Július. Aug us ztus. Sze pte mbe r. K Sz Cs P Sz V

Átírás

1 Július H K Sz Cs P Sz V Aug us ztus H K Sz Cs P Sz V Sze pte mbe r H K Sz Cs P Sz V

2 MUNKAÜGYI KALENDÁRIUM 2003 harmadik negyedév Kiadja a Foglalkoztatási Hivatal Kutatási Fıosztálya 1066 Mozsár u 14 ISSN Szerkesztette dr Berki Erzsébet Berki Erzsébet 2003

3 TARTALOM Parlament, kormány, tárcák, önkormányzatok 3 Konzultatív fórumok 26 Foglalkoztatás 31 Szakszervezetek 40 Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) 40 Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) 42 Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) 46 Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSZDL) 48 Munkástanácsok Országos Szövetsége (Munkástanácsok) 50 Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) 59 Szakszervezetek Együttmőködési Fóruma (SZEF) 65 Munkáltatók 72 Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) 73 Kereskedık és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) 74 Magyar Iparszövetség (OKISZ) 76 Mezıgazdasági Szövetkezık és Termelık Országos Szövetsége (MOSZ) 77 Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) 78 Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ) 79 Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) 80 Munkaügyi viták 82 Kis munkaügyi kapcsolatok sajtófigyelı 97 Napi- és hetilapok 97 Folyóiratok 108 Jogszabályok 2003 III negyedév

4 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Hír A munkaügyi tárca július 1-ével módosította a foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvényeket A Munka Törvénykönyve legfontosabb módosításai a kényszervállalkozók kiszőrésére vonatkoznak A július 1-jén életbe lépı rendelkezések értelmében, ha az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Fıfelügyelıség vizsgálata során álszerzıdésre bukkan, megbírságolja a céget, kötelezi a munkaszerzıdés megkötésére és megállapítja, hogy mióta áll fenn ez az állapot Jelzése nyomán az adóhivatal megállapíthatja, hogy mekkora az az összeg, amit a cég megspórolt azzal, hogy dolgozóját vállalkozóként foglalkoztatta Az ily módon ki nem fizetett járulékot a közterhek elévülésének idıpontjáig öt évre visszamenıleg az adóhatóság behajtja A vállalkozásba kényszerített munkavállaló visszakérheti az általa befizetett járulékot Ha a szerzıdéssel foglalkoztatott kevesebb szja-t fizetett, azt szintén visszamenıleg meg kell fizetnie A munkáltatók az év végéig türelmi idıt kaptak a szerzıdések átalakítására A köztisztviselıi törvény több módosító rendelkezése ugyancsak július 1-jén, a köztisztviselık napján lép hatályba Az új rendelkezés visszaállítja az ügykezelık közszolgálati jogviszonyát, ami mintegy 7-8 ezer dolgozót érint Az illetményszorzók július 1-jével 30 százalékkal emelkednek A törvénymódosítás lehetıvé teszi, hogy a 110 ezer köztisztviselı mellett 60 ezer közszolgálati alkalmazott is állami kezesség mellett vehessen fel kiegészítı kamattámogatású hitelt Szigorítás viszont, hogy egy idıben csak egy ilyen kölcsönük lehet Új elem, hogy a törvény 200 százalékra emeli a köztisztviselık ruhapénzét Az önkormányzatoknak lehetıvé teszi, hogy a helyi sajátosságok figyelembevételével állapíthassanak meg illetménykiegészítést és vezetıi pótlékot Az új szabályozás lehetıvé teszi a polgármesterek korkedvezményes nyugdíjazását is A törvénymódosítás egy másik rendelkezése szerint a köztisztviselık bármilyen nyelvvizsga esetén kaphatnak nyelvpótlékot; az angol, a német és a francia nyelvek esetében viszont emelkedik a fizethetı pótlék mértéke Hír A jövı évre készülı költségvetésben a Pénzügyminisztérium 3%-os gazdasági növekedéssel és négyszázalékos inflációval számol Továbbra is elkötelezettnek tőnik a kormány, hogy az államháztartás hiányát tovább csökkentse az idénre várható 4,5-5 százalékos GDP-arányos deficitrıl Ez 1-1,5 százalékponttal csökkenhet, vagyis a hiányt 3,5 százalékban határoznák meg, nyilatkozta Veres János pénzügyi államtitkár Minimális béremelésre számíthatnak a jövı évben a közszférában foglalkoztatottak, a kabinet az ıszi érdekegyeztetı tárgyalásokon hasonlóan mérsékelt bérkiáramlásról szeretne megalkudni a versenyszférában is A kormány inflációs célja gyakorlatilag megegyezik a jegybank 2004-re adott 4,1 százalékos inflációs elırejelzésével, és csak kicsivel haladja meg a piaci elemzık átlag 4,3 százalékos prognózisát Hír Ne zárjon be a kabinet 600 kistelepülésen mőködı postát, illetve ne szüntessen meg a falvak számára létfontosságú 3 ezer kilométernyi vasúti szárnyvonalakat, szólította fel a kormányt Szita Károly, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség önkormányzati tagozatának elnöke Gyır-Moson-Sopron megyében 46 kistelepülés közös petícióban tiltakozott a kormánynál a postahivatalok bezárása ellen, véleményük szerint a kabinet intézkedései a falu lakosság-megtartó erejét tovább csökkentik 4

5 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Hír Az Európai Unióban irányelv írja elı a maximális munkaidıt, ezen belül a tagországok törvényei, kollektív és egyéb munkaszerzıdések alapján történik a munkaidı kialakítása A legtöbb munkavállaló (az uniós munkavállalók 70 százaléka) kollektív szerzıdések alapján dolgozik és kap szabadságot A magyarországi átlagos 40 órához képest Görögország kivételével minden EUtagországban kevesebbet dolgoznak Hír A szakszervezetek igényt tartanak a minimálbér bruttó értékének jövı évi emelésére, nem fogadják el, hogy változatlan maradjon a legkisebb bér és csak az adójogszabályok révén nettóban érjen többet A magyarországi 50 ezer forintos minimálbér euróban számolva még mindig távol áll az Európai Unió tagországaiban kötelezı minimálbérektıl 2002 januárjában a havonkénti 50 ezer forintos magyarországi minimálbér 210 eurónak felelt meg Lényegesen magasabb volt a minimálbér a többi tagországban Így például Hollandiában 1207, Belgiumban 1163, Franciaországban 1126, Nagy-Britanniában 1124 euró Ugyanakkor Szlovákiában a legkisebb kötelezı bér összege 118 euró volt A visegrádi országok közül a magyarországinál alacsonyabb, 153 eurós havonkénti minimálbért volt kötelezı fizetni Csehországban is, miközben a magyarországi minimálbérszintnek felelt meg 212 euróval a lengyelországi legkisebb bér Hír A Magyar Rádió vezetıi szigorúan titkos tervezetet köröztetnek arról, hogy hogyan lehetne hatékonyabb a rádió, ennek keretében jelentıs létszámcsökkentést terveznek Az MR 500 fıvel mőködik majd, és a Magyar Televízióval (MTV), a Duna tévével illetve a Magyar Távirati Irodával (MTI) együtt egy médiaparkba költözik Egyes munkatársak attól tartanak, a változások nagyarányú elbocsátásokkal járnának, míg mások azt hangsúlyozzák: ha minden marad a régiben, az MR menthetetlenül tökre megy Hír Az elmúlt évtizedben több mint hárommillióval csökkent a szakszervezetek taglétszáma, ma már alig 650 ezer szervezett dolgozó fizet tagdíjat A gazdaság átalakulása, a kormányzati ciklusok változó gyakorlata nyomán válságba került a rendszerváltás során kialakult hazai szakszervezeti struktúra állapítja meg egy, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával készült tanulmány A kutatási eredményeket összegzı elemzés szerint a csendes válság jele a szakszervezeti tagság lassú, de folyamatos apadása, a munkahelyi szakszervezetek gyenge pozíciója, az ágazati és országos szintő szervezetek szegénysége A gazdasági modellváltás az állami nagyvállalatok megszőnése, privatizációja különösen a versenyszférában mőködı szakszervezeteket sújtotta A tagság megırzése szinte csak a közszféra védettebb pozíciójú munkahelyein sikerült Az APEH kimutatása szerint az utóbbi két évben legalább százezerrel csökkent a tagdíjfizetı szakszervezeti tagság, amely mára alig 650 ezer fıre tehetı A szakszervezetek évi 3-4 milliárd forint tagdíjbevétellel rendelkeznek A kutatók szerint a helyzet kulcsa a szakszervezeti tagszervezés erısítésében rejlik Ez pedig csak szakszervezetközi összefogással érhetı el Hír A Magyar Rádió elnöksége a Népszava július 14-i számában megjelentekre reagálva sajtóközleményt adott ki A Magyar Rádió Részvénytársaság elnöksége megdöbbenve olvasta a Népszava 2003 július 14-i számában azt a címlapos Népszava-információt, amely a Magyar Rádió ötszáz 5

6 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK fıre való létszámleépítését fejtegeti A Magyar Rádió Rt elnöksége a közvélemény tudomására kívánja hozni, nem áll szándékában semmiféle létszámleépítés Viszont szeretné megkapni a kormányzattól azt a 350 millió forintot, amely egy korábbi létszámcsökkenés kapcsán jár az intézménynek A Magyar Rádió Rt elnöksége továbbá közli, hogy nem köröztet semmilyen titkos dokumentumot Az a dokumentum, amelyre a Népszava feltehetıen hivatkozott, a Miniszterelnöki Hivatalból érkezett egy hete, nem a Magyar Rádió kérésére készült, s egyáltalán nem titkos Hír Tavaly a vártnál nagyobb, az elızı évihez mérten 15 százalékos növekedést produkálva több, 33 milliárd dollárnyi külföldi tıke áramlott Kelet- Közép-Európába A korábbi kedvenc, Magyarország a nagy béremelkedés, a forinterısödés miatt vesztett népszerőségébıl, sıt tıkeelvándorlás figyelhetı meg állapítja meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung a bécsi WIIW intézet adataira hivatkozva Csehországba, Lengyelországba, Szlovákiába köszönhetıen a még le nem zárult privatizációnak folytatódott a nagyütemő tıkebeáramlás, Csehországba egy év alatt kilenc, Lengyelországba és Szlovákiába egyenként négymilliárd dollárt tett ki a külföldi tıkeberuházás Magyarországra mindössze 858 millió dolláros invesztíció érkezett A Magyarország iránti viszonylagos érdektelenséget a bécsi gazdaságkutató intézet fıként azzal magyarázza, hogy a fajlagos bérköltség a környezı államoké kétszeresével, 30 százalékkal ment feljebb Idén javulhat a helyzet, mert Magyarországon állami bankokat dobnak piacra, másfelıl a környezı államokban csökkennek a külföldi tıke számára vonzó befektetési lehetıségek Hír A Munka Törvénykönyve átfogó felülvizsgálatával összehangolva, kellı türelemmel kellene kimunkálni az önfoglalkoztatókra vonatkozó szabályokat, a kapkodással kialakított szabályozás újabb csapdát jelentene az érdekelteknek, jelezték a munkaadói érdekképviseletek, kamarák a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium szakmai vitára bocsátott elıterjesztésére reagálva A minisztériumba érkezı vélemények között volt olyan javaslat is, hogy az új önfoglalkoztatói szabályozás megalkotásáig vonják vissza az Mt-ben, illetve a munkaügyi ellenırzésrıl szóló törvényben a közelmúltban bevezetett változtatásokat Garzó Lilla helyettes államtitkár elmondta, több javaslat érkezett, mely szerint ne egy önfoglalkoztatói törvény készüljön, hanem az egyes szakterületekre külön-külön önálló jogszabály Így például a meglévı szakmai törvény módosításával vagy új törvény alkotásával kellene szabályozni a mővészek, az újságírók, a biztonsági és vagyonırök, a sportolók, a fuvarozók és más speciális szakterületek önfoglalkoztatását Több szakmai szervezet már törvénytervezet-vázlatot is küldött véleményéhez Hír A parlament 2001 ıszén két évvel elhalasztotta a közalkalmazotti tanácsok megválasztását A döntést az motiválta, hogy több szakszervezet is indokolatlannak találta a választást, némelyik a közalkalmazotti tanácsok létét is Igaz, e választás legitimálta a szakszervezeteket részben az érdekegyeztetés, részben a kollektívszerzıdés-kötés szempontjából A választás meghosszabbított mandátuma novemberben lejár A közszféra szakszervezetei megkezdték a felkészülést, hogy újabb három évre megválasszák a dolgozói képviseleteket 6

7 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Hír Jelentıs megszorításokkal, többek között a lakáshitel-törlesztés, és a munkavállalói nyugdíjjárulék adókedvezményének eltörlésével növeli a kormány a jövı évi bevételeket, miközben 180 milliárd forinttal költ majd többet autópálya-építésekre Egyszeri intézkedésekkel, a jelenlegi törvények módosítása nélkül legfeljebb milliárd forinttal emelhette volna a kormány az állami bevételeket jövıre, ami nem elég a költségvetés rendbetételéhez Ezért váltak szükségessé azok a megszorítások, amelyeket szerdán hagyott jóvá a kabinet, közölte Máté Dániel, a Pénzügyminisztérium szóvivıje A bevételnövelı intézkedések összesen mintegy 800 milliárd forintot hoznak jövıre az államkasszának, jelentıs részben a lakosság terheinek növelése árán A kormány 141 milliárd forinttal kurtítja meg a költségvetési intézmények anyagi támogatását, 69 milliárd forint állami agrártámogatást pedig uniós források váltanak ki További 153 milliárd forintot spórol a költségvetés a beígért adócsökkentések elhalasztásával Az szja-adókulcsok és a sávhatárok nem változnak 2004-ben Emellett a kabinet azzal számol, hogy a reálbérek is az idei szinten maradnak A költségvetési szférában is csak akkora lesz a béremelés, hogy azzal az infláció és a járulékterhek változása ellensúlyozható legyen Hír A bruttó átlagkereset 14,3 százalékkal, a nettó 18,1, és a reálkereset 13,2- vel nıtt az év elsı öt hónapjában az egy évvel korábbihoz képest A KSH adatai szerint január-májusban a nemzetgazdaságban átlagosan 2,733 millióan álltak alkalmazásban, 0,8 százalékkal többen, mint az elızı év azonos idıszakában Tavaly az év elsı öt hónapjában a bruttó átlagkereset 18,6, a nettó átlagkereset 18,2 százalékkal emelkedett, a reálkereset 11,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit Az idén január-májusban a teljes munka idıben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a versenyszférában 8,9, a költségvetési szférában 24,8 százalékkal nıtt a bázishoz képest A költségvetési terület magas keresetnövekedési ütemét azon tavalyi intézkedések áthúzódó hatásával magyarázható, amelyek az illetmények versenyszférához való felzárkóztatását célozták Az idén az elsı öt hónapban a teljes munka idıben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete 129,8 ezer forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 87,7 ezer forintot, a szellemieké 181 ezer forintot tett ki A versenyszférában dolgozók átlagosan 120,9 ezer forintot, ezen belül a fizikaiak 85,6 ezer forintot, a szellemiek 191,2 ezer forintot kerestek a vizsgált idıszakban A költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók átlagosan 150,3 ezer forintot kerestek, 99 ezer forintot a fizikai foglalkoztatásúak, 171,3 ezer forintot a szellemi foglalkozásúak A legjobban fizetı gazdasági ág a pénzügyi tevékenység volt, 257,8 ezer forintos bruttó átlagkeresettel Ezt követte a vegyipar 174,6 ezer forinttal, a közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosítás 161,7 ezer forinttal Hír A kormány jövıre 9-10 százalékos bérnövekedéssel számol, mondta László Csaba pénzügyminiszter egy tv-mősorban A kormány a bérek vásárlóértékét jövıre meg kívánja ırizni, ez azt jelenti: a kormány a bruttó bérek olyan növekedését tervezi, hogy az adótörvények szigorítását levonva, körülbelül az inflációnak megfelelı növekedés érhetı el a nettó béreknél A kormány a költségvetés készítésénél 4,5 százalékos inflációval számol Az adózásban tervezett intézkedések azonban jelentısen csökkentik az adott bruttó bérhez tartozó nettó jövedelmet Az eddig nyilvánosságra hozott számítások 7

8 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK szerint az elıirányzott adómódosítások mintegy 550 milliárd forinttal növelik a jövı évi büdzsé bevételeit, illetve az hogy mégsem változna jövıre a személyi jövedelemadó tábla, 153 milliárd forint bevételkieséstıl mentesíti a büdzsét A pénzügyminiszter korábbi kijelentése szerint az adópolitikai döntéseket az államháztartási hiány csökkentése érdekében hozta meg a kormány Hír A rendszerváltozás óta elıször vizsgálják a megyei közigazgatási hivatalok a közszolgálati munkahelyeken a dolgozói érdekképviseletek jogainak érvényesülését A közigazgatási szervezeteknél, önkormányzatoknál szeptember 30-ig azt ellenırzik, hogyan rendezıdnek a munkahelyi köztisztviselıi érdekegyeztetés során felmerült vitás kérdések, és betartják-e a tisztségviselık munkajogi védelmére vonatkozó szabályokat Hír Csúszik az eredetileg 2004 januárjára ígért jogszabály az önfoglalkoztatásról, mert a koncepció társadalmi vitája során kiderült, hogy általános szabályozással nem oldható meg a kényszervállalkozások problémája A munkaadók és a munkavállalók képviseleteitıl érkezett vélemények és javaslatok azt jelzik: bizonyos szakmákban, például a mővészek és az újságírók számára speciális szabályozásra lesz szükség, a biztonsági és vagyonırök, a fuvarozók vagy a sportolók esetében a már létezı speciális jogszabályokat kell az igényekhez igazítani Garzó Lilla, a munkaügyi tárca foglalkoztatáspolitikai helyettes államtitkára a javaslatokról elmondta: volt olyan indítvány, amelyik az elképzelés visszavonására vonatkozott A Mővészeti Szakszervezetek Szövetsége vagy a biztonsági és vagyonırök képviseletei például saját képükre szabnák az önfoglalkoztató jogviszonyt, s a javaslathoz szigorú normaszöveget is kidolgoztak Ugyanakkor a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Magyar Kereskedelmi Kamara azt érzékeltette, hogy összetett, komoly problémáról van szó Hír A kormányprogram szerint a legalább négy éve betegágy mellett dolgozó ápolók hőségjutalomként egyévi bruttó fizetésüknek megfelelı összeget, azaz átlagosan másfél millió forintot kaphatnak Az eredeti terv szerint a jutalom minden negyedik betegágy mellett töltött év után járna az érintetteknek Csakhogy az összesen milliárd forint kifizetése jelentısen megterhelné a költségvetést, felpörgetné az inflációt Éppen ezért szakértık az elmúlt egy évben számos variációt készítettek a kifizetés módjára vonatkozóan A szerdai kormányülésen elsı olvasatban tárgyalt javaslat szerint a jutalom kifizetése már jövıre megkezdıdne Elsı lépcsıben a harmincéves munkaviszonnyal rendelkezı, az elmúlt négy évben folyamatosan, három mőszakban betegágy mellett dolgozók kaphatnák meg ezt az összeget A számítások szerint ez 15 milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek, de az ágazati érdekképviseletek tiltakozása miatt a kormány elvetette a javaslatot Csehák Judit szakminiszter a kormányülés után jelezte: sokan igazságtalanak tartották, hogy jövıre a hetvenezer érintettbıl csak tízezren kapnák meg a hőségjutalmat Ezért talán helyesebb lenne, ha a kormány ban, két csomagban fizetne Hír Botrány van kirobbanóban a központosított illetményszámfejtı rendszer (KIR) körül, írta az egyik napilap Már több mint hatvan egészségügyi intézmény jelezte az Egészségügyi Gazdasági Vezetık Egyesületének (EGVE), hogy a program szinte használhatatlan A központosított számfejtést végzı 8

9 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK hivatal most arra kéri az érintett intézményeket: vizsgálják felül az elmúlt másfél év változóbéreinek elszámolását Ez körülbelül 300 ezer embert érint, akinek összes adatát alig pár hét alatt kell kigyőjteni Hír A Pénzügyminisztérium (PM) szerint gyakorlatilag már idén teljesül a kormány négy évre vonatkozó ígérete, miszerint a keresetek reálértéke huszonöt százalékkal emelkedik A tárca szerint tavaly a reálkeresetek 13,6 százalékkal emelkedtek, idén pedig nyolc százalék körüli növekedésre lehet számítani, így év végére vagyis két év alatt 22,7 százalékos emelkedés következik be A tárca számításai csúsztatásokon alapulnak, ennél fogva nem is igazak fogalmazott egy napilapnak Palkovics Imre A munkavállalói oldal soros elnöke szerint az elmaradni látszó adócsökkentés, az új járulékok bevezetése, az áfakulcsok eltolásából következı drágulások a reálkeresetek csökkenését eredményezik, ráadásul a forint leértékelése is harmincmilliárd forintot vesz ki a munkavállalók zsebébıl ebben az évben Hozzátette: mivel a pénzügyminiszterrel szemben a szakszervezetek tisztában vannak a számokkal, az érdekvédık nem tudják elfogadni a bérekkel kapcsolatos kormányzati terveket Hír A tervezettnél magasabb államháztartási hiány ellenére a közalkalmazottak és a köztisztviselık megkapják az idei 13 havi bérüket, igaz, a tervek szerint egységesen csak jövı januárban A közalkalmazottaknak eddig is az év elsı havában fizették a pluszpénzt, ám a köztisztviselıknek és a fegyveres testületek dolgozóinak eddig decemberben fizettek, így törvénymódosításra is szükség lesz Szők 15 milliárd forintot spórolhat ezzel az állam A Pénzügyminisztérium (PM) legfrissebb prognózisa szerint az államháztartás deficitje decemberre eléri a GDP 4,8 százalékát, ám ebben még nem szerepel a 53 heti nyugdíjak harmincmilliárd forintja Így az államháztartás hiánya idén a legjobb esetben sem lehet kisebb 950 milliárd forintnál legalábbis a PM szerint Hír A munkaügyi ellenırzés rendszerének átalakítását kezdeményezik a szakszervezetek, mert kevés a felügyelı, ezért az évi 28 ezer ellenırzés révén a 840 ezer vállalkozásnak csupán 3-4 százalékához jutnak el Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fıfelügyelet vezetıje, Békés András szerint az ellenırzés szabályozása már megfelel az EU-normáknak, a felügyelık létszáma azonban kevesebb, és jogosultságaik is gyengébbek, mint az uniós országokban Hír Az elsı félévben 13,2 százalékkal nıttek a reálkeresetek Magyarországon A nettó átlagbér 18,1 százalékkal emelkedett január júliusban, 4,3 százalékos volt az infláció A bruttó bérek 14,1 százalékkal emelkedtek, vagyis az állam az idén az adócsökkentésekkel jelentıs mértékben hozzájárult a keresetek növeléséhez A költségvetési szférában dolgozók bruttó keresete majdnem annyival emelkedett, mint a nettó A 25 százalékos béremelkedéssel a költségvetési szféra dolgozóinak átlagkeresete jelentısen meghaladja a versenyszférában dolgozókét A versenyszférában bruttó 121 ezer forint volt az átlagfizetés, a költségvetésiben 30 ezer forinttal több: 151 ezer forint Az átlagos bruttó fizetés 130 ezer forint volt az elsı fél évben a nettó A versenyszférában 81 ezer, a költségvetésben majdnem 95 ezer Ft volt a nettó bér 9

10 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Hír A hatékonyabb közszolgáltatások megteremtése érdekében együttmőködési megállapodást írt alá csütörtökön Vadász János, a közszolgálati reformért felelıs kormánymegbízott a Közszolgálati Reform Kormánymegbízotti Hivatala nevében a Joint Venture Szövetséggel, melyet a szövetség részérıl Mosonyi György elnök írt alá A hivatalos ceremóniát követı sajtótájékoztatón Vadász elmondta: várhatóan 2005 január 1-jével lép hatályba a 800 ezer munkavállalót érintı, a teljes foglalkoztatási rendszer átalakításával járó egységes közszolgálati törvény Jelentıségét mutatja, hogy minden negyedik családfenntartó a közszolgálatban dolgozik Arra a felvetésünkre, hogy nagyvállalkozók az utóbbi idıszakban a közszféra létszámcsökkentésére vonatkozó javaslatokat tettek, Vadász János úgy reagált: felül kell vizsgálni, hogy összhangban van-e a közfeladat ellátásának színvonala és a munkához kapcsolt létszám Mindazonáltal a jelenleginél jobb teljesítményő közszolgálatra volna szükség, továbbá világos törvényi rendelkezésekre, amelyek kötelezik a munkáltatót, hogy végkielégítés nélkül elbocsássák az alkalmatlan dolgozókat A miniszteri biztos szerint az egységes közszolgálati törvény megteremti a lehetıséget e minıségi váltásra A megállapodás értelmében a jövıben hasznosítják a versenyszféra tapasztalatait a közszférában is a hatékony mőködtetés, a teljesítmény növelése és a minıségi munka érdekében, közösen dolgoznak ki egy teljesítményfigyelı és értékelı rendszert, amely biztosítja a pártatlanságot, méltányosságot és szakszerőséget a közszolgálatban Hír Budapesten a legalább öt személyt foglalkoztató budapesti szervezetekben alkalmazottak bruttó keresete 2003 január-júniusában 11 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és megközelítette a 166 ezer forintot A fizikai munkakörben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete , a szellemieké pedig forintot tett ki Hír Május-júliusban a munkavállaló korú népesség kevesebb mint kétharmada (64,8 százalék) volt jelen a munkaerıpiacon, közli a KSH Ugyanakkor a munkanélküliségi ráta csupán 5,7 százalék (239 ezer fı), a foglalkoztatottak száma 3 millió 928 ezer fı A munkanélküliség ugyan csökkent, de a csökkenés mértéke hibahatáron belül maradt Az uniós országok munkanélküliségi rátája ugyanebben az idıszakban 7,8 százalék volt A munkanélküliség átlagos idıtartama 16 hónapnak felel meg, közel azonos az elızı év ugyanezen idıszakában mérttel Hír 2004-ben csökken a személyi jövedelemadó, jelentette be Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára pénteken, az adócsökkentés forrását jelentıs részben az állami költségek visszafogásával akarják elıteremteni, ez azonban nem az önkormányzatoknál, hanem a központi igazgatásnál és háttérintézményeinél jelent költségcsökkentést Több változatot dolgoznak ki a szükséges milliárd forint elıteremtésére a jövı hétfıi újabb egyeztetésen A jövı hét szerdán a miniszterelnök dönt - az MSZP és az SZDSZ elnökével együtt - arról, hogy melyik javaslatot fogadja el Hír Bár a kórháztörvény végrehajtása elvben lehetıséget ad arra, hogy az ott dolgozók kikerüljenek a közszolgálati státusból, ez egyáltalán nem lesz kötelezı vagy törvényszerő, mondta egy napilapnak Vadász János kormánymegbízott azzal kapcsolatban, hogy a közszféra szakszervezetei a 10

11 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK napokban bejelentették: tárgyalásokat sürgetnek annak megakadályozása érdekében, hogy több tízezer egészségügyi dolgozót kiszervezzék a közalkalmazotti státusból A kormánymegbízott szerint az érdekvédık nyitott ajtókat döngetnek, amikor olyan szakbizottság felállítását követelik, amely tárgyilagosan mérlegelheti a közszektorban kialakult bérezési és foglalkoztatottsági helyzetet Hír Július elsejétıl bıvült a munkaügyi ellenırök hatásköre Vizsgálhatják a megbízási, vállalkozási szerzıdéseket és akár hatmillió forintot is kiszabhatnak a jogszabálysértı munkáltatóknak, jelentette be az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fıfelügyelıség Két hónap alatt a foglalkoztatási jogviszonyhoz szükséges nyilatkozatok elmulasztása miatt már 4477 esetben intézkedtek és ez munkavállalót érintett 1287 munkáltató engedély nélkül foglalkoztatott külföldieket, 1657 cégtulajdonos pedig elfelejtette bejelenteni dolgozóit, így - a munkaügyi ellenırök vizsgálata szerint munkavállaló után nem fizették az adó- és járulékterheket Az ellenırök fél év alatt 27 ezer munkáltató több mint 29 ezer telephelyét látogatták meg és több szempont szerint vizsgálódtak Munkabiztonsági intézkedésekre elsısorban a veszélyes munkaeszközök miatt, a munkahelyek, üzemek állapota, a technológiai fegyelem megsértése miatt volt szükség Államigazgatási intézkedések és a szankciók miatt 101 ezer, a szabálysértési eljárások több mint 1 milliárd 581 millió forintot fizettek a törvénysértı vállalkozók Munkavédelmi fegyelmezetlenséget 918 esetben találtak az ellenırök, a munkáltatók emiatt összesen forintot fizettek A fıfelügyelıség tájékoztatása szerint külföldiek szabálytalan foglalkoztatása miatt kivetett szankciók összege 80 százalékkal emelkedett, a fellebbezések száma 7,5 százalékkal nıtt az elızı félévhez képest, a peres ügyek száma viszont az elızı év hasonló idıszakának kétharmadára csökkent Hír Vadász János, az egységes közszolgálati kerettörvény kidolgozásáért felelıs kormánymegbízott cáfolta, hogy több tízezer egészségügyi dolgozó kerülne ki a közalkalmazotti státusból Bár a kórháztörvény végrehajtása elvben lehetıséget ad arra, hogy az ott dolgozók kikerüljenek a közszolgálati státusból, ez egyáltalán nem lesz kötelezı vagy törvényszerő A kormánymegbízott szerint az érdekvédık nyitott ajtókat döngetnek, amikor olyan szakbizottság felállítását követelik, amely tárgyilagosan mérlegelheti a közszektorban kialakult bérezési és foglalkoztatottsági helyzetet A tervek szerint, ha a kormány szeptemberben elfogadja a közszolgálat reformját, valamennyi érintett részvételével megkezdıdik az a vizsgálat, amely megállapítja a közszolgálatban szükséges sztenderdeket Úgy vélte, a vizsgálat lehetséges eredménye nincs ellentmondásban azzal, hogy javaslatát korábbi tájékoztatása szerint a jelenlegi nyolcszázezer közszolgálatban dolgozóra dolgozta ki A kormány hónapok óta halogatja az egységes közszolgálati kerettörvényrıl szóló döntést Egyes információk szerint ugyanis a kormányprogramban is rögzített reformra a kabinetnek nincs nettó háromszázmilliárd forintja Hír A MOK a miniszterelnöknek küldött levelében jelentıs béremelést sürget a szakorvosok számára Az orvosok jogállásáról szóló törvénytervezethez való hozzászólás értelmében az emelés a mostani bér 2-2,5-szeresére történhetne, ami átlag havi 600 ezer forintos bruttó kereseteket eredményezne Ez a szint még mindig alatta marad a nyugat-európai szakorvosi béreknek Szakértık 11

12 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK szerint ekkora béremelést 2-3 év alatt lehetne csak megvalósítani Hír A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 176 országra kiterjedı vizsgálatának legfontosabb tanulságai egy internetes lap szerint a következık: Az Európai Unió tagországai közül 2002-ben Belgiumban nıtt a legnagyobb mértékben a termelékenység, a sorrend utána: Franciaország, Írország és Németország Az Egyesült Államokban, amely a világ termelékenységi listáját vezeti, egy foglalkoztatottra dollárnyi termelési érték jutott 2002-ben, Belgiumban dollár, Franciaországban dollár és Németországban dollár Ausztriában dollár, vagyis a német szintet felülmúlta a termelékenység A jövı év májusában az Európai Unióhoz csatlakozó keleteurópai országok termelékenységi szintje messze elmarad a legfejlettebb országokétól, még attól a portugál szinttıl is, amely dollárral az EU tagországok közül az utolsó helyen áll A tagjelölt országok elsı helyezettje e rangsorban Szlovénia, amelynek termelékenysége (2001-ben) dollárt ért el A felzárkózás üteme azonban Közép-Európában gyors volt az elmúlt tíz évben, hiszen Lengyelország termelékenysége az 1992 évi dollárról a múlt évre dollárra nıtt, ami 69 százalékos fejlıdési ütemnek felel meg A többiek is felzárkóztak, ha eltérı tempóban is: Magyarország az elmúlt tíz évben 44 százalékkal javította termelékenységét, Csehország viszont, amely 1992-ben - Szlovénia mellett - a térség legtermékenyebb országának számított, "mindössze" 19 százalékkal növelte az egy foglalkoztatottra jutó termelés színvonalát Az élmezınyben az Egyesült Államokban a termelékenység növekedése az utóbbi hét év átlagában 2,2 százalékos volt, míg az EU-ban csak 1,2 százalékos Az ILO szerint ennek oka, hogy USA-ban hosszabb a munkaidı Az Egyesült Államokban 2002-ben éves átlagban a munkaidı 1825 óra volt, az unióban 1300 és 1800 óra között mozgott Japánban csökkent a munkaidı és az Egyesült Államokra szintjére esett vissza Görögországban 2002-ben 4,1 százalékos volt a termelékenység emelkedése, magasabb, mint az Egyesült Államokban, ahol 2,8 százalékos Görögországban tavaly 1934 órát dolgoztak Az ILO harmadik, "A munkaerıpiac legfontosabb jellemzıi" címő kiadványa rámutat arra is, hogy az európai és más ipari országok a foglalkoztatottak lakossághoz viszonyított arányát tekintve behozták a lemaradást Bár e vonatkozásban is az Egyesült Államok vezet, de ott ez a jelzıszám között 64,3 százalékról 62,7 százalékra csökkent A legtöbb ipari országban - Japánt és Németországot leszámítva - a 1999 és 2002 között mind a termelékenység, mint a foglalkoztatottak száma emelkedett Sıt Franciaországban, Nagy-Britanniában, Belgiumban és Írországban a lakosság és a foglalkoztatottság aránya emelkedett, a munkanélküliség csökkent Németország ez a mutató 53 százalék, Svájcban 66 százalék - írta az ILO jelentésében Hír A Klubrádió szeptember 1-jétıl sugározza új érdek-képviseleti mősorát, a Szolidaritáshu -t A mősor célja a munkavállalók védelmének elısegítése, a kollektív érdekérvényesítés erısítése, valamint a szakszervezeti munka minél nagyobb nyilvánosságának biztosítása A mősor minden hét hétfıjén jelentkezik, egyik héten az MSZOSZ, másik héten a SZEF és az ÉSZT közremőködésével készül A Klubrádió az FM 953-as frekvencián sugároz, hallható Budapesten és km-es körzetében 12

13 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Hír Nem fordulhat elı, hogy az önkormányzatok nem fizetik ki a közszférában dolgozók bérét - jelentette ki a Népszavának a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének fıtitkára Zongor Gábor közölte: ha az önkormányzatok sem az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe jutott településeknek járó úgynevezett "önhiki"-, sem a közalkalmazotti béremelés fedezetének kigazdálkodását segítı "bérhiki" alapból nem kapnak forrást, akkor még a belügyminiszter dönthet anyagi segítségnyújtásról Hír A koalíciós pártok megkötötték az adócsökkentésrıl szóló megállapodást A személyi jövedelemadó csökkentésének ellentételezéseként megmarad a 25 százalékos áfakulcs, emelkedik a jövedéki adó és a játékadó, kiterjesztik az egyszerősített vállalkozói adó körét ebbıl pluszbevételeket várnak, a költségvetési intézményeknél pedig 40 milliárd forintot takarítanak meg Megkezdıdik az adórendszer egyszerősítése Tavasszal az általános forgalmi adó elszámolását egyszerősítik, ezen a Pénzügyminisztériumban már dolgoznak, 2005-tıl pedig egyszerősödnek a személyi jövedelemadó fizetésével kapcsolatos teendık; megszőnik az adóbevallás, az APEH közli majd az adózóval, mennyit kell fizetnie Hír Elemzık szerint 5 százalék fölött van az augusztusi infláció A KSH adatait csütörtökön teszik közzé Egyes prognózisok szerint tovább gyorsult az infláció, az elemzıi elırejelzések átlaga szerint augusztusban 5,15 százalék volt a 12 havi inflációs ráta Egy hónappal korábban ez az érték 4,7 százalék, júniusban pedig csupán 4,3 százalék volt A piac már régóta számított az infláció megugrására, ma már inkább csak az a kérdés, mi történik decemberben, illetve a jövı év elején A szakértık decemberre 5 százalék körüli indexeket várnak, szinte senki sem bízik a jegybank legfeljebb 4,5 százalékos rátát megengedı célkitőzésének teljesülésében A januári áfaváltoztatások tovább növelhetik az inflációt a jövı év elején Hír 200 ezer embert el kellene bocsátani a közszférából, és a felszabaduló 1000 milliárd forintot a jóléti rendszerváltás keretében adócsökkentésre fordítani, mondta Demján Sándor, a VOSZ elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság 41 vándorgyőlésén, Sopronban Demján, akárcsak Parragh László, az MKIK elnöke, élesen bírálta a szakmunkáshiányhoz vezetı túlképzést is László Csaba pénzügyminiszter garanciát vállalt arra, hogy 2004 végén kevesebben dolgoznak majd a közszférában, mint ben Kádár Béla, az MKT elnöke elıadásában úgy vélekedett: közgazdasági törvényszerőségekrıl lehet szavazni, de nem érdemes, mert a történelem benyújtja a számlát A nagyvilág nem érti a magyar gazdaság túlpolitizáltságát, és nem érti azt sem, hogy az egy évvel ezelıtt még leginkább EU-orientált ország miért lett utolsó a csatlakozás ügyében, tette hozzá Kádár Béla Hír Vasúti mintarégiók megalakítását tervezi a MÁV Rt, a mellék- és szárnyvonalakon közlekedı regionális önkormányzati vasút mőködtetésének kipróbálására két térséget választottak ki: Nógrád megyében Balassagyarmatot és körzetét, valamint a nagyobbrészt Észak-Békést érintı tájegységet Ez utóbbi esetében a Püspökladánytól Vésztın keresztül Békéscsabáig, továbbá a Gyomaendrıd és Körösnagyharsány közötti területen mintegy 200 kilométeres pályaszakaszt érintene a kísérlet A tervek szerint az önkormányzatok megkapnák a vasúttársaságtól a közlekedés fenntartásához szükséges 13

14 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK támogatást, az állomásokat és a szerelvényeket Az esetleges jogszabályi módosítások után a vasúti pálya is az érintett önkormányzatok tulajdonába kerülhetne A vasutasok fizetését a települések által létrehozott szervezet folyósítaná, ez határozná meg a regionális vasút menetrendjét is, azzal a megkötéssel, hogy annak a csatlakozások miatt alkalmazkodnia kellene a nemzetközi és a fıvonalakon közlekedı szerelvényekéhez Hír Rontott az elırejelzésén a Pénzügyminisztérium negyedéves gazdasági elemzésében: a várható gazdasági növekedést 3-3,5 százalékra csökkentették, az államháztartási és fizetési mérleg várható deficitjét pedig a júniusi elırejelzéshez mérten emelték Az év utolsó hónapjaiban a jövedelemkiáramlás miatt tovább gyorsulhat a fogyasztás növekedése A PM szerint a béremelkedések mostani üteme már a gazdasági stabilitást veszélyezteti Az idén a bruttó átlagkeresetek százalékkal, a nettó jövedelmek - a tavalyi adócsökkentéseknek köszönhetıen - ennél gyorsabban, százalékkal emelkednek Bár ez az üzem lassúbb a tavalyi bruttó 18 százalékos növekedésnél, ennek ellenére az élımunka költségeinek emelkedése még így is jelentısen meghaladja a termelékenység növekedését Az ipari termelékenység csaknem hét százalékkal nıtt, ugyanakkor a versenyszféra bérei 9,9 százalékkal növekedtek, míg a közszférában az elsı fél évben 19,8 százalékkal nıttek a bérek A rendkívül gyenge második negyedévi GDP-növekedési adat miatt - amikor is 2,4 százalékra lassult a gazdaság pörgése - a PM a korábbi 3,5 százalékról kicsit lejjebb, 3-3,5 százalékra tette a várható gazdasági növekedést A GDP szerkezete ráadásul rossz, hisz a lakossági fogyasztás növekedése dominál a beruházásokkal szemben Ez a trend továbbra sem javul, sıt: az év hátralévı részében a jövı évi áfa-változások miatt elırehozott vásárlások, az 53 heti nyugdíj, a 30 milliárdos gyeskifizetés miatt tovább gyorsulhat a fogyasztás növekedése Az államháztartás hiányát hivatalosan a GDP 4,8 százalékára emelte a PM, hozzátéve, hogy néhány tizeddel nagyobb deficit is elképzelhetı Vagyis a tervezett 540 milliárd forinttal szemben, akár 1000 milliárd forint is lehet Hír A kormány ülése után a kormányszóvivı közölte, hogy a jövı héten nyújtja be a kabinet a parlamentnek az adóváltoztatási javaslatokat, jövıre valószínőleg nem vezetik be az ápolási díjat, és nem lesz egészségügyijárulékemelés sem Ugyanakkor a korábbinál kedvezıbb lesz az adó-jóváírási rendszer is ez 1,8 millió forintos éves jövedelem alatt mindenkinek többletet jelent Ezt az teszi szükségessé, hogy továbbra is adómentes legyen a minimálbér a módosítás nélkül ugyanis ez nem maradt volna így Ezzel mindenki jól jár: ha az adójóváírás emelkedik, akkor az évi 1,8 millió forintnál kevesebbet keresık mindegyikénél csökken az adó Ennek ellentételezése az, hogy a közszférában kisebb keresetemelkedés is elegendı lesz a reálkeresetek szinten tartásához, vagyis ezzel is spórol a büdzsé Mindehhez azonban át kell számolni a költségvetési terveket, és újra kell alkotni az adójavaslatok egy részét is A kormány mindezek mellett elfogadta az antidiszkriminációs törvény tervezetét A javaslat meghatározza, hogy milyen területeken kell az esélyegyenlıség és az egyenlı bánásmód elvét érvényesíteni Tiltja a megkülönböztetést a családi szférán kívül szinte mindenütt Így például a törvény külön szól a nyilvános magánszféráról is, például a vendéglıkrıl, ahol szintén tilos a megkülönböztetés A törvény megfordítja a bizonyítási terhet, vagyis annak 14

15 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Hiba! Hiba! A könyvjelzı nem létezik kell bizonyítania, hogy nem vétkes nem, kor vagy származás, esetleg szexuális orientáció alapján való hátrányos megkülönböztetésben, akit ezzel megvádolnak A kabinet elfogadta a felnıttképzésrıl szóló törvény módosítását, amely csak a nyilvántartásba vett és megfelelıen mőködı intézményeknek adja meg az oktatási jogosítványt A kabinet döntése értelmében jövıre ugyanannyi felsıoktatásban részt vevı új diák tanulmányait finanszírozza az állam, mint az idén A fıiskolák, egyetemek és a felsıfokú szakképzı intézmények nappali tagozatán 2004-ben 54 ezer, esti és levelezı tagozatán 8 ezer hallgatóét, a felsıoktatási képzésben részt vevık aránya a éves korosztályban 2002-re elérte a 34 százalékot Hír A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakértıi háromszázalékos gazdasági növekedést várnak az idénre A szintén most elkészített pénzügyminisztériumi prognózis 3-3,5 százalékos növekedést vár A jövıben mind a két tárca rendszeresen készít külön gazdasági elırejelzéseket - jelentette be Gaál Gyula, a GKM politikai államtitkára Hír A szakszervezetek között sincs egyetértés a reprezentativitás megállapításának módjáról Vadász János, a közigazgatási reformért felelıs kormánymegbízott szerint az érdekvédelmi szervezetek támogatottságát nem a közalkalmazotti tanács-választások eredménye, hanem taglétszámuk, illetve szervezettségük alapján lenne célszerő megállapítani A kormánymegbízott szerint ugyanis csak megfelelı számú tagdíjfizetı a dolgozók 50 százalékát kitevı tagsággal rendelkezı szakszervezetek lehetnek a kormány, illetve az önkormányzatok valódi tárgyaló partnerei Szabó Endre SZEF elnök szerint a kérdés az, van-e létjogosultságuk a közalkalmazotti tanácsoknak, már csak azért is, mert például a közigazgatásban vagy a fegyveres szolgálatoknál nem is mőködhetnek ilyen munkavállalói testületek Mindazonáltal a közalkalmazotti tanácsok hatáskörének bıvítése csorbítja a szakszervezeti jogokat A SZEF elnöke elfogadhatónak nevezte, hogy egy szakszervezet támogatottságának szintjét a taglétszám alapján állapítsák meg, mert a tárgyalásokon az a leglényegesebb, hogy kellı támogatottsággal rendelkezı szervezetek legyenek a kormány vagy az önkormányzatok partnerei Várnai Ferenc, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint kétséges, hogy a taglétszám valóban objektív kritérium a szakszervezeti támogatottság mérésénél Felhívta a figyelmet arra, hogy fokozatosan csökken a szervezett dolgozók száma Míg 2000-ben 675 ezer aktív szakszervezeti tagot regisztráltak, számuk egy évvel késıbb 605 ezerre csökkent, 2002-ben viszont a 3 millió 900 ezer munkavállaló alig 14 százaléka, mindössze ezer jelezte tagsági viszonyát a tagdíjfizetéssel (1990-ben a 4 millió 795 ezer munkavállaló közül még 3 millió 988 ezer volt szervezett) Várnai a közalkalmazotti tanácsválasztás eredményéhez kötött reprezentativitás mellett érvelve utalt arra, hogy a pártok befolyását, szerepét sem taglétszámuk határozza meg, hanem a parlamenti, illetve az önkormányzati választásokon mérhetı támogatottságuk Hír A kormány döntött a jövı évi adó-szabályokról, és tízszázalékos létszámleépítést rendelt el a minisztériumokban és a hozzájuk kapcsolódó intézményekben a miniszterelnök Jövıre 300 milliárd forint költségcsökkentést rendelt el a kormány a költségvetési intézményeknél A minisztériumokban csökkentik a gépkocsik számát, és szigorítják a mobiltelefon használatát is A kormány jóváhagyta a jövı évi adóváltozásokat, 15

16 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK amelyek pénteken kerülnek a parlament elé 2004-ben csökken a személyi jövedelemadó mértéke: évi 800 ezer forint jövedelemig 18 százalékos, 800 ezer és másfél millió forint között 26 százalékos, e felett pedig 38 százalékos lesz az szja, amely a legalacsonyabb és legmagasabb jövedelmi kategóriában 2-2, a középsıben 4 százalékpontos adócsökkentést jelent Az adójóváírás január elsejétıl a bér 18 százaléka, legfeljebb havonta 9 ezer forint lehet, s ezt 1,35 millió forint jövedelemig teljes egészében, 1,95 millió forintig pedig fokozatosan csökkenı összegben lehet igénybe venni Az adócsökkentést ugyanakkor részben ellensúlyozza, hogy a kormány 3 százalékról 4 százalékra növeli jövıre az egészségügyi járulékot Emellett megszőnik a nyugdíjjárulék és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj eddigi kedvezménye A versenyképesség javítása érdekében januártól mérséklıdik a társasági adó is, 18-ról 16 százalékra A régión belül így Magyarországon kell a legkevesebb társasági adót fizetniük a vállalatoknak emelte ki a pénzügyminiszter Változnak jövıre az eva-szabályok is 2004-tıl egyebek mellett már 25 millió forint éves árbevételig választható a kedvezményes vállalkozói adó Az eva bevezetése László Csaba szerint nem várt sikert hozott: az ez évre tervezett bevételek ebbıl az adónembıl már augusztus végéig befolytak Januártól a várt immár 6 százalékos jövı évi infláció mértékével emeli a kormány a családi pótlékot Változik a lakástámogatások adókedvezménye: új lakás építésénél az éves törlesztı részlet 40 százaléka vonható le az szja-ból, maximum évi 120 ezer forint Ez a kedvezmény ugyanakkor jövıre már nem érvényesíthetı a 10 millió forintot meghaladó hitelekre A használt lakásokra felvett kölcsönök után járó 30 százalékos, szintén legfeljebb 120 ezer forint kedvezmény esetében ez a határ 8 millió forint lesz Az adókedvezmény emellett függ majd a jövedelemtıl is: 3,4 millió forint éves jövedelemig teljes egészében igénybe vehetı, 3,4 és 4 millió forint között már csak csökkenı mértékben, 4 millió forint felett pedig egyáltalán nem jár a levonás Azok akik igénybe vehetik, a hitel felvételét követı négy évig élhetnek a lakáshitel-kedvezménnyel Használt lakásra felvett hiteleknél ugyanakkor gyerekenként plusz egy évvel hosszabb a jogosultság ideje A külön adózó jövedelmek után amilyen az ingatlan értékesítésébıl, osztalékból, árfolyamnyereségbıl vagy ingatlan bérbeadásából származó bevétel, illetve a vállalkozásból kivont jövedelem 20 helyett 25 százalékos lesz az adó A kormány döntése értelmében januártól 6 százalékkal emelkedik a nyugdíj, 2004 novemberében pedig kifizetik az 53 és 54 heti nyugdíjat Jóváhagyták az áfakulcsok módosítását is: a nullaszázalékos kulcs megszüntetésével 5 százalékra emelkedik a gyógyszerek, a tankönyv és a könyvek áfája, 15 százalékos lesz a személyszállítás, valamint a gáz és a távhı áfakulcsa Hír Harminc-harmincötmilliárd forintot igényelnek a központi költségvetésbıl az önkormányzatok arra, hogy abból fedezzék az általuk fenntartott intézményekben dolgozó közalkalmazottak 50 százalékos béremelésének jövı évre áthúzódó részét, de ezt valószínőleg nem kapják meg A kormányfı ugyanis egy fórumon azt mondta: nincs lehetıség az önkormányzatok többletforrásának biztosítására A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint az önkormányzatok harmada már az idén is csak a fejlesztési források átcsoportosításával tudott pénzt elıteremteni a mőködési, így a bérköltségekre, s nagyon nehéz helyzetbe kerülnek, ha az 16

17 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK infrastruktúrafejlesztés helyett 2004-ben is a bérekre kell fordítaniuk a vállalkozóktól beszedett helyi adót Ezért azt követelik, hogy központi forrásból finanszírozzák a közalkalmazottak és a köztisztviselık béremelését Számításaik szerint például az energiaár-változások miatt a dologi kiadások növekményének finanszírozására központi forrásból legalább milliárd forintra volna szükségük Attól tartanak, e nélkül a települések egy része arra kényszerül, hogy eladja vagyonát Hír Idén a világgazdaság várhatóan 3,2 százalékkal, jövıre 4,1 százalékkal bıvül - közölte legújabb becslését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a csütörtökön nyilvánosságra hozott ıszi Világgazdasági Kilátásokban A szervezet kutatói az Egyesült Államokban idén 0,4, jövıre pedig 0,3 százalékponttal nagyobb, míg Európában jövıre 0,4 százalékkal alacsonyabb gazdasági bıvülésre számítanak, mint tavasszal Az uniós csatlakozásra váró országoknak ki kell használniuk a viszonylag erıs gazdaságukat a lényeges reformok végrehajtására: mindenekelıtt csökkenteniük kell költségvetési hiányukat és korszerősíteniük kell bankrendszerüket - áll az IMF elemzésében A valutaalap szakértıi szerint az euróövezeti tagságra való felkészülés ösztönzi ugyan a gazdasági stabilizációt, de a jövı májusban az Unióhoz csatlakozó országoknak nem szabad elsietniük a monetáris unióba való belépést Az IMF csütörtökön közreadott becslése szerint Lengyelország gazdasága várhatóan 3 százalékkal nı az idén és 3,5 százalékkal jövıre, a cseh GDP 1,7 százalékkal bıvül az idén és 2,6 százalékkal jövıre, Szlovákiáé 4 százalékkal gyarapodik idén és jövıre egyaránt, míg a szlovén gazdaság 2,2 százalékkal nı idén és 3 százalékkal jövıre Magyarországon a központi bank nem képes egymaga alacsony szinten tartani az inflációt úgy, hogy közben versenyképes maradjon a gazdaság - vélik az IMF szakértıi Szerintük a bérek csökkentése - különösen az állami szektorban - elengedhetetlen, vagyis a béremelés ütemének alacsonyabbnak kell lennie az inflációnál A szervezet áprilisban még 2003-ra 3,6, 2004-re pedig 3,9 százalékos növekedést jósolt Magyarországnak; az ıszi kiadvány szerzıi idén 3, jövıre 3,5 százalékos gazdasági növekedésre számítanak Hír Nincs túlfoglalkoztatás a közszférában, jelentette ki tegnap EU-s adatokra hivatkozva Vadász János Az egységes közszolgálati kerettörvény kidolgozásáért felelıs kormánymegbízott szerint ha a vállalkozók törvényesen foglalkoztatnának és adóznának, sokkal kevesebb lenne az a forráshiány, amit a leépítésekkel akarnak pótolni Az Európai Unió tagállamaiban a foglalkoztatottak átlagosan 24,2 százaléka dolgozik a közszolgálatban, míg Magyarországon 21,6 százalékos ez az arány, hangsúlyozta az Eurostat, azaz az EU hivatalos statisztikai hivatalának 2001-es adataira hivatkozva Vadász János Ha a vállalkozók negyven százaléka törvényesen foglalkoztatna és adózna, sokkal kevesebb lenne az a forráshiány, amit szakszerőtlen módon leépítésekkel akarnak pótolni, fogalmazott a kormánymegbízott Vadász szerint a leépítéseket sürgetı, gyakorlatilag teljesen illetéktelen munkaadói nyilatkozatok a társadalmi szolidaritás teljes hiányáról tanúskodnak, mivel "az esélyegyenlıséget a jól mőködı közszolgáltatások teremtik meg" Hangsúlyozta, hogy az oktatás, az egészségügy, a szociális és a kulturális alapellátás minısége nagyban összefügg a sikeres uniós csatlakozással Az érintettek bevonásával, szakmai szempontok alapján a kormány tavaszig 17

18 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK áttekinti a közszféra feladatait és minden egyes ágazatban - egészségügy, oktatás, szociális és kulturális alapellátás - megállapítja a szükséges dolgozói létszámot A tervek szerint jövı ıszig elkészül az egységes közszolgálati törvény normaszövege, amely 2005 január 1-jétıl hatályba is léphet Hír A kormány nyomására, mivel kevesebb pénzügyi forrást juttat majd a településeknek, jövıre 60 ezer embert fognak elbocsátani az önkormányzatoktól jelentette ki Pokorni Zoltán, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség alelnöke tegnap Debrecenben A politikus hozzátette: a várható elbocsátási hullám súlyos gondokat okozhat azért is, mert nincsenek új beruházások, új munkahelyek, ahol az emberek elhelyezkedhetnének Hír Ez nem az eddig megszokott költségvetési huzakodás az önkormányzatok és a kormány között; most elpattanhat a húr, nyilatkozta Dióssy László, a mintegy 1500 helyhatóságot tömörítı Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Veszprém szabad demokrata polgármestere Szerinte az önkormányzati vezetık hangulata igen rossz, és ha a költségvetési elıirányzatok nem változnak, készek arra, hogy elégedetlenségüket demonstratív akciókkal is kifejezzék Dióssy találkozott Lamperth Mónika belügyminiszterrel, és azt kérte, hogy a költségvetés tervezetét legalább milliárd forinttal toldják meg, ami a legégetıbb gondok megoldásához valamelyes segítséget jelenthet Az esetleges létszámcsökkentés kapcsán a polgármester kijelentette: a szociális ellátás területén sok helyütt törvényellenes helyzet alakult ki, mert pénz hiányában képtelenek megfelelı számban szakalkalmazottakat foglalkoztatni például a szociális gondozóközpontokban vagy az idısek otthonaiban Hír A szakszervezetek hangsúlyozva, hogy nem tekintik tabunak a közszolgálati létszámot már a jövı évi létszámcsökkentésre vonatkozó döntést is kifogásolták, mert azt szerintük nem elızte meg a feltétlenül ellátásra váró közfeladatok és az azok elvégzéséhez szükséges létszám összevetése Szabó Endre, a SZEF elnöke egyebek mellett azt kifogásolja, hogy a jövı évi nagy létszámú elbocsátás szakmailag elıkészítetlen A készülı egységes közszolgálati törvény keretében felmérhetı a közszolgálat létszámhelyzete, s kiderülhet, hol van fölösleg és hol esetleg létszámhiány A szakszervezeti vezetı közölte: a munkáltatói szervezetek, az iparkamara részérıl felelıtlenségnek tartják a létszámcsökkentési ötleteket, ugyanakkor a leghatározottabban fel fognak lépni a kormány végiggondolatlan racionalizálási tervei ellen A SZEF tart attól, hogy miközben romlik a közszolgáltatások színvonala, kvalifikált szakemberek kényszerülnek a közszférát elhagyni, akik nem tudnak képzettségüknek megfelelı munkát találni, átképzésük pedig költségigényes Nem született döntés tegnap a létszámleépítésrıl a Vám- és Pénzügyırség Országos Parancsnoksága (VPOP) fıigazgatói értekezletén Így kérdéses, hogy a szakmai álláspont ismerete nélkül meghozza-e döntését ma a pénzügyminiszter Mind a parancsnok, Nagy János vezérırnagy, mind a fıigazgatók további egyeztetést tartanak szükségesnek Ismeretes, hogy Nagy János a hét elején jelentette be, hogy a testület az uniós csatlakozás kapcsán megválik 800 munkatársától A parancsnok korábban csak fıvel számolt, László Csaba pénzügyminiszter pedig tavasszal arról beszélt, hogy az 18

19 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK EU-bıvítés után sem kell a vámosoknál nagymértékő létszámleépítéssel számolni Így kérdéses, hogy a pénzügyi tárca vezetıjének mi számít nagymértékő leépítésnek A létszámleépítéssel kapcsolatban Michel Danet, a Vámigazgatások Világszervezetének fıtitkára a Magyar Nemzetnek elmondta: amikor a többi csatlakozó ország vámvezetıivel beszélt, mindig arra kérte ıket, hogy legyenek megfontoltak, mert az igaz, hogy bizonyos határok megszőnnek, de a jövıben meg kell felelni az uniós elvárásoknak Danet rámutatott, volt rá példa, hogy egy nagyszámú leépítés után egy-két évvel újra vámosokat kellett toborozni, ezért fontos az óvatosság Hír Az OM közleményt adott ki a Felsıoktatási Dolgozók Szakszervezetének fórumán elhangzottakra reagálva, miszerint az ágazatban jövıre 3 és fél százalékkal növekednek majd a személyi juttatások A közlemény kitér arra, hogy a felsıoktatási reform elıkészítése hónapok óta a nyilvánosság elıtt zajlik Jelenleg a szakmai egyeztetés folyik A fórumon Kispap László FDSZ elnök kijelentette: a helyzet fokozatosan romlik, a kormány nyári döntése, amely szerint 4,4 milliárd forintot elvonnak a területtıl, mintegy 385 ezer hallgatót, 75 ezer oktatót, kutatót és dolgozót érint hátrányosan A kabinet tervei szerint jövıre további hat százalékkal csökkentik a felsıoktatási költségvetési keretet, ezzel visszaveszik azt, amit még tavaly szeptemberben az 50 százalékos béremeléssel adtak, egyébként úgy tudja, hogy a közszféra létszámleépítése az egyetemeken és fıiskolákon négy és félezer fıre vonatkozik majd Kispap László szerint ezek azt mutatják, hogy a kormányon belül nem a legjobb az oktatási tárca képviselete A szakember a felsıoktatás átszervezésével kapcsolatban leginkább azt kifogásolta, hogy egy, a szaktárcánál a közelmúltban készült tanulmány szerint a dolgozók kikerülnének a közalkalmazotti munkakörbıl A jövıben mindenkit határozott idıre szerzıdésekkel foglalkoztatnának, így bárkit könnyedén el lehetne bocsátani, és létbizonytalanság alakulna ki Hír Magyar Bálint egy budapesti szakmai fórumon elmondta: április óta húsz helyszínen, csaknem 5 ezer tanár bevonásával tartottak konferenciát az iskolai törzsanyagról és a vitaanyag kikerült az Oktatási Minisztérium honlapjára is Az Országos Köznevelési Tanács a jövı hónap közepén tárgyalja a felülvizsgált Nemzeti Alaptantervet, a hozzá tartozó kormányrendelet pedig várhatóan novemberben készül el Hír A magyar rádióban vitát rendeztek a közszolgálati létszámleépítésrıl Vadász János, a közszolgálati reformért felelıs kormánymegbízott, és Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttmőködési Fórumának elnöke részvételével Szabó Endre elmondta, hogy leginkább azt kifogásolja a szakszervezet, hogy koncepcionálisan nem megalapozott, szakszerően nem igazolt, hatásában nem ismert ötletrıl van szó támogatni Vadász János elmondta, hogy a kormány saját hatáskörében tervez a minisztériumokban és háttérintézményeiben egy összesen mintegy 8 ezer fıre kiterjedı létszámcsökkentést, más létszámcsökkentésrıl nem született döntés Szabó Endre szerint a pénzügyminiszter azonban több ízben kijelentette, hogy nemcsak a központi igazgatásban kell létszámot csökkenteni, hanem a közszféra más területein is, mintegy 6 százalékot Ugyancsak a pénzügyminisztériumból származik az az információ, hogy 6 százalékkal szeretnék jövıre a bért emelni a közszférában, de az önkormányzatoknak ehhez nem adnak semmiféle pénzügyi támogatást, 19

20 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK következésképpen döntıen létszámleépítéssel teremtik meg a béremelés forrását is A 6% körülbelül 45 ezer fınek felel meg A kormány errıl a témáról még semmiféle hivatalos tárgyalást a szakszervezetekkel nem folytatott, holott az OKÉT alapszabályának a 15 pontja kimondja, hogy a kormány mindazon kérdésben, amelyek a közszféra munkavállalóinak béreit, foglalkozási viszonyait érinti, döntés elıtt egyeztet a szakszervezetekkel Hír Október elsejétıl Szlovákiában az eddigi korona helyett korona lesz a minimálbér (1 korona = 6,17 forint) Ezzel nagyjából 10 százalékkal emelkednek a munkáltatók költségei, de mert január elsejétıl 3 százalékkal kellene csökkennie a kötelezıen elvont járulékok mértékének, a munkáltatók költségterhei gyakorlatilag nem emelkednek - magyarázta a döntést a munkaügyi tárca A minimálbér most megállapított határa csaknem 700 koronával marad alatta a szakszervezetek követeléseinek Az elvárás azonban a tárca szerint teljesíthetetlen, mert a magas munkanélküliség mellett a nagyobb minimálbér a munkavállalók számának további csökkenéséhez vezetne Hír A brit szakszervezetek tanácsa, a TUC kampányt indított a szigetország dolgozóinak egyre elviselhetetlenebbül hosszú munkaidejének enyhítésére A TUC által megkérdezett kétezer dolgozó negyede számolt be arról, hogy munkaadója aláírattatott egy nyilatkozatot, amelyben lemond a 48 órás munkaidılimitrıl, ugyanakkor háromból két munkavállaló megkérdezés nélkül kénytelen megszegni az európai normát, azaz munkaadójuk megsérti az európai törvényeket Brendan Barber, a TUC új fıtitkára szerint a brit munkavállalóknak rövidesen lehetıségük lesz változtatni a helyzeten, hiszen az Európai Bizottság november végén felülvizsgálja a brit kiugrási lehetıség fenntartását A munkaadók erısen lobbiznak az ellen, hogy szinte valamennyi brit dolgozó számára bevezessék a 48 órás heti maximumot Barber attól tart, a kormány a munkaadók szavára hallgat majd, hiszen azok az emberi választás szabadságára hivatkoznak A szakszervezetek álláspontja viszont az és ezt a kormány megrendelésére elvégzett felmérés is megerısítette, hogy a heti 48 óránál többet dolgozó emberek kétharmada szeretne kevesebb idıt tölteni munkahelyén Brendan Barbert szerint a hosszú munkanap a munkahelyek rosszul szervezettségét, alacsony produktivitását jelzi Míg Nagy-Britanniában a heti átlagos munkaidı 43,5 óra, Franciaországban 38,2, Németországban pedig 39,9 óra, és mindkét országban magasabb a termelékenység, mint a szigetországban A Kereskedelmi és Ipari Minisztérium adatai pedig arra utalnak, hogy a helyzet rosszabbodott: míg 2000-ben minden nyolcadik, ban már minden hatodik brit dolgozó heti munkaideje haladja meg a 60 órát A tárca saját információja szerint a negyven éven felüli férfiak közel negyede fordult orvoshoz idegi túlterheltség miatt Mint az várható volt, a CBI, a brit iparkamara valóban erısen támadta a szakszervezeti kampányt, amelynek során a dolgozók telefonos forró dróton és en is bejelenthetik sérelmeiket Digby Jones, a kamara vezérigazgatója azoknak a tízezreknek az érdekében lép fel, akiket kifejezetten sújtana, ha nem vállalhatnának túlórát, és úgy látja, a munkaadókat kulcsfontosságú rugalmasságtól fosztaná meg a 48 órás limit szigorú végrehajtása 20