MUNKAÜGYI KALENDÁRIUM

Átírás

1 2005. második félév

2 MUNKAÜGYI KALENDÁRIUM második félév Kiadja a Foglalkoztatási Hivatal Kutatási és Elemzési Igazgatóság Kutatási Főosztálya 1066 Mozsár u. 14. ISSN Szerkesztette Lovassy Stürmer Mónika Berki Erzsébet 2005.

3 Tartalomjegyzék Parlament, kormány, tárcák, önkormányzatok...4 Európai Unió és tagországai...35 Konzultatív fórumok...49 Foglalkoztatás...71 Szakszervezetek Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSZDL) Munkástanácsok Országos Szövetsége (Munkástanácsok) Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) Munkáltatók Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Munkaügyi viták Kis munkaügyi kapcsolatok sajtófigyelő Napi- és hetilapok Folyóiratok Jogszabályok II. félév

4 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Parlament, kormány, tárcák, önkormányzatok Tárgyalási anyagot juttattak el a miniszterelnökhöz, és a gazdasági tárcához csütörtök éjjel, a fuvarozók érdekvédelmi szervezetei. Az ágazat versenyhelyzetének javításáról már április óta tárgyaló négy szakmai szervezet néhány kiegészítéssel látta el a kormány utolsó megállapodási javaslatait, és pontos határidőhöz kötötte végrehajtásukat. Az új tárgyalási anyag azonban valószínűleg nem könnyíti meg a szakmai szervezetek és a gazdasági tárca megállapodásának megszületését. A fuvarozók érdekvédelmi szervezetei továbbra is ragaszkodnak a gázolaj jelenleg literenként 85 forintos jövedéki adójának tízforintos mérsékléséhez. Azért kezdeményezték, hogy a kormány lehetőség szerint az utolsó negyedévben, legalább egy próbaidőszakra vezesse be az Európai Unió által elvárt minimális jövedékiadó-mértéket. Emellett kérték, hogy a kabinet legkésőbb szeptember végéig engedjen betekintést abba a megállapodásba, amelyet a Mollal kötött a vállalkozásoknak adható kedvezményrendszerről. A szakmai szervezetek szeretnék elérni az áfatörvény módosítását is. Javaslatuk szerint legkésőbb január elsejétől a kormánynak lehetővé kellene tennie, hogy az áfát valamennyi közúti közlekedési szolgáltató teljeskörűen visszaigényelhesse, a felhasznált eszközök, anyagok, szolgáltatások után. Javasolják, hogy jövőre a fuvarozás áfakulcsa 15 százalékra mérséklődjön. A gépjárműadó, az iparűzési adó, valamint az illetéktörvény módosítását, a bel- és külföldi napidíj összegének felemelését szintén januárig szükségesnek tartó fuvarozók kezdeményezték az egynapos autópálya-matrica kiterjesztését a legkisebb, 3,5 tonna alatti kategória kivételével, valamennyi haszongépjárműre. Javaslatuk elfogadása azt jelentené, hogy a tehergépkocsik már szeptember elsejétől a legolcsóbb, jelenleg kétezer forintos matricával közlekedhetnének a díjas autópályákon. Emellett szeretnék, ha a kormány az idén, decemberben külön megállapodásban garantálná, hogy a gyorsforgalmi utakon 2008 januárjában szolgálatba álló, új használatarányos díjrendszer, nem eredményezi majd a közúti közlekedési szolgáltatók versenyképességének romlását. Szanyi Tibor a GKM politikai államtitkár kijelentette, hogy a kormány egyetlen ágazatot sem kíván kivételezett helyzetbe hozni. A kormányzat, beavatkozásainál, a szektorsemlegességet tartja szem előtt. A magyar fuvarozók versenyképessége érdekében csak a külföldiekkel szemben tesz lépéseket. A belföldi fuvarozók közti versenyképességet érintő kérdésekben, a jogszabályok betartatása, a piaci szereplők jogkövető magatartásának biztosítása érdekében avatkoznak be. Hozzátette: nem tartja szerencsésnek, hogy a fuvarozók a tárgyalási kereteket felborítva a miniszterelnök elé vitték követeléseiket. Emellett nem gyakorlatias az sem, hogy az érdekvédelmi szervezetek határidőket próbálnak diktálni a kormánynak. Még akkor sem, ha a megjelölt időpontok esetleg logikusnak tűnnek A jövő évi költségvetésből hatszázmilliárd forint spórolható meg a központi és az önkormányzati költségvetésekből. Ez az összeg, amely a feladatellátáshoz és a működéshez szükséges költségek tervezésekor tartalékként jelenik meg a közszférában, állítja Vadász János. A közszolgálati reformért felelős kormánymegbízott a miniszterelnök számára hétfőn eljuttatott feljegyzésében komplex javaslatot tett arra, hogyan csökkenthetők 4

5 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK a közszféra kiadásai. Az összeállított anyagban a jövő évi költségvetés tervezéséhez szükséges űrlapok is megtalálhatók. Ha ezeken kellene adatokat szolgáltatniuk az intézményeknek, átláthatóvá válnának a bér- és a működési költségek. Az intézmények még nem kapták meg az irányelveket a jövő évi büdzsétervezéshez, van remény a hatszázmilliárdos spórolásra, ha bevezetik az általuk javasolt feladat alapú finanszírozást. Az elkészült javaslat, egyelőre nem jutott túl a közigazgatási államtitkári egyeztetésen, így a társadalmi párbeszéd sem kezdődhetett el róla. Vadász János szerint, a közszférában ugyanazokat a problémákat kell kezelni, mint a versenyszférában. A közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszonyon kívül az összes foglalkoztatási forma megtalálható. Véleménye szerint a nyolcszázezer fős létszámon belül mintegy százezren dolgoznak kényszervállalkozóként. Az egységes szabályozás a tervek szerint rendezné a káoszt, mivel az új közszolgálati jogviszony az összes többit megszüntetné. A munkaidő rugalmassá tétele szintén csökkentené a feszültségeket, így a kormánymegbízott a részmunkaidő, valamint a távmunka alkalmazását is szorgalmazza a közszférában. A jelenlegi költségvetésben 1584 milliárd jut a közszféra rendszeres juttatásaira, a nem rendszeresekre 388 milliárd forint. A megspórolható hatszázmilliárdból körülbelül kétszázat ez utóbbiból takaríthatna meg a kormány, állítja Vadász János. A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint tavaly egy főtisztviselő keresete több mint bruttó 726 ezer forint volt havonta, illetményének átlaga további 490 ezer forint. Az új szabályozás többek között azért sért komoly érdekeket a közszférán belül, mivel átalakítaná a béreket. Bár a havi kereset, valamint az illetmény 65 százaléka garantált lenne, a fennmaradó húsz százalék a teljesítmény függvényében változna, a további 15 százalék pedig csak szakmai többletvállalás esetén járna. A reformért felelős szakember úgy látja, létszámcsökkentés révén is faraghatók a kiadások. A központi szerveknél, a háttérintézményeiknél, apasztható a létszám. Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára szerint a létszám természetes módon is csökkenni fog. A közigazgatás korfája elöregedett, 2008-ig a százezer körüli köztisztviselői karból körülbelül harmincezren érik el a nyugdíjkorhatárt. A miniszterelnök utasítására a belügyminiszternek a köztisztviselői kar vérfrissítésére is javaslatot kell tennie év végéig. Az utánpótlás biztosítására egy versenyvizsgarendszer bevezetését tervezi a kormány Hír. A tegnapi kabinet ülése után a kormányszóvivő elmondta, hogy a kormány júliusban tárgyalja meg a nagybefektetők hazai beruházásainak támogatásáról szóló törvény előterjesztést. A kormány elfogadta az építőipari kivitelezéssel kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló kormányrendeletet, amelynek az a célja, hogy az építőiparban visszaszorítsák a feketegazdaságot és a feketemunkát. A rendelet szerint adatszolgáltatási kötelezettség terheli majd, a tízmillió forint feletti értékben, illetve közbeszerzési eljárással építtetőket és építőket A magyar vállalkozásokat is érintő munkaügyi és vámhatósági razziák a német kormány illetékese szerint, egy-másfél éven belül nem állíthatók le. Budapesten ma folytatódik annak a német-magyar vegyes bizottságnak az ülése, amely Hajdú András külügyi államtitkár kezdeményezésére alakult meg a Németországban vállalkozási szerződéses tevékenységet folytató 5

6 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK magyar cégeket ért hatósági fellépések - a SoKo Pannonia és a SoKo Bunda akciók - előzményeinek feltárására, és a már mindkét kormány számára egyre kínosabb helyzet feloldására. A június én Berlinben megtartott alakuló ülésen, Peisch Sándor nagykövet rosszallását fejezte ki, hogy semmiféle hivatalos csatornán nem kapott tájékoztatást a követség arról, hogy a német hatóságoknak, kormányszerveknek problémáik lennének a magyar cégekkel, sem pedig arról, hogy fenntartásaik lennének az 1989-ben elfogadott államközi egyezmény alapján folytatott kiküldetéses munkavállalás rendszerével. Georg Wilhelm Adamowitsch gazdasági és munkaügyi minisztériumi államtitkára kiállt a magyar sajtóban bírált razziák mellett, mert mint fogalmazott: egy húsüzem veszélyes hely lehet, ha maffiaszerű háttérrel ötvöződik. Elnézést kért magyar tárgyalópartnereitől, ha a hatóságok fellépése nem volt megfelelő. A razziaszerű ellenőrzések nemcsak magyar, és nem a tisztességesen működő cégek ellen folynak. Azokat vették célba, amelyek semmiféle magyarországi háttérrel nem rendelkeznek, és törvénytelenül vannak jelen a német piacon. Gilyán György, a GKM közigazgatási államtitkára hibaként értékelte, hogy a két fél nem kezdte meg korábban a kétoldalú szakmai és politikai egyeztetést az ügyben. A magyar fél szeretne tájékoztatást kapnia a két SoKo akcióról. Szeretnék, ha közösen áttekinthetnék az uniós szabályokat és irányelveket, s a német fél adjon részletes tájékoztatást a munkaerő-áramlás szempontjából átmeneti időszakra vonatkozó tervezett szabályozásról. Emellett javasolta, hogy az OEP tisztázza a meglévő véleménykülönbségeket német partnerszervezetével, a vegyes bizottság vizsgálja meg, hogy a már lezajlott razziákhoz hasonló esetekben alkalmazhatók lehetnek-e a bécsi konzuli egyezmény előírásai. A tanácskozáson kiderült: a német hatóságok nem tudják teljesíteni azt a magyar kérést, hogy mielőbb tegyenek pontot a lezáratlan ügyek végére. Az akció 23 magyar vállalkozást érintett. Néhány ügyben már vádemelés nélkül megszüntették az eljárást, a legtöbb esetben azonban az eljárás még függőben van. Gerd Ehlers szövetségi pénzügyi államtitkár azt közölte: a SoKo Pannonia akciócsoportot már feloszlatták, az ott keletkezett iratokat hét államügyészség kezeli, azokra a kormányszerveknek nincs hatásuk. Peisch Sándor nagykövet megjegyzésére, hogy ez esetben a SoKo Pannonia akció következtében törvényesen dolgozó vétlen cégek is tönkremehetnek. A német pénzügyi államtitkár azt felelte, hogy egyéni perekben kártérítést lehet igényelni. A felek a berlini találkozón szinte csak abban értettek egyet, hogy a fennálló nézetkülönbségeket a lehető legrövidebb időn belül rendezni kell Hír. A Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége pénteki ülésén döntött arról, hogy demonstrációs bizottságot hoz létre. A testület szerint a szakszervezet ágazat gondjainak megoldása érdekében kész az együttműködésre, de a munkavállalói érdekek érvényesítése során nem kíván lemondani a törvényes nyomásgyakorlás eszközeiről. A HDSZ elnöksége, jó irányú lépésnek minősítette a héten meghirdetett új agrárprogramot, ugyanakkor a testület elengedhetetlennek tartja a további konkrét intézkedések kidolgozásához az egyeztetést, és fenntartja korábbi kezdeményezését, hogy készüljön húságazati stratégia, és a kormány tűzze napirendre a húsipar helyzetét. 6

7 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Hír. Álláskeresési megállapodást kell kötnie minden munkanélkülinek az adott munkaügyi kirendeltséggel a foglalkoztatási törvény november 1-jétől hatályos módosítása szerint. A megállapodásban szerepelnie kell annak, hogy a munkanélküli milyen módon tartja a kapcsolatot a kirendeltséggel, mit kíván tenni mielőbbi elhelyezkedése érdekében, valamint, hogy milyen jellemzőket jelöl meg az általa keresett munkahelyre. A megállapodás tartalmán azonban jelenleg még a szakértők dolgoznak, a tárcaközi egyeztetés nyár végére várható. Az új szabályozás szerint, nem csak a munkanélküli elnevezés változik álláskeresőre, hanem a munkanélküliek járadéka is álláskeresési járadékra, illetve álláskeresési segélyre változik. Ez is kifejezi, hogy az veheti igénybe a járadékot, aki aktívan, tevőlegesen maga is részt vesz az álláskeresésben. Új szabály, hogy a járadék első szakaszában, amely a járadékos idő fele, de legfeljebb három hónap, a járadék nem lehet kevesebb a minimálbér 60 százalékánál, de a felső határa elérheti ennek kétszeresét. Ez jóval magasabb járadékot jelenthet, mint a jelenlegi, a nyugdíj minimumhoz kötött felső határ. A járadékos idő további részében viszont már egységesen csak a minimálbér 60 százaléka a járadék, ezzel is ösztönözve a mielőbbi elhelyezkedésre. Akik az álláskeresési járadék ideje alatt sem találtak munkát, vagy az új feltételek mellett nem jogosultak a támogatásra, de az utolsó négy évben legalább 200 igazolt munkanapot dolgoztak, esetleg öt éven belül elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt, álláskeresési segélyt kaphatnak. A kötelező legkisebb munkabér 40 százalékát, 2005-ben ez 22 ezer 800 forint havonta Várhatóan augusztusra készíti el a kormány az érdekérvényesítésről és érdekegyeztetésről szóló komplex törvényjavaslatot. Az OÉT májusi megállapodása értelmében már dolgoznak a tervezeten, amelyben a szociális párbeszéd egész intézményrendszerét, az érdekegyeztető fórumok jogállását, kompetenciáját, hatáskörét szabályozzák majd Holnap lépnek hatályba az építőipar kifehérítését célzó intézkedések. Nagyobb adminisztrációra és szigorúbb ellenőrzésekre számíthatnak az építkezők. Becslések szerint az építőiparban 500 milliárd forintos bértömeg után nem fizetnek adót és járulékot. Az ágazatban 270 ezren dolgoznak legálisan, emellett ezren feketén vállalnak munkát. Mostantól valamennyi, nettó 10 millió forintnál nagyobb szerződéses értékű építőipari munka megkezdése előtt nyolc nappal az építtető köteles meghatározott adatokat szolgáltatni az építésügyi hatóságnak, az pedig továbbítja őket az építési felügyeletnek, a munkaügyi főfelügyelőségnek, valamint az adóhivatalnak. Az adatok között szerepelnie kell az építkezés helyszínének, az építtető, a kivitelező és a felelős műszaki vezető nevének. Az APEH pluszinformációként igényli az építkezés bekerülési költségének megjelölését. Akár meg is tilthatja az építésügyi hatóság a munka megkezdését, ha nem tartja megfelelőnek az adatközlést. Ha menet közben tapasztalnak szabálytalanságokat, a bírság összege ötvenezer forinttól tízmillióig terjedhet. Értékhatártól függetlenül valamennyi közbeszerzéssel érintett építkezésre is vonatkoznak a szabályok. A megrendelőnek a munka átadását követő 30 napon belül ki kell fizetnie az ellenértéket. Az építési napló vezetése is változik, a már megszokott adatok mellett fel kell tüntetni, hogy aznap melyik alvállalkozó vesz részt a kivitelezésben. A következő 7

8 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK szigorítási lépéseket ősszel vezetik be, akkorra készül el a szakmai minimálbér-táblázat Több mint tízezer dolgozót kell még az idén elbocsátania a minisztériumoknak. Felmentéssel vagy végkielégítéssel majdnem hétezer főnek, nyugdíjazással mintegy 1700 főnek kell távoznia a tárcáktól. A leépítéseket ezen kívül a határozott idejű jogviszonyok megszüntetésével, korengedményes nyugdíjazással, valamint az üres álláshelyek megszüntetésével kell elérnie a tárcáknak. A mostani megszorítás legnagyobb vesztesének az Oktatási és a Honvédelmi Minisztérium számít, ahonnan ötezer alkalmazottat bocsátanak el. A tervek szerint ezer főt meghaladó létszámleépítés lesz az egészségügyi, a földművelésügyi és a belügyi tárcánál is. A mostani elbocsátások hátterében a teljes évre tervezett szintet megközelítő féléves államháztartási hiány megfékezése áll, valamint az, hogy a PM előírása szerint a minisztériumoknak összesen ötvenmilliárd forinttal kötelezően meg kell emelniük tartalékaikat. Ezenkívül a Pénzügyminisztérium még idei hatállyal csütörtökön bejelentett több más megszorító intézkedést is. Befagyasztották a költségvetési vésztartalékokat, a minisztériumok tartalékképzési kötelezettségét 50 milliárd forinttal emelték meg, az év hátralévő részében fokozott adóellenőrzéseket rendeltek el. Október elsejétől szélesíteni szeretnék a tb-adóalapot is, a mobilcégek által fizetett licencdíjakat szintén a költségvetési hiány lefaragására szeretnék fordítani, valamint megemelték a játékautomaták adóját is. Az összes várható bevételkiesés a PM szerint 160 milliárd forint, azaz a GDP 0,8 százaléka. A kiadásokat alulbecsülték, nőttek az államadósság kamatkiadásai. Ennek állománya a pénzügyi tárca szerint eléri a milliárd forintot, az idei első fél évben a növekmény több mint 1100 milliárd forint. Az éves tervezett adósságszolgálati kötelezettségünk 869 milliárd forint lenne Augusztus elsejétől a háztartási alkalmazottak alkalmi munkavállalói könyvvel is foglalkoztathatók. A Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke nem vár áttörést az új rendszertől, nem gondolja, hogy a könnyítés arra ösztönözné az eddig adómentesen fizetőket, hogy ezután legálisan, kék könyvvel foglalkoztassák őket. Az alkalmi munkavállalásra vonatkozó szabályok szerinte túl bonyolultak, nem várható el, hogy ezeket betartsák. Papp István az OMMF elnök elmondta, a háztartási alkalmazottak foglalkoztatási körülményeinek vizsgálati módszere még kidolgozás alatt áll, az viszont már valószínű, hogy a munkaügyi felügyelőknek nem lesz lehetőségük a magánlakásokban ellenőrzést tartani. Annak érdekében, hogy a háztartási alkalmazottak legális foglalkoztatására ösztönözze a magánszemélyeket a kormányzat, még személyi jövedelemadó-kedvezményt is bevezettek. Augusztus elsejétől az összevont adóalap adóját csökkenti a foglalkoztató magánszemély nevére szóló, számviteli elszámolásra alkalmas bizonylattal igazolt közteherjegy értékének a 75 százaléka. A háztartási alkalmazottat foglalkoztató magánszemély számára az szja-törvény előírja, hogy az általa alkalomszerűen foglalkoztatottakról egy részletező nyilvántartást vezessen. Ebben rögzíteni kell a munkavállaló természetes azonosító adatait és adóazonosító jelét, az alkalmi munkavállalói könyv sorszámát, a kifizetett munkadíjat, a beragasztott közteherjegy értékét s a munkavállaló aláírását is. Az új rendszer előnye az alkalmi munkavállalói 8

9 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK könyvvel foglalkoztatott munkavállaló számára, hogy nyugdíjjogosultságot szerez ilyen formában történő foglalkoztatása idejére is. A közteherjeggyel a nyugdíj-, az egészségügyi járulékot, a munkaadói, a munkavállalói szolidaritási kötelezettséget s az egészségügyi hozzájárulást is megfizetik. Az alkalmi munka révén szerzett jövedelem abban az esetben adómentes, ha a magánszemély alkalmi munkavállalásból származó jövedelme nem haladja meg az éves minimálbér összegét, e mellett lehet még adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelme. Augusztus elsejétől nappali tagozatos diák is dolgozhat am-könyvvel, sőt külföldi is végezhet így munkát Szeptember elsejétől módosul a tbj-törvény, és a jelenleginél több járulékot kell fizetni az adóköteles természetbeni juttatások után. Így közel 17 százalékkal kerül többe a cégeknek az adóköteles természetbeni juttatás, mivel ezek után több tb-járulékot kell fizetniük. Éves szinten 8-9 milliárd forintos bevételre számít a pénzügyi tárca a szigorításból. Az új szabály váratlanul érinti a cégeket, tekintettel arra, hogy a kormány a száz lépés program keretében sem az egészségügyet érintő 21 lépés, sem az adó- és járulékrendszert érintő 15 lépés keretében nem említette, hogy ilyen intézkedés a tervei között szerepelne. Az adószakértő szerint a legnagyobb problémát az okozza, hogy ezen természetbeni juttatások többnyire kollektív szerződésben, év elejétől év végéig rögzítettek, vagyis a cégek a járuléktehernövekedést nem tudják kivédeni. A nagyobb vállalkozásoknak, ahol kiterjedt cafeteriarendszer működik, széles az adóköteles természetbeni juttatások köre, akár százmilliós többletkiadást is okozhat már az idén a szigorítás. A kisebb vállalkozásoknál pedig vélhetően a feketegazdaságot erősíti az intézkedés, mivel hirtelen megnövekedett költségeiket nem tudják kitermelni, vélhetően feketén fizetik ki azt, amit eddig legálisan adtak oda Magyarországon 2,68 millió 15 és 64 év közötti ember nem dolgozik. Többségük diák, kismama vagy nyugdíjas. Félmillió embert azonban nem lel az állam, ők semmilyen szociális ellátásban nem részesülnek. Ezeknek az embereknek nagy része azonban a fekete gazdaságban dolgozik. Nagyon magas az inaktívak aránya, fogalmazta meg tegnap Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. Az Országgyűlés már elfogadta és november elsejétől életbe is lép a munkanélküli ellátások új rendszerét. Az első három hónapban nagyobb segélyt kapnak az állástalanok, később meg kevesebbet. Így kénytelenek lesznek aktívan munkát keresni. A Parlament már jóváhagyta a kék munkáról szóló törvényjavaslatot is, amely augusztus elsején lép életbe. Ettől kezdve a háztartások és a kiemelkedően közhasznú szervezetek kétszáz napig kisebb közterhekkel, adókedvezménnyel és egyszerűsített adminisztrációval foglalkoztathatnak embereket. Különféle színű oldalakból áll majd az augusztus elsejétől kiállított alkalmi munkavállalói könyv. Benne a fehér, a kék vagy a zöld színű oldalra kell bejegyezni a foglalkoztatást attól függően, hogy a munkáltató vállalkozás, magánszemély, illetve kiemelten közhasznú szervezet, vagy mezőgazdasági foglalkoztató. Akik vegyesen vállalnak munkát a három kategóriánál, egy év alatt legfeljebb 200 nap alkalmi munkát végezhetnek. A regisztrált munkanélküliek foglalkoztatása esetén a kedvezményes közteherjegy december 31-ig vehető igénybe. Ez százalékkal kevesebb járulékfizetést jelent az általános foglalkoztatáshoz képest. Augusztustól a munkavállalási engedélyre kötelezett, harmadik országbeli mezőgazdasági 9

10 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK idénymunkát vállaló külföldiek is kaphatnak alkalmi munkavállalói könyvet Ma tárgyal a kormány a száz lépés munkaügyi intézkedéseiről, és várhatóan dönt az ellenőrzéseket és a munkaerő-kölcsönzés feltételeit szigorító javaslatokról, továbbá a garantált minimálbér bevezetéséről is, ami azt célozza, hogy ne lehessen a kötelező minimálbért megkerülni, például irreálisan magas teljesítménykövetelések elé állítva a dolgozót. A javaslatokat szeptemberben terjesztik az Országgyűlés elé, s várhatóan januártól lépnek hatályba. Eddig öt, a száz lépéshez köthető törvénymódosítás jelent meg a Magyar Közlönyben, többségük ősztől hatályos. Az alkalmi munkavállalói könyv használatára vonatkozó szabályok már augusztustól élnek. Megkezdődött a három évre szóló gazdasági-foglalkoztatási akcióprogram kidolgozása is, miután a kormány a múlt héten elfogadta a megvalósítás menetrendjét. Október 15-ig kell elkészíteni a cselekvési programot, melynek munkaváltozata először augusztus végén kerül a kormány elé, s jóváhagyás után a szociális partnerekhez. Ez a dokumentum váltja fel a korábban az Európai Unió számára évi rendszerességgel készített nemzeti foglalkoztatási akciótervet a közelmúltban elfogadott uniós irányelv értelmében. Az élethosszig tartó tanulás stratégiája augusztus végén kerül a szociális partnerek elé, s várhatóan ugyancsak szeptemberben tárgyalja a kormány. Augusztus negyedikén kerül napirendre a munkaügyi ellenőrzésekről szóló jogszabály és a munka törvénykönyvét érintő módosító javaslatok az OÉT elé. A száz lépés program intézkedései elősegítik az OECD Magyarország számára megfogalmazott ajánlásainak teljesülését. A szaktárca szerint a kormány hosszú távú adócsomagja és az egészségügyi hozzájárulás megszüntetése ezt a célt is szolgálja. Az októberben induló Start program kétéves kedvezményt ad a pályakezdőknek és a munkáltatóknak. Az OECD szerint ahhoz, hogy a gazdasági növekedés fenntartható legyen, növelni kell a foglalkoztatás szintjét és a termelékenységet. Az OECD szerint rossz a munkaerő földrajzi mobilitása. A helyzet javításához a helyi és helyközi közlekedést kell fejleszteni, s megfizethető bérlakáspiacot kell teremteni. A munkaerő szakmai mobilitására vonatkozó igénnyel a miniszter is egyetért Hír. Tegnap a munka törvénykönyve tervezett változtatásairól beszélt Csizmár Gábor munkaügyi miniszter. Jövőre munkaszüneti nap lesz december 24-e. Az Mt. módosításában vinnék keresztül azt, hogy ne lehessen kijátszani a minimálbért teljesíthetetlen normák felállításával. Bővíteni kívánják a munkáltatók tájékoztatási kötelezettségét, a munkavállalókkal közölniük kell a felvételkor, hogy van-e üzemi tanács vagy szakszervezet a munkahelyen. A visszaélések miatt szigorodnának a munkaerő-kölcsönzés szabályai. Ugyanabban a tulajdonosi körben ezt a formát nem lehetne alkalmazni, és nem lehetne visszakölcsönözni a dolgozót saját munkahelyének. A rendes felmondás szabályai eddig nem vonatkoztak a határidős foglalkoztatásra, ez is megváltozna bizonyos korlátok között. Szintén pontosítják a munkaidő-nyilvántartás szabályait annak érdekében, hogy ne legyen fekete-túlóráztatás. Ezzel párhuzamosan módosulna a munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvény is. Az eddigi 30 nap helyett akár 60 napig is tarthatna a munkaügyi ellenőrzés. A kiszabható bírság összege is változna: felső határa a jelenlegi hatmillió forintról húszmillióra emelkedne. Büntetni súlyos esetben már egy foglalkoztatott esetében is lehetne. 10

11 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Kikényszerítenék a bejelentési kötelezettséget azoknál a külföldieknél, akiknél erre szükség van. A kormány már korábban döntött a munkaügyi ellenőrök jelenlegi 170-es létszámának 100 fős bővítéséről. Mindkét törvénymódosítás jövő év január 1-jétől lépne életbe, és augusztus 4-én tárgyalják azokat az Országos Érdekegyeztető Tanácsban Az érdekképviseleti szervezetek harcolnak az iparűzési adó megszüntetéséért, ennek ellenére jogkövető magatartásra intik tagjaikat. Parragh László az MKIK elnöke szerint A helyi iparűzési adó egy hibás adónem, és nagy terhet jelent az üzleti szféra számára, ezért már el kellett volna törölni. Azt javasoljuk a vállalkozásoknak, fizessék be, de egyben vitassák is a szóban forgó adó jogosságát, így jelezve, hogy amennyiben a jövőben az Európai Bíróság az uniós szabályozással ellentétesnek ítéli az iparűzési adót, akkor az ezen a jogcímen befizetett összeget visszakérik. Szóba jöhet az is, hogy a cég éves önbevallás keretében akár az uniós csatlakozásig visszamenőlegesen visszaigényli a megfizetett adót. Fontos, hogy a vállalkozások tanúsítsanak jogkövető magatartást. Antalffy Gábor a Kisosz ügyvezető elnöke is jogkövető magatartásra inti tagjait. Amíg nincs egyértelmű döntés az iparűzési adó sorsáról, jogszerűségéről, csak azt az álláspontot tudja a Kisosz tisztességesen képviselni, hogy mindenki fizesse be az adóját. Osztják az ellenzők aggályait, ugyanakkor nem hívei a kollektív engedetlenségnek. Véleményük szerint, nem EU-konform a nálunk kialakult gyakorlat, hogy az adó alapjául nem az elért nyereség, hanem az árbevétel szolgál Mától lép életbe az alkalmi munkavállalói könyv, elsődleges célja a foglalkoztatás kifehérítése. Ahhoz, hogy a feketefoglalkoztatás fehérre változzon a munkáltató -nak vállalnia kell az adminisztrációt, és a munkáltatás költségét. A postán vásárolt közteherjegyet kell beragasztania az alkalmi munkavállalói könyvbe. A közteherjegy ára a napi munkadíjtól függően változik, a legolcsóbb 400, a legdrágább 1100 forint. A jegy árának hetvenöt százaléka leírható az összevont adóalap adójából. A közteherjeggyel alkalmazott munkavállaló a foglalkoztatás idejére nyugdíjjogosultságot szerez. A könyvvel egy évben legfeljebb kétszáz napi munka vállalható, és az alkalmi munkavállalónak csak abban az esetben kell adót fizetnie, ha ez idő alatt megszerzett jövedelme meghaladja az éves minimálbér összegét. Mivel a rendszerben megszerezhető legmagasabb napi bér 4600 forint, a legjobban kereső alkalmi munkások 147 napot dolgozhatnak évente adómentesen. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint az ellenőrzés problémái miatt e lépésnek aligha lesz érezhető bevételnövelő hatása Január elsejével életbe léphet az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulást szabályzó törvény. Az ekho alapja az elvégzett munka ellenértékeként kifizetett, áfát nem tartalmazó összeg lesz. Ezután havonta kell fizetni az általányt, méghozzá az ekhózónak 15, az őt foglalkoztatónak pedig 20 százalék mértékben. Ez az összeg tartalmazza a munkaadói egészség- és nyugdíj-biztosítási járulékot, a tételes ekhót, valamint az ekhózó nyugdíjjárulékát és a magánnyugdíj-pénztári tagdíj fedezetét, sőt a személyi jövedelemadóját is. Az ekhózó tevékenysége akkor nem tartozik az áfatörvény hatálya alá, ha munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban végzi a munkáját. Az ekho törvénye alá 17 szakma képviselői 11

12 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK tartozhatnak majd: muzeológus (konzervátor, restaurátor, preparátor), könyvés lapkiadó szerkesztője, újságíró, rádió-, televízióműsor-szerkesztő, író (újságíró nélkül), műfordító, képzőművész, iparművész, zeneszerző, rendező, operatőr, fotóművész, színész, előadóművész, bábművész, zenész, énekes, koreográfus, táncművész, szoftverfejlesztő, informatikus, népzenész, cirkuszművész. Először csak azoknál a tevékenységeknél merült fel ez a megoldás, ahol a kormány szakmaspecifikus önfoglalkoztatói törvényt kívánt kidolgozni. A Pénzügyminisztérium, a kancellária, az igazságügyi, illetve a munkaügyi tárca, valamint az érintett érdekképviseletek kedd délelőtt egyeztetnek a legújabb koncepcióról, Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszternél Ma adja át a köztársasági elnöki hivatalt Mádl Ferenc, utódjának, Sólyom Lászlónak Az Mt. tervezett módosításával kapcsolatban koncepcionális különbségek mutatkoznak. A munkaadók, azontúl, hogy a munkaközi szünet munkaidőbe építésével nem értenek egyet, nem támogatják december 24.-e munkaszüneti nappá nyilvánítását sem. Rolek Ferenc, a gyáriparosok szövetségének alelnöke azt mondta, hogy a javasolt változtatások között kizárólag olyanok vannak, amelyek a munkavállalóknak előnyösek. A szakszervezetek álláspontja szerinte elfogadhatatlan, hiszen "kívánságlistájuk" nekik is lenne. Noha a munkavállalói oldal kérésére elmaradt az OÉT csütörtökre tervezett ülése, attól még folyamatos a munka és az érdekegyeztetés a szakbizottságokban. Kordás László politikai államtitkár kiemelte, hogy a Munka Törvénykönyve módosítása mellett több más témáról, így például az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról illetve az élethosszig tartó tanulás kérdéséről is lesz tárgyalás még augusztusban az érdekképviseletekkel. Szólt arról is, hogy a bizottsági megbeszélések után várhatóan szeptember második felében kerülhetnek az OÉT elé a bérekről, illetve az adókról és járulékokról szóló elképzelések A kormány döntött arról, hogy ezentúl december 24.-e munkaszüneti nap lesz. Több mint félmillió, a kereskedelemben dolgozó munkavállaló mégsem örül ennek. A munka törvénykönyvének tervezett módosítása szerint ugyanis a boltok, délután kettőig e napon is nyitva tartanak. Igaz, azt Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke is elismeri, hogy a munkavállalók legalább 100 százalékos pótlékot kapnak ellentételezésül, ugyanakkor úgy véli, szerencsétlen a döntés, hogy éppen ezzel a nappal növelték a munkaszünetek számát. Közölte, hogy nem fogadják el a december 24.-ét, s arra számít, más szakszervezetek is szolidárisak lesznek velük, s még mielőtt a parlament áldását adná a munka törvénykönyvének módosítására, sikerül megváltoztatni a kormány előterjesztését. A javaslatot előterjesztő munkaügyi tárca és a szakmai munkaadói szervezetek egyaránt azzal érvelnek a december 24.-i nyitva tartás mellett, hogy három egymást követő napon nem lehetnek zárva az üzletek. Az pedig, hogy kivételt tegyenek, sérti a versenysemlegességet. A szakszervezet attól tart, elvesznek a munkaszüneti napok a kereskedelemben dolgozók számára Önálló törvény szabályozza az önkéntes munkát október elsejétől, jelentette be Göncz Kinga. A szociális miniszter elmondta: a törvény védi majd a szervezeteket és az ott dolgozókat, tiszta jogi keretet teremt, rendezettebbé 12

13 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK teszi a viszonyt az önkéntesek és a fogadó szervezetek között. Októbertől nem csak egyházi és nonprofit civil szervezetek, hanem más közhasznú szervezetek, közszolgáltatásukban az önkormányzatok is alkalmazhatják az ingyen munkát vállalókat. A jogi szabályozás garantálja, hogy ez a munkaforma elhatárolódjon a fekete munkától, az adható természetbeni juttatás közül pedig néhány adómentes lesz. A szervezetek munkaruházatot, védőfelszerelést biztosíthatnak alkalmazottjuknak, vállalhatják az utazás és szállás, képzés költségeit, élet-és balesetbiztosítást köthetnek. Bódi György, a civil kapcsolatok főosztályának vezetője kijelentette, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet inkább hátráltatja az önkéntes munka elterjedését, a jövőben azonban szervezetten fogadják és megbecsülik a felajánlott segítséget. F. Tóth András, az Önkéntes Központ Alapítvány elnöke ezzel kapcsolatban megjegyezte: fontos, hogy az önkéntesek minél nagyobb védelemben részesüljenek, hiszen - például a speciális mentők - gyakran saját életüket veszélyeztetik. A KSH adatai szerint a non-profit szervezetek önkéntes segítőinek létszáma meghaladja a 400 ezer főt, akik munkaórája 35 és fél milliót tesz ki évente, ami 17 és félezer főállású foglalkoztatott munkaidejének felel meg, tevékenységük 18 milliárd forint társadalmi megtakarítást jelent Sem az idén, sem jövőre nem kompenzálja a kormány a közszféra 2004-ben elmaradt 13. havi bérét, derül ki a munkaügyi miniszter leveléből, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének írt, jelentette ki Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. (A kabinet 2003 decemberében nulladik havi juttatássá alakította a rendszert. Ennek értelmében a tizenharmadik havi fizetéseket a következő év elején fizették ki, de csak azoknak, akik január elsején még közalkalmazotti jogviszonyban álltak. A tavaly év közben nyugdíjazott közszolgák így már eleve elestek járandóságuktól. Ezzel a kormány mintegy milliárd forintot spórolt meg az az évi költségvetésnek.) Kerpen szerint a kormány két éve nem növelte a béreket. Az idén kilencszázalékos emelést hajtott végre, ám a tavalyi 13. havi illetmény ki nem fizetése, nyolcszázalékos keresetcsökkenést eredményez. Ebből következik, hogy három év alatt összesen egy százalékkal emelkedtek a fizetések, ami jelentős reálbércsökkenést jelent. A magyar pedagóguskeresetek vásárlóértéke harmada, negyede az európai uniós országokénak. A KSH adatai szerint, jelenleg a közoktatásban dolgozók keresete 13 százalékkal marad el a nemzetgazdasági átlagtól Jelenleg az adóköteles természetbeni juttatásokat 44 százalékos személyi jövedelemadó terheli, amit a cégeknek kell leróni. Emellett a juttatás piaci értékének a 29 százaléka a munkáltatói járulék. Szeptembertől viszont a változatlanul 44 százalékos szja mellett 41,8 százalékra nő a járulékteher a szigorítás miatt. A módosítás szerint a következő hónaptól már nemcsak a természetbeni juttatás piaci értékét, hanem annak szja növelt részét is terheli a munkáltatói járulék. Emellett továbbra is 3 százalékot kell az említett juttatások után fizetni a munkaadóknak a munkaerő-piaci alapba. Így az eddigi 76-ról 88,8 százalékra emelkedik a természetbeni juttatások közterhe. A Pénzügyminisztérium szerint azonban még így is jóval kedvezőbbek maradnak a nem pénzbeli juttatások adó- és járulékszabályai. A Pénzügyminisztérium érveléséből kitűnik, hogy zömmel költségvetési szempontok vezérelték a szigorítást. A tárca úgy véli: minden vállalkozás 13

14 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK maga dönthet arról, hogyan ismeri el a munkavállaló teljesítményét, de nem indokolt, hogy a juttatás formája befolyásolja a közterhet. A PM szerint az adóköteles természetbeni juttatásban rejlő előnyt elsősorban az átlagkereset felettiek élvezik. A PM indokolatlannak tartja, hogy jóval kevesebb közterhet kelljen fizetni például egy egymillió forintos tengerentúli utazás után, mintha annak értékét bérben adná oda a cég a dolgozójának. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint nem jó a pénzügyi tárca számítása. Egyetlen kedvezményt - még a minden alkalmazottnak járó adójóváírást - sem vesz figyelembe, márpedig a 18 százalékos adókulcs nem egyenlő a tényleges adóterheléssel. Még kevésbé értelmezhető az a számítás, amely a 38 százalékos adókulccsal kalkulál, s azt mutatja, mintha ebben az esetben száz forint nettó bérjövedelemhez 175,3 forint közterhet kellene megfizetni. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a kedvezményeket, s azt sem, hogy progresszív adótábláról van szó, tehát minden jövedelem 1 millió 500 ezer forintig 18 százalékos kulccsal adózik, s csak az afölötti részre érvényes a 38 százalékos mérték. Zara szerint a szigorítás újabb ügyeskedésre ösztönözheti a foglalkoztatókat. Egyre jobban elterjedhet az a gyakorlat, hogy egymás alkalmazottainak nyújtanak természetbeni juttatást bizonyos cégek. Ha nem a saját dolgozóját részesíti ily módon előnyben a vállalkozás, akkor csak 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, ami még akkor is vonzó, ha szeptembertől már az adóval növelt piaci érték lesz a járulék alapja. Mind a szakszervezetek, mind a munkáltatói érdekképviseletek felháborodtak amiatt, hogy a kormány egyáltalán nem egyeztetett velük a módosításról, szerintük súlyos munkahelyi konfliktusokat okozhat a természetbeni juttatások közterheinek emelése. Ez a lépés a juttatások csökkentésére késztetheti a munkáltatókat, s a rendezett munkaügyi kapcsolatok ellen hat. Nemcsak a luxusnyaralások, hanem a vállalkozások versenyképességének megőrzését szolgáló juttatások is az adóköteles körbe tartoznak. Ilyen például az üzleti reprezentáció, vagy a kiküldött dolgozók utaztatási költségei, magyarázta Rolek Ferenc, a Munkaadói Oldal soros elnöke. Könnyedén meg lehetne szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a menedzserek javadalmazásuk nagy részét természetbeni juttatásban kapják meg. Ennek módja lenne, ha a vállalat bérköltségének meghatározott százalékában maximálnák ezt a javadalmazási formát. A kormány egyelőre csak az adómentes természetbeni juttatásoknál tervezi, hogy a bruttó bér 15 százalékának megfelelő összeget, de személyenként legfeljebb ötszázezer forintot lehetne jövőre ily módon adni a dolgozóknak. Kivétel lenne ez alól az utazási költségtérítés, valamint az étkezési utalvány mellett valószínűsíthetően az önkéntes pénztári munkáltatói befizetések, az üdülési csekk, az iskolakezdési támogatás is, mondta el Karácsony Imréné, a PM helyettes államtitkára. A tervek szerint az eltartottak számával szorzódna a maximumösszeg. Rolek Ferenc szerint az egyénenkénti megkötés túlzott adminisztrációt ró a vállalatokra, ehelyett az összes bérköltség arányában lenne érdemes meghatározni A pályakezdő fiatalok foglalkoztatását ösztönző Start programot október elsejétől vezetik be. A fiatalok a Start kártyát az adóazonosító jelüket tartalmazó adóigazolvány mellé az APEH-től ingyenesen igényelhetik. A munkaadónak számos előnyt jelent, ha Start kártyás pályakezdőt alkalmaz, így például nem kell megfizetnie a havi 3450 forintos tételes egészségügyi 14

15 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK hozzájárulást. A háromszázalékos munkaadói és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék helyett pedig a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 15, második évében pedig a 25 százalékának megfelelő összeget kell csak ezen a jogcímen az államkasszának befizetni. A kedvezmény felső határát korlátozza a törvény: alap- és középfokú végzettségű vagy végzettség nélküli pályakezdő esetében legfeljebb a minimálbér másfélszeres, felsőfokú végzettségű fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesíthető a kedvezmény. Vagyis az idei 57 ezres minimálbérrel számolva az előbbiek esetén a járulékkedvezmény havi bruttó , utóbbiak esetében pedig legfeljebb havi 114 ezer forintig terjed. Start kártyát az igényelhet aki a huszonötödik, felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik évét még nem töltötte be, aki tanulmányait befejezte, aki tanulmányait megszakította, aki első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt Hír. Két újra hefop pályázatot hirdettek meg. Az idén 13 felhívást tettek közzé. A hefop/ /1-es kódjelű pályázattal hátrányos helyzetűek alternatív munkaerő-piaci képzését és foglalkoztatását támogatják. A kiírás legalább húsz projekt megvalósításával s egy-egy keretében 12 36, összességében pedig legalább 480 munkanélküli képzésével és foglalkoztatásával kalkulál. Az egy főre számított költség 3,2 millió forint. Ha 12 főt érint a projekt, úgy 38,4, ha pedig 36 főt vonnak be, 115,2 millió forint a vissza nem térítendő támogatás. Itt a foglalkoztatással összekapcsolt képzés integrált megközelítésben szolgálja a célok elérését, általában háromfázisú, hónapos projektek keretében. A hefop/ /1-es kódjelű pályázatnál ugyancsak a társadalmi kohézió előmozdítása a cél, egyéni szükségletekre építve, a munkaadók ösztönzésén, a civil szerveződéseken, speciális szolgáltatásokon keresztül. Az ezekhez kapcsolódó tevékenységek széles körben támogathatók: egyéni fejlesztési, képzési és munkavállalási tervek kidolgozásától kezdve az álláskeresés, munkába állás segítésén át egészen az idegen nyelvi, informatikai oktatásig. Egy-egy projektbe minimum 45, maximum 430 főt lehet bevonni. Projektenként minimálisan 20, maximálisan 64,5 millió forint az igényelhető támogatási összeg Január elsejétől biztosan életbe lép az a jogi szabályozás, amely az állami támogatások odaítélésekor mércének tekinti a rendezett munkaügyi kapcsolatokat. Így jövőre csak azok a vállalkozások, intézmények juthatnak állami pénzekhez, amelyek legális foglalkoztatók, és jó viszonyuk van a szakszervezetekkel. Egy kormányhatározat szerint Csizmár Gábor munkaügyi miniszternek szeptember 15-ig kell kidolgoznia azt a jogszabálytervezetet, amely meghatározza a rendezett munkaügyi kapcsolatok szempontrendszerét. A Pénzügyminisztériumnak az államháztartásról szóló törvény módosításának előkészítéséről kell gondoskodnia, ám a többinek is meg kell vizsgálnia, hogy feladat- és hatáskörében milyen szabályzók korrekciójára van szükség. Az előzetes kormánykoncepció alapján állami támogatások elbírálása valamint a közbeszerzések bírálata során előnyt élvez a foglalkoztató, ha: - az ágazati átlagkeresethez képest magasabb bért fizet, - bértarifarendszert alkalmaz, - béren kívüli juttatási rendszere van, - munkáltatói szintű kollektív szerződés kötelezi, - ágazati kollektív szerződés kötelezi, - működik nála üzemi tanács, 15

16 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK - munkáltatói érdekképviselet tagja, - érvényesül nála az egyenlő bánásmód elve. Hátrányba kerül a foglalkoztató, ha: - feketefoglalkoztatáson kapták, - jogerősen pert vesztett az üzemi tanáccsal szemben, - jogerősen pert vesztett a szakszervezettel szemben, - elutasította a kollektív szerződés megkötésére vonatkozó kezdeményezést - dolgozói sztrájkot, tüntetést szerveztek ellene. A szempontok önmagukban egyetlen pályázót sem tesznek nyertessé, ám ha rangsor alakulna ki, akkor az a vállalkozás nyerheti el az állami pénzt, amelynek több pluszpontja van. Az előzetes tervek szerint a szempontrendszer a pályázati anyag egyik kérdőíve lenne, vagyis a vállalkozások önbevallás alapján válaszolnák meg ezeket. Ám ha a nyertes pályázóról kiderül, hogy hamisan adta meg a kért adatokat, úgy akár vissza is követelhetik tőle a támogatást. A munkaügyi tárca már január óta érvényesíti pályázati kiírásaiban a várható szempontrendszer egy részét. A szaktárcához csak azok a cégek nyújthatnak be projektterveket, amelyek betartják a hatályos munkajogi szabályokat, valamint a munkaügyi felügyelők munkáját nem hátráltatják egy ellenőrzés során. A feketefoglalkoztatókat a minisztérium már most kizárja az állami támogatásért indulók köréből Érzékenyen érintheti a megváltozott munkaképességűeket alkalmazó vállalkozásokat az a törvényjavaslat, amelyet jövő szerdán tárgyal a kormány. A tervezetben van néhány olyan sarkalatos rendelkezés, amelyek miatt, ha benne maradnak a törvényben, sok úgynevezett védett szervezet bezárhat. Az egyik ilyen javaslat szerint a legfeljebb negyven százalékban rokkantak (lábszáramputáltak, enyhe értelmi fogyatékosok stb.) alkalmazásáért nem járna állami támogatás, és sokan kifogásolják azt is, hogy a súlyosan fogyatékosakat csak kht.-k foglalkoztathatják majd Költségvetési és nonprofit szervezetek, valamint forprofit vállalkozások kategóriában hirdetett országos pályázatot a Fővárosi Esélyegyenlőség Módszertani Iroda, a Befogadó Munkahely elnevezésű díj elnyerésére. A főváros azokat az ötvennél több munkatársat foglalkoztató cégeket, intézményeket és szervezeteket kívánja ily módon elismerni, amelyek külön gondot fordítanak a munkahelyi esélyegyenlőségre, a hátrányos helyzetű csoportok védelmére. A hazai gyakorlat szerint öt hátrányos helyzetű csoportra kell nagyobb figyelmet áldozniuk a foglalkoztatóknak: a nőkre, a negyven évnél idősebb munkavállalókra, a romákra, a fogyatékkal élőkre és a megváltozott munkaképességűekre, valamint a két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelőkre, vagy gyermekét egyedül nevelő munkavállalókra. Az ünnepélyes díjkiosztásra évente kerül sor. A nyertesek használhatják a Befogadó Munkahely címet és logót, az ötletekről pedig kiadvány készül, hogy más munkaadókhoz és szervezetekhez is eljussanak a jó gyakorlatok. A munkaügyi minisztérium Családbarát Munkahely díjára július 30-ig pályázhattak a kis-, közép- és nagyvállalatok, valamint a költségvetési szervek és nonprofit szervezetek. Nemrég zárult le a Hewitt Inside humántanácsadó cég hazai vállalatokat vizsgáló Legjobb Munkahely felmérése is. Itt főleg a Magyarországon legalább két éve működő, több mint 50 főt foglalkoztató szervezet munkatársainak elégedettségét vizsgálták. Az eredmények november elején várhatók A négy fuvarozó szervezet egész napos zárt ajtók mögött tárgyaló vezetőinek állásfoglalása szerint, ha a kormány nem vállal kötelezettséget a jövedéki adó 16

17 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK tízforintos, uniós minimum szintre csökkentésére, az elmúlt hónapokban kidolgozott megállapodás aláírása aktualitását veszti. A megállapodás feltétele az is, hogy a kormány az üzemanyagok árának előre nem prognosztizált emelkedése révén befolyt többlet adóbevételeket a közúti közlekedési szolgáltatásokat végzők versenyképességének javítására fordítsa. Az érdekvédelmi szervezetek, a gazdasági tárca véglegesnek szánt megállapodás tervezetében megfogalmazott beavatkozások többségét elfogadhatónak tartják. Ami azért nagy eredmény, mert a minisztériumban összeállított dokumentum több ponton is eltér a szakmai szervezetek utolsó, a tegnapi egyeztetésen érvényesnek tartott munkaanyagától. Így például a fuvarozók anyaga nemcsak a jövedéki adó, hanem a gépjárműadó lehetséges csökkentésére, az illetékekről és a helyi adókról szóló törvény módosítására is önálló igényeket fogalmazott meg. Az érdekvédelmi szervezetek beletörődtek abba, hogy az árufuvarozás áfa mértéke nem csökkenhet 15 százalékra, más követeléseikhez ragaszkodtak. A gazdasági tárca anyagában nem, a fuvarozókéban viszont továbbra is szereplő felvetések között van például, hogy a szakma vállalkozóinak csak a kiegyenlített számlák után kelljen megfizetniük az áfát. Az EU számviteli rendszerével ellentétes forgalmiadófizetési elképzeléseket a gazdasági tárcánál éppen úgy nem tudják elfogadni, mint ahogy a jövedéki adó csökkentésére sem vállalnak kötelezettséget A gazdasági tárcánál mindenképpen számítanak a megállapodás megkötésénél a Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetségének a részvételére. Dénes András a szervezet főtitkára elmondta: elnökségük tagjainak többsége a megállapodás aláírása mellett szavazott. Így keddi szereplésük nem kérdés. Erről a szakminisztériumot tegnap levélben tájékoztatták. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete délelőtti rendkívüli elnökségi ülésén dönt a dokumentum aláírásáról. Galambos István az MKFE társelnöke szerint nagy a valószínűsége, hogy szervezetük a megállapodás aláírásáról határoz. Úgy vélte: nincs okuk megváltoztatni elnökségük korábbi döntését. Erre legfeljebb akkor kerülhet sor, ha vezető testületük valamilyen rendkívüli információhoz jut. Délelőtti rendkívüli elnökségi ülésétől teszi függővé a tervezet elfogadását a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete, a NiT Hungary. A FUVOSZ elnöksége az utolsó pillanatban döntött a megállapodás aláírásáról Hír. A hónapok óta tartó egyezkedések után megállapodtak a fuvarozók. Nem egy folyamat lezárásának, hanem a közös munka nyitányának, a közúti fuvarozók versenyképességének útjában álló akadályok mentesítésének tartja Szanyi Tibor, a GKM politikai államtitkára a közúti közlekedési szolgáltatást végző vállalkozások négy szakmai érdekképviseletével kötött megállapodást. Az érdekképviseleteket valószínűleg az a hétfő esti bejelentése győzte meg, amely szerint a kormány a fuvarozók aláírása nélkül is megvalósítja a megállapodás pontjait, mert azok szinte csak kormányzati vállalásokat és intézkedéseket rögzítenek. A szükséges kormányrendeletek heteken belül, a törvényjavaslatok pedig ősszel megszületnek, ígérte az államtitkár. A további munkálatokra pedig a tárca egy hónapon belül munkabizottságokat hív össze Ma tárgyalja a kormány a megváltozott munkaképességűek dotációs rendszerét átalakító jogszabály-módosításról szóló előterjesztést. A törvényalkotók három kategóriában szabályozzák a fogyatékkal élők 17

18 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK foglalkoztatását ösztönző állami forráshoz jutást. A versenyszféra résztvevői, akik vállalják, hogy integrált módon megváltozott munkaképességűeknek is állást biztosítanak, szigorúbb elbírálás alapján juthatnak majd a támogatáshoz. Erre többek között az uniós irányelvekkel való jogharmonizáció miatt van szükség, mivel az állami támogatás nem avatkozhat be a piacgazdaságba, és indokolatlanul előnyhöz sem juttathat vállalkozásokat. Ám a jelenlegi rendszer lehetőséget adott a cégeknek, hogy egy megváltozott munkaképességű mellett akár két egészséges ember foglalkoztatását is megoldják a dotációból. A Munkaügyi Minisztérium szóvivője hangsúlyozta, a módosításokkal egy átláthatóbb, és a vállalkozásokat valóban az integrált foglalkoztatásra motiváló rendszer jön létre, amely képes kiszűrni a fogyatékkal élőket kihasználó vagy épp illegálisan foglalkoztató cégeket. Ha a szigorítás miatt mégis a működésképtelenség szélére sodródna egy cég, az új szabályzó türelmi időt ad a vállalkozásnak az új támogatási formára való átálláshoz, erre 2007 júliusáig lesz idejük. Ezek a vállalatok pályázati úton külön állami forrást igényelhetnek majd a dotáció mellé. A kiírásokkal a munkába helyezéshez, a munkahelymegtartáshoz is finanszírozást nyerhet egy-egy vállalkozás, ha megváltozott munkaképességűt foglalkoztat, akkor is, ha az alkalmazott 40 százalék alatti rokkantságú. Egyébként a rokkantság mértéke alapján differenciáló dotáció elve megmarad. Azon cégek számára, amelyek legalább nyolcvan százalékban foglalkoztatnak fogyatékkal élőt, 2007 júliusától sem változik meg a támogatás formája. A kifejezetten megváltozott munkaképességűeket alkalmazó célszervezetek viszont kedvezőbb elbírálásra számíthatnak, ugyanis szinte valamennyi költségük megtérítésével és speciális támogatási formákkal számolhatnak A romák, az ötven éven felüli nők és a fogyatékosok szembesülnek leggyakrabban a diszkriminációval, elsősorban a foglalkoztatás és a szolgáltatás területén jellemző a hátrányos megkülönböztetés. Demeter Judit az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke elmondta,hogy egyre többen ismerik a hatóság munkáját. Eddig 220 diszkriminációs ügyet vizsgáltak, 81 esetben hoztak határozatot, három alkalommal szabtak ki négyszáz- és ötszázezer forint között bírságot. Ha valakit az esélyegyenlőségi törvényben felsorolt tulajdonság - például életkor, bőrszín, etnikai hovatartozás, szexuális orientáció, vallás, családi állapot, anyanyelv - miatt hátrányos megkülönböztetés ér, a hatósághoz fordulhat a panasz pontos leírásával. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt ügyészi, ombudsmani kezdeményezésre is indíthatnak eljárást, jogsértés esetén bírságolhatnak és nyilvánosságra hozhatják a döntést. Az ügyet szakértők bevonásával 75 nap alatt lezárják, bonyolult esetben viszont 30 nappal meghosszabbíthatják a vizsgálatot. A hatóság célja a megegyezés, és nem a pénzbírság. Ha sikerül megállapodniuk a feleknek a diszkrimináció megszüntetéséről, a hatóság jóváhagyja az egyezséget, ilyenkor nem szab ki bírságot Hír. Szeptembertől, négy és fél százalékkal emelkedik azoknak a közalkalmazottaknak a bére, akik a bértábla szerint kapják a fizetésüket. Ez csaknem félmillió embert érint, ők az oktatásban, az egészségügyben, a kulturális területen, a szociális szférában vagy éppen a rendvédelemben dolgoznak. Nem vonatkozik a béremelés a köztisztviselőkre, illetve a 18

19 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK fegyveres testületek tagjaira. Tegnap a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége tájékoztatást kért a pénzügyminisztertől a közalkalmazotti bérfejlesztés kiegészítésére szánt hárommilliárd forintról. Az idén az önkormányzatok számára a legnagyobb nehézséget a közalkalmazottak és köztisztviselők béremelésének kigazdálkodása jelenti. A támogatást a júliusi egyeztetéseken a miniszterelnök megígérte, de az önkormányzatok még mindig nem tudják, hogyan és mikor kapják meg a pénzt. A köztisztviselők idei, hatszázalékos bérfejlesztésének fedezetét az önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk. A közalkalmazotti illetménytábla alapján január 1-jétől átlagosan 7,5 százalékkal nőttek a közalkalmazotti keresetek, és szeptember 1-jétől további 4,5 százalékos emelést kötelező adniuk az önkormányzatoknak. Ez utóbbi fedezetét megteremtette az Országgyűlés, amikor tavaly, 8,4 milliárd forintot csoportosított át a helyhatóságoknak a megemelt közalkalmazotti bérek kifizetésére. A teljes évre vonatkozó 7,5 százalékos emelést nem fedezik a bérhordozó normatívák, s ez az év végén több mint kétezer települést hozhat nehéz helyzetbe. Elsősorban ott várhatók gondok, ahol tavaly nem növelték a fizetéseket, így az előző évi elmaradást is az idén kell pótolni. Az adatok szerint tavaly közel 2400 helyen elmaradt a közalkalmazotti bérek emelése. A Pénzügyminisztérium dolgozik azon, hogy megtalálja a megoldást a támogatás elosztásához. A pénzre nem pályázni kell, hanem központilag utalják majd át a rászoruló önkormányzatoknak Szeptemberben Csizmár Gábor miniszter intenzív tárgyalás sorozatot kezdeményez, hogy időben tájékozódjon a régi EU-tagállamok kormányainak elképzeléseiről a munkaerő szabad mozgásáról. A tagországoknak május elsejéig nyilatkozniuk kell, hogy fenntartják-e a jelenlegi, korlátozó jogszabályaikat, vagy Írországhoz, az Egyesült Királysághoz és Svédországhoz hasonlóan korlátlanul megnyitják munkapiacukat az új tagállamok előtt. Csizmár Gábor szeretné a nyitás irányába befolyásolni kollégáit, éppen azoknak a tagállamoknak a pozitív tapasztalataira hivatkozva, amelyek "beengedték" az új tagállamok munkavállalóit és elismeréssel nyilatkoztak róluk. Ezek a dolgozók jelentősen hozzájárultak adott ország gazdaságnövekedéshez, viszont az előzetes félelmekkel ellentétben nem szorultak rá a befogadó országok szociális ellátórendszerére. Ez az érv talán segíthet abban, hogy a döntés alapvetően a szakmai, munkapiaci és gazdasági szempontok mérlegelése alapján szülessen meg. Várhatóan a legnehezebb az osztrák és a német álláspont befolyásolása lesz. Ausztria már bejelentette, hogy továbbra is fenntartaná a korlátozó rendelkezéseit. A miniszter felkeresi, illetve Magyarországra hívja az újonnan csatlakozott, a munkapiaci korlátozásban érintett nyolc ország munkaügyi miniszterét is, hogy egyeztessenek, az alapvető uniós szabadságjogot érintő korlátozás, mielőbbi feloldásáról és közösen szorgalmazzák azt Nem erősítette meg, de nem is cáfolta a Pénzügyminisztérium szóvivője, hogy a kormány jövőre mindössze két-három százalékos béremeléssel számol a közszférában. Pichler Ferenc biztos választ a szerdai kormányülés utánra ígért, amikor a kabinet először tekinti át a 2006-os költségvetés tervezetét. Ismert, hogy a 2002-es átlagosan ötvenszázalékos béremelés után 2003-ban csak az áthúzódó hatással számolhattak a köz szolgái, tavaly pedig egyáltalán nem emelkedtek a bérek a szférában. Sőt a mindössze az inflációt követő hat százalékról szóló megállapodás sem teljesült számos ágazatban, 19

20 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK például a felsőoktatásban, a közoktatásban és a szociális területen. A tavaly elmaradt 13. havi bér további nettó nyolc százalékkal csökkentette a közalkalmazottak jövedelmét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint több mint tízszázalékos béremelésre van szükség januártól az oktatásban, mivel a pedagógusok bére több mint 13 százalékkal marad el a nemzetgazdasági átlagtól. Szükségesnek tartja a pótlékok, valamint a szakkönyvvásárlási és a továbbképzési támogatás jelentős növelését is. Kerpen Gábor tárgyalási alapnak sem tekinti a két-három százalékos tervet, amiről a pénzügyminiszter már közel egy hónapja beszélt Brüsszelben. Amennyiben a tárca ezt még egyszer megismétli, a szakszervezet a tárgyalásokon feláll az asztaltól, nyilatkozta a szervezet elnöke. Továbbá el szeretnék érni a közoktatási törvény több tavaly és tavalyelőtt történt módosításának a visszavonását is. A közszféra egészét képviselő SZEF elnöke sem hivatalosan, sem informálisan nem hallott még a kormány terveiről. Szabó Endre szerint a téma várhatóan szóba kerül a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa legközelebbi ülésén, amelynek rendkívüli összehívását éppen tegnap kezdeményezték. Igaz, itt elsősorban az idei béremelés problémákról egyeztetnének Tegnap a Magyar Újságírók Országos Szövetsége által szervezett szakmai egyeztetésen Gyurcsány Ferenc kormányfő közölte, hogy a munkáltatónak/megbízónak 20, a munkavállalónak/megbízottnak 15 százalékos közterhet kell fizetnie jövő januártól, ha a kormány által bevezetni tervezett új adózási formát választják a jelenlegi színlelt szerződések "kifehérítésére". A tanácskozást megelőzően Csizmár Gábor munkaügyi miniszter különalkut kötött az elektronikus média képviselőivel. A piac hat legnagyobb szereplője korábban elutasították a kormány elképzeléseit. A tanácskozáson a tervezetben szereplő tízmillió forintról 25 millióra emelték az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással adózó jövedelem éves felső határát. Gyurcsány Ferenc szerint így már ezek a médiumok is támogatják a kormány elképzeléseit. A törvényjavaslatot a sajtószabadságot és a művészeti önkifejezést veszélyeztető körülmények megszűntetése érdekében kell kimunkálni. Néhány részletben még egyeztetnek a szakmai képviseletekkel, majd a tervek szerint november 15-ig a parlament elfogadhatja az új jogszabályt. A színlelt szerződésekre vonatkozó moratórium jövő év június 30-ig fennmarad, hogy legyen idő a kellő átmenetre. Visszamenőleg nem kívánnak felelősségre vonást alkalmazni. A törvény hatályba lépéséig az érintett szakmai szervezetek, a pénzügy és a munkaügyi minisztérium egységes szempontrendszert dolgoz ki, amely alapján az APEH és a munkaügyi ellenőrök a szerződések tartalma alapján döntik el, hogy színlelt szerződésről van-e szó. Ha igen, a moratórium lejárta után már büntetni fognak. Az ekho-t választók lehetnek alkalmazottak, vagy vállalkozók. Az alkalmazók a minimálbér után mindenképp kifizetik a "rendes" járulékot, csak az e fölötti összeg után lép be a kedvezőbb "ekhós kulcs". Az ekhózók viszont csak olyan mértékű nyugdíjra számíthatnak, amilyen arányú a rendes nyugdíjjárulékhoz képest a befizetésük. Veres János, az egyeztetésen jelenlévő pénzügyminiszter szerint a mai szabályok szerint az ekhósok körülbelül fele akkora nyugdíjat kaphatnak majd, mint az ugyanakkora bérért foglalkoztatott rendes alkalmazottak. Táppénz az alkalmazottaknak csak a minimálbér után jár, a vállalkozóknak még az sem, és nem tarthatnak igényt 20

21 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK az egyéb társadalombiztosítási ellátásra (gyed, gyes) sem. Az eddig evás vállalkozókat semmi sem kényszeríti az új rendszer választására feltéve, hogy szerződésük nem minősül színlelt szerződésnek Hiába a munkaadók, a munkavállalók és ellenzéki képviselők részéről a tiltakozás: a kormány, illetve a koalíciós képviselők nem visszakoznak, így szeptember elsejétől 17 százalékkal kerül többe a cégeknek az adóköteles természetbeni juttatás, mint eddig. A július elején kihirdetett, tbj-törvény módosítás szerint ugyanis ezt követően az adóköteles természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege után kell a 29 százalékos járulékot megfizetni. Vagyis amíg az augusztus 31-éig nyújtott 100 forint adóköteles természetbeni juttatás után 76 forint közterhet kell fizetni, szeptember elsejétől a fizetendő közteher 88,8 forint lesz. Az évközi járulékemelés vélhetőleg nehéz helyzetbe hozza a cégeket, mivel azt legálisan nem lehet kivédeni. Ezen juttatásokat többnyire év elejétől év végéig, valamilyen belső szabályzatban vagy kollektív szerződésben rögzítetten kapják a munkavállalók Hír. Felháborodott a Péti Nitrogénművek Rt. üzemi tanácsa több tagjának rendkívüli felmondással történt elbocsátásán a munkaügyi miniszter. Aki bejelentette: a kormány meg fogja követelni a Nitrogénművektől, hogy tartsa be az Európai Unióban elfogadott normákat. A cég nemrég százmillió forintos munkahelymegtartó támogatásban részesült, a munkaügyi miniszter elvárja a társaság vezetőitől, hogy a munkaügyi problémákat kulturáltan kezeljék Rács mögé juthat az a munkaadó, aki feketén vagy színlelt szerződéssel foglalkoztat munkavállalókat. Az elrettentésről a tegnap hatályba lépett büntető törvénykönyv módosítása gondoskodik. A Btk. módosításának logikája az, minél nagyobb veszteség éri a büdzsét, annál súlyosabb a büntetés. Eddig a munkaügyi ellenőrök a legsúlyosabb esetben hatmillió forintig terjedő bírságával és adójogi következményekkel kellett szembenézniük. Ezek azonban csak a jogi személynek minősülő gazdasági társaságokat érintették, nem pedig személyesen a cégvezetőket. Szeptember elsejétől azonban a munkáltatói jogokat gyakorló magánszemélyeket lehet büntetőjogilag felelősségre vonni. Óvatos becslések szerint évente körülbelül milliárd forint adó- és járulékbevételtől esik el az államkassza. Korábban azonban az adócsalást egyes adónemekre lebontva kezelték ebben az esetben jövedelemadóra és járulékokra, tegnaptól azonban az összes be nem fizetett adót és járulékot egy tételnek tekintik. Így már néhány alkalmazottal rövid idő alatt össze lehet hozni néhány tízmillió forint értékű csalást. A bírósági gyakorlat szerint ugyanakkor azok nem mennek börtönbe, megússzák felfüggesztettel. Ráadásul a tipikus adócsaló jövedéki csalás miatt kerül hűvösre, nem pedig járulék be nem fizetése miatt. Csak részben ért egyet a módosítással a Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke. Vadász Iván szerint egyelőre csak a fekete-foglalkoztatást kellett volna büntetőjogilag szankcionálni, mivel ott teljesen egyértelmű a tényállás. Nem mondható el ez a színlelt szerződésekről, ezek körül még nagyon sok a jogi bizonytalanság. A színlelt szerződéssel foglalkoztatók június 30-ig türelmi időt kapnak. Ez azonban csak a régiekre vonatkozik, aki mostantól köt ilyet, annak a kezén csattanhat a bilincs. 21

22 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Az oktatási tárca tervei szerint hamarosan több, oktatást érintő törvény is módosul. Változhat a szakképzésről szóló törvény több pontja, így például a szakképző iskoláknak kötelező lesz a végzett diákok pályájának nyomon követése. Vagyis önkéntes adatszolgáltatás alapján figyelemmel kell kísérniük a náluk vizsgázottak munkaerő-piaci érvényesülését. A szabálymódosítások között szerepel az is, hogy az ötszáz diáknál többet oktató szakképzőknek szakmai tanácsadó testületet kell létrehozni, amelyben a gazdasági kamarák, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek is helyet kapnak. Átalakul a tankönyv-jóváhagyási rendszer, és felgyorsul a digitális tartalomfejlesztés is. A kormány ígérete szerint év végére Magyarország összes iskoláját szélessávú internetkapcsolattal látják el. Elindul az iskolai világítási és fűtési rendszert korszerűsítő program. Ösztönzik az iskolák tizenkét évfolyamos rendszerének létrehozását is, mert ez garantálná a tanulók továbbhaladását. A közös helyettesítési rendszer kiépítését is szorgalmazza a kormány, valamint azt, hogy a közoktatási intézmények közösen alkalmazzanak szakembereket. Az Országos képzési jegyzék reformja kapcsán a jelenlegi 900 állami elismerést nyújtó szakma kevesebb mint felére csökken. A kikerülő kézműipari szakmák oktatását, a hozzájuk kapcsolódó vizsgáztatást szívesen vállalja az Iposz. A szervezet szakmai és lobbimunkájának hatására az idei évtől kilenc szakmában megemelkedik a gyakorlati idő mértéke. Az Iposz szerint 15 éves kortól akár a közoktatási tárgyak helyett kellene növelni a gyakorlati képzést Hír. Tegnap Kóka János miniszter egy budapesti tanácskozáson arról beszélt, hogy a GKM-nél és háttérintézményeinél az idén mintegy milliárd forintos megtakarítást terveznek Kóka ezt át- és kiszervezésekkel, racionalizálásokkal és a hatékonyság növelésével kívánja elérni. Eddig mintegy 4 milliárd forintos megtakarítást már végrehajtottak. A korábbi 20 százalékos létszámcsökkentés után (ma 565 fő) hasonló arányúra lát lehetőséget. Az ötven háttérintézmény közel hatvan százalékát megszüntetné Hír. Egyszerre nem lehet evázni és ekhózni is, mondta a jelenlegi szakmai egyeztetések alapján a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője. Lucz Zoltánné tegnap a munkaügyi tárca szakmai napján arról tájékoztatott, hogy két hét múlva kormány elé kerül az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho). Bővült a kiválasztott foglalkozások köre, bekerültek a segédszínészek és rendezők, valamint az egyéb alkotótevékenységet végzők is. Így összesen tizennyolc szakma választhatja majd, hogy 25 millió forintos jövedelemig az ekho mellett dönt, feltéve, ha éves szinten az érvényben lévő minimálbér legalább tizenkétszerese után megfizeti az adó- és járulékterheket. A többi bevétel után is fizetni kell, méghozzá úgy, hogy a munkáltatót 20, a foglalkoztatottat 15 százalékos befizetési kötelezettség terheli Hír. Szélesebb lesz az a munkavállalói kör, akikért bértartozás esetén a bérgarancia-alap köteles felelősséget vállalni. Az uniós irányelveket követve október 8-ig ki kell terjeszteni azon magyarországi munkavállalókra is a bérgarancia-vállalást, akiknek munkaadója nem magyarországi, de európai gazdasági térségi székhelyű, hazánkban is tevékenykedő cég. A kormány jóváhagyta a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosítását. Ennek értelmében a vállalkozói járulékfizetést 22

23 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK negyedévesről havi rendszerességűvé teszi az adózás rendjéről szóló törvény megváltozása miatt. A kabinet felhatalmazta tegnap az érintett tárcákat, hogy forrásaikat koncentrálva indíthassák be a száz lépés program keretében az önkormányzatoknak szánt közfoglalkoztatási programot Hír. Elkészültek a közúti közlekedésről szóló törvény módosító javaslatok, nyilatkozta Szanyi Tibor, a GKM államtitkára, a fuvarozói érdekképviseletek képviselőivel való tegnapi találkozója után. A javaslatot átadta, és szeptember 12-ig kérte a véleményüket. Az adóval kapcsolatos kérdéseket a következő találkozón, jövő hét szerdán vitatják meg Csaknem négyezer fővel kívánják csökkenteni az elkövetkezendő években a Honvédelmi Minisztérium és intézményei, valamint a Magyar Honvédség összlétszámát, nyilatkozta Havril András vezérkari főnök végére 1814 fővel kívánják apasztani a tárcalétszámot, ban pedig további kétezer ember távozik a teljes állományból. A távozók közül sok katonát nyugdíjaznak, és a szerződésesek közül többen önként kiválnak a hadseregből. Jelenleg a teljes állomány létszáma, ezt jövő év végéig hozzávetőlegesen 29 ezer főre kívánják lefaragni. A leépítés részben abból adódik, hogy a hadseregen szerkezeti átalakítást hajtanak végre. Havril András szerint az átalakulás egyik lényeges eleme, hogy a honvédség egy szakaszában négy helyett három raj szolgál a jövőben, s a három, közel harminc katonából álló szakaszból lesz egy század. A szerződést bontó katonák helyére a közeljövőben nem kívánnak felvenni embereket Külön régióvá alakul a fővárosi és pest megyei terület az OMMF. Szeptember 15-től létrejön a Fővárosi és Pest megyei Munkabiztonsági Felügyelőség és a Fővárosi és Pest megyei Munkaügyi Felügyelőség. Papp István elmondta, hogy a kormány rövidesen dönt arról, hogy országos szinten mikor válik ketté a munkabiztonság és munkaügy ellenőrzése Hír. Egyre rosszabb a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési lehetősége, jelentette ki a foglalkoztatási és munkaügyi miniszter. Csizmár Gábor ennek fő okául azt jelölte meg, hogy nincs szerves kapcsolat az oktatási rendszer és a munkaerőpiac között. Október 1-jén startol az a program, amelyben valamennyi pályakezdőnek támogatást nyújt a kormány, úgy, hogy jelentős járulékkedvezményt biztosít a munkáltatóknak. A jelenlegi 32 % helyett jóval kisebb járulékot kell fizetniük azoknak a munkáltatóknak, akik startkártyával rendelkező fiatalt foglalkoztatnak. A kártya lényege, hogy nem kell kifizetni a fiatal munkavállaló után a tételes eho-t, a 29 százalékos társadalombiztosítási, a 3 százalékos munkaadói járulékot. Ehelyett a munkaadó az első évben a bruttó munkabér 15 százalékát, a második évben 25 százalékát fizeti munkaadó járulékként. A kedvezmény a minimálbér másfélszereséig, felsőfokú végzettségűeknél annak kétszereséig érvényesíthető Hír. Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a közalkalmazottak 13. havi fizetésére vonatkozó rendelkezések egy részét. A 13. havi fizetés nulladik havivá alakításakor a törvényhozó a megfelelő átmeneti szabályokat sem alkotta meg, így az új szabályozás 2004-ben hátrányosan érintette azokat, akiknek a jogviszonya év közben szűnt meg, állapította meg az Alkotmánybíróság. A testület határozata szerint önkényes, ezért alkotmányellenes az a megkülönböztetés, amely a foglalkoztatottakat a 23

24 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK fennálló jogviszonyuk alapján megillető juttatást ahhoz a feltételhez köti, hogy a jogviszony meghatározott napon fennáll-e. Üdvözölte az AB döntését, és az elmaradt juttatások kifizetését sürgette Szabó Endre. A közszféra ezer forintos átlagkeresetét alapul véve a kormánynak így várhatóan több tíz milliárd forintot kell kifizetnie. Nemcsak a tavaly nyugdíjazott, hanem valamennyi közszolga egyhavi juttatásának kifizetését sürgeti a PDSZ. Kerpen Gábor elnök emlékeztetett arra, hogy tavaly a közszférában elmaradt a juttatás, mivel a januári kifizetés nem 2004-re, hanem idénre vonatkozott Tárgyalásokat kezdett az Egészségügyi Minisztérium az ágazat szakmai szervezeteivel az egészségügyi dolgozók ügyeleti díjazásáról. Az egyeztetéseken a tárca mellett a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Kórházszövetség, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara képviselői vesznek részt. A tárgyaláson egyelőre abban állapodtak meg, milyen keretek között egyeztessenek. A szaktárca kényszerhelyzetben van, mert az alapvetően Európai Uniós problémát felvető kérdést a közösség a közeljövőben várhatóan nem szabályozza. Az ügyelet díjak rendezésének kérdése nem magyar sajátosság, az Európai Unió több tagállamában gondot okoznak az Európai Bíróság azon ítéletei, miszerint az ügyelet teljes ideje munkaidőnek számít, ennek hatása van a fizetésekre és a nyugdíjjárulék mértékére is. Az Európai Bizottság tavaly szeptemberi állásfoglalásában javasolta a munkaidő direktíva felülvizsgálatát, és kezdeményezte, hogy a nem tényleges munkával eltöltött ügyelet ne számítson bele a munkaidőbe. Az irányelv módosításához azonban az Európai Tanács (ET) és az Európai Parlament (EP) közös döntése szükséges, a két szervezet között azonban egyelőre vita van a bizottsági javaslatról. A munkaügyért is felelős európai biztosnak, Vladimír Špidla-nak a direktívát érintő módosítási terveiben is szerepel, hogy be kell vezetni az úgynevezett inaktív ügyelet fogalmát, az ügyeleti időt nem kell teljes mértékben munkaidőnek tekinteni, illetve a szabályozást a nemzeti kormányok kezébe kell adni. Az itthoni tárgyalásoknak hét területet kell érinteniük. A jelenlegi irányelv és az Európai Bíróság ítéletei szerint kezdik meg a magyar törvények módosítását. Megállapodtak abban is, hogy a évi LXXXIV. törvény és a 233/2000-es kormányrendelet módosításáról egyeztetnek majd. Lehetőség szerint áttekintik, mely intézményekben van még az ügyeleti rendszerbe bevonható dolgozó. Mivel a kérdés több tárcát, - a pénzügyit és a munkaügyit - is érinti, így a többi minisztériumot is bevonják az egyeztetésbe. Az ügyeleti díjak kérdése összefügg a sürgősségi ellátás tervezett átalakításával is. Az EüM politikai államtitkára, Vojnik Mária szerint a gondokat a háziorvosi központi ügyeletek, illetve a sürgősségi betegellátó osztályok létrehozásával lehet rendezni. A MOK számításai alapján az uniós csatlakozás után eltelt 13 hónapban 40 milliárd forintra, év végre pedig 60 milliárdra rúg majd az egészségügyi szakdolgozók elmaradt ügyeleti juttatása, nyilatkozta a szervezet főtitkára. A MOK bízik abban, hogy az év végig rendeződhet a kérdés. Az elmaradt pénzeket azonban nem fizetik ki, így az érintettek csak peres úton juthatnak hozzá. Ha így tesznek az eddigi magyar bírói gyakorlat szerint jó eséllyel megkapják a fejenként átlagosan 1,1 millió forintot jelentő elmaradt ügyeleti díjat. Az érdeklődő orvosok 98 százaléka kész peren kívüli egyezséget kötni az önkormányzatokkal lemondva az őket megillető díj egy részéről. Az önkormányzatok nincs 24

25 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK pénzük, tehát a kormánytól kellene megszerezniük a kifizetendő összeget. Gyenes kiemelte azt is, hogy ha a jövőben kifizetik az orvosoknak az ügyeletben eltöltött időt, annak révén az emelkedő bérek mérsékelhetik az orvos-elvándorlásból eredő gondokat. Az elmaradt ügyeleti díjak miatt ugyanakkor kevesebb járulékot is fizetnek az orvosok után, akik nyugdíjazásukkor emiatt kevesebb nyugdíjra is számíthatnak. Emiatt a kamara azt tervezi, hogy egy érintett orvos bevonásával próbapert indítanak majd. A magyar törvény deklarálja, hogy az ügyelet teljes időtartamát be kell számítani a munkavégzésbe, még ha a közben végzett munka időtartama nem is mérhető. A közalkalmazotti törvény, illetve az alkalmazását előíró 233/2000-es kormányrendelet szerint azonban elválik egymástól az ügyeleti szolgálat hossza és a tényleges munkavégzés időtartama. Jelenleg az óradíjnak több mértéke van: az úgynevezett csendes (éjjeli, hétvégi, ünnepnapi) ügyeletben töltött órát csupán 12,5 százalékban, a normál ügyelet óráit 25 százalékban, míg a minősített ügyelet óráit 50 százalékban számítják munkaidőnek. Ezek alapján egy orvos akár 72 órát is dolgozhat egy héten, pedig jelenleg a munkavégzés együttes időtartama (maximálisan 48 óra heti munkaidő, és 12 óra önként vállalt ügyelet) nem haladhatja meg a heti 60 órát Hír. Megszületett az első jogerős bírósági döntés az orvosi ügyeletek díjazása miatt indult perekben. Az ítélet az orvosoknak adott igazat abban, hogy a jelenlegi gyakorlattal ellentétben a teljes ügyeletet munkaidőnek kell tekinteni, s ez alapján kell érte fizetni. Jogerős döntésében a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Bíróság kimondta, hogy az uniós irányelvnek megfelelően az ügyelet idejét teljes egészében munkaidőnek kell tekinteni. A pert a szolnoki Hetényi Géza Kórház orvosai indították, mert Magyarországon az ügyeletnek csak egy részét, 16 órából általában négy nyolc órát ismernek el munkaidőnek, s csupán ezután fizetik ki a jogszabályban meghatározott túlmunkadíjat. Ezzel azonban nem dőlt el végleg a vita. Arról még nem határozott a bíróság, hogy az orvosokat megilleti-e a keresetükben követelt összeg. Ezt majd az elsőfokú bíróságnak kell eldöntenie egy új eljárásban Hír. Novembertől májusig tartó közfoglalkoztatási program elindítását jelentette be a kormány a közelmúltban, amelyre hétmilliárd forintot különített el. Az összeghez az önkormányzatok pályázat útján juthatnak hozzá, s a kabinet reményei szerint ezzel összesen 24 ezer munkahely megteremtésére kapnak lehetőséget. Az önkormányzatoknak önerőként a forrás 40 százalékát kell biztosítaniuk, 60 százalékát pedig a kormány teremti elő. A pályázat a települési önkormányzatoknak biztosítja a regisztrált munkanélküliek, illetve aktív korú, szociális segélyen élők napi hatórás foglalkoztatását Hír. Tegnapi sajtótájékoztatóján Lamperth Mónika, bejelentette, hogy legkésőbb október 5-ig megkapják az önkormányzatok azt az összesen 3 milliárd forintos kiegészítő támogatást, amelyet a közalkalmazotti béremelés második ütemének kifizetéséhez biztosít a kormány. A kormány tavaly decemberben megállapodott az önkormányzatok érdekképviseleteivel, hogy 2005-ben a közalkalmazottak két ütemben, összesen 12 százalékos béremelésben részesülnek. Tekintettel az egyes helyhatóságok rossz bevételi helyzetére, a rászoruló önkormányzatok magasabb összegű támogatásban 25

26 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK részesülnek. Ennek felét, 1,5 milliárd forintot valamennyi önkormányzat és többcélú kistérségi társulás az általuk foglalkoztatott közalkalmazottak bérének arányában kapja. A fennmaradó 1,5 milliárd forintot a rászorultság elvének érvényesítésével, az önkormányzatok jövedelmem különbségeinek figyelembevételével osztják szét. A döntéssel a szolidaritás elve érvényesül, amely összhangban van a kormány azon törekvésével, hogy kiemelt figyelmet fordít a hátrányos helyzetű települések, térségek felzárkóztatására, tette hozzá Lamperth Mónika. A belügyminiszter kezdeményezte, hogy növeljék a decentralizált regionális forrásokat, és a hátrányos helyzetű önkormányzatokat kezeljék külön a költségvetési törvényben Hír. Tegnap mutatta be, Csizmár Gábor munkaügyi miniszter a foglalkoztatási helyzetről szóló jelentést. A kormány az alacsony foglalkoztatási és aktivitási arányt tartja a legnagyobb kihívásának, de az állam lehetőségei korlátozottak a foglalkoztatás növelése tekintetében. A jelentés szerint a munkahelyeket elsősorban a gazdasági élet teremti meg, s mivel hazánkban folyamatosan javult a cégek termelékenysége, csak azokban a periódusokban növekedhet a foglalkoztatás, amikor azt a világgazdasági tendenciák is támogatják. A dokumentumban foglaltak szerint jelenleg ez nem adott. Cél a gazdasági aktivitás növelése, ami átmenetileg növelheti a munkanélküliséget, de csak azokon lehet segíteni, akik tesznek is valamit saját érdekükben. A KSH az idén hét százalék feletti munkanélküliségről számolt be, ami hatesztendős csúcsnak felel meg A közigazgatásban működő több szakszervezet is levélben kereste meg a miniszterelnököt, a kancelláriaminisztert, a pénzügy- és a belügyminisztert, kérve, hogy ne támogassák az egységes közszolgálati törvény megszületését. Gyurcsány Ferenc ma szűk körben, a felsorolt miniszterekkel egyeztet a törvénytervezetről. A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének álláspontja szerint a közigazgatás korszerűsítésének legfőbb célja a teljesítőképesség növelése. Ennek egyik feltétele a közösen kialakított közigazgatási humánpolitika, amelynek alapkövetelménye a köztisztviselői jogállás elkülönült szabályozása. Ragaszkodnak ahhoz, hogy az állam közhatalmi funkcióit teljesítő feladatukkal járó többletkötelezettségeket a jogállásuknak és az ahhoz kapcsolódó javadalmazásuknak is tükrözniük kell. Mindezeket figyelembe véve a szakszervezet nem fogadja el sem az egységes közszolgálati törvény koncepcionális megalapozottságát, sem a törvény megalkotására vonatkozó szabályozási elgondolásokat. Hasonló szellemben és tartalommal fogalmaz a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének és a Belügyi Dolgozók Szakszervezetének levele is: valamennyien időszerűtlennek és tartják a törvényt. Véleményük szerint a közszolgálatban dolgozók béren kívüli juttatási rendszerének és mértékének harmonizálása a hatályos törvények között is lehetséges Hír. Az Országgyűlés gazdasági bizottsága, általános vitára bocsátotta a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről rendelkező jelentést. Csizmár Gábor miniszter elmondta, a cél az, hogy növekedjen Magyarországon a gazdasági aktivitás. Magyarországon az inaktívak száma 390 ezer főre tehető, ezek az emberek a feketegazdaságban dolgoznak, vagy eltartottak Hír. Tegnap a kormány döntött a munkaügyi ellenőrzések feltételeinek 26

27 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK változtatásáról, várhatóan január 1-től megszigorítják a fekete munka visszaszorítása érdekében teendő intézkedéseket. A kisebb súlyú jogsértéseket kisebb szankcióval sújtanák, a mai 50 ezer forintos minimális bírságot 30 ezerre csökkentenék. Azonban súlyos munkaügyi jogsértés esetén a mai 6 millió forint helyett akár 20 milliót is ki lehetne vetni November elsejétől újabb, már ismertetett munkaügyi változás lép életbe. A jelenleg kilenc hónapig érvényes munkanélküli járadék helyett novembertől álláskeresési támogatás jár az állástalanoknak. Feltétele egyebek mellett, hogy a munkanélkülivé válást megelőző négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonyt igazoljon az érintett. A munkabér 65 százaléka, de legfeljebb bruttó 44 ezer 460 forint munkanélküli járadék helyett az első három hónapban a keresethez igazodó támogatás a munkabér 60 százaléka, de legfeljebb a minimálbér százhúsz százaléka, vagyis 68 ezer 400 forint lesz, a következő hat hónapra egységesen a minimálbér 60 százaléka jár majd. Akik az álláskeresési járadék ideje alatt sem találnak munkát, vagy az új feltételek mellett nem jogosultak a támogatásra, de az utolsó négy évben legalább 200 igazolt munkanapot dolgoztak, esetleg öt éven belül elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt, álláskeresési segélyt kaphatnak, ami a kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka, 2005-ben 22 ezer 800 forint havonta November elsejétől álláskeresési megállapodást kell kötniük a munkanélkülieknek, ha nem vállalják az együttműködést, nem kapnak támogatást. Az új feltétel a régi és az új jelentkezőkre egyaránt vonatkozik. Az álláskeresési megállapodás tartalmazza, hogy az ügyfél milyen munkahelyet keres, valamint hogyan keres állást, például hirdetést ad fel, munkaadókat keres meg, pályázatra jelentkezik. Nyilatkoznia kell arról is, mennyi fizetést szeretne, milyen munkaidő-beosztásban és munkaidőben dolgozna, vállalja-e az ingázást. Az álláskereső és a kirendeltség megállapodnak arról is, hogy a munkaügyi szervezet milyen szolgáltatásokat nyújt a mielőbbi munkába állás elősegítésére. A kirendeltség munkatársai rögzítik, hogy az álláskeresőnek milyen időközönként kell jelentkezni a kirendeltségen, amikor elmondja, milyen eredménnyel járt az álláskeresés. Ha járadékra jogosult, legalább havonta, ha segélyt kap, akkor kéthavonta, ha nem kap ellátást, akkor háromhavonta kell megjelennie. Változik az álláskeresők támogatási szabálya is. Az álláskeresési járadék maximális folyósítási időtartama nap - nem változik, de a folyósítás mértéke, alsó és felső összeghatára igen. A járadékfolyósítás kétszakaszos lesz. Az három hónapban a járadék mértéke a korábbi átlagkereset 60 százaléka. A jelenlegi, legfeljebb bruttó forintos munkanélküli járadék plafon helyett az álláskeresési járadék felső határa az első szakaszban a minimálbér százhúsz százaléka, az idén 68 ezer 400 forint. A második időszakban ami maximum hat hónap lehet, egységesen a minimálbér 60 százaléka jár az álláskeresőknek. A járadék feltétele, hogy a munkanélkülivé válást megelőző négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonyt igazoljon az érintett. Az ellátás folyósításának legrövidebb időtartama 73 nap lesz, míg leghosszabb időtartama továbbra is 270 nap. Nem maradnak ellátás nélkül azok, akik nem tudnak egy év munkaviszonyt igazolni. Akik az álláskeresési járadék ideje alatt sem találtak munkát, vagy az új feltételek mellett nem jogosultak a támogatásra, de az utolsó négy évben legalább 200 igazolt munkanapot dolgoztak, esetleg öt éven belül elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt, 27

28 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK álláskeresési segélyt kaphatnak. Ennek összege a kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. A támogatást 90 napig, az 50 évet betöltött munkanélkülieknek 180 napig utalják Az üzleti szférát érintő egyik legjelentősebb változás, hogy november elsejétől 3450 forintról 1950-re mérséklődik a tételes (eho) havi mértéke. Ennek kedvező hatását legkorábban decemberben, a novemberre vonatkozó adó- és járulékkötelezettség teljesítésekor érzik majd meg a vállalkozások. A tételes eho már csak egy évig marad fenn, a hamarosan zárószavazásra bocsátandó jövő évi adótörvény-javaslat értelmében november 1-jétől véglegesen eltörlik. Az intézkedés 65 milliárd forint tehercsökkenést jelent 2006-ban a vállalkozásoknak. Becslések szerint az eho felezése átlagosan 0,1 százalékponttal javítja a vállalkozások árbevételarányos adózás előtti eredményét, így a teljes eltörlés 0,2 százalékpontos javulást jelent majd Hír. Startolj velünk a munka világába! c. tájékoztató kiadványt tett közzé honlapján a munkaügyi tárca, amely a munkaviszony létesítésének előírásairól, a munkaszerződés megkötéséről, módosításáról nyújt információkat. A kiadvány foglalkozik a tanulmányi szerződéssel, a munkaidő szabályaival, a többműszakos munkáért, a túlóráért járó pótlékokkal, s azzal is, hogy mikor érdemes munkaügyi bírósághoz fordulni Hír. Tegnap elfogadta a parlament az adótörvényeket, és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást és a luxusadót. A legfontosabb változást az általános forgalmi adó felső kulcsának öt százalékos mérséklése és a személyi jövedelemadó felső kulcsának 38-ról 36 százalékra csökkentése, valamint a 18 százalékos alsó kulcs határának 1,5 millióról 1,55 millióra emelése jelenti. Jövőre megszűnik a tételes a tételes egészségügyi hozzájárulás, amely ez év novemberétől 1950 forintra csökkent. A színlelt szerződések megszüntetése érdekében bevezetik az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, amit a jogszabályban meghatározott 25 tevékenység valamelyikét folytató magánszemély választhatja majd, mégpedig akinek van olyan jövedelme, amely az általános szabályok szerint adózik Néhány héten belül kormány elé kerül az a miniszteri rendelet, amely a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeit határozza meg. A januártól életbe lépő szabály értelmében, legalább három hatósági bizonyítványt kell begyűjtenie minden olyan vállalkozásnak, amely állami támogatásért vagy megrendelésért indul. Ezek a hatóságok osztályozzák majd a munkaügyi kapcsolatok minőségét. Az OMMF által kiállított bizonyítványnak azt kell igazolnia, hogy a cég a támogatás igénylését megelőző két évben nem követett el súlyos munkaügyi jogsértést. Az esélyegyenlőség biztosításáról az Egyenlő Bánásmód Hatóság állítja majd ki a bizonyítványt a munkaadóknak. A munkaügyi kapcsolatok működését a cégnél működő szakszervezet tisztségviselőjének nyilatkozata igazolja A 19 százalékos gázáremelést és az egyéb költségek növekedését a sütőipar nem tudja érvényesíteni, nyilatkozta a Magyar Pékszövetség elnöke. A kormányzattól várják a segítséget az ágazat szereplői. Véleményük szerint olyan jogszabályokat kell alkotni, amelyek gátat vetnek a sütőipart fenyegető csődhullámnak. Tavaly óta nem emelt árat a sütőipar, nyilatkozta Ilonka Boldizsár, a Magyar Pékszövetség elnöke. November elejétől 19 százalékkal 28

29 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK emelkedett a nagyfogyasztói gázár, de emellett a magas üzemanyagárak valamint a munkabérek és a járulékok is jelentős költségekkel terhelik az ágazat szereplőit. A sütőipar számára komoly problémát jelent, a hazai és a nemzetközi kereskedelmi láncok nyomása, mert emiatt nem tudják érvényesíteni átadási áraikban a költségnövekedést. Az ország 1346 péksége közül, idén 53 zárt be és ez a folyamat jövőre fölgyorsulhat. Kiutat jelenthetne, ha a sütőipar szereplői is pályázhatnának bolthálózat, illetve technikai, technológiai fejlesztésekre és kedvező hitelkonstrukciókkal juthatnának kölcsönökhöz a Magyar Fejlesztési Banknál. Ilonka Boldizsár szerint, a pékeknek ki kellene vonulni a tömegáru piacról, és minőségi termékeket készíteni Hír. A száz lépés program részeként újabb három munkaügyi intézkedéssel kívánja javítani a foglalkoztatási lehetőségeket a kormány, ismertette Csizmár Gábor a hétfői kormányszóvivői tájékoztatón. Elsőként a 250 dolgozónál kevesebbet foglalkoztató mikro-, kis- és középvállalkozásokon szeretnének segíteni, egy évig megtakaríthatják a teljes járulékfizetési költségeket, valamint az egészségügyi hozzájárulás befizetését, amennyiben legalább három hónapja regisztrált álláskeresőket alkalmaznak, s vállalják az egyéves időtartam, támogatás nélküli továbbfoglalkoztatást. Ez elvileg mintegy 900 ezer cégnek, jelenthet majd segítséget, illetve 300 ezer álláskereső közül válogathatnak. Mintegy 340 ezerre tehető az elvileg pályázók közül a kiscégek száma, körülbelül 500 ezer lehet az egyéni vállalkozó és 60 ezer a nonprofit és civil szervezet. A legalább három hónapja regisztrált munkanélküliek száma 300 ezer. A program a jövő év január 1-jétől indul és maximálisan a jelenlegi minimálbérrel kalkulálva forintos illetményig vehető igénybe. A másik intézkedésnek megfelelően a szakképesítés nélküli személyek ingyenesen a munkaerőpiacon keresett szakmához juthatnak és sikeres vizsga esetén a minimálbér összegével egyező juttatást is igénybe vehetnek. 155 ezerre tehető azok száma, akik még a nyolc általános iskolát sem végezték el, 1,5 millióan vannak, akik csak nyolc általános iskolával rendelkeznek. A "lépj egyet előre" programba bekapcsolódhatnak azok is, akik olyan szakmával rendelkeznek, amelyre nincs igény a munkaerőpiacon. A diplomások körében 83 százalékos a foglalkoztatás, a szakképesítés nélküliek esetében viszont 28 százalék. A harmadik intézkedés révén a közszférában kívánja javítani a foglalkoztatási lehetőségeket. Így például a prémiumévek programba a nyugdíjkorhatár előtt nem három, hanem már öt évvel előbb be lehet kapcsolódni. Erre az időszakra az eddigi 60 százalék helyett a korábbi illetmény 70 százalékához juthatnak hozzá a programba bekapcsolódók. A kormány ösztönzi, hogy a közszférában minél többen dolgozhassanak a részmunkaidős foglalkoztatás keretei között. Az összeférhetetlenségi szabályok betartásával arra is mód nyílik a tervek szerint, hogy a közszférában végzett részmunkaidős foglalkoztatással együtt a verseny- és civil szférában is vállalhassanak munkát a dolgozók. A programot az európai uniós humánerőforrás-fejlesztési támogatásból finanszírozzák. Indításként négymilliárd forintból gazdálkodhat majd a program, amennyiben szükséges, további forrásokat is átcsoportosítanak erre a célra. Ez a program is jövő év januártól indul Hír. Tegnap Budapesten átadta az ötezredik startkártyát a miniszterelnök és a foglalkoztatáspolitikai miniszter. A miniszterelnök reméli, hogy több ezer 29

30 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK pályakezdőnek tudnak ezzel segíteni. Számítások szerint a kártyát november végére hétezren, egy év múlva ötvenezren fogják használni Hír. Az idén 13,5 milliárd forinttal támogatná a központi költségvetés az önkormányzati létszámcsökkentéseket. Ez mintegy 13 ezer közalkalmazott és köztisztviselő elbocsátásához lehetve elegendő, ám az első három ütemben 1700 munkatárs leépítéséhez kértek hozzájárulást a helyhatóságok. Az előző évben a Belügyminisztérium mintegy négymilliárdot utalt át csaknem hatszáz önkormányzatnak, s ebből 4100 közkatonát bocsátottak el. Az önkormányzatok többsége az elmúlt években racionalizálta működését, így már az év elején lehetett tudni, hogy eltúlzott a kormányzat által tervezett összeg, nyilatkozta Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára. Mostanáig még nem történt meg a helyi feladatok és hatáskörök felülvizsgálata, így nehéz megállapítani, hogy mekkora lenne az optimális önkormányzati létszám. A szakértők ellentmondásnak tartják, hogy az állam karcsúsításra ösztönöz, miközben egyre több kötelező feladatot hárít át helyi szintre Hír. Köztisztviselői szakszervezetek és más szakmai szervezetek Gyurcsány Ferencnek írt levelükben tiltakoznak az ellen, hogy több kormányzati vezető támadja a köztisztviselői kart, miközben a személyi intézkedések állandó napirendben már évek óta bizonytalanságban tartja az egész állományt. Felhívják a miniszterelnök figyelmét arra, hogy a kormányváltás óta végrehajtott, tizenöt százalékos létszámcsökkentés lassan a feladatok ellátását veszélyezteti. A köztisztviselők visszautasítják a kabinet 2006-os, éves szinten bruttó 1,5 százalékos bérajánlatát, és követelik, hogy jelenleg 35 ezer forintos illetményalapjuk január 1-jétől forintra emelkedjen. Elutasítása esetén a szakszervezetek készek a nyomásalkalmazásra. A köztisztviselők tegnapi szakmai konferenciáján részt vett Kóka János, akit azért hívtak meg, hogy részletezze a sajtóban megjelent lesújtó ítéletét az államigazgatásról. A miniszter úgy fogalmazott, hogy a közigazgatással a politika, a köztisztviselők és a lakosság is elégedetlen Lamperth Mónika jogegységi döntés meghozatalára kérte a Legfelsőbb Bíróságot a rendőrök 13. havi bérével kapcsolatban, a tavaly elmaradt járandóság ügyében. Orodán Sándor szóvivő emlékeztetett, hogy a tárca vezetője korábban Petrétei Józsefhez fordult a kérdésben, ám az igazságügyminiszter szerint az Alkotmánybíróság nemrég hozott döntése, valamint a zárszámadási törvény rendezi a plusz egyhavi juttatás körüli anomáliákat. A BM és a rendőrség jogkövető magatartást kíván folytatni, de amíg egyazon ügyben egymással ellentétes döntéseket hoznak a különböző megyei bíróságok, ez meglehetősen nehéz. A jogegységi döntés meghozataláig minden jogerős döntés esetében kifizetik a járandóságot Hír. Tegnap Gyurcsány Ferenc több száz polgármester előtt bejelentette, hogy huszonötezer tartósan munkanélküli vehet részt a kormány december 1-én induló hét hónapos közmunkaprogramjában. Ebben a programban minden harmadik önkormányzat érdekelt, mondta a kormányfő. Jövőre e célra 10 milliárd forintot fordítanak, idén ez a keret hétmilliárd. A nyertesek zöme kistelepülés. Az önkormányzatok rugalmasan alkalmazkodtak pályázataikban a kormány döntéséhez, ennek eredményeképp a 352 pályázatból csak kettőt utasítottak el. Volt olyan kistérség, ahol 39 város és falu összehangolt programjával nyert forrásokat. A program azzal, hogy a kormány nem 30

31 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK követelt meg települési önrészt, lehetővé tette, hogy a legszegényebb települések is pályázzanak. A közmunka az első lépés ahhoz, hogy az álláskereső visszatérjen a munkaerőpiacra, fogalmazott a szociális miniszter. A rendezvényen a közmunkatanács elnöke, Sándor László bejelentette, hogy a meghívottak mindegyike az általa eredetileg megpályázott teljes összeget (és létszámkeretet) megnyerte. Az előfinanszírozást kérők már december közepén megkapják a kincstártól a pénzt Hamarosan megalakul az a bizottság, amely kidolgozza az új településközpontú helyi adózás rendszerét. A bizottság önkormányzati, hatósági- és adószakértőkből fog állni. A feladata nem az iparűzési adó megszüntetése, hanem egy hosszú távra tervezhető és kiszámítható helyi adózási rend kidolgozása lesz. Idén csaknem 400 milliárd forintot tesz ki a befolyt helyi iparűzési adó. Ez az adóforma azokat is sújtja, akiknek nincs profitjuk, jogtalan is, mivel az Európai Unió direktívái tiltják a kettős adóztatást, vagyis ha már valaki megfizette a nyereségadóját, az nem kötelezhető újabb, hasonló célú adó befizetésére. Ezt a helyzetet fel kívánja számolni a kormányzat, 2007 december 31-vel megszűnteti ezt az adónemnek. A pénzügyminiszter ismertetett egy elképzelést a KPMG adótanácsadói konferenciáján, mely szerint az önkormányzatok helyi bevételének egyik fele költségvetési támogatásból, másik fele helyi adóztatásból származna. A helyi bevételek egyik fele jövedelemtípusú, másik fele vagyont terhelő adó lenne. A miniszter megemlítette, hogy felmerült egy másik lehetőség is, az Egyesült Államokban alkalmazott áfamegosztási módszer. A kormány még nem állapodott meg abban, hogy kötelezővé teszi-e valamelyik módszert, vagy szabad kezet ad az önkormányzatoknak, hogy melyiket választják. Ha az 50 százalékos áfavisszatérítés mellett döntenek, akkor a helyi szinten beszedett bevételek akár háromnegyed részét is a központi költségvetés oszthatja vissza, valamint növekedhet a drasztikus áfacsökkentéssel szembeni ellenérdekeltség. A TÖOSZ szeretné felszámolni a szigetszerű fejlesztéseket, amelyekkel az ipari tevékenységekkel ellátott gazdagabb helyhatóságok tovább gyarapodnának, miközben a szegényebb települések egyre kisemmizettebbekké válnak. Zongor Gábor főtitkár, ezért mindenképpen összekötné a jövőben a településpolitikát a helyi adózással Összesen 179 önhibáján kívül működésképtelen önkormányzat kap 1,5 milliárd forint támogatást az idei második ütemben. A központi költségvetés az egész évre 12 milliárd forintot tervezett a forráshiányos települések támogatására, de a keret már az első félévre sem volt elegendő. A forráshiányos helyhatóságok száma nőtt tavaly óta. Nyáron 1095 helyhatóság mintegy 16 milliárd forintos igényét ismerte el jogosnak a PM. A pénz kifizetéséhez ilyenkor átcsoportosítanak más, lemondott önkormányzati támogatásból. Az önkormányzati szféra súlyos finanszírozási gondjait mutatja, hogy a települések harmada a neki járó állami hozzájárulásokból és saját költségvetéséből alapvető működését sem tudná biztosítani. A költségvetés 1993 óta juttat kiegészítő támogatást az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő településeknek. Az évente kétszer igényelhető központi lehetőség mellett 2000 óta a Belügyminisztériumban működik egy másik, hasonló célú keret. Mivel a pénzügyminisztériumi támogatás a váratlan, illetve az átlagostól eltérő helyzeteket nem tudja kezelni, ezért ilyen esetekben a belügyi tárcához fordulhatnak az önkormányzatok. 31

32 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Hír. Tegnap tartották a Magyar Lapkiadók Egyesületének konferenciáját, ahol meghívott vendégként szerepelt a munkaügyi miniszter. Csizmár Gábor elmondta, hogy elkészült az ekho bevezetésével kapcsolatos törvénytervezet, de még nem írta alá az ajánlást. Az irányelv meghatároz majd elsődleges és nem elsődleges szempontokat, amelyek alapján a munkaügyi, illetve az adóellenőrök minősítik a jogviszonyt. Az elsődleges jegyek már önmagukban döntőek lehetnek, így például a tevékenység jellege, a munkaidő, a munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettsége, illetve az aláfölérendeltségi viszony. A kidolgozott ellenőrzési ajánlást a szakmai szervezetekhez is eljuttatták, de ez a konferencián elhangzottak szerint még módosulhat, így csak az észrevételek után kerül véglegesítésre. Az ekhoval kapcsolatban úgy fogalmazott a miniszter, hogy egy olyan kedvezményes járulékfizetést, új adónemet vezetnek be január elsejétől, amely foglalkoztatási formától függetlenül működik majd. Kifejtette, az érintett szakma képviselőinek foglalkoztatási problémái nem a munkaviszonnyal vagy a munkajoggal, hanem az adózással és járulékfizetéssel kapcsolatosak. A magas adók befizetését ugyanis sem a munkáltatók, sem a munkavállalók nem tudják, és nem is akarják vállalni. A miniszter szociális bombának nevezte a minimálbéren bejelentettek helyzetét, ők ugyanis nyugdíjasként szembesülnek majd az alacsony járulékfizetés következményeivel. Elmondta, hogy az OÉT-ben éles kritikával illették az ekhot. A kifogások között szerepelt, hogy kivételes helyzetbe hozza a sajtó képviselőit, mások szerint pedig alkotmányossági jogokat sért az új adónem. A miniszter kijelentette, hogy a köztársasági elnök aláírta a törvényt, ami jelzi, hogy nem sértették meg az alkotmányosság határait Csaknem 15 milliárd forinttal nőtt a jövő évi önkormányzati büdzsé főösszege az első körös módosító indítványok elfogadásával, de további, mintegy húszmilliárd forintos fejezeten belüli átcsoportosítás is segíti majd a települések működését és a közalkalmazotti bérek kifizetését, nyilatkozta az MSZP önkormányzati munkacsoportjának vezetője. Elsősorban azon oktatási és szociális normatívák összegét emelték, amelyek a beterjesztett büdzsé szerint az ideiek alatt maradtak volna, és ez veszélybe sodorná az önkormányzatok működőképességét. A tervezettnél több jut zene-, illetve egyéb művészeti, továbbá nemzetiségi nyelvoktatásra és kollégiumi feladatellátásra. A szociális normatívákon belül nőttek többek között a nyugdíjasok, a fogyatékkal élők és a hajléktalanok ellátására fordítható támogatások. Továbbá megszavaztak újabb hárommilliárd forintot belterületi útrekonstrukcióhoz. A második körös módosító indítványok szavazásánál dől majd el, mennyit kapnak az önkormányzatok a közalkalmazotti béremelések jövő évre áthúzódó hatásainak ellentételezésére, illetve a jövő szeptembertől esedékes 4,5 százalékos emelésre. A költségvetési törvényjavaslat a helyhatóságoknak 29,3 milliárdos kötelező tartalékképzést ír elő, a bérek kifizetéséhez szükséges átcsoportosítás forrása, a zárolás egy részének felszabadítása lenne. Átcsoportosítások várhatók a bölcsődei és a közművelődési normatíva, valamint a kistelepülések támogatása érdekében Hír. Kész lépéseket tenni a Legfelsőbb Bíróság, ha valóban ellentmondó jogerős ítéleteket hoztak a bíróságok a 13. havi fizetések ügyében, nyilatkozta Lomnici Zoltán. Az utóbbi hetekben több érdekképviselet is jogegységi 32

33 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK döntést sürgetett az ügyben. Az elnök kiemelte, hogy hivatalosan nem kaptak jelzést az egymásnak ellentmondó gyakorlatról, ám ha bebizonyosodik, akkor az ellentmondást fel kell oldani. Többször szorgalmazott jogegységi döntést Lamperth Mónika belügyminiszter is. Van olyan megye, ahol ezt a keresetet elutasították, és van olyan megye, ahol megítélték. Szólt arról is, hogy a bíróság által megítélt összeget a megyei rendőr-főkapitányságok saját költségvetésükből fizetik ki. Lamperth Mónika október végén az igazságügyminisztert is felkérte, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjaként kezdeményezzen jogegységi határozatot, de érdemi döntés nem született. A tárca tájékoztatása szerint, ezt a kérdést az Országgyűlés a zárszámadási törvény elfogadásával már rendezte. A jogszabályban egységesítették a rendszert, így január 16-án fizetik ki a pluszpénzt a közszféra dolgozóinak Kezdeményezi a TÖOSZ, hogy valamennyi önkormányzati szövetséggel közös állásfoglalásban fogalmazzák meg a közszféra jövő évi bérmegállapodásával kapcsolatos kifogásokat. A TÖOSZ múlt pénteken jelentette be, hogy nem tekinti érvényesnek a megkötött közszolgálati béralkut, mivel a szervezet korábbi kikötése ellenére az egyezség nem biztosítja a béremeléshez szükséges költségvetési fedezetet. A TÖOSZ a többi önkormányzati szövetségnek korábban azt javasolta, hogy ne vegyenek részt a bértárgyaláson, mert a kormány nem biztosítja a jövő évi illetményemelések fedezetét. A hét érdekszövetségből, ezt hat támogatta, így a december 5-re tervezett megbeszélésen nem jelentek meg, ám két nappal később a kisvárosokat tömörítő szervezet elnöke a tárgyaláson a bérmegállapodást az önkormányzatok nevében és távollétében aláírta. Magyar Levente elmondta, hogy az egyeztetésen a kormány képviselői ígéretet tettek a szükséges források előteremtésére. Több parlamenti képviselő is jelezte, hogy kezdeményezni fogja a jövő évi, 28 milliárdra tervezett zárolt önkormányzati tartalék egy részének felszabadítását, és miután közeledett a módosító indítványok benyújtásának határideje, a megállapodást alá kellett írni. A kisvárosi szövetség elnöke ugyanakkor leszögezte: tartalék felszabadításával, illetve a normatívák emelkedése révén jövőre mintegy negyvenmilliárddal több jut a helyhatóságoknak, ami csaknem teljes egészében fedezi az idei és a 2006-os béremelések miatti többletkiadásokat. A TÖOSZ más álláspontot képvisel. A szövetségben úgy látják, hogy a zárolni tervezett 28 milliárd forintból biztosítandó mintegy 22 milliárd a béremeléseknek csak a felét fedezi. Ezért változatlanul azt tartják, hogy az illetményemelésekhez további milliárdra lenne szükség. A TÖOSZ béralkuval kapcsolatos álláspontját több szövetség is osztja, a közös állásfoglalás várhatóan már ma megszületik, amit Gyurcsány Ferenchez juttatnak el A GKM racionális költséghatékony működést célzott meg. A tisztázatlan feladatmegosztást egyértelművé, a túl hierarchikus szervezetet pedig lapossá kívánják tenni. A minisztérium teljesítményét nem a magánszektorhoz, hanem a jól működő gazdaságok minisztériumaiéhoz kívánják hasonlítani, a cél egy magasabb színvonalú szolgáltatást biztosító tárca kialakítása. Egy napilap információja szerint, a 45 minisztériumi szervezeti egységet 30-ra szeretnék csökkenteni. A költségvetés intézményeinek számát pedig a felére, 23-ra. A jelenlegi 46-nál összesen 2800-an dolgoznak, idei költségük 75 milliárd forint, ez tízmilliárddal marad el a bevételüktől. 33

34 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Hír. Tegnap önkormányzati bizottsági meghallgatást tartottak, ahol a belügyminiszter asszony elmondta, hogy a közigazgatási reform folytatása, az önkormányzati működés gazdasági feltételeinek biztosítása, a többcélú kistérségi társulások megerősítése és a leghátrányosabb helyzetű térségek felzárkóztatása állt a 2005-ös év középpontjában. Emellett az uniós feladatokat és a hatósági eljárási törvény előkészítését emelte ki, amelynek során csaknem 35 ezer helyi rendeletet módosítottak az önkormányzatok. A belügyminiszter beszámolója szerint a helyhatóságok működése stabil volt, bár szigorú gazdálkodást igényelt Kivonulhat a MOK az orvosi ügyelet bérezésének rendezéséről szóló tárgyalásokról, ha nem történnek érdemi lépések a kifogásolt jogszabályok megváltoztatására, mondta el a héten lezajlott újabb egyeztetés után a szervezet főtitkára. A legfontosabb feladat, hogy az ügyeleti rendszert érintő jogszabályokat harmonizálják az Európai Bíróság (EB) ítéleteivel, amelyek kimondják, hogy az orvosi ügyelet teljes időtartama munkaidőnek számít, így ennek megfelelően kell kifizetni. Rácz Jenő elmondta, hogy a mostani egyeztetésen javaslatokat dolgoznak ki a munkaidő-szervezésről és meghatározzák az ügyeletben elvégzendő ellátások listáját is. Közölte hogy Európa-szerte egyetértenek abban, hogy az ügyeleti órákat szét kell választani aktív és inaktív munkával töltött időre. Az unióban azonban csúszik az aggályos kérdést szabályozó új direktíva elfogadása. Hozzátette, hogy a visszalépés tilalmának elve miatt, ha most megújul a magyar szabályozás - és szigorúbb lesz az új irányelvnél -, akkor már nem lehet lazítani rajta. Gyenes Géza ezt az érvet nem fogadja el, a miniszter álláspontját kifogásnak tartja. Kolláth György alkotmányjogász szerint viszont politikailag kínos lenne ugyan az új direktíva elfogadása után ismét megváltoztatni a magyar jogszabályokat, bár jogilag megoldható. Nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz és az országgyűlési képviselőkhöz a Ius Resistendi Orvosok Egymásért Társaság annak érdekében, hogy minél előbb rendeződjön az orvosi ügyelet bérezésének kérdése A magyar román után ma magyar osztrák közös kormányülést tartanak. Ez Magyarország számár a azért is fontos, mert januártól Ausztria tölti be az EU elnöki tisztét. A két ország kormánya aktuális európai uniós ügyekről, a regionális fejlesztési együttműködésről és a kétoldalú kapcsolatokat érintő kérdésekről tárgyal Bécsben. A tervek szerint hat dokumentumot írnak alá, így a külképviseleti együttműködésről, a szakképzések kölcsönös elismeréséről és a munkavállalók cseréjéről. Arról is szó lesz, hogy hogyan tud a két ország hozzájárulni Horvátország, illetve Szerbia és Montenegró uniós integrációjához. A következő hasonló kormányülést a horvát kabinettel közösen rendezik meg. 34

35 EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGORSZÁGAI Európai Unió és tagországai Az Európai Unió 25 tagállamában valamelyest növekedett a ténylegesen foglalkoztatottak aránya, a teljes munkaképes lakosság számához viszonyítva, ezen belül a 15 régi tagállamban csökkent a nemek szerinti eltérés a munkanélküliségi mutatókban, ez olvasható az Eurostat jelentésében. Az unió tagországaira számított foglalkoztatási ráta Magyarországra nézve kedvezőtlen állapotokat tükröz. A munkaképesnek tekintett éves korosztályon belül 63,6 százalékra növekedett azok aránya, akik az EU 25 tagállamában a tavalyi utolsó negyedévben állásban voltak, vagy valamilyen üzleti tevékenységet folytattak. Egy évvel korábban a megfelelő mutató még 63,1 százalék volt. Mindkét adat jóval alacsonyabb, mint az USA munkaügyi statisztikái által jelzett 70 százalék feletti arány. A javulásához hozzájárult, hogy a nők foglalkoztatási rátája a tavalyelőtti és a tavalyi utolsó negyedév között 55,1 százalékról 56,1-re emelkedett. A férfiak esetében a két időszakban változatlan, 71,1 százalékos a mutató. A 25 tagállam átlagában vett munkanélküliség nagyjából változatlan maradt: a férfiaknál 8,3, a nőknél 10,1 százalék volt. Magyarországon a munkaképes lakosságon belüli foglalkoztatási ráta 2003 utolsó negyedévében még 57,5 százalék volt, ez tavaly év végére 57-re csökkent. A miénkhez hasonlóan gyenge adatokat csak Málta és Lengyelország rendelkezik. A foglalkoztatotti ráta Dániában 75,6, az Egyesült Királyságban 71,8, Svédországban 71,5 százalékos. Az osztrákok munkaképes lakosságának 68,1, a németeknek pedig a 66 százaléka áll munkában. Az Eurostat az unió egészére nézve kiemeli, hogy a tavalyi utolsó negyedév előtti 12 hónap során jelentősen növekedett a részmunkaidős foglalkoztatás, a férfiaknál 7 százalékkal, a nőknél 31,3 százalékkal. Ezen belül jelentős eltérések vannak az egyes tagországok szerint: Szlovákiában mindössze 2,6 százalék az ilyen státusban lévők aránya, Hollandiában viszont 45,8 százalék. A teljes munkaidőben foglalkoztattak heti munkaóráinak átlagos száma az EU-ban 41,1 óra Hír. Spanyolország kész feloldani a magyarokra és a többi új uniós tagállam polgáraira vonatkozó munkavállalási tilalmat jövő májustól, nyilatkozta egy napilapnak Alberto Navarro a spanyol Európa-ügyi államtitkár A légikísérők sztrájkja miatt 59 járatát törölte az Alitalia, elsősorban a Milánóból és Rómából induló gépek maradnak ki a délelőtti és az esti órákban. A Sult szakszervezet felhívására tartanak az olasz légikísérők hatórás sztrájkot, nagyobb biztonságot követelve és elutasítva a kollektív szerződés egyoldalú megváltoztatását, az olasz nemzeti légitársaság által meghirdetett leépítési programot, illetve a határozott időre szóló munkaszerződések térhódítását. Jövő hétfőn az olasz vasutasok tartanak egynapos sztrájkot, június 26-án kedden, pedig a repülőterek földi kiszolgáló személyzete szünteti be a munkát Újabb 24 órás vasutassztrájk kezdődik este 9 órakor Olaszországban. Az előrejelzések szerint a vasutasok 90 százaléka csatlakozik a munkabeszüntetéshez, de a reggeli és esti csúcsforgalomban a minimális összeköttetést biztosítják. A vasutas szakszervezeteknek az idén ez már a harmadik sztrájkja. A januárban történt, 17 áldozatot követelő baleset óta a vasúti biztonság megerősítését követelik a kormánytól. Keddre sztrájkot 35

36 EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGORSZÁGAI hirdettek meg a repülőtéri dolgozók is, de ezt elhalasztották, sztrájkol viszont a 35 ezer olasz tűzoltó, akik eddig szerződésük szerint közigazgatási dolgozók voltak, nemrégen azonban a fegyveres erőknél alkalmazott szerződéstípusra állították őket, ezért szüntetik be a munkát. Ezek lesznek az utolsó sztrájkok az idén nyáron. Olaszországban szeptemberig a nyári vakációra való tekintettel nem lesz több sztrájk Az új EU-tagországokban átlagosan kevesebb mint negyede a munkaerő költsége a tizenötökben jellemző szintnél, ez állapítható meg a Mercer Human Resource Consulting felméréséből. A nemzetközi személyzeti tanácsadó cég a béreken felül a társadalombiztosítási járulékokat, valamint a kötelező és a nem kötelező, de általánosan jellemző kiegészítő juttatásokat veszi. Az uniós országok közül Lettországban a legalacsonyabb éves szinten kevesebb mint ötezer euró az egy alkalmazottra jutó költség, miközben egy belga, svéd vagy német évente jó ötvenezer eurójába kerül a munkaadónak. A magyarok és a csehek valamivel tízezer euró alatti éves költségükkel szintén olcsónak számítanak, ugyanakkor egy szlovén munkavállaló már gyakorlatilag ugyanannyiba (bő 18 ezer euróba) kerül, mint egy portugál. Persze Kelet-Közép-Európa olcsósága is csak európai viszonylatban igaz, hiszen Kínában csupán 2300, Indiában pedig 2000 eurót kell egy munkavállalóra számolni. Ezen juttatások és bérterhek nagysága a teljes munkaerőköltség százaléka között mozog: a legalacsonyabb érték Dániában, Hollandiában, Nagy-Britanniában és Luxemburgban jellemző, míg a legtöbb kiegészítő teher a görögök, a belgák és a franciák bérére rakódik. Magyarországon ez az érték 28 százalék körül van, ez megegyezik a csehországi értékkel. Lengyelországban a bérterhek az összes munkaerőköltség 21, Szlovákiában pedig 26 százalékát teszik ki. Az Egyesült Államokban ez az érték csupán 13,5 százalék, Kínában ezzel szemben majdnem 40 százalék. Az unió egészében 15 százalékkal olcsóbbnak találtatott az Egyesült Államoknál, ám ez kizárólag a tíz új tagországnak köszönhető: az új tagok nélkül ugyanis 23 százalékkal drágább egy átlagos európai munkavállaló, mint egy amerikai. Ebben a helyzetben fel kell készülni arra, hogy az amerikai vállalatok visszafogják európai beruházásaikat, és amelyik mégis idetelepíti kapacitásait, az a keleti országokat fogja választani, állítja a Mercer szakértője Hír. Az ausztriai szabad munkavállalás az új EU-tagállamok polgárai számára három évvel kitolódik. Martin Bartenstein osztrák gazdasági és munkaügyi miniszter tegnapi sajtónyilatkozatában az átmeneti időszak meghosszabbításának szándékát jelentette be. Ha a szándék döntéssé válik, akkor Ausztria jó esetben is csak 2009-től ad munkalehetőséget a környező új tagállamokból érkezőknek. A miniszter hozzátette: a 2009-es munkaerő-piaci helyzet függvényében a további, 2011-ig tartó hosszabbítás sem zárható ki. Az ausztriai rekord-munkanélküliség és a német munkavállalók beáramlása közepette Ausztria számára öngyilkosság lenne megnyitni a munkaerőpiacot az új tagállamok előtt, fogalmazott Bartenstein. Ausztriában alaposan megoszlanak a vélemények arról, egyáltalán szükség van-e az átmeneti időszakra, hiszen a kelet-európai országokból lényegesen kisebb a migráció, mint amilyen mértékű beáramlástól a bővítés ellenfelei tartottak. A gazdasági és munkaügyi miniszter bejelentésétől alig különbözik a Schüssel kancellárral 36

37 EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGORSZÁGAI véleménye, amelyet egy német napilap tett közzé. Schüssel azt állította, hogy az ausztriai munkanélküliség növekedésének fő oka a német munkaerő-piaci rendelkezésekben keresendő, konkrétan a Hartz IV. néven ismert törvénycsomagban. Ennek következtében özönlik egyre több német munkavállaló Ausztriába. Schüssel úgy fogalmazott, hogy az utóbbi időben vonzó lehetőséggé vált a németek számára az ausztriai munkanélküli-segély. Az tény, hogy a németeket Ausztriában mind a szabad munkavállalás joga, mind a munkanélküli-segély megilleti. A miniszter nem mondta ki, de éreztette, hogy ezzel a veszéllyel szemben Ausztria éppen az EU rendelkezései miatt tehetetlen. Ezt ellensúlyozva készül Ausztria a szigorításra azon a területen, ahol erre lehetősége van, akár az új EUtagországokkal szemben. Schrancz Edit, a Munkaügyi Minisztériumban szóvivője emlékeztetett arra, hogy az osztrák bejelentés még nem végleges, a hosszabbításhoz kormányzati döntés kell, amire jövő májusig még van idő. Abban az esetben viszont, ha április végéig nem jelzik a moratórium meghosszabbítását, a magyarok számára is megnyílik az osztrák munkaerőpiac. A kérdés az, hogyan reagáljon Magyarország egy esetleges további korlátozásra, hangsúlyozta a szóvivő, utalva a viszonossági elvre, amely szerint mi is állítottunk fel korlátot A klinikai orvosok Marburger Bund nevű szervezete szeptember 6-ára újabb demonstrációt helyezett kilátásba Stuttgartban, amelyre egész Németországból várják a résztvevőket. Tiltakozásukat a 42 órás munkahét bevezetése, valamint a karácsonyi és üdülési jutalom állítólagos eltörlése váltotta ki. Ezzel egy pályakezdő orvos fizetésének százalékát is elveszítheti. A szervezet elnöke szerint az így megmaradó bruttó 3000 euró körüli bér töredéke annak, amelyet más EU-tagállamokban egy klinikai segédorvos kap Javul a foglalkoztatottság az EU-ban: a 25 tagállamban júniusról júliusra átlagosan 8,7 százalékról 8,6 százalékra esett vissza a munkanélküliség. Ezek az adatok érvényesek az eurózónában is. A legkevesebb munkanélküli Írországban (4,3), az Egyesült Királyságban (4,7) és Dániában (4,8 százalék) él. Jóval nagyobb a munkanélküliség Lengyelországban (17,6), Szlovákiában (15,2) és Görögországban (9,9 százalék). A 25 tagállam közül 15 jelentette a munkanélküliség csökkenését, 3 országban stagnált, míg 7 országban nőtt az állástalanok aránya Hír. Az osztrák munkaügyi minisztérium 200 millió eurót szán új képzési programja beindítására. Célja a befejezett szakmai tanulmányokkal nem rendelkező munkanélküliek szakképesítése. Az osztrák gazdasági minisztérium adatai szerint a 220 ezer ausztriai munkanélküli 79 százaléka ebbe a csoportba sorolható Hír. Tegnap Ferihegy 2 repülőtéren szinte mindenhol magyar nyelven értesítették az utasokat a sztrájkról. Ferihegy 2 nem, csak Ferihegy 1 állt le teljesen, a Malév dolgozói ugyanis nem sztrájkoltak. A munkabeszüntetés legalább 15 induló járatot érintett. Folynak a tárgyalások a BA Rt. vezetőivel, de a tulajdonos ÁPV Rt. képviselői nem jelentek meg ezeken a megbeszéléseken, ezzel is indokolta Kovács Zoltán, a ferihegyi üzemi tanács elnöke a tegnapi figyelmeztető sztrájkot. Az elnök elmondta, hiába állapodnak meg egymással az érdekvédők és a BA Rt. képviselői, azt a 37

38 EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGORSZÁGAI tulajdonosnak kell jóváhagynia. Az ÁPV Rt. szerint az elmúlt hat hétben írásban három alkalommal fogalmazta meg a megállapodást célzó ajánlatát. Az utolsó, augusztus 25-én küldött javaslat arról szólt, hogy egyebek mellett a 2005-re már megadott 6,6 százalékon felül további nyolc százalékkal emeljék meg az alapbéreket, jelentős mértékben növekedjenek a béren kívüli juttatások, kössék meg az új kollektív szerződést, amely érvényes lenne a kiszervezésben érintett tevékenységek foglalkoztatottjaira is, továbbá a privatizációval összefüggésben 3,5 havi alapbérnek megfelelő bónuszt kapjanak a dolgozók. Az ÁPV Rt. elvárása volt, hogy az érdekképviseletek vállalják, hogy 2005-ben indokolatlanul nem akadályozzák a társaság működését és privatizációját, és visszavonják korábbi bírósági beadványukat. Az üzemi tanács augusztus elején kelt másik beadványát a Fővárosi Munkaügyi Bíróság egy héttel ezelőtt részben elfogadta, így elsőfokú, nem jogerős végzésében a BA privatizációs pályázatának érvénytelenségét mondta ki. Az ÁPV tegnapi közleménye ismét leszögezte, hogy a privatizációs szervezet fellebbezést nyújt be a döntés ellen. Az ÁPV Rt. az eredeti ütemterv szerint folytatni kívánja a BA Rt. privatizációját, közölte a társaság tegnap. A Munka Törvénykönyve nem alkalmazható az ÁPV Rt. eljárására a BA Rt. privatizációjában, mivel az ÁPV Rt. a BA Rt. munkavállalóinak nem munkáltatója, áll a privatizációs társaság közleményében. Az ÁPV Rt. saját közlése szerint az eljárására irányadó privatizációs törvénynek a munkavállalók tájékoztatására vonatkozó előírásainak maradéktalanul eleget tett, így munkáltatói mulasztást, azaz jogsértést nem követhetett el. Ha a várt kedvező döntés nem a megfelelő időben születne meg, az ÁPV Rt. egy esetleges új pályázati eljárás előkészítését is megkezdte, ennek keretében tegnap írásban tájékoztatták a BA üzemi tanácsát és a szakszervezeteket a részletekről Hír. Tegnap este még nem jutott megállapodásra az Alitalia légitársaság és az utaskísérők szakszervezete. Hacsak nem történik fordulat az utolsó pillanatban, hétfő éjféltől 48 órás sztrájk bénítja meg az olaszországi légi forgalmat. Az Alitalia utaskísérőinek sztrájkja szerda éjfélig tart, s így ez az eddigi leghosszabb leállás lesz az olasz légitársaság életében. A sztrájk csak a reggel 7-10 óra és az este közötti járatokat nem érinti. Ezzel egy időben, kedd délutánra - 12-től 16 óráig - az irányítótornyok dolgozói is sztrájkot hirdettek meg, de az utolsó hírek szerint ezt lefújták. Az Alitalia legnagyobb szakszervezete, a Sult eredetileg augusztus 31-ére és szeptember 1-jére tervezte a munkabeszüntetést, de az utolsó nyári napok utasforgalmára hivatkozva a közlekedési miniszter ezt felfüggesztette. A tárca most büntetéssel fenyeget: fejenként 500 euró bírságot akar kiszabni a sztrájkolókra, de ez nem tántorította el a szakszervezetet. Az utaskísérők az Alitalia új üzleti tervei ellen tiltakoznak Pozsonyban a kormányhivatal épülete előtt tüntetek az egészségügyi dolgozók. Az egyes források szerint háromezer, más becslések szerint nyolcezer egészségügyi dolgozó orvosi gumikesztyűbe bújtatott öklét rázva követelte, hogy Szlovákiában is fordítsanak legalább annyi pénzt az egészségügyre, mint az Európai Unió más országaiban, illetve a jelenlegi béreket a kormány az átlagbérekhez képest legalább kétszerezze meg Tony Blair miniszterelnököt közszolgálati sztrájkhullám fenyegetheti, miután 38

39 EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGORSZÁGAI kijelentette, hogy a nyugdíjreform megtorpanása évi hétmilliárd font többletköltséget okoz majd az adófizetőknek. Hivatalos források szerint Blair azokat a szakszervezeti követeléseket, amelyek szerint nem lenne szabad kötelező nyugdíjkorhatár-emelést bevezetni, elfogadhatatlannak tartja. David Blunkett nyugdíjügyekben illetékes brit miniszter szerint, az Európát fenyegető demográfiai válság egyik megoldását, a munkaerőpiacon ma hátrányosan megítélt csoportok fokozottabb foglalkoztatásában látja. Adott demográfia körülmények között a foglalkoztatottaknak az összlakossághoz viszonyított aránya kiemelkedő jelentőségre tett szert a munkaerőpiac és szociális rendszerek mutatóinak sorában. Ennek az adatnak a javítása mindenekelőtt a spontán piaci mechanizmusok által hátrányos pozícióba sorolt társadalmi csoportok aktívvá tételének megkönnyítésével érhető el. Blunkett utalt az idősebb főleg az 55 év feletti munkavállalók, továbbá a gyermeküket egyedül nevelő szülők, illetve a fiatalok foglalkoztatásának megkönnyítésére. A politikus ijesztőnek minősítette, hogy Európában minden harmadik ember gazdaságilag inaktívnak számít. A tagállamok munkaképes lakosságának száma a következő 25 évben 7 százalékkal csökken, míg a 65 éven felülieké 51 százalékkal emelkedik, figyelmeztetett a brit miniszter A franciaországi Saint-Nazaire hajógyár szakszervezeti tagjai öt évnyi harc után elérték, hogy a cég lengyel alvállalkozójának vendégmunkásai a kollektív szerződés értelmében a francia munkásokkal egyenlő jogokat élvezzenek. Így a lengyelek jogos juttatásaikért múlt héten megkezdett sztrájkja eredménnyel végződhet. Az eset precedens értékű lehet a külföldi vendégmunkások franciaországi alkalmazását illetően. A munkabeszüntetők a kiszállásokért járó útiköltséget és a heti átlag óra munkáért járó túlórapénzt követelték. A vendégmunkások soha nem kaptak fizetési kimutatást és rendszeresen készpénzben kapták meg bérüket. A CGT francia szakszervezet szerint a lengyel munkásokat naponta kétórányi pihenésblokkolásra kötelezték, amelyet valójában le kellett dolgozniuk. A sztrájkot követően létrejött megállapodás értelmében a lengyelországi alvállalkozó szeptember 22-i hatállyal köteles a munkásoknak júliusra és augusztusra járó eurót átutalni, valamint azt is, hogy a francia szakszervezet és a Saint- Nazaire-i cég között érvényben lévő kollektív szerződés ezentúl a vendégmunkásokra is érvényes. Így a lengyeleknek is jár a Franciaországban hatályban lévő fizetett szabadság, túlórapénz, valamint fizetés a sztrájk idejére is A finn kormány személyazonosítást szolgáló okmány bevezetésére készül a finnországi építkezéseken. Az intézkedés célja a feketegazdaság ellenőrzése és a rejtett foglalkoztatás megfékezése, egyben a foglalkoztatás biztonságának javítása. Az okmányon a munkaadó nevének is szerepelnie kell. A foglalkoztatottak személyének azonosítására szolgáló okmányt a vállalkozóval kötött szerződésben, továbbá a vállalkozónak az alvállalkozóival kötött szerződésekben is fel kell majd tüntetni Az Európai Bizottság illetékes tagja azt ajánlotta a tagállamoknak, hogy vizsgálják meg komolyan a munkaerő-piaci korlátozások felszámolásának lehetőségét. Vladimír Spidla állásfoglalása, a brüsszeli testület által ez ügyben létrehozott magas szintű munkacsoport első ülésén hangzott el, miután kiderült, hogy megalapozatlan volt a riogatás, hogy az új 39

40 EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGORSZÁGAI tagállamokból érkező munkavállalók elárasztják az EU régi országait. A bővítés után az EU régi tagjai közül csak három állam Nagy-Britannia, Ír- és Svédország, nyitotta meg munkaerőpiacát az újak előtt. A csatlakozási tárgyalásokon a munkavállalás szabadságát illetően bontásban hétéves átmeneti időszakban állapodtak meg a felek. Ezen a feltételrendszeren, amely alól csak Ciprus és Málta mentesült, először két év elteltével, május 1- jéig változtathatnak a tagországok. Ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság januárra ígéri a jelentését, a tagállamoknak pedig legkésőbb áprilisig kell dönteniük. Ausztria és Németország kitart az eddigi kvótarendszer mellett. Franciaország sem kíván felhagyni a korlátozásokkal, még ha kétoldalú megállapodásokkal ösztönözné is a szezonális munkavállalást. Amennyiben Párizs tovább korlátoz, úgy köddé válhatnak azok a remények, hogy Madrid a teljes piacnyitást választja. Spanyolország jelenleg kedvezően viszonyul a kérdéshez, ám kivár Hír. A svájciak 56:44 arányban megszavazták, hogy az Európai Unió új tagállamainak állampolgárai is dolgozhassanak rövidebb-hosszabb ideig az országban. A tíz új EU-tagállammal szemben, így 2006-tól évről évre egyre több munkavállalási engedélyt osztanak ki a tíz új tagország polgárai számára; az első évben 1300 hosszú (1 5 éves), valamint rövid távút (4 12 hónapos) adnak ki, és 2011-ig ezek a számok három-, illetve 29 ezerre nőnek. Azt követően teljes mértékben szabaddá válik a svájci munkavállalás a huszonötök polgárai számára Ma Franciaország szakszervezetei országos sztrájkra készülnek. A francia kormányzat gazdasági reformintézkedései ellen, a nagy munkanélküliség és a kevésnek tartott fizetések ellen, a privatizációs tervek ellen tiltakoznak. Sztrájkba lépnek az oktatásban, egészségügyben és a társadalombiztosításban dolgozók is. Lapjelentések szerint a közszolgáltatók, a francia villamos- és gázművel dolgozói is munkabeszüntetéseket tartanának. A dolgozók kedden délután vonulnak nagy tömegben Párizs utcáira, de szakszervezeti közlések szerint országosan mintegy másfélszáz községében, városában várhatók akciók. A párizsi tömegközlekedés várhatóan kétharmados kapacitással fog működni, a vasúti járatok százaléka közlekedik majd. A légi forgalomban a reptéri dolgozók sztrájkja miatt késések várhatók. Az olajcégekre is kellemetlenségek várnak, a BP finomítója, az SNCM komptársaság privatizációja ellen tiltakozó munkások blokádja miatt csökkentett teljesítménnyel működik, a Totalnak pedig teljesen le kellett állítania létesítményét. Egy francia napilap szerint elképzelhető, hogy a kabinet akár két évvel is elhalasztja az Electricité de France részvényeinek eladását, az ügylet megkezdését eredetileg erre a hónapra tervezték. Az áramtársaság papírjai közül 9 milliárd euró értékűt kívánnak piacra dobni, ám a szakszervezetek heves tiltakozása meghátrálásra kényszerítheti Párizst. De Villepin új típusú munkaszerződést vezetett be, amelynek köszönhetően a 20 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek hat hónap helyett két évig tarthatják kvázi próbaidőn az új dolgozókat. A kabinet ettől a lépéstől azt várta, hogy a kisvállalatok a korábbinál szívesebben bővítik létszámukat, és ezzel végre csökkenésnek indul az európai szinten is rendkívül magasan, 10 százalék felett álló munkanélküliségi ráta Hír. Tegnap megbénult a közlekedés Franciaországban az országos sztrájk 40

41 EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGORSZÁGAI nyomán. Százötven helyszínen 550 ezer tiltakozó vonult az utcára Több száz repülőgép nem szállt fel, a párizsi metróvonal fele állt, és Marseilles-ben a buszok sem közlekedtrk. A mára állandósult 10 százalék körüli munkanélküliség elleni tiltakozásul utcára vonult tömegekkel az ország lakosságának 72 százaléka szimpatizál. Az állami hajózási társaság, az SNCM sztrájkja miatt Marseille-ben százezer ember vonult ki a szervezők szerint, de olyan kisebb városban is, mint Bordeaux, húszezren voltak az utcán. Franciaországban már a múlt héten is feszültségeket okozott az állami komptársaság, az SNCM tervezett privatizációja. Marseilles kikötőjét lezárták a tiltakozók, Korzikán heves megmozdulásokba torkollt a sztrájk, a szigeten sok ezer turista rekedt a kimaradó kompjáratok miatt Holnap először tartanak sztrájkot a cseh háziorvosok. Az egészségügy finanszírozási válsága által kiváltott akcióhoz patikák is csatlakoznak, ezek azonban csak egy órát tartanak zárva. A cseh orvosi szövetség elnöke szerint a krízisért az állami egészségbiztosító a felelős, mert adósságainak finanszírozása érdekében az előírt 20 helyett csak mintegy 70 nap elteltével téríti meg az orvosoknak a kezelési költségeket Munkabeszüntetést tartanak az olasz vasutasok október 9-én nulla órától október 10-én 24 óráig, s ez idő alatt az olasz vasútvonalakon bizonytalan lesz a vonatközlekedés. Nem látszik a konszenzus a pénzügyi válságba került Alitaliánál sem, így ott a földi kiszolgáló személyzet sztrájkja miatt szombaton várhatóan 138 járatot törölnek majd Hír. A francia szakszervezetek és a munkaadók a kormány közreműködésével kidolgoztak egy az idősebb munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő szerződéses formát, amelytől azt várják, hogy jelentősen javítani lehet az aktívaknak az összlakossághoz viszonyított arányát. Az új formulát az illetékes tárca vezetője, Gérard Larcher egyféle munkaügyi kulturális forradalomként értékelte. Az 55 év feletti dolgozókkal a cégek egy 18 hónapig tartó szerződést köthetnének, amelyet ugyanekkora időtartammal meg lehetne hosszabbítani. Az egyezség részét képezi egy olyan kitétel is, amely megkönnyíti a 45 év felettiek számára egy második karrier elkezdését, a szakértelmük továbbfejlesztésével együtt. A megállapodást a francia munkáltatószervezet, a Medef már elfogadta, a szakszervezeteknek november 10-ig kell nyilatkozniuk. A kidolgozott elveket bírálók szerint azok nem elég hatásosak ahhoz, hogy legalább a 65. életévükig munkában tartsák a dolgozókat. Franciaországban az éves korosztálynak csak a 37 százaléka aktív, ennél rosszabb, 30 százalékos arány csak Belgiumban van. Velük szemben Svédországban, Dániában és Nagy-Britanniában az arány 70 százalék körüli. Az idősebb korú munkavállalók mellett Franciaországban a fiatalok nagy hányada is elhelyezkedési problémákkal küszködik, emiatt az életkor szerinti foglalkoztatási rés a év közötti sávba szorul Az Electrolux európai üzemeinek dolgozóira kiterjedő tiltakozó akciót szervez az Európai Fémipari Szakszervezeti Szövetség péntekre. A felhívással a tervezett termelésáthelyezései ellen kívánnak tiltakozni. Az IG Metall német fémipari szakszervezeti szövetség szerdai bejelentése alapján, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Belgiumban, Svédországban és Magyarországon összesen 25 ezer Electrolux alkalmazottat szólított fel tiltakozásra. Az akcióval a munkavállalók világossá 41

42 EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGORSZÁGAI akarják tenni, hogy nem hagyják az egyes termelőegységeket egymás ellen kijátszani. A cég több mint egy tucat üzemét akarja Nyugat-Európából, az olcsóbb bérű országokba áthelyezni. A magyar Electrolux eddig nyertese volt a termelésáthelyezésnek, így a mostani akció furcsa helyzetbe hozhatja a magyar érdekvédőket. A magyar Electrolux Szakszervezeti Szövetség tagjai pénteken reggel döntenek egy szolidaritási levél tartalmáról. Zsótér András a szövetség elnöke, aki egyben az üzemi tanács elnöke is, úgy nyilatkozott, hogy a munkavállalóknak nincs tudomásuk olyan tervről, hogy a magyarországi termelést máshová vinnék. A szakszervezet megkapja a szükséges információkat a cégcsoport legfelsőbb vezetőitől, és a magyarországi vezetéssel is korrekt a kapcsolat. Az érdekképviselet célja az, hogy a bérek közelítsenek az európai átlaghoz. Takács János, az Electrolux vezérigazgatója is elmondta, hogy nincs olyan terv, mely szerint a magyarországi termelést áthelyeznék más országba Hír. Tegnap reggel pár órára leállt a munka a svéd Electrolux nürnbergi, AEG üzemében. A dolgozók a gyár bezárása ellen tiltakoztak. A szakszervezet összeurópai tiltakozást jósol, ha folytatódnak a gyárbezárások. A munkavállalók egész Európára kiterjedő keretegyezményt követelnek a tartós és szociálisan összeegyeztethető jövőért az Electroluxnál. A vállalat magyarországi üzemeiben, Jászberényben és Nyíregyházán nem volt sztrájk. A szakszervezeti bizottság levélben jelezte szolidaritását az európai szakszervezeti szövetséggel. Az Electrolux az év végéig bezárja üzemét az olaszországi Parabiaggióban, a spanyolországi Fuenmayorból pedig kivonul Hír. A belga a kereszténydemokrata CSC és a szocialista FGTB szakszervezetek hétfőn megtartották a hét végére tervezett általános sztrájk főpróbáját, és emiatt, Charleroi-ban gyakorlatilag megbénult az élet. Szakszervezeti sztrájkőrségek megakadályozták a munkakezdést a város legnagyobb vállalatainál, a helyi tömegközlekedés lelassult, a személyvonatok reggel nem közlekedtek, a charleroi-i repülőtér reggel nem fogadott és nem indított gépeket. Egy másik dél-belgiumi nagyvárosban, Namurben egyedül az FGTB hirdetett sztrájkot hétfőre, s ez a tömegközlekedést nem érintette. Ugyanakkor a térség vállalatai itt is komoly veszteségekre számíthatnak, mert a sztrájkőrségek miatt leállt a munka. Belgium éveken át a szociális béke szigetének számított Nyugat-Európában: 1993 és 2005 között egyetlen általános sztrájk sem volt az országban. Az idén a korkedvezményes előnyugdíjazás megszigorítására vonatkozó kormányzati terv felszította a szenvedélyeket. Guy Verhofstadt kormányfő két héttel ezelőtt, a parlament őszi ülésszakának megnyitásán jelentette be, hogy az október 7-i általános sztrájk ellenére a kormány kitart szándéka mellett, és 58-ról 60 évre emelik a korengedményes nyugdíjba menetel alsó határát. A kormány a társadalom elöregedésére hivatkozik, a szakszervezetek viszont, a munkanélküliséggel érvelnek: akkor, amikor olyan sok fiatal nem talál munkát, először is álláshelyeket kell teremteni, s ehhez hasznos a korai nyugdíjba vonulás Hír. Sztrájk kezdődött tegnap meghatározatlan ideig a legnagyobb európai chipgyártó, az Infineon egyik németországi üzemében, mert a cég vezetése a szakszervezet szerint alacsony végkielégítést akartak fizetni a távozásra kényszerülő alkalmazottaknak. Több száz munkás gyűlt össze az Infineon 42

43 EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGORSZÁGAI üzeme előtt München-Perlachban, és sikerült a sztrájktörők autóbuszait feltartóztatniuk. A vezetés más Infineon-üzemekből hozatott sztrájktörőket, akiket füttykoncert fogadott. Az Infineon-üzem mintegy 400 munkásával együtt a haszonjárműveket gyártó MAN, az autókat előállító BMW és Audi, valamint a Siemens konszern munkásai is a gyárkapuk elé vonultak kis számban. A 20 éves üzemet 2007-ben be akarják zárni, az intézkedés körülbelül 800 embert érintene. Az IG Metall szakszervezet a felajánlott végkielégítés tízszeresét követeli, valamint átmeneti foglalkoztatót az elbocsátás utáni időszakra. Az érintettek a múlt héten szavaztak a sztrájkról, 93 százalékuk a munkabeszüntetés mellett döntött. Az IG Metall azt állítja, hogy megbénították a termelést, míg a menedzsment szerint igen visszafogottan ugyan, de folyik gyártás. Az Infineon februárban döntött úgy, hogy bezárja az üzemet, mert korszerű termelésre már alkalmatlannak tartotta, a modernizálást pedig nem lenne kifizetődő A görög közszolgáltatások dolgozóinak bérkövetelési sztrájkja miatt ma leáll az athéni repülőtéren a légiforgalom, mivel a két legnagyobb görög légitársaság légirányítói is csatlakoztak a 24 órás munkabeszüntetéshez. Az iskolákban és a kormányhivatalokban is szünetel a munka, a kórházak csökkentett létszámmal dolgoznak. A közszolgáltatásban dolgozók szakszervezete, az ADEDY szerint 100 százalékos a részvétel a megmozdulásban, amit a kormány 3,2 százalékos, a jövő évi inflációval lépést tartó bérajánlatánál magasabb bérnövelés érdekében indítottak. A görög kormány a múlt évi bruttó hazai termékhez viszonyított 6,6 százalékos költségvetési hiányt, jövőre az Európai Unió által megszabott 3 százalékos küszöbre akarja leszorítani és ezért, le akarja faragni a kiadásokat Hír. A finn ipart súlyos munkaerőhiány sújtja, nyilatkozta a Finn Ipari Konföderáció vezető munkaadói szervezet vezérigazgatója. Véleménye szerint az építőiparban tapasztalható munkaerőhiány már más ipari ágazatokra is átterjedt, és a helyzet válságossá válhat. Szerinte hiba volt átmeneti időre korlátozni a munkaerő bevándorlását az EU új tagállamaiból Ma sztrájkba léphet az Európai Bizottság mintegy ötezer külsős alkalmazottja (határozott idejű munkaszerződésű, megbízott munkatársa). Legalábbis erre szólított fel a külsősök százalékát tömörítő két szakszervezet. A felzúdulást Siim Kallas egy személyben bizottsági alelnök és reformokért felelős biztos váltotta ki. Kallas minden olyan munkatársat ismételt alkalmassági tesztnek vetne alá, akinek határozott időre szóló szerződését, határozatlan idejűre módosítják. A tervet támogató rivális szakszervezet, a l Alliance tisztviselője szerint, az új tagállamokból jövőket zárná ki a versenyből, ha az eddig alkalmazásban állóknak biztosítanák az automatikus módosítást A francia pénzügyminiszter javaslatokat készít arra hogy, miként lehetne munkahelyeket teremteni és a gazdasági környezetet javítani a továbbra is forrongó külvárosokban. Thierry Breton szerint a magas munkanélküliséggel sújtott negyedekben előnyös gazdasági megkülönböztetésre van szükség, amely megszabadítaná az ott működő vállalkozásokat a szigorú szabályozásoktól. Breton javaslata alapján könnyítenék az előírásokat a szolgáltatóiparban, illetve lazítanának a vállalkozások elindítására vonatkozó szabályokon is. Így például könnyítenék a képesítésekre vonatkozó 43

44 EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGORSZÁGAI előírásokat egyes vállalkozások esetében. A pénzügyminisztérium emellett tervezi, hogy növeli az állami garancia mértékét a vállalkozói hitelek számára. A változtatások szükségességét az is indokolja, hogy jelenleg csak korlátozott adókedvezményt kapnak azok a cégek, amelyek a magas munkanélküliséggel sújtott városrészekben telepednek le Pénteken négyórás sztrájkot tart az olasz Alitalia valamennyi dolgozója 12 és 16 óra között, emiatt 230 járatot törölnek. Az olasz szakszervezetek konföderációjának felhívására tartandó munkabeszüntetéssel tiltakoznak a Berlusconi-kormány tervezett takarékossági intézkedései ellen. Az olasz kormány jövő évi költségvetési tervezete 20 milliárd euró kiadáscsökkentést irányoz elő. Az Alitalia dolgozói november 29-ére újabb sztrájkot terveznek, mert a vállalatnál nincs világos stratégia a cég talpraállítására Hír. Újabb általános sztrájkra szólították fel az olasz szakszervezetek a dolgozókat. Ma vonulnak az utcára, hogy tiltakozzanak a Berlusconikormány jövő évi költségvetése ellen. A sztrájk országos. A három nagy szakszervezeti tömörülés főtitkára Milanóban, Rómában és Palermóban vezeti a tüntetést, amely fejlesztést, társadalmi igazságosságot és megfelelő bérpolitikát követel. Ezen kívül azt, hogy az olasz állam ne takarékoskodjon az egészségügyön, törődjön a foglalkoztatással, ne feledkezzen meg a szegényebb dél-olasz tartományokról és segítse a családokat. A sztrájk a munkahelyek többségében nyolcórás, de egész nap sztrájkolnak a postások, a hulladékszállítók, a köztisztviselők. A kórházakban csak a sürgős beavatkozásokat és az alapszolgáltatást biztosítják. Négyórás sztrájkot tartanak a banki dolgozók, egy órát sztrájkolnak a tanárok és a pedellusok. A városi közlekedés négy órára áll le. Az olasz légiforgalmi dolgozók sztrájkja déli 12 órától 16 óráig tart, az Alitalia légitársaság 230 járatot töröl. A vasutasok munkabeszüntetése reggel kilenctől 13 óráig tart. Egész napos a hajótársaságok dolgozóinak a sztrájkja, az autósztráda-kapuk is ingyenesek lesznek és sztrájkolnak az olasz színházak is Olaszországban pénteken a három legnagyobb szakszervezet általános sztrájkot tartottak, a jövő évre tervezett költségvetési megszorítások ellen. Silvio Berlusconi jobboldali kormányának 2001-es megalakulása óta ez a hatodik általános sztrájk Itáliában. A kormány oldaláról szemlélve a négyórás sztrájk politikai indíttatású: a jövő áprilisban esedékes általános választások befolyásolására szolgál. Berlusconi foglalkozni sem volt hajlandó vele, mert időpocsékolásnak tartja. Teljesen haszontalan, kifáradt régi rituálé, amelynek semmi hatása sem lesz, nyilatkozta. Az olasz 2006-os költségvetési megszigorítások 16,5 milliárd eurót tesznek ki Hír. Tegnap megkezdődött Európa legnagyobb klinikáján a berlini Charitéban dolgozó orvosok sztrájkja. I. Frigyes porosz uralkodó 1710-ben alapította. Az elmúlt háromszáz évben ritkák voltak a munkabeszüntetések a Charitében ig az NDK legkorszerűbb egyetemi klinikájaként tartották számon. A 2200 szakember a túl hosszú munkaidő, a túlterheltség, az alulfizetettség és a kollektív szerződés meghiúsulása miatt lépett sztrájkba, előreláthatólag péntekig elhúzódik a munkabeszüntetés. A német gyógyítók szakszervezete, a Marburgi Szövetség tájékoztatta a lapokat, hogy céljuk a bérek 30 százalékos emelése, az ügyeleti szolgálatnak a főmunkaidőhöz hasonló honorálása és a jelenlegi -néhány hónaptól 2 évig terjedő határozott idejű munkaszerződések 44

45 EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGORSZÁGAI felváltása, határozatlan idejű szerződésre. Szakértők úgy vélik, hogy a Charité sztrájkja, munkabeszüntetési lavinát indíthat el az egész országban Több brit munkaadó és munkaerő-közvetítő csökkentett bérért foglalkoztat lengyel munkásokat, hívta fel a figyelmet Anglia egyik legnagyobb szakszervezete. A T&G szakszervezet elnöke, Tony Woodley a lengyel kormányfőt szólította fel, hogy gyakoroljon nyomást a londoni kormányzatra, hogy erősítsék az ellenőrzéseket az élelmiszer-feldolgozó iparban tevékenykedő munkaerő közvetítők felett, és kövessék figyelemmel, hogy az ideiglenesen alkalmazott munkavállalókat is ugyanazok a jogok illessék meg, mint a főállású társaikét. A bővítés óta Nagy-Britanniába 300 ezer keleteurópai munkavállaló érkezett és ennek 60 százaléka lengyel. Az elnök szerint sok brit munkaadó veszi semmibe a legálisan Nagy-Britanniában dolgozó lengyelek jogait, és használja ki őket, hogy ezzel is csökkentsék a költségeiket. A szakszervezet beszámolt olyan esetről, amikor 10 lengyel munkástól fejenként heti 50 fontot kértek azért, hogy minibusszal az üzembe szállítsák őket. Egy másik esetben a munkásokat kiközvetítő ügynökség 10 lengyel munkavállalót fejenként heti 40 fontért egy kétszobás házban helyezett el. A szakszervezet közbenjárására megszüntették az ügynökség által alkalmazott gyakorlatot, és a munkaadó céget arra kötelezték, hogy közvetlenül alkalmazza a munkásokat Hír. Megerősítette az Európai Bíróság csütörtökön ismertetett ítéletében, hogy az ügyeleti idő munkaidőnek minősül. A heti maximális munkaidőt a bíróság 48 órában állapítja meg, amely magában foglalja a túlmunkát is. E célból az irányelv munkaidőt és pihenőidőt különböztet meg. Nem rendelkezik semmiféle közbenső kategóriáról, és a munkaidő minősítést nem teszi függővé a munkavállaló által végzett munka intenzitásától. Az Európai Bírósága már korábban olyan határozatokat hozott, hogy az irányelv értelmében az orvosok, a sürgősségi ellátásban dolgozó ápolószemélyzet, a mentősök és a tűzoltók által a munkahelyen teljesített ügyeleti időt teljes egészében munkaidőnek kell tekinteni, függetlenül a munkavállaló által ténylegesen elvégzett munkától A háztartási szolgáltatások látványos emelkedését és 500 ezer állás létrejöttét reméli a francia kormány a január 1-jétől forgalomba hozandó új bébiszitter utalványtól. Így az eddig nagyrészt feketén ellátott háztartási szolgáltatások jelentős hányada átkerülhet a legális tevékenységek körébe. A CESU (Cheque Emploi-Service Universel) nevű fizetési eszköz olyan lesz, mint az étkezési utalvány. A használatát úgy tervezték meg, hogy az igénybevételében minden fél érdekelt legyen. A fizetési eszközt az állami vagy magánvállalatok a munkavállalóik javadalmazásának részeként adhatják, a szóban forgó érték egy részével csökkentve nyereségadójukat, ráadásul az utalvány után nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni. A dolgozó annyiban érdekelt, hogy a bérének ezen hányada után nem kell személyi jövedelemadót fizetni. A kezdeményezéshez lelkesen csatlakoztak a különböző utalványokat már eddig is forgalmazó cégek és a bankok is látnak benne fantáziát. A CESUcsekket a helyhatóságok is használják majd, mert például a szociális segélyeket is ki lehet osztani ilyen formában Hír. Az ír statisztikai hivatal adatai szerint idén szeptemberre az egy évvel korábbihoz képest 5 százalékponttal nőtt a foglalkoztatottság. Írországban 45

46 EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGORSZÁGAI közel kétmillió ember dolgozik, a foglalkoztatottság növekedési rátája ötszöröse a brit bővülésnek. A munkahelyek száma egy év alatt 96 ezerrel nőtt, ebből 46 ezret kelet-európai tölt be. Ebben az időszakban munkát vállaló írek nagy része idősebb ember, akik huzamosabb ideje már munka nélkül voltak. A foglalkoztatottsági boom mértékét mutatja, hogy 10 ezer munkahelyet éves emberek foglaltak el. Az elhelyezkedő idős emberek fele nő volt, ami 53 százalékra növelte a teljes munkaerőpiacon a nők arányát. A szakszervezetek régóta kifogásolják, hogy a munkaadók gyakran elbocsátják az ír alkalmazottakat, hogy később olcsóbb munkaerővel helyettesítsék őket. A közgazdászok szerint egyértelmű, hogy az ír-munkaerő piac teljes átalakulása zajlik, ami valamelyest csökkenti a béreket Hír. A jelenlegi heti 74 helyett 56 órát dolgozhatnak a hivatásos gépkocsivezetők, és ezt adminisztrálják is az Unió tagállamaiban. A Brüsszelben most előterjesztett szabályozási javaslat értelmében a jelenlegi nyolc helyett naponta minimum kilenc órára nő a kötelező pihenőidő. A gépjárművezetőnek kéthetente legalább egyszer 45 órás hétvégi pihenőre is joga van. A bizottsági javaslatról a Tanács és az Európai Parlament is szavaz Belgium továbbra is korlátozhatja az unióhoz tavaly csatlakozott országok polgárainak munkavállalását. A munkaügyi tanács legkésőbb február közepéig elkészíti azt a tanulmányt, amelynek segítségével a kormány felmérheti a munkaerő-piaci korlátozások eltörlésének lehetséges következményeit. Az Európai Bizottság ezzel párhuzamosan elkészíti saját tanulmányát a belga munkaerőpiac helyzetéről. A viszonylag magas, nyolcszázalékos munkanélküliség ellenére a belga gazdaság több területen is munkaerőhiányban szenved Hír. Sztrájkolni fognak a londoni Heathrow repülőteret építő munkások. A munkabeszüntetéssel órabérük megemelését akarják kiharcolni. A kétháromnapos munkabeszüntetéssel nehéz helyzetbe hozhatják az építési vállalatot. Az előre bejelentett két munkabeszüntetés december és január között lesz. Az új terminál átadási határideje A határidő túllépése esetén a vállalkozó komoly pénzektől esik el. Ezért az építési cég mindent megpróbál megtenni a sztrájk beszüntetése érdekében. A szakszervezet azt akarja elérni, hogy a vállalkozó egy fonttal emelje meg az órabéreket, ezzel szemben a vállalkozó csak 22 pennyvel lenne hajlandó többet fizetni óránként. A csatát a szakszervezet látszik megnyerni, mert egyre többen támogatják, többek között Anglia legnagyobb szakszervezete a Transport and General Workers Union Hír. Ma kétnapos sztrájkba kezdtek az olasz újságírók. Az FNSI újságírói szakszervezeti szövetség a rövid időre szóló, írásban nem rögzített szerződések elleni tiltakozásul hirdette meg a sztrájkot. A munkavállalói szervezet szerint a kiadók szerződésekre vonatkozó javaslata bizonytalan helyzetbe hozza az újságírókat, emellett sérti a függetlenségüket is. Az idén a szerződésekkel kapcsolatos vita miatt az újságírók már többször tiltakoztak munkabeszüntetéssel. Az MTI szerint nem dolgoznak a hírügynökségek, a tévék és a rádiók csak korlátozott mértékben sugároznak híreket, a hétvégén pedig nem jelennek meg a lapok Hír. Nem sikerült megegyezniük a tagállamok munka- és szociálisügyi 46

47 EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGORSZÁGAI minisztereinek a munkaidő-irányelv módosításáról. Az ülésen elvetették a brit elnökség azon javaslatát, amely a heti 48 órás munkaidő alóli kimaradási klauzula (opt-out) további fenntartására irányult. Az ügyeleti idő szabályozása terén azonban széles körű egyetértés mutatkozott a nem teljes mértékben kifizetett inaktív ügyeleti idő bevezetésében Hír. Kedden a reggeli műszak a nürnbergi AEG-gyárban, nem dolgozott 800 munkavállaló a gyárkapu előtt gyűlésezett. A munkabeszüntetést az váltotta ki, hogy az előző napon a svéd anyacég, az Electrolux úgy döntött 2007 végéig költség megtakarításra hivatkozva bezárja az 1750 embert foglalkoztató, háztartási gépeket gyártó üzemet. A termelést Lengyelországba akarják áthelyezni Hír. Beszüntették három hete kezdett sztrájkjukat az ír tengerészek, miután megállapodott a legnagyobb ír komptársaság, az Irish Ferries és a legnagyobb ír szakszervezet. A vita még szeptemberben kezdődött, amikor a komptársaság, munkavállalóinak egyharmadát el akarta bocsátani, hogy olcsó kelet és közép-európai, főleg lett munkásokkal pótolja őket. A SIPTU szakszervezet tagjai november 24-én elfoglaltak két ír komphajót, tiltakozásul. A megegyezés szerint a komptársaság az új munkavállalóknak óránként legalább az ír minimálbért kifizeti, ami 7,65 euró. A munkáltató továbbá a komptársaságtól önként távozó munkavállalóknak átlag 45 ezer euró végkielégítést fizet. Az érdekképviseletek cserébe belegyeztek abba, hogy az Irish Ferries a szakszervezeti tagsággal rendelkező ír munkavállalóit kisebb bérű kelet-európai, főleg lett munkavállalókkal váltsa fel. A SIPTU hozzájárul ahhoz is, hogy a komptársaság hajóit Cipruson jegyeztesse be. Az érdekvédők korábban attól tartottak, hogy ez utóbbi lépéssel kíván a komptársaság kikerülni az ír munkajog hatálya alól. Az egyezség értelmében az Irish Ferries négy kompja közül néhány újra közlekedik majd az Írország és Nagy-Britannia közötti útvonalon. Az Irish Ferriest mintegy 5,5 millió eurónyi veszteség érte a tiltakozások miatt Hír. Ha az Unió régi tagállamai nem nyitják meg munkaerőpiacaikat a csehek előtt, Prága fontolóra veszi hasonló átmeneti korlátozó intézkedések bevezetését a román és a bolgár állampolgárok számára, jelentette be Zdenek Skromach népjóléti és munkaügyi miniszter. Románia és Bulgária várhatóan január elsejétől válik az Európai Unió tagjává. Várhatóan az új tagországok között a legfejlettebbnek tartott Szlovéniában és Csehországban keresnének munkát. A cseh kormány ebben az esetben arra kényszerülne, hogy megvédje saját munkaerőpiacát. Ilyen védőintézkedéseket foganatosítottak a régi tagországok az új tagországokkal szemben is ben. A régi uniós államoknak legkésőbb 2011-ben kell lebontaniuk az összes akadályt az új tagországok munkaereje előtt. Prága már több ízben is határozottan jelezte, hogy csökkenteni akarja ezt az átmeneti időt Hír. Norvégia lesz az első nyugat-európai állam, ahol a munkaadók számára nemcsak választható, hanem törvény szerint kötelező lesz, hogy minden foglalkoztatott számára előfizessen magán-nyugdíjbiztosítást. A munkaadó a bruttó bér két százalékát utalja át valamely alapkezelőnél vezetett számlára, és a dolgozónak is lehetősége lesz, hogy ugyanekkora összeget adókedvezmény mellett befizessen. A magán-nyugdíjellátás kiterjesztését a megállíthatatlan demográfiai változások kényszeríttették ki. Az intézkedés 47

48 EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGORSZÁGAI célja, hogy az állam által működtetett rendszerről az ellátás súlypontja fokozatosan tevődjön át a foglalkoztatás keretében szervezett magánbiztosításra. A váltás nyomán előfordulhat, hogy a magánnyugdíjalapokban lévő összegek már 2020-ra meghaladhatják a hagyományos ellátás keretében kezelt eszközöket Hír. Az ír kormány tájékoztató kampányt indított az új EU-tagországokban, hogy a potenciális vendégmunkásokat felvilágosítsa az írországi munkavállalás feltételeiről, az ír gazdaságról, a megélhetési költségekről, a lakáspiacról, a társadalombiztosítási és adószabályokról. Olyan DVD-t készítettek amely lengyel, cseh, szlovák, továbbá lett és litván nyelven tartalmazza a legfontosabb tudnivalókat. Jövőre a többi új tagállam nyelvén is kiadják az anyagot, s ez az egyes országok munkaügyi hivatalaiban, az ott működő ír nagykövetségeken, az interneten keresztül is elérhető lesz A párizsi Eurodisney park dolgozói sztrájkkal fenyegetnek, mert a vezetőség nem akarja kifizetni az évi végi ünnepi különprémiumot, ami dolgozónként 100 eurot jelent, csak a rendes éves prémiumot, ez hét és félezer embert érint. A vállalkozás nehéz gazdasági helyzetre hivatkozik óta a különprémium minden évben kifizetésre került, miközben a vállalkozás vesztesége egyre nőtt. A vállalat takarékossági intézkedései eddig a fizetéseket nem érintették Hír. Metrósztrájk lesz Londonban újévkor, mert a leépítésektől tartó szakszervezetek és a munkaadók képviselői nem tudtak megegyezni. A londoni közlekedési vállalat és a szakszervezet közötti vita a tervezett 35 órás munkahéttel kapcsolatban alakult ki. A legnagyobb brit közlekedési szakszervezet, az RMT közölte, hogy az alkalmazottak körében elvégzett kötelező előzetes felmérés során a válaszadók 5:1 arányban támogatták az újévi sztrájkot. Ennek megfelelően, december 31-én déltől 24 órára leáll a londoni metróhálózat. A kitűzött időpont az évi egymilliárd utast szállító londoni metró egyik legforgalmasabb időszaka; a hálózat leállása közlekedési káosszal fenyegeti a brit fővárost újév előestéjén. Az új évben pedig január 8- án estétől lesz egynapos sztrájk. 48

49 KONZULTATÍV FÓRUMOK Konzultatív fórumok Várhatóan augusztusra készíti el a kormány az érdekérvényesítésről és érdekegyeztetésről szóló komplex törvényjavaslatot. Az OÉT májusi megállapodása értelmében már dolgoznak a tervezeten, amelyben a szociális párbeszéd egész intézményrendszerét, az érdekegyeztető fórumok jogállását, kompetenciáját, hatáskörét szabályozzák majd Elmarad az OÉT péntekre tervezett ülése. A hat konföderáció indítványozta a munkatörvény változtatását megvitató OÉT pénteki plenáris ülésének elhalasztását és kérte, hogy az előterjesztést utalják vissza a szakbizottsághoz. A szakszervezetek kérésének tett eleget a munkaügyi miniszter, amikor elfogadtatta a kormánnyal, hogy december 24-e munkaszüneti nap legyen, ugyanakkor két sokkal fontosabb, a munkaidőalapot érintő döntés azonban elmaradt, nyilatkozta Borsik János szakszervezeti vezető. Az érdekvédelmi szervezetek régóta követelik, hogy a 20 perces munkaközi szünet számítson bele a munkaidőbe, illetve azt, hogy 40 óráról 38 órára csökkenjen a heti törvényes munkaidő. (A statisztikák szerint Magyarországon hetente több mint 41 órát töltenek munkahelyükön a dolgozók.) Az indítványt benyújtó szakszervezetek 21 pontban foglalták össze a munkatörvény módosításával kapcsolatos javaslataikat. Kifogásolják, hogy a kormány úgy tárgyalt az előterjesztésről, hogy az nem érinti a munkaerő-kölcsönzés gyakorlatát. A szakszervezetek szigorítanák az erre vonatkozó jogszabályokat, s limitálnák a kölcsönzési időt. Kifogásolják az érdekvédők azt is, hogy a kormány szabad kezet adott a munkáltatóknak a munkarend, a munkaidőkeret és a napi munkaidő-beosztás megállapításában. A szakszervezetek szerint e három kérdést kollektív szerződés határozná meg, és csak annak hiányában állapíthatná meg a munkáltató. Kifogásolják azt is, hogy a törvénymódosító javaslat, amelyik alapján a kismamák gyermekgondozási, gyermeknevelési támogatás folyósításának ideje alatt is munkát vállalhatnak, jelenlegi megfogalmazásában sérti a munkavállalók érdekeit Az OÉT augusztus 25.-i ülésén napirendre kerülnek a munka törvénykönyvét módosító javaslatok. Tervezett módosítások (2006. január elsejétől a munka törvénykönyvében) - a határozott időre szóló munkaviszony felmondása szigorodik. (Ha a dolgozó mondja fel határozott idejű szerződését, akkor meg kellene indokolnia, hogy miért válik meg a cégtől.) - szigorítják a teljesítménykövetelmények megállapítását. (Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert előfordul, hogy a munkaadók irreális munkanormákat állapítanak meg, így a munkavállalók még a minimálbért sem képesek megkeresni a teljesítménybérezés során. A javaslat az adott cégnél dolgozók átlagos teljesítményét tekinti száz százaléknak a dolgozók egyéni teljesítményét, illetve javadalmazását pedig ehhez kell viszonyítani majd.) - Gyesen, gyeden lévők számára lehetővé válna a vasárnapi munkavégzés. - A munkaerőkölcsönzés szabályai több pontban szigorodna: nem lesz kölcsönözhető a fél évvel korábban elbocsátott dolgozó, a kölcsönbe vevő cég csak akkor állíthatja munkába a dolgozót, ha a kölcsönbe adó cég már bejelentette őt az egységes munkaügyi nyilvántartásba (EMMA). December 24.-e munkaszüneti nap lesz. Tájékoztatni kell a dolgozókat a cégen belül működő szakszervezetről. A cég egyoldalú döntése alapján lehetővé válna a négyhavi, illetve a tizenhat heti munkaidőkeret előírása. (Az uniós 49

50 KONZULTATÍV FÓRUMOK szabályozás általában megengedi a négyhavi munkaidőkeret alkalmazását, ám itthon erre eddig nem volt lehetőség.) A tervezet már az OÉT munkajogi bizottságának ülésén is harsány vitát keltett. Igaz, más-más okok miatt, de a munkaadói és munkavállalói oldal is kifogásolta, hogy bonyolultabb lenne a felmondás a határozott idejű munkaviszonynál. Éles vita várható az érdekegyeztető fórumon a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvénytervezetről is, amit a szakszervezetek támogatnak, a munkaadók viszont erősen támadják. A munkaadói oldal a munkaügyi bírság összegének megháromszorozása ellen kifejezetten tiltakozik, csakúgy, mint az ellen, hogy ugyanúgy büntetik a munkaügyi szabályokat hanyagságból be nem tartókat, mint a szándékosan vétőket. A munkaadói szövetségek súlyos szakmai hibának tartják, hogy a feketén dolgozó munkásokat nem büntetik meg, miközben legalább 10 százalékban ők is felelősek azért, hogy - vélhetően kényszerből - vállalják a feketemunkát. Mind két oldal kifogásolja a december 24.-e munkaszüneti nappá nyilvánítását is. Hiányolják a számításokat arról, hogy a versenyszféra mekkora részét és mennyiben érinti az újabb munkaszüneti nap bevezetése, ami teljesítmény nélküli bérkifizetéssel járna Éles hangú vita várható a munkaadói és a munkavállalói képviseletek között az OÉT keddi ülésén. A szociális partnerek eltérően ítélik meg a munka törvénykönyvének tervezett módosítását és a munkaügyi ellenőrzés szigorításáról benyújtott előterjesztést. A munkaadói álláspontot az MSZOSZ tarthatatlannnak tartja. A munkaadói oldal elsősorban azt kifogásolja, hogy a munkaügyi bírság összege megháromszorozódik, ráadásul ugyanúgy büntetik a munkaügyi szabályokat hanyagságból be nem tartókat, mint a szándékosan vétőket. Ezt az álláspontot az MSZOSZ tartja elfogadhatatlannak. Wittich Tamás elnök elmondta, érthetetlen, hogy miközben a munkáltatók folyamatosan azt hangsúlyozzák, a tisztességes vállalkozásokat képviselik, elutasítják az ellenőrzés szigorítását, pedig az éppen a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét javítaná. Követelik, hogy a munkaügyi ellenőrzési törvényt a munkáltatók tiltakozása ellenére is terjessze a kormány a parlament elé. A munka törvénykönyvének módosításához benyújtott szakszervezeti javaslatok nagy részét is elutasították a munkáltatók. A kormány ugyan korábban azt ígérte, hogy ebben a vitában a munkavállalók pártjára áll, Wittich szerint ez nem tükröződik az előterjesztésből. A szakszervezetek azt is várták a kormánytól, hogy mögéjük áll a 38 órás munkahét bevezetése ügyében, viszont ebben a ciklusban erre nincs esély. Támogatást reméltek abban is, hogy a munkaközi szünet beépüljön a munkaidőbe, s hogy a munkaügyi ellenőrzés erősítésével tartassa be a kormány a jelenlegi 40 órás munkahetet. A kormány támogatja december 24- e munkaszüneti nappá nyilvánítását, de ez is felemásra sikeredett, hiszen félmillió kereskedelmi alkalmazottnak 14 óráig dolgoznia kellene. Az MSZOSZ most azzal egészítené ki javaslatát, hogy 24-e minden dolgozó számára munkaszünet legyen. Ennek az ügynek a kimenetele kétséges, mert a munkaadói oldal gazdasági okokra, valamint arra hivatkozva utasítja el, hogy három napig nem lehet bezárni az üzleteket Ma tartja június közepe óta első ülését az Országos Érdekegyeztető Tanács, noha bizottsági szinten nyáron is volt párbeszéd. A mai ülésen napirenden szerepelnek a Munka Törvénykönyve módosítására vonatkozó elképzelések. 50

51 KONZULTATÍV FÓRUMOK Például a munkaerő-kölcsönzés kérdése. A munkaaidőalapra vonatkozó modosításokon kívül téma lesz a munkaügyi ellenőrzésről szóló jogszabály módosítása és az élethosszig tartó tanulás ügye is. A jövő héten ül össze a Gazdasági és Szociális Tanács, amely a többi között a Nemzeti Fejlesztési Tervről egyeztet majd Hír. A Tegnapi OÉT ülésen sem a munka törvénykönyve, sem a munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvény módosítása kapcsán nem sikerült konszenzusra jutnia a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselőinek. Elfogadhatatlannak minősítette mind a munkavállalói, mind a munkaadói oldal, hogy a kormány a megkérdezésük nélkül döntött a természetbeni juttatások járulékterhének 17 százalékos emeléséről. Az év közbeni adómódosítás, járulékemelés ellentétes a kiszámíthatóság követelményével, hangsúlyozták a munkáltatók, kezdeményezve a törvénymódosítás szeptember 1-jei hatálybalépésének felfüggesztését. A kormány szerint azért nem volt lehetőség a szociális partnerek véleményének kikérésére, mert a törvényjavaslat az utolsó pillanatban került az Országgyűlés költségvetési bizottsága elé. A kabinet szerint a módosítás csak a menedzserek természetbeni juttatásaira, nagy értékű utakra vonatkozna, a munkaadók szerint viszont a dolgozók széles köre által választott más juttatásnál iskolakezdési, üdülési támogatás is csökkenti a kiutalt keretet. Az OÉT elé került a munka törvénykönyve átfogó módosításának koncepciója is, amelyre három éve tett ígéretet a kabinet. A szakbizottsági egyeztetések ellenére a legfontosabb kérdésekben nem értett egyet a munkaadói és a munkavállalói oldal, ugyanakkor egyaránt kifogásolták, hogy a kormányzati előterjesztésben nem szerepel számos korábbi javaslatuk. A szakszervezetek hiányolták, hogy az ígéretek ellenére nem csökken a heti munkaidő, továbbá, hogy a 20 perces munkaközi szünet nem számít bele a munkaidőbe. A munkaadók számára elfogadhatatlan a munkaidőalap csökkentése, így nemet mondtak december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítására is. Mindkét oldal elutasította a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó javaslatot. A munkaadói és munkavállalói oldal között a munkaerő-kölcsönzés szabályainak módosításáról bontakozott ki a legnagyobb vita. Borsik János a munkavállalói oldal képviseletében hangsúlyozta: a munkaerő-kölcsönzés eredeti célja, hogy a munkaadók alkalmazkodni tudjanak a pillanatnyi piaci kereslethez, s néhány hónapra többlet-munkaerőhöz jussanak. Jelenleg hazánkban akár évekig is dolgoznak egy helyen kikölcsönzött munkavállalók, az állandó dolgozóknál jóval alacsonyabb keresetért. Ezért szükségesnek tartja a szakszervezeti oldal, hogy a kikölcsönzött dolgozók foglalkoztatási időtartamát egy helyen legfeljebb fél évben korlátozzák, s megköveteljék számukra is a munkavégzéssel arányos javadalmazást. Rolek Ferenc, a munkaadói oldal szóvivője szerint egy piaci konjunktúra tovább tarthat fél évnél, a szakszervezetek által javasolt korlátozás annak a munkavállalónak kedvezőtlen, akit emiatt nem lehet majd továbbfoglalkoztatni, kikölcsönzött dolgozóként. A kikölcsönzöttek munkatapasztalata az adott helyen általában nem éri el az állandó dolgozók gyakorlatát, így keresetük sem lehet egyenlő. Rolek Ferenc foglalkozott azzal a kormányzati előterjesztésben szereplő javaslattal is, miszerint a kölcsönbe vevő munkáltató ellenőrizze, hogy a kölcsönbe adó cég kötött-e szabályos munkaszerződést a kikölcsönzött dolgozókkal, bejelentette-e őket a munkaügyi nyilvántartásba, illetve fizeti-e utánuk a járulékokat. Elmondta: ez 51

52 KONZULTATÍV FÓRUMOK a kikölcsönzés időpontjában még teljesíthető is, de hogyan kövessék nyomon a kölcsönbe vevő cégek több hónap után is e feltételek fennállását. A munkaadói oldal szerint a kölcsönbe adó cégnél kell hatékony munkaügyi ellenőrzéssel elérni, hogy betartsák az előírásokat, s nem tehetők egyformán felelőssé ebben a kölcsönbe vevő cégek is.a munkavállalói oldal még napirend előtti felszólalásában közölte, hogy etikátlan szerződést kötött egymással a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat és az ÁPV Rt. A kontraktusban az MKDSZ azt vállalta, hogy a munkaadók és a munkavállalók közötti konfliktus esetén a vagyonkezelőhöz kötődő cégeknek taktikai tanácsokat ad a béküléshez. Ez a vállalás etikátlan, a szervezet működési szabályzatában szereplő pártatlanságot sérti, hívta fel a figyelmet Borsik János. Az autonómok elnöke egyúttal azt is kérte, hogy azonnal bontsák fel a szerződést Holnap tartja újabb ülését a Gazdasági és Szocális Tanács, a társadalmi párbeszéd legszélesebb körű hazai fóruma. A GSZT legutóbb júniusban ülésezett, akkor Gyurcsány Ferenc ott ismertette először az öt éves adócsökkentési program elemeit. Akkor beszélt a többek között arról is, hogy a tervek szerint átalakul a minimálbér: összege emelkedik, lépcsőzetessé válik és várhatóan követi a létminimumot. Mint elmondta, 2006-ra az elképzelések szerint az átlagos minimálbér 70 ezer forint lesz, az összeg a szakképesítés nélküliek esetében 63, a felsőfokú végzettségűeknél 77 ezer forintot ér el. A holnapi napirendi pontok között a közötti időszakra vonatkozó második Nemzeti fejlesztési terv megvitatása is szerepel Konszenzuskeresésen volt a hangsúly a Gazdasági és Szociális Tanács tegnapi ülésén, ahol az ország hosszú távú jövőképét igyekeztek felvázolni a gazdasági és a civil szféra képviselői. Demján Sándor, a testület soros elnöke szerint a patriótává nevelés is a GSZT fontos feladatai közé tartozik. Az üzletember azt is leszögezte, hogy a tanács igyekszik távol maradni a politikától, s elkötelezett híve, hogy az ország fejlesztésének sok évre szóló koncepcióját a lehető legszélesebb társadalmi egyetértés mellett sikerüljön kidolgozni. Hamarosan a parlament elé kell terjeszteni a nemzeti fejlesztési elképzelések tervezetét, amely ezt követően kerülhet az EU döntéshozói elé. Kihangsúlyozta, hogy sok pénz forog kockán, ettől a tervezettől nagyban függ, hogy mekkora fejlesztési forrásokhoz juthat az ország az unió következő, közötti pénzügyi periódusa során. Le kell számolni egy illúzióval tette hozzá: az Európai Unió nem egy szerető család, hanem az örökségen marakodó testvérek együttese. Meg is kell szerettetnünk magunkat Brüsszelben, különben mindig kevesebbet kapunk uniós forrásokból, mint amennyit szeretnénk, figyelmeztetett. A következő időszak területfejlesztési politikájának középpontjában a versenyképesség növelése áll, jelentette ki Kolber István tárca nélküli miniszter, hozzátéve: többpólusú ország kialakítása a cél, ahol a felzárkóztatás után az egyes régiók meg tudnak állni a saját lábukon. Kóka János gazdasági miniszter az ír példát hozta fel követendőként, ott úgy sikerült a GDP-t rövid idő alatt megháromszorozni, hogy előzőleg a társadalom és a gazdaság legfontosabb szereplői megállapodtak az alapvető célokban. Ehhez kapcsolódóan vetette fel Parragh László, az MKIK elnöke, hogy a célok mellett ideje lenne az 52

53 KONZULTATÍV FÓRUMOK eszközökről is beszélni. Szükségesnek látja az állam szerepének átgondolását. Nálunk az állam mindent maga csinál, ugyanakkor Írországban az állami intézmények egy részét a gazdasági szervezetek kezébe adták. Megfontolandó az MKIK elnöke szerint a munkaerő szabad áramlásának lehetővé tétele is. Az olcsó külföldi munkaerő lényegesen javíthatná a versenyképességet. Arra is figyelmeztetett, hogy a koncepciónak csak akkor van értelme, ha az a költségvetésben is megjelenik Hír. A közalkalmazottak szeptembertől esedékes 4,5 százalékos illetménytábla emelését végre kell hajtani, mert ezt a törvény garantálja, döntöttek tegnap a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsának rendkívüli ülésén. A kormányzati oldal megerősítette, hogy januári megállapításuk szerint kifizetések támogatására hárommilliárd forintot oszt szét differenciáltan az önkormányzatok között. A 4,5 százalékos illetményemelés összköltsége milliárd forint Várhatóan még a héten összehívják a közszféra érdekegyeztető fórumát, hogy a közintézményekben dolgozók fizetéséről szóló őszi bértárgyalásokat megkezdjék. A szakszervezetek értetlenül fogadták Veres János pénzügyminiszter minapi bejelentését, amely szerint jövőre a közszférában kétszázalékos béremeléssel számol a kormány. Jelenleg 2006-ra két százalékot el nem érő átlagos inflációval számolnak a költségvetést előkészítő szakértők. Ez azt jelenti, hogy a közalkalmazottak és a köztisztviselők fizetésének, a reálkeresete nem növekszik. Márpedig az érdekvédők arra készülnek, hogy a közszféra 800 ezer dolgozójának jövő évi keresetét meghatározó bérmegállapodás az infláció mértékén túl mintegy 3 százalékos reálbér-növekedést tartalmazzon. Fehér József, a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszervezetének főtitkára a miniszterelnököt idézve azt mondta: hiányolják, hogy a 2006-os költségvetésről eddig ismertté vált részletekben nyoma sincs annak, hogy a jövő évi a jólét, a biztonság, a kiszámíthatóság költségvetése lenne. A szakszervezetek nem fogadják el, hogy a keresetemelkedés csak a jövedelemadó változásának a kedvező hatásából adódjon, hangsúlyozta a főtitkár. Az érdekvédők nem vitatják, hogy az alacsonyabb kereseti kategóriákban érzékelhető lesz ennek jövedelemnövelő hatása, azt viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy valaki azért kap több fizetést, mert nagyobb a felelőssége, vagy mert magasabb a teljesítménye. A 2006-ra vonatkozó bértárgyalásoknak neuralgikus pontja lesz az előző évi keresetnövelés áthúzódó hatása. A szakszervezetek bíznak az Alkotmánybíróságnak az előző évi 13. havi illetmény elmaradását kifogásoló beadványukra adott válaszában. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke, kiszámolta, hogy ezzel a rendszerből 8 százaléknyi bér került ki, ami jelentős reálbércsökkenést okozott a közoktatásban. Az átlagos pedagógusjövedelem bruttó 130 ezer forint, ami 13 százalékkal marad el a nemzetgazdasági átlagtól. Az idén a köztisztviselői illetményalap egységesen 33 ezerről 35 ezer forintra növekedett, a közalkalmazottak fizetése viszont két ütemben emelkedett. Januártól 7,5 százalékkal, szeptember elsejétől pedig további 4,5 százalékkal nőtt 600 ezer dolgozó bére. E szerint a legalacsonyabb, A fizetési kategóriában az összeg forintra, illetve a legfelső, J fokozatban forintra változott. Az egyetemi tanári munkakör első fizetési fokozatában az év elejétől 387 ezer 53

54 KONZULTATÍV FÓRUMOK forint járt, szeptembertől viszont már forint a díjazás. A közszolgálatban a különböző, béren kívüli juttatások harmonizálását is sürgetik az érdekvédők, ezért az MKKSZ kezdeményezi, hogy legyen azonos nagyságrendű a közalkalmazottak és a köztisztviselők juttatása. Például a közalkalmazottakat is illesse meg alanyi jogon és törvény által garantáltan az étkezési hozzájárulás a mindenkori adómentes összeghatárig, a ruházati költségtérítés és a 35 éves jubileumi jutalom. Az MKKSZ továbbra sem támogatja az egységes közszolgálati törvény megalkotását, viszont a juttatások tekintetében indokolt a harmonizáció A minimálbér összegéről továbbra is az OÉT ülésén kell dönteni, jelentette ki Csizmár Gábor. A jövő évre vonatkozó bér- és minimálbér-emelésre vonatkozó kormányzati előterjesztést ma juttatják el a szakszervezetekhez és a munkaadói szövetségekhez. A legkisebb bért az egykeresős létminimum és az ahhoz kapcsolódó adó- és járulékterhek alapján határozzák meg. Ez az összeg idén Forint. A miniszter kiemelte, hogy a minimálbér ezentúl háromelemű lesz: az alapfokú végzettségűek kapják a legkisebb összeget, a szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozók, illetve a felsőfokú végzettségűek-képzettségűek pedig legalább 10 százalékkal magasabb bérre tarthatnak igényt. A kormány álláspontja közel áll egyes szakszervezetek igényéhez. Szabó Endre, a SZEF elnöke szerint a legkisebb bérről folytatódó tárgyalások kiindulópontjának a mindenkori egykeresős létminimumot tartják, ehhez azonban egy korrekt létminimum-számítás kidolgozását javasolják A szakszervezetek már kialakították javaslataikat, amelyek a bérajánlás mértékében lényegében megegyeznek. Az érdekvédők a jövőre prognosztizált GDP- növekedésnek megfelelő 4 százalékos reálbér-emelkedést akarnak. A megvalósítás módjáról azonban már eltérnek a vélemények. Az MSZOSZ ezt 6,5, a Munkástanácsok pedig 10 százalékos bruttó béremeléssel érné el. Az ajánlásában az MSZOSZ megjegyzi: ha a tervezett 2 helyett 3 százalékos lesz az infláció, akkor 8 százalékos emelés kell. Az Autonómok elnöksége ma dönt a végleges számokról. Az MSZOSZ 65 ezer forintra emelné a jelenleg 57 ezer forintos minimálbért. Az Autonómok tárgyalási alapnak tartják a kormány bejelentését, miszerint a minimálbérnek el kell érnie az egykeresős létminimumot. Vita várható abban, hogy ez a kormány és a konföderáció szerint mennyi. Az Autonómok emellett ragaszkodnak a legkisebb bér adómentességének megőrzéséhez. A Munkástanácsok forintos minimálbérre tesz javaslatot. A közszféra dolgozóit képviselő SZEF ugyancsak a GDP-növekedéssel megegyező reálbér-emelkedést szeretne jövőre, megfelelő költségvetési garanciával. A kormány eddigi tervei szerint azonban a mintegy nyolcszázezer fős közszektor mindössze az infláció mértékével megegyező béremelésre számíthat Hír. A munkaügyi miniszter hétfői jóváhagyása után a kormány tegnap elküldte tervezetét az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak. Differenciált, garantált bérminimum bevezetését és 3,5-4 százalékos bruttó keresetnövelést javasol a kormány. A kormány 2006-ban két területen változtatna a minimálbér-megállapítás gyakorlatán. Az alapösszeg nem lehet kevesebb, mint a legutoljára nyilvánosságra hozott létminimum , maga a minimálbér pedig háromszintű lenne. A szakképzetleneket havi , a 54

55 KONZULTATÍV FÓRUMOK középfokú végzettségűeket , míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket forintos minimális bér illetné. A munkavállalói oldal a tervek szerint csütörtökön tárgyal a közös álláspontról, amelynek alapját az MSZOSZ javaslata jelenti, ezt küldték el a partnereknek. A szervezet a minimálbér esetében a kormányzati elképzelésnél nagyobb szorzószámokat tart szükségesnek: így a szakképzetlenek minimálbérénél 1,25-ször, illetve 1,5-ször lenne magasabb a felsőbb végzettségűek minimálbére. Szerintük ez közelebb jár a valóságban tapasztalható keresetkülönbségekhez. A munkaadói oldal nem ért egyet a háromelemű minimálbér bevezetésével, mert az bonyolult adminisztrációval jár, s a gyakorlatban nemigen alkalmazható, szögezte le Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke. Rolek szerint a részletesebb bértarifákról ágazati és helyi alkuban kell megállapodni. Az országos bérajánlásról azt mondta: a 3,5-4 százalék olyan ajánlat, amely nincs messze a realitástól. Az MSZOSZ számításokat végzett az új adórendszer vonzatáról, és ennek alapján 6 százalékos bruttó keresetnövekedést igényel. A versenyszféra legnagyobb taglétszámú szakszervezeti szövetsége elfogadja, hogy a legkisebb garantált bér összege minél közelebb legyen a létminimumhoz, azt azonban az ügyvivő jelezte, hogy a mértékekről kemény vita lesz az OÉT-ben. A szakmunkások esetében 81 ezer forintot tart elfogadhatónak, a diplomások legkisebb bérét pedig forintban állapítanák meg, közelítve a közszférában elfogadott 100 ezer forintos minimálbérhez. A Munkástanácsok szerint a kormányzati előterjesztés nem fogadható el európai szintű bérfelzárkóztatási programnak. A konföderáció álláspontja szerint a minimálbérnek forintnak kellene lennie Egyelőre nem tudni, hogy a Pénzügyminisztérium lehetségesnek tartja-e a kettőnél több kulcsos személyi jövedelemadót jövőre, amit az MSZOSZ javasolt. Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium kabinetfőnöke annyit mondott: az érdekegyeztetés még csak most indult, és a tárgyalásokon Pénzügyminisztérium is kifejti majd a véleményét a most felvetett elképzelésekről. Az Országgyűlésnek benyújtott javaslat egyértelmű e szerint a felső kulcs 38-ról 36 százalékra csökkentenék, illetve a sávhatár 1 millió 550 ezerre változna Kedden tárgyal a kormány a szociális partnerekkel az OÉT plenáris ülésén a Munka törvénykönyve módosításának tervezetéről. Több ponton is éles vita alakult ki a felek között. Amennyiben nem sikerül szeptember végéig konszenzusra jutni, már nem reális a törvényjavaslat időbeni tárgyalása és elfogadása. Éles vita bontakozott ki a munkaidő-alappal kapcsolatban is. A szakszervezetek határozottan visszautasították, hogy a kormány a 20 perces munkaközi szünet munkaidőként történő elszámolását, illetve a 38 órás munkahét ügyét az ágazati párbeszéd bizottságok hatáskörébe kívánja utalni. Ezt a munkaidő csökkentést országosan egységesen, s nem csak azokban az ágazatokban kell elérni, ahol erre hajlandóság mutatkozik, vélik a szakszervezetek Ma tárgyalja a szociális párbeszédről szóló törvényjavaslat koncepcióját az OÉT, amely így saját sorsáról és bevételéről dönthet. A kormány koncepciója azért újdonság, mert törvényi szintre emelné a kollektív tárgyalások és konzultációk folyamatát, amelyet most háromoldalú polgárjogi szerződés szabályoz. A koncepció legvitásabb pontja a finanszírozás kérdése lehet. 55

56 KONZULTATÍV FÓRUMOK Jelenleg a munkaerő-piaci alap teljes költségvetésének körülbelül egy százalékából, vagyis nagyságrendileg 3 milliárd forintból gazdálkodik az OÉT kilenc munkaadói, illetve hat munkavállalói szervezete, valamint a 21 ágazati párbeszédbizottság. Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (Áfeosz) elnöke elmondta, a munkaadói oldal azt szorgalmazza, hogy a hárommilliárd forintos támogatást a kormány ne aprózza szét, hanem csak a szakszervezetekkel kelljen osztozniuk a pénzen. A kormány elképzelése is hasonló, bár konkrét működési összeg nem szerepel a koncepcióban, az viszont igen, hogy a két oldal valóban fele-fele arányban osztozna egymással. Az egyik előterjesztés szerint a támogatás elosztása normatív alapú lenne a szervezetek között, előre meghatározott kritériumok alapján. Szűcs György, az Iposz elnöke szerint ilyen szempont lehet a valós tagság létszáma. A szakanyag elismeri, hogy a szociális partnerek normatív támogatásának nincs előzménye, így az új finanszírozás első évét kísérleti évnek tekintik, amikor akár az új rendszer időközi módosítása is lehetséges. Az Áfeosz és az Iposz elnöke is egyetért abban, hogy a profi működéshez, a jogszabályok véleményezéséhez, az ajánlások kidolgozásához, a háttérelemzések elkészítéséhez komolyabb szakértői csapatokat kell létrehozniuk az OÉT-en belül a munkaadóknak és a munkavállalóknak, ehhez azonban szükségük van a nagyobb költségvetésre. A kormány koncepciója nemcsak a finanszírozást kötné szoros kritériumrendszerhez, hanem annak meghatározását is, hogy egyáltalán ki lehet az OÉT tagja. Szakszervezetek esetében a taglétszám, az üzemitanács-választás eredménye, valamint az is meghatározná a jelenlét jogosságát, hogy hány munkavállalót véd kollektív szerződés a működési területén. A munkaadói érdekképviseletek között az döntené el az OÉTrészvételt, hogy az általa képviselt cégeknél mekkora a foglalkoztatotti létszám, milyen fajsúlyú ezek gazdasági ereje, hány munkavállalót véd kollektív szerződés, valamint mennyi a vállalkozások száma a működési területén. Az OÉT többek között azt biztosítja, hogy a kormány csak a munkaadókkal és a munkavállalókkal közösen, dönthet a minimálbérről, illetve a napi munkaidő leghosszabb mértékéről. Az OÉT-nek véleményezési joga van a költségvetési és az adótörvényekről is. A koncepció alapján a majdani törvény az ágazati kollektívszerződés kötés szabályairól is rendelkezne. A koncepció alapján egyelőre úgy tűnik, hogy a Gazdasági és Szociális Tanács működéséről önálló törvény készül Hír. Nem sikerült konszenzusra jutni az OÉT tegnapi ülésén a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény, valamint a Munka törvénykönyve módosításáról, a munkaadók elutasítása miatt. A munkáltatók nevében Dávid Ferenc szóvivő azzal indokolta döntésüket, hogy többszöri egyeztetés ellenére sem vették figyelembe alapvető érdekeiket. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter tájékoztatja a kormányt a munkáltatók véleményéről, de az alapvetően fontos kérdésekben konszenzus hiányában is az Országgyűlés elé terjesztik a javaslatokat. A szakszervezetek az ülésen mindkét törvénymódosítási javaslattal egyetértettek. Borsik János, a szakszervezeti oldal szóvivője, elmondta, hogy a Munka törvénykönyve módosítása ügyében nem voltak teljesen elégedettek a szakszervezetek korábbi javaslatainak figyelembe vételével, de a mostani változatot támogatták. Feltétlenül rendet kell tenni a munkaerő-kölcsönzés területén, mondta Csizmár, de a kormányzati oldal 56

57 KONZULTATÍV FÓRUMOK néhány kérdésben nem hajlandó engedményre. Ezek közé sorolta azt is, hogy a minimálbér kifizetését ne lehessen megkerülni irreális normákkal. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a munkaügyi ellenőrzéseken ne lehessen nyomon követni a teljesített munkaidőt, munkavégzést, mert nem kötelező annak nyilvántartása. A munkaadói oldal elismerte, hogy az állami megrendelésekhez és támogatásokhoz szükséges rendezett munkaügyi kapcsolatokra, a vonatkozó jogszabály-tervezetnél figyelembe vették egyes javaslataikat, de szerintük nem a legfontosabbakat. A kormány januártól várhatóan húszmillió forintra emeli a feketefoglalkoztatók munkaügyi bírságának maximumát. Ezt az összeget a munkaadói oldal elfogadhatatlannak ítélte. A kormány a korábbi munkaadói kérésnek megfelelően differenciálta a szankciók mértékét, Dávid Ferenc szóvivő, az Áfeosz főtitkára szerint a jelenlegihez képest jóval komolyabb mértékű szankció sérti a vállalkozások érdekeit. Herczog László államtitkár úgy fogalmazott, hogy a legmagasabb bírság csak az ismételt jogsértőkre vonatkozik, sőt az ellenőrzések során a felügyelők azt is mérlegelik, hogy egy vagy több munkavállalót érint-e a cég mulasztása. A kormányoldal elképzelése szerint, ha a vizsgált vállalkozást egyetlen munkaügyi szabálytalanságon érik a felügyelők, és ez egy dolgozót érint, akkor harmincezertől hárommillió forintig terjed a szankcionálás. Ám ha több vétséget is elkövet a cég, amely több dolgozót érint, akkor már nyolcmillió lehet a büntetés maximuma. A kormány már a tegnapi OÉT-ülésen meg akarta kezdeni a minimálbérről szóló alkut, ám erre egyelőre sem a munkaadói, sem a munkavállalói oldal nem vállalkozott. A legkisebb keresetről szóló tárgyalások legkorábban a költségvetésről szóló egyeztetések során kezdődhetnek meg. Mindkét oldal sürgette a szociális párbeszédről szóló törvénytervezet elkészültét. Kordás László, politikai államtitkára szerint az új szabályzó normaszövege várhatóan már október második felében az érdekegyeztető fórum elé kerülhet Ma megbeszélések kezdődnek az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a jövő évi béremelési ajánlásról, a 2006-os minimálbérről illetve az adórendszerben tervezett változtatásokról. A kormány több mint két hete ismertette javaslatát a munkaadókkal és a munkavállalókkal. A szakszervezetek már jelezték, hogy a javasoltnál magasabb reálbéremelést akarnak, a többség egyetért abban is, hogy a legkisebb bér háromelemű legyen. Ezt a munkaadók valószínűleg nem támogatják majd. Eközben új, nyégykulcsos szja-táblára tett javaslatot az MSZOSZ. A tárgyalások előtt Borsik János, az oldal soros elnöke azt mondta: ezt korábban ők is többször szorgalmazták. Fontosnak mondta azonban, hogy ha kétkulcsos maradna jövőre az szja, akkor a sávhatár legalább 2-2,5 millióra növekedjen. Az Autonómok elnöke viszont elutasította a Munka Törvénykönyve tervezett módosítását, amely lehetővé tenné, hogy végső esetben, megegyezés hiányában a kormány határozhassa meg a minimálbér összegét. E kérdésről is vita várható Hír. Tegnap az álláspontok ismertetésével kezdődtek a megbeszélések az OÉT-ben: a jövő évi béremelési ajánlásról, a minimálbérről illetve az adóváltoztatásokról. A miniszter ismertette a kormány álláspontját, miszerint 4 százalékos gazdasági növekedéssel, a foglalkoztatás 0,5-1 százalékos bővülésével, a reálkeresetek 3-3,5 százalékos, a bruttó bérek 3,5-4 százalékos 57

58 KONZULTATÍV FÓRUMOK növekedésével és két százalékos inflációval számol. Elmondta, hogy bár a minimálbérre a szakszervezeteknek kell javaslatot tenniük, a kormány háromelemű, 63 ezer forint környékén induló minimálbérrel számolt. A kormány arra készül, hogy a minimálbért 15 év után az egykeresős létminimumhoz kösse és ezt az alsó határt törvényben garantálnák, emellett az OÉT-nek továbbra is jogköre maradna, hogy megállapodjon ennél magasabb összegben és akkor a kormány azt hirdetné ki. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke 65 ezer, 81 ezer 250 illetve 97 ezer 500 forintos jövő évi minimálbér-kategóriákra tett javaslatot. A munkaadói oldal szóvivője, Dávid Ferenc elmondta, hogy már a háromelemű rendszerrel is problémáik vannak, beavatkozásnak tartják a vállalkozói autonómiába. Az elhangzott összegeket pedig - még a kormányzati oldalon említett 63 ezret is - elfogadhatatlanul magasnak nevezte, a munkaadók elzárkóztak attól, hogy a törvénymódosító javaslatot támogassák. A legkisebb kereset összegét tekintve sem volt konszenzus a három oldal között, bár abban egyetértettek, hogy annak a létminimumhoz kötődnie kell. Konkrét ajánlással a vállalkozások érdekképviseletei nem készültek, számításaik szerint az öt főnél többet foglalkoztató cégek számára már a 61 ezer forintos minimálbér is 32 százalékos többletkiadást jelentene. Veres János az adókról szóló előterjesztés vitájában elmondta, hogy nehezen változtatható meg a jelenlegi, kétkulcsos személyi jövedelemadó, de lehet tárgyalni olyan javaslatokról, amelyek tartalmazzák a kormány által megfogalmazott célokat. Borsik János, az Autonómok elnöke szerint a magas, évi 6-7 milliós jövedelemnél akár 40 százalék fölötti sáv is elképzelhető, ha ezzel az átlagos illetve átlag alatti kategóriákban jobban mérséklődik a terhelés. Wittich Tamás pedig azt mondta, hogy az áfa-csökkentés mellett szükség van a munkabérek, illetve a rárakódó terhek minél jelentősebb mérséklésére. A munkaadói oldal az iparűzési adó valamint az élőmunka terheinek mérséklését sürgette. A tételes egészségügyi hozzájárulást pedig már novembernél előbb mérsékelnék. Ez utóbbiról a pénzügyminiszter azt mondta: legalább 5 milliárd forint pluszkiadást jelentene a büdzsének minden egyes hónap, amennyivel előbbre hoznák a csökkentést. Ez "felboríthat egyensúlyi viszonyokat" - fogalmazott a miniszter, aki mielőbbi bizottsági egyeztetést sürgetett a szóba került további javaslatokról. Több héten át tartó egyeztetés előtt áll a jövő évi költségvetés - mondta Veres János, aki a tanácskozáson ismertette a 2006-os büdzsé főbb céljait és számait. Kiemelte, hogy az egyensúly megtartása mellett figyelni kell a bérfolyamatok kézbentartására is, hogy ne legyen olyan jelentős bérkiáramlás, mint 2002-ben. Hangsúlyozta, hogy a béreket csak a teljesítménnyel arányosan lehet emelni. Az OÉT következő plenáris ülését október 14.-én pénteken tartják Hír. A kormány tervei szerint ismét bevezetné a közszférában a 13. havi bért, sőt már az idei évre is járna a juttatás, amit jövő januárban fizetnének ki, ezt tartalmazza az az előterjesztés, amelyről az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén egyeztettek. A SZEF alelnöke, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy mivel az év elején fizetett nulladik havi juttatás szintén a 2005-ös évre szól és ezt a munkavállalók nagy része megkapta, így lesznek olyanok, akik idei munkájuk után kéthavi ráadáspénzt kapnak. Varga László elmondta: például ha egy pedagógus tavasszal tért vissza a gyesről, akkor a szabályozás kizárta 58

59 KONZULTATÍV FÓRUMOK a nulladik havi juttatás köréből, ám most azt az AB döntés következményeként megkapja, illetve a szintén 2005-re szóló 13. havi juttatás részarányos részét is. A szabályozás módosítását az AB szeptemberi döntése kényszerítette ki, amely megsemmisített bizonyos rendelkezéseket az átalakított rendszerben. A mostani változtatás célja, hogy kárpótolják azokat, akik a nulladik havi rendszerré átalakított szabályozás miatt hátrányba kerültek. Varga László elmondta: senki nem tudja pontosan, hány embert érint ez, de több ezerre tehető a számuk. Ők azok, akik 2004-ben elhagyták a közszférát vagy a megsemmisített rendelkezések miatt a kifizetéskor nem voltak jogosultak, illetve akkor még nem voltak közszolgálati munkavállalók. Azt sem tudni, mindez mekkora kiadással jár a költségvetésnek. Varga felhívta a figyelmet, hogy a közszférában akár csak 1 százalékos bérnövekedés is milliárdos pluszkiadással jár. Az alelnök fontosnak nevezte azt is, hogy az önkormányzatok megkapják a szükséges pénzt a pluszkiadás kifizetéséhez, és erről a jövő évi költségvetési vita részeként kellene tárgyalni Ma folytatódnak a tárgyalások a bérekről, minimálbérről és járulékokról az OÉT-ben. Várhatóan ma délelőtt megkapják az érdekképviseletek a közszféra jövő évi béremelésére vonatkozó kormányzati javaslatot. Így a szükséges belső egyeztetések után megkezdődhetnek a bértárgyalások. Szabó Endre, a SZEF elnöke bízik abban, hogy a kormányfő korábbi kijelentései alapján a GDP növekedéssel megegyező, vagyis négy százalékos reálbéremeléssel számolhatnak 2006-ban. Vita várható a bérajánlásról. Gond lehet az is, hogy a múlt hónaptól újabb 4,5 százalékos béremelést kaptak a közalkalmazottak, aminek áthúzódó hatása lesz a jövő évre Hír. Jövő január 16-ig kifizetik az elmaradt 13. havi béreket, jelentette ki Varga László, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Az Országos Közalkalmazotti Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) egyetértett a problémát orvosló törvénytervezettel. A javaslat értelmében visszaállítja a kormány a 13. havi bérrendszerét, amelynek első jogosultsági éve 2005 lesz, vagyis jövő januárban az idei 13. havi bért fizetik ki. Azok tehát, akik mindvégig munkaviszonyban voltak, nem kapnak több pénzt, mert őket nem érintette hátrányosan a szabályozás. Azok viszont, akik tavaly vagy idén nyugdíjba vagy gyesre mentek, ténylegesen elestek egy juttatástól. Varga szerint ők most megkapják a pluszpénzt Hír. A tegnapi OÉT ülésén a kormányzati oldal elfogadta, hogy jövőre az adómentes étkezési hozzájárulás a hideg élelmiszerre váltható jegy értéke négyezerről 4500 forintra, a meleg étkezési jegy nyolcezerről kilencezer forintra emelkedjen. A szakszervezetek javaslata 5500, illetve 11ezer forint volt, ezt azonban a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára nem tartotta teljesíthetőnek. Bár az érdekvédők 22 ezer forintos igényétől lényegesen elmarad, a jelenlegi 17 ezer forintról ez 19 ezer forintra nő az adómentesen adható iskolakezdési támogatás is. Az eddigi 750 ezer forint helyett 2006-ban már egymillió forint adómentes lakásvásárlási támogatást is igényelhetnek munkáltatójuktól a dolgozók. Egyezségre jutottak a kormány és a szociális partnerek képviselői a napidíj változtatásában is. Így jövőre belföldi kiküldetés esetén 500 forint lesz a napidíj (jelenleg 110 forint), külföldi munka esetén pedig 10 dollárról 30 euróra emelkedik az összeg. Nem lesz 59

60 KONZULTATÍV FÓRUMOK százalékos korlátja az adómentesen adható béren kívüli juttatások értékének, ám az évi 500 ezer forintos limit 400 ezerre módosul. Ebbe nem számítanak majd bele az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói befizetések, a szakképesítést nyújtó, valamint az idegen nyelvi képzési támogatások, illetve a csekély értékű céges ajándékok. Mivel csak az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás esetében havonta a minimálbérnek megfelelő összeg adómentes, e juttatás kikerülése a korlátos körből jelentősen növeli a munkavállalók ösztönzésének lehetőségét. A helyi bérlet adómentes lesz, de ahhoz ragaszkodott a kormány, hogy beletartozzon a korlátos körbe. Az adóköteles természetbeni juttatások után fizetendő közterhek változatlanok maradtak. (Szeptember elsejétől a juttatások 44 százalékos személyi jövedelemadóval megnövelt értéke után kell a munkáltatóknak társadalombiztosítási járulékokat fizetni.) A munkaadók képviselői szerint a 44 százaléknak ma már nincs értelme, hiszen az idén 38, jövőre pedig 36 lesz a felső szja-kulcs, és szerették volna elérni, hogy jövőre már csak a 36 százalék után kelljen fizetniük. Nem került napirendre az MSZOSZ által javasolt négykulcsos személyi jövedelemadó rendszer bevezetése. A munkaadók szerették volna, ha már január elsejétől megszűnne a tételes egészségügyi hozzájárulás és nem csak később, de ezt a kormánnyal nem sikerült elfogadtatniuk. Tegnapra nem készültek el a minimálbér összegének emelésével kapcsolatos háttérszámítások, így október 28-ára napolták el a minimálbérről, valamint az országos bérajánlásról a tárgyalásokat. A következő napokban, a szakbizottságban egyeztetnek a szakértők Hír. Az üzleti szféra képviselői nehezményezték, hogy az OÉT-nek korlátozott a mozgástere a jövő évi adó- és járuléktörvények befolyásolására, hiszen akkor tárgyalják az adócsomagot, amikor már a nagy kérdések eldőltek. Szerintük rossz irányban lépnek, mert azok nem a versenyképesség javítását és ezen keresztül a foglalkoztatás bővítését s a bérfelzárkóztatást szolgálják, emelte ki Rolek Ferenc, a munkaadói oldal szóvivője. A munkavállalók sajnálatosnak nevezték, hogy a kormányzat elvetette a kettőnél több kulcsos szja-adótábla ötletét. Habár mind az érdekképviseletek, mind a szakszervezetek egyöntetűen támogatták a tételes eho eltörlésének januári időpontját, a kabinet ragaszkodott a novemberi dátumhoz. Dávid Ferenc, a munkaadói oldal képviseletében elfogadhatatlannak mondta, hogy a kormány korlátozza az OÉT jogosítványát, mivel a munka törvénykönyve százalékra pontosan szabályozná a minimálbér, illetve a bérminimumok éves emelésének mértékét. A képzettséghez kötött garantált keresetek bevezetését s a minimálbér mértékének létminimumhoz kötöttségét nem támogatta az oldal. Dávid Ferenc kihangsúlyozta, alapelvnek tartják, hogy a reálkeresetek emelkedése ne haladja meg a GDP-növekedés ütemét A szakszervezeteknek küldött kormányzati bérajánlatból az derül ki, hogy nem januártól emelkednek a közalkalmazotti bérek hanem csak szeptember 1-jétől növelnék a fizetéseket 4,5 százalékkal. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke elfogadhatatlannak tartja a kormányzati bérajánlást. Ha az mégis életbe lép, akkor 2003 januárjától 2006 elejéig 11,4 százalékkal romlik a bérek vásárlóértéke. Kerpen szerint ahhoz, hogy a fizetések értékét szinten tartsák, több mint tízszázalékos béremelésre lenne szükség. A másik tanári érdekvédő testület, a Pedagógusok Szakszervezete is elfogadhatatlannak 60

61 KONZULTATÍV FÓRUMOK nevezte a kormányzati ajánlást. Varga László, a testület elnöke azt mondta: a béremelés tervezett időpontjával és annak mértékével sem értenek egyet. Hozzátette: az egységes szakszervezeti álláspont kialakításánál a PSZ szorgalmazza, hogy további tárgyalásokat folytassanak a béremelésekről, és jövőre éves szinten négyszázalékos reálbér-növekedéssel lenne elégedett. Ez a tervezett kétszázalékos infláció mellett hatszázalékos növelést jelentene januártól. Arató Gergely, az oktatási tárca politikai államtitkára elmondta, hogy a jövő évi mozgásteret meghatározza, hogy mekkora a rendelkezésre álló költségvetési forrás. Ebben a ciklusban ötven százalékkal, az idén pedig 12 százalékkal nőttek a pedagógusbérek. A költségvetés vitája és a bértárgyalások most kezdődtek el, s az oktatási tárca mindenre nyitott, bár csak a költségvetés átcsoportosítására van lehetőség, mert a hiány nem nőhet. A PDSZ arra kérte a szakmai, érdekvédelmi, szülői szervezeteket és a fenntartókat, hogy ne fogadják el a jövő évi oktatási költségvetést. Kerpen Gábor elnök kiemelte, hogy a tervezet szerint csökken az intézménytípusonkénti normatíva, a pedagógus-továbbképzés támogatása és megszűnik a kétszintű érettségire való felkészítéshez nyújtott anyagi segítség is. A tárca úgy véli, a közoktatás normatív finanszírozása 2,5 százalékkal csökken jövőre, amit ellensúlyoz az áfa és az egészségügyi hozzájárulások csökkenése Munkaadók és munkavállalók is bírálták a munkaügyi, a gazdasági és a Pénzügyminisztérium által készített nemzeti akcióprogramot. A szociális partnerek javaslataival november közepéig még kiegészíthető az Európai Bizottság elé kerülő anyag. Az uniós kötelezettségként készülő, a növekedésről és a foglalkoztatásról szóló terveket az OÉT előtt Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter prezentálta. A szakszervezetek kifogásolják az anyagot, amely a makro- és mikrogazdasági, illetve a munkaerő-piaci adatok alapján 2008-ig vázolja Magyarország jövőképét. A következő három évben maximum egy százalékkal emelkedhet a foglalkoztatottak aránya, a munkanélküliség adata viszont 6,1 százalékra javulhat. Az akcióprogram elismeri, a gazdasági célkitűzések teljesüléséhez olyan fiskális politikára van szükség, amely csökkenti a kormányzati szektor méretét és hiányát. Az államháztartás stabilitását a nyugdíjrendszer s az egészségügy reformjától, a foglalkoztatást növelő intézkedésektől, illetve az államadósság megfelelő ütemű csökkentését biztosító költségvetési egyenlegtől várja a kormány. A bejelentett munkavállalás ösztönzésének egyik eszközeként foglalkozik az akcióprogram az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszer kialakításáról és működtetéséről. Folytatódik a nemzeti népegészségügyi program végrehajtása, amely főleg a táppénzen töltött idő hosszát kívánja csökkenteni. Zajlik egy migrációs stratégia kidolgozása is, s a KSH koordinációjával kialakítanak egy komplex migrációs statisztikai rendszert, amely az egyes ágazati adatbázisokat kapcsolja össze. A különböző képzések közötti rugalmasabb átjárást segítő, az Europass rendszerhez kapcsolódó kompetenciakártya kialakítását év végére, a munkavállalói képzési kártya bevezetését 2008-tól ígéri a kormány. Tényként ír az akcióterv az egyéni járulék-nyilvántartás jövő januári bevezetéséről. Az APEH, az OEP, a Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság, s három szaktárca is azon dolgozik, hogy a nyilvántartások összekapcsolásával az eddig nem adózó jövedelmeket is be tudják vonni az egészségügy 61

62 KONZULTATÍV FÓRUMOK finanszírozásába Ma kezdődnek a tárgyalások a közszféra jövő évi béreiről, az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban. Éves szinten csupán 1,5 százalékos emelést jelent a kormány ígérete, így mind a közalkalmazotti, mind a köztisztviselői szakszervezetek elfogadhatatlannak nevezték a javaslatot. Főként, hogy Gyurcsány Ferenc nemrég a parlamentben bejelentette: a kormány a gazdasági növekedéssel megegyező, azaz négyszázalékos reálbéremelést javasol a közszférában ehhez viszont 6-6,5 százalékos bruttó emelés kellene. Zongor Gábor szerint viszont az önkormányzatok, mint fenntartók és foglalkoztatók részéről támogatható a kormány javaslata. A TÖOSZ főtitkára arra számít, hogy feszültséget okoz a dolgozók körében, hogy miközben az infláció nő, aközben a bérük nem növekszik. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gémesi György szerint, a kormány még a múlt szeptemberi emeléshez sem biztosított központi fedezetet. Véleménye szerint a 2006-os költségvetésből kiolvasható, hogy feladataik ellátására az önkormányzatok csak az idei keretük 94 százalékát kapják meg. Egyelőre nem tudni, mi lesz Gyurcsány Ferenc második bejelentésével, miszerint a fegyveres és a rendvédelmi szervek még a közszférának ígértnél is nagyobb béremelésre számíthatnak. Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy ragaszkodnak a miniszterelnök ígérete szerinti béremeléshez Hír. Saját adatai szerint idén hatvanezer fővel csökkent a közszféra létszáma, ám különböző számításokra hivatkozva a kormány húszezret ismer el, derült ki az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) tegnapi ülésén. Tavaly 814, most 752 ezer fő a közszféra állományi létszáma a kormány adatai szerint. A kabinet cáfolta a számokból következő mintegy hatvanezres csökkenést, állítása szerint a 2004-es adatban a nem főállású közszolgák is benne vannak, míg az ideiben nincsenek. Két-három százalékos csökkenést a kormány is elismert, ami ezer embert jelent. A szakszervezetek álláspontja szerint több tízezres elbocsátásról lehet beszélni. A munkavállalói képviseletek ezzel kapcsolatban kifogásolták, hogy bár az idei bérmegállapodás átlagosan teljesült, az elbocsátások legfőbb oka éppen az volt, hogy az emelés fedezetét nem biztosította a kormány, ezért a bérért létszámot gyakorlatot alkalmazták az önkormányzatok. A 2006-os béremeléssel kapcsolatban a szakszervezetek leszögezték, hogy az emelés teljes pénzügyi fedezetét, biztosítania kell a kormánynak Hír. Az OKÉT ülésén is megkezdődtek a bértárgyalások. A kormányzati javaslat szerint, szeptembertől 4,5 százalékkal emelnék a közalkalmazottak fizetését, míg ugyancsak szeptembertől 5 százalékkal növekedne a köztisztviselői illetményalap. Az idén két részletben emelték a közalkalmazottak bérét, legutóbb a múlt hónapban és ennek a 4,5 százalékos növekedésnek a kormányzati számítások szerint a jövő évre 3,1 százalékos áthúzódó hatása van. A munkavállalók helyzetét az adóváltozások kedvező hatása 1,5 százalék -, illetve a jövő szeptemberi emelés - egész évre csaknem másfél százalék - is javítja. Ez pedig kiadja a kívánt négy százalékos reálbér-emelkedést, aminek szükségességéről nincs vita a felek között. A szakszervezeteknek viszont a legkomolyabb gondjuk az emelés időpontjával van: elfogadhatatlannak tartják, hogy azt csak szeptembertől hajtanák végre, 62

63 KONZULTATÍV FÓRUMOK és januári növekedést sürgetnek, hívta fel a figyelmet Szabó Endre a SZEF elnöke. Az idei második bérnövelést az előző évinek a kompenzálásaként fogták fel, nem pedig a jövő évi megelőlegezéseként. Kiemelte azt is, hogy a mostani növelés sok helyen nem jelent meg a fizetésekben, hiszen többször béren felüli juttatásokat, jutalmakat építettek be az emelkedő bértáblába. Sok függ a versenyszféra tárgyalásaitól, mert általában az ottani számokat veszik alapul a közszféra megbeszéléseinél Hír. Tegnap megalakult az Országos Szociálpolitikai Tanács. Feladata lesz elősegíteni a szociális szakmai egyeztetés hatékonyabbá tételét, az ellátások fejlesztését és az információcserét Hír. A szociális partnerek az OÉT ülésén sem az összegről, sem a legkisebb bér tervezett háromelemű rendszeréről nem tudtak megállapodni. A kormány által javasolt, a létminimumhoz kötött forintos minimálbér esetében 488 ezer munkavállalónál kellene bért emelni, ez éves szinten tízmilliárd forintot jelentene. A kormányzati javaslatban szereplő 1,1-szeres, illetve 1,2- szeres szorzóval növelt, a közép- és felsőfokú végzettségűeknél alkalmazható , illetve forintos garantált legkisebb bér további 66 ezer dolgozót emelne be a körbe. Az összesen 554 ezer érintett munkavállaló bértömeg igénye évi 38 milliárd forint lenne. Vitatva a kormány létminimumra vonatkozó számításait a szakszervezetek továbbra is a forintos legkisebb bérhez ragaszkodnak. A munkavállalói képviseletek középfokú végzettségűeknél 1,25-szörös, a felsőfokú végzettségűeknél pedig 1,50-szeres szorzóval garantált minimálbért tartanak szükségesnek. A munkaadók elfogadhatatlannak tartják a többelemű minimálbér bevezetését, illetve azt is, hogy a legkisebb bért közvetlenül a létminimumhoz kössék. A munkáltatók eddig nem tettek konkrét javaslatot. Az egymástól távol eső álláspontok miatt a munkavállalói és a munkaadói oldal zárt egyeztetést folytatott. A tárgyalást jövő héten folytatják Hír. Ezúttal sem született megállapodás a tegnapi OÉT ülésén, a jövő évi minimálbérről. A munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői hosszasan egyezkedtek zárt ajtók mögött, a plenáris ülésen azonban csak annyit közöltek a kormányzati oldallal, hogy megállapodásra a leghamarabb egy hét múlva kerülhet sor A minimálbérre vonatkozó javaslatát vissza akarják vonatni a kormánnyal az OÉT munkaadói és munkavállalói érdekképviselői. A két oldal a korábbi OÉT-üléseken is tiltakozott, mivel a kormány az érdekegyeztetőkkel való megegyezés nélkül nyújtotta be az Országgyűlés elé a módosítást. Ha a parlament az OÉT támogatása nélkül fogadná el az Mtk. módosítását, akkor a kormány egyoldalúan felrúgná az érdekegyeztetésről szóló háromoldalú polgárjogi szerződést. A munkaadói és a munkavállalói oldalnak a legtöbb kormánykoncepció, törvényjavaslat kapcsán véleményezési, illetve egyetértési joga van. Ha az Mtk.-t ilyen formán módosítják, akkor az OÉT-et a legkomolyabb és leghangsúlyosabb feladatától fosztja meg a kormány Lengyelországban hasonlít a magyar gyakorlathoz a minimálbér meghatározása. A kormány a munkaadói és munkavállalói képviseletekkel együtt, a szociális és gazdasági bizottságban dönt az emelésről. Amennyiben nem sikerül megegyezni, a kormány önállóan dönt. Az előző kormányzati 63

64 KONZULTATÍV FÓRUMOK időszakban Magyarországon is lehetőség volt erre, de a jelenlegi kormányzat visszaállította az Országos Érdekegyeztető Tanács a minimálbérre vonatkozó kizárólagos jogosítványát. A Szlovákiában szintén a közös döntés a cél, de az utóbbi években nem sikerült kölcsönösen elfogadható mértékben megegyezni. Ezért a kormány döntött az emelésről. Az európai uniós országokban jelentősen eltér a gyakorlat a minimálbér meghatározását illetően. Csehországban például az egyes munkakörök szerinti 12 elemű kötelező bértarifa rendszert alkalmaznak. A legalacsonyabb tétel az országosan kötelező minimálbér, a legfelső kötelező tétel ennek több mint kétszerese. A minimálbér összegét nem az érdekegyeztető partnerek állapítják meg, hanem a kormány az árindex alapján. Több államban ágazati kollektív szerződések garantálják a legkisebb keresetet. Ilyen ország Ausztria, Dánia, Finnország, Németország, Olaszország, Svédország. Országos ágazatközi kollektív szerződésben rendezik a kérdést Belgiumban és Görögországban. A kötelező minimálbért Franciaországban évente, nyáron igazítják a minimálbért az inflációhoz, illetve a fizikai munkavállalók órabéremelkedéséhez. Spanyolországban általában évente emelik a minimálbért, de ha az infláció magasabb a tervezettnél, akkor félévente. Portugáliában a szociális párbeszéd bizottsággal konzultálva dönt a kormány évente az emelésről. Az Egyesült Királyságban az alacsony bérek bizottságának javaslata alapján döntenek a legkisebb bérről. Írországban a miniszteri rendelettel előírt minimálbér teljesítése alól a munkaügyi bíróság határozata alapján legfeljebb egy évre felmentést kaphat a munkáltató Hír. Továbbra sem született megállapodás az OÉT-ben a jövő évi minimálbérről, a szakszervezetek és a munkaadók szerint azonban legkésőbb jövő péntekig egyezségre kellene jutni, mert az Mtk. módosításáról ekkor dönt az Országgyűlés. A szociális partnerek attól tartanak, hogy megegyezés híján a módosításban foglaltak, azaz végső soron törvény határozná meg a legkisebb bért. Ez ellen legélesebben a munkaadók tiltakoztak. A zárt ajtók mögött megtartott egyeztetés után tegnap annyit közöltek a tárgyalópartnerek, hogy felvetődött a lehetősége egy középtávú megállapodás megkötésének, amely több év alatt teljesítené a munkavállalói oldal jelenlegi igényeit. A szakszervezetek ezért engednének mind a minimálbér 65 ezer forintos összegére, mind a középfokú garantált bér 1,25-szoros, a felsőfokú garantált bér 1,5-szeres szorzójára tett javaslatukból is. A kormányzati oldal üdvözölte a középtávú megállapodás ötletét, amelyet támogatna is, ha az kielégítené a minimálbér létminimumhoz kötésére, valamint a középfokú és felsőfokú végzettségűeknél alkalmazandó magasabb garantált bértételekre vonatkozó igényét. E két szempont 2006-os érvényesítését a munkaadók elfogadhatatlannak tarják. Egyelőre marad a kormány létminimumhoz kötött forintos legkisebb bérre, középfokú végzettségűeknél 1,1-szeres, felsőfokú végzettségűeknél 1,2-szeres szorzóra tett javaslata Hír. Tegnap 11 éves harc és egyeztetések után ágazati kollektív szerződést írtak alá és differenciált bértarifa-táblázatban egyeztek meg a reprezentatív építőipari munkaadói érdekképviseletek és szakszervezetek. Az OÉT-ben továbbra is folyik a vita az országos minimálbérről, a munkaadók legutóbbi ajánlata 61 ezer forint volt. Az építőipari kollektív szerződés szerint a segédmunkások 63 ezer, a betanított munkások 70, a szakmunkások 80 ezer, 64

65 KONZULTATÍV FÓRUMOK míg a mesterszakmunkások százezer forintnál nem kereshetnek kevesebbet jövőre, a szerződés betartását vállaló cégeknél. Ez jelenleg csaknem 18 ezer vállalkozást, és ezer munkavállalót érint. Az ágazatban pedig csaknem 90 ezer cég működik, s az érintett munkavállalók száma pedig a feketén foglalkoztatottak mellett 309 ezer. Az érdekképviseleteknek sikerült elérniük, hogy jövő júniusban a munkaügyi miniszter a szerződésben foglalt munkajogi, bérezési feltételeket országosan is kiterjessze az aláíró munkaadói szervezetekhez nem tartozó cégekre is. Decemberben várhatóan az építőanyag-ipar érdekképviseletei is aláírják saját ágazati kollektív szerződésüket Hír. Olyan gazdaságpolitikára van szükség, amelynek stratégiai célja a magyar munkaerő itthon tartása, ehhez azonban elengedhetetlen a munkavállalókat terhelő adók csökkentése, hangsúlyozta Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke a Gazdasági konzultáció tegnapi rendezvényén. Jelenleg a bruttó bér egyharmada marad a munkavállalóknál, kétharmada pedig az adó. Demján szerint ezt az arányt meg kell fordítani. Demján szerint elgondolkodtató, hogy hazánkban a munkavállalóktól beszedett adó 60 százalékkal magasabb, mint Szlovákiában és 30 százalékkal több, mint Lengyelországban, illetve hogy nálunk kétszer annyian dolgoznak az állami szerveknél, mint Szlovákiában. A vállalkozásoknak mindegy, milyen politikai vezetésű az ország, egy a céljuk, hogy érdekeiket meghallgassák, s képviselve legyenek. A VOSZ elvárása, hogy Magyarország újra versenyképes legyen, és felzárkózzon. Demján kiemelte, hogy a gazdasági szereplők folyamatosan csalódtak a politikában, ezért a VOSZ gazdaságpolitikai programjukat, versenyképesség-javító ötleteit még decemberben, valamennyi parlamenti párthoz eljuttatja, s a választások előtt jelzi tagságának, hogy egy általuk kidolgozott pontrendszer alapján melyik hasznosítja leginkább javaslataikat Hír. Bár továbbra sem született megállapodás a jövő évi minimálbérről, az OÉT tegnapi nyilvános ülésén, jelentősen közeledtek az álláspontok. A lendületet az adta, hogy a kormány jelezte, hogy amennyiben háromoldalú megállapodás születhet, a munka törvénykönyve parlament előtt lévő módosításából kész törölni a minimálbér meghatározására vonatkozó részeket. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, jövő pénteken folytatják az egyeztetést. A tegnapi megbeszélésen abban egyetértettek, hogy mindegyik fél érdekelt egy többéves megállapodásban. A munkaadói oldal emelt ajánlatán, és kész lenne a jelenleg 57 ezres minimálbért 62 ezerre emelni, míg a munkavállalók az eddigi 65 helyett 63 ezerrel is beérnék. A lényeg azonban a garantált bérminimumok, amelyek a szakképzettségtől függően a minimálbérnél magasabb összeget biztosítanának. A munkaadói oldal meghagyná az eddigi egyelemű minimálbért. Dávid Ferenc szerint legfeljebb arra lenne lehetőség, hogy bizonyos szorzószámokat ajánlásként fogalmazzanak meg a gyakorlottabb szakmunkásoknak. A munkavállalói oldal kiemelte, hogy alacsonynak tartják a munkaadói oldalon mondott szorzószámokat, de kötelező érvényű garantált bérminimumot is akarnak. A szakszervezetek abban tudnak engedni, hogy ez ne január elsejétől legyen érvényes. A munkaadóknak szánt kedvezményekkel akarja segíti a kormány a megállapodást és bízik abban, hogy a jelentős tehercsökkentéseket a munkáltatók figyelembe is veszik az alkufolyamatban. A miniszter elmondta, 65

66 KONZULTATÍV FÓRUMOK ha sikerül megkötni a három éves szabályozást, akkor a kormány visszavonja a Munka törvénykönyvéhez benyújtott egyes módosításokat, amelyek szerint a legkisebb bér egy bizonyos összegét a törvényben mindenképpen meghatároznák. A jövő évi országos bérajánlásra a munkaadói oldal a bruttó bérek 3,5-4,5 százalékos emelését tartotta lehetségesnek. A munkavállalói oldal szerint ez nem elég ahhoz, hogy fedezze a reálbérben számított 4 százalékos emelést. A kormány arra felhívta a figyelmet, hogy a GDP várható növekedési ütemének nemcsak a reálbérnövekedést, hanem a foglalkoztatás bővítését is fedeznie kell A mai OKÉT ülésén a szakszervezetek tájékoztatást várnak a kormánytól, a jövő évi költségvetés alakulásáról és arról, hogy mire számíthatnak a közszféra illetve az egyes ágazatok dolgozói. A kormány szeptembertől esedékes, bruttó 4,5 százalékos béremelésre tett ajánlatát elfogadhatatlannak tartják a szakszervezetek, ahhoz is ragaszkodnak, hogy az emelés januártól valósuljon meg. Bármilyen mértékről is szülessen egyezség, az érdekképviseletek nemcsak jogi, hanem pénzügyi garanciát is akarnak a megállapodáshoz. Az elbocsátásokkal, intézménybezárásokkal finanszírozott béremelést, elfogadhatatlannak tartják Hír. A tegnapi OKÉT ülésen kiderült, hogy jövőre az ideinél kevesebb központi pénz jut a közszféra valamennyi ágazatának. A költségvetés legnagyobb vesztese az egészségügy, ezen belül is fekvő- és járóbeteg-ellátás. Bár a közoktatást érintő jelentős elvonások miatti tiltakozás hatására a kormányzati oldal megerősítette, hogy az általános tartalék terhére plusz hétmilliárd forintot fordít a területre, az egészségügyet érintő elvonásokat a kabinet nem kompenzálja. A SZEF számításai alapján így a fekvő- és járóbeteg-ellátásra milliárd forinttal kevesebb jut jövőre, mint az idén. Ezt a kormány sem vitatta. Szabó Endre szerint ez azt jelenti, hogy a területről egy hónapnyi működési költséget vonnak el 2006-ban. Ezt a SZEF elfogadhatatlannak tartja, véleményük szerint az egészségügy már az idei évet is megszenvedte. A szeptembertől esedékes, bruttó 4,5 százalékos közalkalmazotti béremelést a kabinet öt százalékra emelte, de továbbra sem tartotta teljesíthetőnek a szakszervezetek alapigényét, hogy az emelés januártól lépjen hatályba. A kormány ezt maximum áprilisra hozná elő. A köztisztviselők esetében a jövő szeptemberi béremelést ami éves szinten másfél százalékot jelent a kormány legfeljebb júliusra hozná előbbre. A minimálbérről várhatóan a héten megállapodnak, a szakszervezetek remélik, hogy ettől konkrétabbak lehetnek a bértárgyalások. A közalkalmazotti bértábla legkisebb fokozata ugyanis a mindenkori minimálbérrel egyenlő. Kedvezőnek nevezte viszont, hogy az önkormányzatok a tervek szerint 30 milliárddal több pénzt kaphatnak és van lehetőség az ágazaton belüli pénzek átcsoportosítására is. Kedvező változások várhatóak a Prémium évek programban, elképzelhető, hogy már öt évvel a nyugdíj előtt igénybe lehet venni azt és a programban részt vevő a mindenkori illetménynek nem 60, hanem 70 százalékát kapja majd. Hozzátette, hogy erről egyetértés volt, így a kormány megteszi a változtatásokhoz szükséges lépéseket Ma folytatja tárgyalását a minimálbér emeléséről, illetve a jövő évi országos béremelési ajánlásról az OÉT. A megállapodás megkötése sürgető, mert ha a hónap végéig a munkaadók és a munkavállalók nem tudnak megegyezni, 66

67 KONZULTATÍV FÓRUMOK akkor a végső szót a kormány mondja ki. Esély van egy középtávú megállapodás megkötésére. A középtávú megállapodás kiszámíthatóságot és átláthatóságot teremt, ami a munkaadónak és munkavállalónak egyaránt érdeke. A rendszer három elemet tartalmaz majd. A megállapodás országosan félmillió munkavállalót érint. A statisztikák szerint a nagy munkaerő-igényű ágazatokban, meghatározó a legkisebb bér. A fizikai munkát végzők, jelentős részének bére a minimum szintjén van, az emelés azonban nem csupán az ő fizetésüket, illetve bérköltségeiket érinti, hanem azokét is, akik ennél csak valamivel keresnek többet. Szakértők szerint nehéz helyzetbe hozhatja a hazai vállalatokat a többlépcsős minimálbér, mert egyes ágazatokban az emelés akár tömeges csődhöz, a munkanélküliek számának emelkedéséhez vezethet. Ebben a helyzetben a legalacsonyabb átlagbérű szektorokban a drágává váló magasabb végzettségűek kiszorulhatnak a munkaerőpiacról. A legfrissebb kimutatások szerint jelenleg mintegy húszezer diplomás fizetése még a forintot sem éri el havonta, igaz, többségük zsebbe kapja fizetésének egy részét Hír. Eredményesen zárult a hetek óta tartó tárgyalássorozat az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. Három évre szóló megállapodás született a minimálbérről, amelynek az összege a jelenlegi 57 ezerről 2006-ban , 2007-ben , 2008-ban pedig 69 ezer forintra fog emelkedni. A megállapodás szerint a szakképzetteknél is a minimálbérhez rendelt bérminimumot vezetnek be. A munkaadók ezt már túlságosan megterhelőnek tartották. Végül az a konszenzus született, hogy a felkészülés érdekében jövő június 30-ig ajánlható, július 1-jétől viszont már kötelező lesz a szorzószámok alkalmazása, illetve különbséget tesznek a két évnél kevesebb, valamint a két évnél több szakmai gyakorlattal rendelkezők között. A következő három évben kétéves szakmai gyakorlat alatt 1,05; 1,10; 1,20; a két éven túli szakmai gyakorlat esetén pedig 1,10; 1,15; 1,25 lesz a bérminimum szorzószáma a szakképzetteknél. Az ötven év feletti munkavállalók alkalmazása estén automatikusan a magasabb szorzó lép életbe. A felsőfokú végzettségűek esetében amennyiben a munkakör megköveteli a végzettséget jövőre a minimálbér 140, 2007-ben a minimálbér 150, 2008-ban pedig a minimálbér 160 százalékát ajánlja legkisebb bérként az OÉT. A szociális partnerek továbbá 3 3,5 százalékos reálbér-emelkedést célzó, bruttó 4 5 százalékos országos bérajánlásról egyeztek meg. A megállapodásban foglaltakkal három munkaadói érdekképviselet, az MGYOSZ, a MOSZ és az Iposz nem értett egyet, de a siker érdekében nem jelentettek be vétót, tartózkodtak. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke elmondta, hogy túlzottnak tartja a megállapodásban szereplő minimálbéremelést. A középszintű bérmegállapodásokban a szorzószámok csökkentésére adott lehetőség miatt, illetve munkaerőpiaci eszközök bevonása alapján viszont csak tartózkodtak a munkaadói oldal álláspontjának kialakításakor. A konszenzusos megállapodás létrejötte okán a munkavállalói és a munkaadói oldal kérésére a kormány visszavonja a minimálbér törvényi meghatározására tett javaslatát. Gyurcsány Ferenc jelentős eredménynek nevezte, hogy több évre szóló megállapodást sikerült kötni. Több évre szóló adórendszer, illetve bérmegállapodás nagy segítséget ad a gazdaság szereplőinek a tervezhetőséghez. Egy több évre szóló országos bérmegállapodást, jó alapot jelent arra, hogy egy átfogó gazdasági-szociális 67

68 KONZULTATÍV FÓRUMOK megállapodásról tárgyaljanak. Ez a megállapodást azért is jelentős, mert a minimálbért a létminimumhoz igazították. A következő évekre vázolt minimálbér-emelések számottevően meghaladják az inflációt, reálértékben is 7-8, illetve 5-6 százalékot jelentenek. Kihangsúlyozta, hogy a bérfelzárkózás során nem szabad figyelmen kívül hagyni a versenyképesség, a hatékonyság, a tőkevonzó képesség fenntartását, javítását. A versenytársakhoz képest nem a legalacsonyabb a magyarországi bérköltség, de az egységnyi bérre jutó teljesítmény alapján viszont jól állunk,- közölte a miniszterelnök Hír. Tegnap ülésezett az OKÉT, ahol a közszféra jövő évi béremeléséről tárgyaltak. A kormány ajánlata a szakszervezet számára továbbra is elfogadhatatlannak bizonyult. Bár Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a GDPnövekedéssel megegyező reálbér-emelkedést ígért a szférának, a kormány szeptembertől esedékes bruttó ötszázalékos javaslata éves szinten mindössze 1,5 százalékos emelkedést jelentene. A kabinet és a munkavállalói képviseletek között vita volt a jövő évi adóváltoztatások nettó keresetekre gyakorolt hatásáról, valamint a közalkalmazottak idei, szeptemberi béremelésének áthúzódó hatásáról is. A szakszervezetek szerint ezt a mostani béralkuban nem lehet figyelembe venni, mivel az a tavaly elmaradt béremelés egyfajta pótlására szolgált. A kormány elképzelhetőnek tartja, hogy a jövő szeptemberi béremelést a közalkalmazottak esetében áprilisra, a köztisztviselők esetében pedig júliusra hozza előre, a szakszervezetek szerint a csekély mértékű emelésnek januártól kellene hatályba lépnie. Az OKÉT következő ülése hétfőn lesz, ekkor már meg kellene állapodni a közszektor jövő évi béremeléséről. Az idő sürget, mert a költségvetéssel kapcsolatos módosító indítványok beadására szerdáig van csak lehetőség Hír. Az OÉT tegnapi plenáris ülésén megtárgyalta és támogatta a kis- és középvállalkozások fejlesztésének koncepcióját, valamint tudomásul vette a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete évi tevékenységéről szóló beszámolóját. A munkaadói oldal azt kérte, hogy a jövőbeni beszámolókban a kis- és középvállalkozások befizetésének kimutatása, felhasználása különüljön el. A munkavállalói oldal szerint át kellene tekinteni a MAT 8 éves tevékenységének tapasztalatait, és megvizsgálni önkormányzati jellegű működését. Napirend előtti hozzászólásában a munkaadói és a munkavállalói oldal egyaránt kifogásolta, hogy a kormány nem tárgyalt velük az Európai Uniónak átadott, és aktualizált konvergenciaprogramról. Kordás László, az FMM politikai államtitkára elmondta, hogy a tavaly benyújtott konvergenciaprogram technikai kiegészítéséről van szó, és amennyiben a partnerek igénylik, napirendre tűzhetik az anyag megtárgyalását. Pongorné Csákvári Marianna, a GKM helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a kkvk nettó munkahelyteremtők, a foglalkoztatottak 70 százaléka ebben a vállalkozói szférában dolgozik. A helyettes államtitkár elmondta, a kkvkoncepció beépül a évekre szóló Nemzeti Fejlesztési Terv anyagaiba. Borsik János, a munkavállalói oldal soros elnöke hangsúlyozta, hogy a koncepció számukra a foglalkoztatási szint emelése szempontjából fontos, ezért a foglalkoztatás bővítésére vonatkozó elképzeléseket részletesebben kellene megfogalmazni. Kívánatosnak tartotta, hogy a kkvfejlesztés koncepcióját az FMM is jegyezze a GKM mellett. Szűcs György, az IPOSZ elnöke, a munkaadói oldal szóvivője hiányolta, hogy a 68

69 KONZULTATÍV FÓRUMOK dokumentum nem részletezi a regionalitást és az ágazatiságot. Javasolta, hogy a szolgáltatás területe, a Basel II. hatása, a garanciaszövetkezetek kerüljenek be a dokumentumba. Vadász György, az Iparszövetség alelnöke úgy vélekedett, hogy a kkv-k fejlesztését a közterhek mérséklésével lehet elősegíteni, ezért erre kellene koncentrálni Hír. Tegnap elmaradt a közszféra 2006-os béremeléséről szóló tárgyalás az OKÉT ülésén, mert az önkormányzati oldal nem jelent meg az egyeztetésen. Zongor Gábor a TÖOSZ főtitkára szerint, csak olyan bérmegállapodást tart elfogadhatónak, amelyre van fedezet a költségvetésben. A főtitkár hangsúlyozta, hogy mintegy húszmilliárd forint hiányzik ahhoz, hogy az idei szeptemberi béremelés áthúzódó hatásával együtt kifizethessék a jövőre tervezett emelést. Bár a kormány jövő szeptembertől esedékes bruttó ötszázalékos ajánlatát keveslik, a szakszervezetek jobban tartanak attól, hogy kétoldalú megállapodás születik. Korábbi álláspontjuktól eltérően az érdekvédők készek elfogadni, hogy a közalkalmazottak idei, szeptemberi béremelésének áthúzódó hatását a 2006-os béralkuban figyelembe vegyék Hír. Tegnap megállapodás született az OKÉT-en a közszféra béremeléséről. A korábbi elképzelések helyett, jövőre nem szeptembertől, hanem már áprilistól, illetve januártól emelik a közszféra munkavállalóinak bérét. Átlagosan 3 százalékkal nő a közalkalmazotti illetménytábla és áprilistól 5,1 százalékkal emelkedik a köztisztviselői illetményalap, így a jelenlegi forintról forintra nő. A közalkalmazotti illetménytábla A1 fizetési fokozata, a jövő évi minimálbérrel lesz azonos azaz, forint lesz. A középfokú szakképzettséget igénylő munkakört ellátók bérminimuma forint lesz. A közalkalmazottaknál a pótlékalap is emelkedik április elsejével, 3,7százalékkal, elérve a forintot. Az emelés és az áthúzódó hatás mellett az szja-változások is valamivel több mint egy százalékkal javítják a bérhelyzetet. A megállapodás külön szól a hivatásos szolgálati és a honvédségi illetményrendszer hatálya alá tartozókról, ott az illetményalap már januártól emelkedik 5,1 százalékkal. A kormány vállalta, hogy támogatja az önkormányzatok költségvetésének további növelésére benyújtandó módosító indítványt Így a megállapodásban szerepel, hogy feloldják az államháztartási tartalék önkormányzatokra vonatkozó összegének legalább felét, ez az érdekvédők szerint több milliárdot jelent majd a helyhatóságoknak Hír. A TÖOSZ közleményt adott ki, melyben kifejti, hogy nem tekinti érvényesnek a napokban megkötött közszolgálati béralkut, mivel a szervezet korábbi kikötése ellenére az egyezség nem biztosítja a béremeléshez szükséges költségvetési fedezetet. Bár az egyezség megkötésekor a kormány azt ígérte, hogy ötven százalékban feloldja az államháztartási tartalék önkormányzatokra vonatkozó fejezetét, a TÖOSZ szerint ez lényegében új, többletforrást nem eredményez. A kabinet ígérete megegyezik a kormánypárti frakciók már korábban is ismert közös javaslatával, amely szerint az államháztartási tartalék önkormányzatokra vonatkozó 28 milliárd forintjából 15 milliárd forintot szabadítsanak fel. A TÖOSZ ennek ismeretében sem látta biztosítottnak a béremelés fedezetét, a szervezet már az utolsó két bértárgyaláson sem vett részt. Az önkormányzati oldal nevében a Kistelepülési Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének elnöke, 69

70 KONZULTATÍV FÓRUMOK Magyar Levente, Jászberény polgármestere írta alá a megállapodást, a TÖOSZ szerint felhatalmazás nélkül. A közszférát képviselő SZEF elnöke érvényesnek tekinti a béralkut. Szabó Endre szerint azt nem teheti semmissé az önkormányzati oldalon belüli felhatalmazással kapcsolatos vita. A szakszervezeti oldal azért írta alá a megállapodást, mert a kormány közlése szerint van fedezet az önkormányzati bérekre. Kordás László államtitkár szerint, ezt a nézeteltérést az önkormányzati oldalon belül kell tisztázni. Az oldal pedig aláírta az egyezséget, amely így érvényes. Az államtitkár szerint nincs értelme esetleges újratárgyalásról beszélni. A TÖOSZ elnöke viszont azt mondta, hogy mindenképpen szükség lenne erre. Jövő keddre a szövetség elnökségi ülést is összehívott, hogy tanulmányozzák a helyzetet. A TÖOSZ azzal magyarázta elégedetlenségüket, hogy nem elég az a pluszpénz, amit a településeknek ajánlottak. Mivel azonban a költségvetés fő számait már elfogadták a módosítások benyújtására már nincs mód. Az elnök szerint a költségvetés átcsoportosításával és kormányzati szerepvállalással kell orvosolni az általuk felvetett problémát Hír. Tegnap megegyezés született az Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács ülésén a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, az oktatási tárca és a rektori konferencia között. Az intézményeknek 2005-ben a költségvetési törvény előírása szerint mintegy 21 milliárd forintos kötelező maradványt kellett tartalékolniuk. Ez komoly gazdasági problémát okozott az egyetemek, főiskolák számára. Az ülésen a szakszervezetek felvetették, hogy a 2006-ra kirótt maradványkötelezettséget az oktatási kormányzat ne ossza szét a felsőoktatási intézmények között, hanem jövő ősszel tárgyalásokon egyezzen meg a maradvány nagyságáról. Az Oktatási Minisztérium részéről ígéretet kaptak arra, hogy a 2006-os kötelező maradványképzést nem róják ki az intézményeknek, azt jövőre tárca szinten kezelik. Ez a többi résztvevő szerint jelentős előrehaladást jelent az intézmények gazdálkodási szabadságában. 70

71 FOGLALKOZTATÁS Foglalkoztatás Magyarországon a foglalkoztatási ráta 50,1 százalékos, ami az unió átlagához képest erőteljes lemaradást mutat. Az unióban a következő években 70 százalékra kívánják növelni a foglalkoztatási rátát a mostani hatvan százalékról. Ha a magyarországi foglalkoztatottak arányát összehasonlítjuk a Nyugat-Európai országokéval, akkor azt tapasztaljuk, hogy jelentős arányban szerepelnek az alacsony iskolai végzettségűek, és náluk is rosszabb a legfeljebb nyolc általánost végzettek helyzete. Nagyok a regionális különbségek, és ebben a körben viszonylag magasak a munkát terhelő adók. Fazekas Károly, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója aggasztónak találja, hogy rendkívül alacsony a nem foglalkoztatottak, közöttük is a kevés iskolai végzettségű férfiak álláskeresési intenzitása. E téren Magyarország rossz helyen áll a térségben, minden egyéb munkapiaci mutató esetében átlagos, vagy az átlagnál jobb helyzetben van. A foglalkoztatás terén mért lemaradásban az alacsony iskolázottság hatása meghatározó. A éves népességet figyelembe véve, a fejlett országokat tömörítő OECD átlaga az általános iskolát végzettek foglalkoztatottságát illetően 57 százalék, míg idehaza 37 százalék. (Csehországé 47, Lengyelországé 41, Szlovéniáé 40, Szlovákiáé 30 százalék.) A nem foglalkoztatottak, főleg az alacsony iskolai végzettségűek növekvő hányada kiszorul a munkaerőpiacról, állítja a szakember. Fazekas szerint ez nem volt mindig így, a munkakeresési intenzitás csökkenése 1993 óta megfigyelhető folyamat. A munkanélküliség 1993 utáni csökkenése szinte teljes egészében annak köszönhető, hogy csökkent a munkában nem álló népesség álláskeresési aktivitása, miközben a foglalkoztatás alig nőtt. A szakember szerint az iskolázatlanok kikerülésének nem a tudásbéli vagy képességbéli lemaradás az oka. Az okok között a régiós hátrányok, a szegénységi csapdák, a diszkrimináció és a közmunkák, vagy hasonló helyi munkalehetőségek hiánya szerepel. Megoldásul az oktatásbeli hátrányok felszámolását, a szegregáció megszüntetését javasolja. Véleménye szerint komoly erőforrásokat kell átcsoportosítani az alapfokú oktatásba, a családi iskolázottsági hátrányok ellensúlyozására. Portugáliában jóval nagyobb tömegű az alacsony fokú iskolázottság, ott a kisüzemek kínálnak állásokat ezeknek az embereknek Az idén 44 ezerrel bővülhet éves szinten a foglalkoztatás, a hazai cégek várhatóan 212 ezer dolgozót vesznek fel, illetve 168 ezer munkatárstól vesznek búcsút. A Foglalkoztatási Hivatal közel ötezer vállalkozás részvételével készítette el tavaly év végén azt a munkaerő-piaci prognózist, amely a cégek létszámgazdálkodását, munkaerő-felvételre, létszámcsökkentésre vonatkozó terveit, valamint rendelésállományuk alakulását összegzi. Az előrejelzés alapján a legnagyobb létszámcsökkentési, illetve felvételi hullám ugyanazon régióban, az Észak-Alföldön várható. Az elemzés szerint a hazai cégek 35 százaléka bővíti kapacitását, főleg a külföldi tulajdonban lévők. Míg az ezernél több munkatársat foglalkoztatók hatvan százaléka a feldolgozóiparban bővíti kapacitásait, addig az építőiparon és a kereskedelmen belül az dolgozót alkalmazók fejlesztenek. Az autó-üléskárpitok gyártásával foglalkozó Eybl Textilipari Kft. több mint 300 dolgozót vesz fel az idén körmendi szabászati és logisztikai központjába. A cégnek négy telephelye, valamint 1700 munkatársa van Magyarországon. Év 71

72 FOGLALKOZTATÁS végéig új kollégát vesz fel a Wewalka Cukrásztermék Gyártó és Kereskedelmi Kft.. A szaktárca munkahelyteremtő pályázatán 65 millió forintot nyert a celldömölki cég, ebből 65 új munkatárs felvételét finanszírozzák majd. Szak- és betanított munkásokat százalékban foglalkoztatnak. A Foglalkoztatási Hivatal prognózisa is azt igazolja, nem lesz nehéz munkaerőhöz jutniuk az idén a cégeknek. Az elbocsátások főképp a betanított munkásokat érintik ebben az évben, de a vállalkozások közel egyharmada tervezi a szakképzett fizikai dolgozók létszámcsökkentését is. A finn tulajdonú Elcoteq tenderén nyertes Getwork Hungary közel ezer új munkatársat kölcsönöz majd. Míg a száz százalékban külföldi tulajdonban lévő vállalatok 14 százaléka alkalmaz kölcsönzött munkaerőt, addig a magyar cégek mindössze 1,6 százaléka Hír. Spanyolország kész feloldani a magyarokra és a többi új uniós tagállam polgáraira vonatkozó munkavállalási tilalmat jövő májustól, nyilatkozta egy napilapnak Alberto Navarro a spanyol Európa-ügyi államtitkár Hétfőtől bezárják az Ikarus Alkatrészgyártó Kft. szegedi üzemét, és elbocsátanak 156 dolgozót. Az üzem felszámolását a tulajdonos, az Ikarus Holding kezdeményezte. Az Ikarus pénzügyi helyzete az utóbbi időben fokozatosan romlott. Adósságokat halmoztak föl, az utóbbi időben a béreket sem tudták pontosan fizetni. Piaci kereslet viszont volt a termékeire. Az anyavállalat megrendeléseire is készítettek pótalkatrészeket, gyártottak ajtókat a NABI Rt.-nek, egyéb alkatrészeket német és francia cégek számára, de minőségi problémák merültek fel. A géppark korszerűsítésére régóta nem jutott pénz. A szegedi gyárba pénteken mennek be utoljára a munkások, akik attól tartanak, hogy nem kapják meg sem az elmaradt bérüket, sem a felmondási időre járó bért, sem a végkielégítést. A bérgarancia-alapból csak hónapok múlva jutnak pénzhez. Az elbocsátott dolgozók nem tudnak a szakmájukban elhelyezkedni, mert a városi vasipari üzemek szinte kivétel nélkül megszűntek, vagy csak néhány főt foglalkoztatnak Hír. Az osztrák tulajdonú, tolnai Karolina gyár bezárja kapuit. 314 dolgozót bocsátanak el, okként a rendkívül erős kínai konkurenciát jelölték meg. Ez a gyár volt a környék egyik legnagyobb foglalkoztatója Augusztusban ötven, majd októberben újabb ötven munkaügyi ellenőrt vesz fel az OMMF. A kormány a felügyelőktől, a munkaügyi szerződés nélküli foglalkoztatás visszaszorítását várja. Kordás László, az FMM politikai államtitkára szerint a feketefoglalkoztatás aránya 35 százalékos. Amennyiben 35 ezer dolgozó munkaviszonyát sikerülne legalizálni az idén, az hárommilliárd forintos többletbevételt jelentene a költségvetésnek. A létszámbővítés 2005-ben 200 millió forintba kerül az államnak, amit az általános tartalékból fedez. Az OMMF havonta ágazatokra bontva végzett célirányos ellenőrzéseket a feketefoglalkoztatás csökkentése érdekében. Márciusban 1680 munkáltatót ellenőriztek az építőiparban, a vizsgálat munkavállalót és 4939 munkaeszközt érintett. Összesen 1437 munkáltatónál találtak szabálytalanságot, és mintegy 5341 munkavállalót foglalkoztattak szabálytalanul. Az ágazatban kiszabott 517 munkavédelmi bírság összértéke 81,4 millió forint volt. Áprilisban az élelmiszeripar területén végzett ellenőrzések 907 munkáltatónál tártak fel hiányosságokat, 54 esetben szabtak ki bírságot. Június elején a fémmegmunkálógépeket és azok kezelésére 72

73 FOGLALKOZTATÁS vonatkozó szabályok betartását, júniusban és júliusban pedig a mezőgazdasági munkák körülményeit vizsgálták a felügyelők Hír. Júniusban több mint nyolcezer frissen végzett diák jelentkezett a munkaügyi kirendeltségeknél, várhatóan augusztusban és szeptember elején még többen kérnek segítséget az álláskereséshez. A diploma már nem nyújt biztonságot a munkaerőpiac mozgásaival szemben, az alacsonyan iskolázottak közül viszont sokan be sem kerülnek a munkaerőpiacra. Az új belépők 9,5 százalékának van diplomája, középiskolában 37,5, érettségit nem adó szakmunkás és szakiskolában 24,5, általános iskolában 28,5 százalékuk végzett. A Start program is segíti a munkakezdést. Októbertől a munkába állás utáni első évben egységesen 15 százalékos, a másodikban 25 százalékos közterhet kell fizetni munkáltatójuknak a jelenlegi csaknem 35 százalék helyett, ami a 11 százalékos egészségügyi, 18 százalék nyugdíj, 3 százalék munkaadói és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulásból áll. A támogatás bruttó kilencvenezer forintos fizetésig jár. A fiatalok Egészségbiztosítási Pénztártól kérhetnek igazolást a jogosultságra, a biztosító egy kártyát állít ki, azon a taj számot tünteti majd fel. Mintegy ezer diplomás pályakezdő pedig ösztöndíjasként dolgozhat az államigazgatásban a munkaügyi tárcánál meghirdetett központi pályázat útján. A jelentkezőket az államigazgatásban megegyezés szerint 9-12 hónapig foglalkoztatják heti 30 órában legalább havi bruttó 90 ezer forintért Szegedi Pick Rt. augusztus 1-jével 77 húsüzemi dolgozónak mond fel. Az eredeti létszámleépítési terv szerint 160 dolgozónak kellett volna távoznia. A tervezettnél kisebb létszámleépítést az tette lehetővé, hogy az utóbbi hónapokban javult a cég piaci helyzete. Áruértékesítési gondjaik csökkentek, a termelés a korábbinál kedvezőbben alakult. Az augusztus folyamán távozó dolgozók között szerepelnek a marketingosztály tagjai is. Az ő menesztésüket azzal indokolták, hogy a cég szakmai befektetője, a Délhús Rt. a párhuzamos tevékenységeket folyamatosan megszünteti a szegedi gyárban Várhatóan a kölcsönmunkaerőt alkalmazó vállalatok is büntethetők lesznek feketemunkáért, ezt sugallja a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó törvény módosítását célzó javaslat. Az új szabályzat tiltani fogja azt, hogy egy vállalkozás kiszervezze az alkalmazottait, s így spóroljon a bérköltségen. Nem kaphat kevesebb bért a kölcsönmunkás, mint a kölcsönvevő cégnél alkalmazotti státusban dolgozó, ha jogszabályi szintre emelkednek a most készülő, a kölcsönzés intézményére vonatkozó szabálymódosítások. Kivételt képezne, ha előtte munkanélküli volt, vagy ha legfeljebb harminc napra kölcsönözték. A jogszabálytervezet nem titkolt célja, hogy a kölcsönzötteknél fokozza a munkavállalói jogbiztonságot. Így például megtiltja, hogy a kölcsönbe vevő olyan dolgozót vegyen kölcsön, akit korábban hat hónapnál nem régebben még alkalmazottként foglalkoztatott. Küzmös László, a Getwork Hungary szakmai igazgatója szerint ez a regula a kiszervezést tiltja, s ez szintén hátrányosan érintené a multinacionális cégeket. Számukra akkor előnyös a kölcsönzés intézménye, ha a külföldi anyavállalat létszámstopot vagy csökkentést hirdet. A kölcsönzéssel ugyanis nem kell több állandó alkalmazottat regisztrálniuk, a kifizetett díjat pedig más költségnemben számolják el. A kiszervezéssel optimalizálható a létszám, s spórolni lehet a bérköltségen is. Tavaly több mint 52 ezren dolgoztak kölcsönmunkásként. 73

74 FOGLALKOZTATÁS Legtöbbjük a fővárosban, Komárom-Esztergom és Fejér megyében kapott munkát. Közülük közel huszonegyezren határozott idejű szerződéssel jutottak ideiglenes poszthoz, míg munkás határozatlan időre szóló állást kapott. Az új módosítás bevezetné, hogy a határozott idejű jogviszony időtartama az öt évet nem haladhatja meg. Ez azért tűnik életszerűtlennek, mert a Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint tavaly a kikölcsönzési esetek átlagos időtartama a határozott idejű foglalkoztatásnál hatvan nap volt, de a határozatlan idejűnél sem érte el a négy hónapot. A legnagyobb munkaerőkölcsönzőket tömörítő SZTMSZ nemrég azt szorgalmazta a szaktárcánál: azzal fehérítsék a feketemunkát, hogy a kölcsönbe vevő cégek is legyenek büntethetők illegális foglalkoztatás esetén. Csapos Noémi úgy tudja, a módosítások között szerepel egy erre vonatkozó szigorítás, amely szerint a kölcsönvevő vállalatnak minden esetben nyilatkozatot kell kérnie a kölcsönadótól arra vonatkozóan, hogy a dolgozónak van-e érvényes munkaszerződése. Fontos lenne, hogy a munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvény is igazodjon a kölcsönzésre vonatkozó új szabályozáshoz, és mondja ki: a kölcsönbe vevő nem kezdheti meg addig a kölcsönmunkások foglalkoztatását, amíg a nyilatkozatot nem kapta meg fogalmazott az SZTMSZ alelnöke. A kölcsönvevőnek az ideiglenesen foglalkoztatottak létszámáról, a munkavállalás feltételeiről jelenleg évente egyszer kell beszámolnia az üzemi tanácsnak, illetve a szakszervezetnek az új szabályozás szerint már negyedévente terheli ez a kötelezettség. Az SZTMSZ lobbizott a munkaügyi tárcánál, hogy a próbaidő intézményét vezessék be a munkaerő-kölcsönzésnél is. Az új szabályozás kimondja, hogy a próbaidő alatt azonnali hatállyal felmondhat a foglalkoztató a dolgozónak, a próbaidő mértékéről külön nem, csak a munka törvénykönyve alapján rendelkezik. Az SZTMSZ elképzelése szerint határozott idejű munkaszerződés esetén legalább egy nap lenne a próbaidő, vagy a szerződött napok 20 százaléka. A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó új szabályzók elkészültét július 27-re ígérte a szaktárca A közszférában az első negyedévben 1,4 százalékos, azaz legalább tízezer fős létszámcsökkenés történt, derül ki a KSH adataiból. Sok helyen azért bocsátották el, mert csak így tudták kigazdálkodni a többi munkatárs béremelését. Nincs külön elbocsátási terv az idei évre vonatkozóan, mindössze arról van szó, hogy a tavaly ősszel megindított program egy része az idei évre tolódott át indokolta a legújabb statisztikai adatokat Kőszegi Márk. A Pénzügyminisztérium sajtóosztályának helyettes vezetője közölte: a költségvetés biztosította a megfelelő keretet azoknak a tárcáknak, ahol az előírt racionalizálási feladatokat csak leépítéssel tudták megoldani. A KSH szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete az év első öt hónapjában 157,2 ezer forint volt, ami 11,5 százalékos emelkedést jelent éves összevetésben. A bérnövekedés oka, hogy a költségvetési dolgozók az átütemezés miatt idén januárban egységesen kapták meg egyhavi juttatásukat. A közszféra dolgozóinak bruttó átlagkeresete így 20 százalékkal 191,3 ezer forintra nőtt, a versenyszférában ezzel szemben mindössze 7,2 százalékkal, 143 ezer forintra nőttek a bruttó bérek. Fehér József, a MKKSZ főtitkára szerint az elbocsátásokkal járó létszám-takarékossági intézkedéseknek sem szakmai indítékuk, sem költségvetési megtakarításuk, sőt hatékonyságnövelő hatásuk sem volt. Utalt arra, hogy főként vállalkozói 74

75 FOGLALKOZTATÁS körökben a gazdaság versenyképességét a közigazgatási, közszolgálati létszámoktól féltették. A mostani százezer körüli köztisztviselői kar az európai uniós összehasonlításban a lista alsó harmadába tartozik. A szakszervezeti vezető szerint a kormánynak meg kell magyaráznia, hogy miért növekszik majd a közigazgatás létszáma. A növekedés szerinte ugyanis elkerülhetetlen lesz: a feladatok nem csökkennek, az uniós elvárások ugyanakkor növekednek, vagyis az EU bürokráciája több szakembert követel majd. Mindazonáltal a szakszervezet a köztisztviselői karral és a köztisztviselők szakmai szervezetével közös levélben kereste meg a napokban Kóka János gazdasági minisztert, hogy egy nyár végi szakmai-érdekvédelmi tanácskozáson adjon tájékoztatást a várható reformokról, a közigazgatási rendszer megújításának kormányzati koncepciójáról. A levélírók azt ígérik a miniszternek, hogy viszonzásul ők is kifejtik, miben látják a politikusok, a parlamenti és az önkormányzati döntéshozók szerepét a közigazgatás hatékonyságának javításában A gyakorlati oktatást javítani kell, a munkaerő-piaci igények kielégítésre várnak, a kereslet-kínálat összehangolásához pedig megfigyelői és ellenőrzési rendszer alkalmazására van szükség, ezekre a teendőkre helyezték a hangsúlyt a térségi szakképzési stratégiák. Mind a hét régióban fejlesztési terv készült arra, hogyan csökkenthető az akut szakmunkáshiány. Jelenleg Közép-Magyarország szenved leginkább a szakmunkáshiánytól. Az oktatási intézmények tanulólétszámát vizsgálva, míg 1991-ben a diákok 27 százaléka választotta a gimnáziumot, 32 százalékuk pedig a szakiskolát, addig tavaly a fiatalok 40 százaléka volt gimnáziumi tanuló, szakiskolában csak 15 százalékuk szerzett szakmát. A régió középtávú szakképzés-fejlesztési terve szerint egy karrierépítési tanácsadói hálózat kiépítése segítheti a fiatal szakmunkások számának növekedését. A nyugat-dunántúli fejlesztési stratégia szerint is intenzívebb információkat kell kapniuk a fiataloknak a munkaerőpiac igényeiről. Az itteni vállalkozások a fizikai szakmunka rangjának növelését sürgetik. Az országos stratégia több helyi elvárást is beemelt a as fejlesztési időszak feladatai közé. A fizikai munka rangját emelheti az oktatási tárca Út a szakmához elnevezésű ösztöndíjprogramja, ahol a tanulókat egy mentori feladatokat ellátó tanár készíti fel a szakmaválasztásra. Közép-Magyarország régióban 320, a többiben régiónként 280 tanuló támogatását finanszírozza ez a program. A szakképzés stratégiájában komoly szerepet szán a vállalkozásoknak a Kamara. A régiók vállalkozásai elégtelennek tartják a gyakorlati oktatást. A munkaadók és diákok között létrejövő és szaporodó tanulószerződések javíthatnak a helyzeten. Ebben az évben összesen ilyen együttműködés köttetett. MKIK elnöke szerint a tanulószerződés intézménye 2006 őszétől a felsőfokú szakképzésre is kiterjed majd. Ez bővíti a képzésben részt vevők gyakorlati tudását, elhelyezkedését is segítheti. Dél-Dunántúl régióban a cégek úgy vélik, egy tanácsadói központ és a hozzá kapcsolódó hálózat kialakítása javíthatná a szakképzést. Olyan adatbázisok létrehozását javasolják, amely áttekinthetővé teszi a régió humánerőforrás-kapacitását Augusztus elsejétől a háztartási alkalmazottak alkalmi munkavállalói könyvvel is foglalkoztathatók. A Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke nem vár áttörést az új rendszertől, nem gondolja, hogy a könnyítés arra ösztönözné az eddig adómentesen fizetőket, hogy ezután legálisan, kék 75

76 FOGLALKOZTATÁS könyvvel foglalkoztassák őket. Az alkalmi munkavállalásra vonatkozó szabályok szerinte túl bonyolultak, nem várható el, hogy ezeket betartsák. Papp István az OMMF elnök elmondta, a háztartási alkalmazottak foglalkoztatási körülményeinek vizsgálati módszere még kidolgozás alatt áll, az viszont már valószínű, hogy a munkaügyi felügyelőknek nem lesz lehetőségük a magánlakásokban ellenőrzést tartani. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély lakásában az adóellenőr akkor jogosult ellenőrzést lefolytatni, ha az adókötelezettség a lakással mint vagyontárggyal kapcsolatos, vagy az adózó jövedelme a lakás hasznosításából származik, vagy valószínűsíthető, hogy a lakásban vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet bejelentés nélkül végeznek. Annak érdekében, hogy a háztartási alkalmazottak legális foglalkoztatására ösztönözze a magánszemélyeket a kormányzat, még személyi jövedelemadó-kedvezményt is bevezettek. Augusztus elsejétől az összevont adóalap adóját csökkenti a foglalkoztató magánszemély nevére szóló, számviteli elszámolásra alkalmas bizonylattal igazolt közteherjegy értékének a 75 százaléka. A háztartási alkalmazottat foglalkoztató magánszemély számára az szja-törvény előírja, hogy az általa alkalomszerűen foglalkoztatottakról egy részletező nyilvántartást vezessen. Ebben rögzíteni kell a munkavállaló természetes azonosító adatait és adóazonosító jelét, az alkalmi munkavállalói könyv sorszámát, a kifizetett munkadíjat, a beragasztott közteherjegy értékét s a munkavállaló aláírását is. Az új rendszer előnye az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállaló számára, hogy nyugdíjjogosultságot szerez ilyen formában történő foglalkoztatása idejére is. A közteherjeggyel a nyugdíj-, az egészségügyi járulékot, a munkaadói, a munkavállalói szolidaritási kötelezettséget s az egészségügyi hozzájárulást is megfizetik. Az alkalmi munka révén szerzett jövedelem abban az esetben adómentes, ha a magánszemély alkalmi munkavállalásból származó jövedelme nem haladja meg az éves minimálbér összegét, e mellett lehet még adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelme. Augusztus elsejétől nappali tagozatos diák is dolgozhat amkönyvvel, sőt külföldi is végezhet így munkát Egyszerre lesz szigorúbb és elnézőbb is a vállalkozásokkal szemben az OMMF. Eddig sok esetben formai jogsértés miatt szankcionáltak a felügyelők, a jövőben azonban más szempontok érvényesülnek az ellenőrzések során. Az elnök június elsejével országos célvizsgálatot rendelt el, amelynek során a felügyelők főleg a feketemunka leleplezésére koncentráltak. Július közepéig 1600 céget vizsgált a hatóság, és 5334 feketemunkást talált. A 900 kiszabott munkaügyi bírság eredményeként 266 millió forint büntetést kell fizetniük az illegális foglalkoztatóknak. Az idei év első hat hónapjában félmilliárddal több munkaügyi bírságot szabott ki a szervezet, mint az előző év hasonló időszakában. A bírságok összege meghaladja az 1,2 milliárd forintot. Az első fél év szabálytalanságaiból kiderült, a szankcionált 9441 cég egynegyede nem jelentette be a dolgozóit, illetve nem kötöttek velük munkaszerződést. A célvizsgálat tovább folytatódik a mezőgazdaság, építőipar és vendéglátás mellett a szolgáltató szektor többi területe, ezenkívül a személy- és vagyonvédelem számíthat leginkább a munkaügyi felügyelők megjelenésére, amelyek kölcsönzött munkásokat foglalkoztatnak. Várhatóan januártól változó munkaügyi 76

77 FOGLALKOZTATÁS ellenőrzésről szóló törvény tervezett módosításait augusztus 4-én tárgyalja az OÉT. Egyelőre nem tudni, hogy a munkaadói oldal hogyan reagál az OÉTülésen a javaslatra, miszerint a jelenleg kiszabható munkaügyi bírság alsó határa ötvenezerről harmincezerre csökkenne, a felső határa viszont hatmillióról húszra emelkedne. Igaz, a kisebb vállalkozások alacsonyabb összegre lennének büntethetők. A húsz főnél kevesebb dolgozót foglalkoztatókra így maximum tízmilliós szankció várhat Tömegesen bocsátják el a tapasztalt tanárokat az egyetemekről és a főiskolákról egy januárban életbe lépett jogszabályra hivatkozva, amely a 65. életévüket betöltött tanárok közalkalmazotti jogviszonyának azonnali megszüntetését írja elő. Bár a törvény az Országgyűlés május 30-i döntése értelmében hatályát vesztette, kérdés az, hogy vajon hány professzort, illetve pedagógust vesznek vissza eredeti állásába azok közül, akiket a jogszabály csaknem féléves hatálya alatt elbocsátottak. A fűnyíróelvszerű elbocsátások a felsőoktatás megbénulásához vezethetnek, mert a leépítéseknél csak az életkort veszik figyelembe, és egyáltalán nem mérlegelik, hogy ki milyen teljesítményt nyújtott eddig. Vannak olyan szakok ahol nincs utánpótlás, vagy ha van, akkor frissdiplomás oktató és nem rendelkeznek megfelelő tapasztalattal. A középkorúak egyáltalán nem képviseltetik magukat. Ez súlyos minőségi romláshoz, vezethet. Morálisan fejlettebb országokban ezt úgy oldják meg, hogy a kutatásból már ötven-hatvan éves kora körül kivonják a kutatót, és egyre intenzívebben foglalkoztatják az oktatásban, mert ott számít igazán a felhalmozott tapasztalat. Az ominózus jogszabály miatt még januárban Alkotmánybírósághoz fordult a Pedagógusok Szakszervezete. Varga László elnök szerint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, és sérti az egyenlő bánásmód elvét. A szakszervezeti vezető szerint az a kitétel, amely alapján azonnal és automatikusan megszüntetik a 65. életévüket betöltő pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát, ellentétes a minden embert megillető szociális biztonsághoz való joggal is, mivel egyesek így az öregségi nyugdíjtól is eleshetnek Újszerű munkaerőpiaci előrejelzések készít a jövőben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat. Negyedévenként és megyénként összesítik, hogy az adott területen milyen szakmákban bocsátottak el munkavállalókat, illetve milyen szakmákban vettek, vagy vennének fel dolgozókat a cégek. Július elején valamennyi munkaügyi központ elkezdte az adatgyűjtést, az ezen alapuló előrejelzések a negyedév végétől lesznek elérhetők Hír. Hazánkban a második negyedévben is 7,1 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. Egy évvel ezelőtt ugyanez a mutató még csak 5,8 százalékon állt. A KSH tegnap közzétett felmérése szerint a munkanélküliek száma az idén a második negyedévben 299,5 ezer volt; míg az első negyedévben 303 ezren, 2004 második negyedévében pedig 241,6 ezren voltak munka nélkül. A megegyező első és második negyedéves számok azt mutatják, hogy idén nem érvényesült az a korábbi években jellemző tendencia, hogy a mezőgazdasági munkák megkezdésével idényjelleggel csökkenne a munkanélküliség. A második negyedév átlagában a éves népesség 54,3 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, míg a munkavállalási korúak 64,6 százaléka minősült gazdaságilag aktívnak. A évesek 77

78 FOGLALKOZTATÁS munkanélküliségi rátája 19,3 százalékos volt. Az ebbe a korosztályba tartozók aránya az összes munkanélkülin belül 21,8 százalék volt, ami lényegében azonos az egy évvel előttivel. A munkanélküliek csaknem fele egy éve vagy annál is régebben keres állást; a munka nélkül töltött idő átlagosan 16,5 hónap. A magyarországi régiók foglalkoztatottsága nem változott jelentősen második három hónapjához képest. Közép- Magyarországon a legkedvezőbb a helyzet, itt a éves népesség 56,5 százaléka volt foglalkoztatott. Legnehezebben Észak-Magyarországon lehet munkát találni, ahol a foglalkoztatottsági mutató mindössze 43,7 százalékos. Amíg a foglalkoztatottság stagnált 2004 második negyedévéhez képest, a munkanélküliség valamennyi régióban erőteljesen emelkedett. A legnagyobb, 2,1 százalékpontos változás az Észak-Alföldön következett be, ahol a munkanélküliségi ráta 8,9 százalékosra növekedett. A legmagasabb munkanélküliségi rátát, 10,6 százalékot, Észak-Magyarországon mérték, míg a legalacsonyabbat, 5,1 százalékkal Közép-Magyarországon. Jelenleg százezer emberrel kevesebb dolgozik Magyarországon, mint amennyit a kormány az Európai Uniónak tavaly decemberben megküldött konvergenciaprogramban, az idei esztendőre kitűzött célként meghatározott. A program szerint a foglalkoztatottak számának az év végéig csaknem el kellene érni négymillió főt, ehhez képest ma 3,891 millió ember dolgozik. Ez ötezer fővel több, mint az év első negyedében, háromezerrel elmarad a tavaly április júniusban mértnél. Ezzel az Európai Unióban az utolsó helyen állunk Hír. Tavaly májusi indulás óta összesen 3,169 millió bejelentés érkezett az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázisba. Ebből 1,441 millió új munkaszerződés megkötésére vonatkozott. A nyilvántartási rendszerben elvileg valamennyi, a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó foglalkoztatott szerepel. Az idei nyolc százalékos bejelentés-növekedés egyrészt a munkaerőpiacon tapasztalható élénkebb mozgással függ össze, másrészt elkezdődött az Országos Nyugdíjbiztosítótól, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól átvett, május 1-je előtti adatok munkáltatói pontosítása. Az év végéig valószínűleg megtörténhet az adatok teljes körű átvizsgálása. Az első fél évben 150 ezer munkaadó jelentett be munkaviszony létesítésére, megszűnésére vonatkozó adatokat. A munkaadók 25 százaléka, főként a nagyobb munkaerő-forgalmat lebonyolító cégek már a kiváltott PIN kóddal, az interneten vagy a telefonos ügyfélszolgálaton keresztül teljesítik bejelentési kötelezettségüket. A gyarapodó munkaügyi adatállományból a munkavállalók is lekérdezhetik a munkaviszonyukról nyilvántartott adatokat. Az EMMA-ba a munkáltatóknak tavaly május óta 24 órán belül be kell jelenteniük új alkalmazottaikat. Az adatbázis tartalmazza a nyugdíjbiztosító as adatait és az OEP 2004 májusáig vezetett nyilvántartását. Így a munkavállaló, arról, hogy bejelentetten dolgozott-e 2002-ig az EMMA-ból kaphat információt, de arról nem, hogy ez idő alatt mennyi járulékot fizetett utána alkalmazója Az FMM, illetve a Foglalkoztatási Hivatal internetes oldalán közzétett, a regisztráció alapján készült adatok eltérnek a KSH felmérésének adataitól. A KSH felmérésében alapkövetelmény, hogy az illető rendszeresen keressen munkát, a regisztrációhoz eddig ez nem volt feltétlenül szükséges. A KSH a nemzetközi összehasonlításra alkalmas módon, a negyedévente felkeresett 32 78

79 FOGLALKOZTATÁS ezer háztartás, 65 ezer személy megkérdezésével számítja a munkanélküliek számát. Az így nyert adatok körülbelül 100 ezerrel kevesebb munkanélkülit jeleztek. A regisztrált és a felmérés szerinti munkanélküliek száma egyaránt 1993-ban volt a legtöbb. A regisztráltak száma például csaknem elérte a 700 ezret. A korábbi évben, 1992-ben még 550 ezer volt ez a szám. A felmérés szerinti szám is 1993-ban volt a legmagasabb 500 ezret meghaladó mértékkel. Nagyjából egyenletesen csökkent 100 ezres különbséggel a két munkanélküliségi szám 1993-tól 2002-ig. Akkor már 350 ezer alatti volt a regisztrált munkanélküliek száma. A felmérés szerinti adat 2001-re már 200 ezer közelébe került. A regisztráltak száma éves átlagban 2003-ban 357 ezer, a 2004-ben 376 ezer volt. A regisztrált munkanélküliek száma júliusban volt, ez több mint az egy évvel ezelőtti , viszont kevesebb mint az első negyedéves as átlag - derül ki az FMM, illetve a Foglalkoztatási Hivatal internetes oldalán közzétett adatokból. Májusban volt a júliusival csaknem egyező a regisztráltak száma. Áprilisban , júniusban munkanélkülit tartottak nyilván a munkaügyi kirendeltségek. A KSH felmérés szerint a munkanélküliek száma az idén az első negyedévben , a második negyedévben volt Európa egyre több országába mehetnek dolgozni a magyarok. Nagy-Britannia az egyike lett a kedvenceknek a külföldön dolgozni szándékozó magyarok körében, Ausztria és Németország mellett. Elsősorban az orvosokra és a gyógyszerészekre, ápolónőkre van nagy kereslet. Számos álláslehetőség kínálkozik az alacsonyabb fizetést biztosító területeken is: elsősorban házi betegápolókat, építőipari munkásokat és repülőtéri biztonsági embereket keresnek Nagy-Britanniában, korábban nagy volt az igény a vendéglátó-ipari szakemberek, kamion- és buszsofőrök iránt. Írországban eddig több mint kétezer magyar talált munkát. Az Eures szakembere a külföldi munkavállalás esetében kihangsúlyozta, hogy nyelvtudás nélkül nehéz boldogulni. Dánia, Finnország, Hollandia, illetve Norvégia részéről várható, hogy a csatlakozás második évfordulója, május elseje előtt könnyíti a magyarok munkavállalásának feltételeit. Az EU régi tagállamaiban a szabad munkavállalást felajánló Egyesült Királyságot, Ír- és Svédországot kivéve összesen hét évig tart az átmenet addig, mire teljes jogok illetik meg a ben csatlakozott új tagok munkavállalóit Demonstrációt tervez szeptember közepére Budapesten a Húsipari Dolgozók Szakszervezete (HDSZ), ha nem sikerül zöldágra vergődnie augusztus végéig az agrártárcával. Egyelőre még nem kaptak választ a húsipari dolgozók arra a Gráf József földművelésügyi miniszternek eljuttatott levelükre, amelyben felhívták a miniszter figyelmét a húsiparban kialakult tarthatatlan helyzetre. A Húsipari Szakágazati Párbeszéd Bizottság legutóbbi ülésén a résztvevők megfogalmazták, hogy a hazai húságazat helyzete egyre romlik. A HDSZ a demonstrációval a munkahelyek megőrzése mellett a magyar termékek védelmét és az ágazat versenyképességének növeléséhez szükséges intézkedések mielőbbi meghozatalát szeretné kikényszeríteni. A magyar vállalatok az uniós versenytársakhoz képest többletköltséggel működnek, s a nagy kereskedelmi láncokkal szemben kiszolgáltatott helyzetben vannak, és ezt csak fokozza az erős piaci verseny. A húsipari fogyasztói árak évek óta stagnálnak, s jóval alacsonyabbak az európai átlagnál, ami szintén gátat szab a jövedelmező termelésnek. Menczel Lászlóné, a Hússzövetség titkára, 79

80 FOGLALKOZTATÁS hangsúlyozta, hogy a húsfeldolgozók legalább költségeik megtérülését szeretnék elérni, és természetesen némi hasznot is szeretnének termelni. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy jelentős számú kis húsüzem szűnt meg, mert nem teljesítették vagy nem tudták teljesíteni a vágóhidakon az uniós előírásokat. Ezt tetézte, hogy a kapuvári Ringa Rt.-től nyolcszáz, a céghez tartozó soproni marhavágóhídtól 130 embert küldtek el, míg a Pick tulajdonába került ceglédi húsüzemben mintegy 300 embernek mondtak fel, magától a Picktől először 200 főt bocsátottak el, most ismét 200 ember munkája szűnik meg. A Zalahús csődje 700 munkahely megszűnésével járt, a Gyulai Húskombináttól pedig 350 dolgozót küldenek el. Mindemellett az ágazati szakemberek folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a húsipar válsága az egész mezőgazdaságra kihat. Az ágazati problémákra a Magyar Sertéstartók Szövetsége is felhívta az agrárminiszter figyelmét, amikor a közelmúltban a szervezet képviselői egy tizenhat pontos listát adtak át Gráf Józsefnek. A szövetség a likviditási problémák kiküszöbölését, a stabilabb piaci szereplés érdekében pedig jogszabályi változásokat vártak, és javasolták egy piacvédelmi alap felállítását is Egy beszállítója indított felszámolást néhány hónapja az egyik legnagyobb hazai faipari cég, a Sofa Rt. ellen. A társaság árbevétele az utóbbi években egyre csökkent. Ezt azzal magyarázzák, hogy a piaci kereslet az olcsóbb áruk felé tolódott el. A cég minden tartalékát felélte, fizetésképtelenné vált, az utóbbi hónapokban a bérfizetés is akadozott. Próbálkoztak tőkebevonással, de sikertelenül. Augusztus tizenkilencedikével felmondtak a dolgozóiknak. A dolgozók közül vannak, akik úgy tudják, hogy munkabérükből levonták a közterheket és a biztosításokat, de ezeket nem fizették be, ezért részükről fennáll a rendőrségi feljelentés lehetősége is. Járandóságukat a bérgaranciaalapból és a felszámolás, érékesítés, valamint a tartozások kifizetése után maradt összegből fizetik ki. A 92 százalékban magánszemélyek kezében lévő cég részvényeinek egy részének a dolgozók a tulajdonosaik. Ők csak akkor juthatnak részvényeik ellenértékéhez, ha a céggel szemben meglévő valamennyi hitelezői igény és a felszámolási költségek is megtérültek. Egyelőre ennek kicsi az esélye. Véglegeset csak a hitelezői igények bejelentése után lehet tudni Összesen hat, a munka világát érintő pályázat beadási határideje jár le augusztus 31-én. Az egyik kiírás ezek közül kétszázmillió forintos keretösszeggel támogatja a foglalkoztatásbővítést. Információtechnológiai, pénzügyi, számviteli, üzletviteli szolgáltató, tanácsadó, telefonos ügyfélszolgálati profilú vállalkozások juttathatják el hó végéig projektjüket a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz. Új munkahelyenként maximum kilenc hónapon át a felmerülő havi bérköltség és annak járulékai összegének hatvan százaléka számolható el, ha a beruházást követően munkanélküliek foglalkoztatására kerül sor. Ha nem munkanélkülit alkalmaz a cég, akkor a költségek ötven százalékát téríti a tárca. Közhasznú szervezetek és önkormányzatok is indulhatnak az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) kiírásán, ha a gyermekvédelmi szakellátásból nagykorúvá válásuk miatt kikerült, szakképzetlen, munkanélküli fiatalok munkaerő-piaci és társadalmi integrációját kívánják elősegíteni. A programokhoz a támogatási keret 67 millió forint. Az OFA olyan modellek 80

81 FOGLALKOZTATÁS kialakítását segíti, amelyek használaton kívül álló épületek felújításán, átalakításán keresztül oldják meg a fiatalok fejlesztését, képzését és elhelyezését. Az OFA egy másik, hó végéig aktuális pályázati kiírása a romák foglalkoztatását vállaló mikro- és kisvállalkozásokat támogatja. Azok a kkv-k nagyobb eséllyel indulnak, amelyek 25 évnél fiatalabb vagy 45 évesnél idősebb romákat alkalmaznak. A humánerőforrás-fejlesztés operatív program 1,426 milliárd forintos pályázati összege két célt támogat. Egyrészt a munkanélküli, inaktív, illetve az elbocsátástól fenyegetett nők számára nyújthat munkaerő-piaci szolgáltatásokat, képzést a pályázó. A második komponensként a működő vagy induló női vállalkozásoknak adhatók személyre szabott szolgáltatások. A Fővárosi Munkaügyi Központ a munkanélküliek önfoglalkoztatóvá válását támogatja egy hónap végéig aktuális pályázattal. Ehhez az állástalan akkor is hozzájuthat, ha valamely már működő vállalkozáshoz csatlakozik vagy egyéni vállalkozóként, őstermelőként, illetve szövetkezeti tagként létesített vállalkozási jogviszonyban oldja meg önmaga foglalkoztatását. A hatodik, a munka világát érintő pályázati lehetőség, nem biztosít forráslehetőséget a cégeknek, ám elismerést nyújt azoknak. A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok valamint költségvetési szervek, amelyek a megváltozott munkaképességűeket integrált módon foglalkoztatják, rugalmas és toleráns légkört biztosítanak nekik a munkahelyen, a munkaügyi tárca (Az év akadálymentes munkahelye 2005 c.) díjára lehetnek jogosultak Hír. Az OMMF munkatársai az első fél évben telephelyet ellenőriztek. A szabályszegő vállalkozások száma 9441 volt. Az összesen kirótt munkaügyi bírság 1,2 milliárd forint volt, mértéke hétszázalékos növekedést mutat. A ki nem fizetett bér, a kollektív szerződésben megállapított javadalmazástól való eltérés és a bérpótlékra vonatkozó szabályok megsértése miatt 2200-nál is több vállalkozásra rótt ki a főfelügyelőség bírságot. A munka- és pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, a szabadságra, a készenlétre és az ügyeletre vonatkozó szabályok megszegése miatt kirótt bírságok az összes pénzbeni büntetés egyötödét tette ki. Közel negyvenháromezer dolgozót ért hátrány például a túlmunka, a szabadnapok ki nem adása, a munkaszüneti napon történő foglalkoztatás megsértése miatt. A munkaviszony megszűnésének bejelentéséhez kapcsolódó mulasztások miatt összesen 848 esetben bírságoltak az első hat hónapban. A munkaviszonnyal kapcsolatos bejelentéseket elmulasztók aránya is majdnem 20 százalékos volt. Ez utóbbi közel 17 ezer munkavállalót érintett. (A munka törvénykönyvének őszi módosításával e tekintetben türelmesebb lehet az OMMF a vállalkozásokhoz, mert az igazolások kiadására több időt adnak majd az új szabályzók. Ha például a munkaadó azonnali hatállyal mond fel egy dolgozónak, akkor képtelen azonnal elvégezni a szükséges adminisztrációt, így a törvényjavaslat szerint három munkanap haladékot kap az iratok pótlására.) 5311 olyan dolgozót lepleztek le a felügyelők, akiket a vállalkozások munkaszerződés nélkül foglalkoztatták. A büntetések egynegyedét a foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó szabályok megsértése miatt rótta ki az OMMF. Az első fél év során 584 vállalkozás azért kapott bírságot, mert külföldit foglalkoztatott szabálytalanul. Az OMMF tájékoztatása szerint a tavalyi év hasonló időszakához képest majdnem felére csökkent a renitens külföldi munkavállalók száma, így a kivetett bírság 81

82 FOGLALKOZTATÁS mértéke is megcsappant, közel hatvan százalékkal. A kirótt bírságok összege az év második félében még magasabb lehet, mivel szeptember elsejétől ötven új felügyelő áll munkába, majd októbertől újabb ötven. Így az ellenőrizhető telephelyek száma jelentősen megnőhet. Jövőre azonban akár rekordot is dönthet a bírságok mértéke, hiszen ha a munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvény jelenlegi tervezetét elfogadja ősszel a parlament, akkor megtöbbszöröződhet a kiszabható szankció mértéke is. A jelenlegi alsó határ kedvezőbb lesz, ötvenezerről harmincezerre csökken a legkisebb büntetés. A felső határ azonban drasztikusan megemelkedik, hatmillió forint helyett akár húszra is bírságolhatók lesznek a hazai cégek Hír. A 26 európai ország minimálbéradatait összegezte az élet- és munkakörülmények javításáért dolgozó európai alapítvány (European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions). A tanulmány a 2004-es értékekkel dolgozik. Az EU-tagországok mintegy háromnegyedében van kötelező minimálbér, míg a többi államban általában ágazati minimumok vannak érvényben. A kelet-közép-európai országok közül csak Szlovéniában magasabb a minimálbér euróra átszámított összege, mint hazánkban, több mint kétszeres a különbség. Csehországban nagyjából a magyarországival megegyező a minimálbér összege, ugyanakkor a csatlakozásra váró Romániában és Bulgáriában csupán harmada-negyede az itteninek. A régi EU-tagországok közül a mediterrán államokban a szlovéniai szintet alig meghaladó értékek a jellemzők, míg az északi országokban ezer euró felett van a legalacsonyabb kereset. A tavalyi adatok összevetésén túl a szakértők az elmúlt egy évtized fejlődését is elemezték. Ebből kiderül, hogy mind Kelet-, mind Nyugat-Európában jelentősen emelkedett a minimálbér értéke. A legnagyobb növekedés térségünkben volt, hiszen abszolút értékben itt volt a legalacsonyabb a kiindulási bázis, és a gazdasági növekedés dinamikája is itt tett lehetővé nagyobb arányú emelkedést. Magyarországon például között 60, között 105, majd között további 33 százalékkal nőtt az érdekegyeztetésen kialkudott országos minimálbér (az idén 53-ról 57 ezer forintra emelkedett, ám ez a felmérésben még nem tükröződik). Az európai országok minimálbér nagyságát az átlagos keresethez viszonyítva három csoportba lehet sorolni. Kelet-Közép-Európa legtöbb államában, valamint Spanyolországban százalék között van e mutató; Szlovákiában, Bulgáriában és Nagy-Britanniában százalék közötti értéket mértek, míg a régi EU-tagországok nagy részében a minimálbér megközelíti vagy eléri az átlagos kereset felét Hír. A július 20-án lezárt adatok szerint a nagyobb települések munkapiaci versenyelőnyben vannak a kicsikkel szemben, ez állapítható meg a Foglalkoztatási Hivatal településsoros munkanélküliségi adatait vizsgálva. Vannak olyan kistelepülések, ahol negyven százaléknál is magasabb az állástalansági ráta, a megyeszékhelyeken pedig szinte mindenhol alacsonyabb a megyei átlagnál. Pest, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér megyében a legjobb a helyzet, itt még az öt százalékot sem éri el a megyei munkanélküliség. Pest megyében Nagykovácsiban, Solymáron vagy Sóskúton a munkanélküliség még az egy százalékot sem éri el. Vas megyében még több ilyen hely van, a 217 településből több mint 130-ban nem haladja meg az egy százalékot az állástalanok aránya. Szombathelyen a több mint 53 82

83 FOGLALKOZTATÁS ezer potenciális munkavállalóból 2305-en nem dolgoznak. Budapesten közel 23 ezer hivatalos álláskereső van, közülük a legtöbben, 2704-en a VIII. kerületben élnek. Itt az öt százalékot is meghaladja, ám a főváros legtöbb kerületében a 3,5 százalékot sem éri el a munkanélküliségi ráta. Az ideális az lenne, ha minden megyében minimum három olyan multinacionális cég lenne, amely akár 3-4 ezer embert is képes foglalkoztatni, véli Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) alelnöke. Az SZTMSZ nemrég azt javasolta a munkaügyi tárcának, hogy hatékonyabban lépjen fel a működő-tőkebeáramlás ösztönzése és a külföldi befektetők megtartása érdekében. Javaslatuk szerint csökkenteni kellene a cégalapítás pénzügyi költségvonzatát, mérsékelni kell a foglalkoztatási terheket és jobb ország marketing szükséges. A rendelkezésre álló munkaerő minősége, a megye, illetve a település infrastruktúrája, a már megtelepedett cégek tevékenységi köre is befolyásolhatja a befektetői kedvet. Nem az olcsó munkaerő a befektetői döntés egyetlen szempontja. Csaposs Noémi szerint az állástalanok többsége legtöbbször nem is tud arról, hogy néhány tucat kilométerrel arrébb munkához juthatna. Vannak olyanok is, akik a rosszul szervezett hazai tömegközlekedés áldozatává válnak, és a foglalkoztató sem oldja meg az utaztatás gondjait. Nem szabad elfelejteni, hogy a munkanélküliek egy része csak papíron munkanélküli, egyébként pedig alkalmi munkából él vagy feketén dolgozik Hír. Júniusban 4,5 százalékkal voltak magasabbak a reálkeresetek, mint egy évvel korábban. A növekedés összhangban áll a gazdaság teherbíró képességével. A júniusi adat nagyjából jól tükrözi a teljes első fél év folyamatait, hiszen a január júniusi időszak rendszeres bruttó kereseteinek 7,5 százalékos átlagos emelkedése is ekkora reálbér-növekedést jelent. A bruttó bérdinamika mérséklődése versenyképességi és inflációs szempontból is kedvező. Költségoldalról nem okoz problémát a vállalkozásoknak, a keresleti oldalról pedig féken tartja az árak elszaladását, így a kamatcsökkentések is folytatódhatnak. A legmagasabb kereseteket a pénzügyi szektor kínálja, itt az átlagos bruttó bérek közelítenek a 350 ezer forinthoz A túlóra vagy a hosszú munkaidő a munka jellegétől függetlenül is jelentős mértékben megnöveli a balesetek és betegségek kockázatát, derül ki abból felmérésből, amelyet a jövő hónapban közöl az Occupational and Environmental Medicine című szaklap. A témával foglalkozó korábbi tanulmányok csak egyes foglalkozások, illetve iparágak esetében találtak összefüggést a hosszabb munkaidő és a gyakoribb balesetek, illetve megbetegedések között. Allard Dembe amerikai docens szerint viszont nem egyszerűen arról van szó, hogy a veszélyes munkát végzők általában is többet dolgoznak. A hosszú munkaidővel, de még inkább a túlórával járó fáradtság és stressz, valamint az a szorongató érzés, hogy már nem ezt kellene csinálni, a munka jellegétől függetlenül növeli a kockázatot. Több mint 110 ezer, 1987 és 2000 közötti amerikai foglalkoztatási időszak adatainak elemzése után. (A foglalkoztatási időszak egy munkavállaló egy cégnél eltöltött idejét jelenti, vagyis egy ember többször is a mintába kerülhetett.) A Dembe látókörébe került mintegy 5100 munkahelyi baleset vagy munkával összefüggő betegség több mint fele olyan alkalmazottakat sújtott, akik az átlagosnál hosszabb munkaidőben vagy túlórában dolgoztak. A statisztikai adatokat most első ízben életkorral, nemmel, iparággal és foglalkozással is 83

84 FOGLALKOZTATÁS kiigazítva a kutató megállapította, hogy a túlórában dolgozók 61 százalékkal nagyobb eséllyel szenvednek balesetet vagy betegednek meg. Ami a hosszú munkaidőt illeti, napi 12 óránál több munka 37, heti 60 óránál több pedig 23 százalékkal növeli a kockázatot. Az ingázással töltött idő ugyanakkor nem bizonyult veszélyesnek. Dembe 35 százalékos előfordulási aránnyal a csontrendszeri megbetegedéseket hozta ki listavezetőnek, ezeket pedig 25 százalékkal a vágások, sérülések követik. A heti munkaidő 48 órás maximálását ellenző Nagy-Britanniában az alkalmazottak 14 százaléka, 3,6 millió ember dolgozik heti 48 óránál többet. A brit szakszervezeti szövetség szerint a tanulmánynak rá kellene ébresztenie a munkaadókat, hogy nekik sem érdekük hosszú munkaidőt előírniuk alkalmazottaiknak Névery Tibor a szegedi Kossuth Nyomda ügyvezető igazgatója, csütörtökön jelentette be a munkásoknak, hogy bezár a cég szegedi telephelye. Az utóbbi hónapokban már negyven korábbi dolgozó távozott a cégtől, kilencvenketten pedig október 2-án kapják meg felmondóleveleiket. A problémák először az év elején jelentkeztek, ekkor már akadozott a bérek kifizetése, májustól pedig már egy teljes havi fizetéssel tartozott a nyomda a munkásainak. Július közepén sztrájkba léptek a dolgozók, mivel ekkorra a cégvezetés a májusi és júniusi munkabérükkel, étkezési jegyeikkel és a családi pótlék összegével tartozott nekik. A munkabeszüntetést tíz nap után felfüggesztették, mivel sem ez az akció, sem az érdekképviselet tárgyalásai nem vezettek eredményre. Haszontalan maradt harminc dolgozó budapesti demonstrációja. A cég anyavállalatának székháza elé szervezett tüntetés sem érte el célját. A tiltakozásokkal mindössze annyit sikerült elérniük, hogy a vállalat 17 ezer forintot átutalt számláikra, majd kiosztották nekik a még áprilisra járó ebédjegyeiket. Azóta viszont egy fillért sem kaptak. A mostani elbocsátás korántsem egyedülálló a csongrádi megyeszékhelyen. Az utóbbi egy hónapban 77 dolgozó került utcára a Pick Szeged Rt.-től, míg az Ikarus Holding szegedi gyárának felszámolásával 156 munkás veszítette el állását Álláskeresési alkalmasságuk alapján csoportosítják a munkanélkülieket. Az augusztus elsején indult programban a 173 munkaügyi kirendeltségből nyolcvan, megyénként általában három központ vesz részt. Az ügyintéző benyomása és egy számítógépre kidolgozott statisztikai program alapján dől el, hogy a jelentkező önállóan vagy segítséggel eredményesebb az álláskeresésben, és, hogy melyik csoportba kerül. Az első kategóriába azok tartoznak, akik az önálló álláskeresésre alkalmasak, eligazodnak az öninformációs pulton. A másodikba azokat sorolják, akik az ügyintéző irányítását igénylik a megfelelő képzés, szolgáltatás vagy az ideális munkahely kiválasztásában. A harmadik csoportba azok kerülnek, akik szociális, mentális állapotuk miatt az önkormányzat - esetleg a családsegítő szolgálat - segítségére szorulnak. A kategorizálást nemcsak a rátermettség, hanem az állást kereső lakhelye, képzettsége és életkora is jelentősen befolyásolja. A csoportosítás kizárólag az ügyintézőnek segít az eredményesebb segítésben. A munkanélkülit a besorolásról minden esetben tájékoztatni kell, s ő bármikor megtagadhatja a kategorizálást. Az új módszert 2006 első negyedévében értékelik, és ha kiderül, hogy a hátrányos helyzetűek így könnyebben és gyorsabban jutnak álláshoz, úgy az egész országra kiterjesztik az új programot. Ezt az eljárást, az északi államokban régóta 84

85 FOGLALKOZTATÁS sikerrel alkalmazzák Szegeden és térségében a munkaügyi központ adatai szerint.2002 októbere óta 1179 fővel, évente négy-ötszázzal nőtt a munkanélküliek száma Az utóbbi években zárt be Szegeden a Mary Cipőgyár, a Haevytex, a hangszergyár, leépítették a Szegedi Közlekedési Társaság szerelőbázisát, közel száz köztisztviselői álláshelyet szüntetett meg a városban. A folyamat idén felgyorsult: ez évben eddig több mint 350 fő került utcára csak a Pick, az Ikarus és a Kossuth Nyomda szegedi üzemeiből. Különösen súlyos a munkanélküliség a pályakezdő fiatalok körében. Júniusban Szegeden még 194, ebben a hónapban viszont már 665 volt a számuk A május júliusi időszakban 7,1 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, ez stagnálást jelent az előző időszakhoz képest. A mutató másfél éve tartó növekedése a nyári hónapokban megállt, ám ennek részben szezonális oka van. Igaz, jelenleg a munkanélküliségi ráta mondja a legkevesebbet a munkapiaci viszonyokról, hiszen a korábbi időszak növekedése alapvetően adminisztratív intézkedések (a nyugdíjkorhatár emelése, a sorkatonai szolgálat eltörlése) eredménye, nem pedig a kereslet-kínálati viszonyok következménye. Ezt jelzi, hogy a foglalkoztatás ugyanekkor nem csökkent, hanem stagnált. A stagnálás sem túl jó eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy mindez 4 százalék körüli gazdasági növekedés mellett ment végbe. Ennek oka a között végbement erőteljes, a munkatermelékenység növekedését messze meghaladó bérnövekedés lehet, ez rendkívül óvatossá tette a vállalatok humánerő-politikáját. A gazdaság épp az élénkülés fázisában van, és a jövedelemkiáramlás is a közgazdaságilag racionális szintre süllyedt, nem kizárt, hogy az utóbbi hónapokban megfigyelt enyhe foglalkoztatottságnövekedés és a munkanélküliség emelkedésének megtorpanása egy trendforduló kezdete Hír. Munkahelyek megszűnéséről döntött a minap a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Rt. menedzsmentje. Ennek értelmében hat százalékkal csökkentik a létszámot a jelenleg 1800 dolgozót foglalkoztató cégnél. A hír óriási meglepetést keltett a dolgozók körében, hiszen valamennyien tudják, hogy a tulajdonosok évről évre egyre nagyobb nyereségre tesznek szert. Ennek java része külföldre vándorol, minthogy az EDF száz százalékban a francia államé. A létszámleépítés okairól egyelőre senki nem hajlandó nyilatkozni a Démásznál Folyamatosan emelkedik a munkanélküliek száma Borsod-Abaúj- Zemplénben. A bányabezárások idején is óriási sokk érte a helyi lakosságot. Két évvel ezelőtt hozták létre a az Autowire Kft.-t, s a cégvezetése ezer új munkahelyet ígért. A gépjárművek elektromos kábeleit gyártó vállalkozás ígéreteinek felét sem teljesítette, összesen négyszáz embernek adtak munkát, miután megkapták a jelentős összegű munkahelyteremtő támogatást. A Kft-t két hónappal ezelőtt felszámolták. A polgármester szerint erőfeszítéseik ellenére sosem látott méretűvé vált a munkanélküliség aránya, már húsz százalék fölötti az arány. Az utóbbi három évben tucatnyi könnyűipari vállalkozás szűnt meg Borsodban. Különösen a konfekcióipar válsága nyugtalanítja a régió önkormányzati testületeit. A Sátoraljaújhely polgármestere az ötszáz főt foglalkoztató Herukon Rt. jövője miatt aggódik. A vállalat súlyos anyagi gondokkal küzd. A társaság a köztartozásai miatt 85

86 FOGLALKOZTATÁS még a 48, 6 millió forintos munkahelymegtartó támogatást sem kaphatta meg. Amennyiben az új cégvezetés nem talál befektetőt, akkor hiába elégedettek a nyugat-európai megrendelők, a Herukon Rt. nem lesz képes kielégíteni az igényeket. Egy tömeges elbocsátás katasztrofális helyzetet teremtene Sátoraljaújhelyen. A ruhakészítő szakembereknek nincs esélyük új munkahelyet találni a térségben. A cégvezetés átmenetileg leállította a termelést, szeptember közepéig a dolgozók kényszerszabadságukat töltik. Nagyrozvágy polgármestere úgy véli, óriási problémát jelent a község számára a Herukon Rt. vesszőfutása. A cég nagyrozvágyi üzeme 85 embert foglalkoztat, ha megszűnnek a munkahelyek, az a településre is kihat, anyagi és erkölcsi következményekkel jár. A polgármester kilátásba helyezte, hogy akár a polgári engedetlenségtől sem riadnak vissza, ha a község konfekcióipari dolgozói elveszítik állásukat Hír. A főiskolát végzettek több mint kétszer annyit keresnek, mint az érettségizettek, az egyetemi diplomások pedig átlagosan kétszázezerrel kapnak több fizetést bruttóban havonta, mint a technikumot végzett szakemberek. Ez derül ki a Foglalkoztatási Hivatal adataiból, amely a tavalyi alapbéreket foglalta statisztikába. Az iskolai végzettség nemcsak a versenyszférában, hanem a non-profit szektorban és a költségvetési munkahelyeken is nagymértékben meghatározza a javadalmazást. A nyolc osztályt végzettek, és az általános iskolát be nem fejezők is többet keresnek a minimálbérnél, de az ő helyzetük a legrosszabb. Míg ez utóbbiak havi alapbére kicsit több mint 68 ezer, addig a lemorzsolódottak bruttó forintért dolgoznak havonta. A szakmunkások mindössze tízezerrel keresnek jobban. A közszférában dolgozó legkisebb iskolai végzettségűek és a szakmunkások helyzete azonban jobb a versenyszférában dolgozókénál, hiszen minden poszton majdnem tízezerrel többet kapnak. Megfordul a helyzet a diplomás állások esetén, itt a versenyszféra dolgozóinak javadalmazása kifejezetten magasabb a közszférásokéhoz képest. Míg az itt dolgozó főiskolát végzettek, átlagosan bruttó 163 ezret keresnek havonta, addig a versenyszférások közel 230 ezret. Nem mindegy, hogy főiskolai vagy egyetemi diplomája van valakinek. Míg a versenyszférában átlagosan több mint kilencvenezerrel ér kevesebbet a főiskolai diploma, addig a köz- és a non-profit szférában körülbelül ötvenötezerrel. Egyértelműen a non-profit szektorban lévők keresete a legalacsonyabb. Itt egy gimnáziumot végzett munkatárs bruttó alapbére a százezret sem éri el, s ez tizenkétezerrel kevesebb, mint a versenyszférában dolgozó kollégája esetében. A non-profit szektor egyetemi diplomásainak javadalmazása is alig haladja meg a 190 ezret, ez viszont már közel 130 ezerrel kevesebb, mint ha egy forprofit cég foglalkoztatottja lenne Betegápolókat, mezőgazdasági munkásokat, lótenyésztőket, henteseket, építőipari szakmunkásokat, vendéglátó-ipari szakembereket várnak a német munkaadók. A munkavállalás feltétele a német nyelvtudás, magyar állampolgárság, a betöltendő munkakörnek megfelelő szakképzettség valamint év közötti életkor. A már 16 éve megkötött kormányközi egyezmény szerint évente kétezren dolgozhatnak Németországban egyéni munkavállalóként, de ezt a keretet még egyetlen egyszer sem töltötték ki. Az idén eddig csupán kettőszázan kértek és megközelítően százötvenen kaptak 86

87 FOGLALKOZTATÁS éves munkavállalási engedélyt, a többi folyamatban van. A német minimálbér az itthoninak csaknem ötszöröse, és bár a kint dolgozó magyarok többnyire kevesebb fizetést kapnak az azonos munkát végző németeknél, fizetésük mégis jelentősen több lehet annál, amennyit itthon kereshetnek szakmájukban. Aki egy évig folyamatosan dolgozik Németországban, 12 hónap után zöld kártyát kap és korlátlan ideig vállalhat ott munkát Mintegy kétszáz dolgozót bocsát el Magyarországon a közeljövőben a Hungarian Telephone and Cable Corp. A távozóknak a törvény által előírt végkielégítés kétszeresét fizeti ki a vállalat. A HTCC ez év elején fejezte be a PanTel felvásárlását. A tranzakció során a cég ígéretet tett arra, hogy a PanTel több mint háromszáz alkalmazottját tovább foglalkoztatja. Ezt az ígéret megtartotta, mert az elbocsátások kizárólag a Hungarotelt, ezen belül elsősorban a békéscsabai régióban lévő alkalmazottakat érintik. Az elnökvezérigazgató, a lépést a vezetékes piacon tapasztalható versennyel, illetve az elérni kívánt magasabb költséghatékonysággal indokolta A kecskeméti ThyssenKrupp Nothelfer Kft. a piaci forgalom számottevő visszaesése miatt előreláthatólag elbocsátja 115 munkavállalóját. Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy azért kényszerülnek az átlagosan 336 fővel működő kecskeméti gyárban a létszámcsökkentésre, mert fő tevékenységi területünkön, az autóipari hegesztő-berendezések gyártásában a piac számottevően visszaesett Hír. Az álláspiac mérlege az első fél év adatai alapján pozitív, az új poszthoz jutók tizenháromezerrel többen vannak, mint a munkájukat elvesztők. A feldolgozóipar után a közszféra bocsátotta el a legtöbb munkatársat az első fél évben. Míg az előbbiben a kilencezret is meghaladta a csoportos létszámcsökkentések áldozatainak száma, addig a közigazgatás, oktatás, egészségügy, valamint szociális ellátás területéről több mint három és fél ezer ember elbocsátását jelentették be a hazai foglalkoztatók a munkaügyi kirendeltségeknél. Míg január márciusban tízezernél is többen kapták kézhez felmondólevelüket, addig április júniusban hétezren. A fővárosban közel kétezren maradtak munka nélkül, majd Nógrád következik, ahol hétszázzal nőtt az állástalanok száma. A harmadik legnagyobb állásvesztő megye Győr- Moson-Sopron lett, itt 640-en lettek munkanélküliek. Ha a csoportos létszámcsökkentések mellett a hazai munkahelyteremtést nézzük, Magyarországon 98 olyan új vállalkozás alakult, amely dolgozói igényt jelentett be a munkaügyi kirendeltségeknél, összesen 3360 főt. Ebből a főváros 27 új céggel gazdagodott az első hat hónapban. Az újonnan teremtett álláshelyek egyharmadát a feldolgozóipar adja, egyhatodát az építőipar. A már meglévő vállalkozások közül 1110 bővítette a létszámát, több mint 27 ezer dolgozóval. Ebből tízezer munkavállalót a Közép-Magyarország régióban alkalmaztak. Az észak-alföldi megyékben is közel nyolcszázzal több új munkahelyet teremtettek az újonnan alakult vállalkozások. A munkaerőpiac mérlege pozitív, hiszen míg 17 ezren elvesztették, addig közel 31 ezren megtalálták új munkaadójukat az első hat hónapban. Ám ez a szám időarányosan alatta marad a Foglalkoztatási Hivatal becslésének, miszerint az idén 44 ezerrel bővülhet éves szinten a foglalkoztatás. Az FH ezt az előrejelzést még tavaly ősszel tette, miután ötezer vállalkozás munkaerőfelvételre, illetve létszámcsökkentésre vonatkozó terveit összegezte. Tegnap 87

88 FOGLALKOZTATÁS egy munkamegbeszélésen Csizmár Gábor úgy fogalmazott, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfontosabb feladata a munkaerőpiacon lévő üres álláshelyek felkutatása lesz, ennek érdekében a munkáltatókkal még szorosabb kapcsolat kiépítésére törekszenek, a hazai személyzeti tanácsadókkal pedig egy együttműködési megállapodást készítenek elő Hír. Nem igazolódtak be a bővítést övező félelmek, elmaradt a népvándorlás Keletről Nyugatra, ez áll egy friss brüsszeli tanulmányban. Az eltelt másfél évben viszonylag kevés magyar kerekedett föl, hogy valamely régi EUtagállamban próbáljon szerencsét. A magyar munkavállalók legfőbb célpontja Ausztria és Nagy-Britannia. Burgenlandban és Bécsben dolgozó magyarok száma a bővítés óta egy százalékkal nőtt. Nagy-Britanniába elsősorban a fiatalok és a diplomások, közülük is főként az orvosok igyekeznek, bár számuk elenyésző ahhoz a csaknem 100 ezer lengyelhez és 26 ezer litvánhoz képest, akik tavaly május óta regisztráltatták magukat a munkaügyi hatóságnál. A brüsszeli tanulmány szerint az elmúlt egy évben összesen 450 orvos hagyta el Magyarországot. Az Ausztriában, Nagy-Britanniában és Németországban munkát vállaló doktorok hiánya főként az ország nyugati felében idézett elő orvoshiányt. Az elvándorlást némiképp enyhíti a bevándorlás. Hivatalos adatok szerint 2004 májusa és 2005 júniusa között 10 ezer, főként magyarajkú szlovák állampolgár dolgozott Magyarországon, nemhivatalos források azonban e szám kétszeresét valószínűsítik. Az ECAS kutatóintézet által közzétett elemzés szerint az elmúlt másfél évben tapasztalt munkaerő-vándorlás nem okozott fennakadásokat a fogadó országok munkaerőpiacán. A tavaly májusi bővítést követően a 15 régi tagállamból 12 gördített kisebb-nagyobb akadályt a kelet-európaiak szabad munkavállalásának útjába. Egyedül Írország, Nagy-Britannia és Svédország nyitotta meg a munkaerőpiacát. Brit földre érkeztek a legtöbben, 175 ezren, az illetékesek szerint jelenlétük 500 millió fontot hozott a gazdaságnak. Írországban 85 ezren találtak munkát, Svédországban több mint 20 ezren, a helyi vélekedés szerint friss vért pumpálva a gazdaságba Hír. Megszűnik a tejtermékgyártás az Új-MiZo Rt. pécsi központjában, nyilatkozta, a vállalat üzemi tanácsának elnöke. A döntésről a cégvezetés e héten tájékoztatta a szakszervezetet és az ÜT-t. A bezárást a cégen belüli ésszerűsítésekkel és a veszteséges működéssel indokolták. A termékgyártást októbertől a szegedi Sole Rt. veszi át. A pécsi központ 350 dolgozója közül október végéig 238 dolgozónak szűnik meg a munkaviszonya. A többi dolgozó még elvégzi a felszámoláshoz szükséges feladatokat Hír. Bezárja 300 főt foglalkoztató dunaújvárosi gyárát a Berwin Ruhagyár Rt. A lépést az üzem korszerűtlenségével, a kínai termékek megjelenése miatti piacvesztéssel indokolták. A Berwin Ruhagyár Rt.-nek Vásárosnaményban, Nyíregyházán és Várpalotán ruhagyára, Budapesten logisztikai központja és szabászat van. A magyarországi üzemekben összesen 1600 fő dolgozik Közhasznú társaságán keresztül újszerű konstrukcióban munkaerőkölcsönzésbe kezd Zalaegerszeg önkormányzata, hogy önerőből javítson a kedvezőtlenül alakuló munkaerő-piaci folyamatokon. Bár a megyében Zalaegerszeg van a legjobb helyzetben a munkanélküliség tekintetében, az elmúlt pár évben a városban közel kétszeresére nőtt az állástalanok száma. A ruhagyár, a húsüzem bezárása és felszámolása, a Flextronicsnál történt 88

89 FOGLALKOZTATÁS jelentős leépítések voltak a legfőbb állomásai annak a folyamatnak, amely miatt a korábbi 3 százalékról 6-6,5 százalékra ugrott a zalaegerszegi munkanélküliség. Az önkormányzatnak nem feladata, mégis kötelességének érezte, hogy aktív módon is beavatkozzon a munkaerő-piaci folyamatokba. Ezért a város tulajdonában álló a csökkent, megváltozott munkaképességűek, nehéz élethelyzetben lévő emberek közhasznú foglalkoztatását végző Kontakt Humán Kht. új üzletágat, munkaerő-kölcsönzést indított el. Az elképzelés lényege, hogy a vállalkozások minimálbér körüli összegért kölcsönözhetnének munkaerőt a cégtől, a kölcsönzési díj és a valós munkabér közötti különbséget pedig a város fizeti ki. Például, ha a cégen keresztül felvesznek egy zalaegerszegi lakost parkgondozónak bruttó kilencvenezer forintért, a vállalkozó ehhez minimálbér körüli összegért juthat, amit kölcsönzési díjként fizet a kht.-nak. A maradék pénzt pedig a társaság fizeti a munkavállalónak önkormányzati támogatással. A munkaadók számára a bérek és a rájuk rakódó, egyre növekvő terhek kifizetése jelenti a legnagyobb problémát, a foglalkoztatottság legalább egyszázalékos javulását remélik a kezdeményezéstől. A vonatkozó rendelet elfogadása után várhatóan november elsejétől indul el a projekt, amire idén millió forintot, jövőre pedig ennek többszörösét fordítja a városvezetés. Az alpolgármester úgy véli, hogy elképzelésüket akár országos programmá is tehetné a kormány, hiszen az egyaránt jó a munkavállalónak és a munkáltatónak, a személyi jövedelemadón keresztül pedig nem utolsósorban a városoknak is. Szerinte kormányzati segítséggel rövid időn belül Zalaegerszegen is újra háromszázalékos vagy még ennél is kisebb lehetne a munkanélküliség, de a város addig is a program bővítésén, újabb munkahelyteremtő lehetőségeken dolgozik Már nem csak az osztrák és a német, hanem az angol, az olasz és a francia álláspiac iránt érdeklődnek a magyarok. Bonnba, illetve Salzburg és Vorarlberg tartományba is keresik a hazai munkaerőt, főleg a fizikai dolgozókat. A szellemi posztokon a mérnöki, informatikai és egészségügyi diplomával a legkönnyebb elhelyezkedni. Magyarokkal töltené fel a kinti vállalkozások üres álláshelyeit a bonni munkaügyi központ és az osztrák munkaerő-piaci szolgálat is. A németek betegápolókat keresnek, illetve magyar mezőgazdasági munkásokat. A bonni munkaügyi központ munkatársai ma és holnap állásinterjúztatnak a Foglalkozatási Hivatalban. Az osztrákok a Vas Megyei Munkaügyi Központon keresztül keresnek Salzburg és Vorarlberg tartományba 35 év alatti, szakképzett vagy legalább 2 éves, igazolt szakmai gyakorlatot szerzett szakácsokat és felszolgálókat. A pályázóknak legalább közepes németnyelv-tudással kell rendelkezniük. A munkavállalás az Ausztriával kötött gyakornoki munkavállalásra vonatkozó államközi egyezmény keretében történik. Angliába főleg a fizikai munkaerőt és az egészségügyi végzettségűeket várják, az építő-, a vegy- és az élelmiszeripar szintén számos állást kínál. Pályakezdők is találnak kint munkát, ha jó nyelvtudásuk van, és vállalják, hogy kevésbé kvalifikált posztokra osztják be őket. Angliában tavaly május óta közel tízezer magyar utazott ki munkavállalás céljából Százhetven dolgozójából százötvennyolc dolgozójának megszünteti munkaviszonyát a Schifo Kft. A körmendi cég azzal indokolta a csoportos létszámleépítést, hogy az általuk előállított híradás-technikai alkatrészeket, 89

90 FOGLALKOZTATÁS eszközöket ősztől Kínában gyártatja legnagyobb megrendelőjük, az Epcos Kft. A cég ügyvezető igazgatója, már augusztus 19-én bejelentette a munkaügyi hivatalnak, hogy csoportos létszámleépítést hajt végre Elhalasztja az MTV menedzsmentje a szeptemberre tervezett csoportos létszámleépítését. Az idei üzleti terv szerint szeptemberben kétszáz munkatársat bocsátottak volna el az MTV kötelékéből. Kapuvári Gábor az Üzemi Tanács (ÜT) elnökét még nem értesítette a leépítésekről az MTV vezetése. Kapuvári szerint ésszerűtlen azelőtt megválni a munkatársaktól, mielőtt tisztában lennének a jövő évi költségvetéssel és feladataikkal, hiszen a létszámot a teendőkhöz kell igazítani. Rudi Zoltán tévéelnök közölte, hogy amikor a belső szakértők és a közbeszerzés útján kiválasztott szakértői csoport a gyártási folyamatok elemzésének végére ér és javaslatot tesz a munkafolyamatok egyszerűsítésére, akkor dönthetnek a létszámról. A tervek szerint ez még az idén megtörténik. A tévéelnök szerint az MTV pénze október közepén elfogy, ha nem érkeznek meg a költségvetésben rögzített állami juttatások. Az idei üzleti tervben 19 milliárd forinttal számoltak, de eddig csupán 16,5 milliárdot kaptak meg. Az ÜT, a Televíziós Dolgozók Szakszervezete, a Televíziós Műsorkészítők Érdekvédelmi Szövetsége, a és Gyártásvezetők Szakszervezete rövidesen a tulajdonos Országgyűlés képviselőjéhez, Szili Katalinhoz házelnökhöz fordul, hogy járjon közben a költségvetésben rögzített források utalásáért. Emellett sürgetnék a közmédiumok normatív finanszírozásának kidolgozását is, amit március végére kellett volna elkészíteniük az illetékes tárcáknak Idén augusztusban Magyarországon 3,917 millióan voltak állásban, 303 ezren pedig munka nélkül. Ez 7,2 százalékos munkanélküliségi rátát jelent, 1,2 százalékkal és ötvenhatezer fővel többet, mint tavaly ilyenkor. A hivatalosan dolgozók száma tizenháromezerrel emelkedett, azaz majd hetvenezren jelentek meg a munkaerőpiacon egy év alatt. A munkanélküliek közül minden ötödik a éves korosztályhoz tartozik, 19,7 százalékuknak nincs állása. Tavaly 16,3 százalék volt ez a szám Október 1-től indul a Start kártya program. Az APEH-nél igényelhetik a Start-kártyát azok a 25 évnél fiatalabbak, illetve a 30 év alatti diplomások, és ösztöndíjasok. A program pályakezdők munkatapasztalat-szerzésének támogatását jelenti. Az adóigazolvánnyal azonos méretű, formájú okmányt a területi adóhatóságtól lehet igényelni, vagy letölteni oldalról. Ez tartalmazza a pályakezdő legfontosabb adatait, valamint a kiállítás keltét és a kártya érvényessége végének dátumát. Az okmány két évig érvényes a kiállítás napjától. A munkáltató hatósági ellenőrzésénél az ellenőrök kérhetik a kártyát, ezért azt a fiatalnak munkába álláskor át kell adnia a foglalkoztatójának. A program nem köti a pályakezdőt egy munkáltatóhoz, akár több munkáltatónál is munkát vállalhat. Az sem kizárt, hogy egyidőben több munkáltatónál végezzen munkát, de a kedvezményt csak egynél érvényesítheti. A kártyások után a munkáltatók meghatározott kereset határig az első évben bruttó kereset 15, a második évben 25 százalékát fizetik az átlagos százalék helyett. Emellett mentesülnek a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól. A fiatalok munkabérének nincs felső határa, de a kedvezményt - 25 éves korig - csak a minimálbér - jelenleg 57 ezer forint - másfélszeresének, felsőfokú végzettségűek foglalkoztatásánál - 30 éves korig 90

91 FOGLALKOZTATÁS - pedig a kétszeresének megfelelő összeghatárig lehet érvényesíteni. Várhatóan ezer fiatalt érint a lehetőség, amely milliárd forintba kerül majd az államnak. Jövő június végéig párhuzamosan működik a Startprogrammal az idén bevezetett pályakezdő kedvezményrendszer is. Ennek keretében a munkáltató cégek, a pályakezdők foglalkoztatása után - 9 hónapos foglalkoztatási idő után - igényelhetik vissza a megfizetett társadalombiztosítási járulék felét. A két rendszer úgy kapcsolódik egymáshoz, hogy aki pályakezdőként október elseje előtt állt munkába, a 9 hónapos foglalkoztatás befejezését követően kiválthatja a Start-kártyát, ezután lesz lehetősége a munkáltatónak a kártyához kapcsolódó kedvezmények érvényesítésére. Ha a fiatalnak az első munkahelye nem válna be, nem szakad meg a kedvezmény, hiszen a kétéves időtartam alatt új munkahelyére is viszi magával a Start-kártyához kapcsolódó kedvezményekre való jogosultságot Német cégek folyamatosan veszik át azokat a magyar munkásokat, akiket korábban, magyar cégek alkalmazottaiként, a SoKo Bunda akció keretében kiutasítottak az országból. Tóth Boldizsár, a Nemzetközi Vállalkozók Szövetségének elnöke közel száz olyan hús- és építőipari dolgozóról tud, akik az elmúlt hónapokban ajánlatot kaptak német vállalatoktól, és azt el is fogadták, jóllehet így mintegy 20 százalékkal kevesebbet keresnek, mint korábban a magyar cégek alkalmazottaiként. Az átigazolók gond nélkül kaptak munkavállalási engedélyt, holott közülük nem egyet a tavasszal lezajlott SoKo Bunda akció után a német rendőrség a közrend megzavarása címén kiutasított az országból Hír. Magyarországon nőtt tavaly leggyorsabban a munkanélküliség az Európai Unió országaiban, ez derül ki az Eurostat jelentéséből ben a regisztrált munkanélküliek aránya a 2004-es 5,8 százalékról 6,4 százalékra emelkedett. Hasonlóan romlott a helyzet Luxemburgban és Cipruson. A munkanélküliek száma Litvániában csökkent a leggyorsabban 10,7 százalékról 7,5 százalékra, de Észtország és Szlovákia is relatív foglalkoztatásbővülést könyvelhetett el. Igaz, a szlovákoknál még így is 15,2 százalékos volt tavaly a munkanélküliek aránya. Az egész közösséget tekintve jelen pillanatban 9 százalékos a munkanélküliség Hír. Korábban a szezonális mezőgazdasági munkára kevés magyar jelentkezett, ezért gyakran külföldieket alkalmaztak a foglalkoztatók, a kék könyvvel azonban szívesebben vállalnak munkát a térségben élők, számolt be a Nagykátai Munkaügyi Központ Kirendeltségének vezetője. Lovasné Szemők Ildikó elmondta, januártól július 30-ig, a régi Alkalmi Munkavállalói könyvből 900 darabot adtak ki, augusztus elsejétől, két hónap alatt 200 darab kék könyv fogyott. A OMMF razziák után erőteljesen megnőtt a könyvet igénylők létszáma. Nemcsak a munkanélküliek, hanem az alkalmazásban állók is kiváltják. Nagykáta Pest megye egyik leghátrányosabb térsége, jelenleg 1635 regisztrált munkanélkülit tartanak nyilván. Augusztusban 28 ezer 641 kék könyvet váltottak ki országszerte, és 58 ezer 195 forint értékű közteherjegyet vásároltak a foglalkoztatók, míg tavaly ugyanebben az időszakban 77 ezer 686 forintot költöttek erre a célra, és 9 ezer 341 darab könyvet váltottak ki Hír. Felszámolásra kerül a Herukon Rt. A nyáron még 570 főt foglalkoztató 91

92 FOGLALKOZTATÁS sátoraljaújhelyi társaság kifizetéseket már nem teljesíthet, a tartozásai millió forintra rúgnak. A dolgozók a több hónapja elmaradt bérüket a bérgarancia alapból megkapták A közeljövőben 217 munkatárs elbocsátását tervezi a Magyar Televízió. Az elbocsátásoktól a menedzsment azt várja, hogy a kisebb létszámú szervezet hatékonyabb munkát végez majd, és a nemzeti főadó egy rugalmasabban működő versenyképes televízióvá válik. Az elbocsátandók közül 96 fizikai, 121 szellemi foglalkozású dolgozó. Az MTV reorganizációs terve szerint 2004-ben 75, az idén 425, míg jövőre 200 munkatársától kellene megválnia az intézménynek, de a tavalyi elbocsátásokra nem került sor. A menedzsment a létszámleépítés idei első körében mintegy 180 munkatárs elbocsátását szorgalmazta, ez a szám végül 98 lett. Az intézménynek másfél hónappal ezelőtt mintegy 1700 belsős munkatársa volt Hír. A tegnapi KSH jelentésből az derült ki, hogy az év első nyolc hónapjában folytatódott a létszámcsökkenés a költségvetés valamennyi területén. A költségvetési intézményeknél a létszám 1,3 százalékkal, fővel csökkent a tavalyi hasonló időszakhoz képest. A legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma átlagosan 2,787 millió volt, ami 2500 fős csökkenést jelent. A tárgyalt időszakban a bruttó átlagkereset 10, a nettó átlagkereset 10,9 százalékkal, a reálkereset pedig a fogyasztói árak 3,7 százalékos emelkedése mellett 6,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A versenyszférában a bruttó nominális átlagkereset 7,1, a nettó átlagkereset 8,5 százalékkal emelkedett. A költségvetés területén az egységesen januárban fizetett egyhavi különjuttatás miatt a bruttó átlagkereset 15,7 százalékkal, a nettó átlagkereset 15,9 százalékkal növekedett. Ez utóbbi területen a jutalom és az egyhavi különjuttatás nélkül számított bruttó kereset növekedési üteme 7,6 % volt A mai egyeztető tárgyaláson tájékoztatást vár az üzemi tanács elnöke, Kapuvári Gábor a köztévé menedzsmentjétől és az MTV szervezetfejlesztésére javaslatot tevő IDS Sheer Hungária Kft vezetőitől arra vonatkozóan, miért kell 217 belsős munkatársat elküldeni az MTV apparátusából. Az MTV a reorganizációs tervnek megfelelően, az IDS Sheer javaslatait figyelembe véve még az idén több mint kétszáz munkatársától megválik. Az MTV közleménye szerint 96 fizikai és 121 szellemi dolgozót bocsátanak el, a törvényi előírások szerint értesítették az érdekképviseleti vezetőket és a munkaügyi központot. Az ÜT ellenzi az elbocsátásokat, mert szerintük a feladatokhoz kellene rendelni a létszámot és az eszközöket, de egyelőre nem ismert, mekkora létszámú és milyen feladatokat ellátó közszolgálati televízióval tervez a vezetés. Kapuvári szerint nem szakmai, hanem pénzügyi megfontolások ösztönzik a leépítéseket. Kiemelte: a szervezet átvilágítását végző cégtől egyetlen kimutatást sem kapott arról, hogy milyen területeken mutattak ki, munkaköri átfedéseket és munkaerő felesleget. A mai tárgyaláson várják az elemzéseket, hogy valóban nincs más megoldás, csak a tömeges elbocsátás. Az MTV-nél 1600 belsős és 600 külsős dolgozik, az idén pedig már 111 munkatársat elküldtek Hír. Tegnap nyílt levelet küldött az országgyűlési képviselőknek az ÜT, a Televíziós Dolgozók Szakszervezete, a Televíziós Műsorkészítők 92

93 FOGLALKOZTATÁS Érdekvédelmi Szervezete és a Gyártásvezetők Szakszervezete, amelyben kifejtik, hogy csakis a parlament tehet azért, hogy az MTV kilábaljon csődhelyzetéből, mert az intézmény finanszírozása elégtelen. A szakszervezetek szerint évente milliárdra lenne szüksége a köztévének. Idén eddig, az előirányzott 19 milliárd helyett csak 16,5 milliárdot kapott meg a televízió, ami a szükséges gazdálkodási összeg fele Csoportos létszámleépítésre készül a Malév, értesült az egyik napilap. Még az idén körülbelül 350 fővel, azaz körülbelül 10 százalékkal csökkenhet a cégnél dolgozók száma. Az elbocsátás egyaránt érinti a fizikai és szellemi dolgozókat. Gönci János, a Malév vezérigazgatója először szeptember elején adott nyilatkozatában említette a nagy arányú létszámcsökkentés szükségességét; akkor azt mondta, hogy jövő év végéig összesen hatszáz dolgozónak kell felmondani a légitársaságnál. Indoklása szerint a radikális lépésre a cég pénzügyi helyzetének javítása érdekében van szükség Hír. Aláírta Koreában Kóka János gazdasági miniszter a Hankook gumigyártó dunaújvárosi üzemének létrehozásáról szóló szerződést. Az új üzem 2010-ig készül el teljesen, de már 2007-től megkezdi a termelést. Az első lépcsőben 1500 új munkahelyet teremt a gyár, később összesen háromezret Hír. A tegnapi zalaegerszegi sajtótájékoztatóján Csizmár Gábor foglalkoztatási miniszter tájékoztatást adott arról, hogy november végétől hétmilliárd forint keretösszegű, mintegy 25 ezer embert érintő közfoglalkoztatási programot indítanak, amelyre már az önkormányzatok egyharmada jelezte igényét. Szintén ekkortól készül egy 2006 végéig szóló munkapiaci prognózis, amely a munkaügyi szolgáltatási rendszer és a felnőttképzés gyorsabb reagálását hivatott elősegíteni Hír júliusában az Univer Product Rt. többségi tulajdont szerzett a Kecskeméti Konzervgyár Rt.-ben. Az Univer cégcsoport a fúzió által egy ezerhatszáz főt foglalkoztató, magyar tulajdonosokból álló élelmiszeripari óriáscéggé vált ben a cég több mint félmilliárd forintot ruházott be a kecskeméti zöldségfeldolgozóba. A tervezett gazdasági eredmények azonban nem teljesültek, ezért a múlt évben a 350 főt foglalkoztató konzervgyárnál megtörténtek az első leépítések. Az Univer az idén november 1-jével hatvanegy embert bocsátott el a konzervgyárból, a maradék nyolcvan fő pedig átkerült az Univer Product Rt.-hez. A dolgozók szerint ezzel a lépéssel megszűnik a kecskeméti konzervgyár. Molitórisz Károly, az Univer Product Rt. és a Kecskeméti Konzervgyár Rt. vezérigazgatója szerint nem vagyonfelélés, hanem válságmenedzselés zajlik a konzervgyárban. Az igazgató a döntését az erős forint és a konzervgyár megvétele által megörökölt veszteséggel magyarázza Hír. A győri Rába Motor Kft. 180 dolgozója, június óta nem kap fizetést. Közülük kilencven embert másodállásban foglalkoztat a végelszámolás alatt álló vállalkozás által alapított új kft., ám a többi kilencven dolgozóra nincs szükség. A Rába Motor Kft. tulajdonosai tavasszal kérték cégük végelszámolását. Az eljárás során kiderült, hogy a társaság vagyona nem elegendő a követelések kifizetésére. Változott a végelszámoló személye is, a szakszervezet azt tanácsolja, hogy csak az menjen el rendkívüli felmondással, akinek már van új, biztos munkahelye. A többiek ugyan fizetést nem kapnak 93

94 FOGLALKOZTATÁS munkahelyüktől, de legalább táppénzre jogosultak, s ezek a hónapok is beszámítanak a szolgálati időbe Hír. Több, Németországban 2004 óta vizsgálatokkal ellehetetlenített magyar cég számára kedvező bírósági ítélet született az elmúlt hetekben. Ezek lényege, hogy a SoKo kommandók nem bírálhatták volna felül önkényesen a kiküldetésben dolgozóknak kiállított magyar hatósági igazolásokat. A Siegeni Járásbíróság egy a SoKo Pannonia akciósorozat keretében Németországban 2004 márciusában és áprilisában végrehajtott házkutatás-sorozattal, valamint az azzal egyidejűleg elrendelt lefoglalásokkal összefüggésben tizenegy munkavállalóval határozatban közölte, hogy kártérítésre jogosultak A 6100 dolgozójából akár négyszázat is elküldhetnek jövőre Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól, mert a kormány jelentősen csökkentené a szervezet 2006-os költségvetési támogatását. A kormány több mint kétmilliárd forintot vonna el 2006-ban a szervezet állami támogatásából. Bujdosó László országos tiszti főorvos jövő keddig adott időt a megyei vezetőknek, hogy javaslatot tegyenek a leépítésre. Az ÁNTSZ országos hatáskörű intézeteinél 10 százalékos, a megyeieknél pedig 6,7 százalékos létszámcsökkentést kell megtervezni. Továbbá megvizsgálják, hogy lehet-e csökkenteni az elbocsátás mértékét, ha megvonják a dolgozóktól a még meglévő, nem kötelező béren kívüli juttatásokat. Az országos tiszti főorvos hangsúlyozta, hogy az elvonást a jövő évi költségvetési javaslat tartalmazza, ami még nem tekinthető véglegesnek. Rácz Jenő egészségügyi miniszter leszögezte, hogy az ÁNTSZ kiadásai is csökkennek jövőre, így nem okoz majd működési nehézséget az állami támogatás mérséklése. A madárinfluenza-járványra való felkészülésről hangsúlyozta, szükség esetén a költségvetés általános tartalékából fedezhetők a kiadások Az OMMF ellenőrzései során mintegy 10 ezer olyan esetet találtak, ahol a munkaadó nem tartotta be a munkaidő szabályozására vonatkozó rendelkezéseket. Előfordult jogellenes munkaerő-kölcsönzés is. A felügyelők fél év alatt hétezer esetben alkalmaztak munkaügyi bírságot, hatezer alkalommal pedig határozatban szólították fel a munkaadót a jogsértés megszüntetésére. A színlelt szerződéseknél a felügyelő elrendeli a munkaszerződés helyreállítását, a foglalkoztatás megkezdéséig visszamenőlegesen, viszont az elmaradt adó és járulék befizetéséről nem rendelkezhet, de ezt jelzik az adóhatóságnak. Egyre többször tapasztalják, hogy a munkaadók az építőipar, a vendéglátás, a vagyonvédelem területén alkalmi munkavállalói könyvvel legalizálják a tartós munkaviszonyt Hír. Kétszáznyolc dolgozót bocsátottak el a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt.-től. Az elbocsátott dolgozóknak a felmondási időt nem kell ledolgozniuk. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy valójában csak száznegyvennyolc dolgozó kapott felmondást, a további hatvan távozó közül többen korengedményes nyugdíjba mentek, illetve önként hagyták el a céget. Az elbocsátott dolgozóknak a kollektív szerződés szerinti végkielégítést kifizetik. A vezérigazgató, kiemelte, hogy 2006-ban, várhatóan 400 millió forintnyi bérjellegű költséget takarítanak meg. A Porcelánmanufaktúra Rt. az idén először zárja veszteséggel a gazdasági évet Hír. Az idén az augusztus-októberi időszakban a munkanélküliségi ráta 7,3 94

95 FOGLALKOZTATÁS százalék volt, ami 1,2 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál és megegyezik a július-szeptemberivel, közölte a KSH. A augusztusoktóberi időszak átlagában a éves népesség 54,9 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A munkavállalási korúak 65,4 százaléka minősült gazdaságilag aktívnak a felvétel fogalmi rendszere szerint. A 3 millió 932 ezres foglalkoztatotti létszám 18 ezer fővel haladta meg az előző év azonos időszakát. Az év eleji, január-márciusi állapothoz viszonyítva a foglalkoztatottak létszáma 62 ezer fővel nőtt, ami csak részben vezethető vissza a szezonális hatásokra a KSH szerint. Az Eurostat által publikált harmonizált munkanélküliségi ráta szeptemberben az EU-15 tagországában 7,5 százalék, az EU-25-ben 8,3 százalék, Magyarországon 7 százalék volt. A munkanélküliek 22,7 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő éves korosztályból kerül ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 20,2 százalék volt, szemben az előző évi 16,2 százalékkal. A munkanélküliek 46,6 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, ez 1,4 százalékponttal haladta meg a tavalyi értéket. A munkanélküliség átlagos időtartama 16 hónapnak felelt meg Hír. Az OMMF felügyelői idén több mint 35 ezer munkaadónál tartottak munkabiztonsági és munkaügyi ellenőrzéseket. November 15-ig munkaadónál, munkavállaló foglalkoztatását ellenőrizték. A munkaügyi előírásokat több mint 185 ezer munkavállaló esetében nem tartották be a munkaadók. Ezért 7663 határozattal 2 milliárd 452 millió forintos bírságot szabtak ki.. Munkabiztonsági ellenőrzéseket több mint 17 ezer munkaadónál végeztek, munkavállalóra vonatkozóan. Ennek során 2929 munkavédelmi bírságot szabtak ki munkavállaló előírásoktól eltérő foglalkoztatásáért mintegy 600 millió forint értékben A belga InBev, söripari óriás, melyhez a Borsodi Sörgyár is tartozik, bejelentette, hogy belgiumi üzemei csaknem 2900 fős állományának mintegy 9 százalékát készül leépíteni. A leépítésre kerülők közel negyedét más vállalkozásaihoz próbálja meg áthelyezni. Európában a korábbihoz képest nagyobb ütemben akarják csökkenteni a költségeket. Ez elsősorban Nyugat- Európát érinti, de valószínűleg lesznek gyárbezárások Közép-Kelet- Európában is. A Borsodi Sörgyár Rt. 33 dolgozójától válik meg november végén, olvasható egy internetes oldalon A volt Szegedi Ruhagyár Rt. megmaradt részlege is felszámolják, ahol jelenleg 80 ember dolgozik. Valamennyiüknek már felmondtak, de még két hétig termelhetnek. Az elmúlt három évben folyamatosan csökkent a foglalkoztatottak száma a nagy múltú üzemben. A feszített munkatempó és az alacsony bérek miatt egymás után hagyták el a dolgozók munkahelyüket Ha egy munkáltatóról kiderül, hogy feketén, színlelt szerződéssel foglalkoztat, illetve az EMMA-ba elfelejti a munkavállalót bejelenteni, esetleg jogellenesen kölcsönzi a munkaerőt, vagy súlyos jogsértést követ el, jövőre akár tízmillió forintra is megbüntethetik. A kevésbé súlyos jogsértésekért nyolcmillió forintra büntethetik a felügyelők azokat a céget, amelyek ellehetetleníti a szakszervezet működését, nőket, fiatalkorúakat foglalkoztatnak szabálytalanul, megsértik a teljesítménykövetelményekre, illetve a kollektív szerződésben foglalt bérre vonatkozó rendelkezéseket. Jövőre húszmillióra emelkedik a kiróható bírság maximális összege. Az 95

96 FOGLALKOZTATÁS OMMF elnöke szerint csak akkor szabnak ki 15, illetve 20 milliós büntetést, ha a súlyos jogsértések közül többet is elkövet a munkaadó, vagy pedig újra és újra renitens módon foglalkoztat. A kiszabható bírság mértéke feleződik azoknál a vállalkozásoknál, ahol az alkalmazottak száma nem haladja meg a húsz főt. A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosításának egyik célja, hogy különbséget tegyenek jogsértés és jogsértés között, a másik, hogy a notórius szabálytalankodókat szigorúbban szankcionálják. A külföldieket engedély nélkül alkalmazók is többet fizetnek jövőre, ha lebuknak. Az első leleplezés után a mindenkori minimálbér nyolcszorosát kell büntetésként kifizetniük a munkáltatóknak, második alkalommal már a legkisebb kereset tizenötszörösét. Amennyiben a kifizetett bér mértéke ismert, úgy annak négyszerese, illetve nyolcszorosa szabható ki. Várhatóan tíz napon belül elfogadja a parlament a munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvényt, amely január végén lép életbe. Az OMMF elnöke szerint addigra elkészül egy olyan, publikus útmutató, amely összegzi, hogy milyen irányelvek alapján ellenőriznek a felügyelők. Nem szakmaspecifikus, hanem egységes szempontrendszert ad ki még ebben a hónapban a munkaügyi tárca és a Pénzügyminisztérium a szerződések minősítéséhez Hír. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának mai ülésén Gráf József szakminiszter bejelentette, hogy jövő év február 15-ig újabb 966 fővel lesz karcsúbb az agrártárca és intézményei a tavalyi 1197 fős leépítés után. A teljes létszám így is 16 ezer fő fölött marad, ami további leépítést tesz szükségessé. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a jövő év eleji leépítés egyszeri többletkiadása 3,4 milliárd forint, amit azonban a központi költségvetés fedez, így éves szinten 3,8-4,0 milliárd forint megtakarítás adódik a minisztérium saját büdzséjében. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatalt és a falugazdász hálózatot a leépítés nem érinti Hír. A Pest Megyei Munkaügyi Központ szeptemberben indította el kísérletképpen a mobiliroda-programot, ennek keretében, három Pest megyei településen - Kocséren, Törtelen és Abonyban - heti egy alkalommal házhoz mennek a tanácsadók. Egy kisbuszban tájékoztatják a munkanélkülieket a legfrissebb állásokról, segítséget nyújtanak az álláskeresésben, felvilágosítást adnak a képzésekről, a munkavállalás feltételeiről, a fekete és szürke munka veszélyeiről, illetve arról, mire kell ügyelni a munkavállalónak a szerződéskötéskor, és hogy állástalanként milyen szolgáltatásban, juttatásban részesülhetnek. A mobil irodában különböző kérelmek is benyújthatók. A benyújtott kérelmet elviszik a központba, és a következő kedden pedig visszahozzák a kész határozatot. Az így nyilvántartásba kerülő álláskereső a szolgáltatásokat, ezt követően helyben veheti igénybe. A speciális szolgáltatásokért be kell utazni a kirendeltségre. A program segítségével eddig 130 ember helyezkedett el, 70 főnek pedig elkezdték a szakképzését. A program január 31-ig tart, amennyiben a Munkaügyi Minisztérium a tapasztalatokat összefoglaló jelentés alapján sikeresnek ítéli meg a programot, akkor akár több megyére kiterjesztve is folytatódhat Hír. Tegnap sajtótájékoztatót tartott Csizmár Gábor munkaügyi miniszter, ahol elmondta, hogy nemzetgazdasági szinten mintegy ezerre tehető a több mint egy éve betöltetlen munkahelyek száma. A Minisztérium által szeptember október folyamán végzett felmérésről elmondta, hogy léteznek 96

97 FOGLALKOZTATÁS olyan szakmák, amelyekben egyszerre tapasztalható munkaerő-kereslet és felesleg. Csizmár Gábor szerint ez leginkább a munkaerőpiac szerkezetváltására, illetve a magyar munkaerő mobilitásának hiányára mutat. A szakmai anyag listaszerűen sorolja fel a legkeresettebb és a megszűnő állásokat, illetve a legjellemzőbb munkaköröket, amelyekben a pályakezdők el tudtak elhelyezkedni. A felmérés nem tartalmaz információt arról, hogy mely megyékben vagy régiókban melyek a legkeresettebb s melyek a megszűnő munkakörök. A sajtótájékoztatón Csizmár Gábor bemutatta a távmunka magyarországi terjedéséről szóló fehér könyvet. A távmunka elterjesztése fontos a gazdaság számára. A kormány az elmúlt években sokat tett a távmunka elterjedéséért. A minisztériumnak köszönhetően három év alatt közel háromezer távmunkahely jött létre. Amíg nálunk ez a foglalkoztatási forma alig éri el a 2 %-ot, addig az Unióban több mint 13 % Hír. A napokban megrendezésre került IV. Országos Távmunka Konferencia, ahol szó esett arról, hogy jövő év elején elkészül a Távmunka nagy kézikönyve. A könyv segítheti, hogy a jelenleg távmunkában foglalkoztatott 100 ezres dolgozói létszám tovább szaporodjon. A Távmunka Tanács elnök elmondta, hogy a dolgozói érdekvédelem szabályozására, az önfoglalkoztató távmunkás jogi definíciójának megalkotására, a szabályozási környezet folyamatos frissítésére van szükség ahhoz, hogy az e-munkahelyek száma szaporodjon. A jövő évi teendők között a képzési tervek kidolgozása, a vállalatok felé való tájékoztató jellegű kommunikáció, valamint az infokommunikációs eszközök fejlesztése is szerepel. Az elnök véleménye szerint a közszféra modernizációja, a gazdaság hatékonyságának növelése, valamint az esélyegyenlőség javítása elérhető az e-munka terjedésével Magyarországon az elkövetkező évtizedek egyik legmarkánsabb demográfiai folyamata a népesség mérsékelt csökkenése és jelentős elöregedése lesz. A 2007-ig tartó időszakban még csak enyhén emelkedik az idősek száma, ezt követően nagyot fordulnak a tendenciák. Országosan az idősek aránya 15,1- ről 20,4 százalékra változik 2000 és 2020 között. Ez komoly hatást jelent a munkaerőpiacra is, ahol jelenleg nagyon alacsony az idősebbek foglalkoztatottsága. Az idősek munkapiaci helyzetéről az IBM Magyarország és a GKIeNet Internetkutató Kft. készített felmérést. Míg az EU-25-ökben 2004-ben az 55 év felettiek foglalkoztatási rátája 40 százalékos volt, addig hazánkban 29 százalékos. A hazai 50 fő feletti vállalkozások által az elmúlt három évben újonnan felvett dolgozók között legnagyobb arányban (39 százalék) a évesek szerepeltek. A évesek aránya az új munkavállalók körében 24 százalék, míg a éveseké 16 százalék. Azon vállalatok aránya, amelyek a 60 év felettieket is felvettek, fél százalék alatt marad. Elbocsátások esetén a legrosszabb helyzetben a év közöttiek vannak, akik még informális szociális védelmet sem élveznek, pedig már ők sem keresettek a munkaerőpiacon. Az éveseknél látszik némi visszafogottság, feltehetően az ő esetükben megpróbálják a munkaadók kivárni azt az életkort, amikor már jogosultak némi állami szociális védelemre. Nemcsak az életkor, de a többi korosztályhoz képest az arányaiban alacsonyabb iskolázottság és hiányzó ismeretek is csökkentik az idősebbek munkaerőpiaci esélyeit. Amíg például a 45 év alattiak körében 55 százalék legalább közepes biztonsággal kezeli a számítógépet, az ennél idősebbek körében mindössze 17 százalék. Nem preferálják a vállalatok a 45 97

98 FOGLALKOZTATÁS évnél idősebb munkavállalók képzését, minél idősebb egy dolgozó, annál kevésbé. A cégek nem kellően használják ki az idősebbek tudásában és tapasztalataiban rejlő értékeket, az idősebbek csak kisebb mértékben vesznek részt más kollégák betanításában. Kevés vállalatnak van stratégiája az idősödő munkaerő kezelésére, holott teljesen nyilvánvaló, hogy a fiatal korosztályok számának erőteljes csökkenése kikényszeríti az idősebbek magasabb arányú foglalkoztatását Hír. Az idén az első tíz hónapban a bruttó átlagkereset 9,4, a nettó 10,5 százalékkal nőtt, a reálkereset, a fogyasztóiár-index 3,6 százalékos növekedése mellett, 6,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, közölte a KSH. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma átlagosan 2 millió 789 ezer volt, ami 0,1 százalékos csökkenés a 2004 január-októberihez képest. Az idén január-szeptemberben a reálkereset 6,8 százalékkal emelkedett a tavalyi bázishoz viszonyítva. Tavaly január-októberben a reálkereset-csökkenés 0,4 százalék volt éves összehasonlításban. A versenyszférában a bruttó nominális átlagkereset 7,1 százalékkal, a nettó átlagkereset 8,6 százalékkal emelkedett. A költségvetés területén az ez évben egységesen januárban fizetett egyhavi külön juttatás miatt a bruttó átlagkereset 14 százalékkal, a nettó átlagkereset 14,6 százalékkal növekedett. Ez utóbbi területen a jutalom és az egyhavi külön juttatás nélkül számított bruttó kereset növekedési üteme 7,5 százalék volt. A versenyszférában január-októberben 0,2 százalékkal, 1,923 millióra nőtt a létszám. A költségvetés minden területén folytatódott a létszámcsökkenés, amely így a költségvetési intézményeknél 1,3 százalékos volt, és összességében október végén itt 808 ezer fő dolgozott. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók forintot kerestek január-októberben. A rendszeres kereset a jutalom, prémium, valamint külön juttatások nélkül számított bruttó kereset növekedési üteme a nemzetgazdaság egészében 7,3 százalék, ezen belül a vállalkozásoknál 7,3 százalék, a költségvetési intézményeknél 7,5 százalék volt. Októberben a reálkereset 4,9 százalékkal haladta meg a 2004 októberit, 3,2 százalékos fogyasztói infláció mellett. A versenyszférában dolgozók bruttó átlagkeresete 6,9 százalékkal, a költségvetési szférában dolgozóké 6,3 százalékkal volt több az előző év azonos időszaki értéknél, ez nemzetgazdasági szinten 6,5 százalékos növekedést jelent. A nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten forint volt január-októberben, ezen belül a fizikai foglakozásúaké forint, a szellemi foglalkozásúaké forint, ez 10,5 százalékos növekedés az egy évvel korábbi szinthez képest. Az októberi nettó keresetek 8,3 százalékkal haladták meg 2004 azonos időszakáét. A nemzetgazdasági szintű havi átlagos munkajövedelem forint volt, 9,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. A munkajövedelem kereseten felüli része január-októberben átlagosan 4,9 százalék volt Hír. Az idén hat-hétezer fogyatékkal élő embert bocsátottak el az egyre szűkülő állami támogatás miatt. Munkaadóik szerint jövőre legalább ugyanekkora létszámcsökkenés várható. Tavaly év végén ezer 98

99 FOGLALKOZTATÁS fogyatékkal élő embernek adtak munkát. A foglalkoztatóknak járó állami dotáció alapja tavaly óta nem a minimálbér ( Ft.), hanem annál kisebb összeg ( Ft.), ebből kiindulva számolják ki az állami támogatást. A cégek ezen összeg alapján 360 százalékig terjedő állami támogatást kapnak a dolgozók rokkantsági foka, a munkaidő hossza és a munkahely távolsága alapján. A törvény szerinti minimálbért ezeknek a szervezeteknek is ki kell fizetniük, ráadásul a fogyatékkal élők alkalmazása számos többletköltséggel jár, és az alacsonyabb teljesítményt is kompenzálni kell, hangsúlyozzák a munkaadók. Jövőre a dotáció alapja csak forintra emelkedne, miközben a minimálbér forint lesz. A munkavállalók képviselői aggódnak és a kormányzattal folytatott egyeztetéseken azt szeretnék elérni, hogy forint legyen a támogatás alapja, hangsúlyozta Pék Zsolt, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének elnöke Hír. Jövőre háromezerrel csökkentik a létszámot a Honvédelmi Minisztériumnál és a Magyar Honvédség intézményeinél. Az elmúlt négy évben15 ezer embertől váltak meg a HM-nél és a hadseregnél, így a tárcalétszám 45 ezerről ezer főre csökkent A szaktárca tervei szerint jövő év közepétől számítógépes információs pontokat hoznak létre a munkaügyi kirendeltségeken kívül is. Az a cél, hogy az álláskeresők önállóan is tudjanak tájékozódni, és az interneten keresztül találjanak munkát. A tervek szerint 2006 végéig befejeződik az informatikai infrastruktúra teljes rekonstrukciója: 2330 munkaállomás, 173 szerver, 240 információs KIOSZK és 4 központi szerver beruházása valósul meg. 99

100 ASZSZ SZAKSZERVEZETEK Szakszervezetek Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) Hír. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége tiltakozik a természetbeni juttatások adójának tervezett szeptemberi változásai miatt, mert az emiatt növekvő költségeiket a munkaadók feltehetően áthárítják a munkavállalókra. A pénzügyi tárca szerint a módosítás nem adóemelés, csak új számítási mód A fogyasztói árkiegészítés, amelyet az állam a menetdíj kedvezmények után nyújt nem fedezi a működés és a fejlesztés költségeit A Volán társaságok privatizációjával a kormányzat elhárítaná magáról azt a felelősséget, amelyet az alapellátásért kellene viselnie, hangsúlyozta Inokai Géza, a Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöke sajtótájékoztatón, csütörtökön a Vas megyei Szelestén. Inokai Géza szerint a mindenkori kormányzat tíz éve folyamatosan megsérti az ártörvényt, amikor nem nyújt megfelelő fedezetet a Volán társaságok költségeihez. Inokai Géza a Vas Megyei Közút Közlekedési Független Szakszervezet vezetőivel folytatott munkamegbeszélést követően elmondta, hogy a szakszervezetek a finanszírozás biztonságának megteremtését tartják a legfontosabbnak. Németh Károly, a Vas Megyei Közúti Közlekedési Független Szakszervezet elnöke a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a szakszervezetek szívesebben vennék, ha az állam tenné be a pénzt és teremtené meg a biztonságos finanszírozás feltételeit Jogi úton kellene megoldani, hogy az állami vállalatoknál tevékenykedő menedzserek ne kaphassanak irreálisan magas végkielégítéseket, hangsúlyozta Borsik János, az Országos Érdekegyeztető Tanács keddi ülésén napirend előtti felszólalásában. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium már évekkel ezelőtt ígéretet tett a jogi rendezésre. A szakszervezeti vezető azért hozta szóba a témakört, mert a hírek szerint a MÁV korábbi vezérigazgatója több tízmillió forintos végkielégítésről egyeztet. Herczog László, a helyettes államtitkára a felvetéssel kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy a Munka törvénykönyve szabályozza a végkielégítési, felmondási összegeket. Határozott idejű munkaszerződésnél annak lejártáig hátralévő időre, de maximálisan egy évre is jár az átlagkereset. A MÁV vezetőire vonatkozó konkrét munkaszerződést nem ismerik, így erről nem tudnak véleményt formálni, mondta az államtitkár Hír. Hétfőn kezdődött BKV-s bértárgyalásokon ismét felmerült a dolgozók munkabeszüntetése, közölte Nemes Gábor a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Szajkóné Kenéz Éva a BKV erőforrásgazdálkodási osztályvezetője szerint, még nem kezdődtek el a valós tárgyalások, mivel még nem rendelkeznek a megfelelő adatokkal, szerinte decemberben születhet döntés a bérekről. 100

101 SZAKSZERVEZETEK ASZSZ A jövő évi bérmegállapodások kapcsán nem tartja reálisnak sem általános, sem ágazati sztrájk lehetőségét jövő év januárjától az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége. Borsik János emlékeztetett arra, hogy jó néhány ágazatnál hatályos a középtávú megállapodás, és ha ezt a munkaadók nem teljesítik, ott feszültség lehet A Volán-társaságoknál évek óta feszült légkörben folyt a béralku, idén azonban már az OÉT-ajánlás előtt megszületett az egyezség a 25 ezer távolsági autóbusz-vezető fizetésemeléséről. A közúti közlekedésben szerveződő szakszervezetek 4,95 százalékos emelésről állapodtak meg, és az eddigi, béren kívüli juttatások ezentúl beépülnek a fizetésbe Várhatóan január második hetében kezdődik a béralku az energiaszektorban és a vegyiparban. Előreláthatóan az országos bérajánlásnak megfelelő mértékű béremelésről szól majd a megállapodás, helyi szinten viszont, főleg, ahol jelentős a nyereség, a korábbi gyakorlatnak megfelelően magasabb mértékről is megegyezhetnek. Feszültség csak a Molnál alakulhat ki, a munkáltató ugyanis itt is az országos bérajánlással egyező ajánlatot tett. Ezt a szakszervezetek keveslik Nem a vasutas munkavállalók érdekvédelmét, hanem saját szervezetpolitikai céljait szolgálta a VDSZSZ december 21-én bejelentett sztrájkfenyegetése, olvasható a Mozdonyvezetők Szakszervezete, a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete, valamint a Mérnökök és Technikusok Szakszervezete közös nyilatkozatában. Az aláírók szerint a VDSZSZ sztrájkfenyegetése indokolatlan volt, és feleslegesen keltett feszültséget több tízezer vasutasban és a társadalomban, hiszen a végül december 23-án született bérről és kollektív szerződésről szóló megállapodás lényegében nem tért el a december 21-ig elért eredményektől. Az ilyen magatartás lejárathatja a szakszervezeteket és a sztrájk intézményét, ezért az aláírók elhatárolódnak a VDSZSZ magatartásától, áll a dokumentumban Cáfolja a VDSZSZ a három vasutas-szakszervezet által szerdán kiadott, több napilapban is megjelent nyilatkozat állításait, hogy a december 23-án aláírt kollektív szerződés és bérmegállapodás lényegében nem tért el a két nappal korábban elért eredményektől. Gaskó István, elnök szerint az egyezség értelmében az elrendelhető túlórák száma legfeljebb évi 200 óra lehet, amit a korábbi kedvező tarifával díjaz a társaság. Bekerült a kollektív szerződésbe az is, hogy a járműszerelők, féklakatosok, kocsivizsgálók, forgalmi szolgálattevők számára a szombat és vasárnap havonta legalább egy alkalommal teljes egészében pihenőnap legyen. Gaskó szerint kezdeményezésükre rendeződött a teljesítményösztönzési rendszer forrását képező, átlagosan másfél százalékos bérfejlesztésnek megfelelő bértömeg sorsa is, aminek kifizetése bizonytalan volt. Megállapodás született arról is, hogy a vasúttársaságból kivált leányvállalatoknál működő szakszervezetek ugyanolyan feltételekkel és körülmények között működjenek, mint a MÁV-nál működő érdekképviseletek. 101

102 ÉSZT SZAKSZERVEZETEK Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) A szakszervezetek támogatottságának mérésére bevezetett új szabályozás szerint nem számít reprezentatívnak az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés. Kuti László, a konföderáció alelnöke szerint a kormánynak nem lenne szabad mesterségesen befolyásolni a szakszervezetek fuzionálásához vezető folyamatot. Az országos érdekegyeztetésben részt vevők összetételét nem befolyásolja, ha bármelyik szervezetről kiderül, hogy már nem számít reprezentatívnak, ugyanis törvény ezt nem szabályozza. Egy napilap értesülése szerint, az ÉSZT-nek a tagszámlálás és a közalkalmazotti tanácsválasztás alapján nincs megfelelő támogatottsága, mégsem kell kivonulnia az Országos Érdekegyeztető Tanácsból. Úgy tűnik, örök mandátumot szereztek azok a munkavállalói és munkaadói szervezetek, amelyek oda tizenöt évvel ezelőtt bekerültek. A legfrissebb adatokra alapozott eredményt hivatalosan még nem hirdették ki, ugyanis az érintett szövetség, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nem írta alá a választási jegyzőkönyvet, mert vitatja a számok pontosságát, illetve a mérés objektivitását. Kuti László, az ÉSZT alelnöke elismeri, hogy a kormánynak már ki kellett volna hirdetnie a végeredményt, akkor is, ha a reprezentativitás megállapításának módszere zavart okozott. Szerinte azonban nincs olyan statisztika, ami országos szinten alkalmas lenne a támogatottság pontos mérésére. Az érdekvédő azt állítja: néhány szakszervezeti és kormányzati vezető erőlteti annak kimondását, hogy melyik szervezet reprezentatív, hogy csak azok tárgyaljanak a munka világát érintő kérdésekről, amelyek érdemben ott vannak a piacon. Kuti szerint az elmúlt másfél évtizedben kialakult az a kör, amelyik érdemben képes tárgyalni, már nincs sok értelme ezt a rendet mesterségesen felborítani. A jövő ugyanis hosszú távon a szervezetek összeolvadása felé mutat, vagyis például a közszférában előbb-utóbb egy konföderáció és néhány szakszervezet lesz, még akkor is, ha ez a terület heterogén. Az alelnök emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltozás környékén a szakszervezeti mozgalom megújítását az indította el, hogy egy-két nagy létszámú csoport próbált mindenkinek diktálni. Szerinte a reprezentativitás firtatásának erőltetése ezt az időszakot akarja visszahozni. Elfogadható fúzió csak úgy lehetséges, ha világosan rögzítik a kicsik és a nagyok érdekeinek érvényesülését. Ezt mesterségesen, adminisztratív eszközökkel szabályozni fölösleges, és nem vezet jóra - szögezte le Kuti László. A SZEF elnöke, Szabó Endre is úgy látja, hogy a jövő az egyre szorosabbá váló, akár fúzióhoz is vezető együttműködés. A SZEF régóta szorgalmazza egy érdekegyeztetési törvény, a szociális 102

103 SZAKSZERVEZETEK ÉSZT párbeszéd törvényének létrehozását, amely rendezné a reprezentativitás feltételeinek a szabályait. Egy ilyen tervezetnek egyébként szerinte ösztönöznie kell az integrálódás irányába. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke már kezdeményezte, hogy a kialakult helyzetről minél előbb tárgyaljon a hat konföderáció, s találjon megoldást a munkavállalói oldalbeli képviseletre. Elképzelhetőnek mondta, hogy az ÉSZT a továbbiakban tanácskozási joggal vesz részt az OÉT munkájában. Mindazonáltal a jövőt Borsik úgy képzeli el, hogy három konföderáció marad fenn: a vállalkozások munkavállalóit az MSZOSZ, a közüzemi dolgozókat az autonómok, míg a közszférát - a közalkalmazottakat és a köztisztviselőket - a SZEF tömöríti. A kicsik pedig érdekkörüknek megfelelően orientálódnak Hír. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete azt követeli a kormánytól, hogy vonja vissza az intézményeket terhelő plusz öt milliárd forintos tartalékképzési igényét, közölte a szakszervezet elnöke. Nyáron jelent meg az a kormányhatározat, amelyben a felsőoktatási szférát 35 milliárd forintos kötelező maradványképzésre utasították, ez az összeg azonban ötmilliárd forinttal több, mint amennyit eredetileg a tartalékolására szántak. Ezt pedig az intézmények nem tudják teljesíteni, mondta sajtótájékoztatón Kis Papp László. A maradványképzés egy része ismert volt, mivel a költségvetési törvény szerint az intézményeknek a tavalyi maradványértéknek megfelelő idei maradványt kell képeznie. A szférát terhelő plusz tartalékképzés miatt a szegedi, valamint a Semmelweis egyetemnek közel egymilliárd forinttal, míg az ELTÉ-nek 500 millió forinttal többet kell tartalékolnia. A Magyar Rektori Konferencia a jövő héten kedden tárgyal a kérdésről, és úgy tűnik, a rektorok is tiltakoznak a plusz teher ellen. Nem riadnak vissza határozottabb eszközök alkalmazásától, akár demonstrációtól sem. Kis Papp László szerint 1,2 milliárd forintra volna szükség a szeptemberi 4,5 százalékos közalkalmazotti béremeléshez, a kormány azonban zárolta a felsőoktatás költségvetésének egy százalékát, 1,2 milliárd forintot. Mint mondta, a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács szerdai ülésén találtak már 200 millió forintot. Problémát jelent, hogy nincs meg a szeptemberi béremelés fedezete, és átmeneti megoldásként azt szeretnék kérni, hogy az egyetemeken lévő tartalékkeret terhére fizessék ki azokat Hír. Tegnap megegyezés született az Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács ülésén a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, az oktatási tárca és a rektori konferencia között. Az intézményeknek 2005-ben a költségvetési törvény előírása szerint mintegy 21 milliárd forintos kötelező maradványt kellett tartalékolniuk. Ez komoly gazdasági problémát okozott az egyetemek, főiskolák számára. Az ülésen a szakszervezetek felvetették, hogy a 2006-ra kirótt maradványkötelezettséget az oktatási kormányzat ne ossza szét a felsőoktatási intézmények között, hanem jövő ősszel tárgyalásokon egyezzen meg a maradvány nagyságáról. Az Oktatási Minisztérium részéről ígéretet kaptak arra, hogy a 2006-os kötelező maradványképzést nem róják ki az intézményeknek, azt jövőre tárca szinten kezelik. Ez a többi résztvevő szerint jelentős előrehaladást jelent az intézmények gazdálkodási szabadságában. 103

104 FRDÉSZ SZAKSZERVEZETEK Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) Hír. Október elseje és ötödike között Brüsszelben demonstrál a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ), ha a Belügyminisztériummal nem sikerül megegyeznie arról, hogy az uniós irányelveknek megfelelően a tűzoltók számára is negyven óra legyen a heti munkaidő. A tűzoltók heti munkaideje jelenleg 58 óra, 24/48 órás szolgálatban, éves szinten 2880 óra, ami 728 órával haladja meg az átlagos munkaidőt Magyarországon. A HTFSZ elnök-ügyvivője elmondta, hogy Európai Uniós tagként mindössze annyit akarnak elérni, hogy a tűzoltókra is érvényes legyen a közösség heti negyvenórás munkahétre vonatkozó irányelve, amely szerint túlmunkával együtt is legfeljebb negyvennyolc órás lehet a munkahét. A tűzoltók jelenleg 117 napot töltenek huszonnégy órás szolgálatban; a negyvenórás munkahét alapján, három év alatt ezt 85-re csökkentené a HTFSZ. A legutóbbi, augusztus eleji tárgyaláson a minisztérium 104 szolgálati napra tett javaslatot, ami az európai uniós irányelv maximális munkaidejét, a heti negyvennyolc órát veszi alapmunkaidőnek. A szakszervezet számára még az is elfogadható lett volna, ha a 104 és a 85 közötti 19 napot az uniós irányelveknek megfelelően túlóraként kifizetik a tűzoltóknak, ám a tárca csak a különbség egytizedét állná. A minisztérium szerint a HTFSZ követelésének teljesítéséhez mintegy 2250 tűzoltó felvételére, és a 24/72-es szolgálati rendre való átállásra lenne szükség Munkaidejük csökkentéséért tiltakoznak az Európai Parlament elnökénél a magyar hivatásos tűzoltók október 5-én, közölte a szakszervezet elnöke. Kajsza Zoltán elmondta, hogy brüsszeli demonstrációjuk egy sorozat része, amit tavaly novemberben indítottak. Mivel sztrájkjoguk nincs, csak így tudják felhívni a figyelmet követelésükre Hír. A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) belépett a Liga Szakszervezetekbe. Az MSZOSZ és a SZEF mögött a Liga a harmadik legerősebb tömörülés lett a hat szakszervezeti konföderáció között, mondta Gaskó István, miután a felek bejelentették, hogy a rendőröket, tűzoltókat, katonákat, pénzügyőröket, a nemzetbiztonság, a polgári védelem és büntetés-végrehajtás dolgozóit tömörítő FRDÉSZ belépett a konföderációba. A Liga elnöke hangsúlyozta, hogy a mintegy százezer taggal, száz tagszervezettel rendelkező szövetségük a fúzióval további harmincezer fővel gyarapodott, és már nemcsak a versenyszféra, hanem a közszféra dolgozóit is képviselik. Kónya Péter azzal indokolta a csatlakozást, hogy ezáltal jelen lehetnek a legmagasabb szintű érdekegyeztető fórumban, az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. Az FRDÉSZ elnöke hangsúlyozta: 104