5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról. Általános rendelkezések. A Területi Vízgazdálkodási Tanács

Átírás

1 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérıl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következıket rendelem el: Általános rendelkezések 1. (1) A vízgazdálkodás országos és részterületeit érintı vízgyőjtı gazdálkodási tervezésének szakmai és tudományos megalapozottsága, valamint a társadalmi részvétel biztosítása érdekében Területi Vízgazdálkodási Tanács (a továbbiakban: TVT), Részvízgyőjtı Vízgazdálkodási Tanács (a továbbiakban: RVT) és Országos Vízgazdálkodási Tanács (a továbbiakban: OVT) (továbbiakban együtt: vízgazdálkodási tanács) mőködik. (2) A vízgazdálkodási tanács jogi személyiséggel nem rendelkezı, javaslattevı, véleményezı testület, mely tevékenysége az e rendeletben meghatározott mőködési területre terjed ki. (3) A vízgazdálkodási tanács vállalkozási tevékenységet nem folytathat. (4) A TVT és az RVT elnevezését és székhelyét a melléklet tartalmazza, az OVT székhelye Budapest. A Területi Vízgazdálkodási Tanács 2. A TVT mőködési területe megegyezik a tervezési alegységre vonatkozó vízgyőjtı-gazdálkodási terv készítésére külön jogszabályban kijelölt környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság mőködési területével. 3. (1) A TVT tagja a) a környezetvédelemért felelıs miniszternek, valamint a vízgazdálkodásért felelıs miniszternek, b) az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságnak, c) az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıségnek, d) az illetékes nemzeti park igazgatóságnak, helyi jelentıségő védett természetvédelmi terület esetén az illetékes jegyzınek, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes regionális intézetének, e) az illetékes Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervének, f) a mőködési területén lévı helyi önkormányzatoknak, g) az illetékes megyei területfejlesztési tanácsnak, h) az illetékes Regionális Idegenforgalmi Bizottságnak, i) az illetékes agrár-, ipari-, valamint mérnökkamarának, j) a vízgazdálkodási társulatoknak, valamint a közmőves ivóvízellátást és szennyvízelvezetést végzı gazdálkodó szervezeteknek a kijelölt képviselıje. (2) A TVT legfeljebb 25 tagból áll. (3) A TVT ülésein a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal képviselıje állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt. 4. (1) A TVT a tevékenységét önállóan, a regionális fejlesztési tanáccsal összehangoltan végzi. (2) A TVT elısegíti a területi szintő vízgazdálkodás szakmai feladatainak egységes végrehajtását, valamint a vízügyi tervezés, a vízépítés és a szolgáltató tevékenység összehangolt mőködését. (3) A TVT a mőködési területén a) véleményezi aa) a vízgazdálkodás-fejlesztési terveket, ab) a vízkészlet-megosztási terveket, ac) az ivóvízminıség-javító, a szennyvíztisztítási és szennyvízelvezetési programokat, ad) a térség szempontjából jelentıs helyi vízgazdálkodási beruházásokat, fejlesztéseket és programokat, ae) a határvízi együttmőködéssel kapcsolatos feladatokat,

2 af) a mőködési területét érintı vízminıségi kárelhárítási terveket és tevékenységeket (különösen az árvíz, belvíz, aszály), ag) szakmai szempontból a pályázati úton támogatott önkormányzati beruházások megvalósíthatósági tanulmányait; b) javaslatot tesz ba) a jogszabályok felülvizsgálatára, módosítására, bb) a határvízi együttmőködéssel kapcsolatos feladatok tekintetében prioritások megfogalmazására, bc) a több TVT mőködési területét érintı vízgazdálkodási problémák kezelésére, bd) - Magyarország települési ivóvízminıség - javító, valamint szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programjának irányelvei alapján - a programok összehangolására. 5. (1) A TVT alakuló ülését a 2. szerinti környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság vezetıje hívja össze. (2) A TVT tagjai az alakuló ülésen a tagok többségének szavazatával maguk közül elnököt választanak. (3) A TVT a feladatai teljesítésének elısegítése érdekében állandó vagy eseti bizottságokat hozhat létre. 6. (1) A TVT a vízgyőjtı-gazdálkodási tervezés során a társadalmi részvétel biztosítása érdekében egy vagy - ha a helyi területi, társadalmi viszonyok indokolják - több vízgyőjtı-gazdálkodási tervezési bizottságot hoz létre. (2) Az (1) bekezdés szerinti bizottság 15 tagból áll, tagjai a) a mőködési területen illetékes aa) környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, ab) környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıség, ac) nemzeti park igazgatóság, ad) Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve, ae) megyei területfejlesztési tanács, af) valamint a helyi önkormányzatok által kijelölt 1-1 fı; b) a mőködési területen tevékenységet folytató ba) társadalmi szervezetek, bb) a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti vízhasználók, bc) szakmai-tudományos szervezetek által kijelölt 3-3 fı. (3) Az (1) bekezdés szerinti bizottság az 1. (1) bekezdése szerinti szempontok érvényesítése érdekében állást foglal a TVT mőködési területére esı tervezési alegységekre vonatkozó vízgyőjtı-gazdálkodási tervrıl. 7. (1) A TVT elnöke a TVT mőködésérıl tájékoztatja a) a vízgazdálkodásért felelıs minisztert a tárgyévet követı év március 31-ig, b) a közvéleményt az üléseket követı 30 napon belül. (2) A TVT titkársági feladatait az azt létrehozó környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság látja el. A Részvízgyőjtı Vízgazdálkodási Tanács 8. (1) Az RVT mőködési területe megegyezik a Duna közvetlen, a Tisza, a Dráva és a Balaton részvízgyőjtıjére vonatkozó vízgyőjtı-gazdálkodási terv készítésére külön jogszabályban kijelölt környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság mőködési területével. (2) Az RVT tagja a) a részvízgyőjtı területén mőködı TVT-k által kijelölt 1-1 fı, b) a 6. (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, az RVT mőködési területén lévı államigazgatási szervek által kijelölt 6 fı, c) a mőködési területen tevékenységet folytató, részvízgyőjtı-gazdálkodással érintett társadalmi szervezetek által kijelölt 3 fı, d) a mőködési területen tevékenységet folytató, a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti vízhasználók által kijelölt 3 fı, e) a mőködési területen tevékenységet folytató szakmai-tudományos szervezetek által kijelölt 3 fı. 9. (1) Az RVT tevékenységét önállóan, a regionális fejlesztési tanáccsal összehangoltan végzi. (2) Az RVT a mőködési területén a) véleményezi a vizek jó állapotának eléréséhez szükséges intézkedések sorrendjét, b) összehangolja a részvízgyőjtı területén mőködı TVT-k között a társadalmi szereplık részvételének megszervezésével járó feladatok ellátását, c) elısegíti az országos és a területi szintő vízgazdálkodási tanácsok közötti kapcsolattartást,

3 d) ellenırzi a társadalmi szervezetek és egyéb érdekeltek részérıl érkezett észrevételek figyelembevételét, e) az 1. (1) bekezdése szerinti szempontok érvényesítése érdekében állást foglal a részvízgyőjtı szintő vízgyőjtıgazdálkodási tervrıl. 10. (1) Az RVT alakuló ülését a 8. (1) bekezdése szerinti környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság vezetıje hívja össze. (2) Az RVT tagjai az alakuló ülésen a tagok többségének szavazatával maguk közül elnököt választanak. (3) Az RVT titkársági feladatait az azt létrehozó környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság látja el. Az Országos Vízgazdálkodási Tanács 11. (1) Az OVT a vízgyőjtı-gazdálkodási tervezéssel kapcsolatos feladatait országos szinten látja el. (2) Az OVT tagjai a) a vízgazdálkodásért felelıs miniszter által kijelölt állami vezetı, b) a részvízgyőjtı szintő vízgyőjtı-gazdálkodási terv készítésére külön jogszabályban kijelölt környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság képviselıje, c) a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság képviselıje, d) az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıség képviselıje, e) a környezetvédelemért, a természetvédelemért, továbbá a vízgazdálkodásért felelıs miniszternek a környezetvédelem, a természetvédelem, a vízgazdálkodás területérıl kijelölt 1-1 képviselıje, f) a helyi önkormányzatokért felelıs miniszter képviselıje, g) a területfejlesztésért és területrendezésért felelıs miniszter képviselıje, h) a földügyért felelıs miniszter képviselıje, i) az egészségügyért felelıs miniszter képviselıje, j) a közlekedésért, továbbá energiapolitikáért felelıs miniszternek a közlekedés, az energiapolitika területérıl kijelölt 1-1 képviselıje, k) az államháztartásért felelıs miniszter képviselıje, l) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviselıje, m) a helyi önkormányzatok országos érdekképviseleti szerveinek közös képviselıje, n) a vízgazdálkodásért felelıs miniszter által felkért na) társadalmi szervezetek, nb) gazdasági szereplık, nc) szakmai-tudományos szervezetek által delegált 5-5 fı. 12. Az OVT feladatai a következık: a) a vízgyőjtı-gazdálkodási tervezés feladatairól a nyilvánosság tájékoztatása, és ezen feladatok beépítése a fejlesztési tervezésbe, b) a vízgyőjtı-gazdálkodási terv tervezetének véleményezése, javaslattétel a terv kijavítására, kiegészítésére, c) az 1. (1) bekezdése szerinti szempontok érvényesítése érdekében állásfoglalás az országos szintő vízgyőjtıgazdálkodási tervrıl. 13. (1) Az OVT alakuló ülését a vízgazdálkodásért felelıs miniszter által kijelölt állami vezetı hívja össze. (2) Az OVT elnöke a vízgazdálkodásért felelıs miniszter által kijelölt állami vezetı. (3) Az OVT titkársági feladatait a vízgazdálkodásért felelıs miniszter által vezetett minisztérium látja el. A vízgazdálkodási tanácsok mőködésének közös szabályai 14. (1) A vízgazdálkodási tanács e rendelet, a szervezeti és mőködési szabályzat és az éves munkaterv alapján mőködik. (2) A vízgazdálkodási tanács az üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tartja. (3) Az ülést a vízgazdálkodási tanács elnöke vagy öt tagja hívhatja össze. A meghívóhoz mellékelni kell mindazokat a dokumentumokat, amelyeknek ismerete a tanácskozáshoz szükséges. (4) A vízgazdálkodási tanács elnöke meghívhatja az ülésre az egyes napirendi pontok tárgyalásában érdekelt szervezetek képviselıit. A szervezetek meghívott képviselıi az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. 15. (1) A vízgazdálkodási tanács határozatképes, ha az ülésen a tagok több mint fele részt vesz. A szervezeti és mőködési szabályzat az egyes ügytípusok tekintetében a határozatképességhez ennél magasabb részvételi arányt is meghatározhat.

4 (2) A vízgazdálkodási tanács a döntéseit a jelenlévık több mint felének a szavazatával hozza meg. Szavazategyenlıség esetén a vízgazdálkodási tanács elnökének a szavazata dönt. (3) Az ülésrıl jegyzıkönyv készül, melyet az állandó tagoknak és a meghívott résztvevıknek az ülést követı 15 napon belül meg kell küldeni. 16. (1) A vízgazdálkodási tanács a feladatkörébe tartozó ügyekben az arra hatáskörrel rendelkezı illetékes szervnek, szervezetnek javaslatokat tehet, amelyek figyelembevételérıl az érintett szervek, szervezetek vezetıitıl tájékoztatást kérhet. (2) A vízgazdálkodási tanács tagja a vízgazdálkodási tanács tevékenységérıl az általa képviselt szervnek, szervezetnek évente legalább egy alkalommal beszámol. (3) A vízgazdálkodási tanács mőködésének pénzügyi fedezetét a titkársági feladatokat ellátó szervezet költségvetése biztosítja. (4) A vízgazdálkodási tanács szervezetével és mőködésével kapcsolatos részletes szabályokat a tagok által az alakuló ülésen elfogadott szervezeti és mőködési szabályzat tartalmazza. Záró rendelkezések 17. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követı 8. napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a Területi Vízgazdálkodási Tanácsról szóló 5/1998. (III. 11.) KHVM rendelet. (3) Ez a rendelet a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikkének való megfelelést szolgálja. Melléklet az 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelethez A Területi Vízgazdálkodási Tanácsok neve és székhelye 1. Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Gyır 2. Közép-Duna-völgyi Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Budapest 3. Alsó-Duna-völgyi Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Baja 4. Közép-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Székesfehérvár 5. Dél-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Pécs 6. Nyugat-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Szombathely 7. Felsıtiszavidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Nyíregyháza 8. Tiszántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Debrecen 9. Észak-magyarországi Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Miskolc 10. Közép-Tisza-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Szolnok

5 11. Alsó-Tisza-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Szeged 12. Körös-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Gyula A Részvízgyőjtı Vízgazdálkodási Tanácsok neve és székhelye 1. Duna Részvízgyőjtı Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Gyır 2. Tisza Részvízgyőjtı Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Szolnok 3. Dráva Részvízgyőjtı Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Pécs 4. Balaton Részvízgyőjtı Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Székesfehérvár