Gyakran ismétlıdı kérdések, válaszok

Átírás

1 Gyakran ismétlıdı kérdések, válaszok 1. Tájékoztatást kérı levelükben annak megállapítását kérték, hogy a gazdasági társaság, amely egy külföldi cég 100 százalékos tulajdonában van és kizárólag az anyacége által gyártott termékek magyarországi nagy-és kiskereskedelmi forgalmazásával foglalkozik, a évi XCV. törvény (továbbiakban: törvény) alkalmazásának szempontjából beszállítónak, vagy kereskedınek minısül-e. A válasz jogi alapja: a törvény 2. (1) bekezdés b) pontja, törvény 2. (2) bekezdés a) és c) pontjai A gazdasági társaság a törvény hatálya alá tartozik, a törvény szerint beszállítónak minısül. 2. Tájékoztatást kérı levelében annak megállapítását kérte, hogy a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló évi XCV. törvény (továbbiakban: törvény) hatálya alá tartoznak-e a közüzemi intézményi konyhák, valamint érvényes-e rájuk a 30 napos fizetési határidı. A válasz jogi alapja: a törvény 2. (1) bekezdésének b) pontja, a törvény 2. (2) bekezdésének c) pontja Mindezek alapján a közüzemi intézményi konyhák a felvásárolt mezıgazdasági és élelmiszeripari terméket tipikusan átalakítás után értékesítik a fogyasztók számára, így általában nem terjed ki rájuk a törvény hatálya. Amennyiben a közüzemi intézményi konyha kereskedınek minısül (a beszállítótól átvett árut változatlan formában értékesíti) kiterjed rá a törvény hatálya. A tájékoztatást kérı által felvetett 30 napos fizetési határidı a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek átruházására irányadó, az agrárpiaci rendtartásról szóló évi XVI. törvény 29. (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre tekintettel. 3. Tájékoztatást kérı levelében annak eldöntését kérte, hogy a gazdasági társaság, amely egy külföldi, de Európában mőködı cég 100 százalékos tulajdonában van és kizárólag a cég által elıállított élelmiszeripari termékeket forgalmazza Magyarországon a évi XCV. törvény alkalmazásának szempontjából beszállítónak, vagy kereskedınek minısül-e, illetve a törvény személyi hatálya kiterjed-e ezen gazdasági társaságra. A válasz jogi alapja: a törvény 2. (1) bekezdés b) pontja, törvény 2. (2) bekezdés a) és c) pontjai Mindezek alapján a gazdasági társaság a törvény személyi hatálya alá tartozik, a törvény szerint beszállítónak minısül. 4. Tájékoztatást kérı a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a szóló évi XCV. törvény (a továbbiakban: törvény) alkalmazásával kapcsolatos levelében arra vonatkozóan kért állásfoglalást, hogy a törvény rendelkezései alkalmazandók-e egy a törvény személyi hatálya alá tartozó, beszállítónak nem minısülı, kizárólag élelmiszeripari termékek továbbértékesítésével foglalkozó 1

2 gazdasági társaság, valamint a végsı fogyasztók számára értékesítı jogi személyek viszonylatában, illetıleg az egymással kötött szerzıdéseikre, más szóval két, a törvény értelmében kereskedınek minısülı személy közötti viszonyrendszerre. Álláspontja szerint egyértelmő, hogy a törvény annak céljára, elnevezésére, továbbá a törvény 3. (2) bekezdésben felsorolt tevékenységekre figyelemmel, kizárólag a kereskedık és a beszállítók viszonyrendszerére vonatkozik. A válasz jogi alapja: a törvény 2. (1) bekezdés b) pontja, törvény 2. (2) bekezdés b) és c) pontjai. Amennyiben a gazdasági társaság közvetlenül kerül szerzıdéses kapcsolatba a törvény fogalom-meghatározása szerinti beszállítóval (2. (2) a) pont), abban az esetben kereskedınek minısül, attól függetlenül, hogy a terméket maga értékesíti a fogyasztóknak vagy csak továbbadja más kiskereskedınek. Ekkor a törvény tárgyi hatálya kiterjed a feldolgozóval meglévı jogviszonyra, rendelkezéseinek megfelelıen kell üzleti magatartását alakítania a vállalkozásnak. Amennyiben a gazdasági társaság kizárólag továbbértékesíti a felvásárolt termékeket a végsı fogyasztó számára értékesítı kiskereskedelmi vállalkozások számára, abban az esetben e viszonyrendszer tekintetében nem minısül beszállítónak. Ekkor kereskedıként ugyan a törvény személyi hatálya alá tartozik, de a törvény fogalmai szerinti forgalmazói magatartást nem valósítja meg. 5. Tájékoztatást kérı levelében arra vonatkozóan kért választ, hogy a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló évi XCV. törvény (továbbiakban: törvény) által használt mezıgazdasági termék fogalom hol kerül pontosan definiálásra. A törvény tájékoztatást kérı által is hivatkozott 2. (2) bekezdés d) pontja a mezıgazdasági és élelmiszeripari termék fogalmát együttesen határozza meg, ez alapján a törvény alkalmazása során mezıgazdasági és élelmiszeriparinak minısül az-az élelmiszerjog általános elveirıl és követelményeirıl, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács január 28-i 178/2002/EK rendeletének 2. cikke szerinti fogalom alá tartozó termék, amely a végsı fogyasztó számára való értékesítéshez további feldolgozást nem igényel. 6. Tájékoztatást kérı levelében választ kért arra vonatkozóan is, hogy a törvény 3. (7) bekezdése szerinti üzletszabályzat készítési és nyilvánosságra hozatali kötelezettség terheli-e azt a október 12. napján bejegyzett társaságot, melynek elızı évi nettó árbevétele a húszmilliárd forint összeghatárt nem éri el. A nettó árbevétel számítására vonatkozóan a törvény 6. (3) bekezdése az irányadó, melyet ezen elıírás alapján a megelızı üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy az egyszerősített éves beszámoló szerinti konszolidált nettó árbevétel alapján kell meghatározni, egy évnél rövidebb mőködési idı esetén, az adatok éves szintre vetítésével. 7. Tájékoztatást kérı a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a szóló évi XCV. törvény (a továbbiakban: törvény) alkalmazásával kapcsolatban 2

3 arra vonatkozóan kért állásfoglalást, hogy a törvény személyi hatálya alá tartozik-e a gazdasági társasági formában mőködı beszerzési társulás, amely a beszállítótól megvásárolt terméket kizárólag nagykereskedés részére értékesíti tovább. A válasz jogi alapja: a törvény 2. (1) bekezdés b) pontja, és a törvény 2. (2) bekezdés c) pontja. A fenti jogszabályi rendelkezések alapján a törvény szempontjából az a jogi személy minısül kereskedınek, amely a beszállítótól mezıgazdasági és élelmiszeripari terméket vásárol fel, majd azt a végsı fogyasztó számára értékesíti, vagy átalakítás nélkül továbbértékesíti. A levelében foglaltak alapján a gazdasági társaság a törvény szempontjából kereskedınek minısül, így kiterjed rá a törvény hatálya. 8. Tájékoztatást kérı a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a szóló évi XCV. törvény (a továbbiakban: törvény) alkalmazásával kapcsolatos állásfoglalást kérı levelében arra vonatkozóan kért választ, hogy a törvény rendelkezései alkalmazandók-e egy az Európai Unió egyik tagállamában bejegyzett cégtıl felvásárolt - élelmiszeripari termékek továbbértékesítésével foglalkozó magyar gazdasági társaság, valamint a vele szerzıdéses kapcsolatban lévı, a végsı fogyasztók számára értékesítést végzı nagy-, illetve kiskereskedık viszonylatában, illetve, hogy a továbbértékesítés során a magyar gazdasági társaság beszállítónak ( kvázi beszállítónak), a nagy- és kiskereskedık kereskedınek minısülnek-e, ebbıl adódóan a törvény rendelkezései ezen viszonylatban is alkalmazandóak-e. Álláspontja szerint a termékek gyártója és a magyar gazdasági társaság szerzıdéses kapcsolatában a gyártó beszállítónak, a magyar gazdasági társaság pedig kereskedınek minısül, így a törvény rendelkezéseit viszonylatukban alkalmazni kell. A válasz jogi alapja: a törvény 2. (1) bekezdés b) pontja, törvény 2. (2) bekezdés b) és c) pontjai. Ezen rendelkezések alapján egyezıen a tájékoztatást kérı által leírtakkal a magyar gazdasági társaság törvény 2. (2) bekezdés a) pontja szerinti beszállítóval való közvetlen szerzıdéses kapcsolatában kereskedınek minısül, függetlenül attól, hogy a terméket maga értékesíti a végsı fogyasztónak, vagy csak továbbértékesíti. Ebben az esetben a törvény tárgyi hatálya kiterjed magyar gazdasági társaságra és a feldolgozó közötti jogviszonyra, rendelkezéseinek megfelelıen kell üzleti magatartását kialakítani. Amennyiben a magyar gazdasági társaság kizárólag továbbértékesíti a felvásárolt termékeket a nagy-, és kiskereskedelmi vállalkozások számára, abban az esetben e viszonyrendszer tekintetében nem minısül beszállítónak. Ekkor a magyar gazdasági társaság kereskedıként a törvény személyi hatály alá tartozik, de a törvény szerinti forgalmazói magatartást nem valósít meg. A gazdasági társaság által értékesített termékeket megvásárló nagy- és kiskereskedık a törvény szerinti kereskedınek minısülnek, így annak személyi hatálya alá tartoznak. 9. Levelében továbbá arra vonatkozóan fogalmazott meg kérdést, hogy a évi XCV. törvény mezıgazdasági és élelmiszeripari termék definíciója irányadó-e az agrárpiaci rendtartásról szóló évi XVI. törvényre, valamint arra, hogy a évi XVI. törvény alapján viszonteladónak minısül-e a magyar gazdasági társaság, és ebbıl adódóan a 30 napos fizetési határidıre vonatkozó rendelkezést alkalmazni szükséges-e 3

4 a magyar gazdasági társaság és a termékek továbbértékesítése folytán vele szerzıdı nagy- és kiskereskedık viszonylatában. A évi XVI. törvény 29. (1) bekezdése szerint a termelı, a feldolgozó, a viszonteladó és a forgalmazó, egymás között megkötött, a törvény hatálya alá tartozó mezıgazdasági és élelmiszeripari termék a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásáról szóló évi CIII. törvény 3. (2) bekezdés b), c), f) és g) pontjaiban meghatározott termékek kivételével átruházására irányuló szerzıdéseiben a felek által meghatározott fizetési határidı az áru átvételétıl számított 30 napot nem haladhatja meg. A évi XCV. törvény a mezıgazdasági és élelmiszeripari termék fogalmát az élelmiszerjog általános elveirıl és követelményeirıl, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács január 28-i 178/2002/EK rendeletre alapította. Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény nem határozza meg a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek fogalmát, erre vonatkozóan iránymutató lehet a 178/2002/EK rendelet szerinti definíció. Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény alkalmazása szempontjából a magyar gazdasági társaság viszonteladónak minısül és ebbıl adódóan a 30 napos fizetési határidıre vonatkozó rendelkezést alkalmaznia kell, a magyar gazdasági társaság és a termékek továbbértékesítésére vele szerzıdı nagy-, illetve kiskereskedık viszonylatában. 10. Tájékoztatást kérı a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a szóló évi XCV. törvény (a továbbiakban: törvény) alkalmazásával kapcsolatos levelében azon álláspont megerısítését kérte, hogy a kereskedı saját márkás termékét gyártó beszállító köteles teljes egészében viselni a kereskedı által elıírt, vagy elvégeztetett minıség-ellenırzés költségeit. Levelében elfogadta az MgSzH munkaanyagában szereplı azon megállapítást, mely szerint egy adott termék bevizsgálási költségét a beszállító és kereskedı között arányosan meg kell osztani azzal, hogy a hibásnak minısülı termék vizsgálatának költsége áthárítható a beszállítóra. Tájékoztatást kérı ezen általános megfogalmazás alapján alapesetként a termék bevizsgálási költségének 50-50%-os megosztását határozza meg azzal, hogy hibásnak minısülı termék vizsgálatának költsége teljes egészében áthárítható a beszállítóra. A költségek ilyen arányú megoszlásának alapesetként történı kezelése megítélésünk szerint nem mond ellen az MgSzH munkaanyagában írtaknak. Véleményük szerint sajátmárkás termékek gyártása esetében a minıség-ellenırzés költségeit teljes egészében a beszállítónak kell viselni, mivel a termék kereskedı márkaneve alatti forgalomba hozatala, ehhez kapcsolódóan a sajátmárkás termékek körébe történı felvételt megelızı, valamint a folyamatos minıségellenırzés teljes egészében a gyártó érdek- és felelısségi körébe tartozik. Az MgSzH álláspontja szerint sajátmárkás termék gyártatása, illetve forgalmazása a kereskedı érdeke is, ellenkezı esetben sajátmárkás termék gyártására nem kötne beszállítóival szerzıdést. A sajátmárkás termékek bevizsgálása mind a beszállító, mind a kereskedı érdeke, mivel alapvetıen nem a termék jogszabályi elıírásoknak, hanem a kereskedı által meghatározott minıségi követelményeknek való megfelelısége megállapítását 4

5 szolgálja. Ezen vizsgálati költségek teljes mértékben a beszállítóra történı áthárítása tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minısül, a hibás árura esı vizsgálati költség kivételével. Természetesen a jogszabályi elıírásokon alapuló minıség-ellenırzési költségeket az abban meghatározott személy köteles viselni. 11. Tájékoztatást kérı az MgSzH szakmai anyagának azon pontjával kapcsolatban fogalmazott meg kérdést, amely a tájékoztatást kérı véleménye szerint azt mondja ki, hogy a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló évi XCV. törvény rendelkezései kiterjednek a külföldi székhelyő vállalkozásnak egy hazai székhelyő vállalkozással kereskedelmi-beszállítói tárgyban kötött szerzıdés alapján létrejött együttmőködésére. Ugyanakkor egy szakmai szövetség álláspontja szerint az /EK rendelet iránymutatása európai jogszabályok szerint választhatnak a felek, mely ország szabályai érvényesek együttmőködésükre. Mint ahogy az, az MgSzH hivatkozott szakmai anyagában is szerepel, a évi XCV. törvényt a jogalkotásról szóló évi XI. törvénnyel együttesen kell értelmezni. Az évi XI. törvény kimondja, hogy jogszabály hatálya kiterjed az ország területén a magánszemélyekre és jogi személyekre. Ezen rendelkezéssel való együttesen értelmezés alapján, a törvény személyi hatálya alá tartozik a beszállító, illetve kereskedı, amennyiben magyarországi bejegyzett székhellyel, telephellyel, fiókteleppel rendelkezik. A szerzıdı felek a tájékoztatást kérı által felvetett esetben, egy külföldi székhelyő vállalkozás és egy hazai székhelyő vállalkozás közötti együttmőködésre irányadó jog választásának lehetısége a szerzıdéses kapcsolatokra vonatkozik, azaz a szerzıdı felek arról dönthetnek, hogy a közöttük lévı jogviszonyra, a felek közti polgári jogi viszonyokra mely állam joga az irányadó, azonban a felek által tanúsított magatartásra vonatkozó közigazgatási jogi rendelkezések tekintetében nincs jogválasztási szabadság, tevékenységüket az adott állam jogszabályainak megfelelıen kötelesek folytatni. A hivatkozott 593/2008/EK rendelet 1. cikk (1) bekezdése egyértelmően kimondja, hogy a rendelet nem alkalmazható közigazgatási ügyekre, már pedig a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmának megsértése miatti eljárás közigazgatási ügy. 12. A szerzıdéses kötelezettségekre vonatkozó jog tekintetében az 593/2008/EK rendelet ad iránymutatást, amely szerint a szerzıdésre a felek által választott jog az irányadó, ennek megfelelıen a magyarországi és a külföldi jogi személy között az általuk kikötött jog az irányadó. Dr. Sólyom László köztársasági elnök említett állásfoglalásában egyértelmően kijelentette, hogy a törvény hatálya - értelemszerően - csak a Magyar Köztársaság területére, illetve Magyarországon honos jogalanyokra terjed ki, a külföldön nem magyar jogalanyok által kötött jogügyletekre nem. A törvény tárgyi hatálya sem lépheti túl a nemzeti jog kereteit. Az irányadó jog választásának lehetısége a szerzıdéses kapcsolatokra vonatkozik, azaz a szerzıdı felek arról dönthetnek, hogy a közöttük lévı jogviszonyra, a felek jogaira és kötelezettségeire mely állam joga az irányadó, azonban a felek tevékenységüket annak helye szerinti állam jogszabályainak megfelelıen kötelesek folytatni. A hivatkozott 593/2008/EK rendelet 1. cikk (1) bekezdése egyértelmően kimondja, hogy a rendelet nem 5

6 alkalmazható közigazgatási ügyekre, már pedig a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmának megsértése miatti eljárás közigazgatási ügy. 13. Tájékoztatást kérı a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a szóló évi XCV. törvény (a továbbiakban: törvény) alkalmazásával kapcsolatos állásfoglalást kérı levelében választ kért az árváltozásra vonatkozó beszállítói észrevétel jogszerő alkalmazhatóságáról. Az árváltozás feltételeiben a Megrendelı azt rögzítette, hogy a Szállítónak az árváltozási kérelmét legalább 30 nappal annak tervezett hatálybalépése elıtt el kell juttatnia a Megrendelı részére, aki 30 napon belül dönt, hogy azt elfogadja-e. Amennyiben nem kerül az áremelési javaslat megrendelı által elfogadásra, Szállító vállalja, hogy annak elutasításától számított 30 napig az eredeti áron szállít, ezt követıen van lehetısége az áruszállítás felfüggesztésére. A válasz jogi alapja: a törvény 3. (2) bekezdés a) pontja. A fenti rendelkezés szerint tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minısül a kereskedı számára egyoldalúan elınyös kockázatmegosztást eredményezı feltételek elıírása a beszállítóval szemben. Az árváltozás 30 napon belüli döntést követı elutasítása esetén további 30 napig (azaz mindösszesen az árváltozási kérelemtıl számított 60 napig) az eredeti áron való szállítás a kereskedı számára egyoldalú elınyt jelent. A mennyiben az áremelést és szállítói programváltozást az életbelépésig megrendelı írásban nem fogadja el, úgy Szállító jogosult a további szállításokat haladéktalanul felfüggeszteni, feltéve, hogy kellı idıt, jelen esetben 30 napot biztosított az árváltoztatás elbírálására. 14. Tájékoztatást kérı a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a szóló évi XCV. törvény (a továbbiakban: Tfmtv.) alkalmazásával kapcsolatosan állásfoglalást kért a termék ellenértékének a beszállító részére történı 30 napon túli kifizetése esetén a határidı számítására, valamint az ellenérték megfizetésének teljesítési helyére. Álláspontja szerint a fizetési határidı meghatározásának kérdésében a Polgári Törvénykönyv szabályai alkalmazandóak, melyek szerint a napokban megállapított határidıbe a kezdı napot nem kell beszámítani, illetve ha a határidı utolsó napja munkaszüneti nap, a határidı a következı munkanapon jár le. Az ellenérték megfizetésének teljesítési helyére vonatkozóan szintén a Polgári Törvénykönyv szabályai alkalmazandóak, melyek szerint a pénzfizetés teljesítése a kötelezett bankszámlájának megterhelésével megtörténik, függetlenül attól, hogy eltérı bank esetén a jogosult bankja csak másnap, vagy esetleg késıbb jut hozzá a megfizetett összeghez. A válasz jogi alapja: a törvény 3. (2) bekezdés h) pontja. A Tfmtv. 3. (2) bekezdés h) pontja szerint tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minısül a termék ellenértékének - hibás teljesítés esetének kivételével - a beszállító részére a terméknek a kereskedı vagy javára eljáró más személy általi birtokba vételét (átvételét) követı harminc napon túli kifizetése, amennyiben a beszállító a számlát az átvételt követı 6

7 tizenöt napon belül a kereskedı rendelkezésére bocsátja, továbbá a (2b) bekezdésében foglalt rendelkezés be nem tartása. Az idézett jogszabályi rendelkezés egyértelmően kimondja, hogy a termék ellenértékének beszállító részére történı 30 napon túli kifizetése tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minısül, viszont nem tiltja a 30 napon belüli, bármikor történı kifizetést, a kereskedı ennek megfelelıen kialakíthatja az üzletmenetét. A Tfmtv. jelen elıírás a Polgári Törvénykönyvben rögzítetthez képest speciális szabályt tartalmaz. Az ellenérték megfizetésének teljesítési helyére vonatkozóan a fenti megállapítás helytálló, miszerint a pénzfizetés teljesítése a kötelezett bankszámlájának megterhelésével megtörténik. 15. Tájékoztatást kérı a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a szóló évi XCV. törvény (a továbbiakban: Tfmtv.) alkalmazásával kapcsolatosan a forinttól eltérı valutában történı megállapodás esetén a beszerzési, illetve önköltségi ár alatti értékesítés megítélésével összefüggésben kért állásfoglalást. A válasz jogi alapja: a törvény 3. (2) bekezdés q) pontja. A Tfmtv. 3. (2) bekezdés q) pontja határozza meg a beszerzési és önköltségi ár alatti értékesítést az alábbiak szerint: a terméknek - az árukészletnek a kereskedı tevékenységének beszüntetése vagy profilváltás miatt történı legfeljebb tizenöt napos és a mezıgazdasági igazgatási szervnek elızetesen bejelentett kiárusítása, valamint nem teljes értékő termék kiárusítása esetének kivételével - a beszállító által számlázott átadási ára, illetve a kereskedı általi saját elıállítás esetén önköltségi ára alatt történı forgalmazása a kereskedı által a végsı fogyasztó felé. A kérdés arra irányult, hogy a forinttól eltérı valutában történı beszállítói ármeghatározás és fizetés esetén megvalósul-e a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma, akkor, amikor a kereskedı a forgalmazási ár megállapításának idıpontjában a beszerzési ár felett határozta meg a forgalmazási árat, és az értékesítés utólagosan az árfolyamváltozásra tekintettel válik beszerzési ár alattivá. Az MgSzH a beszállító általi teljesítés idıpontjában érvényes MNB középárfolyamot veszi figyelembe a nem forintban megadott számlázott egységár értékének átszámításakor. A beszállító általi teljesítés idıpontját követı árfolyam-változtatás nincs hatással a beszerzési ár alatti értékesítésre. 16. Tájékoztatást kérı a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a szóló évi XCV. törvény (a továbbiakban: törvény) alkalmazásával kapcsolatosan fogalmazott meg kérdéseket, a bejelentésre, a vizsgálat lefolytatására, a bizonyításra, a szankcionálás lehetıségeire, illetve a fellebbezésre vonatkozóan. A válasz jogi alapja: a törvény 4, 6. -a, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény. 7

8 A bejelentést, amennyiben az megalapozottnak tőnik, a bejelentett ügyfél értesítése követi a hatósági ellenırzésrıl, az ellenırzés idıpontjáról, az esetlegesen megvizsgálandó szerzıdések, iratok, és számlák elıkészítésérıl. A törvény tág határok között ad lehetıséget a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékok felleléséhez az eljárási szabályok között, így például jogosult a hatóság az ellenırzött helyiségbe, illetve létesítménybe belépni, az ellenırzés tárgyát képezı vagy azzal kapcsolatos iratokat, dokumentációkat, adathordozókat megismerni és azokról másolatot, illetve kivonatot készíteni, a helyszínen kép-, illetve hangfelvételt készíteni. A vizsgálat keretében a beszállítóknál is folytatható ellenırzés. Amennyiben a megvizsgált anyagok alapján megállapítható a tisztességtelen forgalmazói magatartás, abban az esetben hatósági eljárás megindítására, majd az ügyet lezáró határozat meghozatalára kerül sor. A törvény alapján a jogsértés elkövetı kereskedı a határozat meghozatala elıtt jogsértésenként, jogcímenként írásban kötelezettséget vállalhat arra, hogy magatartását meghatározott módon összhangba hozza a törvény rendelkezésével, ekkor az eljáró hatóság a vállalás teljesítését teszi az adott kereskedı számára kötelezıvé, a törvénysértés megvalósulása vagy hiányának megállapítása nélkül. A határozatban kiszabott termékpálya-felügyeleti bírság legkisebb mértéke százezer forint, legmagasabb mértéke ötszázmillió forint, de legfeljebb a kereskedı által elért nettó árbevétel tíz százaléka. A kereskedı által a bírság jogerıs kiszabásától, illetve a kötelezettségvállalás jóváhagyásától számított- két éven belüli ismételten tanúsított bármely tisztességtelen forgalmazói magatartás esetén a termékpálya-felügyeleti bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de legalább ötszázezer forint, legfeljebb kétmilliárd forint azzal, hogy a kereskedı által elért nettó árbevétel tíz százalékánál nagyobb nem lehet. A fellebbezés tekintetében a mezıgazdasági igazgatási szerv e törvény szerinti eljárásában hozott döntése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye, azaz az MgSzH döntése ellen bírósági felülvizsgálati kérelem nyújtható be. Az MgSzH nem csak bejelentés alapján indíthat vizsgálatot, hanem saját hatáskörben, hivatalból is megteheti azt. 17. Tájékoztatást kérı a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a szóló évi XCV. törvény (továbbiakban: törvény) szerinti üzletszabályzatokkal, azok közzétételével, szankcionálásával kapcsolatosan kért állásfoglalást. A válasz jogi alapja: a törvény 3. (2) bekezdés o) pontja, valamint a 6. (1) bekezdése. Az üzletszabályzatokhoz kapcsolódó tisztességtelen forgalmazói magatartást a törvény 3. (2) bekezdésének o) pontja állapítja meg, annak nyilvánosságra hozatalának elmulasztása, a nyilvánosságra hozott üzletszabályzattól való eltérés, valamint azon kívüli feltételek alkalmazása esetében. Tisztességtelen forgalmazói magatartás megállapítása esetén a törvény 6. (1) bekezdése alapján termékpálya-felügyeleti bírság szabható ki, melynek legkisebb mértéke százezer, 8

9 legmagasabb mértéke ötszázmillió forint, de legfeljebb a kereskedı által elért nettó árbevétel tíz százaléka. Továbbá a kijelölt mezıgazdasági igazgatási szerv a törvény 9. -a alapján eltilthatja a kereskedıt az üzletszabályzatban szereplı rendelkezés alkalmazásától, ha az nem egyértelmő megfogalmazású, a szolgáltatás, illetve ellenszolgáltatás nincs pontosan meghatározva, vagy a kereskedı által felszámított díj nem költségarányos. Megjegyzendı továbbá, hogy a Hivatal a törvény alkalmazásával kapcsolatos elızetes szakmai egyeztetéseken vállalta, hogy a forgalmazók által megküldött üzletszabályzatokat kiértékelését követıen az általánosítható megállapításokról tájékoztató jellegő összefoglalót készít. Ezen vállalás teljesítéseként az MgSzH honlapján ( megtalálható A mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló évi XCV. törvény végrehajtásának, az MgSzH üzletszabályzatokat érintı összefoglaló értékelése címő közlemény. A közlemény tartalmazza az üzletszabályzatokkal összefüggésben tapasztalt jellemzı hiányosságokat, hibákat, a törvény elıírásaitól való eltéréseket. 18. Tájékoztatást kérı a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a szóló évi XCV. törvény (továbbiakban: törvény) végrehajtásával kapcsolatosan fogalmazta meg kérdéseit az alábbi esetekre: A)a felek (beszállító és nagykereskedı) a tárgyalás során negyedéves, adott forgalmi értékhez kötött bónuszban állapodnának meg (gyakorlatilag bónuszelıleg), amely negyedéves forgalmi érték kevesebb lenne, mint a bázis forgalom adott idıszakra esı, idıarányos része. A bónusz összeget a felek minden negyedévben elszámolnák, majd év végén kerülne sor a végleges elszámolásra. Ezzel kapcsolatosan a kérdés arra irányul, hogy a bázisforgalom negyedévre esı idıarányos része lehet-e kiindulási alap, valamint, hogy a szerzıdı felek az adott negyedévre megállapíthatnak-e alacsonyabb forgalmi összeget. A válasz jogi alapja: a törvény 3. (2) bekezdés a) pontja A progresszív bónusz alkalmazása tisztességes forgalmazói magatartásnak minısül, amennyiben reális többletteljesítmény áll mögötte a kereskedı részérıl a beszállító felé. Ezért a progresszív bónusz fogalmával ellentétes, amennyiben a kereskedı indokolatlanul alacsony értékesítési célokat (volumen, érték) kíván az egyes bónuszsávok esetében meghatározni. Az elılegfizetés tekintettel a többletteljesítmény elvárására bónusz jellegő kifizetésnél tisztességtelennek minısülhet egy vizsgálat során. B)Abban az esetben, ha a kereskedı a beszállító által gyártott termék beszállítását, mivel azt a beszállító nem vállalja, elvégzi, ezen tevékenységért felszámíthat-e fuvartérítést (logisztikai díjat), mivel a kereskedelmi törvény és a törvény között logisztikai díj kérdését eltérıen kezeli. A válasz jogi alapja: a törvény 3. (2) bekezdés c) pontja. 9

10 A törvény a kereskedelmi törvénnyel egyenrangú, azok között nincs alá-fölé rendeltségi viszony, ebbıl következıen az egyes forgalmazói magatartásokat a két törvény az azokban meghatározott követelmények mellett önállóan értékeli. A törvény alapján tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minısül a kereskedı üzleti érdekeit szolgáló költségek részben vagy egészben történı áthárítása a beszállítóra a kereskedı részérıl. 19. Tájékoztatást kérı a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a szóló évi XCV. törvényben (továbbiakban: törvény) foglalt utólagos árkedvezménnyel kapcsolatosan érdeklıdik az alábbi esetek minısítésérıl (jogszerő-e, a törvénynek megfelelı-e, arányos-e, együttesen alkalmazható-e). Utólagos visszatérírés1: -Amennyiben a kereskedelmi partnerhez tartozó valamennyi üzlet, -minimum heti egy karton terméket rendel, -a beszállító által szállított valamennyi termékbıl, úgy a partner a megvásárolt termékek vételárát figyelembe véve legfeljebb 6 % utólagos visszatérítést kap. Utólagos visszatérítés2: -amennyiben a kereskedelmi partner éves teljesített nettó összforgalma a következı mértékben meghaladja az elızı évben teljesített nettó összforgalom értékét, számára a következı utólagos kedvezmény jár: amennyiben az éves forgalom a bázisforgalom mértékét meghaladja, úgy legfeljebb 0,1 % mértékő visszatérítés jár a teljesült teljes éves forgalom után, amennyiben az éves forgalom a bázisforgalom mértékét 5 %-kal meghaladja, úgy az elızı pont szerinti mérték kétszeresének megfelelı mértékő visszatérítés jár a teljesült teljes éves forgalom után, amennyiben az éves forgalom a bázisforgalom mértékét 10 %-kal meghaladja, úgy az elızı pont szerinti mérték háromszorosának megfelelı mértékő visszatérítés jár a teljesült teljes éves forgalom után. A válasz jogi alapja: a törvény 3. (2) bekezdés r) pontja. Az 1. kondíció a törvénynek megfelelı, ha az reális követelményt tartalmaz (a minimum heti egy karton rendelés alapján nem ítélhetı meg a bázis forgalom volumene termékenként, valamint a várható kereslet termékenként stb. körülmények). A 6%-os visszatérítési mérték abban az esetben ítélhetı meg, ha rendelkezésre állnak a megítéléshez szükséges adatok (pl. az egyes termékek nyereségtartalma a 6%-os visszatérítés mellett). A 2. kondícióként megjelölt progresszív bónusz többletértékesítési követelményt tartalmaz, a törvénynek megfelelı, viszont az egyes sávokhoz tartozó százalékos visszatérítési mértékek arányossága különbözı adatok alapján állapíthatóak meg. Az adott visszatérítés arányosságát meghatározza elsısorban az adott termék nyereségtartalma, azaz milyen mértékő visszatérítést bír el, a termékek egymáshoz viszonyított visszatérítései, az azonos termék más beszállítóknál alkalmazott visszatérítései, a termék iránti piaci kereslet, a termék piaci bevezetettsége, ismertsége, a termék elıállításának várható körülményei, mértéke a bázishoz viszonyítottan stb. 10

11 Az 1. és a 2. kondíciók együttes alkalmazásához a törvény nem ad lehetıséget az ugyanazon forgalomra vetítetten kifizetésre kerülı dupla visszatérítés mérték miatt. Technikailag megoldható a párhuzamos elszámolás évvégén, a kettı közül a nagyobb visszatérítés alkalmazható. 20. Tájékoztatást kérı a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a szóló évi XCV. törvény (a továbbiakban: törvény) alkalmazásával kapcsolatosan a beszállítótól kapott és a végsı fogyasztónak nyújtott árengedmény elszámolásáról kért állásfoglalást. A válasz jogi alapja: a törvény 3. (2) bekezdés f) pontja és (2a) bekezdése. Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minısül a kereskedı által a végsı fogyasztónak nyújtott árengedményhez az árengedmény fogyasztó irányába történı nyújtásának idıtartamánál hosszabb idıtartamra, valamint mennyiségénél nagyobb mennyiségre vonatkozó akár részleges mértékő beszállítói hozzájárulás kikötése, vagy a kereskedı által a végsı fogyasztónak nyújtott árengedménynél nagyobb mértékő beszállítói hozzájárulás kikötése, továbbá a (2a) bekezdésében foglalt rendelkezés be nem tartása. A törvény 3. (2a) bekezdése elıírja, hogy kereskedı által a beszállító hozzájárulásával a végsı fogyasztónak nyújtott árengedmény fogyasztó irányába történı nyújtásának végsı idıpontjától számított harminc napon belül a kereskedınek a nyújtott árengedményrıl és az azzal érintett termékmennyiségrıl el kell számolnia a beszállító felé. A törvény 3. (2) bekezdés f) pontjában foglaltakra figyelemmel nem minısül tisztességtelen forgalmazói magatartásnak, ha a kereskedı az akciós idıszakot a beszállító értesítése mellett meghosszabbítja annak érdekében, hogy a beszállító által nyújtott teljes árengedmény tömeg átadásra kerüljön a végsı fogyasztó felé. A tartósan alacsony ár alkalmazása esetén az elszámolás azonos az akciós értékesítésnél leírtakkal. 21. Tájékoztatást kérı arról érdeklıdött, hogy a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló évi XCV. törvény (a továbbiakban: törvény) nyújthat-e védelmet a termelık, integrátorok számára. A válasz jogi alapja: a törvény 2. (1)-(2) bekezdése. A törvény célja a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek kereskedelmét végzı szervezetek, valamint azok beszállítói közötti tisztességes üzleti magatartás érvényesülésének biztosítása. A törvény hatálya kizárólag a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékekre terjed ki, amely a 2. (2) bekezdés d) pontja alapján olyan az élelmiszerjog általános elveirıl és követelményeirıl, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács január 28-i 178/2002/EK rendeletének 2. cikke szerinti fogalom alá tartozó termék, amely a végsı fogyasztó számára való értékesítéshez további feldolgozást nem igényel. 22. Tájékoztatást kérı arról érdeklıdött, hogy a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló évi XCV. törvény (a továbbiakban: 11

12 törvény) kapcsán a negyedévente elszámolt bónuszok mellett fizethetı-e a halmozott forgalom után is bónusz. A felek (beszállító és nagykereskedı) a tárgyalás során negyedéves, adott forgalmi értékhez kötött növekedési (három sávos) bónuszban állapodnának meg, reális forgalmi célkitőzések mellett, negyedéves utólagos elszámolás mellett. A negyedéves célkitőzéseken túlmenıen a forgalom növelése céljából a beszállító a halmozott forgalom alapján az éves forgalmi célkitőzés elérését követıen a teljes éves beszerzési értékre elıre rögzített mértékő visszatérítést fizet. A válasz jogi alapja: a törvény 3. (2) bekezdés r) pontja. A törvény szerint tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minısül a kereskedı által forgalmazott termékmennyiség alapján érvényesíthetı árkedvezmény, jutalék vagy díj - bármilyen jogcímen történı - felszámítása a beszállító felé, a kereskedıt a forgalmazott termékmennyiség növelésére ösztönzı - a felek által megállapított valamely korábbi idıszakban elért vagy becsült mértékhez képesti többletértékesítés alapján megállapított, a termék kereskedelmi forgalmának tulajdonságaival összefüggı, arányos mértékő - utólagos árkedvezmény kivételével. A negyedéves forgalmazott termékmennyiség után megfizetésre kerül a bónusz, ezért a halmozott forgalom után bónusz érvényesítése tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minısül, mivel az éves forgalmi követelmény után már megfizetésre került negyedévente a bónusz. 23. Tájékoztatást kérı arról érdeklıdött, hogy a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló évi XCV. törvény (a továbbiakban: törvény) 3. (2) bekezdés f) pontja és (2a) bekezdés szerinti elszámolásnak megfelele, ha a nagykereskedı bekéri a végsı fogyasztónak értékesítı kiskereskedıktıl az elszámolásokat és ezeket összesítve számol el a beszállítóval, úgy hogy a nagykereskedı a kiskereskedıkkel az adatszolgáltatásuk alapján nem számol el. A válasz jogi alapja: a törvény 3. (2) bekezdés f) pontja és a (2a) bekezdés. A törvény alapján tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minısül a kereskedı által a végsı fogyasztónak nyújtott árengedményhez az árengedmény fogyasztó irányába történı nyújtásának idıtartamánál hosszabb idıtartamra, valamint mennyiségénél nagyobb mennyiségre vonatkozó - akár részleges mértékő - beszállítói hozzájárulás kikötése, vagy a kereskedı által a végsı fogyasztónak nyújtott árengedménynél nagyobb mértékő beszállítói hozzájárulás kikötése, továbbá a (2a) bekezdésében foglalt rendelkezés be nem tartása. A (2a) bekezdés az elszámolási kötelezettséget tartalmazza, nevezetesen hogy a kereskedı által a beszállító hozzájárulásával a végsı fogyasztónak nyújtott árengedmény fogyasztó irányába történı nyújtásának végsı idıpontjától számított harminc napon belül a kereskedınek a nyújtott árengedményrıl és az azzal érintett termékmennyiségrıl el kell számolnia a beszállító felé. A törvény alapján a kiskereskedınek el kell számolnia a nagykereskedı felé a tıle kapott engedménnyel, ha az beszállítótól származott, majd a nagykereskedınek el kell számolnia a 12

13 beszállítóval a beszállítótól kapott engedményre vonatkozóan. A törvény kereskedıt említ, a fogalomba beletartozik a nagykereskedı és a kiskereskedı. 24. Tájékoztatást kérı a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a szóló évi XCV. törvény (a továbbiakban: törvény) alkalmazásával kapcsolatosan fogalmazott meg kérdéseket, a megtermelt termékére, a szerzıdési kötelezettségére, a termékét megvásároló kereskedı fizetési határidejére vonatkozóan. A válasz jogi alapja: a törvény 2. (2) bekezdés d) pontja, valamint a évi XVI. törvény 8/A -a, 29. (1) bekezdése. A tájékoztatást kérı által termelt áru a Tfmtv. 2. (2) bekezdés d) pontja szerint nem tartozik a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek közé, így nem a Tfmtv., hanem az agrárpiaci rendtartásról szóló évi XVI. törvény hatálya alá tartozik. A évi XVI. törvény 8/A. szerint semmis az olyan szerzıdéses kikötés, amely szerint a maga termelte mezıgazdasági termény szolgáltatására elháríthatatlan külsı ok (vis maior) miatt egészben vagy részben nem képes termelı a hiányzó mezıgazdasági terményt teljesítés céljára mástól beszerezni, vagy helyette más szolgáltatást nyújtani köteles. E kikötés semmissége a szerzıdés egyéb rendelkezéseinek érvényességét akkor sem érinti, ha a felek e nélkül nem szerzıdtek volna. A Polgári Törvénykönyvrıl szóló évi IV. törvény (Ptk.) rendelkezései alapján a szerzıdés, szerzıdéses kikötés semmisségére bárki határidı nélkül hivatkozhat. A kereskedı köteles 30 napon belül kifizetni az Ön által szállított termékek ellenértékét az agrárpiaci rendtartásról szóló évi XVI. törvény 29. (1) bekezdése szerint A termelı és a feldolgozó, valamint a viszonteladó és a forgalmazó, egymás között megkötött, a törvény hatálya alá tartozó mezıgazdasági és élelmiszeripari termék a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásáról szóló évi CIII. törvény 3. (2) bekezdés b), c), f) és g) pontjaiban meghatározott termékek kivételével átruházására irányuló szerzıdéseiben (a továbbiakban: szerzıdés) a felek által meghatározott fizetési határidı az áru átvételétıl számított 30 napot nem haladhatja meg. A számlát az áru átadásától számított 20 napon belül a vevı rendelkezésére kell bocsátani. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott határidın belül a fizetési teljesítésre nem kerül sor, a fizetésre kötelezett köteles a termék ellenértékét a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamattal megfizetni. (3) A szerzıdésnek tartalmaznia kell a fizetésre kötelezett részérıl a termék ellenértékére a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamatára vonatkozó, a pénzforgalmi szolgáltatójának adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát, arra az esetre, ha az (1) bekezdésben meghatározott határidın belül a fizetési teljesítésre nem kerül sor. 25. Ön a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló évi XCV. törvény (a továbbiakban: törvény) alkalmazásával kapcsolatos tájékoztatást kérı levelében arra vonatkozóan kért állásfoglalást, hogy alkalmazható-e az akciós idıszak meghosszabbítása az elszámolás helyett. A válasz jogi alapja: a törvény 3. (2) bekezdés f) pontja és a (2a) bekezdés. 13

14 Arra vonatkozóan fogalmazott meg kérdést, hogy elfogadható-e, ha a kereskedı az akciós idıszakot meghosszabbítja a beszállító értesítése mellett, hogy a teljes kapott árengedmény tömeg átadásra kerüljön a végsı fogyasztó felé. A válasz egyértelmően igen, az akciós értékesítés befejezését követıen kell 30 napon belül elszámolnia a beszállítóval. 26. Tájékoztatást kérı a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a szóló évi XCV. törvény (a továbbiakban: törvény) alkalmazásával kapcsolatosan a marketing költség elszámolásáról kért állásfoglalást. A válasz jogi alapja: a törvény 3. (3) bekezdése és a 4. (4) bekezdése. A kereskedı úgy vont le marketing költségre a forgalom bizonyos százalékának megfelelı részt, hogy azért semmit nem tett. A kereskedı a szolgáltatás elmaradását elismerte, viszont a szerzıdésre hivatkozott, hogy amennyiben a szállító a marketing elköltésére nem küld írásban ajánlatot, úgy a %-os keretre vonatkozó teljesítést kapacitás lekötés jogcímen köteles elfogadni. Az MgSzH nem tudja elvégezni a vázolt konkrét ügy minısítését, illetıleg az abban történı állásfoglalást, tekintettel a pontos részletek ismeretének hiányára. Mivel az állásfoglalás-kérésben feltett kérdés a törvénnyel ellentétes szerzıdési kikötés semmisségére is irányult, tájékoztatjuk a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló évi XCV. törvény (továbbiakban: Tfmtv.) 3. (3) bekezdés elsı fordulatáról, miszerint A tisztességtelen forgalmazói magatartást tartalmazó, illetve az e törvényben szereplı tilalom megkerülésére irányuló szerzıdési kitétel semmis. Meg kívánom jegyezni, hogy a szerzıdés, szerzıdési kikötés semmisségére bárki határidı nélkül hivatkozhat. Ugyanakkor az Ön által hivatkozott szerzıdési kikötés Tfmtv.-be ütközı jellegérıl, az ügy részlete és vizsgálata nélkül, nem áll módunkban állást foglalni. Tájékoztatom Önt arról is, hogy a Tfmtv. 4. (4) bekezdése alapján, hatóságunk kérelemre vagy hivatalból jár el a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmának megsértése miatt. 27. Ön a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló évi XCV. törvény (a továbbiakban: Tfmtv.) alkalmazásával kapcsolatos levelében a vállalkozás által folytatott tevékenységhez kapcsolódóan felvetett kérdésekre az alábbi tájékoztatást adom. A Tfmtv. 2. (2) bekezdés a) pontja határozza meg a beszállító fogalmát az alábbiak szerint: olyan mezıgazdasági és élelmiszeripari terméket termelı, feldolgozó, illetve külön jogszabály szerint termelıi szervezetnek, illetve termelıi csoportnak minısülı, valamint ezek kizárólagos irányítása alá tartozó jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb gazdálkodó szervezet, illetve természetes személy, amely a kereskedınek értékesíti a megtermelt, illetve feldolgozott terméket. A termelı, illetve feldolgozó fogalmával kapcsolatban kifejtett álláspontjával összefüggésben felhívom a figyelmét arra, hogy a termelıi csoportokról szóló 81/2004 (V. 4.) FVM rendelet, illetve az agrárpiaci rendtartásról szóló évi XVI. törvény által 14

15 meghatározott fogalmak kizárólag az adott jogszabály rendelkezéseinek alkalmazása során irányadóak. A Tfmtv. 2. (2) bekezdés a) pontjában használt kizárólagos irányítás akkor következik be, ha az irányítást végzı az irányítás alatt állót érintı valamennyi döntés meghozatalához minısített többséggel (legalább 75%-os) rendelkezik. 28. Ön a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló évi XCV. törvény (a továbbiakban: törvény) alkalmazásával kapcsolatos tájékoztatást kérı levelében a beszállítótól kapott és a végsı fogyasztónak nyújtott árengedmény elszámolásával kapcsolatban kért állásfoglalást. A válasz jogi alapja: a törvény 3. (2) bekezdés f) pontja és a (2a) bekezdése. A törvény az árengedmény beszállító és kereskedı közötti elszámolásának módját nem határozza meg, annak megtörténte a törvényi kötelezettség. Kérdésként fogalmazta meg, hogy miként történik az elszámolás, ha a kereskedı a beszállítótól kapott árengedménynél több árengedményt nyújt. A kereskedı a kapott beszállítói engedményt korábban átadja a vevıknek, mint ahogy a teljes engedménnyel beszerzett árumennyiséget értékesítené. A kereskedı a többlet engedményt saját árrése terhére adhatja. A törvény 3. (2a) bekezdése alapján az árengedménnyel való elszámolás határideje az akciós értékesítés befejezését követıen 30 napon belüli. A törvény 3. (2) bekezdés f) pontjában foglaltakra figyelemmel nem minısül tisztességtelen forgalmazói magatartásnak, ha a kereskedı az akciós idıszakot a beszállító értesítése mellett meghosszabbítja annak érdekében, hogy a beszállító által nyújtott teljes árengedmény tömeg átadásra kerüljön a végsı fogyasztó felé. Az Ön további kérdése arra irányult, hogy amikor a kereskedı az akciós idıszakban nagyobb mennyiséget értékesít, mint amennyit az akciós idıszakban akciós áron megvásárolt a beszállítótól (készletbıl), akkor a többlet mennyiségre a beszállító köteles-e megadni az engedményt. A válasz egyértelmő a Tfmtv. alapján, hogy nem köteles a beszállító a többlet értékesített mennyiségre biztosítani az engedményt, az a kereskedı saját árrése terhére történhet. 29. Ön a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló évi XCV. törvényhez (a továbbiakban: törvény) kapcsolódóan, annak a saját elıállítású termék önköltségi ár alatti forgalmazására vonatkozó rendelkezéseivel összefüggésben kért tájékoztatást. A válasz jogi alapja: a törvény 3. (2) bekezdés q) pontja. A törvény 3. (2) bekezdés q) pontja alapján tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minısül a terméknek - az árukészletnek a kereskedı tevékenységének beszüntetése vagy 15

16 profilváltás miatt történı legfeljebb tizenöt napos és a mezıgazdasági igazgatási szervnek elızetesen bejelentett kiárusítása, valamint nem teljes értékő termék kiárusítása esetének kivételével - a beszállító által számlázott átadási ára, illetve a kereskedı általi saját elıállítás esetén önköltségi ára alatt történı forgalmazása a kereskedı által a végsı fogyasztó felé. Ezen módosítás alapján folytathat vizsgálatot az MgSzH az önköltség alatti értékesítés vonatkozásában. A vizsgálatokkal kapcsolatosan érdeklıdött, hogy azok milyen menetrend szerint kezdıdnek, folyamatosak vagy kampányszerőek lesznek, milyen értékesítıi körre, árucsoportra terjednek ki (áruházláncok saját gyártású pék- és húsáruit érinti-e). Az önköltség alatti értékesítés vizsgálata folyamatos lesz a törvény által tisztességtelennek minısített egyéb forgalmazói magatartásokhoz hasonlóan, jelenleg is több terméket több kereskedıt érintıen folytatunk vizsgálatot. Az önköltség alatti értékesítést a törvény által megjelölt forgalmazói magatartásokhoz hasonlóan az MgSzH részben bejelentés alapján, részben hivatalból vizsgálja. Önköltség alatti értékesítés a terméknek kereskedı általi saját elıállítása esetén értelmezhetı. 30. Ön a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló évi XCV. törvény (a továbbiakban: Tfmtv.) alkalmazásával kapcsolatos levelében a kettıt fizet hármat kap típusú akció (a harmadik ajándék, de lehet más termék is) beszerzési ár alatti értékesítés vonatkozásában való megítélésével összefüggésben kért tájékoztatást. A válasz jogi alapja: a törvény 3. (2) bekezdés q) pontja. A Tfmtv. 3. (2) bekezdés q) pontja határozza meg a beszerzési és önköltségi ár alatti értékesítést az alábbiak szerint: a terméknek - az árukészletnek a kereskedı tevékenységének beszüntetése vagy profilváltás miatt történı legfeljebb tizenöt napos és a mezıgazdasági igazgatási szervnek elızetesen bejelentett kiárusítása, valamint nem teljes értékő termék kiárusítása esetének kivételével - a beszállító által számlázott átadási ára, illetve a kereskedı általi saját elıállítás esetén önköltségi ára alatt történı forgalmazása a kereskedı által a végsı fogyasztó felé. Az Ön kérdése arra irányult, hogy ha a vásárló két terméket fizet, de három terméket kap vagy a két termék mellé ajándékba más terméket kap, akkor megvalósul-e a beszerzési ár alatti értékesítés. A számlázott átadási ár az akcióban érintett három termék, vagy a két termék és az azokhoz adott másik termék árának összege, amellyel szemben a forgalmazáskor két termék fogyasztói árának összege áll, tehát három termék kerül forgalmazásra kettı áráért. Az Ön által ismertetett akció esetében az érintett termékek beszerzési ára vélelmezhetıen magasabb, mint a forgalmazásuk során érvényesített ár. A szállító által adott utólagos engedmény, az ajándékba adott termékek térítésmentes átadása már nem befolyásolja, nem csökkenti a számlázott átadási árat. 16

17 31. Ön a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló évi XCV. törvény (a továbbiakban: Tfmtv.) alkalmazásával kapcsolatos levelében állásfoglalást kért arra vonatkozóan, hogy amikor a nagykereskedı önhibáján kívül nem tudja tartani a törvény által elıírt 30 napos fizetési határidıt, mentesül-e a törvény által elıírt szankciók hatása alól, ehhez az alábbi tájékoztatást nyújtom. A válasz jogi alapja: a törvény 3. (2) bekezdés h) pontja és a (2b) bekezdése. A Tfmtv. 3. (2) bekezdés h) pontja szerint tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minısül a termék ellenértékének - hibás teljesítés esetének kivételével - a beszállító részére a terméknek a kereskedı vagy javára eljáró más személy általi birtokba vételét (átvételét) követı harminc napon túli kifizetése, amennyiben a beszállító a számlát az átvételt követı tizenöt napon belül a kereskedı rendelkezésére bocsátja, továbbá a (2b) bekezdésében foglalt rendelkezés be nem tartása. A Tfmtv. (2b) bekezdése a következı rendelkezést tartalmazza: A kereskedı számlakompenzáció érvényesítése esetén annak tényérıl az érvényesítés napjától számított tizenöt napon belül értesíti a beszállítót. A beszállító számlakiállítása az átvételt követıen nem korlátozható, feltételhez nem köthetı. A hibás számlát a kereskedınek a kézhezvételtıl számított öt napon belül kell visszaküldenie a beszállítónak. Az idézett jogszabályi rendelkezés egyértelmően kimondja, hogy a termék ellenértékének beszállító részére történı 30 napon túli kifizetése tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minısül néhány kivételtıl eltekintve, ezek a következık: - hibás teljesítés - a kereskedı számlakompenzációt érvényesít a feltételek teljesítése mellett. A Tfmtv. 3. (2) bekezdés h) pontjában meghatározott fizetési határidı túllépése tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minısítését így a jogkövetkezmény alkalmazását nem befolyásolja a kereskedı általi késedelmi kamat fizetése a beszállító részére. A gasztro piacon történı értékesítés során is irányadó a Tfmtv. szerinti fizetési kötelezettség. Tájékoztatom, hogy az Ön által levelében megjelölt intézmények (börtönök, óvodák, iskolák, kórházak) gazdálkodására az államháztartásról szóló évi XXXVIII. Törvény és annak végrehajtására vonatkozó rendeletek elıírásai az irányadók. 17