43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet. a vízkészletjárulék kiszámításáról

Átírás

1 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi XC. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66. és aiban, valamint a Kvt. 10. számú mellékletének pontjaiban foglaltak alapján - figyelemmel az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló évi LXXXIII. törvény a (7) bekezdésének c) és d) pontjában kapott felhatalmazásra - a következőket rendelem el: 1. (1) A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) előírt vízkészletjárulék (a továbbiakban: VKJ) fizetésére (köteles vagy) kötelezett vízhasználók és üzemi fogyasztók a Kvt. szerinti - a vízhasználatra és az alapjárulékra alapozott - fizetési kötelezettségük mértékét az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámok figyelembevételével állapítják meg. (2) A szorzószámok alkalmazásához szükséges fogalmak meghatározását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. 2. (1) Vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, de engedély nélkül gyakorolt vízhasználat esetén a Vgtv ának (7) bekezdésében, illetve a Kvt. 10. számú mellékletében meghatározott VKJ kiszámításának alapjául szolgáló vízmennyiséget, a vízhasználat időtartamát, valamint a szorzószámokat - az eljárás megindítását megelőzően legfeljebb egy évre - a vízhasználat helye szerint illetékes vízügyi hatóság (a továbbiakban: vízügyi hatóság) állapítja meg. (2) A vízügyi hatóság az engedély nélkül gyakorolt vízhasználatról - annak tudomásra jutásától számított 30 napon belül - az engedély nélkül gyakorolt tevékenység megszüntetéséről, a vízilétesítmény elbontásáról rendelkező határozatban, illetve fennmaradási engedélyezési eljárás esetén, legkésőbb a fennmaradást engedélyező határozatban rögzíti a VKJ kiszámításának alapjául szolgáló, és az (1) bekezdés szerinti adatokat. 3. A vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízhasználó kérelmére külön jogszabály alapján a vízügyi hatóság határozata szerint szüneteltetett vízhasználat esetén a szüneteltetésről szóló határozatot megelőzően engedélyezett vízmennyiség 60%-át kell vízigénybevételnek tekinteni. 4. A VKJ fizetési kötelezettség kiszámításánál a létesítési engedélyben szereplő vízhasználati cél és az igénybe venni tervezett vízkészletnek megfelelő g szorzószám figyelembevételével a vízjogi létesítési engedélyben lekötött - az engedélyben vízigényként megjelölt - vízmennyiség 50%-át vízigénybevételnek kell tekinteni. 5. (1) A VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén a mérés tekintetében az alábbiakat kell figyelembe venni: a) a vízmenyiséget vízkivételi létesítményenként hiteles, folyamatosan mérő vízmennyiségmérővel kell megállapítani; több vízbeszerzési létesítményt csak akkor szabad összevontan mérni, ha a vízkészlet jellege és a vízminőségi kategória azonos; b) felszín alatti vízhasználat esetén a vízmennyiségmérőt mindig a kútfejnél, kivételes esetben - ha ez technikailag megoldhatatlan (szivornyás vízkivétel vagy termálvízhasználat esetén) - az elosztóvezeték előtt kell elhelyezni; c) vízerőműnél a vízmennyiséget a legnagyobb és a legkisebb üzemi vízszinthez tartozó vízmagasságok számtani középértéke szerinti víznyelés és az üzemidő alapulvételével kell meghatározni; d) felszíni vízhasználatnál, ahol az öntözővíz-szolgáltatás vízszolgáltatóval kötött szerződésen alapul, és a vízkivételt a szolgáltató méri, a szolgáltató által elszámolt vízmennyiséget kell alapul venni a vízhasználó tényleges vízigénybevételének megállapításánál és ezt a vízmennyiséget mértnek kell tekinteni; e) a vízmérőóra állását rendszeresen havonta, a hónap első munkanapján le kell olvasni, és a leolvasott értékeket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni. A vízmérő meghibásodását vagy a vízmérő cseréjét a vízhasználó a területileg illetékes vízügyi hatóságnak nyolc napon belül köteles bejelenteni. A bejelentésben közölni kell a felszerelt vízmérőóra hitelesítési dátumát is. Amennyiben az engedélyes ezt elmulasztja, az a megfelelő jogkövetkezményekkel vízjogi engedélytől eltérő üzemeltetésnek minősül; f) ha a vízmérő meghibásodik és a vízhasználó a hiteles mérésről 30 - kisfogyasztók és időszakos vízhasználók esetén 90 - napon belül nem gondoskodik, az adott elszámolási időszakot nem mértnek kell tekinteni és a (2) bekezdés szerinti számítással kell a vízmennyiséget megállapítani; g) a VKJ kiszámításánál a rendelet 2. -ában leírt esetben a vízügyi hatóság által megállapított vízmennyiség mért vízmennyiségnek minősül. (2) A VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén vízmennyiségmérő hiányában a vízmennyiség számításánál az alábbiakat kell figyelembe venni: a) mérőeszköz hiányában az igénybe vett vízmennyiséget a vízkitermelésre vonatkozó alapdokumentumok (zsilipnapló, üzemnapló) és az esetenkénti vízhozammérések alapján kell meghatározni. Amennyiben ilyen dokumentumok nem állnak rendelkezésre, vagy az ellenőrzés azok folyamatos vezetésének hiányát állapította meg, a vízkivételi létesítmény üzemideje és névleges teljesítőképessége alapján kell a vízmennyiséget meghatározni; b) az a) pont szerinti végzett vízmennyiség-számítás esetén a VKJ kiszámításánál a nem mért vízhasználatra érvényes (m=2) szorzószámot kell alkalmazni. 6. A g szorzószám értéke országos aszály esetén a felszíni vízből való öntözési, illetve a halgazdasági és rizstermelési vízhasználatok vonatkozásában Az 1. számú melléklet g szorzószámot tartalmazó táblázata üresen hagyott rovatainak megfelelő vízhasználatok esetén a gazdasági célú egyéb vízhasználatokra vonatkozó g szorzószámot kell alkalmazni.

2 8. Az 1. számú mellékletnek a vízfolyások kategóriáját tartalmazó táblázatában fel nem sorolt vízfolyások kategóriájának megállapításánál annak a táblázatban szereplő vízfolyásnak a kategóriáját kell figyelembe venni, amelynek a vízgyűjtőterületére esik, illetőleg csatorna esetén, amelyből a vízpótlást kapja. 9. (1) Ha a vízhasználó az általa kitermelt (kivett) vizet - a vízügyi hatóság engedélyével - részben más felhasználónak adja át, a VKJ-t az átvevő vízfelhasználásának jellegére figyelemmel az átadó fizeti meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyezett vízmennyiség átadására és átvételére a Vgtv ának (2) bekezdésében meghatározott vízjogi csatlakozás, valamint a külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az átadott víz után fizetett VKJ összegét - ha a felek másképpen nem állapodtak meg - az átadó teljes mértékben átháríthatja az átvevőre vagy követelheti a járulék összegének megtérítését. 10. (1) A vízhasználónak a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött vízmennyiséggel összefüggő VKJ-t a Kvt. 10. számú melléklete 19. pontjára figyelemmel a tárgyévet követő első hónap 15. napjáig kell befizetni. (2) A kiszámított VKJ-t, késedelmi pótlékot, adóbírságot és mulasztási bírságot a fizetési kötelezettség keletkezésének helye szerint illetékes vízügyi hatóság által kezelt - a Magyar Államkincstárnál vezetett - e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott számlára kell befizetni. (3) 11. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a évet érintő VKJ fizetési kötelezettség megállapításától kezdődően kell alkalmazni. (2) A vízjogi létesítési engedélyben lekötött vízkészlet után az e rendelet szerint kiszámítandó VKJ fizetési kötelezettséget először a január 1. után kiadott engedélyeknél kell alkalmazni. (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 33/1992. (XII. 31.) KHVM rendelet, de rendelkezéseit az december 31-ig esedékes vízkészletjárulék számításánál alkalmazni kell. 1. számú melléklet a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelethez A vízkészletjárulék mértéke 1. A VKJ kiszámításának szabálya: VKJ = V (m 3 ) x A (Ft/m 3 ) x m x g. a) A V a vízhasználó által igénybe venni tervezett vagy igénybe vett vízmennyiség. b) Az A alapjárulék mértékét külön jogszabály határozza meg. c) Az alapjárulékot a vízhasználat mértségétől függően módosító szorzószám m értéke: ca) nem mért vízhasználat esetén: 2,0, cb) mért vízhasználat esetén: 1,0. d) Az alapjárulékot a vízhasználat és a vízkészlet jellegétől, valamint az adott térség vízkészletgazdálkodási helyzetétől függően a g szorzószám módosítja. A g szorzószám értékei a következők: Vízhasználat jellege Vízkészlet jellege gazdasági célú gyógyászati halg. és állat- vízenergecélú közcélú ivóvíz öntözés rizs- tartó erőmű tika term. telep fürdő egyéb gyógyvíz minősített 1,0 5,0 5,0 5,0 10,0 termálvíz > vagy = 30 1,0 1,0 3,0 3,0 7,5 C karszt- és I. oszt. 1,2 3,0 4,0 3,0 6,0 Fel- hasadékvíz II. oszt. 1,0 2,0 3,0 2,0 5,0 szín III. oszt. 0,5 1,0 2,0 1,0 4,0 alatti I. oszt. 1,0 3,0 4,0 3,5 3,0 5,0 víz rétegvíz II. oszt. 0,8 2,0 3,0 2,0 2,0 4,0 III. oszt. 0,5 1,0 2,0 1,0 1,0 2,0 partiszűrésű I. oszt. 1,0 3,0 3,5 3,5 3,0 4,0 víz II. oszt. 0,8 2,0 2,0 2,0 2,0 3,0 III. oszt. 0,5 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 I. oszt. 1,0 1,5 2,0 1,5 1,5 3,0 talajvíz II. oszt. 0,7 1,1 1,5 1,1 1,1 2,0 III. oszt. 0,5 1,0 1,0 1,0 1,0 1,5 I. kat. 0,6 1,0 0,1 0,02 0,4 0,001 1,0 1,0 II. kat. 0,7 1,1 0,1 0,02 0,4 0,001 1,1 2,0 Felszíni víz III. kat. 0,8 1,2 0,2 0,04 0,4 0,001 1,2 2,5 IV. kat. 0,8 1,2 0,3 0,06 0,5 0,001 1,2 3,0

3 2. A felszín alatti vizek osztályba sorolása az MSZ 450/1 ivóvíz szabványnak megfelelően: 1. oszt. A szabvány tűrhető határértékeit meg nem haladó minőségű víz. 2. oszt. A szabvány tűrhető határértékeit meghaladó minőségű víz, amely üzemszerű kezeléssel, gazdaságosan ivóvíz minőségűre tisztítható. 3. oszt. A szabvány tűrhető határértékeit meghaladó minőségű víz, amely üzemszerűen, gazdaságosan ivóvíz minőségűre nem tisztítható. 3. Magyarország felszíni vizeinek jegyzéke a VKJ kiszabásának alapjául szolgáló kategóriák megjelölésével: A vízfolyások kategóriába sorolása a vízfolyásszakasz hasznosítható vízkészletének kihasználtságára, a víz minőségére és a víz adott területen történő biztosításának nemzetgazdasági ráfordításaira (tározó-, csatornarendszerkiépítés, üzemeltetés) való tekintettel történt. A vízfolyás megnevezése Kategória 1. sz. főcsatorna 1 Ágói-patak 2 Algyői főcsatorna 4 Almás-patak 3 Alsófutaki-csatorna 2 Alsó-Kadarcs-csatorna 4 Alsó-Ó-Berettyó-csatorna 3 Alsó-Selypes-főcsatorna 4 Alsó-Tápió 3 Alsó-Válicka 1 Apátkúti-patak 1 Aranyhegyi árok 2 Árkusér 3 Árkus-főcsatorna 4 Átal-ér 2 Bábony-patak 4 Bácsbokodi-Kígyós 3 Bagaméri-ér 1 Bágy-Szandalik csatorna 4 Bágy-Szandalik vízfolyás 2 Bakónaki-patak 2 Balaton 3 Balaton délkeleti kisvízfolyások 3 Balaton délnyugati kisvízfolyások 4 Balaton északi mellékágak 2 Balaton-Endrédi-patak 2 Bán-patak 3 Baranya csatorna + Hábi csatorna 2 Barát-ér 1 Barát-patak 1 Bársonyos csatorna 2 Bazsi csatorna 4 Belfői csatorna 2 Bene-patak 3 Benta-patak 4 Berek-ér-Puszta-ér 4 Berek-ér-Sárréti összekötő csatorna 4 Berettyó 1 Berettyó és a Hármas-Körös közötti terület 4 Bikol- és Bajóti-patak 2 Bitva-patak 2 Bodrog 2 Bodrog mellékág 1 Bódva 3 Bozót 3 Brassó-ér 4 Burnót-patak 3 Bükkösdi-víz 3

4 Bükkös-patak 1 Cikola-víz 3 Cinege-patak 1 Concó-patak 3 Cuhai-Bakonyér 3 Császár-víz 3 Csente-Szakáli csatornák 3 Cseredi-Tarna 2 Cserepes-Pap-ér 4 Cserta-patak 2 Csikgát-Cinca 4 Csincse övcsatorna 2 Csókakői-patak + egyéb terület 1 Csorna-Foktő csatorna 3 Csökmő-Halasi csatorna 3 Csörgető-patak 1 Csörnöc-Herpenyő 4 Decs-Fazekaszug + Malomzug csatorna 3 Déli övcsatorna 2 Dera patak 1 Derecskei tározó 4 Derecskei-főcsatorna 4 Derecskei-tápcsatorna 4 Derék-patak 3 Dinnyés-Kajtori csatorna 2 Dobai 3 Dobroda-patak 2 Dombó csatorna + kisvízfolyások 3 Donát-patak 2 Dongér-főcsatorna 2 Dóra-patak 1 Dögös-Kákafoki főcsatorna 4 Dögös-Kákafoki főcsatorna jobb part 1 Dráva 2 Duna 2 Duna kis mellékágak (Baranya megye) 3 Dunakömlődi vízfolyás 3 Duna-Tisza csatorna (DTCS) 2 Dunavölgyi főcsatorna (DVCS) 3 Eger-víz 1 Eger-patak 2 Egerszegi-patak 1 Egres-patak 4 Egyesített övcsatorna 2 Egyesült-Tápió 2 Élővíz-csatorna 3 Ér-főcsatorna 1 Eszteró-csatorna 4 Fehér-Körös 4 Fehér-Tói-ér 1 Fekete-Körös 4 Fekete-víz (Baranya megye) 1 Fekete-víz (Nógrád megye) 3 Felső-Tápió 4 Felső-Válicka 2 Fényes-patak 4 Ferenc csatorna 4 Fertő-tó 1 Foglár 1 Forgácsháti-csatorna 4 Füredkócsi-tározó-lecsapolócsatorna 3 Füredkócsi-tározó-tápcsatorna 4 Gaja 2

5 Galga 3 Gerence-patak 1 Gerje-főcsatorna 2 Gombai-patak 4 Gombás-patak 1 Görbeházi-csatorna 3 Gyáli 1. sz. főcsatorna 3 Gyáli 2. sz. főcsatorna 3 Gyöngyös vízgyűjtő (Baranya megye, Somogy 3 megye) Gyöngyös-patak (Heves megye) 3 Gyöngyös-patak (Vas megye) 2 Hajagos-patak 2 Hajdúbagosi tározó 1 Hajdúhátsági vízgazdálkodási rendszer 4 Hajdúnánási tápcsatorna 4 Hajdúszováti kiegyenlítő tározó 4 Hajdúszováti tápcsatorna 4 Hajta-patak 4 Halastói tápcsatorna 4 Hamvas-Alsófutaki összekötő csatorna 4 Hamvas-főcsatorna (a KFCS-től keletre) 1 Hamvas-főcsatorna (a KFCS-től nyugatra) 4 Hamvas-Sárréti összekötő csatorna 4 Hangás-ér 4 Hangony-patak 4 Hansági főcsatorna 1 Hármas-Körös 3 Hármas-Körös bal parti vízfolyások (Békés 4 megye) Hármas-Körös bal parti vízfolyások (Szolnok 1 megye) Hármas-Körös és a Malomzug-Décspusztai 3 csatorna közötti terület Hejő 1 Hejő belvízcsatorna 2 Herédi-Bér-patak 3 Hernád 1 Hernád alsó mellékágai 1 Hernád bal parti főcsatorna 1 Hernád felső mellékágai 2 Hidas-patak 3 Hódtó-Kistisza-csatorna 1 Hollós-Dézsán csatorna 3 Holt-Sebes-Körös 3 Horgavölgyi csatorna és öntözőrendszer 4 Hortobágy-Berettyó főcsatorna 3 Hortobágy-főcsatorna 4 Hortobágy-Kadarcs összekötő csatorna 4 Hosszúréti árok 1 I. sz. árapasztó 3 Igali gravitációs főcsatorna 3 III. sz. főfolyás 4 Ikva-patak 4 Indics-ér 1 Ipoly 3 IV. sz. főfolyás 4 Jászsági I. öntözőfürt 3 Jászsági II. öntözőfürt 3 Jászsági III. öntözőfürt 3 Jászsági-főcsatorna 3 Kaba-Tetétleni határcsatorna 4 Kadarcs 3

6 Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna 4 Kakati belvízi főcsatorna 4 Kálló-ér 4 Kánya-patak 2 Kapos 3 Karapancsai csatorna 2 Karasica + mellékvízfolyások 3 Kati-ér (duzzasztott szakasz) 4 Kati-ér 1 Kebele-patak 1 Kék-Kálló és vízgyűjtője 4 Keleti főcsatorna 4 K-I. főcsatorna 4 K-III. öntözőfürt 4 K-IV. öntözőfürt 4 K-V. öntözőfürt 4 K-VI. öntözőfürt 4 K-VII. öntözőcsatorna 4 K-VIII. öntözőfürt 4 K-IX. öntözőfürt 4 K-XI. öntözőfürt 4 K1, K11 és K13 öntözőcsatornák 4 Keleti Holt-Szamos 2 Kemence-patak 3 Kenyérmezei-patak 1 Kerka 2 Kesznyéteni csatorna 3 Kettős-Körös 3 Kettős-Körös bal parti vízfolyások 4 Kígyós Főgyűjtő 2 Kígyós-patak 2 Királd-patak 1 Király-ér 4 Kis Zagyva 1 Kis-Komáromi csatorna 2 Kis-Koppány 2 Kis-Körös-Barát-ér összekötő csatorna 1 Kis-Körös-főcsatorna 1 Kiskunsági főcsatorna 3 Kispászigeti-csatorna 4 Kis-Rába 4 Kis-Séd 3 Kissőreföldi-csatorna 4 Kisszékelyi-patak 1 Kondoros-csatorna 1 Korcsina-patak 1 Kődombszigeti-főcsatorna 3 Köles-ér 4 Kőris-patak 3 Körös-ér 1 Köröséri főcsatorna 1 Kösely 1 Kösely-főcsatorna (KFCS-től nyugatra) 4 Kösely-Hajdúszováti átmetszés 4 Kövecses-patak 4 Közös belvízi főcsatorna 1 Kraszna 1 Kurca-főcsatorna 4 Kutas-főcsatorna 3 Kutas-főcsatorna (főműmentes szakasz) 1 Lajta 1 Lánka-patak 1 Lapincs-patak 2

7 Laskó-patak 3 Lébény-Hanyi öntöző főcsatorna 2 Legéndi-patak 1 Lendva-Adovány csatorna 1 Lepence-patak 1 Létai-ér 1 Lókos-patak 4 Lónyai csatorna 3 Magdolna-ér 4 Makkodi-főcsatorna 4 Malomvölgyi-patak 3 Malomzug-Décspusztai mellékvízfolyások 2 Malomzug-Décspusztai csatorna 1 Marcal 2 Maros 2 Marótvölgyi-patak 2 Mátételki mellékág 1 Méhész-patak 4 Melegvíz 1 Ménes-patak 3 Mérges-ér 4 Metőc-patak 2 Mezőhegyesi-élővíz 1 Milléri belvíz főcsatorna 3 Morgó-patak 1 Móriczföldi II. csatorna 3 Mosoni-Duna 3 Mura 2 Mura bal parti kis mellékvíz 1 Nádor csatorna 2 Nádor-malomcsatorna 3 Nádudvar-I. csatorna 3 Nagy-ér 1 Nagy-ér (duzzasztott szakasz) 4 Nagyfoki csatorna 3 Nagykarácsonyi-víz 3 Nagy-Koppány 3 Nagykunsági 1. sz. főcsatorna 4 Nagykunsági 2. sz. főcsatorna 4 Nagykunsági I. öntözőfürt 4 Nagykunsági III. öntözőfürt 4 Nagykunsági IV. öntözőfürt 4 Nagykunsági V. öntözőfürt 4 Nagykunsági VII. öntözőfürt 4 Nagykunsági X. öntözőfürt 4 Nagykunsági XII. öntözőfürt 4 Nagy-Pándzsa 2 Nagytilaj-patak 3 Nagyvenyom-Baracsi-patak 2 Némedi-patak 1 Nógrádi-patak 1 Nyugati főcsatorna öntözőfürtjei 4 Nyulasi 1 Nyügő-patak 2 Ó-Berettyó 3 Ölyvös-főcsatorna 1 Ördögárokj 1 Ördögárok-Zomlini-csatorna 1 Paks-Faddi főcsatorna 4 Palád-Tiszacsécsei-patak 1 Pál-foki-csatorna 4 Pallagi csatorna 4 Parádi-Tarna 2

8 Pécsi víz 1 Perje főcsatorna 2 Péti víz 1 Pinka-patak 2 Pismány-patak 1 Pocsaji-ér 1 Principális csatorna 1 Rába 3 Rábca 4 Ráckevei-Duna 3 Rakaca-patak 2 Rákos-patak (Győr-Moson-Sopron megye) 2 Rákos-patak (Budapest, Pest megye) 2 Rekettye-Bogárzó 1 Répce 3 Répce árapasztó 2 Rétföld-Gátszigeti-csatorna 3 Rinya + kisvízfolyások 3 Ritkaborz-Kalmárszigeti-csatorna 4 Ronva-patak 1 Sajó 1 Sákor csatorna 3 Sámson-Apátfalvi főcsatorna 1 Sarkad-Mérges-Sáros-ér 4 Sárközi I. sz. csatorna 4 Sárréti-főcsatorna 4 Sártó-Ökröstói főcsatorna 4 Sárvíz 1 Sebes-Körös 3 Sinkár-patak 1 Sió 3 Siratói öntözőcsatorna és holtág 3 Sokoróaljai-Bakonyér 3 Sorok-Perint 2 Sós-Géza-csatorna 4 Sulák árok 1 Szamárvölgyi csatorna 1 Szamos 2 Szaplányosi határárok 3 Száraz-ér 1 Szarvasi-holtág 4 Szekszárd-Bátai vízfolyás 1 Szentgyörgyvölgyi-patak 1 Szentlélek-patak 2 Szent-László-víz 2 Széplaki-patak 2 Szerencs-patak 3 Szévíz 3 Szilas-patak 2 Szinva-patak 2 Szipa-Csaronda főcsatorna 1 Szöcsköd-Komádi csatornák 3 Sződ-Rákos-patak 4 Szuha-patak 1 Takta főcsatorna 2 Tapolca-patak 2 Tardona-patak 1 Tarján-patak 2 Tarna 3 Tarnóca-patak 3 Tépei-ér 4 Tetétlen-Szigeti-csatorna 4 Tilalmas-csatorna 4

9 Tisza 2 Tisza kis mellékágak (Heves megye) 2 Tisza kis mellékvizek, Kisfoki, Nagyfoki és Szajoli belvízcsatornák 4 Tiszafüredi főcsatorna 1 Tiszafüredi öntözőrendszer csatornái 4 Tiszai kis mellékág (Borsod-Abaúj-Zemplén 3 megye) Tiszakarádi főcsatorna 1 Tiszakeszi-főcsatorna 4 Tiszasülyi belvízi főcsatorna 3 Tócó-csatorna 1 Tordai-csatorna 3 Torna-patak 2 Túr 2 Túr belvízcsatorna 3 Unyi-patak 1 Ürmös-ér 4 V. sz. csatorna (DVCS) 2 Vajdalaposi-csatorna 4 Váli-víz 1 Velencei-tó 2 Velencei-tó mellékágak 1 Veréb-Pázmándi vízfolyás 1 Veszprémi-Séd 2 Vidi-ér 4 VII. sz. főfolyás 4 VIII. sz. csatorna DVCS 1 VIII. sz. főfolyás 2 Villogó belvízi főcsatorna 4 Virágoskúti-csatorna 4 Völgységi-patak 3 XIX. sz. csatorna DVCS 1 XV. sz. csatorna DVCS 1 XX. sz. csatorna 3 XXX. sz. csatorna 3 XXXI. sz. csatorna 3 Zagyva 3 Zala 1 Zala-Somogyi határárok 3 2. számú melléklet a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelethez A VKJ kiszámításának szempontjából: a) gazdasági célú vízhasználat: az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és egyéb gazdasági, szolgáltatási tevékenységgel összefüggő teljes vízhasználat, beleértve a foglalkoztatottak szociális vízigényét is, a gyógyvizeknek nem minősülő ásványvizek palackozását. Ezen belül: aa) állattartó telepi vízhasználat: üzemi körülmények között végzett állattartás vízigényének kielégítése, ab) ivóvízhasználat: annál a tevékenységnél jelentkező vízhasználat, ahol a közegészségügyi előírások alapján a területileg illetékes ÁNTSZ szakhatósági állásfoglalásában a technológiai vízhasznosítás több mint 50%-ára vonatkozóan kötelezően előírja az ivóvízminőség használatát, ideértve a gyógyvíznek minősülő ásványvizek palackozását is, ac) egyéb vízhasználat: minden más, gazdálkodási tevékenységgel összefüggő vízhasználat, ad) energetikai vízhasználat: villamos energia termeléséhez kapcsolódó felszíni vízigénybevétellel járó vízhasználat, ae) fürdővízhasználat: a nem gyógyfürdők teljes, valamint a gyógyfürdők egyéb - a gyógykezeléssel közvetlenül összefüggésben nem álló - vízfelhasználása, af) halgazdasági és rizstermelési vízhasználat: a felszíni vizekből kizárólag e célokból történő vízhasználat, ag) öntözési célú vízhasználat: a felszíni és felszín alatti vizekből kizárólag öntözési célú vízkivétellel járó vízhasználat, ah) vízerőművi vízhasználat: vízerőműveken keresztül bocsátott vízmennyiség;

10 b) gyógyászati vízhasználat: a vizek gyógykezeléssel közvetlenül összefüggő (gyógymedence feltöltéssel, speciális gyógykezelésekkel kapcsolatos) igénybevétele; c) idényjellegű vízhasználó: az a vízhasználó, aki a vízkivételt az évnek csak meghatározott időszakában végzi; d) közcélú vízhasználat: a lakosság ivó- és háztartási, valamint a közintézmények ivó- és kommunális vízellátása, továbbá a környezet-higiénés (köztisztasági) vízhasználat; e) lekötött vízkészlet: a vízjogi engedélyben meghatározott jogok és kötelezettségek szerint az engedélyben megjelölt vízigény, illetve felhasználható vízmennyiség, továbbá vízjogi üzemeltetési engedély szüneteltetése esetén az engedély szerint felhasználható vízmennyiség; f) országos aszály: a környezetvédelmi és vízügyi miniszter a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter javaslatára országosan aszályosnak azt az időtartamot minősíti, amely a növénytermesztésben a csapadékhiány miatt rendkívüli károkat okoz, és annak kezdetéről, illetve végéről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben hirdetményt tesz közzé; g) ökológiai vízigény: felszíni vizekből védett természeti területek, nemzeti parkok vízigényét és a vízi, vízparti ökoszisztémák fenntartását és megőrzését szolgáló vízigénybevétel; h) vízkészlet: meghatározott helyen, térrészben, adott időpontban vagy időszakban mérhető, vagy különféle feltételekkel meghatározható vízmennyiség (m 3 ), vagy időegység alatti vízforgalom (m 3 /év, m 3 /s stb.). 3. számú melléklet a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelethez Intézmények Számla megnevezése Számlaszámok Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Tiszántúli Környezetvédelmi, Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Körös-vidéki Környezetvédelmi, Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Kövice Bajai Felügyelőség Kövice Budapesti Felügyelőség Kövice Debreceni Felügyelőség Kövice Győri Felügyelőség Kövice Gyulai Felügyelőség Kövice Miskolci Felügyelőség Kövice Nyíregyházi Felügyelőség Kövice Pécsi Felügyelőség Kövice Szegedi Felügyelőség Kövice Székesfehérvári Felügyelőség Kövice Szolnoki Felügyelőség Kövice Szombathelyi Felügyelőség Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium KvVM Kövice Budapest