgozásra. Ezek közül 5 halálos, 4 életveszélyes, 4 súlyos csonkolásos valamint 1 szemsérülés volt. b) Foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek január 1-jétől március 31. napjáig a munkavédelmi hatósághoz 73 foglalkozási megbetegedés gyanút és 6 fokozott expozíciós esetet jelentettek be (5. és 6. számú táblázatok), a bejelentett foglalkozási betegségek közül 41 esetben, a fokozott expozíciós esetekből 4 esetben a kivizsgálás adott időszakban megtörtént és a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet szerint a bejelentéseket a vizsgálati dokumentációval együtt továbbították a Nemzeti

19 19/22 Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály részére a bejelentés teljes körűségének és szakmai megalapozottságának elbírálása céljából. 5. számú táblázat Bejelentett foglalkozási megbetegedés gyanúját feltételező esetek alakulása kóroki tényezők szerint (esetszám) Kémiai kóroki tényezők I. negyedév Fizikai kóroki tényezők Biológiai kóroki tényezők Nem optimális igénybevétel, pszichoszociális ergonómiai tényezők összes bejelentett eset Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-A.-Z. 3 3 Csongrád 5 5 Fejér Győr-M.-S. 1 1 Hajdú-Bihar Heves Komárom-E. 3 3 Nógrád Pest 2 2 Somogy Szabolcs-SZ.-B Jász-N.-SZ. Tolna Vas Veszprém 1 1 Zala Összesen A év azonos időszakában bejelentett 33 foglalkozási betegség gyanúhoz képest az idei első negyedév bejelentési száma több mint duplájára nőtt (73 bejelentés érkezett), ami részben magyarázható az évek óta magas bejelentett esetszámot jelentő, Baranya Megyében korábban a bányaiparban dolgozó, de most diagnosztizált foglalkozási megbetegedés gyanús esetek számának ismételt emelkedésével (2012-ben 21 főt, 2013-ban 13 főt jelentettek be ebből az ágazatból, 2014-ben 31 bejelentés érkezett) de a bejelentések számának növekedése szinte az összes ágazatban megfigyelhető első negyedévében 35 dolgozónál kémiai, 19 dolgozónál biológiai, 10 dolgozónál fizikai, 9 dolgozónál nem optimális igénybevétel, pszichoszociális, ergonómiai kóroki tényező miatt történt a bejelentés. A bejelentések esetszámának kóroki tényezők szerinti sorrendje megegyezik a év és év azonos időszakával.

20 20/22 6. számú táblázat Bejelentett fokozott expozíciós esetek alakulása kóroki tényezők szerint (esetszám) I. negyedév Zaj (fő) Fluorid (fő) Benzol (fő) Ólom (szervetlen) (fő) összes bejelentett eset Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-A.-Z. 1 1 Csongrád Fejér 1 1 Győr-M.-S. 1 1 Hajdú-Bihar 1 1 Heves Komárom-E. Nógrád Pest Somogy Szabolcs-SZ.-B. Jász-N.-SZ. Tolna Vas Veszprém Zala Összesen első negyedévében bejelentett fokozott expozíciós esetek 5 megyéből: Borsod-Abaúj- Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Pest megyéből érkeztek. 3 dolgozót zaj, 1 dolgozót ólom, 1 dolgozót benzol, 1 dolgozót fluorid okozta fokozott expozícióval jelentettek be. A bejelentett fokozott expozíciós esetek száma évek óta fokozatos csökkenést mutat: év azonos időszakában 12 bejelentés történt, ban 10 esetet jelentettek, első negyedévében 6 dolgozót jelentettek be. 8. TANÁCSADÁS TAPASZTALATAI, JELLEMZŐ TÉMAKÖREI A Megyei és Fővárosi Kormányhivatalok Munkavédelmi Felügyelőségein I. negyedévében összesen 580 esetben történt információnyújtás. A tájékoztatásokra zömmel telefonon került sor. A tanácsadások megyei eloszlását tartalmazza a 7. számú táblázat.

21 21/22 7. számú táblázat Megyei Munkavédelmi Felügyelőségek Tanácsadások száma (db) Kérdések száma (db) Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar 5 13 Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest 2 3 Somogy 8 12 Szabolcs-Szatmár-Bereg 2 2 Jász-Nagykun-Szolnok Tolna 4 26 Vas 2 2 Veszprém 8 18 Zala Főváros Összesen A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága által a hatósági munkától elkülönítetten működtetett Munkavédelmi Információs Szolgálathoz I. negyedévében 1435 (db) megkeresés érkezett, ebből 1397 fő telefonon, 38 ben érdeklődött. A tájékoztatások során összesen 1701 kérdés megválaszolására került sor. (8. számú táblázat) 8. számú táblázat Munkavédelmi Információs Szolgálat Megkeresések száma (db) Kérdések száma (db] Telefonos Írásos ( , levél) Összesen: Az első negyedév során a munkahelyen történt balesetek kivizsgálásával, a baleseti események minősítésével, a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltésével kapcsolatban merült fel a legtöbb kérdés. Az egyéni védőeszközök juttatására, használatára vonatkozóan is sokan kértek információt. Változatlanul fontos az érdeklődők számára a kockázatértékelés témaköre. Továbbra is sokan érdeklődtek a munkaeszközök biztonságával kapcsolatban, valamint az építő- és anyagmozgató gépek kezelői képesítése, jogosultsága iránt. (14. számú ábra)

22 22/ sz. számú ábra Leggyakrabban előforduló kérdések országosan I. negyedév Balesetek kivizsgálása, minősítése, bejelentése 487 Egyéni védőeszköz juttatás, használat, Ek Kockázatértékelésre vonatkozó ismeretek Munkaeszközök biztonságára vonatkozó Szakképzettség (kezelői jogosultság) Emelőgép létesítése, üzemeltetése Orvosi alkalmassági vizsgálatok Munkavédelmi ismeretek Egyéb munkabiztonsági Munkaterek hőmérsékletével (hideg, meleg), Bejelentési kötelezettségek Foglalkozási megbetegedés és/vagy fokozott Elsősegélynyújtás megszervezése, Előírt munkavédelmi szakember(ek) Munkavédelmi üzembe helyezés Időszakos biztonsági felülvizsgálat Biztonságos mozgástér, Közlekedési útvonalak, Egyéb, a munkavállalók egészségvédelmével Munkahelyi higiénés előírások, ivóvíz biztosítás, A fővállalkozó felelőssége Létesítmények érintésvédelme, energia ellátása A munkáltató rendszeres ellenőrzési kötelezettsége Az ellenőrzések fogadtatásával kapcsolatos tapasztalatok (munkáltatók, munkavállalók) Általánosságban elmondható, hogy a munkáltatók az ellenőrzések során együttműködőek, akárcsak a munkavállalók. A nagyobb munkáltatók általában készségesen, segítőkészen állnak a munkavédelmi ellenőrzésekhez, tudva, hogy közös érdekünk az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása. A kisebb, általában szabálytalanul foglalkoztató, a munkavédelmi követelményeket nem ismerő, és be nem tartó munkáltatók esetenként igyekeznek megakadályozni az ellenőrzés lefolytatását. Társhatósági közös ellenőrzések tapasztalatai A év I. negyedévben lefolytatott közös ellenőrzések tapasztalatai alapján elmondható, hogy az ellenőrzésben részt vett hatóságok között az együttműködés jó volt, a hatóságok egymás munkáját kiegészítve, egymást segítve dolgoztak.