Központi Statisztikai Hivatal. AZ 1999/2000. évi életmód-időmérleg felvétel módszertani dokumentációja I.

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal AZ 1999/2000. évi életmód-időmérleg felvétel módszertani dokumentációja I. Budapest,

2 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályán a T sz. OTKA támogatásával Szerkesztette: Falussy Béla Munkatársak: Fazekas Gyula, Papp Józsefné, Sághi Tamás 2

3 TARTALOM Előszó... 4 I. Az éves adatfelvétel célja, előzményei, végrehajtása A felvétel célja 2. A felvétel előzményei és jellemzői 3. Az adatfelvétel szakmai előkészítése, szervezése 4. Kapcsolódás az európai időmérleg-felvételhez 5. A felvétel programja és ütemezése 6. A napok kijelölése Az időmérleg-felvételre kijelölt napok jegyzéke 7. Az időmérlegnaplók kitöltöttsége II. A felvétel kérdőívei és kódlapjai...külön fájlban III. Az adatfelvétel segédletei Válaszkódok jegyzéke 1. válaszkód-kártya 2. válaszkód-kártya 3. válaszkód-kártya 4. válaszkód-kártya 5. válaszkód-kártya IV. Adatfelvételi és kódolási utasítások A Gyűjtőív, háztartáson belüli kapcsolatok Az Időmérlegnapló kérdőív felvétele A vizsgált nap jellemzői 2.2. A vizsgált nap időmérlege 3.A vizsgált nap étel- és italfogyasztásának adatfelvétele Az éves időmérleghez kapcsolódó kérdőívek felvételi és kódolási utasításai Az 1. háztartási kérdőív felvétele és kódolása 4.2. A 2. háztartási kérdőív felvétele és kódolása személyi kérdőív felvétele és kódolása személyi kérdőív felvétele és kódolása 4.5. Lakáskultúra kérdőív felvétele és kódolása 5. A rövidített mezőgazdasági időmérleg kérdőív felvétele és kódolása...65 V. A felvétel tematikus kódutasításai A vizsgált nap időmérlegének kódutasításai Napi tevékenységek 1.2. Kinek a számára végezte az adott tevékenységet 1.3. A napi tevékenységek helyszínei 1.4. A napi tevékenységek résztvevői és jelenlevői 2. A vizsgált nap étel- és italfogyasztásának kódolása Utasítás a napi étel- és italfogyasztás kódolásához 2.2. Ételek és italok kódjegyzékei étel- és italcsoportok szerint 3. Kiegészítő kódjegyzék a magyarországi "Települések betűrendes jegyzéké -hez Külföldi országok kódjegyzéke 3.2. Külföldi országcsoportok kódjegyzéke 3.3. Hazai tájegységek, országrészek kódjegyzéke 4. A tartós betegségek kódolása Az időszaki sajtó (napilapok, hetilapok és folyóiratok) kódolása Napilapok 5.2. A hetilapok, folyóiratok 6. Az adatfelvétel települései VI. A KSH időmérleg-felvételeinek kiadványjegyzéke

4 Előszó Kiadványunk az 1999/2000. évi, az ország éves népességét reprezentáló (1711 OSAP-számú) életmód-időmérleg felvétel részletes módszertani dokumentációját tartalmazza. Célja, hogy teljes körű áttekintést adjon az adatok felhasználói számára az adatgyűjtés folyamatáról és eszközeiről: a felvétel kérdőíveiről, az adatfelvételi és kódutasításokról. Az itt közölt utasítások tartalmazzák az adatfelvétel során bekövetkezett változásokat. A későbbiekben további módszertani dokumentációkat és elemzéseket kívánunk közreadni a következő témakörökben: A felvétel személyi és háztartási mintájának, a minta összetételének bemutatása; az alkalmazott mintakorrekciós eljárások (személyi és háztartási súlyok), valamint az adatok mintavételi hibájának ismertetése; A felvétel egyes adatállományaihoz kapcsolódó imputált adatok és képzett változók leírása; a kérdőívek adatállományán végrehajtott javítások; kérdőívek számítógépes rekordleírása (CD-n); Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az előző három ( , , évi) KSH életmód-időmérleg felvételről hasonló szerkezetű módszertani dokumentációk 1 készültek. 1 Falussy Béla: Az időmérleg-vizsgálat módszertana az évi felvétel alapján. Statisztikai Módszertani Füzetek, 11. szám. KSH, Budapest, old. Az évi magyar időmérleg-életmód felvétel módszerei és teljes dokumentációja. I II. kötet, KSH Társadalomstatisztikai Főosztály, Budapest, 1990 Az évi Életmód-időmérleg felvétel módszertani dokumentációja. KSH, Budapest, o. 4

5 I. Az éves adatfelvétel célja, előzményei, végrehajtása Az időmérleg-felvétel adatfelvételi időszaka szeptember 1. és szeptember 6. közé esett. A népesség teljes éves időháztartását vizsgáló, tízévenkénti gyakorisággal tervezett KSH-felvételek sorában ez volt a harmadik. 1. A felvétel célja A éves népesség életkörülményeiről, életviteléről, időfelhasználásáról a korábbi hazai vizsgálatokkal összehasonlítható, az alapvető társadalmi-demográfiai rétegek szerint differenciált képet nyújtson, ugyanakkor fő vonásaiban (tevékenységlista, életkörülmény-mutatók) megfeleljen az EUROSTAT keretében indult európai időmérleg-felvétel adatigényének is. A felvétel rögzíti a magyar társadalomban és gazdaságban lezajlott változások életmódra gyakorolt hatásait, az egyes rétegek és csoportok életvitelének alakulását és különbségeit. Az eredmények felhasználásában egyaránt érdekeltek a gazdaság, a közlekedés és hírközlés, az oktatás és kultúra, a szociális helyzet és családügy, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, az ifjúság, sport és turisztika, a bűnüldözés és bűnmegelőzés kérdéseivel foglalkozó tárcák és társadalmi szervezetek. Az EUROSTAT szakértői a következőkben fogalmazták meg az időmérleg-vizsgálat célját 2 : 8 segítse a családpolitika megalapozását, ezen belül adjon képet a nőknek a háztartási munkában, valamint a munkaerőpiacon betöltött szerepéről, továbbá a gyermekneveléssel, valamint a krónikus betegségben szenvedő családtagok ápolásával kapcsolatos terhek alakulásáról; 8 segítse a munkaidő szabályozását célzó politika kialakítását, adjon betekintést az új foglalkoztatási formákban dolgozók munkaidejéről; 8 szolgáltasson információkat az utazási célokról és módokról, különös tekintettel a turizmusra; 8 nyújtson információkat a kulturális és szabadidős tevékenységek alakulásáról; 8 segítse a nemzeti számlákkal kapcsolatos fejlesztési munkákat, ezen belül főleg a háztartások produktumát bemutató szatellit számlák összehasonlításához nyújtson információt. 2 Evaluation of the European Time Use Pilot Studies: Report prepared by Klas Rydenstam, Anders Wadeskop. EUROSTAT

6 2. A felvétel előzményei és jellemzői A évi, teljes évre vonatkozó életmód-időmérleg felvételnek csupán két azonos jellegű előzménye volt, amelyek közül az első ben, a második ben zajlott. Mindhárom éves felvétel közös sajátossága volt, hogy személyi mintán zajlott, 15 éves alsó korhatárral; az adatokat ELAR-kérdezőbiztosok személyes interjú keretében vették fel, az időmérlegnapló olyan nyitott kérdőív volt, amelyben a tevékenységek (helyszínek, résztvevők stb.) pontos megnevezését és kezdeti időpontját a megkérdezett adta meg; a mintába került személyekről negyedévenként egy-egy előre kijelölt napról időmérlegnapló és egy változó tartalmú kiegészítő kérdőív készült. (A kiegészítő kérdőívek többek között a háztartás, a lakás, a gazdálkodás, a munkacsere, az iskolázottság, a munkaerő-piaci helyzet, az egészségi állapot, a művelődési szokások kérdéseit érintették); az év valamennyi napjára vonatkozóan megközelítőleg azonos számú időmérleget vettek fel (személyenként a hét négy eltérő napjáról). A részletek tekintetében azonban számos olyan eltérést is találunk, amelyek jórészt a felvétellel szemben támasztott változó tartalmi és módszertani követelményekből, a lehetőségek bővüléséből adódtak, de nem zárták ki az összehasonlíthatóság lehetőségét. Különbözött a három felvétel alapsokaságának felső korhatára, amely 1976-ban 69 év, 1986-ban 79 év, 1999-ben 84 év volt. Eltérő volt a minták nagysága és a sikeres felvételek száma is: 1976-ban 8000 fős volt a minta (a sikeres felvételek száma összesen ), 1986-ban és 1999-ben a korábbinál jelentősebb, fős minta állt rendelkezésre (1987-ben , 2000-ben sikeres időmérleggel). A minta nagysága behatárolja a feldolgozás lehetőségeit: nagyobb minta teszi csak lehetővé a ritkábban, vagy viszonylag kevesek által végzett tevékenységek, valamint kisebb létszámú rétegek megkülönböztetését ban bővült a felvétel alapprogramja. Az időmérlegnaplóhoz kapcsolódva minden második felkereséskor a napi étel- és italfogyasztás, a további két alkalommal pedig az utazási szokások részletezését kértük. A népességet reprezentáló mintához két kibővített létszámú alminta kapcsolódott: az általános és középiskolai pedagógusoké, valamint a középiskolákba járó diákoké ban került sor a tevékenységlista jelentős bővítésére, megreformálására. Az 1976-os felvételben még alapvetően a Szalai Sándor-féle nemzetközi vizsgálat 3 kétpozíciós tevékenységkódlistáját alkalmaztuk, 1986-ban tértünk át egy jóval részletesebb hárompozíciós listára. 3 Szalai Sándor: Idő a mérlegen. Gondolat, o. 6

7 Változások történtek az időmérleg-felvételek mintavételében, súlyozásában is. Az 1976/77. évi időmérleg még települések szerint arányos mintavétellel történt, ezért akkor a többi reprezentatív adatfelvételhez hasonlóan nem alkalmaztunk súlyokat. Az 1986/87. évi felvétel mintája már településnagyság szerint nemarányos (a nagyobb településeket tényleges súlyukhoz képest alulreprezentáló) mintán zajlott, így elkerülhetetlen volt az adatok megfelelő korrekciója. A súlyokat az azonos mintán végzett munkaerő-felvétel TDA (Társadalmi demográfiai alapadatok) adatállományának átvételével kaptuk. A két utóbbi éves adatgyűjtés között, ban végrehajtott negyedéves 4 életmód-időmérleg felvétel mintája szintén nemarányos településminta alapján készült. Ekkor került sor először főosztályunkon az időmérleg személyi mintájának településtípus, nem és kor szerinti súlyozására. 3. Az adatfelvétel szakmai előkészítése, szervezése 1999 szeptemberétől egy éven keresztül az ország 350 településén kb. 480 kérdezőbiztos és 120 igazgatósági munkatárs dolgozott a KSH-központ (Társadalomstatisztikai-, Informatikai-, Területi és Koordinációs Főosztály) munkatársai mellett az Életmód-időmérleg program végrehajtásán (1. tábla). A felvétel indítását hosszas előkészítő munka előzte meg végén valamennyi igazgatóság részvételével próbafelvételre került sor, amelynek az EUROSTAT tervezet kipróbálása és a hazai hagyományokkal való egyeztetése volt a fő célja. Az OSAP-számot (1711) már 1996-ban megkapta az Életmód-időmérleg felvétel. Az éves országos felvételre ekkor azonban pénzfedezet hiányában nem került sor, és csak 1999 tavaszán született meg a végrehajtást elrendelő döntés. Az éves felvétel előkészítő fázisában 1998-tól (adatfelvételi terv, kérdőívtervezetek) szakértői testület (Falussy Béla, Harcsa István, Sik Endre, Spéder Zsolt, Róbert Péter, Tóth István György, Vajda Ágnes) és az igazgatóságok képviselőiből álló munkabizottság (Kátainé Csincsák Éva, Mátrai Eszter, Németh Zsolt, Szabó István) segítette a munkát. A szervezéssel kapcsolatos kérdésekben az igazgatóságok mondták ki a végső szót. Az igazgatóságok közreműködése, folyamatos konzultációk révén rendkívüli jelentőségű volt az adatfelvételi szakaszban is. 4 Az éves felvételek mellett két ízben készült az év téli-tavaszi periódusának egy-egy napjára vonatkozó időmérleg: 1963-ban a éves és 1993-ban a éves népességre vonatkozóan. Ez utóbbi a rendszerváltozás hatásainak vizsgálatát tette lehetővé. 7

8 A felvétel sikeres végrehajtásának fontos feltétele volt az igazgatósági munkatársak és a kérdezők megfelelő színvonalú felkészítése, oktatása. Két alkalommal került sor központi oktatásra: először közvetlenül a felvétel kezdete előtt, majd 2000 februárjában, az EU-kiegészítő felvételt megelőzően. A kérdezőbiztosok felkészítését az ÖSZKO osztály szervezte meg, részben a szakfőosztálytól kapott anyagok felhasználásával. Az éves felvétel egyik legnehezebb feladata a lakosság megnyerése, majd a négyszeri felkeresés számára való megtartása volt. Ezért nagy figyelmet kellett fordítani a felvétel széles körű ismertetésére (helyi és központi sajtó, rádió, tévé), kézbe adható tájékoztató készítésére, ajándéktárgyak beszerzésére és átadására (első felkereséskor mindenki egy-egy tollat és egy kis naptárat kapott, a későbbiekben így a karácsonyi újévi időszakban, vagy a tavaszi periódusban már az igazgatóság szerezte be, vagy a kérdezőkre bízta a felkeresett családnak leginkább megfelelő ajándék megválasztását és beszerzését is). A kérdezőket is érdekeltté kellett tenni abban, hogy tegyenek meg mindent a kijelölt minta, illetve az első felkeresés után sikeres felvételek adatszolgáltatóinak megtartása érdekében. Ezért díjazásukba olyan ösztönzőt sikerült beépíteni, amely révén a másodiktól a negyedik felkeresésig alkalmanként növekedett a sikeres felvétel után járó prémium összege. A korábbi időmérleg-adatfelvételekhez képest számottevően megnőtt az igazgatóságokra háruló feladat. Első ízben végeztünk úgy időmérleg-felvételt, hogy az adatok kódolása és rögzítése is havi ütemezésben az igazgatóságokon történt. Ez rendkívül meggyorsította az adathoz jutást, viszont a munka kezdetén nagy erőfeszítéseket kellett tenni azért, hogy a feldolgozás az egész országban azonos szemléletben és a legapróbb részletek egyeztetésével történjék. Ezért az első kétheti adatfelvételt és annak kódolását a szakmai főosztály bekérte az igazgatóságoktól, és egy felkészített revizori csoport végezte el valamennyi adatlap (kérdőív és kódolás) ellenőrzését, a hibás, vagy nem egységesen értelmezett tételekről minden kódoló és igazgatóság részletes kimutatást kapott, majd ezek alapján országos szintű értékelés készült. Nem sokkal az adatfelvétel megkezdését követően már megfogalmazódott a felvétel előzetes adatfeldolgozási és tájékoztatási terve, amely alapján számos témavázlat is született, nemcsak a Hivatal főosztályainak közreműködésével, de külső felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek részvételét is jelezve. A központi publikációs terv 2002 végéig 20 kiadvány elkészítését ütemezte. 8

9 1. Az életmód-időmérleg felvételben részt vevő települések, kérdezőbiztosok és igazgatósági munkatársak száma Igazgatóság Mintatelepülések száma Igazgatósági dolgozók Kérdezőbiztosok 01 Budapest, 13 Pest megye Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abauj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Sopron Hajdú-Bihart Heves Komárom-Esztergom Nógrád Somogy Szabolcs-Szatmár Bereg 16 Jász-Nagykun-Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala Összesen Kapcsolódás az európai időmérleg-felvételhez Az 1999-ben indított felvételnek tematikában, feldolgozási lehetőségekben az EUROSTAT által koordinált és szervezett nemzetközi időmérleg-felvételhez is kapcsolódnia kellett. Ezt figyelembe véve a kérdőívek tematikája a hazai előzményeket követő és nemzeti sajátosságokat megfogalmazó blokkokon túl, valamint néhány speciális kivételtől eltekintve (pl. a jövedelmekre vonatkozó kérdés) megfelel az EUROSTAT adatigényeinek. Ezen túlmenően az EUROSTAT olyan módszertani követelményeket is támasztott, amelyeknek az éves felvétel egészében az 1996 decemberében végrehajtott próbafelvétel tapasztalatai alapján nem tudtunk eleget tenni. A problematikus követelmények sarkpontja, hogy az EUROSTAT által javasolt mintavételi egység a háztartás, amelyből következik, hogy 9

10 a mintába került háztartások valamennyi 10 éves és idősebb tagjától, azonos napra vonatkozóan, önkitöltéses módszerrel kell felvenni az időmérleget. Az önkitöltéses felvétel általános bevezetésének hazánkban a válaszadási hajlandóság szab gátat. Mivel egy népesebb háztartásban azonos napra vonatkozó időmérleget többnyire önkitöltéses módon lehet felvenni, ezért tartottuk nehezen megvalósíthatónak az azonos napra és a háztartás valamennyi tagjára vonatkozó éves időmérleg-adatgyűjtést. E módszer alkalmazásával a leghátrányosabb helyzetű rétegek mintában maradását, a nyert információk megbízhatóságát, a hazai előzményekhez való kapcsolódást egyaránt veszélyeztettük volna. A speciális EU-igények kielégítésére a felvétel harmadik (tavaszi) periódusában került sor. Az EU-felvételre az időmérlegmintán belül 3500 háztartás (és a bennük élő valamennyi 10 éves és idősebb személy) lett véletlen módszerrel kijelölve, amely kb. 10%-os tartalékot is tartalmazott. Azon háztartások kivételével, amelyekben csupán egy megfelelő korú személy élt, pótolni kellett a mintából kieső háztartásokat. A pótlásnál két szempontot kellett figyelembe venni: a kiesettel azonos taglétszámúnak kellett lenni, és ha az eredetileg kijelöltben volt, akkor a helyébe lépő háztartásban is kellett legyen éves gyermek. A pótlás lehetőség szerint hasonló jellegű háztartásokban, városi településen belül azonos vagy hasonló lakóövezetben, illetve ha a pótlás csak egy másik községben volt lehetséges azonos településnagyság-kategóriában történt. A felvétel menete A kijelölt napot megelőző 1. vagy 2. napon előzetesen fel kellett keresni a háztartást, és 10 éves és idősebb tagjait felkérni az adatszolgáltatásban való részvételre, majd ismertetni velük a sikeres adatfelvétel követelményeit: hogyan kell az átadott időmérlegnaplót megfelelően kitölteni. 10 évesnek azokat a személyeket kellett tekinteni, akik a megkeresés hónapjában betöltik vagy betöltötték a 10. életévüket. A felkérés elfogadása esetén a háztartás valamennyi 10 éves és idősebb tagjától ugyanarra az előre kijelölt napra vonatkozóan egy időmérlegnapló kitöltését kellett kérni, valamint kikérdezéssel, az előzetes felkeresés során fel kellett venni az EU személyi kérdőívet. Ha valaki az előzetes felkereséskor jelezte, hogy a kijelölt napot követően nem lesz elérhető, a szokásos módon alkalmazni lehetett a dátumeltolás eszközét. Az időmérlegre kijelölt napot követően (két napon belül) a kérdezőbiztos az alapfelvételre kijelölt személytől felvette az időmérleget, az 1. személyi és az EU személyi kérdőívet, majd a többi résztvevőtől begyűjtötte, ellenőrizte, és szükség esetén javította (rákérdezett a pontatlan vagy hiányos információkra) az általuk kitöltött időmérlege(ke)t. Ahol nem volt lehetséges az önkitöltéses módszer alkalmazása, ott a kérdezőbiztos interjú keretében vette fel az időmérleget. A felvétel elfogadható volt akkor is, ha a háztartásban három és több érintett személy közül nem mindenki szolgáltatott adatot Az ilyen eseteket a háztartáson belüli részleges meghiúsulásnak tekintettük. (Egy, vagy két megfelelő korú személy esetén nem lehetett részleges meghiúsulással élni, 3 és 4 fő közül legalább 2, 5 és 6 fő közül legalább 3 időmérleg és kapcsolódó személyi 10

11 kérdőív kitöltése volt a feltétele a sikeres EU-felvételnek). A részleges meghiúsulásnak oka lehetett a megtagadás, vagy olyan tartósabb távollét, amelyet nem lehetett dátumeltolással áthidalni. 5. A felvétel programja és ütemezése Az időmérleg-felvétel mintájának 5 egyidejűleg kell reprezentálnia egy adott népességet és az időnek egy maghatározott szakaszát. Az 1999/2000. évi éves felvétel esetén ez azt jelenti, hogy a minta a népesség vonatkozásában társadalmi, demográfiai csoportok szerint a magánháztartásokban élő éves népességet, az idő felől közelítve pedig a hónapok, évszakok és a hét napjai szerint az szeptember 1. és szeptember 6. közötti éves időszakot reprezentálja. A személyek kiválasztása az évi mikrocenzus lakás mintája alapján történt, és 11 ezer háztartás egy-egy személyére terjedt ki. Az időminta kialakításakor a hónapok, az évszakok és a hét napjainak arányos képviselete érdekében az éves felvételt 4, egyenként 93 napos, az évszakoknak megfelelő periódusban hajtottuk végre. A kijelölt minta személyeiről 93 naponként, előre meghatározott négy napra vonatkozóan kellett időmérleget készíteni, és a kiejölt napot követő két napon belül kellett a kérdezést végrehajtani. Az adatfelvétel négy az időmérleg-felvételre kijelölt napok dátumával meghatározott periódusa a következő volt: Periódus első utolsó napja I. (ősz) IX XII. 2. II. (tél) XII III. 4. III. (tavasz) III VI. 5. IV. (nyár) VI IX. 6. a) Alapprogram Az 1. periódus időmérleg-felvételre kijelölt első napja előtt egy-két héttel a kérdezőbiztos felkereste a háztartást azzal a kéréssel, hogy a kiválasztott személy vállalja az év során a további négyszeri adatszolgáltatást. Ha vállalta, egyeztették a dátumokat, egyben felvették a Gyűjtőíven a háztartás személyi összetételére vonatkozó adatokat. Ha a címjegyzékben szereplő lakás időközben megszűnt, vagy az évi mikocenzus során felvett háztartás elköltözött, illetve ha a kijelölt személy már nem volt tagja a háztartásnak, vagy nem vállalta a részvételt, a kérdezőbiztos a meghiúsult felvételeket regisztráló adatlapot töltötte ki. 5 A minta leírását a felvétel dokumentációjának következő kötete tartalmazza. 11

12 Amennyiben a kijelölt személy háztartása mellett más háztartás is élt a lakásban, róluk Az időmérlegben nem szereplő háztartás személyi összetétele c. adatlapot kellett kitölteni. A négy időmérleghez amely két ízben a napi táplálkozás részletezését is tartalmazta periódusonként változó tartalmú és terjedelmű, a háztartásokra és a kijelölt személyekre vonatkozó kérdőívek társultak. A megkérdezettek leterhelésének mérséklése érdekében minden periódust két almintára bontottunk, úgy, hogy a minta páratlan sorszámú háztartásai az 1., a páros sorszámúak a 2. almintához tartozzanak. A táplálkozás részletes kérdezése egy perióduson belül csak egy előre kijelölt almintán zajlott. b) A felvétel alapprogramjának kiegészítése Az időmérleg mellett a felvételi év mind a négy periódusában a mezőgazdasági tevékenységet végző háztartásokban kiegészítő felvételt végeztünk. Ennek során e háztartásokban a gazdálkodásra fordított összes napi munkaidőt és a háztartás tagjainak munkamegosztását vizsgáltuk oly módon, hogy az időmérlegre kijelölt személy mellett az adott napon a gazdaságban bármely munkát végző többi személyről a gazdálkodás tevékenységeit részletező rövidített időmérleget vettünk fel. Ezen adatok az Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ) adatállományával összekapcsolva rendkívül fontos adalékkal szolgálnak a mezőgazdasági összeírás értékeléséhez, különös tekintettel annak munkaidő-mérleggel társított és évi előzményeire. A 3. (tavaszi) periódusban 3000 háztartás valamennyi 10 éves és idősebb személyéről kellett kitölteni az EU-igényeknek megfelelő önkitöltéses időmérlegnaplókat és személyi kérdőíveket. Az 1. és 4. periódusban egy-egy 50%-os almintán még további két kérdezés zajlott: az 1. periódusban a szubjektív (közérzet, jövőkép stb.) blokkra (az EUROPANEL-kérdőívből átemelt kérdésekkel), a 4. periódusban a lakáskultúra-kérdőív kérdezésére került sor, amely a lakás helyiségeinek funkcionális vizsgálatával jól tipizálható, plasztikus képet ad az emberek otthoni miliőjéről, életkeretéről. A fentiek áttekintését adja a következő két, a.) és b.) jelű táblázat: a.) Perióduson belül a minta egészét érintő felvételek (kérdőívek) Előzetes felkeresés 1. periódus 2. periódus 3. periódus 4. periódus Gyűjtőív: I, II, IV, V, VII. blokk Az időmérlegben nem szereplő háztartás személyi összetétele Adatlap a meghiúsult felvételekről Gyűjtőív: I, II, III, V, VI/1 Gyűjtőív: I, II, III, V. blokk Gyűjtőív: I, II, III, V, VI/1-3 Időmérlegnapló Időmérlegnapló Időmérlegnapló Időmérlegnapló 1. háztartási kérdőív Kiemelt tevékenységek 2. háztartási kérdőív 1. személyi kérdőív 2. személyi kérdőív Kiemelt tevékenységek 12

13 b.) Perióduson belül a minta egy részét érintő felvételek A minta része 1. periódus 2. periódus 3. periódus 4. periódus 1. almintán: Étkezés Étkezés Lakáskultúra-kérdőív 2. almintán: Szubjektív kérdőív Étkezés Étkezés A kijelölt napon mezőgazdasági munkát végző háztartásokban: Rövidített mező. időmérleg Rövidített mező. időmérleg Rövidített mező. időmérleg (az EU- mintán nem kell külön kérdezni) 3000 háztartásban: Kiegészítő EU-felvétel Rövidített mező. időmérleg A kérdezőbiztosi munka egységesítését, megkönnyítését, továbbá a kérdőívek tömörítését szolgálták az alábbi segédletek: Adatfelvételi és kódolási utasítás; Válaszkódok jegyzéke (VKJ), a kérdőívek meghatározott kérdéseinek válaszkategóriáit tartalmazó jegyzék, 1 5 válaszkód-kártya, a kérdezés során néhány, nagyobb megfontolást igénylő kérdésre a megkérdezettek a kezükbe adott kártya kategóriái, illetve skálái segítségével határozták meg a megfelelő választ; Kódutasítás az időmérlegnapló kódolásához, a kérdezőbiztosok tájékoztatására (tevékenységek, helyszínek, résztvevők/jelenlevők megnevezése és kódjai, minősítő kódok). 6. A napok kijelölése Az évszakok és a hét napjainak arányos képviselete érdekében a felvételi év napjait négy, egyenként 93 napos periódusra osztottuk szeptember 1. és szeptember 6. között. Annak biztosítására, hogy a felvételi év minden napjáról közel azonos számú időmérleg készüljön, valamint a kérdezőbiztosok egyenletes terhelése érdekében az időmérlegminta címjegyzékén szereplő személyekhez A vizsgálatra kijelölt napok jegyzéke alapján meghatározott dátumsorok kapcsolódnak, amelyek az egymást követő személyek mellett hatnapos eltolással, A dátum sorszámá -nak megfelelően követik egymást. A két korábbi (1976/77. és 1986/87. évi) éves időmérleg-felvétel napkijelölése a jelenlegivel azonos módon történt. Az eredetileg kijelölt nap dátuma meghatározott feltételek mellett módosítható volt. Sikeresen oldották meg a kérdezőbiztosok az időpontok eltolásából adódó feladatot, az eredetileg kijelölt nap elnevezésének megtartását (2. tábla). Ennek köszönhető, hogy a hét egyes napjai közel egyenlő arányban (14,2 és 14,5% között) reprezentálják a felvételi év átlagos hetét. Az egyes napok arányai között a 4. (nyári) periódusban volt a legnagyobb eltérés, 1,3 százalékpont (3,8% vasárnap, 5,1% szerda). A nyári periódusban azonban, ha valaki szabadságos napról számolt be, mentesítve volt a nap nevének megtartása alól. 13

14 A nap neve 2. Az időmérlegek százalékos megoszlása a hét napjai szerint periódusban Együtt Hétfő 13,9 14,0 15,1 13,9 14,2 Kedd 13,9 14,1 14,0 15,0 14,2 Szerda 15,1 13,9 14,0 15,1 14,5 Csütörtök 15,0 13,9 14,1 14,0 14,2 Péntek 14,0 15,0 13,9 14,1 14,2 Szombat 14,0 15,2 13,9 14,1 14,3 Vasárnap 14,0 14,0 15,0 13,8 14,2 Együtt 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Periódusok közötti megoszlás, % 25,6 25,2 24,5 24,8 100,0 Időmérlegek száma, db

15 Az időmérlegre kijelölt napok listája (1999. IX IX. 6.) (A címjegyzékben egymást követő dátumsorok) Ssz. 1. periódus 2. periódus 3. periódus 4. periódus hó nap név hó nap név hó nap név hó nap név 1 IX. 1 Sze XII. 3 P III. 5 Vas VI 6 K 2 IX. 7 K XII. 9 Cs III. 11 Szom VI. 12 H 3 IX. 13 H XII. 15 Sze III. 17 P VI. 18 Vas 4 IX. 19 Vas XII. 21 K III. 23 Cs VI. 24 Szom 5 IX. 25 Szom XII. 27 H III. 29 Sze VI. 30 P 6 X. 1 P I. 2 Vas IV. 4 K VII. 6 Cs 7 X. 7 Cs I. 8 Szom IV. 10 H VII. 12 Sze 8 X. 13 Sze I. 14 P IV. 16 Vas VII. 18 K 9 X. 19 K I. 20 Cs IV. 22 Szom VII. 24 H 10 X. 25 H I. 26 Sze IV. 28 P VII. 30 Vas 11 X 31 Vas II. 1 K V. 4 Cs VIII. 5 Szom 12 XI. 6 Szom II. 7 H V. 10 Sze VIII. 11 P 13 XI. 12 P II. 13 Vas V. 16 K VIII. 17 Cs 14 XI. 18 Cs II. 19 Szom V. 22 H VIII. 23 Sze 15 XI. 24 Sze II. 25 P V. 28 Vas VIII. 29 K 16 XI. 30 K III. 2 Cs VI. 3 Szom IX. 4 H 17 IX. 4 Szom XII. 6 H III. 8 Sze VI. 9 P 18 IX. 10 P XII. 12 Vas III. 14 K VI. 15 Cs 19 IX. 16 Cs XII. 18 Szom III. 20 H VI. 21 Sze 20 IX. 22 Sze XII. 24 P III. 26 Vas VI. 27 K 21 IX. 28 K XII. 30 Cs IV. 1 Szom VII. 3 H 22 X. 4 H I. 5 Sze IV. 7 P VII. 9 Vas 23 X. 10 Vas I. 11 K IV. 13 Cs VII. 15 Szom 24 X. 16 Szom I. 17 H IV. 19 Sze VII. 21 P 25 X. 22 P I. 23 Vas IV. 25 K VII. 27 Cs 26 X. 28 Cs I. 29 Szom V. 1 H VIII. 2 Sze 27 XI. 3 Sze II. 4 P V. 7 Vas VIII. 8 K 28 XI. 9 K II. 10 Cs V. 13 Szom VIII. 14 H 29 XI. 15 H II. 16 Sze V. 19 P VIII. 20 Vas 30 XI. 21 Vas II. 22 K V. 25 Cs VIII. 26 Szom 31 XI. 27 Szom II. 28 H V. 31 Sze IX. 1 P 32 IX. 2 Cs XII. 4 Szom III. 6 H VI. 7 Sze 33 IX. 8 Sze XII. 10 P III. 12 Vas VI. 13 K 34 IX. 14 K XII. 16 Cs III. 18 Szom VI. 19 H 35 IX. 20 H XII. 22 Sze III. 24 P VI. 25 Vas 36 IX. 26 Vas XII. 28 K III. 30 Cs VII. 1 Szom 37 X. 2 Szom I. 3 H IV. 5 Sze VII. 7 P 38 X. 8 P I. 9 Vas IV. 11 K VII. 13 Cs 39 X. 14 Cs I. 15 Szom IV. 17 H VII. 19 Sze 15

16 (folytatás) Ssz. 1. periódus 2. periódus 3. periódus 4. periódus hó nap név hó nap név hó nap név hó nap név 40 X. 20 Sze I. 21 P IV. 23 Vas VII. 25 K 41 X. 26 K I. 27 Cs IV. 29 Szom VII. 31 H 42 XI. 1 H II. 2 Sze V. 5 P VIII. 6 Vas 43 XI. 7 Vas II. 8 K V. 11 Cs VIII. 12 Szom 44 XI. 13 Szom II. 14 H V. 17 Sze VIII. 18 P 45 XI. 19 P II. 20 Vas V. 23 K VIII. 24 Cs 46 XI. 25 Cs II. 26 Szom V. 29 H VIII. 30 Sze 47 XII 1 Sze III. 3 P. VI. 4 Vas IX. 5 K 48 IX. 5 Vas XII. 7 K III. 9 Cs VI. 10 Szom 49 IX. 11 Szom XII. 13 H III. 15 Sze VI. 16 P 50 IX. 17 P XII. 19 Vas III. 21 K VI. 22 Cs 51 IX. 23 Cs XII. 25 Szom III. 27 H VI. 28 Sze 52 IX. 29 Sze XII. 31 P IV. 2 Vas VII. 4 K 53 X. 5 K I. 6 Cs IV. 8 Szom VII. 10 H 54 X. 11 H I. 12 Sze IV. 14 P VII. 16 Vas 55 X. 17 Vas I. 18 K IV. 20 Cs VII. 22 Szom 56 X. 23 Szom I. 24 H IV. 26 Sze VII. 28 P 57 X. 29 P I. 30 Vas V. 2 K VIII. 3 Cs 58 XI. 4 Cs II. 5 Szom V. 8 H VIII. 9 Sze 59 XI. 10 Sze II. 11 P V. 14 Vas VIII. 15 K 60 XI. 16 K II. 17 Cs V. 20 Szom VIII. 21 H 61 XI. 22 H II. 23 Sze V. 26 P VIII. 27 Vas 62 XI. 28 Vas II. 29 K VI. 1 Cs IX. 2 Szom 63 IX 3 P XII. 5 Vas III. 7 K VI. 8 Cs 64 IX 9 Cs XII. 11 Szom III. 13 H VI. 14 Sze 65 IX 15 Sze XII. 17 P III. 19 Vas VI. 20 K 66 IX 21 K XII. 23 Cs III. 25 Szom VI. 26 H 67 IX 27 H XII. 29 Sze III. 31 P VII. 2 Vas 68 X 3 Vas I. 4 K IV. 6 Cs VII. 8 Szom 69 X 9 Szom I. 10 H IV. 12 Sze VII. 14 P 70 X 15 P I. 16 Vas IV. 18 K VII. 20 Cs 71 X 21 Cs I. 22 Szom IV. 24 H VII. 26 Sze 72 X 27 Sze I. 28 P IV. 30 Vas VIII. 1 K 73 XI. 2 K II. 3 Cs V. 6 Szom VIII. 7 H 74 XI. 8 H II. 9 Sze V. 12 P VIII. 13 Vas 75 XI. 14 Vas II. 15 K V. 18 Cs VIII. 19 Szom 76 XI. 20 Szom II. 21 H V. 24 Sze VIII. 25 P 77 XI. 26 P II. 27 Vas V. 30 K VIII. 31 Cs 78 XII. 2 Cs III. 4 Szom VI. 5 H IX. 6 Sze 79 IX 6 H XII. 8 Sze III. 10 P VI. 11 Vas 80 IX 12 Vas XII. 14 K III. 16 Cs VI. 17 Szom 81 IX 18 Szom XII. 20 H III. 22 Sze VI. 23 P 82 IX 24 P XII. 26 Vas III. 28 K VI. 29 Cs 83 IX 30 Cs I. 1 Szom IV. 3 H VII. 5 Sze 84 X 6 Sze I. 7 P IV. 9 Vas VII. 11 K 85 X 12 K I. 13 Cs IV. 15 Szom VII. 17 H 86 X 18 H I. 19 Sze IV. 21 P VII. 23 Vas 87 X 24 Vas I. 25 K IV. 27 Cs VII. 29 Szom 88 X 30 Szom I. 31 H V. 3 Sze VIII. 4 P 89 XI. 5 P II. 6 Vas V. 9 K VIII. 10 Cs 90 XI. 11 Cs II. 12 Szom V. 15 H VIII. 16 Sze 91 XI. 17 Sze II. 18 P V. 21 Vas VIII. 22 K 92 XI. 23 K II. 24 Cs V. 27 Szom VIII. 28 H 93 XI. 29 H III. 1 Sze VI. 2 P IX. 3 Vas 16

17 7. Az időmérlegnaplók kitöltöttsége Az év valamennyi időmérlege közül a 15-nél kevesebb tevékenységsort tartalmazó naplók aránya 4%, az erősen részletezett, sorosaké 4,8%. A leggyakoribb kitöltöttség a 20 és 29 sor közé esik, ami a naplók közel kétharmadára jellemző (3. tábla). Az egyes igazgatóságok között lényeges különbségeket találunk a naplók kitöltöttsége, a tevékenységsorok száma szerint: a teljes éves felvétel átlaga 24 tevékenységsor, a legalacsonyabb megyei átlag sor (Békés, Somogy Komárom-Esztergom, ahol a 20 sornál kevesebbet tartalmazó naplók aránya 44 50%), a legmagasabb sor (Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok, Zala Szabolcs-Szatmár, Vas, ahol a soros naplók aránya igen magas, 21 31% közé esik) (4-5. tábla). Jóval egységesebb a táplálkozási felvétel részletezettsége, amely átlagosan 11 étkezési egységből áll, egyedül Vas megyében találunk kiemelkedően magas, 14 egységes átlagot. A felvételi év során periódusonként is változott a naplók részletezettsége (4. tábla). Az első két periódusra országosan 24 soros, a 3-4. periódusra ennél valamivel alacsonyabb, 23 soros átlagos kitöltöttség volt jellemző. Egyenletesen magas tevékenységátlagot tartott fenn a teljes felvételi évben Vas (27 sor), Zala és Baranya (26 sor), az elsőtől a negyedik periódusig fokozatosan csökkent a kitöltöttség Bács-Kiskunban (24-ről 21 sorra), Borsodban (25-ről 21 sorra), Csongrádban (26-ról 23 sorra), Szolnokon (28-ról 24 sorra), Győr-Sopronban (26-ról 24 sor). Szabolcsban és Szolnokon a 2. periódusban volt a legmagasabb a tevékenységátlag (28 sor). A csökkenő kitöltöttség feltehetően a kérdezők túlterhelésének következménye (a 3. periódusban az EU-felvételből adódó többletterhelés, az ÁMÖ, majd a népszámlálási előkészületek stb.). 17

18 3. Az összes időmérlegnapló megoszlása a bejegyzett sorok száma szerint (részletes bontás) Megnevezés A tevékenységsorok száma Együtt Összesen, napló, db Összesen, napló, % 0,1 3,9 19,6 36,3 26,2 9,2 3,4 1,4 100,0 4. Az 1999/2000. évi időmérleg-felvételben a naplók megoszlása a bejegyzett sorok száma szerint, igazgatóságonként Megye A tevékenységsorok száma Együtt a naplók %-a száma 01 Budapest 19,9 70,4 9,7 100, Baranya 4,0 75,1 21,0 100, Bács-Kiskun 33,9 56,5 9,6 100, Békés 50,2 47,0 2,9 100, Borsod-Abauj-Zemplén 27,4 60,5 12,1 100, Csongrád 24,8 55,8 19,5 100, Fejér 29,4 56,7 13,9 100, Győr-Sopron 6,4 80,6 13,0 100, Hajdú-Bihart 20,1 70,7 9,2 100, Heves 28,5 60,5 10,9 100, Komárom-Esztergom 46,2 45,1 8,7 100, Nógrád 26,3 52,9 20,8 100, Pest megye 21,7 65,6 12,7 100, Somogy 44,3 50,2 5,5 100, Szabolcs-Szatmár- Bereg 8,0 63,3 28,8 100, Jász-Nagykun-Szolnok 16,5 54,5 29,0 100, Tolna 28,1 56,4 15,6 100, Vas 8,5 60,9 30,6 100, Veszprém 36,4 56,6 7,0 100, Zala 12,5 60,7 26,8 100, Összesen 23,6 62,5 14,0 100,

19 Központi Statisztikai Hivatal Életmód-időmérleg felvétel, 1999/2000 Nyilvántartási száma: 1711 VÁLASZKÓDOK JEGYZÉKE (Rövidítése a kérdőíveken: VKJ) A HÁZTARTÁS SZEMÉLYI ÖSSZETÉTELE ÉS FŐBB ADATAI (rövidítve: HSZÖ) 1. SZEMÉLYI KÉRDŐÍV (rövidítve: 1 SZK) 1. Családi állapot: HSZÖ 4/a. oszlop (1) nőtlen, hajadon, (2) házas, házastársával együtt él, (3) házas, de különváltan él, (4) özvegy, (5) elvált 2. Családi állás: HSZÖ 4/b. oszlop: (1) férj (2) feleség (3) élettárs, (4) gyermekével egyedül élő apa vagy anya, (5) gyermek, (6) felmenő rokon, (7) egyéb rokon, (8) nem rokon, (9) egyedülálló 3. Ideiglenes távollét oka: HSZÖ 4/c. oszlop: Belföldön: (1) tanulás, (2) munkavégzés, (3) egyéb (sorkatonai szolgálat, büntetésvégrehajtó int. stb.) Külföldi tartózkodás: (4) tanulás, (5) munkavégzés, (6) egyéb (9) Nincs távol 4. Legmagasabb befejezett iskolai végzettség: HSZÖ 5/a. oszlop; 2. SZK, I/2. 5. oszlop (1) általános iskola 8 osztályánál kevesebb, (2) általános iskola 8 osztálya, (3) tanonciskola, szakmunkásbizonyítvány (1961-től), vagy szakiskolai oklevél (1976-tól) (4) szakközépiskolai érettségi, (5) technikumi oklevél, (6) gimnáziumi érettségi, (7) főiskolai oklevél, (8) egyetemi oklevél, (9) nem tudja 19

20 5. Gazdasági aktivitás: HSZÖ 6. oszlop (01) dolgozik, keresőtevékenységet folytat (aktív kereső), (02) az év folyamán idénymunkát, alkalmi munkát végzett (aktív kereső), (03) öregségi, vagy özvegyi nyugdíj mellett foglalkoztatott, (04) rokkant nyugdíj mellett foglalkoztatott, (05) gyermekgondozási ellátás (gyes, gyed, gyet) mellett foglalkoztatott, (06) nappali tagozaton tanuló foglalkoztatott, (07) sorkatonai szolgálatot teljesít, (08) gyermekgondozás (nevelés) címén ellátásban részesül, keresőmunkát nem végez, (09) ápolási díjban részesül, (10) saját jogú, öregségi, vagy hozzátartozói jogon folyósított (pl. özvegyi) nyugdíjban, járadékban részesül, keresőmunkát nem végez, (11) rokkant nyugdíjas, leszázalékolt, keresőmunkát nem végez, (12) munkanélküliként ellátásban részesül, (13) egyéb rendszeres ellátásban (pl. szociális segély, ösztöndíj) részesül, (14) vagyonából, vagy egyéb, nem munkával kapcsolatos jövedelméből él eltartottak: iskoláskor alatti gyermek: (15) állandó otthoni felügyelettel, (16) bölcsődébe jár, (17) óvodába jár, nappali tagozaton tanuló: (18) általános iskolai tanuló, vagy alsó középiskolás (1 8. tanévet végző), napközis ellátással, (19) általános iskolai tanuló, vagy alsó középiskolás (1 8. tanévet végző), napközis ellátás nélkül, (20) szakmunkás tanuló, szakiskolás, (21) középiskolás (9 15. tanévet végző), (22) felsőfokú tanintézet hallgatója, (23) háztartásbeli, (24) egyéb eltartott (ellátásban már nem részesülő munkanélküli, közületi eltartott) 6. Foglalkozási viszony: HSZÖ 7/a. oszlop; 1. SZK: 1/4. 6/a. oszlop; 2 SZK, I/2-3/a. oszlop (11) közalkalmazott, köztisztviselő, bírói, ügyészi szolgálati viszony (12) alkalmazott szövetkezetnél, (13) alkalmazott társas vállalkozásnál, (14) alkalmazott önállónál, (19) alkalmazásban álló (megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott is), külön megnevezés nélkül, (20) alkalmi munkavállaló, idénymunkás, napszámos, (30) szövetkezet tagja, (40) társas vállalkozás (kft., pjt., bt. stb.) tagja, vagy tulajdonosa (51) egyéni vállalkozó, alkalmazott nélkül, (52) egyéni vállalkozó 1 9 alkalmazottal, (53) egyéni vállalkozó 10 és több alkalmazottal, (59) egyéni vállalkozó, külön megnevezés nélkül (60) szellemi szabadfoglalkozású, (70) segítő családtag, (80) közhasznú munkát végez, (99) nem tudja 20

21 7. Beosztottak száma: HSZÖ 7/b. oszlop, 1 SZK, I/4./6/b, 2 SZK, I/2-3/b. oszlop (0) nincs beosztott, (1) 1 fő, (2) 2 9 fő, (3) 10 és több fő 8. Műszakbeosztás: HSZÖ 7/c. oszlop nappali műszakbeosztásban dolgozó (1) egyműszakos (2) kétműszakos éjszakai műszakbeosztásban (is) dolgozó (3) egyműszakos (4) kétműszakos (5) háromműszakos (6) 24 órás szolgálatot teljesítő (7) egyéb műszakbeosztású (pl. kötetlen munkaidőben dolgozók) 9. Foglalkozás: HSZÖ 8. oszlop, 1 SZK, I/4./5, 2 SZK, I/2-2. oszlop A konkrét foglalkozás és beosztás beírása alapján a FEOR-93 szerint kódolva. 10. A munkahely ágazata, főtevékenysége: HSZÖ 9/a. oszlop; 1 SZK: I/4./1; 2 SZK: I/2./4, (01) mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, (02) halászat, (03) bányászat, (04) feldolgozóipar, (05) energiaipar, vízellátás, (06) építőipar, (07) kereskedelem, javítás, karbantartás, (08) szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, (09) szállítás, raktározás, posta, távközlés, (10) pénzügyi tevékenység, (11) ingatlanügyletek, bérbeadás, (12) közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (13) oktatás, (14) egészségügy, szociális ellátás, (15) egyéb közösségi, személyi szolgáltatás, (16) alkalmazottat foglalkoztató magánháztartás, (17) területen kívüli szervezet, testület 11. A munkahely, vagy nappali tagozatos tanulóknál az iskola települése: HSZÖ 9/b. oszlop (1) megegyezik a lakóhely településével, (2) más település (a napi/heti ingázás kimutatására) 21

22 12. A munkahely tulajdoni jellege: 1 SZK, I/4./2, HSZÖ 9/c. (1) állami, önkormányzati, (2) egyházi, (3) társadalmi, non-profit szervezet (pl. párt, szakszervezet, egyesület, alapítvány, kht), (4) szövetkezet, áfész, (5) kizárólag belföldi magántulajdonú (egyéni vagy társas), (6) belföldi vegyes (7) részben vagy egészben külföldi magántulajdonú (egyéni vagy társas), (8) egyéb (pl. külföldi képviseletek alkalmazottja), (9) nem tudja 13. A munkahelyének települése: 1 SZK, I/4./3 Településazonosító (Budapesten a kerületet is jelölni kell) 14. A munkahelyén dolgozók létszáma: 1 SZK, I/4./4 (1) egyedül dolgozik, (2) 2 9 fő, (3) fő, (4) fő, (5) fő, (6) fő (7) fő (8) 1000 fő vagy több, (9) nem tudja 15. A megszűnés oka: 1 SZK, I/4./8 (1) nyugdíjazás, (2) átszervezés, létszámleépítés, (3) a munkahely megszűnése, (4) áthelyezés, (5) kilépés (anyagi, egyéni, vagy családi okból), (6) egyéb ok, (9) nincs válasz, (0) nem szűnt meg, 16. Ha jelenleg nem dolgozik, mi az oka? 1 SZK, III/3. (01) már talált munkát, ahol 2 héten belül dolgozni kezdhet (02) inaktív státusú (tanul, nyugdíjas, gyesen van), ami mellett nem akar munkaviszonyt létesíteni, (03) most fejezte be az iskolát, és állást keres, (04) tovább akar tanulni, felvételire készül, ezért otthon van, (05) távmunka végzéséhez képzi magát, vagy erre készül, (06) eddig nem talált megfelelő munkát, (07) lakóhelyén és környékén nincs munkalehetőség, tartós betegsége és/vagy fogyatékossága miatt (08) nem képes munkát vállalni, vagy: (09) nem alkalmazzák, (10) családi okok miatt (gyermeknevelés, betegápolás), (11) egyéb okból nem akar elhelyezkedni, továbbtanulni 22

23 JÖVEDELEMKIEGÉSZÍTÉSRE VONATKOZÓ KÉRDÉSEK, 1 SZK, IV/ A tevékenység tartalma: 1 SZK, IV/2./1. oszlop (01) ipari jellegű szakmunka, javítás, karbantartás, (02) háziipari jellegű bedolgozás, (03) éptőipari munka, (04) kereskedői, (05) személyi szolgáltatói tevékenység (pl. fodrászat) (06) szállítás, fuvarozás (07) ügynöki tevékenység (pl. biztosítási, termékügynök) (08) háztartási alkalmazotti munkák (pl. főzés, mosás, takarítás) (09) beteggondozás, (10) gyermekfelügyelet, (11) kvalifikált szellemi tevékenység (tanítás, fordítás stb.), (12) egyéb szellemi munka (pl. gépelés), (13) egyéb (segédmunka), (14) lakás bérbeadása, (15) fizetővendéglátás, falusi turizmus keretében végzett tevékenység, (16) műhely, termőföld bérbeadása, (17) mezőgazdasági tevékenységet folytat, (18) munkahelyén túlórázik, (19) egyéb, (99) ismeretlen 18. Munkaszerződés: 1 SZK, IV/2./2. oszlop (1) nincs, (2) határozatlan időre, (3) meghatározott időre szól 19. A tevékenység jogi kerete: 1 SZK, IV/2./3. oszlop (1) magánszemélyként, (2) vállalkozóként, (9) ismeretlen 20. A tevékenység rendszeressége: 1 SZK, IV/2./4. oszlop (1) rendszeresen, folyamatosan, (2) szezonálisan, (3) alkalomszerűen, rendszertelenül 21. A tevékenység időráfordítása: 1 SZK, IV/2./5. oszlop a) szerződésben rögzített heti munkaideje, óra/hét vagy: b) ha munkaideje szerződésben nem rögzített, hány napot dolgozott az elmúlt 12 hónap folyamán: nap/év 23

24 1. HÁZTARTÁSI KÉRDŐÍV (rövidítve: 1 HT) 22. Hogyan jutott jelenlegi lakásához (az elsődleges lakáshasználati jogcímmel rendelkező személy)? 1 HT, I./2./c. kérdés (01) építette, (02) vásárolta, (03) önkormányzati bérlakását vásárolta meg, (04) önkormányzati, OTP, szövetkezeti lakást vett, (05) önkormányzati lakáskiutalás, (06) szolgálati lakás, (07) cserélte, (08) örökölte, (09) ide született a szülők, rokonok befogadták, (10) ide született a szülők, rokonok befogadták, majd örökölte, (11) teljes lakást bérel, (12) albérlet, (13) eltartási szerződést kötött, (14) jogcím nélküli lakáshasználó, (15) egyéb 2. HÁZTARTÁSI KÉRDŐÍV (rövidítve: 2 HT) 23. Hitelek, kölcsönök, egyéb törlesztések típusai: 2 HT II/1/a., II/2., II/3 (01) lakásépítési, Hátralékok (elmaradt befizetések) törlesztése (02) lakásvásárlási, (10) lakbér vagy közös költség (03) lakásfelújítási, -korszerűsítési, (11) távfűtési díj (04) áruvásárlási, (12) villany (05) mezőgazdasági, (13) gáz (06) vállalkozói hitel, (14) telefon (07) személyi kölcsön, (15) adó (08) jelzálog kölcsön (16) biztosítás (09) magánszemélytől felvett, (17) egyéb tartozás, fizetési kötelezettség egy évnél hosszabb lejáratú kölcsön 24. A segélyezett háztartások számára folyósított segélytípusok: 2 HT II/4/a Nem átmeneti segélytípusok: Átmeneti segélytípusok: (01) Munkanélküliek jövedelempótló támogatása (14) Átmeneti segély pénzben (02) Aktív korúak szociális segélye (15) Átmeneti segély: kamatmentes kölcsön (03) Gyermeknevelési támogatás (16) Tankönyvjuttatás (04) Rendszeres gyermekvédelmi támogatás (pénzbeli, természetbeni) (17) Gyermekintézmények térítési díjának (05) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (pénzbeli, részbeni vagy teljes átvállalása természetbeni) (06) Gyermektartási díj megelőlegezése (18) Élelmiszersegély, vásárlási utalvány (07) Otthonteremtési támogatás (19) Ruhasegély 24

25 (08) Lakásfenntartási támogatás (pénzbeli, természetbeni) (20) Egyéb természetbeni átmeneti segély (09) Időskorúak járadéka (10) Közgyógyellátás alanyi/ méltányossági /normatív jogon (11) Mozgáskorlátozottak támogatásai Egyéb segélytípusok (12) Ápolási díj alanyi/ méltányossági jogon (21) Egyéb pénzbeni támogatás (13) Temetési segély (22) Egyéb természetbeni támogatás 25. Táblázat a földterületi adatok átszámításához: 2 HT I/1/a. Amennyiben a megkérdezett művelési áganként eltérő mértékegység szerint tudta csak megadni összes művelt földterületének nagyságát, azokat egy mértékegységre (m 2 -re) kell utólag átszámítani és kódolni. (1 ha= m 2 ) Négyszögöl= m 2 Kataszteri hold= m 2 1= 4 100= 360 1= = 7 200= 719 2= = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = =

26 1. VÁLASZKÓD-KÁRTYA a kérdezés során a megkérdezetteknek bemutatásra 1-KÁRTYA/1 GYŰJTŐÍV, VI/1. kérdéshez, a felvétel téli és nyári periódusaiban: 1. Mennyi volt a háztartás utolsó havi nettó jövedelme a felsorolt kategóriák szerint? (00) nem volt jövedelmük (01) 20 ezer Ft alatt (02) ezer Ft között (03) ezer Ft között (04) ezer Ft között (05) ezer Ft között (06) ezer Ft között (07) ezer Ft között (08) ezer Ft között (09) ezer Ft között (10) ezer Ft között (11) ezer Ft között (12) ezer Ft között (13) ezer Ft között (14) ezer Ft között (15) ezer Ft között (16) ezer Ft között (17) ezer Ft között (18) ezer Ft között (19) 400 ezer Ft vagy több 26

27 1-KÁRTYA/2 22. (sorszám a VKJ szerint) 1. HÁZTARTÁSI KÉRDŐÍV, 1./2./c kérdés Hogyan jutott jelenlegi lakásához az elsődleges lakáshasználati jogcímmel rendelkező személy? (01) építette, (02) vásárolta, (03) önkormányzati bérlakását vásárolta meg, (04) önkormányzati, OTP lakást vett, (05) önkormányzati lakáskiutalás, (06) szolgálati lakás, (07) cserélte, (08) örökölte, (09) ide született a szülők, rokonok befogadták, (10) ide született a szülők, rokonok befogadták, majd örökölte, (11) teljes lakást bérel, (12) albérlet, (13) eltartási szerződést kötött, (14) jogcím nélküli lakáshasználó, (15) egyéb 27

28 2. VÁLASZKÓD-KÁRTYA a kérdezés során a megkérdezetteknek bemutatásra 2-KÁRTYA/1 23. (sorszám a VKJ szerint) 2. HÁZTARTÁSI KÉRDŐÍV, II/1/a., II/2., II/3. kérdésekhez Hitelek, kölcsönök, egyéb törlesztések típusai (01) lakásépítési, (02) lakásvásárlási, (03) lakásfelújítási, -korszerűsítési, (04) áruvásárlási, (05) mezőgazdasági, (06) vállalkozói hitel, (07) személyi kölcsön, (08) jelzálog kölcsön (09) magánszemélytől felvett, egy évnél hosszabb lejáratú kölcsön Hátralékok (elmaradt befizetések) törlesztése (10) lakbér vagy közös költség (11) távfűtési díj (12) villany (13) gáz (14) telefon (15) adó (16) biztosítás (17) egyéb tartozás, fizetési kötelezettség 28

29 24. (sorszám a VKJ szerint) 2-KÁRTYA/2 2. HÁZTARTÁSI KÉRDŐÍV, II/4/a. kérdés A segélyezett háztartások számára folyósított segélytípusok Nem átmeneti segélytípusok: (01) Munkanélküliek jövedelempótló támogatása (02) Aktív korúak szociális segélye (03) Gyermeknevelési támogatás (04) Rendszeres gyermekvédelmi támogatás (pénzbeli, természetbeni) (05) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (pénzbeli, természetbeni) (06) Gyermektartási díj megelőlegezése (07) Otthonteremtési támogatás (08) Lakásfenntartási támogatás (pénzbeli, természetbeni) (09) Időskorúak járadéka (10) Közgyógyellátás alanyi/ méltányossági /normatív jogon (11) Mozgáskorlátozottak támogatásai (12) Ápolási díj alanyi/ méltányossági jogon (13) Temetési segély Átmeneti segélytípusok: (14) Átmeneti segély pénzben (15) Átmeneti segély: kamatmentes kölcsön (16) Tankönyvjuttatás (17) Gyermekintézmények térítési díjának részbeni vagy teljes átvállalása (18) Élelmiszersegély, vásárlási utalvány (19) Ruhasegély (20) Egyéb természetbeni átmeneti segély Egyéb segélytípusok (21) Egyéb pénzbeli támogatás (22) Egyéb természetbeni támogatás 29

30 3-KÁRTYA/1 3. VÁLASZKÓD-KÁRTYA a kérdezés során a megkérdezetteknek bemutatásra 2. HÁZTARTÁSI KÉRDŐÍV, II/6/a-b. oszlopok kérdéseihez Legutóbb a) mikor és b) hol vásárolta/vásárolták az alábbiakat? (A táblázatban felsorolt 1 11 termékkel kapcsolatban) a) mikor vett / vettek utoljára... b)... és hol vásárolta(k) utoljára? (0) nem szokott / nem szoktak venni, nincs rá szükség (1) az elmúlt 4 héten belül, (2) 4 héten belül nem, de 12 hónapon belül igen, (3) 12 hónapon belül nem (0) nem szokott / nem szoktak venni, nincs rá szükség (1) környékbeli kis üzletben, (2) diszkontban, (3) bevásárlóközpontban, (4) nagyáruházban, szaküzletben, (5) butikban, (6) használtcikk boltban, turkálóban, bizományiban, (7) piacon (MDF-, kínai piac is), (8) utcai árusnál, (9) egyéb helyen 30

31 3-KÁRTYA/2 2. HÁZTARTÁSI KÉRDŐÍV, II/7/a-b. oszlopok kérdéseihez Másoktól kapott és másoknak adott anyagi és nem anyagi támogatások (A táblázatban felsorolt 1 9 támogatási fajtával kapcsolatban:) a) Kitől kapott legutóbb segítséget, támogatást? (0) senkitől nem kapott Kinek nyújtott legutóbb segítséget, támogatást? (0) senkinek nem adott b) Mikor kapott / adott ilyen segítséget utoljára? (0) mert nem vonatkozik rájuk / nem volt rá szükség, (9) nem kapott/nyújtott ilyen támogatást, bár előfordult, hogy szükség lett volna rá kapott, éspedig: (1) szülőtől, (2) gyerektől, (3) egyéb rokontól, (4) baráttól, (5) szomszédtól, (6) önkormányzattól vagy intézményétől (pl. iskolától), (7) egyháztól, (8) alapítványtól, egyesülettől (9) egyéb vagy ismeretlen személytől, intézménytől nyújtott, éspedig (1) szülőnek, (2) gyereknek, (3) egyéb rokonnak, (4) barátnak, (5) szomszédnak, (6) önkormányzat vagy intézménye (pl. iskola) részére (7) egyház részére, (8) alapítvány, egyesület részére (9) egyéb vagy ismeretlen személy, intézmény részére kapott, illetve nyújtott: (1) az elmúlt 4 héten belül, (2) 4 héten belül nem, de 12 hónapon belül igen, (3) 12 hónapon belül nem 31

32 4-KÁRTYA/1 4. VÁLASZKÓD-KÁRTYA a kérdezés során a megkérdezetteknek bemutatásra 16. (sorszám a VKJ szerint) 1. SZEMÉLYI KÉRDŐÍV, III/3. Ha jelenleg nem dolgozik, mi ennek az oka? (01) már talált munkát, ahol 2 héten belül dolgozni kezdhet, (02) inaktív státuszú (tanul, nyugdíjas, gyesen van), ami mellett nem akar munkaviszonyt létesíteni, (03) most fejezte be az iskolát, és állást keres, (04) tovább akar tanulni, felvételire készül, ezért otthon van, (05) távmunka végzéséhez képzi magát, vagy erre készül, (06) eddig nem talált megfelelő munkát, (07) lakóhelyén és környékén nincs munkalehetőség, tartós betegsége és/vagy fogyatékossága miatt (08) nem képes munkát vállalni, vagy: (09) nem alkalmazzák, (10) családi okok miatt (gyermeknevelés, betegápolás), (11) egyéb okból nem akar elhelyezkedni, továbbtanulni 32