Hígtrágya kezelése a HAGE Zrt. sertéstelepein. Lupócz Zoltán

Átírás

1 Hígtrágya kezelése a HAGE Zrt. sertéstelepein Lupócz Zoltán

2 Bevezetés Trágyának nevezzük azokat a szerves és szervetlen anyagokat, amellyel az elhasznált növényi anyagokat pótoljuk, ill. a talaj termőképességét javítjuk. Az istállótrágya kifejezés hagyományos értelemben az almos trágyát jelenti.

3 Bevezetés A hígtrágya az almozás nélküli állattartás jellegzetes, folyékony halmazállapotú mellékterméke, amely állati bélsárból, vizeletből, elcsurgó ivóvízből és technológiai vízből, valamint kis mennyiségű egyéb hulladékból áll. Döntő alkotórésze a víz, amely az ürülék és az egyéb anyagok hordozójának szerepét tölti be, de ugyanakkor a hígtrágya szerves részévé is válik, sokkal inkább, mint az almos trágyában az ugyancsak hordozóanyagként szereplő alom.

4 Hígtrágyák beltartalmi értékei (kg / m3) Nitrogén: 0,8-2,6 kg / m3 Foszfor: 0,3-1,2 kg / m3 Kálium: 0,9-2,3 kg / m3 Szerves anyag: 5,9-31,2 kg / m3

5 Hígtrágyák hasznosítása Az országban az egyik legelterjedtebb módszer a homogenizált hígtrágya öntözéses hasznosítása. Ez az eljárás minden olyan állattartó telepen alkalmazható, amelynek körzetében folyamatos fogadására elegendő művelt mezőgazdasági terület áll rendelkezésre, ahol a hígtrágya a talaj veszélyeztetése nélkül évről évre eredményesen hasznosítható.

6 Hígtrágyák hasznosítása A híg fázis másik lehetséges felhasználása, ha öblítővízként visszaforgatják az istállóba. Erre a célra csak részleges tisztításon, valamint aerob kezelésen átesett híg fázis használható fel, amelynek bakteriológiai minősége megfelel a rá vonatkozó állategészségügyi előírásoknak.

7 Hígtrágyák hasznosítása A hígtrágya nem csak talajrendszerekben, hanem vízi ökoszisztémákban is hasznosítható. Halastavi hasznosítás közben a tóba adagolt hígtrágya közvetlenül, valamint a kialakuló fito- és zooplankton állományon keresztül közvetve haltáplálékul szolgál.

8 Hígtrágyák hasznosítása A szilárd fázist minden esetben trágyázásra igyekeznek felhasználni. Újabban kísérleti jelleggel komposztálásra, anaerob rothasztással történő biogáz-nyerésre és takarmány alapanyaggá való földolgozásra is hasznosítják.

9 A hígtrágyázást érintő jogszabályok 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről A vidékfejlesztési miniszter 43/2013. (V. 29.) VM rendelete 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről

10 Nitrátérzékeny területek

11 Törvényi szabályozás 59/2008 FVM rendelet Mezőgazdasági területre éves szinten szerves trágyával kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket Tilos a trágya kijuttatása nov. 1. és febr. 15. között. Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya (trágyalé, hígtrágya, ammónium- és nitrát tartalmú műtrágya) betakarítás után nem juttatható ki szántóterületre, amennyiben oda az adott évben nem kerül újabb kultúra. Nem juttatható ki trágya fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra. Trágyázáskor nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a tápanyagok sem közvetlenül, sem erózió útján ne juthassanak a felszíni vizekbe. Trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól 10 m-es sávban.

12 Hígtrágya hasznosítása Hígtrágya csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában juttatható ki mezőgazdasági területre. A szakvélemény készítése során a talajvíz vizsgálata is szükséges, ha a talajvíz legmagasabb szintje 5m-en belül van. A hígtrágya hasznosítására szolgáló terület talaját, továbbá a talajvíz szintjét és minőségét elsősorban nitrát tartalmát 3 évente meg kell vizsgálni. A vizsgálat eredményeit meg kell küldeni a talajvédelmi hatóságnak. A hígtrágya kezelés és elhelyezés ajánlott technológiája sertés és tehenészeti telepeken keletkező hígtrágya elhelyezésére a hazai és a meghatározó külföldi gyakorlatban is alkalmazott öntözéses és a tartálykocsis injektálásos technológiák javasoltak. Ez megfelel az érvényes hatósági engedélyekben foglaltaknak, illetve biztosítható az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazása.

13 A hígtrágya kezelés és elhelyezés ajánlott technológiája A kijuttatáshoz megfelelő nagyságú tározókapacitás szükséges fázisbontásos előkezeléssel, homogenizálással, az ezekhez szükséges kapcsolódó építményekkel, műtárgyakkal, monitoring rendszerrel. A technológia gépi berendezései az átemelő, átemelő-homogenizáló, öntözőszivattyúk, hígtrágya szeparátorok, szárnylapátos keverő berendezések, öntözőberendezések, tartálykocsik és ezek speciális adapterei, a szerves trágya rakodók, és kiszóró gépek megfelelő műszaki színvonalon és választékban rendelkezésre állnak.

14

15

16

17 Flygt F- szivattyú vágó éles járókerékkel

18 Szeparált,szeparálatlan hígtrágya tárolók

19

20

21

22

23 Kijuttatás Szivattyús öntözőberendezés Telep közelében használható Komplex rendszer A rendszer telepítésénél szem előtt kell tartani, hogy nem vizet hanem sűrűbb anyagot szállít így megfelelő szivattyút kell választani.

24

25

26 IRRILAND öntöző dob

27 Öntöző konzol

28 Kijuttatás Tartálykocsis kijuttatás Rugalmasabb, tagoltabb területeken is jól alkalmazható Költségesebb megoldás Terhelés miatt érdemes erőteljes, masszív konstrukciót választani

29 Tartálykocsis kijuttatás Kijuttató adapterek Ütközőlapos szórófej ( Mennyiségi szemléletű kijuttatás, korszerűtlen) Gyep injektor (Hígtrágya befecskendezése a vájatokba, legkorszerűbb) Szántóföldi injektor (Sekély talajműveléssel, visszatakarással, legkorszerűbb) Csőfüggönyös öntözőkonzol (Talajháborgatás nélküli kijuttatás, vetés után és állományban is használható, korszerű.)

30

31 Ütközőlapos kijuttatás

32 Csőfüggönyös öntözőkonzol

33 Szántóföldi injektor

34 KITE kísérlet Célja: Megvizsgálni hogy az őszi kijuttatás esetén m 3 -nyi hígtrágya okoz e termésdepressziót kukorica esetében. A RTK segítségével lehetőség nyílik pozícionált talajba injektálásra. Lehetőség van a sorba illetve a sortól tetszőleges távolságra lehelyezni a műtrágyát (18cm,37cm).

35 KITE kísérlet Felhasznált hígtrágya beltartalmi értékei 40m 3 /1 40m 3 /2 40m 3 /3 60m 3 /1 60m 3 /2 60m 3 /3 80m 3 /1 Szárazanyag [mg/dm 3 ] Nitrogén (Kjeldahl) [mg/dm 3 ] Nitrát [mg/dm 3 ] <2 <2 < <2 < Nitrit [mg/dm 3 ] Kálium [mg/dm 3 ] Foszfor [mg/dm 3 ]

36 Hígtrágya vételezés a Nagisz Zrt tárolójából

37

38 KITE kísérlet Kijutatott NPK hatóanyag ill. 80 m 3 hígtrágya esetében Kiadott hatóanyag (kg) Nitrogén Foszfor Kálium KITE vizsgálat alapján Hígtrágya (m3)

39 KITE kísérlet Kijuttatott hígtrágya (m 3 ) Sortól való távolság (cm) Termésátlag (t/ha) , , , , , , ,76 üzemi - 5,06 KITE vizsgálat alapján

40 Hígtrágya kijuttatás költségei Csővezetékes kijuttatás maximum 2,5 km távolságig Ft/m 3 Tartálykocsis kijuttatás 0-4 km távolságig 400 Ft/m 3 Tartálykocsis kijuttatás 4-8 km távolságig 650 Ft/m 3

41 Hígtrágya kijuttatás költsége hatóanyagra vetítve a KITE kísérlet beltartalmi paraméterei alapján Mennyiség 40m3 60m3 80m3 N hatóanyag P hatóanyag K hatóanyag Költség cső Költség tartály 4 km Költség tartály 8 km Költség Péti só

42 Köszönöm a figyelmet!