3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA

Átírás

1 3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA Területi környezet-érzékenységi információk: a) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek b) Befogadó érzékenysége alapján kijelölt területek c) Nitrát-érzékenység (felszíni és felszín alatti vizek) d) Légszennyezettségi agglomeráció és zónák e) Ivóvízbázisok hidrogeológiai védőterülete f) Védett természetvédelmi területek Országosan védett természetvédelmi területek Natura 2000 területek g) Nemzeti Ökológiai Hálózat érintettség h) Árvízi öblözet i) Vízfolyás védőtávolsága j) Vasúti és közúti védőtávolságok k) Közművezetékek védőtávolsága A KÉSZ-ben használt jelkulcsok: 1

2 a) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek (27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról) A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. (8) bekezdés m) pontja alapján - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 7. -ával és 2. számú mellékletével összhangban a rendelet melléklete tartalmazza a) a felszín alatti víz állapota szempontjából aa) fokozottan érzékeny, ab) érzékeny, ac) kevésbé érzékeny, valamint b) a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen levő települések listáját. A vizsgálatok során az adott érzékenységi kategóriába tartozás szempontjai a következők: (Az egyes kategóriák szempontjait a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről tartalmazza) 1. Felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület a) Üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek - külön jogszabály szerint - kijelölt, illetve előzetesen lehatárolt belső-, külső- és jogerős vízjogi határozattal kijelölt hidrogeológiai védőterületei. b) Azok a karsztos területek, ahol a felszínen, vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók. c) A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény szerint állami tulajdonban lévő felszíni állóvizek mederéltől számított 0,25 km széles parti sávja, külön jogszabály szerint regisztrált természetes fürdőhely esetében a mederéltől számított 0,25-1,0 km közötti övezete is. d) A Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek jegyzékébe felvett területek, továbbá a külön jogszabály szerinti Natura 2000 vizes élőhelyei. 2. Felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület a) Azok a területek, ahol a csapadékból származó utánpótlódás sokévi átlagos értéke meghaladja a 20 mm/évet. b) Azok a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területek közé nem tartozó területek, ahol a felszín alatt 100 m-en belül mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók. c) Azok a területek, ahol a porózus fő vízadó képződmény teteje a felszín alatt 100 m- en belül található. d) A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény szerint állami tulajdonban lévő felszíni állóvizek mederéltől számított 0,25-1,0 km közötti övezete. e) Az 1. d) pontban nem említett, külön jogszabály által kijelölt védett természeti területek. 3. Felszín alatti víz állapota szempontjából kevésbé érzékeny terület Egyéb, az 1-2. pontokba nem tartozó területek. 2

3 Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület: az 1. érzékenységi kategória a) és b), továbbá a 2. érzékenységi kategória b) pontja szerinti besorolású területek; A rendelet szerint Budapest XXII. Kerület Határos települések: Budapest XI. Kerület Budapest XXI. Kerület Budaörs Törökbálint Diósd Érd Halásztelek Szigetszentmiklós érzékeny érzékeny fokozottan érzékeny fokozottan érzékeny fokozottan érzékeny fokozottan érzékeny fokozottan érzékeny fokozottan érzékeny fokozottan érzékeny kategóriába esik. Vonatkozó előírások 9.. (1) A felszín alatti vizek jó mennyiségi állapotának biztosítása érdekében a tevékenység a) nem okozhatja (Mi) igénybevételi határérték túllépését, b) nem vezethet a felszín alatti víztest kémiai és fizikai állapotromlásához, beleértve a káros víz(nyomás)szint (a továbbiakban: vízszint) emelkedését. (5) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken: a) a felszíni vizek pótlása felszín alatti vízből a külön jogszabály szerinti vízgyűjtőgazdálkodási tervben foglaltak szerint történhet; b) akkor végezhető olyan tevékenység, amelynek következtében a fedőréteg eltávolítása révén felszínre kerül a felszín alatti víz, ha biztosított az (1) bekezdés és a 10. (1) bekezdés szerinti előírások teljesülése. 10. (1) Szennyező anyagok felszín alatti vízbe történő bevezetésének megelőzésére vagy korlátozására, a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység a) végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak környezetvédelmi megelőző intézkedéssel, és az engedélyezhető közvetlen bevezetések kivételével műszaki védelemmel folytatható; b) a felszín alatti víz, földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotának lehetőség szerinti megőrzésével végezhető; 3

4 4

5 c) nem eredményezhet kedvezőtlenebb állapotot, mint amit a felszín alatti víz, a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttérkoncentráció, továbbá az (E) egyedi szennyezettségi határérték, illetve kármentesítés esetében a (D) kármentesítési célállapot határérték jellemez, kivéve a (3) és (4) bekezdésekben foglalt esetet; d) nem eredményezheti a víztest jó kémiai állapotának romlását, valamint a szennyezőanyag koncentrációk jelentős és tartós emelkedését; e) részeként végzett bevezetést, elhelyezést csak engedéllyel lehet folytatni. b) Befogadó érzékenysége alapján kijelölt területek (28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól) A befogadók területi kategória szerinti lehatárolása (R. 2. sz. melléklet): 1. Balaton és vízgyűjtője közvetlen befogadói A Balaton, valamint a vízgyűjtő területén lévő közvetlenül bevezető befogadók a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtő területük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint. 2. Egyéb védett területek befogadói: 2.1. A Velencei-tó, valamint a vízgyűjtőjén lévő befogadók a 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint A Fertő tó, valamint a vízgyűjtőjén lévő befogadók a 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint A Tatai tó, valamint a vízgyűjtőjén lévő befogadók Duna fkm szelvények közötti szakasza és vízgyűjtő területe, valamint a Ráckevei-Soroksári-Duna és vízgyűjtő területén lévő befogadók számú egyéb védett területek 3. Időszakos vízfolyás befogadók: A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 3. -ának 17. pontja szerint értelmezett minden olyan vízfolyás, melynek medre időszakosan kiszárad. 4. Általánosan védett befogadók: minden az 1., 2. és 3. kategóriába nem tartozó felszíni víz befogadó. Budapest XXII. kerület a 2.4. alapján teljes területével védett területnek minősül. Vonatkozó előírások Területi határérték: a vízszennyező anyag közvetlen bevezetésére, a vízminőség-védelmi területi kategóriák figyelembevételével a 2. számú melléklet szerint megállapított kibocsátási koncentráció érték 5

6 3. (1) A hatóság kibocsátási határértéket (küszöbértéket) csak az adott kibocsátásra jellemző szennyező anyagokra állapíthat meg. A rendelet által megállapított technológiai határértékeken felül, az adott kibocsátásra jellemző további szennyező anyagokra területi, illetve egyedi határértékek is megállapíthatók. 2. számú melléklet: A szennyvizek befogadóba való közvetlen bevezetésére vonatkozó, vízminőségvédelmi területi kategóriák szerint meghatározott kibocsátási határértékek Sorszám Megnevezés 1. Balaton és vízgyűjtője közvetlen befogadói 2. Egyéb védett területek befogadói Területi kategóriák 3. Időszakos vízfolyás befogadó 4. Általános védettségi kategória befogadói 1. ph 6,5 8,5 6,5 9 6, ,5 Szennyező anyagok Határérték mg/l 2. Dikrotmátos oxigénfogyasztás KOI k Biokémiai oxigénigény BOI Összes szervetlen nitrogén ön ásv (8) (3) Összes nitrogén (8) 20 (1) 35 (1) 25 (3) Ammónia-ammónium-nitrogén (8) (3) Összes lebegőanyag Összes foszfor, P összes 0,7 (10) 5 (1) 5 (4) Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok) Fenolok (Fenolindex) 0,1 0,1 0, Összes vas Összes mangán Szulfidok 0,01 0,01 0, Aktív klór (6) 15. Összes só 2000 (9) 16. Nátrium-egyenérték (%) 45 (9) 17. Fluoridok Coliform szám (i=individuum=egyed) 5 10 i/cm3 10 i/cm 3 10 i/cm 3 10 i/cm 3 Veszélyes és mérgező anyagok 19. Összes arzén 0,1 0,1 * 0,5 20. Összes bárium 0,3 0,3 * 0,5 21. Cianid, könnyen felszabaduló 0,1 0,1 0,1 0,2 22. Összes cianid Összes ezüst 0,01 0,01 * 0,1 6

7 Sorszám Megnevezés 1. Balaton és vízgyűjtője közvetlen befogadói 2. Egyéb védett területek befogadói Területi kategóriák 3. Időszakos vízfolyás befogadó 4. Általános védettségi kategória befogadói 24. Összes higany 0,001 0,001 * 0, Összes cink 1 1 * Összes kadmium 0,005 0,005 * 0, Összes kobalt 1 1 * Króm VI 0,1 0,1 * 0,5 29. Összes króm 0,2 0,2 * Összes ólom 0,05 0,05 * 0,2 31. Összes ón 0,3 0,3 * 0,5 32. Összes réz 0,5 0,5 * Összes nikkel 0,5 0,5 * Molibdén 0,1 0,1 * 0,3 Egyéb 35. Hőterhelés A határértéket a hatóság a befogadó érzékenysége alapján állapítja meg 7 (1) A 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kijelölt érzékeny felszíni vizekbe és azok vízgyűjtő területén lévő, közvetlenül bevezető befogadókba történő közvetlen bevezetés esetén LE terhelés fölött követelményként az 1. számú melléklet I. Rész szerinti technológiai határérték állapítható meg. (2) Állati és növényi zsiradék esetén a határérték háromszoros (3) A határérték a nem nitrát érzékeny területeken kétszeres (4) A Maros hordalékkúp területén lévő időszakos vízfolyások esetén a 2. kategória határértéke érvényes. (5) A közegészségügyi hatóság által fertőtlenítésre kötelezett üzemek esetében előírandó határérték. (6) A határérték ötszörös a közegészségügyi hatóság elrendelése alapján. (7) A hőterhelt használt víz (hűtővíz) felszíni befogadóba való vezetésére előírt kibocsátási határérték megállapítása során a befogadóra vonatkozó ökológiai határértékek és vízhasználathoz kötődő technológiai határértékek betarthatóságát kell figyelembe venni. (8) A 2000 LE alatti települési szennyvíztisztító telepek esetében a november 15. és április 30. közötti időszakban a kibocsátásra határérték nem vonatkozik. (9) Települési szennyvíztisztító telepeknél teljesítése alól felmentés adható. (10) Befogadó vízfolyásba történő bevezetés esetén a határérték csak a befogadó terhelhetőségére alapozott indoklással adható ki. Egyéb indokolt esetben a hatóság enyhébb határértéket engedélyezhet. * A veszélyes és mérgező anyagok időszakos vízfolyás befogadóba való közvetlen bevezetésére vonatkozó kibocsátási határértékek a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM EüM FVM KHVM együttes rendelet 3. számú melléklete B szennyezettségi határértékeinek betartásával állapíthatók meg. c) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelme (27/2006. (II.27.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről) A nitrát-érzékenység (felszíni és felszín alatti vizek) a rendelet szerint Az 5. (1) bekezdés ab) (valamennyi ivóvíz-ellátási célt szolgáló tározó vízgyűjtő területe), ba) (karsztos terület, ahol a felszínen vagy 10 m-en belül a felszín alatt 7

8 mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók) és a bb) (üzemelő és távlati ivóvízbázis, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivétel külön jogszabály szerint kijelölt vagy lehatárolt védőterülete) pontjában foglalt nitrátérzékeny területek (a település közigazgatási területének legalább 10%-ában érintett települések) Az 5. (1) bekezdés aa) (Balaton, a Velencei-tó, a Fertő tó), bc) (a ba) és bb) pontba nem tartozó karsztos terület, ahol a felszín alatt 100 m-en belül mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók, kivéve, ha lokális vizsgálat azt bizonyítja, hogy nitrogéntartalmú anyag a felszínről 100 év alatt sem érheti el a nevezett képződményeket) és a bd) (olyan terület, ahol a fő porózus-vízadó összlet teteje a felszíntől számítva 50 m-nél kisebb mélységben van) pontjában foglalt nitrátérzékeny területek (a település közigazgatási területének legalább 10%-ában érintett települések) Budapest XXII. Kerület a rendelet szerint az A) kategóriába került besorolásra. Vonatkozó előírások 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 6. A nitrátérzékeny területeken mezőgazdasági tevékenységet folytatónak mezőgazdasági tevékenységét a cselekvési program, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak a cselekvési programban meghatározott kötelező előírásai szerint kell végeznie. A vizek nitrátszennyezéssel szembeni védelmét szolgáló általános szabályok 8. (1) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe. (2) Állattartótelep nem létesíthető, meglévő nem bővíthető: a) külön jogszabály szerint hullámtéren, illetve a fakadó vizes területen, b) vízbázisok védőterületén külön jogszabályban rögzítettek szerint, c) külön jogszabály szerint árvízi tározó területén, illetve külön jogszabály szerinti parti és védősáv területen. (3) Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető: a) külön jogszabály szerinti vízjárta területeken, b) felszíni víztől, valamint jogszabály által nem szabályozott, ivóvízkivételt szolgáló felszín alatti vízkivételtől számított 100 méteren belül, c) bányatavak 300 méteres parti sávjában. (4) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a helyi adottságok alapján kisebb védőtávolságot is megállapíthat. (5) Állattartó telep és annak szervestrágya tárolója e rendelet és a külön jogszabály előírásainak figyelembevételével létesíthető és üzemeltethető. 8

9 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről Cselekvési Program 3. A cselekvési program a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (a továbbiakban: HMGY) e rendeletben foglalt előírásainak betartása az 1. a) pontban meghatározott mezőgazdasági tevékenységet folytatók számára. Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai 4. (1) Évente mezőgazdasági területre szervestrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát, továbbá a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal, valamint szennyvíziszap komposzttal kijuttatott mennyiséget is. Legeltetésből, továbbá az állattartó telepről származó kijuttatásra kerülő nitrogén hatóanyag mennyiségének meghatározásakor az 1. számú mellékletben meghatározott értékekkel kell számolni. (2) Tilos kijuttatni trágyát november 15-től február 15-ig, kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ahol február 1-jétől a trágyakijuttatás a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megengedett. A trágya kijuttatása során a 6. (9) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni. Tilos kijuttatni könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágyát a betakarítás után, amennyiben ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére. (3) Amennyiben az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget, úgy a téli legeltetés megengedett. (4)1 Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak a külön jogszabály szerinti talajvédelmi tervben meghatározott erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya. (5) Hígtrágya nem juttatható ki 6%-os terepesés felett, kivéve csúszócsöves (csőfüggönyös) eljárással, melynek alkalmazása 12%-ig megengedett. Injektálási technológia 17% meredekségig alkalmazható. (6)2 Műtrágya 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki, kivéve a fejtrágyázás műveletét. (7) 17%-nál meredekebb lejtésű területre trágya nem juttatható ki. (8) Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki. 5. (1) A trágyázás során a tápanyagok közvetlenül vagy közvetve, beszivárgás vagy erózió útján sem juthatnak a felszíni vizekbe. Ennek érdekében nem juttatható ki: 9

10 a) műtrágya felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában; b) szervestrágya: ba) tavak partvonalától mért 20 méteres sávban, bb) egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban; a védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű, bc) forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullatott trágyára, amennyiben az az itatóhely megközelítése miatt következik be, (3) Ivóvízbázis, távlati ivóvízbázis védőterületén, továbbá vízjárta területeken és a nagyvízi mederben a trágyázás során az e rendeletben meghatározott előírásokat a külön jogszabályokban foglaltakkal összhangban kell alkalmazni. 6. (1) A mezőgazdasági területen a tápanyag-gazdálkodás tervezése során a kijuttatandó tápanyagok mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni a talaj tápanyagellátottságát, a termesztett növénynek a termőhely adottságaihoz igazított termésszintjéhez tartozó tápanyagigényét. (2) A kijuttatandó tápanyagok mennyiségének kiszámításánál az alkalmazott értékek nem haladhatják meg az 1 4. számú mellékleteiben szereplő értékeket. (3) Hígtrágyázott területen, ahol az engedélykérelemhez készült talajvédelmi terv szerint a talajvíz a felszínhez képest 5 méteren belül van, a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 49. (1) bekezdés d) pontja alapján kiadott engedély kiadását követő harmadik évben a talajvíz szintjét és minőségét elsősorban nitráttartalmát az engedélyesnek meg kell vizsgáltatni, és az eredményeket a talajvédelmi hatóság részére meg kell küldeni. A talajvédelmi hatóság a talajvíz minőségére vonatkozó adatokat a külön jogszabály szerint évente egy alkalommal megküldi a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) részére. (4) A kijuttatott istállótrágyát haladéktalanul, egyenletesen a talajba kell dolgozni. (5) A trágyát a termesztett növénynek és a termőhely adottságainak megfelelő adagokban, egyenletesen, az alábbi szempontok figyelembevételével kell kijuttatni úgy, hogy az átfedések elkerülhetők legyenek. A talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira gyakorolt kedvező hatás elérése érdekében: 10

11 a) olyan trágyaszóró gépeket kell alkalmazni, amelyek egyenletes keresztirányú szórásképet mutatnak, b) a hígtrágya kijuttatását olyan gépekkel kell elvégezni, melyek közvetlenül a talajra vagy a talajba juttatják ki a hígtrágyát és egymenetben talajtakarást is végeznek, c) a kijuttatás során biztosítani kell a fogásonkénti pontos csatlakozásokat annak érdekében, hogy a terület egészén egyenletes legyen a trágyaszórás, d) a trágyakijuttatást csak rendszeresen karbantartott munkagépekkel lehet elvégezni, ezért a szakszerű ellenőrzésről évente legalább egyszer gondoskodni kell. (6) Forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező műtrágya, engedélyköteles szerves trágya, ásványi trágya, illetve letermett termesztő közeg az e rendeletben és a külön jogszabályban előírtak szerint használható fel. (7) A kijuttatandó műtrágya hatóanyag mennyiséget az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, talajvizsgálatokra alapozottan kell meghatározni. A szükséges talajvizsgálatokhoz a külön jogszabályban foglaltak szerint kell talajmintát venni. (8) Intenzív legeltetéses állattartás esetén szakaszos vagy pásztoroló legeltetést kell alkalmazni kivéve, ha az állattartó telepen az állománysűrűség meghatározásánál a figyelembe veendő állatok száma nem több mint 15 ÁE. (9) Adott területen betakarítás után a megfelelő talajfedettséget biztosító növény alá csak abban az esetben juttatható ki könnyen oldódó nitrogéntrágya, így különösen hígtrágya, trágyalé, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya, ha a trágyázás és vetés közötti időszak a 15 napot nem haladja meg. A kijuttatott hatóanyag nem haladhatja meg a csírázáshoz és az őszi téli növekedéshez szükséges mennyiséget. Ezen kívül betakarítás után nitrogéntrágyát a szármaradványok lebomlásának elősegítéséhez lehet alkalmazni, legfeljebb a 3. számú melléklet C) pontjában meghatározott mennyiség figyelembevételével. 7. Az öntözött terület talaját, valamint amennyiben a talajvízszint 5 méteren belül elérhető a talajvíz szintjét és minőségét 5 évente az öntözéshez a külön jogszabály szerinti vízjogi engedéllyel rendelkezőnek ellenőriztetni kell a külön jogszabályban meghatározott követelmények szerint. A talajvédelmi terv részeként a talajvédelmi hatóság részére beérkező, a talajvíz minőségére vonatkozó adatokat, vízvizsgálati eredményeket évente megküldi a felügyelőség részére. 8. (1) Állattartó telepen képződött trágyát a (2) (11) bekezdések szerint kialakított trágyatárolóban kell gyűjteni a külön jogszabályban meghatározott időpontot követően. A (2) (11) bekezdésekben foglalt előírásoktól eltérni abban az esetben lehet, ha az állattartó a tartási hely szerint illetékes felügyelőségnek bejelenti és igazolja, és ezt e rendelet szerinti adatszolgáltatása során jelenti, hogy a trágya közvetlen termőföldön történő felhasználását továbbiakban nem folytatja, azaz a keletkező trágya meghatározott időközönként feldolgozásra kerül, így különösen komposzt, fermentálási vagy biogázüzem alapanyagként. 11

12 Ez esetben olyan méretű, vízzáróan szigetelt trágyatárolót kell kiépíteni, amely biztosítja az elszállításig a trágya biztonságos tárolását. (2) Trágyatároló műtárgyak méretezésekor figyelembe kell venni azt a többlettárolási igényt, ami a kijuttatásra használt területen fennálló, előre nem látható, szélsőséges vízjárási viszonyokból különösen belvíz, valamint fakadó és szivárgó vizekből származó elöntés adódhat. A trágyatárolók méretének, illetve minőségének meghatározásakor, legalább az 5. számú melléklet 1. és 2. pontjaiban szereplő értékeket és előírásokat kell figyelembe venni. (3) Hígtrágya, trágyalé kizárólag műszaki védelemmel ellátott tartályban vagy medencében tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. (4) A (3) bekezdésben meghatározott követelményeket csak e célnak megfelelő építési termékekkel lehet megvalósítani, melyek alkalmasságát az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának szabályairól szóló külön jogszabályban foglaltak szerint kell megállapítani. A szivárgásmentességet és korrózióállóságot a trágyával érintkező felülettel, az ezt alkotó anyaggal kell biztosítania. A tervezés során figyelembe veendő előírásokat e rendelet 5. számú mellékletének 5.2. pontja tartalmazza. (5) A hígtrágyatároló kapacitását a külön jogszabályban meghatározott időpontig 6 havi hígtrágya befogadására kell alkalmassá tenni. (6) Istállótrágyát szivárgásmentes, szigetelt alapú, a trágyalé összegyűjtésére is alkalmas gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatárolóban kell tárolni. A trágyalé a hígtrágyával azonos módon használható fel, vagy az istállótrágyára visszaöntözhető. (7) A (6) bekezdésben meghatározott szivárgásmentesség biztosításához az 5. számú melléklet 2. pontjában foglaltakat kell figyelembe venni. (8) Az istállótrágya-tároló kapacitásának elegendőnek kell lennie legalább 6 havi istállótrágya tárolására. A trágyatároló kapacitása az (1), illetve a (11) bekezdésben foglaltak szerint csökkenthető. (9) Ha a mélyalmos tartás esetén, valamint az extenzív legeltetéses állattartás ideiglenes szálláshelyein képződött trágya, illetve a karámföld az e jogszabályban meghatározott szabályok szerint közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges. (10) A silótereket szigetelt aljzattal kell készíteni. Az érlelés során keletkező silólevet szivárgásmentes, szigetelt aknában kell gyűjteni. A silólé a trágyalével azonos módon használható fel. (11) Legeltetéses állattartás esetén az istállótrágya-tároló kapacitását az istállózott időszak hossza alapján kell megállapítani. 12

13 (12) Műtrágya, illetve egyéb termésnövelő anyag a külön jogszabályban foglaltak szerint tárolható. (13) Vízbázisvédelmi területen trágyatároló nem létesíthető. 9. (1) Elszivárgás elleni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn: a) vízjárta, pangóvizes területen, valamint alagcsövezett táblán, b) november 15. február 15. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán, valamint fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajon. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével ideiglenes trágyakazal mezőgazdasági táblán csak abban az esetben létesíthető, ha: a) felszíni víz nincs 100 m távolságon belül, b) a talajvíz legmagasabb szintje a külön jogszabály szerinti mezőgazdasági parcella azonosító rendszer (a továbbiakban: MePAR) szerint 1,5 méter alatt van, illetve c) a talajvíz legmagasabb szintje a MePAR szerinti egységben 1,5 méter felett van ugyan, de a tárolt trágyakazal közvetlen környezetében a talajvíz szintje 1,5 méter alatt van. (3) Az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya ideiglenes trágyakazalban a mezőgazdasági művelés alatt álló táblán nem tárolható. (4) Az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani. (5) Ideiglenes trágyakazalban a trágya maximum 2 hónapig tárolható. d) Légszennyezettségi agglomerációk és zónák (4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről) A rendelet alkalmazásában zónacsoport vagy zónatípus (a továbbiakban együtt: zónacsoport) a légszennyezettség alapján kijelölt olyan területegységet jelent, amelyen belül a környezetvédelmi hatóság által meghatározott helyen, a szennyező anyag koncentrációja tartósan vagy időszakosan a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) 5. mellékletében meghatározott tartományok valamelyikébe esik. Az ország területének légszennyezettségi agglomerációba és zónákba sorolását, a zónacsoportok megjelölésével az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok szerint, 13

14 az együttes miniszteri rendelet 4. számú mellékletében szereplő zónacsoportok megjelölésével összhangban az 1. számú melléklet tartalmazza. A rendelet 1 db légszennyezettségi agglomerációt és 10 db légszennyezettségi zónát tartalmaz. A terület kiterjedését a 2. számú mellékletben felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg. A fentiek alapján Budapest XXII. kerülete Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációba tartozik. Vonatkozó előírások (306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről) 7. A légszennyezettségi agglomeráció és zóna 10. (1) A Magyar Köztársaság területén a levegőterheltségi szint mértéke szerint, a vizsgálati küszöbértékek alapján, légszennyezettségi agglomerációk vagy zónák kerülnek kijelölésre. (2) A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésének felülvizsgálatára a levegőterheltségi szintet befolyásoló körülmények jelentős változása esetén, de legalább öt évenként kerül sor. (3) A kén-dioxid, a nitrogén-dioxid, a nitrogénoxidok, a PM 10 és PM 2,5, az ólom, a benzol és a szénmonoxid által okozott levegőterhelés jelentős változása esetén, a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésének felülvizsgálatára öt évnél gyakrabban kerül sor. 11. (1) Kijelölhető olyan agglomeráció vagy zóna, ahol a PM 10 egészségügyi határérték túllépését a közutak téli homokszórása vagy sózása okozza. (2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt agglomerációról vagy zónáról annak kijelölése alapjául szolgáló bizonyítékokkal, a légszennyező források és a levegőterheltségi szint megjelölésével, továbbá a levegőterheltségi szint csökkentése érdekében megtett ésszerű intézkedésekről, a környezetvédelemért felelős miniszter az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) tájékoztatja. 12. (1) Az agglomerációról vagy zónáról, amelyben a légszennyezettség a természetes forrásból származó levegőterhelés következménye, ennek igazolására szolgáló bizonyítékokkal, a légszennyező források és a levegőterheltségi szint megjelölésével, a környezetvédelemért felelős miniszter szeptember 30-ig az előző naptári év tekintetében a Bizottságot tájékoztatja. (2) Az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatás teljesítése esetén a természetes forrásból eredő levegőterhelés következtében fellépő légszennyezettségi határértéket meghaladó levegőterheltségi szint nem minősül légszennyezettségnek. 13. Azokban a zónákban és agglomerációkban, ahol a környezeti levegőben lévő kéndioxid, nitrogén-dioxid, PM 10, PM 2,5, ólom, benzol és szén-monoxid szintje a légszennyezettségi határértékek alatt van, a talajközeli ózon koncentrációja kielégíti a hosszú távú célkitűzést, valamint az arzén, a kadmium, a nikkel és a 3,4-benz(a)pirén koncentráció kisebb, mint a célérték, ott meg kell őrizni a meglévő jó állapotot a fenntartható fejlődés követelményeivel összhangban. 8. A levegőminőségi terv 14. (1) Azokra a zónákra és agglomerációkra, amelyekben a levegő kén-dioxid, nitrogénoxid, nitrogén-dioxid, PM 10, PM 2,5, ólom, benzol vagy szén-monoxid szintje az éves 14

15 levegőminőségi értékelés alapján meghaladja a határértéket, levegőminőségi terv készítése szükséges, amelynek végrehajtásával a légszennyezettségi határértékek betartása biztosítható. (2) Azokra a zónákra és agglomerációkra, amelyekben az arzén, kadmium, nikkel és 3,4- benz(a)pirén vagy PM 2,5 koncentráció szintje az éves levegőminőségi értékelés alapján meghaladja a célértéket, illetve a hosszú távú célkitűzést, a költséghatékonyság szempontjából arányos levegőminőségi terv készítése szükséges, amelynek végrehajtásával a célértékek betartása biztosítható. (3) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló jogszabály hatálya alá tartozó tevékenységek esetében a költséghatékony és arányos intézkedésnek, a rendelet által meghatározott elérhető legjobb technika alkalmazása minősül. (4) A levegőminőségi tervet a felügyelőség az egészségügyi államigazgatási szerv, a közlekedés tekintetében az érintett útkezelő, vasút üzembentartó nyilatkozata alapján a hatáskörében érintett közlekedési hatóság, valamint a vonalforrás hatásterületével érintett települési önkormányzatok véleményének figyelembevételével, az érintett légszennyezők bevonásával, valamint az érintett nyilvánosság véleményének figyelembevételével készíti el. A levegőminőségi tervek tartalmi követelményeit az 1. melléklet tartalmazza. 15. (1) Azokra a zónákra és agglomerációkra, ahol több légszennyező anyag koncentrációja haladja meg a légszennyezettségi határértéket, az összes légszennyező anyagra vonatkozó, integrált levegőminőségi tervet kell készíteni. A levegőminőségi terv kidolgozására az egyes levegőszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről szóló jogszabályban meghatározott összkibocsátási határértékek betartása érdekében szükséges programok, valamint a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló jogszabályban meghatározott stratégiai zajtérkép és intézkedési tervek elkészítésével összhangban kerül sor. (2) Amennyiben a 11. (2) bekezdés szerint bizonyítható, hogy az egészségügyi határérték túllépése a közutak téli homokszórásának vagy sózásának tulajdonítható, a zónára és agglomerációra levegőminőségi terv kidolgozása nem szükséges. (3) A felügyelőség a levegőminőségi terv végrehajtását ellenőrzi. 16. (1) A felügyelőség a levegőminőségi terv elkészítése, módosítása és felülvizsgálata során a tervezeteket közzéteszi a saját hirdetőtábláján és honlapján, valamint kezdeményezi az érintett települési önkormányzat polgármesteri hivatalának hirdetőtábláján és a környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján való közzétételét. A tervezetet a hirdetőtáblán legalább 30 napra kell elhelyezni. (2) A tájékoztatás tartalmazza: a) a levegőminőségi terv módosításának, vagy felülvizsgálatának tervezetét; b) felhívást arra vonatkozóan, hogy a levegőminőségi terv, annak módosítása, vagy felülvizsgálata tervezetére az érintett nyilvánosság véleményt, észrevételt tehet; c) azon felügyelőség megnevezését, ahová a tervezetre vonatkozó vélemények, észrevételek benyújthatók; d) a tervezetre vonatkozó vélemények, észrevételek benyújtására nyitva álló határidőt. (3) Az érintett nyilvánosság a levegőminőségi terv és annak módosítása vagy felülvizsgálata tervezetére a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás közzétételétől számított 30 napon belül tehet véleményt, illetve észrevételt. A felügyelőség a levegőminőségi terv, valamint annak módosítása, illetőleg felülvizsgálata elfogadása előtt az érintett nyilvánosság által határidőben tett véleményeket, észrevételeket tekintettel a környezetvédelmi érdekekre kellő mértékben figyelembe veszi. 15

16 (4) A figyelembe vett véleményekről, észrevételekről, vagy figyelmen kívül hagyásuk esetén annak indokairól a felügyelőség a saját és az érintett települési önkormányzatok polgármesteri hivatalainak hirdetőtábláján, valamint a saját és a minisztérium honlapján tájékoztatja az érintett nyilvánosságot. Egyúttal közzéteszi az elfogadott levegőminőségi tervet, és az elfogadás alapjául szolgáló indokokat. 17. A levegőminőségi tervek végrehajtása érdekében a felügyelőség a légszennyező forrás üzemeltetőjét intézkedési terv kidolgozására kötelezi. e) Ivóvízbázisok hidrogeológiai védőterülete (123/1997.(VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről) Az ivóvízbázis-védelem célja az emberi tevékenységből származó szennyezések megelőzése, a természetes (jó) vízminőség megőrzése ben kormányprogram indult az ivóvízellátást szolgáló sérülékeny környezetű üzemelő vízbázisok védelmére, védőterületek kijelölésére. Ennek jogszabályi alapját a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről alkotott 123/1997.(VII. 18.) Korm. rendelet adja meg. A program végrehajtásának befejezését a 2052/2002. (II. 27.) Korm. határozat december 31-re tűzte ki, de később a vonatkozó jogszabály módosításával ez határidő nélkülire módosult. A védőidomot, védőterületet és védősávot a védett vagy védeni tervezett vízbázis, vízilétesítmény megvalósítására, a vízhasználat gyakorlásának engedélyezésére hatáskörrel rendelkező vízügyi hatóság e rendelet előírásai alapján jelöli ki. A program első szakaszában megtörtént minden vízbázis előzetes értékelése, meghatározásra került azon vízbázisok köre, ahol a vízbázis-védelmi feladatok végrehajtandók, illetőleg megtörtént a munkák költségbecslése. Az egyes vízbázisokon végzett diagnosztikai vizsgálatok 2 fő munkarészből állnak. Egyrészt a vízbázis területének, állapotának felmérése annak érdekében, hogy a védőövezeti rendszer modellezéssel meghatározható legyen; másrészt a szennyezőforrások alapos ismeretében elkészített modell alapján a vízbázis biztonságba helyezését/védelmét szolgáló intézkedések kidolgozása. A jogilag is alátámasztott védelem szempontjából az 50 éves elérési idő a mérvadó, ezen belül viszont a különböző védőzónákat kell kijelölni, amelyeknek eltérő a védelmi funkciója. A kijelölés a feltételezett szennyeződés adott víztermelő helyig való elérési idején alapul: belső védőidom (a vízkivételi mű, valamint a vízkészlet közvetlen védelme a szennyeződéstől és a megrongálódástól) 20 napos elérési idő, külső védőidom (a le nem bomló, továbbá a bakteriális és egyéb lebomló szennyezésekkel szembeni védelem) 6 hónapos elérési idő, hidrogeológiai A, B védőidomok (különböző veszélyességű nem lebomló szennyezésekkel szembeni védelem) elérési idők: 5 év, 50 év. 16

17 17

18 Az egyes zónáknak különböző funkciójuk van, de összességében azt a célt szolgálják, hogy a meglévő és a jövőbeni szennyező tevékenységeket különböző mértékben lehessen megakadályozni, illetve korlátozni. A védőterületek a védőidomok terepfelszínnel alkotott metszetei. A földtanilag védett (nem sérülékeny) vízbázisoknak csak védőidoma van, de a jogszabály szerint a kutak körül ekkor is kötelezően ki kell jelölni egy minimum 10 m sugarú belső védőterületet. A belső védőterületek annak érdekében, hogy a termelőkutak körüli szigorú védelem mindig biztosított legyen, állami illetve önkormányzati tulajdonban vannak. A többi védőterületen az ingatlan tulajdonosának kötelessége, hogy a védőterületi határozatban foglaltakat betartása, és tevékenységét a vízbázis védelem szempontjait figyelembe véve végezze. A védőidomok és védőterületek kijelölési folyamata a hatósági határozat kiadásával és ennek következményeként a telekkönyvi bejegyzéssel ér véget. Vonatkozó előírások A védőidommal, a védőterülettel, a védősávval érintett ingatlanok használata és a védelem érdekében szükséges használati korlátozások 10. Az egyes védőidomokban, védőterületeken olyan tevékenység végezhető, amely a kitermelés előtt álló vagy a már kitermelt víz minőségét, mennyiségét, valamint a vízkitermelési folyamatot nem veszélyezteti. 13. (1) A hidrogeológiai védőidomokban és a védőövezetek területén: a) tilos olyan létesítményt elhelyezni, melynek jelenléte vagy üzeme a felszín alatti víz minőségének károsodását okozza; b) tilos olyan tevékenységet végezni, amelynek következtében ba) csökken a vízkészlet természetes védettsége, vagy növekszik a környezet sérülékenysége, bb) 6 hónapon belül le nem bomló károsító anyag kerül a vízkészletbe, bc) olyan lebomló anyag jut a vízkészletbe, amelynek mennyisége, jellege vagy bomlásterméke a felszín alatti víz minőségének károsodását okozza; c) olyan vegyi anyaggal, amely a vizet károsíthatja, vagy amelyből a víz minőségét károsító anyagok oldódhatnak ki, csak zárt építményben szabad dolgozni; d) a növénytermesztésre a 12. (2) és (3) bekezdésben leírtakat kell értelemszerűen alkalmazni; e) önellátást szolgáló állattartás megengedett, de azt meghaladó mértékű állattartás és víziszárnyas telep csak a,,b'' zónában lehetséges, a hulladék (trágya) kezelése és tárolása során úgy kell eljárni, hogy a talaj és a talajvíz ne szennyeződhessen (így például a trágyalét vízzáró tartályban vagy medencében kell gyűjteni, és ellenőrzött módon, a hidrogeológiai védőövezeten kívül vagy legfeljebb annak,,b'' zónájában lehet felhasználni); f) meglévő tárolóhelyen bármely, a vizet károsító folyékony anyagot csak úgy szabad tárolni, hogy fa) a tárolótartály állapota kívülről is bármikor ellenőrizhető legyen, vagy fb) az üzemeltető a felügyelőség által engedélyezett módon tervezett és üzemeltetett rendszer segítségével rendszeresen ellenőrizze, hogy nem kerül-e károsító anyag a felszín alatti vízbe; 18

19 g) a vizet károsító folyékony anyagok tárolására szolgáló új tárolóhelyet úgy kell kialakítani, hogy ga) a tárolótartály állapota kívülről bármikor ellenőrizhető legyen, gb) a tárolótartály olyan vízzárófalú teknőben vagy tartályban legyen, amely meghibásodás esetén a teljes tárolt folyadékmennyiséget befogadja; h) a vízre veszélyes anyagot (így például ásványolajtermék) szállító csővezetéket a területen akkor lehet átvezetni, ha a vezeték biztonságát (így például külön burkolattal) megteremtik, gondoskodnak a vezeték rendszeres (így például havi ultrahangos) ellenőrzéséről és azt csőtörés esetére leállító automatikával látják el. 14. (1) A védőidomok, védőterületek és védőövezetek igénybevételénél az 5. számú mellékletben foglaltakat kell figyelembe venni. (2) A,,C'' védőzóna kijelölése esetén az arra vonatkozó korlátozások nem lehetnek szigorúbbak a,,b'' zónára előírtaknál. 5. számú melléklet A védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozások A B C D E 1 Felszíni és felszín alatti vízbázisok Felszín alatti vízbázisok hidrogeológiai 2 belső külső A B 3 védőövezetek Védőövezetek 4 BEÉPÍTÉS, ÜDÜLÉS 5 Lakótelep; új percellázás üdülőterület kialakítása o 6 Lakó- vagy irodaépület csatornázással x Lakóépületek csatornázás nélkül x o 8 Szennyvízcsatorna átvezetése x o o 9 Szennyvíztisztító telep o + 10 Házi szennyvíz szikkasztása o o 11 Települési folyékonyhulladék-lerakó létesítése és üzemeltetése x 12 Települési hulladéklerakó (nem veszélyes hulladékok lerakása) o 13 Építési hulladék lerakása o + 14 Temető x + 15 Házikertek, kiskertművelés o o 16 Sátorozás, fürdés x Sportpálya x IPAR 19 Erősen mérgező vagy radioaktív anyagok előállítása, feldolgozása, ilyen hulladékok tárolása, lerakása 20 Mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása o 21 Mérgező anyagokkal nem dolgozó üzemek, megfelelő szennyvízelvezetéssel x o + 19

20 A B C D E 1 Felszíni és felszín alatti vízbázisok Felszín alatti vízbázisok hidrogeológiai 2 belső külső A B 3 védőövezetek Védőövezetek 22 Ásványolaj és -termékek előállítása, vezetése, feldolgozása, tárolása x o 23 Veszélyeshulladék-ártalmatlanító x 24 Veszélyeshulladék-lerakó 25 Veszélyes hulladék üzemi gyűjtő x o 26 Élelmiszer-ipari szennyvizek szikkasztása, hulladékaik tárolása o 27 Egyéb ipari szennyvíz szikkasztás 28 Salak, hamu lerakása o o 29 MEZŐGAZDASÁG 30 Erdőtelepítés és művelés vegyszeres kezelés nélkül Erdőfelújítás vegyszeres kezelés nélkül Növénytermesztés o o o 33 Komposztálótelep x o 34 Önellátást meghaladó állattartás x o 35 Legeltetés, háziállat tartás o o + 36 Szervestrágyázás o o + 37 Műtrágyázás o o o 38 Hígtrágya és trágyalé kijuttatása termőföldre o 39 Hígtrágya- és trágyalé leürítés 40 Szennyvízöntözés o 41 Tisztított szennyízzel való öntözés o + 42 Növényvédő szerek alkalmazása o o o 43 Növényvédő szer-kijuttatás légi úton o 44 Növényvédőszer-tárolás és -hulladék elhelyezés x 45 Növényvédő szeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése o 46 Szerves- és műtrágya raktározása és tárolása x o 47 Szennyvíziszap tárolása x o 48 Szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése x o 49 Állathullák elföldelése, dögkutak létesítése és működtetése o 50 Haltenyésztés, haletetés o o 51 KÖZLEKEDÉS 52 Autópálya, autóút, vízzáróan burkolt csapadékvízárok-rendszerrel o o + 53 Egyéb út, vízzáróan burkolt csapadékvízárok-rendszerrel o Egyéb út o o + 20

21 A B C D E 1 Felszíni és felszín alatti vízbázisok Felszín alatti vízbázisok hidrogeológiai 2 belső külső A B 3 védőövezetek Védőövezetek 55 Vasút x o + 56 Gépkocsiparkoló o + 57 Üzemanyagtöltő-állomás x o 58 Gépkocsimosó, javítóműhely, sódepónia o + 59 Egyéb tevékenység 60 Bányászat x o 61 Fúrás, új kút létesítése o o o 62 A fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység o o Jelmagyarázat: A B 1 = Tilos 2 x = Új létesítménynél, tevékenységnél tilos, a meglévőnél a környezetvédelmi felülvizsgálat vagy a környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető 3 o = Új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető 4 + = Nincs korlátozva C 21

22 f) Védett természeti területek 22

23 1. Országosan védett természeti területek Háros-szigeti Ártéri-erdő TT Alapadatok - A területet 1993-ban nyilvánította védetté a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a 31/1993. (XII. 2.) számú KTM rendelettel - Törzskönyvi száma: 265/TT/93 - Kiterjedése: 56 ha - Érintett közigazgatási határ: Budapest, XXII. kerület A védett természeti értékek rövid jellemzése Az eredeti vagy ehhez közelálló ártéri erdők napjainkban ugyancsak megfogyatkoztak nagy folyóink mentén. Ez a mindössze 56 hektáros védett terület a Duna fővárosi szakaszának jobb partján, a Budafok és Nagytétény közötti pleisztocén terasz előterében fekszik. A Háros-sziget ma már csak félszigetnek tekinthető, mert északi részét a folyó 1911-es szabályozásakor feltöltötték és a parthoz kapcsolták. A Duna áradásaival gyakran elöntött, buja növényzetű "szigetek" a botanikai felmérés az alacsony és a magas ártér szukcessziójának teljes sorozatát tárta fel. Növénytani ritkaságai közül kiemelhető az őshonos, védett ligeti szőlő előfordulása. A vadszőlő-függönyök alkotta emeletes élőhelyek gazdag ízeltlábú faunának adnak otthont. Ezen élőhelyekről két - eddig hazánkban nem ismert - rovarfaj (ugróvillás) egyedeit találták meg a zoológusok. Az ártéri erdő több fokozottan védett (fekete gólya, nagy kócsag, kerecsen, barna kánya) és száznál is több védett madárnak biztosít zavartalan fészkelő- és vonuló helyet. Főbb veszélyeztető tényezők, speciális védelmi feladatok A természeti értékek védelme érdekében továbbra is fenn kell tartani a "sziget" háborítatlanságát, meg kell őrizni az ártéri erdők kialakulásában és fennmaradásában fontos árhullámok hatását. Meg kell akadályozni illegális táborozóhely kialakulását. 2. Natura 2000 területek Érd-tétényi plató - kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUDI20017) Terület megnevezése: Érd-tétényi plató SCI Azonosító: HUDI20017 Illetékes NPI: DINPI Illetékes KTVF: KDVKTVF Teljes terület: hektár Természetvédelmi prioritások és célkitűzések Prioritás (SDF 4.2 Quality and Importance): Kiemelt fontosságú cél a következő fajok/élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése/helyreállítása: 23

24 Közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 6240 Szubpannon sztyeppék, 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel, 91M0 Pannon cseres-tölgyesek Közösségi jelentőségű állatfajok: magyar ősziaraszoló (Chondrosoma fiduciarium), gyászcincér (Morimus fureneus), nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), szarvasbogár (Lucanus cervus) Célkitűzések (SDF 6.2 Management): Általános célkitűzés: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Specifikus célok: Kedvező természetvédelmi helyzet megőrzése: A jó állapotú szubpannon sztyeppek, pannon sziklagyepek természetszerű szerkezetének, fajkészletének megőrzése. A jelölő fajok populáció nagyságának megőrzése, az elterjedési terület csökkenésének megelőzése. Nem véghasználható a tíz éves erdőtervezési cikluson belül - jelölő élőhely típusonként vizsgálva - több idős erdőállomány, mint amennyi korosodásával belép a hasonló ökológiai funkciót ellátni képes korosztályokba. A jelölő erdei élőhelyek állományaiban a tájidegen fafajok elegyaránya nem növekedhet. Kedvező természetvédelmi helyzet elérése érdekében szükséges fejlesztés: Inváziós fajok, különösen a fehér akác, bálványfa fajok által veszélyeztetett jelölő gyeptársulások megóvása a degradációtól, az inváziós fajok terjedésének megállítása, állományaik csökkentése. A jelölő élőhelyet veszélyeztető inváziós erdőállományok lehetőség szerinti átalakítása őshonos fafajú erdőkké, vagy az erdőterületen belül őshonos fafajokból álló puffer terület létrehozása. A xilofág rovarok állományának növelése érdekében szükséges megfelelő területi kiterjedésben és térbeli elosztásban idős erdők és facsoportok fenntartása. A becserjésedés miatt degradálódó jelölő gyepek területén a szukcesszió lassítása, a cserjék visszaszorítása mozaikos foltokban, a cserjések túlzott térfoglalásának megakadályozása. 24

25 Az élőhelyeket veszélyeztető egyéb tevékenységek (pl.: gépjármű-forgalom, crossmotorozás, hulladék lerakás) megszüntetése, a jogilag nem létező, de kijárt földutak felszámolása. A jelölő élőhelyek védelme az infrastruktúrális fejlesztésekkel szemben. Élőhelyadatok Élőhelytípus kódja (* = kiemelt) Reprezentativitás Kiterjedés (%) 6110 * B * A 40 91H0 * C 20 91M0 B 20 40A0 * B C 10 Jelölőfajok adatai Faj kód Magyar név (latin név) Pop. Megőrz. Emlősök A területen nincs jelölőfaj Hüllők, kétéltűek A területen nincs jelölőfaj Halak A területen nincs jelölőfaj Gerinctelenek 4055 Eurázsiai rétisáska (Stenobothrus eurasius) C C 1089 Gyászcincér (Morimus funereus) C C 4013 Magyar futrinka (Carabus hungaricus) C B 4048 Magyar tarsza (Isophya costata) C B 4032 Magyar tavaszi-fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii) C B 4029 Magyar ősziaraszoló (Chondrosoma fiduciarium) A B 1088 Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) C B 1083 Szarvasbogár (Lucanus cervus) C C Növények 2285 Homoki kikerics (Colchicum arenarium) C B 4118 Magyar gurgolya (Seseli leucospermum) C C Duna és ártere - kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUDI20034) Terület megnevezése Duna és ártere (SCI) Azonosító HUDI20034 Illetékes NPI DINPI Illetékes KTVF KDVKTVF Teljes terület hektár 25

26 Természetvédelmi prioritások és célkitűzések Prioritás (SDF 4.2 Quality and Importance): Kiemelt fontosságú cél a következő fajok/élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése/helyreállítása: Közösségi jelentőségő élőhelytípusok: 3270 iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel, 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei, 6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis), 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno- Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Közösségi jelentőségű állatfajok: közönséges hód (Castor fiber), vidra (Lutra lutra), vöröshasú unka (Bombina bombina), dunai tarajos gőte (Triturus dobrogicus), leánykoncér (Rutilus pigus), ragadozó őn (balin) (Aspius aspius), halványfoltú küllı (Gobio albipinnatus), ingola fajok (Eudontomyzon spp.), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), német bucó (Zingel streber), magyar bucó (Zingel zingel), vágócsík (Cobitis taenia), széles durbincs (Gymnocephalus baloni), réti csík (Misgurnus fossilis), garda (Pelecus cultratus), tompa folyamikagyló (Unio crassus), lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis), díszes légivadász (Coenagrion ornatum), nagy tűzlepke (Lycaena dispar), vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius), Célkitűzések (SDF 6.2 Management): Általános célkitűzés: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségő fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. 26