Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése

Átírás

1 Talajvédelem Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése

2 Talajok szennyezése Porok Savak Fémek Sók Növény-védőszerek Szerves anyagok Radioaktív anyagok Gázok és meleg Trágyák

3 Trágyázás célja és mennyisége Növények 13 ásványi elem szükséges Terméssel ezeket elvonják pótolni kell őket Trágyázás mennyiségét meghatározza: Talaj, klíma Termesztési cél Növény igénye

4 Trágyázás formái Ásványi trágyák (N,P,K, Ca, Mg) Szerves trágyák Mesterséges trágyák: tőzeg, ásványi anyagok Nem mesterséges trágyák: alom trágya, stb. Talaj terhelése Nitrogén, foszfor és kálium esetén Ballaszt anyagok hatása

5 Nitrogén trágyázás Talaj felső szintjében kg N/ha Mikrobiológiai lebontás : NH 4+ szabadul fel, kg N / ha Kémiai folyamat: R-NH 2 + H 2 O -> R-OH + NH 3 NH 3 + H + -> NH 4+ -> adszorbció, felvétel NH O 2- -> NO 3- + H 2 O + 2H + a felszabaduló H + savasodást okoz

6 Nitrogén körforgalma

7 Nitrát (NO 3- ) műtrágyázás (a nitrogén trágyák csak 50 %-a hasznosul) kimosódás függ talajvíz mennyisége (csapadék, evapotranszspiráció, talajforma) talajtípus (talajszemcsék mérete) talaj használat formája (erdők, mezők alatt kevesebb) trágyázás módja (szőlő, gyümölcsös alatt a legnagyobb a kimosódás) állattartó telepek környékén igen sok ivóvíz (főleg ott, ahol a sekély a kút)

8 Magyarország talajainak nitrát tartalma

9

10 A nitrát tartalom eloszlása a TIM pontokon

11 Nitrát érzékeny területek

12 Gázformájú nitrogén veszteségek ammónia eltávozás légkörrel egyensúlyban légkörből (csapadékkal) évi 3-6 kg NH 4 + /ha/év ammónia forrása: állattartás trágyázás (hígtrágya!) istállótrágya meszes talajon nagyobb veszteség

13 Denitrifikáció sok szervezetet nitrátot használ oxigén helyett NO 3- -> N és N 2 O felhasználás mennyisége függ: hőmérséklettől talajban lévő NO 3- koncentrációtól növényzet mennyiségétől

14 Ökológiai hatás Nitrátkimosódás -> megjelenik az ivóvízben Oka: nitrát -> redukció -> nitrit ->hemoglobin centrális atomjához kötődik - csecsemőkre veszélyes Denitrifikáció N 2 O -> az ózon csökkenéséhez vezet (üvegházhatás) Ammónia eltávozás sztómákon keresztül felvehető, de a túl magas koncentráció káros (pl. állattartó telepek)

15 Nitrogén mérleg Magyarországon Bevitel, kivitel, mérleg

16 Egyéb nitrogénforrások Mezőgazdaság állattartó telepek ammónia Égetés Közlekedés

17 Globális nitrogén kibocsátás

18 Európai nitrogén kibocsátás megoszlása

19 Nitrogénülepedés néhány kiválasztott helyen

20 Nitrogén ülepedés Európában (becslés)

21 Foszfor trágyázás hatása Talaj foszfortartalma: 0,01-0,1 % 60 % szervetlen, 40 % szerves Trágyázás: foszfát adszorbeálódik - lassan szabadul fel (trágyázást követő első évben %-os a kihasználtság)

22 A foszfor körforgalma

23 A foszfor körforgalma műtrágyázás növény műtrágyázás Agyag deszorpció adszorpció Felvehető H 2 PO 4 + HPO 4 2- mobilizálás immobilizálás Szerves P-nukleinsav P-lipidek, stb. Fe és Al foszfát és hidroxidok feltáródás <6 ph >7 ph feltáródás feltáródás kicsapódás Szervetlen P-ásványok Ca(OH, Cl) PO 4

24 Foszfátvándorlás általában 1 kg P/ha alatt (max. 6 kg P/ha - savanyú talajon) kimosódás mértéke: ugyanazon tényezők, mint nitrogénnél nagy mennyiségű P-trágyázásnál is csak a talaj legfelső rétegében felhalmozódás szerves trágyából származó foszfát mozgékonyabb erózióval kerülhet foszfor a felszíni vizekbe

25 Foszfát elvitel erózió hatására mg. művelés -> nő az erózió veszély éves lemosódás függ: talajtípus lejtfok, kitettség növényzet csapadék védekezés trágyázás módja, ideje (bedolgozás a talajba) A talaj foszfortartalma, A- gyengén, B- erősen trágyázott területen

26 Foszfát túltrágyázás ökológiai hatásai túl sok foszfát gátolja a gombák tevékenységét vízben foszfor minimum faktor -> eutrofizáció

27 Foszfor körforgalma Lassú és gyors szervetlen és szerves Elsődlegesen: apatit

28 Kálium trágyázás hatása Talajban 0,2-3 % % ásványokban stabilan Növények számára a másodlagos agyagásványokból válik felvehetővé Mozgása: kationcsere alapján Több agyagásvány, több káliumot köt le

29 Kálium kimosódást befolyásoló tényezők Agyagtartalom nagy agyagtartalom esetén kicsi a kimosódás Homok talajon 5-36 kg/ha K + Agyagtalajon 1-7 kg/ha K + Leszivárgó víz mennyisége Trágyázás mértéke ott, ahol az agyag < 12 % jelentős lehet a kimosódás

30 Káliumkörforgalma K + - körforgalom csak részben ismert Legfontosabb részei: Földpátok káliföldpát Rétegszilikátok (illitesedés) Mállási folyamatok (250 kg/ha K + is lehet) Talajban kicserélődéssel (kolloidok) Talajoldatban

31 A trágyázás hatása a talaj élőlényekre Az edafonban mennyiségi és minőségi változásokat okoz Mezőgazdasági területeken ez nem túl jelentős (többi hatáshoz képest)

32 A talaj reakciói Hatás a talajsavanyodásra Kation hozzáadása (szerves és istállótrágya) NH 4+ -> (ásványi trágya) baktériumok katalikus reakcióiban H + szabadul fel ph változás alapvetően befolyásolja talajorganizmusok mennyiségét és minőségét (meszezés hatása)

33 A szerves anyag bevitele Fokozza a mikroorganizmusok tevékenységét Jelentős szén forrás, de sok szén a növényi maradványokban is Ásványi trágya is növeli a szerves anyag mennyiségét - > nő a humusztartalom -> nő a talajélőlények mennyisége

34 Tápanyagok bevitele Nitrogén gyakran limitáló faktor -> nitrogén trágyázás növeli a biomassza mennyiségét (kivétel N 2 fixálók: akác Rhizobiumok) Foszfát gátolja egyes mikrogombák működését

35 Túltrágyázástól való védelem lehetőségei A trágya mennyiségének meghatározása N-esetén N-min eljárás Adagolás ideje, módja Növényzet Jogi lehetőségek Hígtrágya (idő, mennyiség, tér) Mezőgazdasági területek kiváltása (erdősítés)