Egy lépés, három év, sok siker

Átírás

1 Egy lépés, három év, sok siker A Lépj egyet előre! program az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

2 2

3 Egy lépés, három év, sok siker 3

4 A kiadvány az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával készült. 4 Felelős kiadó Pirisi Károly főigazgató Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Lezárva: december 15. Készítette S & K Kkt.

5 Tartalomjegyzék A legsikeresebb képzési program... 8 A vártnál háromszor nagyobb volt a jelentkezés a programra Minél többen a munkaerőpiacon Három év mérlege Magas színvonalú szakmai hátteret teremtettünk A munkaerőpiacon a legfontosabb tudás a tanulás képessége A program mentorai Ma reggel is megérte felkelni A kommunikáció célba ért Szemelvények a sajtóból Akik valóban léptek egyet előre A végzettek több mint fele elhelyezkedett új szakmájában A tanulással saját sorsukon javítanak Új módszert igényel a felzárkóztatás Piacképes szakmákra képeztek Mindenki önmagához képest léphet előre Sikerült megszólítani az embereket Személyes visszajelzések A válaszadók többsége elégedett A programban részt vevők adatai régiónként

6 6

7 Kedves Olvasó! A kiadvány, amit a kezében tart, az elmúlt három év legsikeresebb felnőttképzési programjáról szól. A Lépj egyet előre! program keretében több mint 20 ezren tanultak olyan szakmát, szereztek olyan képesítést, vagy végezték el a szakmaszerzéshez szükséges 7 8. osztályt, amivel új eséllyel indulhatnak az életnek. Nem könnyű ma lépést tartani a változó körülményekkel, a munkaerő-piaci követelményekkel, ezért nagy jelentőségűek az Európai Unió támogatásával megvalósuló felnőttképzési programok. Ajánlom figyelmükbe a Lépj egyet előre! záró kiadványát, amely teljes körű és emberközeli betekintést ad a sikeres program megvalósításáról, a résztvevők és közreműködők, hivatásos segítők és támogatók eredményes munkájáról. Szűcs Erika miniszter Szociális és Munkaügyi Minisztérium 7

8 A legsikeresebb képzési program: Lépj egyet előre! 8 A magyar kormány január 9-én hirdette meg a Lépj egyet előre! programot, amely a felnőtt lakosság képzettségi színvonalának növelését, közvetve munkához jutási esélyeinek javítását tűzte ki célul. Az eredetileg négymilliárd forintos végül több mint hatmilliárd programban szakképzetlen felnőttek szerezhettek ingyenesen a munkaerőpiac által elismert szakismeretet, illetve szakképesítést. Magyarországon ugyanis az elmúlt másfél évtizedben teljesen megváltoztak a beiskolázási arányok ben még mintegy 250 ezer fiatal választotta a szakiskolai képzést, egy évtized múlva azonban ennek a felére esett vissza a beiskolázási létszám. Közben a munkaerőpiacon olyan tendenciák alakultak ki, amelyek következtében a szakképzettséggel nem rendelkező emberek könnyen kiszorulnak a munkahelyekről. A vállalkozások 15 százaléka nem talál az igényeinek megfelelő szakembert, több mint 30 ezer állás betöltetlen, mert nem találnak megfelelően képzett munkavállalókat. Az Európai Unióban csaknem minden második felnőtt bekapcsolódik a felnőttképzésbe. Magyarország versenyképességének is egyik meghatározó eleme, hogy a gazdaságnak rendelkezésére áll-e a megfelelő mennyiségű és minőségű munkavállaló. Ma hazánkban több mint kétmillió ember, a munkavállalói korban lévők 40 százaléka nem rendelkezik szakképesítéssel. A felnőttképzésben több mint 800 ezren szereznek ismereteket, a hallgatók nagyobb része azonban a magasabb végzettségűek soraiból kerül ki. Lényegesen kevesebben tanulnak az alacsonyabb végzettségű munkavállalók közül. Erre való tekintettel, és a vállalkozások igényeit figyelembe véve dolgozták ki a szaktárcánál a Lépj egyet előre! programot, melynek keretében a részvevők ingyen szerezhetnek A programban eredetileg fő kiképzése szerepelt, de már az első hónapban mintegy jelentkezőt regisztráltak ezért a létszámot re emelték. A programot a nagy érdeklődésre való tekintettel meghosszabbították, a nagyobb létszámhoz sikerült többletforrást is teremteni. A Lépj egyet előre! projekt első szakasza december 31-én zárult, de a többszörös túljelentkezés miatt 2008 májusától december 31-ig újabb folytatás következett. A pótlólag bevont forrásokkal együtt összesen 6,2 milliárd forintot fordítottak a programban részt vevő felnőtt képzésére.

9 szakismereteket. Sőt a vizsgák letétele után a mindenkori minimálbérnek megfelelő ösztöndíjat is kapnak. A képzés egyébként személyenként 250 ezer forintba került, amelyet az Európai Unió támogatása és hazai források biztosítottak. Éppen ezért a képzésben részt vevőknek és a képzőintézményeknek is szigorú követelményeket kellett teljesíteniük. A Lépj egyet előre! programban: alapfokú iskolai végzettséget szerezhettek azok a felnőttek, akik azzal nem rendelkeztek, de a 6. osztály befejezését igazoló bizonyítványuk van. Az alapfokú iskolai végzettség megszerzése után szakképesítést adó képzésekbe is bekapcsolódhatnak; akik kevesebb mint hat osztályt végeztek, a program során megszerezhették a szakképzés megkezdéséhez szükséges közismereti és szakmai kompetenciát, majd ezután szakképesítést is szerezhetnek; az általános iskolát befejezettek számára mód nyílt szakképesítés megszerzésére a hiányszakmákban vagy a munkáltató által igényelt munkakörhöz kapcsolódó szakmákban; az érettségivel rendelkező felnőttek lehetőséget kapnak, hogy érettségire épülő szakmát szerezzenek; a már szakképesítéssel rendelkezők számára lehetőség nyílt meglévő szakképesítésükre épülő új szakképesítés megszerzésére a hiányszakmákban, valamint betöltött munkakörükhöz kapcsolódó, illetve a munkáltató által igényelt munkakörben. A képzésbe olyan Magyarországon bejegyzett, akkreditált képzőintézmények kapcsolódhattak be, amelyek rendelkeznek a szükséges tárgyi és személyi feltételekkel és állami képesítést nyújtó vagy akkreditált képzési programmal a képzés helyszínén. A tanulást vállaló felnőttek képzési költségét és a sikeres végzést követő juttatást a jelentkező és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat között létrejött szerződés alapján az Európai Unió és a magyar kormány vállalta. 9

10 A vártnál háromszor nagyobb volt a jelentkezés a programra A kormány január 9-én hirdette meg a Lépj egyet előre! programot. Csizmár Gábor, az SZMM államtitkára akkor munkaügyi miniszterként a program elindítója volt. Miért tartotta fontosnak a kormány a Lépj egyet előre! program elindítását? 10 Csizmár Gábor államtitkár Szociális és Munkaügyi Minisztérium Magyarország versenyképességének egyik fontos eleme, hogy a gazdaság rendelkezésére áll-e megfelelő számú jól képzett munkaerő. Ma hazánkban a felnőttek több mint 30 százalékának nincs szakképesítése, sőt sokaknak általános iskolai végzettsége sem. A modern gazdaságban a szakképzettség mellett már elengedhetetlen a nyelvtudás és a számítógépes hozzáértés is. Az alulképzett embereknek kicsi az esélyük, hogy állást találjanak, ezért a kormány fontosnak tartotta és tartja, hogy ingyenes tanulási lehetőséget teremtsen azoknak a felnőtteknek fiataloknak és időseknek egyaránt, akik tudnak és akarnak is új ismereteket elsajátítani. Hogyan értékeli az első ütemet, beváltotta-e a program a hozzá fűzött reményeket? Maximális mértékben beváltotta reményeinket, hiszen a program első ütemében az eredetileg tervezett 11 ezer helyre háromszoros túljelentkezés volt. Ez már csak azért is jó dolog, mert az Európai Unió statisztikai hivatala, az EUROSTAT egyik korábbi felmérése szerint Magyarországon kevesen tanulnak felnőttkorban. Ez azonban az elmúlt időszakban alapvetően megváltozott, ugyanis nagyon sok ember megértette, hogy saját sorsának jobbításáért érdemes a képzésekben részt venni. Egyébként a háromszoros túljelentkezés hatására menet közben módosítottuk a program első ütemét, így végül felnőtt kapott támogatást a képzéshez. Szükségesnek tartja-e a program folytatását? Feltétlenül, hiszen továbbra is azt szeretnénk, ha minél többen szereznének olyan képesítést, amellyel megállják a helyüket a modernizálódó munkaerőpiacon. Így december 31-ig lehet jelentkezni a program második ütemére, melynek időtartama két év. A második ütem keretében 22 ezer felnőtt támogatására nyílik lehetőség, ami az Európai Szociális Alap és a magyar állam forrásaiból valósul meg. Ennek része az is, hogy lehetőséget szeretnénk kínálni az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező felnőttek számára, hogy megszerezzék az alapképzettséget, amely elengedhetetlen feltétele a továbblépésnek annak, hogy a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzettséget szerezzenek. Emellett az elavult szakmákkal rendelkezők esetében új szakképesítés megszerzését teszi lehetővé a program. Az új projektre mintegy 10 milliárd forint áll rendelkezésre ban.

11 Minél többen a munkaerőpiacon Célunk az, hogy az emberek minél nagyobb hányada lépjen be és maradjon a munkaerőpiacon. Ennek eléréséhez különböző programokat indítottunk az uniós támogatások bevonásával. Az állampolgárok jólétének és életminőségének javításához, az ország tartós növekedéséhez és versenyképességéhez, a makrogazdasági egyensúly megőrzéshez egyaránt szükséges, hogy növekedjék a foglalkoztatás, több és jobb munkahely legyen Magyarországon. A magyar munkaerőpiac legsúlyosabb problémáját a munkavállalási korú inaktívak magas aránya jelenti. Az alacsony foglalkoztatással párosuló viszonylag alacsony munkanélküliség azt jelzi, hogy a nem foglalkoztatott emberek jelentős része nem keres aktívan állást. Célunk az, hogy az emberek minél nagyobb hányada lépjen be és maradjon a munkaerőpiacon, lehetősége legyen megszerezni a munkavállaláshoz szükséges tudást és készségeket, és sikeresen alkalmazkodjon a Simon Gábor államtitkár Szociális és Munkaügyi Minisztérium gazdasági és a technológiai változásokhoz. Ehhez a foglalkoztatás, a szociális szolgáltatások és a képzés eszközeire egyaránt építeni kell. A szegénységből, hátrányos helyzetből a legfontosabb kivezető utat a foglalkoztatás jelenti. Aki képes dolgozni, annak a szociális helyzetét elsősorban az álláshoz jutás és az álláskeresés segítésével, ösztönzésével és támogatásával lehet javítani. Éppen ezért olyan támogatási rendszert kívánunk kialakítani, ahol elsőként álláslehetőséget keresünk és ajánlunk fel a hozzánk fordulóknak. Azoknak, akiknek nehézséget okoz az elhelyezkedés különösen azoknak, akik már hosszú ideje nem dolgoznak, több segítségre, támogatásra (képzésre, személyiségfejlesztésre, megélhetési szolgáltatásokra) van szükségük ahhoz, hogy vissza tudjanak illeszkedni a munka világába. Ezért számukra többirányú segítséget (munkaerő-piaci és szociális szolgáltatásokat) nyújtunk. A célok eléréséhez különböző programokat indítottunk az uniós támogatások bevonásával. Regionális munkaerőpiaci programokat indítottunk a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért, amely azon munkanélküli és inaktív személyeknek kíván támogatást nyújtani, akiknek a foglalkoztatási és aktivitási szintjük alacsony. A hátrányos helyzetűek decentralizált programjának célja, hogy segítse elő az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) leghátrányosabb helyzetű ügyfeleinek sikeres belépését és tartós beilleszkedését a nyílt munkaerőpiacra, és a ma még inaktívak egyre szélesebb körét vonja be e programokba. A hátrányos helyzetűek foglalkoztatását ösztönző járulékkedvezmények, a START+ és a START Extra programok egyes hátrányos helyzetű csoportok köztük a fiatalok, az alacsony iskolai végzettségűek, az idősebb korosztályok és a kisgyermekek otthoni gondozását végző nők foglalkoztatására ösztönzi a munkáltatókat. 11

12 12 Munkahelyi képzéseket támogatunk annak érdekében, hogy segítsük a vállalkozások és munkavállalóik alkalmazkodását a változó gazdasági és társadalmi környezethez, hozzájárulva a vállalkozások versenyképességének javításához és ösztönözve a munkáltatókat munkavállalóik tudásának folyamatos fejlesztésére. Az Új pálya program még az álláshely elvesztése előtt eredményesen elősegítheti a pályamódosításra kényszerülő, közszférában dolgozó munkavállalók képzését, átképzését, elhelyezkedését, olyan képzéskínálattal, mely rugalmasan tud igazodni a programba belépők összetételéhez, a résztvevők lehetőségeihez és ambícióihoz, valamint a munkaerő-piaci igényekhez. Magyarország alacsony gazdasági aktivitási és foglalkoztatási rátájában meghatározó szerepe van a legalacsonyabb iskolázottságúak (nyolc osztályt vagy kevesebbet végzettek) nemzetközi összehasonlításban alacsony foglalkoztatási arányának. Rendkívül rossz munkaerő-piaci helyzetük oka elsősorban az, hogy a gazdasági szerkezetváltás következtében igen magas arányuk rekedt a munkaerőpiacon kívül megfelelő munkalehetőségek híján, reintegrációjuk, illetve aktivizálásuk pedig a többnyire többéves inaktív periódus után komoly kihívást jelent. A Lépj egyet előre! program lehetőséget nyújt az alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen felnőttek képzésére, akiket a hagyományos képzési programok nem, vagy csak nagyon korlátozottan érnek el, részben a motiváció és ösztönzés hiánya, részben a sajátos képzési szükségletek miatt. A program lehetőséget kínál számukra arra, hogy megszerezzék a szakképzésben való részvétel feltételét jelentő alapfokú végzettséget, valamint arra, hogy a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzettséget szerezzenek. A Lépj egyet előre! program a HEFOP keretében 2005 végén indult. A TÁMOP-ban folytatódó program újdon sága, hogy nemcsak a szakképzettséggel nem rendelkezőknek szól az új program, hanem azok is részt vehetnek, akik elavult szakképzettséggel rendelkeznek (és legfeljebb középiskolai végzettségük van).

13 Három év mérlege A Lépj egyet előre! program sikeréért minden résztvevő, közreműködő nagyon sokat tett, beleértve a Magyarországon dolgozó európai uniós megbízott csapatot is összegezte a tapasztalatokat dr. Soós Adrianna, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgató-helyettese. dr. Soós Adrianna, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgató-helyettese Több mint 40 ezer ember adatait kellett feldolgozni végül ennyi jelentkezőt regisztráltunk a programban viszonylag gyorsan és nem túl nagy stábbal. Megpróbáltuk kis létszámmal és kevés költséggel megoldani a feladatokat, hogy a képzés terhére ne növeljük a kiadásokat. Köszönet illeti mindazokat, akik ötleteikkel, kezdeményezéseikkel segítették a program megvalósítását. Jelentős támogatást kaptunk a Stratégiai Tanácsadó Testület (STT) tagjaitól. Ennek köszönhető például a mentorok alkalmazása. Utólag is nagyon örülök, hogy elfogadtuk a javaslatot bár kezdetben nem lelkesedtem érte, de bebizonyosodott, hogy e nélkül nagyon nehezen lehetett volna a felzárkóztató képzésekbe bevonni azokat az embereket, akik különböző okok miatt fiatalon abbahagyták az iskolát. A mentorok a munkaügyi központos kollégák közreműködésével segítették megértetni ezekkel az emberekkel, hogy tulajdonképpen ez az egyedüli program, amelynek keretében viszonylag rövid idő alatt meg tudják szerezni a szakképesítéshez szükséges alapfokú iskolai végzettséget. 13 A Lépj egyet előre! program január 9-én kezdődött, és december 31-ig tartott májusától újabb képzések indultak, a program első szakasza december 31-én lezárult. Megemelt keretösszeg Kezdetben 3 milliárd 900 ezer forintos keret állt a program rendelkezésére, de a nagy érdeklődés miatt több alkalommal kezdeményeztük a keretösszeg módosítását. A még viszonylag későn megemelt keretösszegekkel is jól tudtunk élni, s újabb résztvevők kapcsolódhattak be a felnőttképzésbe. Öszszességében csaknem 6,2 milliárd forintot tudtunk felhasználni, amelynek 75 százalékát az Európai Unió és 25 százalékát a magyar állam biztosította. Végül is összesen mintegy 40 ezer jelentkezőt regisztrált a hivatal. Úgy vélem, a program sikerét egyértelműen bizonyítja, hogy egy olyan felnőttképzési programban, amelyben elsősorban a fizikai szakmákra, s azok közül is a hiányszakmákra való képzést támogattuk, ilyen rövid idő alatt ilyen nagy mértékű volt a jelentkezés. S nem csak az érettségizettek, szakképzettek köréből, hiszen azt tudjuk, hogy minél képzettebb valaki, annál könnyebben, szívesebben tanul. Itt az alacsonyabb iskolázottságú embereket is sikerült megszólítani, és felkelteni az érdeklődésüket.

14 14 Úgy vélem, a Lépj egyet előre! programnak talán a mentorok alkalmazása az egyik legfontosabb intézkedése. Rendkívül sikeresnek tartjuk, és reméljük, hogy a következő szakaszban az eddigieknél is több mentort tudunk alkalmazni, mert rájöttünk, hogy bizonyos körben nem nélkülözhető a tevékenységük. Sikeres kommunikáció, nagy érdeklődés A program szervezésekor törekedtünk arra, hogy minden régióból, megyéből legyen lehetőség a jelentkezésre. A lehető legszélesebb körben igyekeztünk a kommunikációs csatornákon keresztül felkelteni az emberek érdeklődését. Szerencsére nagyon jó kommunikációs tanácsadó szervezettel dogoztunk együtt, a megyei kirendeltségek is igen aktívan közreműködtek, sok hasznos, célzott tájékoztatóanyagot tettünk közzé. Megpróbáltuk minden olyan szervezettel érdekvédelmi és civil szervezetekkel, egyesületekkel kiépíteni a kapcsolatot, amelyekkel a mi potenciális ügyfeleink rendszeres kapcsolatban vannak. Építettünk az önkormányzatok információira is, mentoraink mindenütt felvették velük a kapcsolatot. A képzések résztvevőinek csak mintegy fele volt korábban regisztrált munkanélküli, nagyon sokan kerültek be az inaktívak köréből is. A képzésben részt vevők között kiegyensúlyozottnak mondható a nemek aránya, a támogatottak 50 százaléka volt nő. Bár a fizikai szakmák között viszonylag kevesebb a nőknek való, arra törekedtünk, hogy minden régióban legyen olyan foglalkozás, amely a nők számára is ajánlható. Jelentős volt az állásnélküliek aránya, annak ellenére, hogy ez a program kezdettől fogva a foglalkoztatási státustól függetlenül fogadta a jelentkezőket. A Lépj egyet előre! hangsúlyozottan nem állásnélkülieknek meghirdetett program. Mégis jelentős volt a regisztrált munkanélküliek aránya is a jelentkezők között, holott abban az időszakban még számos kifejezetten ezt a réteget támogató, sokkal több kedvezményt nyújtó uniós képzési program is futott. Nyilván itt az adott képzési irány, a képzés helyszíne miatt számukra ez előnyösebb lehetőséget kínált. A munkaerőpiacra figyelve 179 intézmény több mint 1500 tanfolyama A Lépj egyet előre! program nemcsak a hallgatók, hanem az intézmények számára is nyitott volt. Öszszesen 179 intézménnyel kötöttünk együttműködési megállapodást. A következő szakaszban ez a szám minden bizonnyal növekedni fog. A képzési lehetőségek iránt ugyanis érdeklődnek a felnőttképzést végző civil szervezetek, gazdasági társaságok is, jelezve, hogy szeretnének részt venni a programban. A támogatott tanfolyamok száma elérte az 1500-at. Nem Támogatottak munkaerő-piaci státus szerint minden esetben a teljes tanfolyam 7910 kapott támogatást, gyakran csak egyegy, a programra jelentkezett hallgató. Előfordult, hogy más a munkaügyi központ által, a munkáltatók által szervezett képzéshez csatlakozott egy-két hallgató, s olyan is volt, hogy egyéni jelentkezésekre szervezett képzéseknél kaptak támogatást a program keretében. A támogatást mindenütt a munkaerő-piaci igényekkel hangoltuk össze. Figyeltünk arra, hogy egy-egy térségben a saját programunkkal ne hozzunk létre túlképzést. A szakmák kiválasztásában folyamatosan támaszkodtunk a munkaügyis kollégák szakértelmére, tudására, információira. Minden régióban a keresett foglalkozásokat hirdettük meg, s ez úgy változott az idők során, ahogy a régió munkaerőpiaca megkívánta. Továbbra is erre az információs bázisra alapozunk, kiegészítve az előző uniós program kapcsán megkezdődött hosszú távú prognózis eredményeivel. Így nagy valószínűséggel olyan képzéseket is tudunk

15 Országos hiányszakmákban támogatottak száma indítani, amelyek a rövid távú prognózisban nem jelennek meg, de hosszabb távon számítani lehet arra, hogy keresett lesz az a szaktudás. Tájékozódunk a várható fejlesztésekről, s erre alapozva újabb szakirányokat indítunk. Vezetnek a szolgáltató szakmák A képzések között dominálnak a szolgáltatási szakmák, a szociális gondozó, ápoló, takarító szakképesítés. A személy- és vagyonőr is egyre keresettebb foglalkozás, általában szükség van könnyűgépkezelő, nehézgépkezelő szakemberekre, változatlanul népszerűek a számítógéppel, informatikával összefüggő foglalkozások. Reményeim szerint indul majd egy másik olyan program is, amely a digitális írástudást teszi alapszinten elérhetővé, s akkor a Lépj egyet előre! program csak a tényleges informatikai szakképesítéseket nyújthatja. A program ered ményeit nem csak azon mérjük le, hányan kapcsolódtak be, hányan jelentkeztek, hányan végeznek. Nagyon fontos tényező az is, hogy nagyon kicsi a lemorzsolódás, az eddig végzettek körében 5 százalék alatt maradt. Ebben szerintem jelentős szerepe van annak a kiváló ötletnek is, amely csak ennek a programnak a sajátossága: a sikeresen vizsgát tettek jutalmat kapnak azért, hogy ezt az erőfeszítést megtették. Egyrészt a saját érdekükben, másrészt a szakképesítés megszerzéséből nemcsak ők profitálnak, hanem a foglalkoztatók is, és végeredményben a társadalom is, hiszen több ember rendelkezik olyan tudással, amellyel jobban tud boldogulni. Ha nem járt volna a képzéssel anyagi juttatás is, amelynek nem feltétlenül a mértéke, hanem a ténye a lényeg, talán többen abbahagyták volna a tanfolyamot. Sokan megkérdezték tőlem gondolom, a kollégáimtól is, hogy nem túl nagyvonalú dolog-e még külön pénzt is adni azoknak az embereknek, akik felnőtt fejjel tanulnak? Én úgy gondolom, hogy egyáltalán nem, különösen, ha összehasonlítjuk azzal, hogy mennyibe kerül egy fiatal oktatása, amíg eljut a diplomáig Visszajelzések A felmérésekből egyértelműen kiderült, hogy a programban részt vevő képzők is jól vizsgáztak. A válaszadók többsége az 5 fokozatú skálán 4 és 5 között értékelte a teljesítményüket. Különböző kérdéseket tettünk fel a tananyagra, a tanfolyamokra vonatkozóan is, a visszajelzések e téren is pozitívak voltak. Megkérdeztük azt is, hogy milyen forrásból értesültek a programról? A hallgatók mindössze 20 százaléka tudta meg közvetlenül a képzőtől, hogy milyen képzések indulnak, 80 százalék a munkaügyi kirendeltségektől, az írott és nyomtatott sajtóból, az ismerősöktől, a plakátokról, újságokból szerezte az információt. A legfontosabb visszajelzés az volt, hogy a programban részt vevők fele már egy hónappal a végzés után jobb helyzetben volt, mint amikor elindult a képzés. Vagy sikerült elhelyezkednie az állásnélkülieknek körülbelül 40 százaléka munkát talált, vagy a megszerzett szakképzettség alapján magasabb fizetést kapott. (A szakképzetteknél eleve több a minimálbér is.) Feltettük azt a kérdést is, hogy ha még egyszer lenne lehetőség, bekapcsolódna-e ilyen képzésbe? 98 százalék igennel válaszolt. Azok is, akik még nem tudtak elhelyezkedni, illetve nem érezhették anyagi helyzetük javulását. 15

16 16 Megyei kvóták A program indításakor a megyék között osztottuk fel a kvótákat. Közös szakmai konzultációt tartottunk, amelynek fő kérdése az volt: hogyan lehet a programot a legigazságosabbá tenni, hogy automatikusan bekerüljenek azok, akik erre jogosultak, s ne kerüljön háttérbe senki azért, mert esetleg lassabban indul el a tájékoztató kampány, később jut az információhoz. Szerettük volna kiküszöbölni, hogy azon régiók miatt, ahol szívesebben tanulnak az emberek, gyorsabban bekapcsolódnak, mások ne veszítsék el lehetőséget. El akartuk kerülni, hogy a képzettebbek, iskolázottabbak elvegyék a helyeket azok elől, akik esetleg nehezebben szánják rá magukat a tanulásra. A tapasztalat igazolt bennünket, mert legnehezebben a felzárkóztató képzésekbe lehetett Támogatottak iskolai végzettség szerint (fő) az embereket bevonni. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek lassabban mozdultak meg, tehát nagyon helyes volt, hogy ragaszkodtunk bizonyos keretszámokhoz, s nem töltöttük be a helyeket. A program a közepe táján vált tömegessé azáltal, hogy az alacsonyabb képzettségűek is kezdtek bekapcsolódni. Látható volt, hogy az iskolázottság és a munkaviszonnyal való kapcsolat nagyon szoros a jelentkezőknél. Minél magasabb iskolai végzettségű kategóriát néztünk, annál többen voltak a munkaviszonyban állók, a felzárkóztató képzésben részt vevők közül pedig összesen 33 embernek volt munkaviszonya. A kvóták között időközben azért szükség volt némi átcsoportosításra, látszott, hogy bizonyos régiókban még az eredetihez képest is viszonylag alacsonyabb érdeklődés mutatkozik, bizonyos megyékben pedig, például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, többszörösen is emelni kellett a kvótát, mert olyan nagy volt az érdeklődés. A folytatás Természetesen szeretnénk minden olyan elemét megőrizni a programnak, amely eredményesnek bizonyult. A főbb célok nem változtak meg, elsősorban a képzetlen emberek számára szeretnénk megadni a lehetőséget arra, hogy megszerezhessék első szakképesítésüket. A program indulásakor a statisztika szerint mintegy 900 ezer felnőttnek nem volt szakképesítése Magyarországon. Még mindig jelentős ez a réteg, ezért a felnőttkori A támogatottak nemek szerinti megoszlása képzéseknek egyre nagyobb szerep jut a következő években is A Lépj egyet előre! program második szakaszában a keretösszeg már 10,5 milliárd forint, két év alatt 20 ezer fő képzése a cél. Az első program sikere alapján minden esélyünk megvan arra, hogy a másodikkal még nagyobb eredményeket érjünk el.

17 Az eredeti keretszámok 8 ált.-nál kevesebb Általános iskola Gimnázium Szakképzett Összes Közép-Mo Dél-Dunántúl Dél-Alföld Észak-Mo Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Észak-Alföld Összes Támogatottak iskolai végzettség szerint Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak- Magyarország Közép- Dunántúl Közép- Magyarország Nyugat- Dunántúl Összesen 8 ált.-nál kevesebb általános iskola gimnázium szakiskola szakközépiskola szakmunkásképző technikum Összesen

18 Támogatottak megyénkénti megoszlása szakmák szerint Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Végösszeg osztályos felzárkóztató program ABC-eladó ABC-eladó és pénztárgép-kezelő Ács-állványozó Adótanácsadó 1 1 Alapfokú eljárás szerinti hegesztő 6 6 Állattartó-telepi munkás Ápolási asszisztens Aranykalászos gazda Asztalos Autóbusz-vezető Autóbusz-vezető + belföldi autóbusz-vezető 2 2 Banki ügyintéző/ termékértékesítő Baromfifeldolgozó Becsüs Betanított parkgondozó Biztonságszervező I. 1 1 Biztonságszervező II. 1 1 Biztosításközvetítő Bolti pénztáros Borász Burkoló Cipőfelsőrész-készítő Cipő-összeállító Csatornamű-kezelő Dajka Drogériakereskedő ECDL Elektronikai műszerész 8 8 Élelmezésvezető 6 6 Élelmiszer- és vegyiáru-eladó Eljárás szerinti hegesztő Épületburkoló

19 Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Végösszeg Épületfalazó kőműves Épületfalazó kőműves(rész) EU-pályázatíró és projektmenedzser 1 1 Európai uniós pályázatkészítő Európai üzleti asszisztens Ezüstkalászos gazda Faipari gépmunkás Faiskola-kezelő Fakitermelő Falusi vendéglátó Famegmunkáló Fémforgácsoló Fröccsöntőgép-kezelő Gazdasági informatikus 9 9 Gázvezeték- és -készülékszerelő 5 5 Gépíró és szövegszerkesztő Gyékény-, csuhé-, szalmatárgykészítő Gyermek- és ifjúsági felügyelő Gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztens Gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő Gyógymasszőr Gyógypedagógiai asszisztens Gyorsétkeztetési eladó Gyorsétkeztetési eladó oszt. felzárkóztató Gyorsétkeztetési eladó + HACCP 6 6 Gyümölcsfeldolgozó Házi betegápoló Házi betegápoló (fogyatékkal élők számára) Hegesztőszakmunkás (E1,E2,F1,G1,G2) Hulladékgyűjtő

20 Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Végösszeg 20 Hulladékgyűjtő és -szállító Humán controlling-ügyintéző Idegenforgalmi ügyintéző 5 5 Ingatlankezelő Ingatlanközvetítő Ipari és kereskedelmi hűtőgépszerelő Irodai asszisztens Irodavezető Járművezető-képzés Jelnyelvi tolmács Kerékpárszerelő Kereskedelmi asszisztens Kereskedelmi menedzser Kereskedő Kereskedő-vállalkozó Kereskedő vállalkozó pénztárgépkezelői modullal Kerti munkás Kéz- és lábápoló, műkörömépítő Kiadványszerkesztő Kis teljesítményű kazán fűtője Klinikai fogászati higiénikus Konyhai kisegítő Kőműves Könnyűgépkezelő Könyvtárosasszisztens Környezet- és természetvédelmi szakmunkás Környezetvédelmi szakelőadó 4 4 Környezetvédelmi szakmunkás Közbeszerzési referens 8 8 Közoktatási asszisztens (iskolatitkár/óvodatitkár) 1 1 Külkereskedelmi ügyintéző Külkereskedelmi üzletkötő Lakástextil-készítő

21 Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Végösszeg Lakberendező Logisztikai ügyintéző Marketing- és reklámmenedzser 1 1 Marketing- és reklámügyintéző Masszőr (fürdős) Melegburkoló Mentálhigiénés asszisztens Mentőápoló Mérlegképes könyvelő Mézeskalács-készítő Mézeskalács-készítő (fogyatékkal élők számára) Mezőgazdasági erőgépvezető, -kezelő Mezőgazdasági gazdaasszony Mezőgazdasági gépkezelő Mezőgazdasági vállalkozó Minőségirányítási belső auditor 9 9 Motorfűrész-kezelő Mozgóképgyártó (videoműsor-készítő) Multimédia-fejlesztő Munkavédelmi technikus Műszakicikk-eladó NC-, CNC-gépkezelő Nehézgépkezelő Nemzetközi hegesztő Nőiruha-készítő Növényvédő és méregraktár-kezelő Óvodai dajka Park- és településkarbantartó Parkgondozó Parkgondozó (fogyatékkal élők számára) Pedagógiai asszisztens

22 Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Végösszeg 22 Pék Pénzügyi-számviteli ügyintéző Pincér Pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló (klinikai szakápoló) Rendszerinformatikus Sportedző 1 1 Sürgősségi kórképek felismerése és ellátása Sürgősségi kórképek felismerése és szakdolgozói kompetencia körbe tartozó ellátása, különös tekintettel az időskorra jellemző specifikumokra Sütőipari munkás Szakács Szállítmányozási ügyintéző 4 4 Számítástechnikai programozó Számítástechnikai szoftverüzemeltető Számítógép-kezelő (-használó) Számítógépes multimédia program-kezelő 8 8 Számítógép-kezelő (-használó) (fogyatékkal élők számára) Számítógép-kezelő (-használó) mozgássérülteknek Számítógép-kezelő (-használó)+gépírás Számítógéprendszerprogramozó Szárazépítő Szellőző- és klímaberendezés-szerelő Személy- és vagyonőr Személyügyi gazdálkodó 1 1 Személyügyi ügyintéző

23 Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Végösszeg Személyügyi ügyintéző + személyügyi gazdálkodó 1 1 Szobafestő-mázoló, tapétázó Szociális asszisztens Szociális gondozó és ápoló Szociális gondozó és szervező Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző Szőnyegszövő Takarító Társadalombiztosítási szakelőadó Társadalombiztosítási ügyintéző Társasházkezelő 1 1 Tehergépkocsi- + nehézpótkocsi-vezető Tehergépkocsi-vezető + belföldi árufuvarozó Tehergépkocsi-vezető Tejtermékgyártó Településfejlesztési szakelőadó 1 1 Településhulladék-gyűjtő és -szállító Településkarbantartó Tetőfedő Töltőállomás-kezelő, -eladó Töltőállomás-kezelő Üvegező 4 4 Vegyianyag-gyártó Vendéglátó-eladó Vendéglátó-vállakozó Villanyszerelő Virágkötő Vízvezeték- és központifűtés-szerelő Zöldség-gyümölcs eladó Végösszeg

24 Magas színvonalú szakmai hátteret teremtettünk 24 A Lépj egyet előre! a HEFOP-intézkedéseken belül azok közé tartozik, amelyek a kezdeti tervezéskor és a 2004-es induláskor még nem szerepeltek a repertoárban. Az Európai Unió tagállamaiban körbetekintve hasonló célzott intézkedéssel érik el a munkavállalók munkanélküliek és inaktívak széles körét hangsúlyozta Pirisi Károly, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatója. Míg Írországban a Step one up! programmal a munkaviszonyban állók támogatása a fő szempont, hiszen az ír foglalkoztatási ráta ban közelítette a lisszaboni teljes foglalkoztatási célszámot, addig Magyarországon az inaktívak is jelentős célcsoportot alkotnak. Hogyan illeszkedett a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) tevékenységébe a Lépj egyet előre! program? Pirisi Károly, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatója A szerződéskötésre év végén került sor, az érdemi munkálatokhoz pedig február közepén kezdhettek hozzá kollégáink. Így a többi HEFOP-intézkedéshez képest jó egy évvel később kezdődött a munka. A relatíve rövid idő alatt több mint főt sikerült bevonni a képzésekbe; 2008 decemberéig 20 ezer főnél többen végezték el a tanfolyamok valamelyikét. A képzési repertoárt egy, az intézkedésbe épített belső akkreditációs rendszer segítségével a körülbelül 1300 FATakkreditációval rendelkező felnőttképző intézményből 179 képző biztosította az ország minden pontján. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat évi tevékenységének fényében a Lépj egyet előre! program önmagában is jelentős intézkedés volt; munkaerő-piaci képzésben, ideértve az össze hazai és ESZAforrás együttes felhasználását, 90 ezer fő vett részt. A Lépj egyet előre! programhoz hasonlóan a lakosságnak szóló intézkedés, a HEFOP 1.1. A munkanélküliség megelőzése és kezelése keretében 2006-ban 22 ezren kaptak képzést.

25 A fenti számok fényében jól látható, hogy a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal közvetlen kezelésében megvalósított Lépj egyet előre! az ÁFSZ éves képzési kapacitásának mintegy ötödét jelentette. Mindehhez egy alig 20 fős stáb munkája járult hozzá. Igényelt-e szervezeti változást, létszámmódosítást a feladatok ellátása? A Lépj egyet előre! projekt megvalósítására programirodát hoztunk létre a Foglalkoztatási és Képzési Igazgatóságon. A többletfeladatok ellátására 12 fő határozott idejű, a program végéig szóló köztisztviselői státus létesítésére kaptunk engedélyt, ők teljes munkaidőben a Lépj egyet előre! projekttel kapcsolatos feladatokat látják el. Az Európai Unió által támogatott programokra jellemző, hogy a pénzügyi elszámolások szigorú szabályok szerint történnek, és meglehetősen adminisztrációigényesek, ezért a végrehajtásban folyamatosan részt vesznek megbízással foglalkoztatott nem köztisztviselők is. Ez az apparátus biztosítja majd a program második ütemének megvalósításakor a magas színvonalú szakmai hátteret. Jelentett-e többletkiadást az FSZH részére a program lebonyolítása? A hivatalnak semmilyen többletkiadást nem jelentett a program, ugyanis a megvalósítással kapcsolatos összes költséget el tudjuk számolni az Európai Unió felé. A Lépj egyet előre! projekt összköltségéből képzésre és a juttatásokra 86 százalék, a menedzsmentre 4,5 százalék, a megvalósításhoz kapcsolódó egyéb költségekre mintegy 9 százalék használható fel. A hivatal nem is lenne képes a saját működési keretéből fenntartani egy több mint 20 ezer fős támogatotti létszámmal együtt járó programot. A végrehajtásban közreműködő valamennyi dolgozó munkabérét és megbízási díját száz százalékban a projekt költségvetéséből külön erre a célra elkülönített keretből fedezzük. A telekommunikációs és postaköltségeket, az iroda bérleti díját, valamint a számítástechnikai eszközöket és bútorokat is teljes egészében a program büdzséjéből fizetjük. 25 A Lépj egyet előre! program indító sajtótájékoztatója

26 A munkaerőpiacon a legfontosabb tudás a tanulás képessége 26 Személyes meggyőződésem, hogy ma a munkaerőpiacon a legfontosabb tudás a tanulás képessége. Azok az emberek, akik a Lépj egyet előre! keretében szakmát szereztek vagy befejezték az általános iskolát, az egyik legfontosabb kompetenciát szerezték meg: megtanultak tanulni! Az én szememben ez a Lépj egyet előre! legnagyobb sikere mondta Luczek Sándor, az SZMM titkárságvezetője. A Lépj egyet előre! program Stratégiai Tanácsadó Testülete tagjaként hogyan értékeli a megvalósítást, elérte-e a célját? Luczek Sándor, a Lépj egyet előre! program Stratégiai Tanácsadó Testület tagja Egyértelműen igen. A program célja az volt, hogy a más képzési és munkaerő-piaci programokkal nehezen elérhető, szakképzetlen és/vagy alacsony iskolai végzettségű emberek számára adjon előrelépési lehetőséget. Azt akartuk, hogy az ország minden részében a program indításakor ez megyei elosztást jelentett legyenek keretek, amelyek a szakképzetlen emberek rendelkezésére állnak ahhoz, hogy szakmát tanuljanak. A keret megszabása azért volt fontos, hogy a rosszabb helyzetben lévő, és talán éppen ezért lassabban reagáló emberek számára is legyen esély a támogatáshoz hozzájutni. A program nemcsak összességében érte el a kitűzött célszámokat, hanem részleteiben, belső arányaiban is. A Lépj egyet előre! programban valóban sikerült húszezer hátrányos helyzetű embernek szakmához jutnia, és csaknem ezernek pedig az általános iskolai (alapfokú) végzettséget megszereznie. A program elégedettség és hatásosság mérése egyelőre azt mutatja, hogy a közvetett célt, a várt hatást is teljesíti a Lépj egyet előre! A tanfolyamokon sikeresen szakképzettséget szerzett emberek jelentős része állást is talált, vagy ha volt állása, akkor fizetésemelést, jobb munkakört kapott, de legalábbis biztosabbnak érezheti az állását. A program végrehajtása kezdetben meglehetősen újszerű, nehéz feladatot jelentett a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalban működő programirodának. Az is pozitív eredmény, hogy a kollégák megtanulták, hogyan kell egy ilyen típusú programot lebonyolítani ha úgy tetszik, ők is léptek egyet előre, hogyan kell a hallgatókkal, a képzőintézményekkel, a munkaügyi kirendeltségeken dolgozó kollégákkal sikeresen együttműködni. Meggyőződésem, hogy a Lépj egyet előre! II. program lebonyolítását kevesebb zökkenővel fogják megoldani.

27 Miért tartotta szükségesnek a mentori hálózat kialakítását, melynek Ön volt a kezdeményezője? A programnak volt egy olyan célcsoportja, akiket az interneten, a sajtóhirdetésekkel, a munkaügyi kirendeltségeken keresztül nem lehet elérni, mert a munkaügyi hivatalba nem járnak, újságot nem olvasnak, még tv-t, rádiót sem igen néznek, hallgatnak. A Lépj egyet előre! programmal azonban őket is meg akartuk szólítani. Az általam ismert foglalkoztatási célú civil szervezetek számos olyan sikeres munkaerő-piaci programot hajtottak már végre, amelyekben pontosan ilyen embereket sikerült a munkába, képzésbe bevonniuk. Bevallom, innen vettem az ötletet, hogy nekünk is azt kell tennünk, amit a civil szervezetek jó része kitűnően csinál. Személyesen kell megkeresnünk, meggyőznünk, segítenünk a halmozottan hátrányos helyzetben lévő embereket. A csoda megtörtént, a máshol bevált recept nekünk is működött! Persze, nem volt elég valakit rábeszélni arra, hogy iratkozzon be a hiányzó 8. osztály elvégzését lehetővé tévő felzárkóztató tanfolyamra, arra is oda kellett figyelni, hogy ne hagyja abba az iskolát, tanuljon rendszeresen, gyürkőzzön neki a vizsgának. Ez volt a mentorok feladata a programban. Ezúton is szeretném megköszönni minden mentornak a végzett munkát, nagyon fontos feladatot oldottak meg nagyon sikeresen. Milyen tapasztalatokat szűrt le a testület a mentorok gyakorlati működéséből? Amikor felvetettem, a program szervezői némi csendes tartózkodással fogadták a javaslatomat. De úgy érzem, a mentorok munkájának eredményei mindenkit meggyőztek arról, hogy a tevékenységükre szükség van. Büszke vagyok arra, hogy a Lépj egyet előre! II. program tervezése során nem az volt a kérdés, hogy kellenek-e mentorok, hanem az, hogyan lehetne a létszámukat növelni. Azt is el kell mondani, hogy természetesen nem minden mentor teljesítménye egyforma. A munkába lépésükkor el kellett magyarázni, hogy mi a mentornak a dolga, hogy ő keresse a lehetséges ügyfeleit, és ne a munkaügyi irodában ülve várja jelentkezésüket. Nagy öröm, hogy ők is segítettek egymásnak a tapasztalataik megosztásával. Azt is az eredmények közé sorolom, hogy a program egyéb résztvevői ma már pozitívan értékelik a szerepüket, tevékenységüket. A mentorok is megtanulták a mentorálás alapjait jóllehet volt közöttük olyan, akinek már voltak tapasztalatai ebben. A munkaügyi kirendeltségeken dolgozó kollégák is megértették, mit várhatnak tőlük, a képzésszervezők is ráéreztek az együttműködés hasznára. A Lépj egyet előre! program konferenciáin sokszor felmerült a kérdés, hogy miért nem lehet a programban másokat is támogatni. Erre mindenkinek azt válaszoltam, hogy a Lépj egyet előre! program nem jó mindenre, ne akarjunk ezzel minden problémát megoldani. Szeretném hangsúlyozni, hogy a mentorok alkalmazása sem mindenre jó, nem kell átesni a ló másik oldalára! A mentorok nagyon fontos szerepet játszanak a hátrányos helyzetű, nehezen elérhető emberek aktivizálásában. 27

28 A program mentorai Dél-Dunántúl Berta Somogyi Dóra Tóth András Csizmadia Gyuláné Hoffmann-né Piskó Beáta Szilágyi Imre Közép-Magyarország Besenyő Ágnes Rózsa Mónika Hellenbárt László Dél-Alföld White Anikó Rózsavölgyi István Nagyné Csatlós Irén Csiszár Erik Steff István Fizl Attila 28 Észak-Alföld Fancsalszki Éva Tilk Anikó Fodor Krisztina Jamnik Judit Balogh Ildikó Észak-Magyarország Hatvani Zoltán Péter Gáspárné Perencsik Katalin Martonné Augusztin Katalin Szente Edina Bocskayné Tóth Katalin Sulyokné Szanyi Beáta Közép-Dunántúl Herczegné Benkő Zsuzsanna Asztahov Anikó Reszegi Gabriella Nagy Erika Pethő Rozália Istók Anna Nyugat-Dunántúl Horváth Ferencné Aranyi Magdolna Nagy Péter Kun-Pál Ágnes

29 Kik azok a mentorok? A felnőttképzési tapasztalatokhoz hasonlóan a Lépj egyet előre! programban is a képzettebb munkavállalók ismerték fel először a programban rejlő lehetőségeket. A nyolc általánossal nem rendelkezők számára biztosított keretek lassan töltődtek fel. Az országosan 1500 lehetőségre március végéig mindössze 14-en jelentkeztek. Budapesten 11 fő, Heves megyében mindössze három fő nyolc általánossal nem rendelkező felnőtt korú szánta rá magát a tanulásra. A nyolc általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők bátorítására, segítésére mentorokat alkalmazott a program, akik elsősorban az alacsonyabb iskolázottságú emberek képzését segítették. 29

30 Ma reggel is megérte felkelni Egy európai uniós program szakmai és pénzügyi előkészítése az eddigi tapasztalatok szerint legalább fél évet vesz igénybe. A Lépj egyet előre! esetében azonban a tervezés és előkészítés folyamata meglehetősen feszített tempóban, bő egy hónap alatt lezajlott. Ahhoz, hogy ezt a példa nélküli eredményt elérhessük, mind a tárca, mind a hivatal, mind pedig az egyéb irányítószervezetek részéről komoly szakmai teljesítményre és összehangolt munkára volt szükség.

31 Kéri Gabriella, a Lépj egyet előre! program vezető A szerződés aláírását követően körülbelül három hét állt rendelkezésünkre, hogy a nyitó konferenciát megszervezzük, amelynek keretében valamennyi érdeklődő képzőintézményt, civil szervezetet és egyben a sajtó képviselőit is tájékoztattuk az induló programról. Az érdeklődés óriási volt, a január 10-i tájékoztatót követően fogadtuk a képzési ajánlatokat a regisztrációs listánkra, majd február közepétől a támogatási kérelmek papír alapon is beérkeztek. A támogatási dokumentáció kezdeti késedelmes elbírálásának az volt az oka, hogy csupán az első hónapban több mint jelentkező anyaga érkezett hozzánk. A tervezéskor tisztában voltunk azzal, hogy a felnőttképzésre jellemző ciklikusság miatt nem egyenletesen érkeznek majd a kérelmek, de arra senki sem számított, hogy mindössze egy hónap alatt gyakorlatilag a 24 hónapra tervezett támogatotti létszám dokumentációja bejön. Az első hónapokban minden szombaton bent voltunk a hivatalban, hogy valahogy sikerüljön a több irodát betöltő papírokat érdemben elbírálni. És bizony akkor valószínűleg nem voltak túl sokan közöttünk, akik látták a fényt az alagút végén. Ezek a szombati munkák soha nem kötelező jelleggel zajlottak, egyszerűen mindenki magáénak érezte a programot, és fel sem merült bennünk, hogy mással is tölthetnénk a hétvégét. Ezúton is köszönet érte a munkatársaknak. A projektszemélyzet felállása viszonylag gyorsan lezajlott, szerettük volna, ha egy igazán jó, fiatalos és lendületes csapat kovácsolódik össze a hivatalban. A cél adott volt, és már az év elején érzékeltük, hogy a feladat időbeli elvégzéséhez rohamléptekkel kell haladnunk. Különös kettősség jellemzi a hivatali munkatársak mentalitását. Egyrészt elengedhetetlen volt, hogy a feldolgozandó tömeges mennyiségű anyagot gyorsan és precízen értékeljék pontosan rögzített szakmai szem- A Lépj egyet előre! programra vonatkozóan az Irányító Hatósággal december 21-én írta alá az akkori, még Foglalkoztatási Hivatal azt a támogatási szerződést, amely a tervek szerint felnőtt képzettségi színvonalának növeléséhez biztosította volna a pénzügyi fedezetet. 31

32 32 pontok alapján. Ugyanakkor mindvégig szem előtt kellett tartanunk, hogy mi végre is ez a program, kinek az érdekeit kell valóban szolgálnunk. Figyelni kellett arra, hogy az egyes jelentkező kérelme ne csak egy papír legyen a sok közül, hanem adott esetben a döntéskor mérlegelni, méltányolni lehessen az illető személyes helyzetét. Annak ellenére, hogy a hivatal dolgozói olyan közvetlen kapcsolatba soha nem kerültek, nem is kerülhettek a jelentkező személyekkel, mint például a mentorok, telefonon folyamatosan segítséget nyújtottunk az érdeklődőknek. Ilyenkor számtalanszor előfordult, hogy az irathalmok közül kikerülve hirtelen egy-egy valós élethelyzetnek lettünk tanúi. Azoknak az embereknek, akik több szempontból is hátrányos helyzetűek, rendkívül sokat jelent, ha valaki végighallgatja őket, és egy lehetséges kiutat kínál számukra mindezt emberi hangnemben. Ilyenkor nem kizárólag nekik segítünk, de sokszor mi is úgy érezzük, hogy ma reggel is megérte felkelni. A Lépj egyet előre! csapatában jelenleg huszonhatan dolgoznak köztisztviselőként vagy megbízott munkatársként, illetve a hivatali kollégák közül munkaidejük egy részében többen is foglalkoznak a programmal. Mentorként a munkaügyi kirendeltségek támogatásával huszonhárman tevékenykednek az országban. A projektszemélyzet esetében a fluktuáció nem túl nagy, ugyanakkor az elmúlt fél évben öt Lépj egyet előre!-baba született, és pár héten belül egy újabb kis jövevényt várunk. A munkatársak döntő többségében fiatal diplomások, vagy éppen most folytatják tanulmányaikat valamely felsőfokú intézményben. Ugyanakkor számíthatunk az idősebb kollégákra is, akik komoly szakmai tapasztalattal rendelkeznek a hasonló programok megvalósításában. A Lépj egyet előre! program első üteme a kétszeri pótlólagos forrásbevonást követően december 31-én befejeződött. Bár a megvalósítás a kezdeti időkben nem volt teljesen zökkenőmentes, a végzett hallgatókra vonatkozó számok azt mutatják, hogy sikerült teljesítenünk azt a célt, amelyet két évvel ezelőtt kitűztünk magunk elé. A kérdőíves felmérésből pedig az derül ki, hogy a válaszadók 88 százaléka részt venne hasonló programban a jövőben is, és talán ez az egyik leghitelesebb mutató az elégedettség mérésére. A második ütem keretében tervezett 22 ezer ember szakmához juttatása ugyanolyan kihívásokkal teli feladatot jelent majd, mint az első részben. Az összeszokott projektszemélyzet és a már kialakult eljárásrendek alkalmazása azonban jó kiindulóalap lehet ahhoz, hogy 2009-ben egy hasonló sikertörténetről számolhassunk be. A jelentkezőkkel kapcsolatos feladatok ügyintézői Balogh Tímea Baranyai Anita Besenyő Ágnes Deák Kata Fodor Jánosné Gaborják Péter Hellenbart László Hunyadi Réka Jánosi Gábor Kovács Attila Kovács Beáta Kozma Ivett Nagymáté Enikő Rózsa Mónika Susánszki Sára Takács Tímea Tóthné Jakab Ágnes Tóthné Király Krisztina Varga Szilvia