1993. évi LXXVI. törvény. a szakképzésrıl ELSİ RÉSZ BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya

Átírás

1 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésrıl A Magyar Köztársaságban a társadalmi folyamatokhoz, az információs társadalom és a nemzetgazdaság követelményeihez, a munkaerıpiac igényeihez és az Európai Unió közösségi vívmányaihoz igazodó rugalmas és differenciált, a gazdaság dinamikus fejlıdését segítı szakképzési rendszer mőködésének biztosítása, a pályakezdéshez és a folyamatos foglalkoztatáshoz szükséges szakképesítés(ek)nek az esélyegyenlıségen alapuló megszerzése, valamint az Alkotmányban meghatározott tanuláshoz való jog érvényesülése céljából az Országgyőlés a következı törvényt alkotja: ELSİ RÉSZ BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. (1) E törvény hatálya - a felsıoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: felsıoktatási törvény) 11. (1)-(2) bekezdésében és (3) bekezdésének b) pontjában szabályozott képzés, valamint az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegő képzések kivételével - kiterjed minden olyan iskolai rendszerő és a felnıttképzésrıl szóló évi CI. törvény (a továbbiakban: felnıttképzési törvény) alapján felnıttképzési tevékenységnek minısülı iskolarendszeren kívüli szakmai képzésre, amely a) a szakképzést megalapozó szakmai alapképzésre, a tanulmányokba és a szakmai vizsgába történı beszámítás tekintetében a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) által szabályozott szakiskolai gyakorlati oktatásra, pályaorientációra és szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatásra, valamint szakközépiskolai szakmai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatásra, A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló évi LV. törvény a szakképzés irányítását a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) feladatkörébe sorolta. Ebbıl adódóan indokolttá vált, hogy az eddig különálló szakképzési és felnıttképzési támogatási, tanácsadó testületi és háttérintézményi rendszer felülvizsgálatra, és - a hatékonyabb forrás-felhasználás és intézményi mőködtetés biztosítása érdekében - racionalizálásra kerüljön. Az oktatási és kulturális miniszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter között létrejött megállapodás (a továbbiakban: miniszteri megállapodás) alapján az iskolai rendszerő szakoktatáshoz és szakképzéshez kapcsolódó egyes feladatok a két tárca között megosztásra kerültek. A feladatok megosztása, illetve azok egyértelmő elhatárolása, továbbá a megváltozott kormányzati struktúra, a szakképzés-felnıttképzés irányításának átláthatóvá tétele a vonatkozó jogszabályi környezet módosítását teszi szükségessé. Mindezek mellett a szakképzési rendszerben a gazdaság képviselıi szerepének növelése, a tanulószerzıdéses gyakorlati képzéssel összefüggı gyakorlati problémák kiküszöbölése, és egyes felnıttképzési vonatkozású szakmai javaslatok megvalósítása is a jogszabályi környezet felülvizsgálatát igényelték. A fentiek alapján a szakképzéssel és felnıttképzéssel összefüggı alapvetı szabályokat meghatározó a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.), a szakképzésrıl szóló évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.), a felnıttképzésrıl szóló évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.), valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) egyidejő módosítása vált indokolttá. Jelen törvénymódosítás - majd ennek elfogadását követıen a vonatkozó további jogszabályok módosítása - biztosítja a szakképzés és felnıttképzés irányításának, valamint az SZMM és az OKM közötti feladatmegosztásnak az átláthatóvá tételét, a szakképzési és felnıttképzési intézményi rendszer költséghatékony mőködtetését és a párhuzamosan végzett szak- és felnıttképzési feladatok megfelelı szintő ellátását.

2 Elısegíti a felnıttképzési és szakképzési támogatási rendszer eredményességének javítását, a támogatásra szolgáló források céljának megfelelı, hatékonyabb felhasználását. A módosítás a szakképzési törvény és a közoktatási törvény összhangjának megteremtésére irányul, tekintettel arra, hogy a hatályos szabályozás szerint a szakiskola évfolyamán és a szakközépiskola évfolyamán pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás folyhat. b) az állam által elismert szakképesítés megszerzésére, c) munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére, d) a felsıoktatási intézményben szervezett felsıfokú szakképesítés megszerzésére, e) a szakmai tevékenység magasabb szintő gyakorlásához, a mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítására, f) a hátrányos helyzetben lévı társadalmi csoportok számára szervezett képzésre; g) a megváltozott munkaképességőeket érintı rehabilitációs képzésre, továbbá h) az elhelyezkedést, a vállalkozást segítı képzésre irányul. (2) E törvény hatálya kiterjed a szakmai vizsgára, valamint a szakmai vizsgát szervezı intézményre. (3) A törvény hatálya nem terjed ki a külön törvénnyel szabályozott okleveles könyvvizsgálói képesítésre. A szakképzés intézményei 2. (1) A szakképzés intézményei: a) a szakközépiskola; b) a szakiskola, beleértve a speciális szakiskolát és a készségfejlesztı speciális szakiskolát is [a továbbiakban az a) és b) pont alattiak együtt: szakképzı iskola]; c) a felsıoktatási intézmény; d) az állami felnıttképzési intézmény; e) a felnıttképzési törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmény; f) a központi képzıhely. (2) A szakképzı iskola létesítésére, fenntartására és mőködésére a közoktatási törvény, a felsıfokú szakképzést folytató felsıoktatási intézmény létesítésére, fenntartására és mőködésére a felsıoktatási törvény, az állami felnıttképzési intézmény létesítésére és fenntartására a felnıttképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Az e törvény 15. -ának (2) bekezdésében foglaltak kivételével - jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkezı - természetes és jogi személyek; illetıleg ezek jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságai szakképzı iskola fenntartása nélkül, más szervezeti keretben is folytathatnak szakképzést. [Az (1) és a (3) bekezdésekben foglaltak a továbbiakban együtt: szakképzést folytató intézmény.] (4) A központi képzıhely részt vesz az iskolai rendszerő gyakorlati képzés, és részt vehet az iskolarendszeren kívüli képzés megszervezésében, közremőködhet a pályaválasztási tanácsadás, a pályakövetés feladatainak végrehajtásában. A központi képzıhely költségvetési szervként vagy olyan jogi személy részeként jön létre, amelyik gazdasági tevékenységét nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül a közhasznú tevékenységének elısegítése érdekében folytatja. A központi képzıhely a térségi integrált szakképzı központ keretei között mőködik. (5) Szakképzı iskolák fenntartói, valamint felsıfokú szakképzést folytató felsıoktatási intézmények megállapodása alapján térségi integrált szakképzı központ hozható létre. A térségi integrált szakképzı központ tanácsadó testülete a szakképzésben érdekeltek jogszabályban meghatározott képviselıibıl áll. A tanácsadó testület jogszabályban meghatározottak szerint döntéseket hozhat, ellenırizheti azok végrehajtását. Az Országos Képzési Jegyzék 3. (1) Az állam által elismert szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: OKJ) tartalmazza. (2) Az OKJ-ben kell meghatározni a) a szakképesítés azonosító számát, megnevezését és a hozzárendelt FEOR-számot, b) a szakképesítések körét és szakmacsoportját, c) a jegyzékbe kerülés évét, d) a kizárólag iskolai rendszerő szakképzésben megszerezhetı szakképesítéseket, e) a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális idıtartamát (a szakképzési évfolyamok számát, az óraszámot),

3 f) g) a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei (a továbbiakban: szakmai és vizsgakövetelmény) meghatározására feljogosított minisztert, ideértve a Központi Statisztikai Hivatal elnökét, illetıleg a Közbeszerzések Tanácsának elnökét is (a továbbiakban: szakképesítésért felelıs miniszter). (3) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül szakképzés folytatható más, a szakképzést folytató intézmény által megjelölt, az állam által nem elismert szakképesítés megszerzésére is. MÁSODIK RÉSZ A szakképzés irányítási rendszere 4. (1) A szakképzés irányítását a szakképzésért és felnıttképzésért felelıs miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. (2) Felhatalmazást kap a miniszter a szakképesítésért felelıs miniszter egyetértésével, hogy rendeletben határozza meg a) az OKJ-t, az OKJ-be történı felvétel és az OKJ-ból való törlés eljárási rendjét, b) a szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét (a továbbiakban: szakmai vizsgaszabályzat), valamint a szakmai vizsgák adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének szabályait, c) a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeit, d) a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteit, e) a szakképzés megkezdésére és folytatására vonatkozó feltételeket, a szakképzést folytató intézmények gyakorlati képzés szervezésére vonatkozó együttmőködési megállapodásának tartalmi követelményeit, a pályakövetéssel összefüggı feladatokat, f) a tanulókat e törvény 48. -a alapján megilletı juttatások részletes szabályait, g) az Országos szakmai szakértıi névjegyzék (a továbbiakban: szakértıi névjegyzék) és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzék (a továbbiakban: vizsgaelnöki névjegyzék) elkészítését és kiadását, h) a szakmai és vizsgakövetelmény formai elıírásait. (3) A miniszter a) ellátja a Munkaerıpiaci Alap képzési alaprészével kapcsolatos külön törvényben meghatározott feladatokat, továbbá b) létrehozza és mőködteti - az oktatásért felelıs miniszterrel együtt, és az országos gazdasági kamarák és az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetek, valamint az ágazat egészében érdekelt szakmai kamarák képviselıinek részvételével - a szakképzési szerkezet folyamatos fejlesztését és korszerősítését szolgáló bizottságot. A bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a szakképzési szerkezet fejlesztését, és javaslatot tehet az OKJ módosítására, A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló évi LV. törvény alapján a szakképzés ágazati irányítását a szociális és munkaügyi miniszter látja el. A törvény a szociális és munkaügyi miniszter és az oktatási és kulturális miniszter között a szakképzés tekintetében történı feladat- és hatáskör megosztást tartalmazza. A Humánerıforrás-fejlesztés Operatív Program intézkedése végrehatásának elısegítésére egy jól mőködı tanácsadó testület jött létre a szakmastruktúra fejlesztése érdekében. A törvény szerint e testület mintájára létrehozott bizottság átveszi a szakmacsoportos OKJ-s bizottságok szerepét és a továbbiakban is véleményezı, javaslattevı testületként mőködne. A testület összetételét a HEFOP program lezárását követıen módosul oly módon, hogy a testület munkájában az SZMM és az OKM képviselıje mellett a gazdasági és szakmai kamarák, az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek képviselıi fognak részt venni, annak érdekében, hogy a szakképzés területén jobban érvényesüljön a gazdasági szereplık és a szociális partnerek szerepe. c) összeállíttatja a szakképesítésért felelıs miniszter ágazatába tartozó szakképesítések modultérképei alapján az országos modultérképet (a továbbiakban: országos modultérkép), és gondoskodik annak nyilvánosságra hozataláról. A szakképzést érintı módosítások a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekrıl szóló 1057/2005. (V. 31.) Korm. határozat és a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerıforrásfejlesztés Operatív Programja szakképzést érintı intézkedéseinek jogszabályi feltételeit hivatottak megteremteni. A törvényekben érintett témaköröket a Kormány 100 lépés programjának részeként a május 30-án ismertetett 14 szakképzési lépés is magában foglalja.

4 A törvény tartalmazza továbbá a Kormány 100 lépés programjának az oktatás részére meghatározott célkitőzéseit: igazságos beiskolázáshoz kapcsolódóan csökkenti az iskolarendszer társadalmi egyenlıtlenségét felerısítı hatásokat (24., 35., 41.,); megteremti a feltételeket az esélyteremtı oktatáshoz, a kistérségi együttmőködéshez (31. ); támogatja a hátrányos helyzető gyermekek felkészítését (20., 21. ). A törvény segíti az önkormányzatok mozgásterét, a hatékonyabb feladatszervezést (24., ). A szakképzés-fejlesztési stratégia a munkaerı-piaci igényeknek megfelelı tervezési rendszer és beiskolázás megvalósítását tőzte ki célul, és feladatként határozta meg a pályakövetési rendszer bevezetését. A törvény felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy jogszabályban határozza meg a pályakövetéssel összefüggı feladatokat. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a szakmai és vizsgakövetelmények szerkezeti egységesítése miatt indokolt a formai elıírások jogszabályban történı meghatározása, ezért a törvény felhatalmazza az oktatási minisztert e tárgykörben történı rendeleti szabályozásra. A Humánerıforrás-fejlesztés Operatív Program Új szakképzési szerkezet komponense, valamint a szakképzés-fejlesztési stratégia a szakképzés tartalmának és szerkezetének - a magyar foglalkoztatási szerkezet elemzésén alapuló - megújítását foglalja magában. A moduláris szerkezető képzési programok bevezetése és mőködése érdekében a törvény felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy gondoskodjon az egyes szakképesítések moduljainak egymáshoz történı kapcsolódását tartalmazó országos modultérkép összeállíttatásáról és nyilvánosságra hozataláról. A szakképzést érintı módosítások a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekrıl szóló 1057/2005. (V. 31.) Korm. határozat és a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerıforrásfejlesztés Operatív Programja szakképzést érintı intézkedéseinek jogszabályi feltételeit hivatottak megteremteni. A törvényekben érintett témaköröket a Kormány 100 lépés programjának részeként a május 30-án ismertetett 14 szakképzési lépés is magában foglalja. A törvény tartalmazza továbbá a Kormány 100 lépés programjának az oktatás részére meghatározott célkitőzéseit: igazságos beiskolázáshoz kapcsolódóan csökkenti az iskolarendszer társadalmi egyenlıtlenségét felerısítı hatásokat (24., 35., 41.,); megteremti a feltételeket az esélyteremtı oktatáshoz, a kistérségi együttmőködéshez (31. ); támogatja a hátrányos helyzető gyermekek felkészítését (20., 21. ). A törvény segíti az önkormányzatok mozgásterét, a hatékonyabb feladatszervezést (24., ). A szakképzés-fejlesztési stratégia a munkaerı-piaci igényeknek megfelelı tervezési rendszer és beiskolázás megvalósítását tőzte ki célul, és feladatként határozta meg a pályakövetési rendszer bevezetését. A törvény felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy jogszabályban határozza meg a pályakövetéssel összefüggı feladatokat. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a szakmai és vizsgakövetelmények szerkezeti egységesítése miatt indokolt a formai elıírások jogszabályban történı meghatározása, ezért a törvény felhatalmazza az oktatási minisztert e tárgykörben történı rendeleti szabályozásra. A Humánerıforrás-fejlesztés Operatív Program Új szakképzési szerkezet komponense, valamint a szakképzés-fejlesztési stratégia a szakképzés tartalmának és szerkezetének - a magyar foglalkoztatási szerkezet elemzésén alapuló - megújítását foglalja magában. A moduláris szerkezető képzési programok bevezetése és mőködése érdekében a törvény felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy gondoskodjon az egyes szakképesítések moduljainak egymáshoz történı kapcsolódását tartalmazó országos modultérkép összeállíttatásáról és nyilvánosságra hozataláról. (4) A miniszter az ágazatába tartozó, valamint az OKJ alapján hatáskörébe utalt szakképesítések tekintetében ellátja a szakképesítésért felelıs miniszter 5. -ban meghatározott feladatait. (5) A miniszter az iskolai rendszerben oktatott szakképesítések tekintetében a (2) bekezdés a), b), d), e), g) és h) pontjában meghatározott hatáskörét az oktatásért felelıs miniszterrel egyetértésben gyakorolja. (6) A miniszter a (2) bekezdés d) és f) pontjában meghatározott hatáskörét az államháztartásért felelıs miniszterrel egyetértésben gyakorolja. (7) 5. (1) A szakképesítésért felelıs miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében jogszabályban határozza meg a) a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit a miniszter egyetértésével, és b) a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményt (a továbbiakban: szakmai vizsgát szervezı intézmény). (2) A szakképesítésért felelıs miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében a) javaslatot tesz az állam által elismert szakképesítésre,

5 b) meghatározza a képzés idıtartamát, a szakképesítés szakmai tantárgyait, illetve tananyagegységeit (moduljait), az ehhez tartozó modultérképet, továbbá kidolgoztatja azok központi programjait (tanterveit) és gondoskodik nyilvánosságra hozatalukról, A jelenleg hatályos szabályozás szerint a szakképesítésért felelıs miniszter kiadja a központi programot (tantervet). E rendelkezés alkalmazása a gyakorlatban nem valósult meg tekintettel a központi programok terjedelmére és a Magyar Közlönyben történı kiadás terjedelmi és anyagi vonzataira. A kialakult gyakorlat szerint a szaktárcák a teljes központi program megjelentetése helyett egy közleményt jelentetnek meg a központi programok jóváhagyásáról, és hozzáférhetıségérıl. A törvény a kialakult gyakorlat törvényi szabályozására irányul. c) elkészítteti és megküldi a miniszter részére az ágazatába tartozó szakképesítések modultérképét, d) kidolgoztatja a szakmai tantárgyak, illetve tananyagegységek (modulok) tankönyveit és egyéb tanulmányi segédleteit, e) közvetlenül - vagy az általa mőködtetett költségvetési szerv vezetıje útján - megbízza a szakmai vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) elnökét, valamint javaslatot tesz a szakmai vizsgaszabályzatra, f) gondoskodik a szakmai elméleti és gyakorlati képzést ellátó pedagógusok továbbképzésének szervezésérıl, valamint a szaktanácsadás megszervezésérıl és mőködtetésérıl, g) közvetlenül - vagy az általa mőködtetett költségvetési szerv vezetıje útján - évente egy alkalommal dönt a szakértıi névjegyzékbe és a vizsgaelnöki névjegyzékbe történı felvételrıl, valamint elkészíti és kiadja a szakértıi névjegyzéket és a vizsgaelnöki névjegyzéket, továbbá h) gondoskodik az országos szakmai tanulmányi versenyek szervezésérıl, i) elkészítteti és jóváhagyja a szakmai vizsga egyes részeinek írásbeli és szóbeli tételeit. (3) A szakképesítésért felelıs miniszter az (1)-(2) bekezdésben foglalt feladatai ellátásának elısegítésére kutató és fejlesztı-szolgáltató intézetet mőködtethet. (4) A szakképesítésért felelıs miniszter - a szakmai vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvényben szabályozott eljárás (a továbbiakban: közigazgatási hatósági eljárás) keretében - megvonhatja az általa feljogosított intézménytıl a szakmai vizsga szervezésének jogát, megsemmisítheti a szakmai vizsga eredményét, valamint érvénytelenné nyilváníthatja a kiállított szakképesítést tanúsító bizonyítványt, ha bebizonyosodik, hogy a szakmai vizsgát jogellenesen szervezték meg, vagy a bizonyítványt jogellenesen állították ki. Az érvénytelenné nyilvánított bizonyítványt be kell vonni, és meg kell semmisíteni. A szakképesítésért felelıs miniszter az e bekezdésben szabályozott intézkedését - indokolás nélkül - a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában közzéteszi. (5) A több ágazat illetékességi körébe tartozó szakképesítés esetében az (1)-(2) és (4) bekezdésben meghatározott feladatokat az OKJ-ben elsı helyen feltüntetett szakképesítésért felelıs miniszter látja el. (6) A felsıfokú szakképzés tekintetében az (1) bekezdés a) pontjában, a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat a központi program kidolgozásának kivételével, f) és g) pontjában, valamint a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. 5/A. (1) Az Országos szakmai szakértıi és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékbe történı felvételre irányuló hatósági ügyekben a hatóság az eljárási cselekményeit - a határozat közlésének kivételével - elektronikus úton is gyakorolja. (2) Az Országos szakmai szakértıi és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékbe történı felvételre irányuló ügyekben az ügyfél kérelmét elektronikus úton is benyújthatja. Az eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásához jogszabály által elıírt közokiratok, illetve azok hiteles másolata elektronikus úton nem terjeszthetı elı. (3) Az e törvényben szabályozott közigazgatási hatósági ügyekben az eljáró hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szabályaival összhangban nyújt elektronikus tájékoztató szolgáltatást. 6. (1) Az állami szakképzési és felnıttképzési intézet a) közremőködik az országos modultérkép összeállításában és nyilvánosságra hozatalában, b) mőködteti a nemzeti referencia- és tájékoztatási központot, valamint a szakképzési információs központot, c) vezeti a szakmai vizsgák adatait tartalmazó központi nyilvántartást, d) ellátja a szakképzési hozzájárulással, valamint a szakképzési és felnıttképzési támogatások kezelésével összefüggı külön jogszabályban meghatározott feladatokat, e) ellátja a Felnıttképzési Akkreditáló Testület ea) hatáskörébe tartozó akkreditációs ügyek elbírálásának elıkészítését, eb) titkársági feladatait; f) nyilvántartást vezet az akkreditált intézményekrıl és programokról, valamint

6 g) ellátja a külön jogszabályban meghatározott feladatokat. (2) Az állami szakképzési és felnıttképzési intézet feladatainak ellátása során együttmőködik az 5. (3) bekezdésében meghatározott kutató- és fejlesztı-szolgáltató intézetekkel. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló évi LV. törvény szerint a szakképzéssel kapcsolatos feladatok a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörébe kerültek, ezért indokolt, hogy az eddig különálló szakképzési és felnıttképzési háttérintézményi rendszer racionalizálásra és összevonásra kerüljön. A Nemzeti Szakképzési Intézet az Oktatási Minisztérium háttérintézményeként, a Nemzeti Felnıttképzési Intézet a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium háttérintézményeként fejlesztı-szolgáltató intézményként jött létre állami feladatok ellátására. Tekintettel arra, hogy a két szakterület egységes irányítás alá került, a költség-hatékony mőködtetés és a sok esetben párhuzamosan végzett szak- és felnıttképzési feladatok megfelelı szintő ellátása szempontjából indokolatlan két önálló intézmény fenntartása. Az intézmény-racionalizálás jogszabályban történı megjelenítésére a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló évi LV. törvény és a központi államigazgatási szervekrıl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi LVII. törvény végrehajtásához szükséges egyes törvénymódosításokról szóló kormány-elıterjesztésre való tekintettel került sor. Ebbıl adódóan az intézet tényleges megnevezését, valamint a törvényi deklarációt nem igénylı feladatait - jelen törvény 17. -ában szereplı felhatalmazás alapján kiadásra kerülı - külön Kormányrendelet fogja tartalmazni. 6/A. (1) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal közremőködik az oktatásért felelıs miniszter hatáskörébe tartozó - jogszabályban meghatározott - hatósági feladatok ellátásában. (2) A szakképzés országos és térségi szakmai ellenırzését az országos mérési feladatokon keresztül kell megvalósítani, az iskolai rendszerő szakképzés tekintetében a közoktatási törvény, az iskolarendszeren kívüli szakmai képzés vonatkozásában pedig a felnıttképzési törvény rendelkezései szerint. A szakképesítésért felelıs miniszter évente egyszer javaslatot tehet az oktatásért felelıs miniszternek a szakmai ellenırzés témaköreire. Az ellenırzés költségeit az érintett minisztérium költségvetésében kell megtervezni. (3) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal az (1) bekezdés szerinti feladatai ellátása során kizárólag a szakértıi névjegyzékben szereplı, a szakképesítésért felelıs miniszter által javasolt szakértıket vehet igénybe. Az ellenırzésben az érintett szakképesítésért felelıs miniszter képviselıje is részt vehet. A szakmai ellenırzés tapasztalatairól a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal évente összegezést készít, amelyet az oktatásért felelıs miniszter megküld a szakképesítésért felelıs miniszternek. 7. (1) Az országos gazdasági kamarák (a továbbiakban: gazdasági kamara) a szakképesítésért felelıs miniszterrel kötött megállapodás alapján - az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttmőködve - kidolgozzák és gondozzák a szakmai és vizsgakövetelményt, és e szakképesítések tekintetében ellátják az 5. (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott feladatot, valamint gyakorolják az 5. (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott jogkört. A szakmai és vizsgakövetelményt a szakképesítésért felelıs miniszter jogszabályban határozza meg. A szakképesítésért felelıs miniszter és a gazdasági kamara között létrejött megállapodás tartalmazza a gazdasági kamara és az országos érdekképviseleti szervek megállapodását a 14. (2) bekezdés szerinti vizsgabizottsági tag kiválasztásának módjáról. A megállapodást a szakképesítésért felelıs miniszter mindenki számára hozzáférhetı módon a honlapján közzéteszi. A módosítás a kamarák szakképzésben betöltött szerepének növelésére irányul. A kamara részére lehetıvé válik a vizsgaelnöki megbízások kiadása a szakképesítésért felelıs miniszterrel kötött együttmőködési megállapodás alapján azon szakképesítések esetében, amelyek szakmai és vizsgakövetelményét megállapodás alapján kidolgozta. A gazdasági érdekképviseleti szervek szakképzésben betöltött szerepének növelése érdekében ezen esetekben - ha a kamara jelöli a vizsgaelnököt - lehetıvé válik számukra, hogy a kamarai tag helyébe lépı vizsgabizottsági tagot egy mögöttes megállapodás alapján - amely majd a kamara és a szakképesítésért felelıs miniszter megállapodásának szerves részét képezi - kijelöljék. (2) Ha a gazdasági kamara az (1) bekezdés szerinti feladatát bármilyen bekövetkezett ok miatt nem tudja ellátni, a szakképesítésért felelıs miniszter köteles intézkedni a feladat visszavételérıl. (3) A gazdasági kamara - az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttmőködve - határozza meg azoknak a szakképesítéseknek a körét, amelyekre az 1. (1) bekezdés e) pontjában foglaltak céljából mesterképzés folytatható, illetıleg mestervizsgáztatás szervezhetı. A gazdasági kamara - az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttmőködve - kidolgozza a mestervizsga követelményeit, amelyet a szakképesítésért felelıs miniszter jogszabályban ad ki. (4) A mesterképzés és -vizsgáztatás feltételeirıl a gazdasági kamara az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttmőködve gondoskodik.

7 (5) A gazdasági kamara a szakképzésben való közremőködésrıl, területi szervezetei közötti együttmőködésrıl írásbeli megállapodást köt az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel. (6) A felsıfokú szakképzés megszervezésével kapcsolatos gazdasági kamarai jogköröket a felsıoktatási törvény határozza meg. 8. (1) Az országos szakképzés stratégiai kérdéseinek érdekegyeztetése az Országos Érdekegyeztetı Tanács keretei között valósul meg. (2) A szakképzés területi érdekegyeztetı feladatait a megyei (fıvárosi) munkaügyi tanács látja el. (3) A szakképzı iskolában a szakmai érdekegyeztetés rendszerének fejlesztése, a szakképzésben érdekelt szervezetek együttmőködésének ösztönzése, a munkáltatók igényei érvényesítésének biztosítása érdekében a gazdasági kamara, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezet, a fenntartó képviselıi részvételével szakmai tanácsadó testületet kell létrehozni, amennyiben a nappali rendszerő iskolai oktatásban a szakképzı iskola valamennyi évfolyamára járó tanulók létszáma - az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában - legalább ötszáz fı. (4) A szakmai tanácsadó testület létszámát a szakképzı iskola nagyságától, képzési kapcsolataitól, szakirányától, az oktatott szakképesítésektıl függıen kilenc-tizenöt fı között kell meghatározni. A szakmai tanácsadó testületnek hivatalból tagja a szakképzı iskola igazgatója. A szakmai tanácsadó testületbe - a szakképzı iskola igazgatójának megkeresésére - hároméves idıtartamra egy-egy képviselıt delegál a) a szakképzı iskola fenntartója, b) a szakképzı iskola nevelıtestülete, c) a szakképzı iskolával képzési kapcsolatban lévı gazdálkodó szervezet (egymás közötti megállapodás alapján legfeljebb öt), d) a szakképzı iskola székhelye szerint illetékes, a képzés szerint érdekelt területi gazdasági, illetve szakmai kamara, e) a képzés szerint érdekelt munkaadói érdekképviseleti szervezetek, f) a képzés szerint érdekelt munkavállalói érdekképviseleti szervezetek. (5) A szakmai tanácsadó testület döntési jogkörébe tartozik elnökének és tisztségviselıinek megválasztása, mőködési rendjének és munkaprogramjának meghatározása. (6) A szakmai tanácsadó testület javaslattételi jogkörrel rendelkezik, és véleményt nyilváníthat a szakképzı iskolában folyó szakképzéssel kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a szakmai tanácsadó testület véleményét a) a szakképzı iskola szakmai programjának elfogadása elıtt, b) a szakképzı iskola munkatervének és költségvetésének tervezetérıl, c) a szakképzı iskola pályakövetési tevékenységének értékelésérıl, d) a szakképzı iskolában oktatott szakképesítések körének meghatározása tekintetében, e) a szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezet által a szakképzı iskolának külön törvényben szabályozott fejlesztési megállapodás alapján nyújtott fejlesztési támogatás felhasználásáról. (7) A szakmai tanácsadó testület részére jogszabály további feladatot állapíthat meg. (8) A szakmai tanácsadó testület mőködéséhez szükséges feltételeket a szakképzı iskola biztosítja. A szakmai tanácsadó testület feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja a szakképzı iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza a szakképzı iskola mőködését. A testületi tagok tevékenységüket ellenszolgáltatás nélkül végzik. (9) Nem kell létrehozni a (3) bekezdés szerinti szakmai tanácsadó testületet a térségi integrált szakképzı központ keretében mőködı szakképzı iskolában. A szakképzés-fejlesztési stratégia, valamint a Kormány 100 lépés programjában a szakképzés fejlesztésére kialakított tizennégy lépés feladatként határozta meg a szakmai érdekegyeztetés rendszerének fejlesztését. Az államigazgatás minden szintjén (országos, regionális és helyi) biztosítani kell a gazdasági kamarák, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, gazdálkodó szervezetek, valamint egyéb, a szakképzésben érdekelt partnerek részvételét a döntések elıkészítésében és végrehajtásában. A jelenleg hatályos szakképzési törvény rendelkezik az érdekegyeztetés országos és regionális szintjeirıl. A törvény az intézményi szintő érdekegyeztetés kialakításának és fejlesztésének a feltételeit teremti meg azzal, hogy a legalább 500 tanulót oktató szakképzı iskolákban a szakmai tanácsadó testület létrehozását rendeli el. A szakmai tanácsadó testületek létrehozása és mőködtetése nem igényel költségvetési támogatást, a testületi tagok tevékenységüket ellenszolgáltatás nélkül végzik. Tekintettel arra, hogy a térségi integrált szakképzı központ munkájának segítéséhez tanácsadó testületek jönnek létre a szakképzésben érdekeltek képviselıi részvételével, indokolt, hogy a térségi integrált szakképzı

8 központban részt vevı szakképzı iskolák mentesüljenek a külön szakmai tanácsadó testület létrehozásának kötelezettsége alól. 9. HARMADIK RÉSZ Az OKJ szerinti szakképzés követelményei, a szakmai vizsga 10. (1) Az OKJ-ben meghatározott szakképesítéshez - az ellenırzési, mérési és értékelési rendszer kialakulását és mőködését biztosító - szakmai és vizsgakövetelményt kell elıírni. A szakmai és vizsgakövetelmény a következıket tartalmazza: a) a szakképesítés OKJ-ben szereplı azonosító számát, megnevezését és a hozzárendelt FEOR számot, b) a képzés megkezdéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (a továbbiakban: kompetencia), illetve az iskolai és szakmai elıképzettséget, a pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeket, valamint az elıírt gyakorlatot, c) a szakképesítéssel ellátható legjellemzıbb foglalkozást, tevékenységet, valamint a munkaterület rövid leírását, a rokon szakképesítések felsorolását, d) a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális idıtartamát (a szakképzési évfolyamok számát, az óraszámot), az elméleti és gyakorlati képzési idı arányát, szakképzı iskolában a szakképzési évfolyamok számát, a szakmai alapképzés idıtartamát, a gyakorlati képzés eredményességét mérı szintvizsga (a továbbiakban: szintvizsga) szervezésének lehetıségét, e) a szakképesítés, a rész-szakképesítés szakmai követelményeit és az elérhetı kreditek mennyiségét, továbbá a képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzéket, f) a szakmai vizsgáztatással kapcsolatos követelményeket: - a szakmai vizsgára bocsátás feltételeit, - a szakmai vizsga részeit és tantárgyait, - a vizsgarészek, -tantárgyak alóli felmentés feltételeit, - a szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérı szempontjait. (2) A szakmai és vizsgakövetelmény alapján a szakképzı iskolában a pedagógiai program részeként - a szakmai tantárgyak, illetve tananyagegységek (modulok) központi programja (tanterve) elıírásai figyelembevételével - szakmai programot, az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményben a felnıttképzési törvény 16. (2) bekezdése szerinti képzési programot kell kidolgozni. (3) A szakmai program tartalmazza a tanítási év során szervezett évközi összefüggı gyakorlati képzés idıtartamát is. (4) A felsıfokú szakképzést a felsıoktatási intézmény képzési programjának részeként szakképzési programként kell megszervezni. 11. (1) A szakképzést folytató intézményben, illetıleg a felsıoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítést nyújtó szakképzésben elıírt - megegyezı tartalmú - követelmények teljesítésébe be kell számítani. Az elızetes tanulmányok és az azokkal megegyezı tartalmú követelmények teljesítésének egyidejő igazolásával a beszámítás iránti kérelmet (beszámítás iránti kérelem) a szakképzést folytató intézmény vezetıjéhez kell benyújtani. A beszámítás mértékérıl a szakképzést folytató intézmény vezetıje dönt. A szakképzést folytató intézmény vezetıjének döntése ellen a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalhoz lehet fellebbezni. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. (2) A szakképzést folytató intézményben, illetıleg a felsıoktatási intézményben folytatott tanulmányok során tett eredményes vizsga alapján a szakmai vizsga részei, tantárgyai, illetve a tananyagegységek (modulok) követelményeinek ismételt teljesítése alól felmentést kell adni. E rendelkezés nem alkalmazható, ha megváltozott a szakmai és vizsgakövetelmény. A felmentés iránti kérelmet, valamint a vizsga letételét igazoló bizonyítványt a szakmai vizsgát szervezı intézmény vezetıjéhez a vizsgára történı jelentkezéssel együtt kell benyújtani. A felmentésrıl - a szakmai vizsgát szervezı intézmény vezetıjének javaslatára - a szakmai vizsga megkezdése elıtt a vizsgabizottság dönt. A vizsgabizottság a kérelmet csak abban az esetben utasíthatja el, ha a felmentés jogszabályban elıírt feltételei nem állnak fenn. A vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetıleg érdemjegyét a másik vizsgán elért eredmény alapján a vizsgabizottság állapítja meg. (3) A közoktatási törvényben szabályozott a) szakiskolai gyakorlati oktatás, pályaorientáció, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint

9 b) szakközépiskolai szakmai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás során elsajátított és igazolt ismeretek tanulmányokba történı beszámításáról a szakképzést folytató intézmény vezetıje dönt. A módosítás a szakképzési törvény és a közoktatási törvény összhangjának megteremtésére irányul, tekintettel arra, hogy a hatályos szabályozás szerint a szakiskola évfolyamán és a szakközépiskola évfolyamán pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás folyhat. (4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti tantárgyakból tett eredményes érettségi vizsga beszámításáról - kérelemre - a vizsgabizottság dönt. 12. (1) Szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a szakmai vizsgán teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt. A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai követelménymodulhoz vagy -modulokhoz kapcsolódó vizsgarészek szakmai vizsgán történı teljesítésével rész-szakképesítés szerezhetı. A rész-szakképesítésre egyebekben a szakképesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) A szakmai vizsga állami vizsga. A szakiskolában és a szakközépiskolában a szakképzési évfolyamokon szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai vizsgára történı felkészítés folyik. A speciális szakiskolában részszakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés is folyhat. (3) A szakmai vizsgán csak olyan bizonyítvány, illetve nyomtatvány használható, amelyet a miniszter hagy jóvá. A bizonyítvány, illetıleg a nyomtatvány elıállításához és forgalmazásához a miniszter engedélye szükséges. A modulrendszerő OKJ fejlesztése során kialakult terminológia szerint a szakmai és vizsgakövetelményeket felépítı egységeket (modulokat) - a tartalmukra utaló - szakmai követelménymodulnak nevezik. Minden szakmai követelménymodulhoz kapcsolódik egy vizsgarész, amely az adott modulhoz kapcsolódó, a szakmai vizsgán számon kérendı követelményeket határozza meg. Mindezekre való tekintettel a törvény szövegének pontosítása szükséges. A módosítás továbbá joghézag pótlására szolgál. Törvényi szintő szabályozást igényel ugyanis, hogy iskolai rendszerő szakképzésben beiskolázni csak szakképesítésre lehessen, annak figyelembevételével, hogy a speciális szakiskolák és iskolarendszeren kívüli képzést folytatók rész-szakképesítésre is beiskolázhatnak. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló évi LV. törvény szerint a szakképzéssel kapcsolatos feladatok a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörébe kerültek. Az MPA foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnıttképzési célú keretének és a képzési alaprész tekintetében jelenleg külön mőködik a miniszter döntés-elıkészítı, javaslattevı testületeként az Országos Szakképzési Tanács és az Országos Felnıttképzési Tanács. A két testület elkülönült mőködtetése nem indokolt különös figyelemmel arra, hogy e törvénymódosításban az MPA foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnıttképzési célú kerete és a képzési alaprész is összevonásra kerül. A módosítás a két testület összevonására irányul. 13. (1) Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelıs miniszter által jogszabályban feljogosított intézmény, továbbá az iskolai rendszerő szakképzésben - ha a szakmai vizsgaszabályzat másképp nem rendelkezik - a 2. (1) bekezdés a)-b) pontjaiban felsorolt szakképzést folytató intézmény, továbbá a felsıfokú szakképzést szervezı felsıoktatási intézmény a vele tanulói, illetıleg hallgatói jogviszonyban állók tekintetében szervezhet. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a 2. (1) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt szakképzést folytató intézmény azok számára szervezhet e törvény felhatalmazása alapján szakmai vizsgát, akikkel a felnıttképzési törvényben szabályozott képzési szerzıdést kötött. (2) A szakképzést folytató intézmény a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint modulzáró vizsgát szervez. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele a szakmai és vizsgakövetelményben elıírt modulzáró vizsga eredményes letétele. (3) A szakmai vizsga helyét és idıpontját - iskolai rendszerő szakképzésben a tanév rendjében meghatározott keretek között - a szakmai vizsgát szervezı intézmény jelöli ki, egyúttal gondoskodik a szükséges feltételek biztosításáról, és vezeti a szakmai vizsgákkal kapcsolatos nyilvántartásokat. (4) A szakmai vizsgát szervezı intézmény székhelye szerint illetékes megyei (fıvárosi) önkormányzat fıjegyzıje ellátja a szakmai vizsga törzslapjának nyilvántartásával és megırzésével kapcsolatos feladatokat. (5) A szakmai vizsgát szervezı intézmény a szakmai vizsga jogszabályban meghatározott dokumentumait - az ott meghatározottak szerint - megküldi a megyei (fıvárosi) önkormányzat fıjegyzıje, illetve az állami szakképzési és felnıttképzési intézet részére. A jogszabályban meghatározott kötelezettség elmulasztása az 5. (4) bekezdésében foglalt jogkövetkezményt vonhatja maga után. A módosítás a vizsgaszervezı dokumentációs kötelezettségeinek erısítését szolgálja. A vizsgaszervezı dokumentációs kötelezettségét a szakmai vizsgaszabályzat tartalmazza, azonban a vizsgaszervezık a gyakorlati tapasztalatok szerint a jogszabályban foglalt kötelezettségüknek sok esetben nem tesznek eleget.

10 Ebbıl adódóan szükséges a dokumentációs kötelezettség törvényi szintő elıírása, illetve ennek elmulasztásához főzıdı szigorú szankció meghatározása. 14. (1) Az OKJ-ben meghatározott szakképesítés megszerzésére a szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján és a szakmai vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kell megtartani. A szakmai vizsgát vizsgabizottság elıtt kell letenni. (2) A vizsgabizottság független szakmai testület. A vizsgabizottság munkájában az elnök, a szakmai vizsgát szervezı intézmény, továbbá a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamarának (a továbbiakban: illetékes területi gazdasági kamara) a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttmőködve kijelölt képviselıje vesz részt. Ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, akkor a vizsgabizottság munkájában a szakképesítésért felelıs miniszter által kijelölt szakmai szervezet (a továbbiakban: szakmai szervezet), illetıleg az ágazat egészében érdekelt szakmai kamarák képviselıje vesz részt. A vizsgabizottság mőködéséhez az elnökön kívül legalább két tag szükséges. Az elnököt a szakképesítésért felelıs miniszter jelöli ki, a 7. (1) bekezdésében foglaltak kivételével. Ha az elnököt a 7. (1) bekezdés szerint a gazdasági kamara jelöli ki, akkor a vizsgabizottság munkájában az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetek képviselıje vesz részt. A módosítás a kamarák szakképzésben betöltött szerepének növelésére irányul. A kamara részére lehetıvé válik a vizsgaelnöki megbízások kiadása a szakképesítésért felelıs miniszterrel kötött együttmőködési megállapodás alapján azon szakképesítések esetében, amelyek szakmai és vizsgakövetelményét megállapodás alapján kidolgozta. A gazdasági érdekképviseleti szervek szakképzésben betöltött szerepének növelése érdekében ezen esetekben - ha a kamara jelöli a vizsgaelnököt - lehetıvé válik számukra, hogy a kamarai tag helyébe lépı vizsgabizottsági tagot kijelöljék. (3) A vizsgabizottság munkájában csak olyan személy vehet részt, aki a szakmai elméleti tantárgyak oktatásához, illetıleg a gyakorlati képzés ellátásához jogszabályban elıírt szakképesítéssel rendelkezik. (4) A (2) bekezdésben megjelölt gazdasági kamara, illetıleg kijelölt szakmai szervezet képviselıjét - a szakmai vizsgát szervezı intézmény kérésére - a területi gazdasági kamara, illetıleg a szakmai szervezet elnöke, a szakmai vizsgát szervezı, valamint a szakképzést folytató intézmény képviselıjét az intézmény vezetıje bízza meg. (5) A vizsgabizottság munkáját szakértık (kérdezı tanárok) segítik. (6) A vizsgabizottság döntése, intézkedése (a továbbiakban együtt: döntés), vagy intézkedésének elmulasztása ellen a vizsgázó jogszabálysértésre hivatkozva - a közléstıl, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított három munkanapon belül - a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. A törvényességi kérelmet a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a beérkezéstıl számított három munkanapon belül bírálja el. A törvényességi kérelemmel kapcsolatban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. A benyújtásra meghatározott határidı elmulasztása jogvesztı, igazolásnak helye nincs. A vizsgázó jogszabálysértésre hivatkozással a közléstıl számított harminc napon belül a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti. NEGYEDIK RÉSZ Iskolai rendszerő szakképzés I. Fejezet A szakmai elméleti és gyakorlati képzés 15. (1) Az iskolai rendszerő szakképzés az OKJ-ben meghatározott szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelıs miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény, valamint a szakmai tantárgyak, tananyagegységek (modulok) központi programja (tanterve) alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik. A szakmai tantárgyak, illetve tananyagegységek (modulok) központi programja (tanterve) tartalmazza a tananyag elsajátítására rendelkezésre álló idıkeretet, a szakképzési évfolyamokon, valamint az azok közötti, a szorgalmi idı befejezését követı összefüggı (nyári) szakmai gyakorlat (a továbbiakban: összefüggı szakmai gyakorlat) idıtartamát. (2) A szakmai elméleti képzés csak szakképzı iskolában, illetıleg felsıfokú szakképzés esetén felsıoktatási intézményben is folyhat. (3) A tanuló gyakorlati képzése minden olyan szakképzı iskola vagy gyakorlati képzést végzı jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság, egyéni vállalkozó (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) által

11 fenntartott, illetıleg mőködtetett gyakorlóhelyen megszervezhetı és folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés jogszabályban elıírt feltételei biztosítottak (a szakképzı iskola és a gazdálkodó szervezet a továbbiakban együtt: gyakorlati képzés szervezıje). A gyakorlati képzés szervezésében - a gyakorlati képzés szervezıjével kötött megállapodás alapján - a központi képzıhely is részt vehet. (4) A gyakorlati képzés szervezıje annak mérésére, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakmai és vizsgakövetelményben elıírt szintvizsgát szervez. A szintvizsga elıkészítésében és megszervezésében az illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdekképviseleti szervezetek, szakmai szervezetek, továbbá a tanulói jogviszony szerint illetékes szakképzı iskola (a továbbiakban: illetékes szakképzı iskola) képviselıjével együttmőködve vesz részt. (5) Azokban a szakképesítésekben, amelyekben a gazdasági kamara a 7. (1) bekezdése szerint kidolgozza a szakmai és vizsgakövetelményt, a szintvizsgát az illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttmőködve - az illetékes szakképzı iskola és a gyakorlati képzés szervezıje képviselıjének közremőködésével - szervezi. (6) A szakképzı iskola a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérıl szóló évi C. törvény rendelkezései szerint lefolytatott elismerési eljárást követıen vehet részt olyan nemzetközi kezdeményezéshez kapcsolódó szakképzési programban, amelynek megvalósítása következtében a tanulók külföldi bizonyítványt szerezhetnek. 16. (1) A szakképzı iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban a tanuló számára az elméleti és a gyakorlati képzés a közoktatási törvény rendelkezéseinek megfelelıen ingyenes. (2) A gazdálkodó szervezet a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban részt vevı tanulótól az (1) bekezdés alapján a gyakorlati képzés megszervezéséért, végzéséért és a gyakorlati képzés feltételeinek a biztosításáért nem kérhet és nem fogadhat el hozzájárulást, illetve költségtérítést. Az illetékes szakképzı iskola e tilalom megszegésérıl a tudomására jutástól számított tizenöt napon belül köteles tájékoztatni az illetékes területi gazdasági kamarát. A tilalmat megszegı gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara - a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttmőködve - legfeljebb öt évre eltilthatja a gyakorlati képzésben való részvételtıl. Az eltiltásról szóló döntést öt napon belül írásban az illetékes szakképzı iskola tudomására hozza. 17. (1) A szakképzı iskolában folyó szakmai elméleti, valamint gyakorlati képzést a közoktatási törvényben elıírt képesítéső pedagógusok, illetıleg szakemberek láthatják el. (2) A gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki megfelelı szakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik és büntetlen elıélető. (3) A gyakorlati oktatók kiválasztása során elınyben kell részesíteni a mestervizsgával vagy szakoktatói képesítéssel rendelkezı személyeket. (4) Az egyedi munkahelyre beosztott tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét csak olyan személy láthatja el, aki szakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik és büntetlen elıélető. 18. (1) A szakképzı iskolában folyó szakmai elméleti, valamint gyakorlati képzést (iskolai rendszerő gyakorlati képzés) a közoktatási törvény szerint, a gyakorlati képzés tekintetében e törvény ait is figyelembe véve kell megszervezni. (2) A gyakorlati képzést a tanév szorgalmi idejében - a gazdálkodó szervezet és a szakképzı iskola közötti eltérı megállapodás hiányában - lehetıleg a szakmai elméleti képzéssel egy héten belüli váltakozással, a szorgalmi idı befejezését követıen (összefüggı szakmai gyakorlat) folyamatosan kell megszervezni. 19. (1) A tanuló gyakorlati képzése a szakképzést folytató intézmények (szakképzı iskola, gazdálkodó szervezet) közötti együttmőködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha a) a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél, b) a gyakorlati képzés szervezıje szakképzı iskola, és az összefüggı szakmai gyakorlatra gazdálkodó szervezetnél, c) a gyakorlati képzés szervezıje csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért a tanuló kiegészítı gyakorlati képzésére - a mővészeti szakképesítések kivételével - a gyakorlati képzési idı legfeljebb ötven százalékában más, ugyanazon gyakorlati képzést szervezınél, d) a tanuló gyakorlati képzésére több gazdálkodó szervezet által közösen mőködtetett üzemközi tanmőhelyben, e) a tanuló gyakorlati képzésére az állami felnıttképzési intézmény által mőködtetett tanmőhelyben, f) a tanuló gyakorlati képzésére központi képzıhelyen kerül sor. Együttmőködési megállapodás alapján folytatható gazdálkodó szervezetnél a tanuló gyakorlati képzése akkor is, ha a gyakorlati képzés aránya a képzési idı negyven százalékánál kevesebb. (2) Az együttmőködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttmőködési megállapodást a szakképzı iskola fenntartója hagyja jóvá. Az együttmőködési megállapodás jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha a teljesítéséhez

12 szükséges feltételek nem állnak rendelkezésre. Az együttmőködési megállapodásra a Polgári Törvénykönyvnek a megbízási szerzıdésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A gyakorlati képzés feltételeivel rendelkezı gazdálkodó szervezet a szakképzı iskola igazgatójának egyetértésével tanuló-elıszerzıdést köthet az iskolai tanmőhelyben gyakorlati szakmai alapképzésben részesülı tanulóval. A gazdálkodó szervezet és a tanuló a tanuló-elıszerzıdés megkötésével arra vállalnak kötelezettséget, hogy a gyakorlati képzés céljából tanulószerzıdést kötnek. (4) A gazdálkodó szervezet a tanuló-elıszerzıdés megkötésére vonatkozó szándékát a megelızı tanév elsı félévének végéig jelenti be a szakképzı iskola igazgatójának és a területi gazdasági kamarának. (5) A tanuló-elıszerzıdésre e törvény 27. (2)-(3) bekezdésének, 30. (2)-(4) bekezdésének, valamint 31. -ának a tanulószerzıdésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ahol e -ok tanulószerzıdésrıl rendelkeznek, azon tanuló-elıszerzıdést is kell érteni. A törvény a térségi integrált szakképzı központok keretében mőködı központi képzıhelyen folyó gyakorlati képzés együttmőködési megállapodás alapján történı megszervezésének lehetıségét teremti meg. A törvény további új rendelkezés beiktatásával lehetıvé teszi az elméletigényes szakképesítések esetében azt, hogy a rövidebb idıtartamú gyakorlati képzés a gazdálkodó szervezeteknél együttmőködési megállapodás alapján is megszervezhetı legyen. A törvény a gazdaság szakember utánpótlásának megfelelı biztosítása, a gyakorlati képzés és a munkaerıpiac szorosabb kapcsolata érdekében - összhangban a szakképzés-fejlesztési stratégia elıírásaival - létrehozza a tanuló-elıszerzıdés intézményét, valamint megteremti annak a jogi feltételeit is, hogy az iskolai tanmőhelyben gyakorlati képzésben részesülı tanulóval a gazdálkodó szervezet tanuló-elıszerzıdést kössön. Ez biztonságosabbá teszi a tanuló leendı gyakorlati képzési helyét - tanulószerzıdéssel - a gazdálkodó szervezetnél. (6) Attól a tanévtıl, amelyben az (1) bekezdés c) pontja szerinti kiegészítı gyakorlati képzés aránya meghaladja a gyakorlati képzési idı ötven százalékát, együttmőködési megállapodás nem köthetı. E rendelkezést nem kell alkalmazni a mővészeti szakképesítések tekintetében. A törvény arra irányul, hogy növeljük a tanulószerzıdések számát. Egyes szakképesítések esetében a központi program (tanterv) meghatározza, hogy a gyakorlati képzés egy része - meghatározott óraszámban - kötelezıen iskolai tanmőhelyben folyik. A gazdálkodó szervezet ilyen esetben nem köt tanulószerzıdést, még akkor sem, ha a gyakorlati képzés nagyobb része nála folyik, arra való hivatkozással, hogy nem a teljes gyakorlati képzést végzi. Ezért szükséges korlátozást meghatározni az együttmőködési megállapodás megkötése tekintetében. A módosítás szerint csak akkor lehet együttmőködési megállapodással tanulókat képezni a gazdálkodó szervezetnél, ha a tanuló a gyakorlati képzési idı 50%-ánál kevesebb idıt tölt egy gazdálkodó szervezetnél az adott szakképzési évfolyamtól kezdıdıen. 19/A. (1) Azoknál a szakképesítéseknél, amelyekben a 7. (1) bekezdése szerint a gazdasági kamara által kidolgozott szakmai és vizsgakövetelményt a szakképesítésért felelıs miniszter jogszabályban kiadta, a területi gazdasági kamara a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel az iskolai tanmőhelyben folyó gyakorlati képzés törvényességi ellenırzése keretében vizsgálhatja az alkalmazási feltételekre, a maximális csoportlétszámra, a tanulói terhelésre, a tanulói kedvezmények és juttatások biztosítására, a tanulói munka- és balesetvédelemre, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezésekben, valamint a 10. (1) bekezdése szerinti eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak megtartását. Az iskolai tanmőhely ellenırzését a közoktatási törvény ában meghatározott eljárási rend szerint kell végezni, az ellenırzésben kizárólag a szakértıi névjegyzékben szereplı szakértık mőködhetnek közre. (2) A 19. -ban foglaltak esetén a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés felügyeletét és a képzésre vonatkozó rendelkezések megtartásának ellenırzését az illetékes területi gazdasági kamara - a feltételek biztosítása mellett - a szakképzı iskola közremőködésével látja el. (3) Ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, a gyakorlati képzés felügyeletérıl a szakképzı iskola gondoskodik. 20. A gyakorlati képzést szervezı - eltérı megállapodás hiányában - köteles a gyakorlati képzés követelményeire való felkészítéshez, továbbá a gyakorlati vizsgához szükséges tárgyi eszközöket és a személyi feltételeket biztosítani. II. Fejezet A tanuló gyakorlati foglalkoztatása

13 21. (1) A tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés programjában meghatározott feladat ellátására kötelezhetı és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható. (2) A tanulót a gyakorlati képzést szervezı a gyakorlati képzési feladattal összefüggı munkavédelmi oktatásban részesíti. (3) A képzési idı alatt a gyakorlati képzés szervezınek gondoskodnia kell a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról. 22. (1) Fiatalkorú tanuló esetében a képzési idı a napi hét órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi nyolc órát nem haladhatja meg. (2) A napi képzési idıt arányosan csökkenteni kell, ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan területen (munkahelyen) történik, ahol a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is rövidebb munkaidıben foglalkoztatják. (3) Fiatalkorú tanuló napi képzését hat óra és huszonkét óra között kell megszervezni. A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következı napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább tizenhat óra pihenıidıt kell biztosítani. (4) A tanuló a napi képzési idıt meghaladó gyakorlati képzésre nem vehetı igénybe. 23. (1) A gazdálkodó szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor a) az elméleti képzési napokon; b) a szakképzı iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelezı; c) a képzési idı alatti modulzáró vizsga és a tanulmányokat befejezı szakmai vizsga napjain; továbbá d) minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. (2) A gazdálkodó szervezet heti pihenınapokon, illetıleg munkaszüneti napokon a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is mőködı gyakorlati képzési helyen és a szakképzı iskola hozzájárulásával veheti igénybe. Az igénybe vett idı helyett a hét más gyakorlati képzési napján kell ugyanolyan mértékben szabadidıt biztosítani. 24. (1) A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelezı. (2) A tanuló részvételét, illetıleg mulasztását a gazdálkodó szervezet is nyilvántartja és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. A tanuló köteles mulasztását igazolni. (3) Ha a tanulónak a gyakorlati képzésrıl való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idı (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerzıdés keretében gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges. (4) Ha a tanuló mulasztása a (3) bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhetı meg, hogy mulasztását a következı tanév megkezdéséig pótolja, illetıleg az elıírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétıl el lehet tekinteni. Az ügyben a szakképzı iskola nevelıtestülete dönt, a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára. 25. (1) A gazdálkodó szervezet a tanuló gyakorlati képzésérıl köteles foglalkozási naplót vezetni. (2) A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket, az ezekre fordított idıt és a tanuló értékelését. (3) A foglalkozási naplót a szakképzı iskola felkérése alapján betekintésre rendelkezésre kell bocsátani. 26. Ha a napi gyakorlati képzési idı a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább 30 perc, megszakítás nélküli szünetet a képzési idın belül biztosítani kell. 26/A. A felsıfokú szakképzés elméleti és gyakorlati képzését a felsıoktatási intézmény képzési programjának részét alkotó szakképzési program szerint kell megszervezni. III. Fejezet A tanulószerzıdés 27. (1) Szakképzési évfolyamon a tanuló gyakorlati képzése gazdálkodó szervezetnél - a 19. -ban foglaltak kivételével - a tanuló és a gazdálkodó szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerzıdés alapján folyik. A felsıfokú szakképzésben minden olyan szakképesítés esetén, amelyben a gyakorlati képzést a képzési idı legalább 25 százalékában összefüggıen szervezik, a hallgató gyakorlati képzése gazdálkodó szervezetnél

14 - a 19. -ban foglaltak kivételével - a hallgató és a gazdálkodó szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli hallgatói szerzıdés alapján is folyhat. (2) A tanulószerzıdés megkötésekor, módosításakor, továbbá a gyakorlati képzés során tilos a hátrányos megkülönböztetés. A hátrányos megkülönböztetés tilalmára, következményeinek orvoslására a közoktatási törvény elıírásait kell alkalmazni. (3) A hátrányos megkülönböztetés tilalmát megszegı gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara - a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttmőködve - egytıl öt évig terjedı idıtartamra eltilthatja a gyakorlati képzésben való részvételtıl. (4) A tanulószerzıdés megkötésében - a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülı, illetıleg a gyám kérésére - az illetékes szakképzı iskola képviselıje közremőködik. Ha a közremőködés eredményeként sem kerül sor tanulószerzıdés megkötésére, akkor a szakképzı iskola - az illetékes területi gazdasági kamara közremőködésével - gondoskodik annak a tanulónak a gyakorlati képzésérıl, aki egyébként a szakképzés megkezdéséhez szükséges feltételeknek megfelel. 28. (1) A tanulószerzıdés alapján a tanuló gyakorlati képzésérıl a gazdálkodó szervezet gondoskodik. Ennek keretében gondoskodik a tanuló elıírt követelmény szerinti képzésérıl, szakmai fejlıdésérıl, továbbá egészsége és testi épsége megóvásáról. (2) A gazdálkodó szervezet a tanulószerzıdésben és a törvényben meghatározott gyakorlati képzési és más kötelezettségeinek a teljesítése alól csak akkor mentesül, ha feladatait szakképzı iskola vagy más gazdálkodó szervezet átvállalja, illetıleg a tanuló más gazdálkodó szervezettel tanulószerzıdést köt. 29. (1) A gazdálkodó szervezetnek a tanulószerzıdés kötési szándékát az iskolai felvételt megelızı naptári év végéig kell bejelentenie az illetékes területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképzı iskolának. Az elsı szakképzési évfolyam eredményes elvégzését követıen a tanulószerzıdés kötési szándékot a tanítási év megkezdése elıtti május hó 15. napjáig kell bejelenteni az illetékes területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképzı iskolának. Ha a tanulószerzıdés megkötését az illetékes területi gazdasági kamara kezdeményezi, a gazdálkodó szervezet mentesül a bejelentési kötelezettség alól. (2) A tanulószerzıdést az iskolai beiratkozás idıpontját megelızıen az illetékes területi gazdasági kamara elıtt írásban kell megkötni. Az írásban megkötött tanulószerzıdést a gazdálkodó szervezet az iskolai beiratkozás idıpontjáig köteles bemutatni az (1) bekezdésben megjelölt szakképzı iskolának. A tanulószerzıdés alapján a szakképzı iskolába fel kell venni azt a tanulót, aki egyébként a felvételi feltételeknek megfelel. (3) A tanulószerzıdés alapján a tanuló az e törvény szerint járó juttatásokra a tanév kezdı napjától jogosult. (4) A gyakorlati képzés kezdı napja a szakképzı iskola által a gyakorlati képzésre kijelölt elsı nap. 30. (1) Tanulószerzıdést az a gazdálkodó szervezet köthet, amely rendelkezik a törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel, illetıleg e feltételekrıl más gazdálkodó szervezettel, vagy szakképzı iskolával együttmőködve gondoskodni tud. (2) A gyakorlati követelményekre való felkészítés feltételeinek meglétét a gyakorlati képzés szervezıjének telephelye szerint illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttmőködve a tanulószerzıdés megkötését megelızıen bírálja el. (3) A tanulószerzıdést, illetıleg a gyakorlati képzést szervezı gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara tartja nyilván, a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttmőködve ellátja a gyakorlati képzés ellenırzését. (4) A gazdálkodó szervezet gyakorlati képzésre való alkalmasságának elbírálásában és a gyakorlati képzés ellenırzésében - az illetékes területi gazdasági kamara felkérése alapján és a feltételek biztosítása mellett - a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképzı iskola részt vesz. 31. (1) Az illetékes területi gazdasági kamara a 30. (2)-(3) bekezdéseiben említett esetben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint jár el. (2) Az illetékes területi gazdasági kamara határozatával szemben fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni, a bíróság a határozatot megváltoztathatja. A bíróság soron kívül köteles eljárni. KGD A kiutasítás esetén a szándékos bőncselekmény elkövetésének figyelembevétele [1982. évi 19. törvényerejő rendelet 9. (1) bek., évi LXXVI. törvény 31. (1) bek.]. 32. (1) Tanulószerzıdést az a tanuló köthet, aki a) betöltötte a tizenhatodik életévét, továbbá b) a szakképesítésre elıírt elıképzettségi és egészségügyi feltételeknek megfelel. (2) A gazdálkodó szervezet a tanulószerzıdés megkötését szakmai alkalmassági vizsgához, illetıleg pályaalkalmassági vizsgálathoz is kötheti. A szakmai alkalmassági vizsga, illetıleg pályaalkalmassági vizsgálat a gyakorlati ismeretek elsajátításához szükséges alapvetı képességek vizsgálatára terjedhet ki.

15 (3) A szakmai alkalmassági vizsga, illetıleg a pályaalkalmassági vizsgálat lebonyolításában a gazdálkodó szervezet felkérésére - a feltételek biztosítása esetén - a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképzı iskola részt vesz. 33. (1) A tanulószerzıdésben a gazdálkodó szervezet arra vállal kötelezettséget, hogy a tanuló számára - egészségvédelmi szempontból biztonságos munkahelyen - egységes szakmai követelményeknek megfelelı gyakorlati képzésrıl és nevelésrıl gondoskodik. (2) A tanulószerzıdésben a tanuló arra vállal kötelezettséget, hogy a) a gazdálkodó szervezet képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja; b) a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelıen elsajátítja; c) a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi elıírásokat megtartja; d) nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a gazdálkodó szervezet jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. (3) A tanulószerzıdésnek tartalmaznia kell a) a gazdálkodó szervezet megjelölését és a tanuló személyi adatait; b) az OKJ-vel azonos módon a szakképesítés megnevezését és a képzési idıt; c) a gyakorlati képzés helyét; d) a tanulónak adandó pénzbeli juttatás összegét; e) a gazdálkodó szervezet által - a tanulót jogszabály alapján megilletı juttatásokon és kedvezményeken felül - biztosított egyéb juttatások és kedvezmények megjelölését, azok mértékét és feltételeit. 34. (1) A tanulószerzıdés megszőnik a) a szakmai vizsga sikeres leteltével; b) a szakképzı iskolából való kizárással, illetıleg a tanulói jogviszonynak a közoktatási törvény szerinti megszőnésével, ha a tanuló az iskolai tanulmányait 30 napon belül más szakképzı iskolában sem tudja folytatni; c) a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszőnésével; d) a tanuló halálával, e) a gazdálkodó szervezet eltiltásával a gyakorlati képzésben való részvételtıl. (2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a tanulószerzıdés a gyakorlati képzésben való részvételtıl eltiltó határozat jogerıre emelkedésének napjával, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat végrehajtásának napján szőnik meg. (3) Ha a tanulószerzıdés az (1) bekezdés c) és e) pontja alapján szőnik meg, akkor az illetékes területi gazdasági kamara és a szakképzı iskola köteles elısegíteni a tanuló további gyakorlati képzését. 35. A tanulószerzıdés megszüntethetı a) közös megegyezéssel és b) felmondással. 36. A tanulószerzıdést a tanuló és a gazdálkodó szervezet csak közös megegyezéssel módosíthatja. 37. (1) A gazdálkodó szervezet a tanulószerzıdést akkor mondhatja fel, ha a) a szakképzı iskola a tanulót elégtelen tanulmányi eredmény miatt a képzési idı alatt másodszor utasította az évfolyam megismétlésére; b) a tanuló a szakmai vizsga követelményeinek a vizsga megismétlésekor sem tesz eleget; c) a tanuló a tanulószerzıdésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentıs mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerzıdés fenntartását lehetetlenné teszi. (2) A gazdálkodó szervezet a tanulószerzıdést nem mondhatja fel a) a tanuló betegsége idıtartama alatt, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követı egy évig, gümıkóros megbetegedés esetén két évig; b) üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a táppénzre való jogosultság teljes ideje alatt; c) a terhesség ideje alatt, továbbá a szülést követı hatodik hónap végéig. (3) A gazdálkodó szervezet a gyakorlati képzés tanulószerzıdés alapján történı megkezdését követı 3 hónapon belül jelezheti a szakképzı iskola és az illetékes gazdasági kamara részére, ha a tanuló tanmőhelyen kívüli gyakorlati képzését azért nem tudja ellátni, mert hiányoznak a tanulónak a gyakorlati képzés elıfeltételét jelentı kompetenciái. A hiányosság pótlására a szakképzı iskola köteles. Ha az iskola a szükséges kompetenciákat a megkezdett félév végéig nem pótolja és - a gazdasági kamarával együttmőködve - a tanuló részére más gyakorlati képzıhelyrıl gondoskodik, a gazdálkodó szervezet a tanulószerzıdést felmondhatja. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a 15. (4) és (5) bekezdése szerinti szintvizsgán a tanuló eredményes szintvizsgát tett. A módosítás arra irányul, hogy a tanulószerzıdést meghatározott feltételek esetén a gazdálkodó szervezet is felbonthassa egyoldalúan. Tekintettel a jelenlegi törvényi szabályozásra és a kötelezı állami

16 feladatellátásra, erre csak megfelelı jogi garanciák mellett lehet lehetıség, azaz akkor, ha a gyakorlati képzést a tanuló részérıl fennálló a szükséges gyakorlati kompetenciák hiányában nem tudja a gazdálkodó szervezet ellátni, erre az iskola nem készíti fel megfelelı határidın belül és a gyakorlati képzési lehetıségrıl az iskola és a kamara együttesen gondoskodik. 38. A tanuló a tanulószerzıdést az illetékes területi gazdasági kamarával történt egyeztetést követıen indokolás nélkül bármikor felmondhatja. 39. (1) A felmondást írásban kell közölni. (2) A gazdálkodó szervezet a felmondást indokolni köteles. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tőnnie. Vita esetén a felmondás indokának valódiságát és okszerőségét a gazdálkodó szervezetnek kell bizonyítania. (3) Felmondás esetén a tanulószerzıdés a felmondás közlését követı tizenötödik napon szőnik meg. (4) A tanuló a felmondással szemben, a felmondás közlésétıl számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhat. (5) A keresetnek a felmondás végrehajtására - a 37. (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltak kivételével - halasztó hatálya van. 40. (1) A tanulószerzıdés megszőnésérıl a gazdálkodó szervezetnek az illetékes területi gazdasági kamarát, illetıleg a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképzı iskolát egyidejőleg értesítenie kell. (2) A tanulószerzıdés megszőnésekor a gazdálkodó szervezet a tanuló részére - kérelmére - köteles igazolást kiállítani a gyakorlati képzésben eltöltött idırıl és a megszerzett gyakorlati ismeretekrıl. 40/A. Kiskorú tanuló esetén a tanulószerzıdés megkötéséhez, a tanuló részérıl történı felmondásához és módosításához be kell szerezni a szülı, illetıleg a gyám írásbeli hozzájárulását is. IV. Fejezet A tanulókat megilletı juttatások, kedvezmények Oktatási szünet, pihenıidı 41. (1) A tanulószerzıdés alapján gyakorlati képzésben részt vevı tanulót a) tanévenként (évfolyamonként) legalább harminc nap oktatási szünet, továbbá azokban a tanévekben, amelyekben a tizenkilencedik életévét még nem tölti be, ezen felül további öt nap oktatási szünet; b) a tanulmányokat befejezı szakmai vizsga elıtt a vizsgára való felkészülés céljára legalább tíz nap felkészülési idı illeti meg. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában biztosított felkészülési idı megilleti azt a tanulót is, akinek a gyakorlati képzése nem tanulószerzıdés alapján történik. (3) Az oktatási szünetet a szakképzı iskola oktatási szünetében lehetıleg egybefüggıen kell kiadni. (4) Ha a tanuló az utolsó évfolyamot követı elsı szakmai vizsgán eredményesen megfelelt, oktatási szünetre nem tarthat igényt. (5) A felkészülési idı - függetlenül a szakmai vizsga sikerétıl - egy ízben illeti meg a tanulót. A gazdálkodó szervezet a szakmai vizsga megismétlésekor is biztosíthat felkészülési idıt. A felkészülési idıt közvetlenül a szakmai vizsga elıtt, a gyakorlati képzés idejének terhére kell kiadni. 42. (1) A tanulószerzıdés alapján a tanulót a betegsége idejére - kivéve, ha a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt nem tud részt venni a gyakorlati képzésben - naptári évenként tíz nap betegszabadság illeti meg, amelyre - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Munka Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni. (2) A betegszabadság idıtartamára a tanuló részére pénzbeli juttatásának hetvenöt százaléka jár. (3) Az oktatási szünet és a felkészülési idı kiadásánál a heti pihenınapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni. 43. A terhes, illetıleg szülı tanulót a munkajogi szabályok szerinti szülési szabadság illeti meg. A tanuló pénzbeli juttatása 44. (1) A tanulószerzıdés alapján a gazdálkodó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni. (2) A tanulószerzıdés alapján a tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam elsı félévében - függetlenül az elméleti, illetıleg a gyakorlati képzési napok számától - a hónap elsı napján érvényes kötelezı havi

17 legkisebb munkabér (minimálbér) legalább húsz százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetve további féléveiben - a tanuló tanulmányi elımenetelének és szorgalmának figyelembevételével - emelni kell. A pénzbeli juttatás összegérıl tájékoztatni kell a tanuló tanulói jogviszonya szerint illetékes szakképzı iskolát. A törvény a tanulószerzıdés alapján a tanulónak kötelezıen járó pénzbeli juttatás félévenként legalább 10%-kal történı kötelezı megemelésének eltörlésére irányul a pénzbeli juttatás minimum összegének a minimálbér 20%-ára történı felemelése mellett. A kötelezı emelés akadályozza a tanulószerzıdéssel rendelkezık teljesítmény szerinti differenciálását, továbbá követhetetlen a rendelkezés betartása. A gazdálkodó szervezetekre bízzuk, hogy az adott határok között - a tanuló teljesítményétıl függıen - mennyi pénzbeli juttatást adnak. (3) A tanuló pénzbeli juttatását utólag, a munkajogi szabályok figyelembevételével kell kifizetni. (4) 45. (1) A tanulószerzıdés alapján a pénzbeli juttatás a tanulót a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a 29. (3) bekezdésében meghatározott idıponttól kezdve - az oktatási szünet idıtartama alatt is - megilleti. (2) Ha a tanulószerzıdés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szőnik meg, akkor a tanulót a pénzbeli juttatás idıarányos része illeti meg. (3) A tanuló betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. 46. (1) A tanuló részére járó pénzbeli juttatásából való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat, vagy a tanuló hozzájárulása alapján van helye. (2) Az (1) bekezdés szerinti levonásra a munkabérbıl történı levonásra vonatkozó szabályok az irányadók. 47. Jogalap nélküli kifizetés esetén a pénzbeli juttatást a tanulótól a munkajogi szabályok szerint lehet visszakövetelni. Egyéb juttatások 48. (1) A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben - a külön jogszabály rendelkezései szerint - kedvezményes étkeztetés, munkaruha, egyéni védıfelszerelés (védıruha), tisztálkodási eszköz, útiköltség-térítés, a szakképzésben tanulószerzıdés nélkül részt vevı tanulót ezen kívül az összefüggı szakmai gyakorlat idıtartamára díjazás illeti meg. (2) (3) A hiány-szakképesítések régiónkénti jegyzékét a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvényben szabályozott regionális fejlesztési és képzési bizottság javaslata alapján a miniszter - a szakképesítésért felelıs miniszterek véleményének figyelembevételével - teszi közzé az OKJrıl szóló rendelet mellékletében. A törvény kiegészítı pénzbeli juttatás biztosításával ösztönözni kívánja a pályaválasztó fiatalokat olyan szakképesítések elsajátítására, amelyekben az adott régióban nehezen biztosítható a szakképzett munkaerı, tehát úgynevezett hiány-szakképesítésnek minısülnek. A törvény szerint a hiány-szakképesítést választó tanulók kiegészítı pénzbeli juttatására vonatkozó rendelkezés csak szeptember 1. napjától lépne hatályba, és csak a tanulószerzıdést kötött tanulókra vonatkozna. A törvény szerinti ösztönzı intézkedés költségvetési forrást nem igényel, a kiegészítı pénzbeli juttatást a gyakorlati képzést végzı gazdálkodó szervezet fizeti. A törvény szerint a hiány-szakképesítések jegyzékének összeállítására a régióban mőködı és a gazdaság szereplıit megfelelıen reprezentáló regionális fejlesztési és képzési bizottságok tesznek javaslatot az oktatási miniszternek. A jegyzéket legalább háromévenként felül kell vizsgálni. V. Fejezet Kártérítési felelısség 49. (1) A tanuló a tanulószerzıdésbıl eredı kötelezettségeinek vétkes megsértésével a gazdálkodó szervezetnek okozott kárt köteles megtéríteni. (2) A gazdálkodó szervezet, ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, köteles azt megtéríteni.

18 BH Tanulószerzıdés hiányában az iskola, illetıleg a gyakorlati képzés szervezıje köteles a tanuló kárát megtéríteni, ha a baleset a tanmőhelyben végzett munka során következett be [1993. évi LXXVI. tv. 49. (2) bek, évi LXXIX. tv. (Ktv.) 77. (3)-(4) bek]. 50. (1) A tanuló és a gazdálkodó szervezet kártérítési felelısségére tanulószerzıdés esetén - a (2) bekezdés kivételével - a munkajogi kártérítési felelısségi szabályok az irányadók. (2) A tanuló a gazdálkodó szervezetnek gondatlanságból okozott kár értékének ötven százalékát köteles megtéríteni. A kártérítés mértéke azonban nem haladhatja meg a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét. 51. A tanulószerzıdéssel kapcsolatos jogviták elbírálása bíróság hatáskörébe tartozik. ÖTÖDIK RÉSZ Iskolarendszeren kívüli szakképzés 52. (1) Az iskolarendszeren kívüli szakképzés vonatkozásában a további szabályokat külön jogszabályok határozzák meg. (2) Az állami felnıttképzési intézmény a szakképzı iskola fenntartójával kötött megállapodás alapján részt vehet az iskolai rendszerő gyakorlati képzésben is. A módosítás az Szt. és Fktv. közötti koherens szabályozás megteremtésére irányul a párhuzamos szabályozás megszőntetése mellett. A módosítást követıen az Szt. nem tartalmaz az iskolarendszeren kívüli szakképzés tekintetében olyan rendelkezéseket, amelyeket az Fktv. és külön jogszabály is szabályoz. A törvény biztosítja továbbá, hogy - az eddigi szabályozásnak megfelelıen - a regionális képzı központok (állami felnıttképzési intézmény) részt vehessenek az iskolai rendszerő gyakorlati képzésben a szakképzı iskola fenntartójával kötött megállapodás alapján. (3)-(5) BDT A képzési-szerzıdés csak írásban jön létre érvényesen, tehát az írásbeliség megsértésével kötött szerzıdés semmis. Amennyiben a szerzıdés érvényességének feltétele a szerzıdés írásba foglalása, úgy a szerzıdés megkötésére érvényesen csak írásban lehet ajánlatot tenni. 53. HATODIK RÉSZ A szakképzés finanszírozása 54. (1) A szakképzı iskolában a szakmai elméleti és a szakképzı iskolában szervezett gyakorlati képzés költségeit - a helyi önkormányzatok által fenntartott szakképzı iskola tekintetében a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény elıírásai figyelembevételével - az állami költségvetés és a fenntartó hozzájárulása biztosítja. Az egyéb gyakorlati képzés költségeit a és a 28. -okban, valamint a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a gyakorlati képzést szervezı biztosítja. (2) A szakképzı iskolában folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzés finanszírozásának részletes szabályait a közoktatási törvény tartalmazza. (3) A gazdálkodó szervezetnek a gyakorlati képzéshez való hozzájárulási kötelezettségét a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló évi LI. törvény (a továbbiakban: Szht.) szabályozza. (4) A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál szervezett gyakorlati képzés költségeit a szakképzı iskola költségvetésében kell biztosítani. (5) A szakképzést folytató intézményekben nyilvántartott és kezelt adatok 54/A. (1) A szakképzı iskolákban az alkalmazottak, illetıleg a tanulók nyilvántartott és kezelt adatairól a közoktatási törvény 2. számú melléklete, a felsıoktatási intézmények dolgozóinak és hallgatóinak kezelt adatairól a

19 felsıoktatási törvény 2. számú melléklete, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben részt vevık kezelt adatairól a felnıttképzési törvény melléklete intézkedik. (2) A szakmai vizsga adatai statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon, a miniszter által meghatározott szabályok szerint átadhatók. HETEDIK RÉSZ Értelmezı rendelkezések 54/B. E törvény alkalmazásában: 1. állam által elismert szakképesítés: az OKJ-ben meghatározott szakképesítés; 2. elıírt gyakorlat: a szakképesítés megszerzéséhez szükséges, meghatározott munkaterületen, munkakörben korábban megszerzett gyakorlat, amelynek idıtartamát a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza; 3. gyakorlati képzést szervezı: a gyakorlati követelményekre való felkészítés feltételeit biztosító, a gyakorlati képzést megszervezı és folytató szakképzı iskola vagy gazdálkodó szervezet; 4. gyakorlati képzést szervezı székhelye: az a hely, ahol a gyakorlati képzést szervezı képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezetı munkahelye található; 5. hátrányos helyzető: az, akinek családi körülményei, szociális helyzete, születési adottsága, örökölt vagy szerzett betegsége, életvitele vagy más ok miatt a szakképzésbe való bekapcsolódása és az abban való részvétele az átlagosnál nehezebben biztosítható; 6. iskolai elıképzettség: a szakképzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettség; 7. iskolai rendszerő szakképzés: a közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképzı iskolában, illetıleg a felsıoktatási törvényben meghatározott felsıoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevıi a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetıleg hallgatói jogviszonyban állnak; 8. iskolarendszeren kívüli hatósági jellegő képzés: jogszabályban meghatározott hatóság által kiadott engedélyt követıen megkezdhetı, szabályozott tartalmú és célú képzés, melyet követıen hatóság által engedélyezett és szabályozott vizsga eredményeként tevékenység folytatására feljogosító okirat (engedély, bizonyítvány stb.) kiadására kerül sor; 9. kredit: a tanulmányi munka mértékegysége, amely kifejezi azt a pedagógiailag tervezhetı idıt, amely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulok teljesítéséhez szükséges; 10. központi program (tanterv): miniszter által kiadott dokumentum a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítésére szolgáló iskolai rendszerő szakképzés megszervezéséhez, valamint további nevelési-oktatási dokumentumok (szakmai program, tankönyv, egyéb tanulmányi segédlet) elkészítéséhez; 11. mesterképzés: olyan képzési forma, amelynek során meghatározott szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezı szakembereket - a szakmai tevékenység mester szintő gyakorlásához szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, a vállalkozás vezetéséhez szükséges gazdasági, jogi és munkaügyi, a tanulók képzéséhez szükséges alapvetı pedagógiai ismeretek elsajátításával - mestervizsgára készítenek fel; 12. mestervizsga követelményei: a szakképesítésért felelıs miniszter által jogszabályban meghatározott dokumentum, amely a mestervizsgának a gazdasági kamara által - az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttmőködve - kidolgozott követelményeit, valamint a vizsgáztatással kapcsolatos követelményeket tartalmazza; 13. modultérkép: az egyes szakképesítések - szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott - szakmai modulját vagy moduljait, valamint azok egymáshoz történı kapcsolódásait tartalmazó dokumentum; 14. országos gazdasági érdekképviseleti szervezet: a gazdasági kamarákról szóló évi CXXI. törvény 2. e) pontjában meghatározott szervezet; 15. rehabilitációs képzés: a megváltozott munkaképességő, fogyatékossággal élı személy sajátos képességeire alapozó, illetıleg azt fejlesztı szakmai képzés, át- és továbbképzés, amely az érintett munkavállalási esélyének, további munkahelymegtartó képességének javítását szolgálja; 16. szakképesítések köre: az állam által elismert szakképesítések olyan nagyobb csoportja, amelyik a benne lévı szakképesítések megszerzésére irányuló képzés szabályozottsága szerint azonos jellemzıkkel rendelkezik; 17. szakmai alapképzés: a szakképesítés megszerzésére felkészítı képzési folyamat azon része, amely azonos szakmacsoportba tartozó szakképesítések közös szakmai ismeretei megszerzésére irányul; 18. szakmai ellenırzés: a szakképzés ágazati irányításának olyan eszköze, amelynek keretében a hatályos követelmények érvényesülésének vizsgálata, a kapott eredmények értékelése, az információknak a döntéshozók számára történı visszacsatolása történik meg;

20 19. szakmai elıképzettség: szakképesítés megszerzéséhez szükséges, korábban megszerzett szakképesítés, megnevezését a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza; 20. szakmai és vizsgakövetelmény: a szakképesítésért felelıs miniszter által jogszabályban kiadott központi képzési dokumentum; 21. szakmai modul: a szakképzés olyan önálló tananyagegysége (szakasza), amelynek a megkezdéséhez elızetesen meghatározott feltételek szükségesek, és befejezésekor mérhetı a teljesítmény; 22. szakmai tantárgy: a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítéséhez a szakképesítés központi programjában (tantervében) elıírt tantárgy; 23. szakmai vizsga: az OKJ-ben meghatározott szakképesítés megszerzésére szervezett állami vizsga; 24. tanmőhely: tanmőhely, tangazdaság, tanbolt, tankórterem, tankert, tanudvar, tankonyha, laboratórium, taniroda, demonstrációs terem, gyakorló- és szaktanterem; 25. vizsgadíj: a vizsga megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatban felmerülı, a feladatra elszámolható mőködési célú kiadások egy vizsgázóra jutó hányada; 26. vizsgáztatási díj: a vizsgabizottság tagjait és a vizsgabizottság munkáját segítı szakértıket megilletı díjazás. NYOLCADIK RÉSZ Záró rendelkezések 55. (1) E törvény szeptember 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit - a (2)-(3) bekezdésekben, valamint az 56. -ban foglalt kivételekkel - elsı ízben az ezt követıen megkezdett szakképzésekre kell felmenı rendszerben alkalmazni. (2) A szakképzı iskolában a törvény rendelkezései szerint folyó szakképzést a közoktatási törvénnyel összhangban kell bevezetni. (3) A szakképzési törvény hatálybalépése elıtt megkezdett szakképzéseket még a beiskolázáskor hatályos rendelkezések szerint kell folytatni, illetıleg befejezni. (4) A törvény elıírásait a fegyveres erık és a rendvédelmi szervek keretében folyó szakképzés, valamint a köztisztviselık jogállásáról szóló évi XXIII. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozók tekintetében az eltérı sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni. A fegyveres erık és a rendvédelmi szervek keretében munkakör betöltésére jogosító szakképesítésre irányuló szakképzés megkezdéséhez a szakképesítésért felelıs miniszter engedélye szükséges. (5) A törvény ainak a rendelkezéseit - a felsıfokú szakképzés sajátosságainak figyelembevételével - alkalmazni kell a 27. (1) bekezdése alapján hallgatói szerzıdést kötött felsıfokú szakképzésben részt vevı hallgatóra is. 56. (1) A törvénynek a gazdasági kamarákra, továbbá a tanulószerzıdés alapján folyó gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezéseit a gazdasági kamarák megalakulását követıen kell alkalmazni. (2) A tanulószerzıdés alapján folyó gyakorlati képzésre elsı ízben a gazdasági kamarák megalakulását követı tanévben kerülhet sor. 57. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az állami szakképzési és felnıttképzési intézetet vagy intézeteket rendeletben jelölje ki. 58. Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérıl szóló évi I. törvény 3. - ával összhangban az Európai Közösségek következı jogszabályával összeegyeztethetı szabályozást tartalmaz: a Tanács 94/33/EK irányelve a fiatal személyek munkahelyi védelmérıl.