Miért sztrájkolunk, miért demonstrálunk?

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Miért sztrájkolunk, miért demonstrálunk?"

Valéria Siposné
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 Miért sztrájkolunk, miért demonstrálunk? A LIGA Szakszervezetek úgy ítéli meg, hogy a Kormány javaslatai az egészségbiztosítás átalakítására illetve a nyugdíjrendszer újabb megnyirbálására az állampolgárok, munkavállalók számára rendkívül veszélyes folyamatokat indítanak el, komoly kockázatokat hordoznak magukban, a szociális jogok, a szociális biztonság további gyengüléséhez vezetnek. Ezért november 21-én országos, minél több ágazatra kiterjedő sztrájkot és este 18 órára, a Kossuth tér Alkotmány utca kereszteződésébe demonstrációt szervez.

megnyirbálására az állampolgárok, munkavállalók számára rendkívül veszélyes folyamatokat indítanak el, komoly kockázatokat hordoznak

2 Az egészségbiztosítás átalakítása A LIGA Szakszervezetek rendkívül veszélyesnek tartja, hogy a kormányzat a nyugdíjbiztosítást követőn az egészségbiztosítást is privatizálni kívánja. A propagandisztikus érvek a piaci ideológia kritikátlan alkalmazásán alapulnak. Az alábbiakban ezekre az állításokra térünk ki. Igaz-e, hogy az európai fejlett országok egészségbiztosítása zömmel üzleti biztosítókon alapszik? Nem igaz. A kormányzat tudatosan összekeveri a több biztosítón alapuló finanszírozást az üzleti biztosítással. Üzleti alapú, több biztosítón alapuló rendszer csak Hollandiában és Szlovákiában létezik. A hivatkozott német és osztrák példa esetében több pénztárral, de non-profit elvű működéssel találkozhatunk. Igaz-e, hogy a nemzeti kockázatközösség fennmarad? Nem igaz. A nemzeti kockázatközösség felbomlik, szegmentálódik, annyi részre, ahány pénztár a későbbiek során működőképesnek bizonyul. Igaz-e, hogy a létrejövő pénztárak nem válogathatnak a hozzájuk belépni szándékozók közül? Igaz, hogy a pénztárak senkit sem utasíthatnak el. Ugyanakkor az is igaz, hogy a pénztárak elsősorban a fiatalabb, egészségesebb korosztályok felvételében érdekeltek, kedvező ajánlati csomagokat számukra kínálnak majd. Igaz-e, hogy az új pénztárak bevezetésével az egészségügyi kiadásaink nem nőnek? Nem igaz. Minden nemzetközi tapasztalat azt bizonyítja, hogy a több-biztosítós, üzleti elvű finanszírozás költségei jelentősen magasabbak. Igaz-e, hogy a szabad orvosválasztás fennmarad? Nem igaz. Az állampolgárok csak a pénztárakkal szerződött egészségügyi intézményt kereshetik fel. Más esetben a pénztárak előzetes hozzájárulásához kötött az igénybevétel. Igaz-e, hogy a pénztárunkkal való elégedetlenség esetén átléphetünk más pénztárba? Igaz. Ezt azonban csak évente egyszer, október 15. és november 15. között tehetjük meg. Igaz-e, hogy az egészségfinanszírozási rendszerben a járulékfizetők kontrollja teljesen hiányzik? Igaz. A munkavállalók és a munkáltatók képviselői semmilyen formában nem gyakorolhatnak kontrollt a pénztárak felett. Igaz-e, hogy az új pénztárak bevezetésével kapcsolatban nem várható a szolgáltatások szűkülése? Nem igaz. Mivel nincsen törvényi meghatározása a járulékfizetés fejében biztosított ellátási csomagoknak, fennáll a veszélye annak, hogy a költségcsökkentés miatt egyes kezelések elmaradhatnak. 2

Igaz-e, hogy az európai fejlett országok egészségbiztosítása zömmel üzleti biztosítókon alapszik? Nem igaz.

3 Milyen változtatásokat tervez a kormány a nyugdíjrendszerben? A nyugdíjkorhatár emelése A december 31-ét követően nyugdíjba menő férfiak esetében az előrehozott öregségi nyugdíj korhatára 59-ről 60 évre nőne. A nyugdíjcsökkentés mértékének emelése Ha a nyugdíjra jogosult megfelel a fenti feltételeknek, azaz betöltötte a megfelelő életkort és van legalább 37 év szolgálati ideje, de még nincs 62 éves, nem jogosult teljes összegű öregségi nyugdíjra. Gyakorlati példák a változásra Egy 59 éves nő esetén, 39 év szolgálati idővel, a hatályos rendelkezések szerinti csökkentés 3.6%, míg a tervezet szerint 13.2% volna, a férfiak ebben a korban nem jogosultak nyugdíjra. Egy 60 éves nő/férfi esetén, 37 év szolgálati idővel a hatályos rendelkezések szerinti csökkentés 7.2%, míg a tervezet szerint 8.4% lenne. A táblázat mutatja az összes változást: Jelenleg Tervezett Jelenleg Tervezett Jelenleg Tervezett 59 éves kor 59 éves kor 60 éves kor 60 éves kor 61 éves kor 61 éves kor 40 év szolgálati idő teljes nyugdíj 6,60% teljes nyugdíj 4,20% teljes nyugdíj 1,80% 39 év szolgálati idő 3,60% 13,20% 2,40% 8,40% 1,20% 3,60% 38 év szolgálati idő 7,20% 13,20% 4,80% 8,40% 2,40% 3,60% 37 év szolgálati idő 10,80% 13,20% 7,20% 8,40% 3,60% 3,60% Nyugdíjszámítás a hatályos szabályok szerint Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelemből kell meghatározni, majd a nyugdíjazást megelőző harmadik naptári év előtti években elért jövedelmet a nyugdíjazást megelőző második év kereseti szintjéhez kell igazítani (valorizálni). A havi átlagkereset alapja az január 1-je és a nyugdíj megállapítása közötti években elért olyan kereset, jövedelem, amely után nyugdíjjárulékot kellett fizetni. Az január 1-je és december 31-e közötti időben - a korábbi szabályozásnak megfelelően - a főfoglalkozás keretében elért kereset, jövedelem képez nyugdíjalapot, január 1-jétől kezdődően pedig a biztosítással járó jogviszonyból származó, nyugdíjjárulék-köteles valamennyi kereset, jövedelem, a nyugdíjjárulék fizetés felső határáig. 3

A nyugdíjcsökkentés mértékének emelése Ha a nyugdíjra jogosult megfelel a fenti feltételeknek, azaz betöltötte a megfelelő életkort és van legalább 37 év szolgálati ideje, de még nincs 62 éves, nem

4 Nyugdíjszámítás január 1-jétől Az átlagkereset megállapításának szabálya nem változik. A havi átlagkeresetből azonban előbb le kell vonni a járulékokat, majd az így kapott összegre számított jövedelemadót. Ez után a nyugdíj-megállapításhoz figyelembe veendő minden év keresetét a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjére kell valorizálni. A valorizálás szabályainak megváltozása a nyugdíj összegét növelné, de a keresetek nettósítása épp ellenkezőleg hat, azaz átlagosan mintegy 12-15%-kal csökkenti a nyugdíjalapot. Így összességében a 7-8% körüli nyugdíj színvonal mérséklés következik be. A változás január 1-jétől kerül bevezetésre. A korkedvezményes nyugdíjrendszer átalakítása A Kormány október 30-án adta át a szociális partnereknek "a korkedvezményes nyugdíjrendszer és a szakmai nyugdíjrendszerek átalakításáról" szóló előterjesztést. Ez alapján: a Kormány a korábbi korkedvezményes nyugdíjrendszer szabályait törvényi szintre emelte és változatlan formában december 31.-ig rendelte alkalmazni az átmeneti időszakban az egészségre ártalmas munkakörök jegyzékébe új foglalkozások továbbra sem kerülhetnek fel bevezette a munkáltatók által fizetett 13%-os korkedvezmény-biztosítási járulékot, amelyhez 4 éven keresztül fokozatosan csökkenő mértékű állami támogatást nyújt a nyugdíjrendszer átalakítása során megszüntette a korhatár alatti nyugdíjak folyósításának lehetőségét a munkavégzés mellett. Mindezek után 2006 végén, a szociális partnerekkel való egyeztetés nélkül, hatályon kívül helyezte a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékét tartalmazó kormányrendelet mellékletét. A LIGA követelései közt szerepel a fent leírtak újratárgyalásán kívül, a munkaköri listára kerülés lehetőségének haladéktalan megteremtése különösen a vegyipari- és a műszakos munkavállalók esetében, az autóbusz-közlekedésben az ún. típusfüggőség eltörlése, a foglalkozás-egészségügy helyének, szerepének, finanszírozásának újragondolása. 4

Ez után a nyugdíj-megállapításhoz figyelembe veendő minden év keresetét a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjére kell valorizálni.

5 Változik a szolgálati nyugdíj rendszere A Kormány egyoldalúan meg akarja változtatni a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos állományának szolgálati nyugdíjrendszerét. Jelenleg 25 éves szolgálat után mehetnek nyugdíjba a hivatásosok, abban az esetben, ha egészségileg alkalmatlanná válnak a további szolgálatra, vagy átszervezés miatt megszűnik a beosztásuk. A fegyvereseknek kedvezőbb a nyugdíj megállapítása is a civil munkavállalókénál, náluk az utolsó év átlagkeresetéből számolják a nyugdíjalapot ban a Kormány ezt is a fegyveresek hátrányára kívánja megváltoztatni. A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítésről A mentesítési eljárás a foglalkoztató kérelmére indul, akinek ez azért érdeke, mert a kormány a korkedvezményes biztosítási járulék terhét évről-évre a munkáltatóra terheli. Ezért a munkáltatónak alapvető fontosságú, hogy az állapotfelmérés igazolja, hogy a munkavállalót az adott munkakörben és munkahelyen nem éri olyan szintű terhelés, amely a korkedvezményre való jogosultságot indokolná. A kedvezményre való jogosultság indokolt: különösen nehéz fizikai munka különösen terhelő klíma ergonómiai kóroki tényezőknek való tartós kitétel fokozott pszichés megterhelés pszichoszociális kóroki tényezőknek való tartós kitétel A mentesítést követően a körülmények fennállását a hatóság bármikor hivatalból ellenőrizheti. Kötelező ellenőrizni a körülmények fennállását a mentesítést követően akkor is, ha a munkavállaló vagy a szakszervezet jelenti be a munkakörülményekben bekövetkező változást. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a mentesítési eljárás egyfokú, azaz fellebbezésnek helye nincs. Ez természetesen nem zárja ki a hatósági állásfoglalás bírósági úton való megtámadásának lehetőségét, de mivel a hatóság az elbírálásnál csak az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet véleményét veszi figyelembe, így felmerül a kérdés, hogy a bírósági bizonyítási eljárás során a szakszervezet vagy munkavállaló mire hivatkozva bizonyíthatná igazát. A Társadalmi Szolidaritás Napja november 21. A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája november 21-én országos, minél több ágazatra kiterjedő sztrájkot és este 18 órára, a Kossuth tér Alkotmány utca kereszteződésébe demonstrációt szervez. Felkérünk mindenkit, pártokhoz való kötődéstől függetlenül magyar állampolgárokat, civil-, és társadalmi szervezeteket, szakszervezeteket, hogy csatlakozzanak a LIGA Szakszervezetek november 21-i akciójához. 5

A fegyvereseknek kedvezőbb a nyugdíj megállapítása is a civil munkavállalókénál, náluk az utolsó év átlagkeresetéből számolják a nyugdíjalapot.

6 LIGA SZAKSZERVEZETEK november 21., 18:00 A Társadalmi Szolidaritás Napja P SZINPAD TOI-TOI WC MENTŐ LIGA INFO Fáklyák árvétele Rendezői kitűzők átvétele Buszokból kiszállás 6

Hasonló dokumentumok

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG BEVEZETÉS PROGRAM A LIGA Szakszervezetek 2009-től érvényes programja az elmúlt évtized tapasztalatainak és az elkövetkező