Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum. Tájékoztató Vas megye szakképzésének helyzetéről, fejlesztési szükségleteiről

Átírás

1 Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum Tájékoztató Vas megye szakképzésének helyzetéről, fejlesztési szükségleteiről A Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum Megalakítása A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 4/B (1) bekezdése alapján július 1. napjával megalakultak a szakképzési centrumok. A Szakképzési Centrum költségvetési szerv, melynek alapítására, megszüntetésére jogosult szerv a Nemzetgazdasági Minisztérium. Szakágazat szerinti fő tevékenysége szakmai középfokú oktatás. Az NGM háttérintézményében, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalban létrejött egy a szakképző intézmények irányításával foglalkozó főosztály. A szakképzés minden területe a szakmai és módszertani kérdésektől a vizsgaszervezésig az NSZFH-hoz tartozott és mindez most irányítási szempontból is egy intézményhez került. Az önálló költségvetési szervként működő Szakképzési Centrum élén főigazgató áll, akit a miniszter nevez ki. Ugyancsak a Miniszter nevezi ki a gazdasági főigazgató-helyettest is. A vezetés tagja még egy szakmai főigazgató-helyettes is. A Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum munkatársi állománya a vezetőkkel együtt összesen 10 fő. A Centrum székhelye az Akacs Mihály u sz. alatti épület, amely Szombathely Megyei Jogú Város tulajdonában lévő oktatási célú ingatlan. A Centrum tagiskolái A szakképző iskolák a centrumok tagiskolái, melyek élén az oktatási-nevelési munka irányítására igazgatói jogkörrel rendelkező intézményvezető áll. A Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrumhoz 8 szakképző iskola tartozik, ezekből 4 szombathelyi és 4 a megye más városából. A Műszaki Centrumhoz elsősorban azok a szakképző iskolák tartoznak, amelyek szakképzési profiljában erőteljes a műszaki képzési kínálat, vagy többféle szakirányban képeznek ugyan, de a gazdasági környezetükben jelentős a műszaki képzés iránti igény. A megye térségei és az ott élő fiatalok számára ugyanakkor fontos, hogy korlátozott mértékben ugyan, de mégis vegyesebb szakképzési választék álljon rendelkezésre. A Centrumhoz tartozó iskolák felsorolásából ez egyértelműen kitűnik: Szombathelyen az SZMSZC Gépipari és Informatikai Műszaki Szakközépiskolája, a Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari Szakképző Iskolája és Kollégiuma, a Savaria Közlekedési Szakképző Iskolája és Kollégiuma, valamint a Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskolája, a megye más városaiban Celldömölkön az SZMSZC Eötvös Loránd Szakképző Iskolája, Szentgotthárdon a SZMSZC III. Béla Szakképző Iskolája, Csepregen az SZMSZC Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai, Műszaki Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma, Körmenden pedig az SZMSZC Rázsó Imre Szakközépiskolája és Szakiskolája tartozik hozzá.

2 Tanulói létszámok A 2015/2016. tanévben a Centrumhoz tartozó szakképző iskolákban a július 22-i adatszolgáltatás szerint összesen 3001 fő tanuló kezdte meg, ill. folytatja tanulmányait. A Centrum összes tanulólétszámából a szombathelyi tanulók száma 671 fő, amely a tanulók 22,4 %-a. A szombathelyi tanulók aránya magasabb, 26,6% a szakközépiskolai ágazati képzésben. A tanulólétszám összetétele a következő: szakiskolai tanuló: 923 fő szakközépiskolai ágazati képzésben: 1116 fő szakközépiskola nem ágazati, kifutó rendszerben: 426 fő érettségire épülő szakképzési évfolyamokon: 536 fő A szombathelyi székhelyű szakképző iskolákban: szakiskolai tanuló: 475 fő szakközépiskolai ágazati képzésben: 801 fő szakközépiskola nem ágazati, kifutó rendszerben: 304 fő érettségire épülő szakképzési évfolyamokon: 404 fő A megye más városaiban lévő szakképző iskolák tanulólétszáma: Celldömölkön: összesen 212 fő, amelyből 111 fő szakiskolai tanuló, 91 fő szakközépiskolai ágazati, ill. nem ágazati kifutó rendszerben, érettségire épülő szakképzési évfolyamon pedig nincs tanuló. Csepregen: összesen 207 fő, amelyből 66 fő szakiskolai tanuló, 128 fő szakközépiskolai ágazati, ill. nem ágazati kifutó rendszerben, 23 fő érettségire épülő szakképzési évfolyamon. Körmenden: összesen 259 fő, amelyből 88 fő szakiskolai tanuló, 125 fő szakközépiskolai ágazati, ill. nem ágazati kifutó rendszerben, 46 fő érettségire épülő szakképzési évfolyamon. Szentgotthárdon: összesen 286 fő, amelyből 183 fő szakiskolai tanuló, 103 fő szakközépiskolai ágazati, ill. nem ágazati kifutó rendszerben, 53 fő érettségire épülő szakképzési évfolyamon. A tanulói létszámok némi emelkedést eredményezték az iskolarendszerű felnőttoktatás keretében induló osztályok. Így például Csepregen és Szentgotthárdon a szakiskolások érettségire történő felkészítése 17 illetve 21 fővel, Celldömölkön az asztalos képzés 7 fővel, az ipari gépész 9 fővel, Szombathelyen a bádogos 8, a CNC gépkezelő11, a villanyszerelő 11 fős létszámmal indult el. A Szakképzési törvény módosítása következtében ugyanis iskolarendszerű felnőttoktatás keretében a második szakmatanulás is ingyenessé, ill. államilag finanszírozottá vált. A centrumhoz tartozó szakképző iskolák szakmák és ágazatok szerinti jellemzői, kapcsolatuk a gazdasággal: A szombathelyi szakképző iskolák szakiskolai tanulóinak több mint 20 %-a, összesen 110 fő Gépi forgácsoló szakmát tanul. A szombathelyen jelen lévő nagyvállalatok munkaerőpiaci igényének megfelelően kiemelkedő a Hegesztő szakiskolai tanulók száma is, összesen 58 fő, több mint 10 %. A szakiskolai képzésben Villanyszerelő, Karosszérialakatos, Központifűtés-

3 és gázhálózat-rendszerszerelő, Járműfényező, valamint fa- és építőipari szakmákban vannak még tanulók a szombathelyi szakképző iskolákban. A szakközépiskolai ágazati képzésben és a régi típusú, nem ágazati évfolyamán tanulók közel 30 %-a a Gépészet ágazatban, illetve szakmacsoportban tanul. Ez összesen 307 fő tanulót jelent. A Közlekedésgépész ágazatban 143 fő tanuló van. Ezen kívül kiemelkedő még a létszám szempontjából az Informatika ágazat, ill. az informatika-számítástechnika szakmacsoport összesen 145 fő tanulóval. A technikusi évfolyamokon a legjelentősebb szakképesítésekben a tanulók száma és aránya: Gépgyártástechnológiai Technikus 95 fő, 23,5 %, Automatikai technikus 55 fő, 13,6 % Mechatronikai technikus 41 fő, 10 %, Autószerelő és ráépülései, Autóelektronikai műszerész, Autótechnikus összesen 83 fő 20,54 %. Celldömölkön a legnagyobb fő közötti létszámban Asztalos, Cukrász, Ipari gépész szakmát tanulnak a tanulók, ezen kívül jelen van még a Pék és Pék-cukrász is az iskola képzési struktúrájában. A szakközépiskolai képzésben Informatika ágazatban, ill. szakmacsoportban 46 fő, Vendéglátóipar ágazatban, ill. Élelmiszeripar szakmacsoportban 27 fő, valamint Ügyvitel ágazatban, ill. szakmacsoportban 18 fő tanul. Az Eötvös Loránd Szakképző Iskolában felnőttoktatás keretében szeretnék elindítani a Női szabó képzési csoportot, amely nappali rendszerben tanulók hiányában sajnos megszűnt, és így sajnos néhány oktató munkája is veszélybe került. Ugyancsak fontos a bútorasztalos képzés ilyen módon történő megmentése is, hiszen jelentős tanulói eredmény is kapcsolódik ehhez a képzéshez a szakmák olimpiáján Sao Pauloban 2015-ben a WorldSkills-en celldömölki bútorasztalos tanuló lett az aranyérmes. Csepregen az Uniriv Kft-vel kialakított együttműködés következtében nagy létszámban képeznek Szerszámkészítőket, összesen 48 fő tanulóval. Ezen kívül van 18 fő számítógépszerelő tanulójuk. A hagyományosan közgazdasági szakközépiskolában a Közgazdaság ágazati képzésben, ill. szakmacsoportban 32 fő tanuló van, a szakképzési évfolyamon pedig 8 fő. magas az Informatika ágazatban tanulók száma, amely 71 fő tanulót jelent. A kereskedelem ágazati képzésben, valamint szakképző évfolyamán a Logisztikai ügyintéző képzésben 30 fő tanul. Körmenden a Rázsó Imre Szakközép és Szakiskolában a térség szempontjából fontos, hagyományosan jelen lévő és kiemelkedően jó színvonalú géppark adottságokkal rendelkező mezőgazdasági gépész képzést sajnos meg kellett, hogy szüntesse. Ezt a képzést ugyanis csak a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozó szakképző iskolák indíthatják. Így már csak kifutó rendszerben, 29 fő tanuló van ebben a képzésben. Ezt a szakmát az Ipari gépésszel igyekeznek pótolni, de ez a szakma még nem vonz annyi tanulót. Jelenleg csak 15 fő tanuló van a képzésben. Ezen kívül a szakiskolai képzésben az Eladó, a Bútorasztalos és a Kárpitos szakmákban képeznek összesen 44 főt, valamint az érettségire épülő szakképesítésekben Autószerelő, Ügyviteli titkár és Logisztikai ügyintéző szakokon 46 főt. A szakközépiskolai ágazati képzésben a legtöbb tanuló a Kereskedelem ágazatban tanul 43 fővel. Az ügyvitel ágazatban 9 fő, a kifutó rendszerű Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban pedig 15 fő tanul. A Közlekedésgépész ágazati, valamint közlekedés szakmacsoportos képzésben 28 fő tanuló van. jelentős létszámú a szakiskolát végzettek középiskolája 30 fő tanulóval. Szentgotthárdon az Opel Szentgotthárd Autóipari Kft. munkaerőpiaci igényeinek történő megfelelés kiemelt szerepet kap a III. Béla Szakképző Iskola képzési kínálatának kialakításánál. Így a szakiskolai képzésben a Gépi forgácsoló képzés, valamint a

4 Villanyszerelő szakma jelentős, az előbbiben 44 fő tanuló, az utóbbiban 26 fő tanulóval. A szakközépiskolai ágazati képzésben a Gépészet, a Villamosipar és elektronika, az Informatika ágazatban, valamint az Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban összesen 62 fő tanul. A technikusi évfolyamokon az Informatikai hálózattelepítő- és üzemeltető és az Automatikai technikus szakon 18 fő tanuló van. Szentgotthárdon a fiatalok körében nagyon népszerűek a vendéglátási szakok. A Szakács, Pincér és vendéglős szakmákban összesen 132 fő tanul, a Vendéglátóipar ágazatban pedig 26 fő. Vas megyében a tanulók gazdálkodó szervezetéknél történő szakmai gyakorlata hosszú évek óta jelen van. Egyrészt a térségi integrált központok létrehozását támogató projekteknél előírt kimeneti indikátor volt a tanulószerződések számának növelése. Másrészt egyes vállalatok, mint Pl az LuK, EPCOS, BPW erre igény mutatkozott és kialakították ennek feltételeit is. A valós, tényleges igényeken és lehetőségeken alapuló gazdálkodó szervezeteknél történő szakmai gyakorlati képzés az u.n. duális szakképzés bevezetése előtt már létrejött Vas megyében. A Szakképzési Törvényben a kötelező kamarai garanciavállalás bevezetése ezért látványos változásokat már nem eredményezett. A Sztv. szerint, ha megfelelő képzőhely biztosított és így köthető tanulószerződés, a tanuló gyakorlati képzése a szakiskola 9. évfolyamának összefüggő gyakorlatától kezdődően, kizárólag ennek keretében szervezhető meg. Ha a gazdasági kamara igazolást ad ki az iskola számára arról, hogy részéről nem biztosított a megfelelő képzőhely, akkor a szakképző iskola gondoskodik a tanuló gyakorlati képzéséről. A vállalkozóknál történő tanulói gyakorlatoknak ilyen módon történő kiterjesztése, ill. kötelezővé tétele sok új problémát vetett fel, amelyeknek a kezelésére megoldási módokat kell kidolgozni. A vállalkozások jelentős támogatást kapnak a szakmai gyakorlatok feltételeinek kialakításáért, így pl. eszközbeszerzésekre. Sajnos vannak olyan cégek, akiket nem a munkaerő utánpótlás kinevelése, hanem a támogatásokhoz való hozzáférés motivál. A kisebb vállalkozásoknál sok esetben nem adódnak olyan feladatok, amelyek a szakma elsajátításnak minden területét lefedik és kellő számú gyakorlást biztosítanak a szakmai vizsgára történő felkészítéshez. A tanulók szintre hozása és módszeres felkészítéséhez fontos lenne a szakképző iskolákban történő gyakorlati oktatás azokban az esetekben, ha a gazdálkodó szervezet nem rendelkezik tanműhellyel és függetlenített gyakorlati oktatóval. Ennek tervezett módon kellene történnie, mivel a képzett iskolai oktatók rendelkezésre állása csak így biztosítható. Az u.n. duális szakképzés egyes szakmákban segített az iskolák oktatói hiányának megoldásában. Ezek főként a műszaki jellegű szakmákban vannak így. de ennek egyes területein, mint például a CNC és gépi forgácsolás még mindig jellemző az oktató hiány. A leépülőben lévő szakmáknál, mint pl. az építőipari, faipari szakmák sajnos azzal, hogy a kötelező kamarai garanciavállalás miatt a tanulókat külső gyakorlati helyen képzik, az iskolai oktatók közül néhányan feleslegessé vállnak, valamint jelentős kapacitások maradnak kihasználatlanul. A tagiskolák felszereltsége Általánosságban elmondható, hogy tagiskoláink eszközfelszereltsége jónak mondható, bár az utóbbi években nem állt rendelkezésre semmilyen beszerzési forrás az eszközfejlesztéshez. A szakképzési hozzájárulás volt az egyik fejlesztési lehetőség, amely 4 éve megszűnt. A másik támogatási forrásból a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész decentralizált keretéből is a gazdálkodó szervezetek élveztek prioritást a szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházások támogatásánál. A vas megyei szakképző iskolákra meghatározott keret 2013-ban összesen 29 Millió Ft volt. Az eszközök amortizációja minden iskolát érintően és nagy mennyiségben az informatikai gépparknál jelentkezik. Sajnos az informatikai eszközök időtállósága csak néhány évre szól,

5 és ezért folyamatos cserét igényel. Az utóbbi években azonban újak vásárlására nem volt lehetőség. A legújabb informatikai eszköz is gyakorlatilag több mint három éves. Saját költségvetésünkből jelenleg komoly fejlesztést végrehajtani nem tudunk. Szükséges lenne legalább tagintézményenként első lépésben egy informatikai terem, és a szaktantermek informatikai eszközeinek cseréje, a többi cserét éves ütemezésekben kellene megvalósítani. Tagiskolák, kollégiumok állapota A nem szombathelyi iskolák állapota jobbnak mondható, mint a szombathelyieké. Ez azonban nem azt jelenti, hogy megfelelő állapotban vannak. Mindegyik iskolában vannak problémás épületrészek, elavult, rossz állapotú fűtőberendezések, vizesblokkok. Az elmúlt időszakban (KLIK fenntartás) egyetlen egy iskolánál sem történt érdemi karbantartás, csak a meghibásodások azonnali kijavítására volt lehetőség. Az iskoláink többségében szükségesnek látom az energetikai korszerűsítést, elöregedett fűtési rendszerek cseréjét. A vizesblokkok állapota a legtöbb iskolában szintén nem kielégítő minőségű, felújításra, korszerűsítésre szorulnak. A villamos hálózatok állapota sok esetben az élet és tűzveszélyes kategóriába sorolható. A tavalyi nyár folyamán két iskolában történt azonnali részleges felújítás a tűzveszély elhárítása érdekében. A megnövekedett villamosenergia fogyasztást a évvel korábbi villamos hálózatok már nem képesek ellátni, a túlterhelések miatt zárlatok, vezeték elégések keletkeznek. A kollégiumok esetében ezek a problémák fokozottabban jelentkeznek, és kiegészülnek még a lakószobákban uralkodó kritikán aluli állapotokkal. A Savaria Szakközépiskola kollégiumában augusztusban megkezdtük a vizesblokkok és hálók felújítását, amit ebben a hónapban befejeztünk. Az NGM-től erre a célra kapott összeg egy 6-8 éves probléma megoldását jelentette, de korántsem volt elég a teljes felújításra, hiszen ezt nem tűzhettük ki célul. Nagyon fontos és szükséges a Centrumhoz tartozó épületek felújítása, korszerűsítése, hiszen nem egy esetben életveszélyes állapotokkal találkozhatunk. Beiskolázás a szakképzésben Az évek óta tartó tanulói létszám csökkenését elsősorban a szakiskolai, másodsorban a szakközépiskolai beiskolázás vezeti le. Szakiskolába a beiratkozás a maradékelven történik. Egyértelműen megfogalmazható, hogy a létszámcsökkenést a szakképzés vezeti le. Megfelelő képességű tanulók csak néhány szakképesítés esetében jelentkeznek szakma tanulására Ugyanakkor a technológiai fejlődés miatt egyre jobb képességű tanulók oktatására lenne szükség. Személyi feltételek A műszaki területeken a tanárok, szakoktatók hiánya már évek óta problémát jelent, ami elsősorban a nyugdíjba vonuló kollégák pótlásából adódik. Öt-tíz éven belül a csökkenő gyereklétszám ellenére a közismeretet tanítók körében is pedagógushiánnyal kell számolni, ugyanis évek óta minimális számban kerülnek ki friss diplomás tanárok az egyetemekről. A vidéki iskolákban már most is komoly nehézségek árán tudunk csak felvenni pedagógusokat. A Szakképzési Centrumok létrejöttével rugalmas, a gazdasághoz és a munkaerőpiachoz közeli oktatási rendszer jött létre, amely a szakképzésben végzettek elhelyezkedési esélyeit is növeli, A Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum legfőbb célja, hogy hozzájáruljon Szombathely és a szakképző iskolával rendelkező többi város és térsége gazdasági fejlődéséhez a munkerőpiacra orientált szakképzés szervezéssel.

6 Szombathely, január 28. Tisztelettel: Szentgyörgyvári Róbert főigazgató