VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK
|
|
- Emília Veresné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK A szennyvíz felhasználása öntözésre Tárgyszavak: talaj; öntözés; szennyvíz; szennyvízkezelés; fertőtlenítés. A szennyvíz öntözésre történő felhasználásával a száraz éghajlatú vidékeken víz takarítható meg. Ezeken a területeken a mezőgazdaság vízfelhasználása nagy, a minőségi követelmények az öntözésre használt vízzel szemben kicsik. Az Egyesült Államokban, Dél-Európában, a Földközi-tenger és a Mexikói-öböl térségében kezelt szennyvízzel öntöznek mezőgazdasági területeket, zöldterületeket és golfpályákat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mikrobiológiai szabványok betartását ajánlja, de Kaliforniában ezen túlmenően a nehézfém- és a sótartalomra vonatkozó határértékeket is be kell tartani. A Földközi-tenger és a Mexikói-öböl térségének országaiban a szennyvíz nitrogén- és foszfortartalmát trágyaként hasznosítják, ahelyett, hogy költséges eljárással eltávolítanák a szennyvízből és műtrágyává feldolgozva szórnák ki a földekre. Öntözni nem kell egész évben, ezért a szennyvízkezelő berendezéseket az évszakok függvényében, eltérően kell üzemeltetni. Nyáron, amikor öntözni kell, a tápanyagokat a szennyvízben kell hagyni és a szennyvizet fertőtleníteni kell, ugyanakkor télen a tápanyagot az eutrofizáció elkerülése érdekében el kell távolítani, fertőtlenítés pedig nem szükséges. Az öntözésre használt, kezelt szennyvíz minőségi követelményei A szennyvíz oldott és szuszpendált, szerves és szervetlen alkotórészeket tartalmaz. Az öntözésre használt szennyvíz nem veszélyeztetheti az emberek egészségét, a talaj minőségét és az öntözőrendszereket, és a benne levő tápanyagokat is hasznosítani kell. Az öntözésre használt szennyvíz a csíraszám, a kórokozók fertőzőképessége és az emberek, ill. az állatok ellenálló képessége függvényében fertőzésveszélyt jelenthet. A fertőző megbetegedést okozó kórokozók
2 a nyers, szennyvízzel szennyezett élelmiszert fogyasztó lakosságra a szennyvízzel bőrön keresztül vagy belélegzés útján érintkező mezőgazdasági dolgozókra és a szennyvízzel öntözött területek mellett élőkre jelentenek veszélyt. A fertőzésveszély kockázatának minimálisra csökkentése érdekében több belföldi és nemzetközi törvény és irányelvek szabályozzák az öntözésre használt szennyvíz mikrobiológiai minőségét. Három öntözési kategóriát alakítottak ki: a) a nyersen fogyasztható növények termesztési területének, a sportpályáknak és a közparkoknak az öntözése, b) a gabonaföldek, az iparilag termesztett növények, az állati takarmányok, a legelők és a fák növekedési területének öntözése, c) a b) pont szerinti területek helyileg korlátozott öntözése. A szennyvíz mezőgazdasági célokra történő felhasználásának egészségügyi irányelveit az 1. táblázat foglalja össze. Az irányelvek előírásai a fejlett országokra vonatkoznak, a határértékek nagyobb ráfordítás nélkül a szegényebb országokban is betarthatók. Legszigorúbbak az előírások Kaliforniában, ahol a szennyvíz mezőgazdasági felhasználása során a nulla kockázat elvét követik: a WHO által megengedett 1000/100 ml max. kólibaktérium számával szemben az irányelv 2,2/100 ml értéket engedélyez. 1. táblázat Az öntözésre felhasznált szennyvíz mikrobiológiai minőségi követelményei (WHO, 1989) Bélfonálférgek mennyisége élet- képes tojásfehérjében literenként Fekália kólibaktériumok száma 100 ml-ben Ajánlott szennyvízkezelési eljárás a) stabilizálás szükséges a mikrobiológiai minőségi adatok eléréséhez vagy az ezzel egyenértékű kezeléshez b) 1 nincs szabványos érték 8 10 napos tárolás stabilizáló medencékben, vagy a paraziták és a kólibaktériumok kezelése c) nem alkalmazható nem alkalmazható előkezelés, de legalább elsődleges ülepítés A szennyvíz szerves és szervetlen anyag tartalma toxikus lehet az emberekre, a növényekre és a talajbaktériumokra nézve. Egyes alkotórészek növényi tápanyagok, mások rontják a talaj tulajdonságait.
3 Az öntözésre használt szennyvíz minőségi előírásait azokban az országokban fejlesztették ki, ahol kevés a víz mennyisége és lehetőség van a szennyvíz kezelésére. A fejlett országokban a nulla kockázat elvének a megvalósítására törekednek, míg a szegényebb országokban a WHO által ajánlott előírásokat alkalmazzák. Öntözés A száraz éghajlatú országokban öntözéssel jelentősen növelhetők a terméseredmények. A szennyvizes öntözés során figyelembe kell venni a szennyvíz összetételének hatását a talajra és a növények növekedésére. Megfelelő öntözéssel minimálisra kell csökkenteni a veszélyes anyagok talajba kerülését és a talaj elsózódását. Az 1. ábrán az öntözés hidrológiai részfolyamatai láthatók. öntözővíz párologtatás felszíni elfolyás talajba történő elfolyás intercepció (befogadás) beszűrődés perkolálás párolgás gyökerekkel átszőtt talajzóna alapelfolyás gyökerek nélküli talajzóna talajvíz 1. ábra Az öntözés hidrológiai részfolyamatai Az öntözővíz különböző módokon kerülhet a földekre. A legelterjedtebb öntözési eljárások a duzzasztó és csörgedeztető eljárás, az altalaj öntözése, a csepegtetéses eljárás és az esőztetés.
4 Az öntözési eljárás kiválasztásához a helyszíni körülményeket, a terület jellemzőit, a talaj minőségét, a növények vízigényét és az öntözési eljárást kell vizsgálni. A szennyvízzel történő optimális öntözés kialakításához mérleget kell készíteni. Az öntözővíz mennyiségét a növények vízigénye, a talaj állapota és az öntözőrendszer tulajdonságai alapján határozzák meg. A vízigény az évszaknak, a növény fajtájának és a növekedési fázisának a függvénye. Az öntözésre használt szennyvíz minősége az évszakok függvényében változik. A víz- és a tápanyagigény a növények növekedési fázisaiban jelentősen változik. Az öntözésre használt szennyvíz tisztítási technológiái Az öntözésre használt szennyvíz kezelésének technológiáját a gazdaságossági szempontok jelentősen befolyásolják. A tisztítás során a szennyvízből el kell távolítani a szűrhető anyagokat, a toxikus alkotórészeket, a sókat és a nehézfémeket. A szerves alkotórészeket le kell bontani. A szennyvíz nem lehet kellemetlen szagú. Az alkotórészek nem korrodeálhatják az öntözőrendszert. A tisztítás paramétereit a növények vegetációs fázisára kell meghatározni. A szerves alkotórészeket minden esetben el kell távolítani, a tápanyagokat a növények növekedési fázisának a függvényében. A mikrobiológiai szennyeződés csökkentése érdekében a szennyvizet fertőtleníteni kell. A fenti peremfeltételek teljesítésére az eleveniszapos eljárás a legalkalmasabb technológia, mert segítségével az időszakos nitrogéneltávolítás jól megvalósítható. Egy szennyvízkezelő berendezés üzemvitele szempontjából döntő, hogy télen a nitrogéntartalmat el kell távolítani, nyáron pedig nem. Az alábbi három kezelési eljárás az évszakok függvényében különböző módon üzemel. Üzemeltetésük lakos felett gazdaságos. A szennyvízkezelés lépései: mechanikai és biológiai kezelés, illetve fertőtlenítés. A vizsgált berendezéseket lakosra, m 3 /nap betáplálásra és kg/nap BOI értékre méretezték. Az eleveniszap szilárdanyag-tartalma 3,5 g/l lehet. 1. modell: eleveniszapos eljárás meleg éghajlati viszonyokra A kezelő rendszert meleg nyári és viszonylag hideg téli időszakra tervezték (pl. Törökország). A hideg évszakban a tápanyagokat teljesen el kell távolítani, nyáron pedig fontos a tápanyag jelenléte. A kezelőberendezés többutas kialakítású. Az eleveniszapos medence térfogata 12 o C hőmérsékleten és 30% denitrifikálási foknál m 3, ezáltal a nitrogén eltávolítása a hideg évszakban biztosított. Nyáron 25 o C-on az eleveniszapos medence térfogata 6000 m 3 (az össztérfogat 10%-a), a nyári oxigénigény a téli oxigénigény 40%-a.
5 Nehéz a téli és a nyári üzemvitel közötti átmenet biztosítása, mert a vegetációs fázishoz kapcsolódóan nitrifikáló/denitrifikáló folyamatot kell alkalmazni. Az az üzemvitel, amely során az egyik úton megvalósul a szénhidrogének eltávolítása, a másikon a medencék tárolóként szolgálnak, nem lehetséges, mert nincsenek nitrifikáló baktériumok az eleveniszapban. Ha az egyik út tápanyag-eltávolítással üzemel, a többi pedig szénhidrogén-eltávolítással, a nitrifikáló baktériumok rendelkezésre fognak állni. A vegetációs fázisban az utak az alábbiak szerint üzemelnek: 1. út: tápanyag-eltávolítás (C, N és P lebontása) 2. út: tápanyag a szén kivételével nem kerül eltávolításra 3. út: tárolás. Ehhez az üzemvitelhez függetlenül szabályozható utak kialakítása szükséges, a visszafolyó iszap recirkulációjával. Az üzemvitel előnye, hogy a két, különböző nitrogén- és foszforkoncentrációjú elfolyás összekeverhető, és a keverék trágyázáshoz felhasználható. Tunézia száraz területein nyáron 1 l/s,ha vízmennyiség szükséges az öntözéshez, ami 80 m 3 szennyvíz/ha,nap vízmennyiségnek felel meg. A víz felosztása 2/3 részben öntözésre, 1/3 részben a tápanyag eltávolítására naponta m 3 tápanyagban gazdag vizet biztosít, ami 625 ha földterület öntözésére használható fel. Ha a szennyvíz nitrogéntartalma 30 mg/l, naponta 2,4 kg/ha nitrogén kerül a földekre, így az átlagos 100 kg nitrogén/ha, év trágyamennyiséget már 40 napos öntözés után eléri. Az öntözővíz összekeverése a hagyományosan tisztított szennyvízzel és ezzel a tápanyag felhígítása több hónapos öntözéshez előnyös, a talaj és a talajvíz védelme érdekében. A vegetációs fázis végén a hőmérséklet 18 o C. Feltételezve, hogy a nitrifikáló baktériumok a száraz massza 3%-át alkotják, 2100 kg nitrifikáló baktérium található a tápanyag-eltávolításra kialakított úton. Ezen útból származó 240 kg száraz, autotrof biomassza biztosítja a többi medencében a nitrifikáló baktériumok feldúsulását. 0,17/nap nettó növekedési sebességnél már 8 nap alatt megfelelő mennyiségű nitrifikáló baktérium növekedik és mind a három út felhasználható a nitrogén eltávolítására. Több út kialakításakor az üzemeltetés rugalmasabb és jobban szabályozható. A felépítés hátránya az egyedi iszap-visszavezetés nagyobb infrastrukturális igénye. 2. modell: eleveniszapos eljárás meleg éghajlati viszonyokra 1999-ben kutatók a biológiai lépcsőre egy többutas rendszer kialakítását ajánlották, amelyben a vegetációs fázis során egy utat az iszapvíz nitrifikálására használnak. A rendszer elemeinek megfelelő illesztése a 2. ábrán látható elrendezés esetén valósítható meg. A téli üzemvitel hőmérséklete 12 o C. A vegetációs fázis kezdetére időjárásfüggő hőmérséklet-növekedésnél a szilárdanyag-
6 tartalom vagy az eleveniszap térfogata csökken. 20 o C-on az eleveniszap térfogatának 50%-os rendelkezésre állása szükséges. Mivel az oxigéntartalom kismértékben csökken, a levegőztető berendezéseket minden medencében üzemeltetni kell. A berendezést a szén eltávolítására és a foszfát leválasztására alakították ki. A nitrogén nitrát formájában történő hasznosításánál a medencetérfogat 16,4%-a szükséges, ezáltal a medencék egyike más célra (pl. az iszapvíz nitrifikálására) használható. iszapvíz a derítő betáplálása előderítés előderítés tárolás iszapvíz nitrifikálása a szénlebomlása hidrogének tárolás elvezetés és hasznosítás utóderítés utóderítés utóderítés utóderítés 2. ábra Üzemvitel a növények vegetációs fázisában a 2. modell esetén Miután az iszapvíz visszavezetése a nitrogénfrakció 20%-át, illetve a BOI 10%-át adja, az iszapvíz nitrifikálásához rendelkezésre álló 25% medencetérfogat megfelelő. A számítások szerint télen az oxigénigény 22%-a szükséges az iszap kezeléséhez. Medencénként 25%-os kezelési teljesítmény kielégítő, utóderítő medence kialakítása szükséges. A nitrifikáló baktériumok lassú növekedése miatt nehézséget jelent a tápanyagmegtartás üzemvitel átváltása a tápanyag-eltávolítás üzemvitelre. A 100%-os iszapvíz-visszavezetés nagy iszapfelesleget okoz, kis nitrifikáló baktérium részaránnyal. Ajánlatos a szárazanyag-visszavezetés 50%-ra csökkentése a nitrifikáló baktérium részarány növelése érdekében. 100% szárazanyag-visszavezetés esetén a feleslegben keletkező iszap két hetes tárolása
7 után a szükséges nitrifikáló baktériumok 52%-a rendelkezésre áll. 50 %-os visszavezetés esetén ugyanez az érték 62%. A nitrifikáló baktériumok gyors növekedése megkönnyíti a tápanyag eltávolítását. 3. modell: derítőtó kialakítása meleg éghajlati viszonyokra A derítőtavak felületigénye nagy, költségük kicsi és egyszerűen üzemeltethetők. A tápanyag-eltávolítás és a tápanyagmegtartás közötti üzemvitel nem létezik. Vannak országok, ahol egész évben használnak szennyvizet öntözésre, itt a három modult (mechanikus és biológiai tisztítás és fertőtlenítés) egy folyamatba integrálják. Két anaerob ülepítőtóban leválasztják a szennyvíz nem oldott anyag tartalmát. A m 3 /nap szennyvíz mennyiség kezeléséhez szükséges tó térfogata m 3, felülete m 2, a tartózkodási idő 3 nap. Az ülepítőtavakból a szennyvíz 1,5 m mély aerob tavakba folyik, ahol a tartózkodási ideje 20 napnál hosszabb. A tó térfogata m 3 -nél, a felszíne 100 ha-nál nagyobb. 5, egyenként 20 ha-os anaerob medence üzemel. Ezt követően a szennyvizet megtisztítják a fekáliától. Ehhez a tartózkodási idő 5 nap, a vízmélység 2 m. A feladat végrehajtásához három, egyenként 6,2 ha-os, 2 m mély tó elegendő. A nagy felületigény miatt fennáll a párolgási veszteség veszélye, amelynek értéke nyáron, 10 mm/napnál nagyobb párolgás esetén naponta m 3 (azaz a napi betáplálás 17%-a). A felület csökkentése érdekében a mélyebb tavakat levegőztető berendezéssel szerelik fel, amelyek energiáját napkollektorokból nyerik. Az elfolyás kólibaktérium-koncentrációját - amelyre a WHO 1000 kóli/100 cm 3 határértéket ír elő számítással határozzák meg. Esetünkben 12 o C-on a betáplálás kólibaktérium-koncentrációja 10 8, az elfolyásé /100 cm 3, ezért a WHO által előírt határérték nem tartható be. 30 o C-on a határérték ezen számítás alapján betartható, ekkor a szennyvíz korlátozás nélkül felhasználható öntözésre. A modellek vizsgálata Az 1. és a 2. modellt meleg éghajlatra fejlesztették ki és mindkét esetben többutas eleveniszapos berendezést telepítettek. Mindkét módszerre a vegetációs fázisban a tápanyagmegtartás, a téli időszakban a tápanyag-eltávolítás jellemző. A nitrifikáció menete a tápanyagmegtartásból a tápanyag eltávolításba való átmenet során eltérő módon került kialakításra: az 1. modell esetében egy utat a tápanyag eltávolítására, a többi utat a szén eltávolítására és tárolásra használnak. A 2. modell esetében az egyik úton az iszapvizet nitrifikálják, és ezzel megtartják a nitrifikáló baktériumok egy részét a rendszerben. A többi utat a szén eltávolítására, illetve tárolómedenceként hasznosítják. Az 1. mo-
8 dell hátránya, hogy kis mennyiségű, tápanyagban gazdag víz keletkezik, amelynek 2/3 részét öntözésre használják. Előnye a nitrifikáló baktériumok gyors növekedése és az elfolyások összekeverésének a lehetősége. A 2. modell előnye a teljes tápanyagmegtartás, hátránya, hogy a nitrifikáló baktériumok nagy részét tenyészteni kell. A 3. modellben derítőtó üzemel, amelyet a déli országokban alkalmaznak elterjedten. A csíraszám csökkentése lehetséges ugyan, de nem nagyságrendekkel, mint a fertőtlenítés során. Az eljárás előnye az egyszerűség és az alacsony költségek, hátránya a nagy felületigény és az ebből adódó párolgási veszteségek. Fertőtlenítés A mechanikai és a biológiai tisztítás után a csíraszám adára csökken, ez azonban nem elegendő az öntözésre használatos szennyvíz minőségi követelményeinek a teljesítésére. A tisztított szennyvízzel történő öntözés során az emberek, az állatok, a talaj és a növények védelme érdekében a biológiailag tisztított szennyvizet fertőtleníteni kell, amely fizikai (UI-besugárzás, mikroszűrés, termikus kezelés, ionizáló sugárral történő kezelés) és kémiai (ózonkezelés, klórozás, perecetsav vagy hidrogén-peroxid alkalmazása) eljárásokkal történhet. A fertőtlenítési eljárás kiválasztása a szennyvíz minőségétől, a műszaki felszereltségtől és a személyzet képzettségétől függ. A legjobb fertőtlenítő hatás membránszűréssel biztosítható, és a csaknem teljes csíramentesítéssel a legkisebb újrafertőződés érhető el, az eljárás azonban energiaigényes. Az UI-besugárzás kipróbált, biztos, gazdaságos és környezetkímélő eljárás. Vizsgálni kell az újrafertőződés lehetőségét nagy tápanyag-koncentrációk estén. Az Izraelben már kipróbált, napsugárral történő fertőtlenítés hasonló problémákkal küzd. Számos országban alkalmaznak klórt fertőtlenítésre, ami hatékony fertőtlenítést biztosít ugyan, de fennáll a szerves klórvegyületek képződésének a veszélye. (Regősné Knoska Judit) Cornel, P.; Wagner, M.: Verwendung von Abwasser zur Bewässerung. = KA Wasserwirtschaft, Abwasser, Abfall, 49. k. 1. sz p Lewis, D. L.; Gattie, D. K.: Pathogen risks from applying. Sewage sludge to land. = Environmental Science and Technology, 36. k. 13. sz júl. 1. p. 287A 293A.
KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA
KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely
RészletesebbenTárgyszavak: vízgazdálkodás; hulladékgazdálkodás; Burgenland (Ausztria)
HULLADÉKOK ÉS KEZELÉSÜK 4.1 3.1 Víz- és hulladékgazdálkodás Burgenlandban Tárgyszavak: vízgazdálkodás; hulladékgazdálkodás; Burgenland (Ausztria) A terület hidrográfiai viszonyai és vízhálózata Burgenland
RészletesebbenKözép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25
Részletesebben3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei
1 / 11 2011.03.31. 21:09 A jogszabály mai napon hatályos állapota 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A munkavédelemről szóló 1993.
RészletesebbenEgy modell tanulságai és kivetítése
Tanulni annyi, mint élni a lehetőséggel. Paulo Coelho Egy modell tanulságai és kivetítése Tolnai Béla gépészmérnök Lektorálta: Oláh Péter, agrármérnök Kulcsszavak: szennyvízhasznosítás, komplex megoldás
RészletesebbenKapuvári szennyvíztelep intenzifikálása (példa egy rendszer minőségi és mennyiségi hatékonyságának növelésére kis ráfordítással)
Kapuvári szennyvíztelep intenzifikálása (példa egy rendszer minőségi és mennyiségi hatékonyságának növelésére kis ráfordítással) Horváth Gábor Zöldkörök Összefoglalás: A kapuvári szennyvíztelep példáján
RészletesebbenKörnyezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. környezetvédelmi engedélyt adok az alábbiak szerint.
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Üi.szám: 10442-2-20/2010. Ea: dr. Petrovics György (jogi ea.) Lovászi Péter (természetvédelem) Balatonyi Zsolt (hulladékgazd.)
RészletesebbenA határozat JOGERŐS: év: 2011 hó: 08. nap: 15. KÜJ: 100 170 793 KTJ: Határozat
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda Környezetvédelmi Engedélyezési
RészletesebbenA felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében
A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében Az ár- és belvizek vízszennyező hatása Több évtizedes tapasztalat, hogy a felszíni vízfolyásainkon levonuló nagy árvizek (97,
RészletesebbenKis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével. Böcskey Zsolt műszaki igazgató
Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével Böcskey Zsolt műszaki igazgató Témavázlat: Szennyvíztisztításról általánosságban Egyedi szennyvíztisztítók
RészletesebbenBiztonsági adatlap (1907/2006/EK rendelet szerint)
Brigéciol 2000 Oldal: 1/8 1. A keverék és a vállalkozás azonosítása: 1.1. Termékazonosító 1.2. Kereskedelmi név: BRIGÉCIOL 2000 1.3. A keverék azonosított felhasználása: Alkalmazható: gépjármű alváz, motor,
RészletesebbenMikrobiális aktivitás mérése talajban CO 2 -termelés alapján
Mikrobiális aktivitás mérése talajban CO 2 -termelés alapján Laborgyakorlat Összeállította: Gruiz Katalin, Molnár Mónika, Klebercz Orsolya, 2010. A mérés célja Laborkísérletekre van szükség annak megállapítására,
RészletesebbenDÍSZNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE KONDICIONÁLT FELÜLETEK ALATT IRRIGATION OF ORNAMENTAL PLANTS IN GREENHOUSE
Gradus Vol 2, No 2 (2015) 336-341 ISSN 2064-8014 DÍSZNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE KONDICIONÁLT FELÜLETEK ALATT IRRIGATION OF ORNAMENTAL PLANTS IN GREENHOUSE Turiné Farkas Zsuzsa Kertészeti Tanszék, Kertészeti Főiskolai
RészletesebbenAlsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Szám: 78.076-2-8/2010. Ea.: dr. Hofszang Brigitta M. ea.: Tombácz Szintia ( VVO ) Tárgy: Elvi vízjogi engedély HATÁROZAT Fábiánsebestyén
RészletesebbenNem alkalmazható (készítmény)
Oldal: 1/9 Felülvizsgált verzió 1. A TERMÉK ÉS A VÁLLALAT AZONOSÍTÁSA 1.1. A termék azonosítása Kereskedelmi név CAS szám: EC szám: Szinonima: 1.2. A termék felhasználása mőtrágya (30%N) Nem alkalmazható
RészletesebbenKÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 7. Előadás. Szennyvíztisztítási technológiák 2. Bodáné Kendrovics Rita ÓE RKK KMI 2010
KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 7. Előadás Szennyvíztisztítási technológiák 2. Bodáné Kendrovics Rita ÓE RKK KMI 2010 III. Fokú tisztítási technológia N és P eltávolítása Természetes és mesterséges
RészletesebbenA tűzoltás módjai. A nem tökéletes égéskor keletkező mérgező anyagok
2. Egy szerves oldószerrel végzett munkafolyamat során az üzemben tűz keletkezett. Ennek kapcsán beszéljen munkatársaival a tűzoltás módjairól és a tűz bejelentésének szabályairól! Magyarázza el egy tűzoltó
RészletesebbenA hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái
A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem, 8200 Veszprém, Pf.:158 Összefoglalás A hazai szennyvízgyűjtő és szennyvíztisztító kapacitások reális felmérése
RészletesebbenHULLADÉK ÉGETÉS X. Előadás anyag
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Az ipari hulladékgazdálkodás vállalati gyakorlata HULLADÉK ÉGETÉS X. Előadás anyag Dr. Molnár Tamás Géza Ph.D főiskolai docens SZTE MK Műszaki Intézet FŐBB TERMIKUS HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI
RészletesebbenHígtrágya kezelése a HAGE Zrt. sertéstelepein. Lupócz Zoltán
Hígtrágya kezelése a HAGE Zrt. sertéstelepein Lupócz Zoltán Bevezetés Trágyának nevezzük azokat a szerves és szervetlen anyagokat, amellyel az elhasznált növényi anyagokat pótoljuk, ill. a talaj termőképességét
RészletesebbenEötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna
Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna
RészletesebbenBiodegradáció a talajban. Biotesztek szennyezőanyagok talajban történő biodegradációjának vizsgálatára KÖRINFO
Biodegradáció a talajban Biotesztek szennyezőanyagok talajban történő biodegradációjának vizsgálatára KÖRINFO Tartalomjegyzék: 1. Elméleti áttekintés... 3 1.1 A biodegradáció... 3 1.2 A biodegradáció mérése...
Részletesebben8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai
8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai TARTALOM BEVEZETŐ... 9 1 SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK ÉPÍTÉSE ÉS KORSZERŰSÍTÉSE... 10 1.1 A Szennyvíz Program megvalósítása. Új szennyvíztisztító telep létestése, meglévő
RészletesebbenIzopropil-alkohol visszanyerése félvezetőüzemben keletkező oldószerhulladékból
KÖRNYEZETRE ÁRTALMAS HULLADÉKOK ÉS MELLÉKTERMÉKEK 7.1 Izopropil-alkohol visszanyerése félvezetőüzemben keletkező oldószerhulladékból Tárgyszavak: hulladék; kondenzáció; oldószer; technológia; visszanyerés.
RészletesebbenAlsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 95451-1-11/2013. Tárgy: Lakitelek Népf iskola Alapítvány Ügyintéz : dr. Joó Anikó / R.P. el zetes vizsgálat Lovrityné
RészletesebbenSzakmai ismeret A V Í Z
A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,
RészletesebbenÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.
Részletesebben7. REHAU h szivattyú program REHAU rendszertároló
7. REHAU h szivattyú program REHAU rendszertároló 7.1. Áttekintés Igény esetén a tároló szállítható egy polipropilén rétegelválasztó lemezzel, mely segítségével a fels és az alsó tárolótartomány termikus
RészletesebbenBevezetés - helyzetkép
Új irányzatok a szennyvíz-technológiában hazai kutatási eredmények Dr. Fleit Ernő, Sándor Dániel Benjámin, Dr. Szabó Anita Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki
RészletesebbenMagyarország vízrajza
Magyarország vízrajza Magyarország felszíni vízkészletének 90%- át a szomszéd országokból érkező folyók hozzák hazánk területére. A behozatal kedvezőtlen hatása, hogy a vizekkel együtt jelentős mennyiségű
RészletesebbenÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG. Határozat
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web:
RészletesebbenAz eddig figyelmen kívül hagyott környezetszennyezések
ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1.7 3.3 6.6 Az eddig figyelmen kívül hagyott környezetszennyezések Tárgyszavak: ritka környezetszennyezők; gyógyszer; növényvédő szer; természetes vizek; üledék. A vizeket szennyező
RészletesebbenA hirdetmény kifüggesztésének, illetve levételének tényéről és idejéről a levételt követő 3 napon belül értesíteni szíveskedjék.
NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. 9701 Pf.: 183 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Ikt. szám:1575-1/14/2010.ii.
RészletesebbenNitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen
Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Bevezetés A növényi tápanyagok eltávolítása a szennyvízből, azon belül is a nitrogén-eltávolítás
RészletesebbenSZÉCSÉNYI KISTÉRSÉGBEN TERVEZETT SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET LÉTREHOZÁSA
SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉGBEN TERVEZETT SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET LÉTREHOZÁSA Készítette: EURO-NOVEX Kft. Nagypál László okl. környezetmérnök 2008. október TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA 2 1.1.
Részletesebben(ökoszisztéma) jön létre.
Organica Élõgépek ÉLÕGÉPEK A z Élõgépek szennyvíztisztítási technológia alapjait a 80-as évek végén és 90-es évek elején fejlesztették ki az Amerikai Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában. A módszer
RészletesebbenBiológiai eleveniszap formái az SBR medencékben (SBR technológiák problémái és kezelésük) Előadó: Horváth Gábor, Zöldkörök. 1.
Biológiai eleveniszap formái az SBR medencékben (SBR technológiák problémái és kezelésük) Előadó: Horváth Gábor, Zöldkörök 1. Bevezetés Az előadás bemutatja az SBR technológiák jellemzőit két kis telep
RészletesebbenFizikai vízelőkészítés az alkímia és a korszerű technika határán
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.2 Fizikai vízelőkészítés az alkímia és a korszerű technika határán Tárgyszavak: fizikai vízelőkészítés; alkímia, foszfátozás. Vegyünk egy speciálisan megformázott könnyűfém
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. szeptember 22-ei rendes, nyílt ülésére
Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány
RészletesebbenÉRTESÍTŐ 2015/34. SZÁM TARTALOM. 38/2015. (IX. 07. MÁV-START Ért. 34.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Munkavédelmi Szabályzatáról...
ÉRTESÍTŐ 2015/34. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 38/2015. (IX. 07. MÁV-START Ért. 34.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Munkavédelmi Szabályzatáról... 2 34. szám Budapest, 2015. szeptember
RészletesebbenTextilipari szennyvíziszap felhasználása építőanyagok gyártásában
KÖRNYEZETRE ÁRTALMAS HULLADÉKOK ÉS MELLÉKTERMÉKEK 7.5 Textilipari szennyvíziszap felhasználása építőanyagok gyártásában Tárgyszavak: építőanyag; gyártás; hulladék-újrahasznosítás; szennyvíziszap; textilipar.
RészletesebbenRÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.
RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Kramlik Kornélia műsz. es. Előterjesztő:
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Vízminőség-védelem; a víz fizikai és kémiai jellemzői. 15.lecke 1. Organoleptikus (érzékszervi
RészletesebbenA Kis-Balaton Védőrendszer működéséről
A Kis-Balaton Védőrendszer működéséről A Balaton eutrofizációjának jelei már az 1940-es években megmutatkoztak. A tó használati értéke a Keszthelyi-öbölben erősen csökkenő tendenciát mutatott. A tó megmentésére
RészletesebbenBudapest XIII. kerület. klímastratégiája
Budapest XIII. kerület klímastratégiája 2011 2020 Tartalomjegyzék Bevezető...3 I. Célok és alapelvek...5 Kapcsolat az önkormányzat által már elfogadott koncepciókkal és stratégiákkal...7 II. Helyzetkép...8
RészletesebbenVecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/ 2016. (IV.28.) önkormányzati rendelete Vecsés Város Helyi Építési Szabályzatáról
1 Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/ 2016. (IV.28.) önkormányzati rendelete Vecsés Város Helyi Építési Szabályzatáról Vecsés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye
RészletesebbenVÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS
VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Területi vízgazdálkodás, Szabályozások, Vízbázisok és szennyezőanyagok SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.08. 2011/2012. tanév 2. félév
Részletesebben6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM 6.2. INTEGRÁLT GAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM (ICM * )
6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM Az alapprogram intézkedései között a gazdálkodás körülményeit feltáró felmérés végrehajtása, a környezeti szempontokat figyelembe
RészletesebbenGyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2014. (XII.01.) önkormányzati rendelete Gyál Város Helyi Építési Szabályzatáról ELSŐ RÉSZ
Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2014. (XII.01.) önkormányzati rendelete Gyál Város Helyi Építési Szabályzatáról Gyál Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk
RészletesebbenArchenius egyenlet. fehérje denat. optimum
Bírság A bírság nem mentesít semmi alól. A környezetvédelmi minisztérium vagy a jegyző szabhatja ki (utóbbi esetben a bírság 30%-a az önkormányzatot illeti). ( ) Alap 9-18.000 Ft Környezetveszélyeztetés
RészletesebbenKardos Levente 1 Sárközi Edit 1 Csumán András 1 Bálint András 2 Kasza Gyula 2 : Kommunális szennyvíziszap vermikomposztálásának lehetőségei
Kardos Levente 1 Sárközi Edit 1 Csumán András 1 Bálint András 2 Kasza Gyula 2 : Kommunális szennyvíziszap vermikomposztálásának lehetőségei 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Talajtan
RészletesebbenAMMÓNIUM-KLORID Ammonium chloride
Oldal: 1 / 8 1.SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító Az anyag neve: Ammónium-klorid CAS szám: 12125-02-9 EK szám: 235-186-4 Index-szám: 017-014-00-8 OKBI
RészletesebbenAlsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség Ügyiratszám: 98516-1-9/2014. Tárgy: Andritz Kft., Tiszakécske Ügyintéz : dr. Barka Dóra el zetes vizsgálat Lovrityné Kiss Beáta Vollmuth
RészletesebbenEnergiafelhasználás. Ház energiagazdálkodása
Mit tehetünk? Energiafelhasználás Ház energiagazdálkodása A mi éghajlati adottságaink mellett a háztartási energiafelhasználás döntő hányadát a téli fűtés teszi ki. Költségek befolyásoló tényezői: - Kinti
RészletesebbenAlsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Szám: 85.157-1-7/2011. Ea: dr. Balthazár Éva Pádár Csilla Tárgy: hulladékkezelési engedély H A T Á R O Z A T A Biopetrol Környezettechnikai
Részletesebben3. számú melléklet. Ismertető az élőfüves pályák karbantartásához
3. számú melléklet Ismertető az élőfüves pályák karbantartásához Jelen tájékoztató, általánosságban tartalmaz információkat az élőfüves sportpályák kezelésére. Javasoljuk, hogy a konkrét kezelésre vonatkozó
RészletesebbenNövényvédelem gépesítése IV. Előadás anyag
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Növénytermesztés gépei I. Növényvédelem gépesítése IV. Előadás anyag Dr. Molnár Tamás Géza Ph.D főiskolai docens SZTE MK Műszaki Intézet Növényvédelmi eljárások Feladata:
RészletesebbenMiért is fontos a levegő minősége?
Környezetgazdálkodás (Gépészmérnök BSc) Dr. Béres András egyetemi docens MKK Környezettudományi Intézet Környezettechnológiai és Hulladékgazdálkodási Tanszék beres.andras@mkk.szie.hu SZIE MKK 1 Miért is
RészletesebbenTiszta oxigén adagolás és szabályozása a szennyvíztisztításban
Tiszta oxigén adagolás és szabályozása a szennyvíztisztításban Fazekas Bence - Kárpáti Árpád Reich Károly Pannon Egyetem, Veszprém 2010 A fajlagos szaporodási sebesség [μ] és a rendelkezésre álló tápanyag
RészletesebbenHajdúnánás-Hajdúdorog szennyvízhálózatának és szennyvíztisztító telepének bővítése és korszerűsítése
ERBO-PLAN Mérnöki Szolgáltató KFT. Székhely: Gyula, Hold utca 10. Iroda: Gyula, Munkácsy Mihály utca 21. Tel/fax: 66/561-940 honlap: www.erbo-plan.hu Tervszám: 36/2014. Hajdúnánás-Hajdúdorog szennyvízhálózatának
Részletesebben14/2006. (II. 16.) FVM-EüM-ICsSzEM együttes rendelet. a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről
14/2006. (II. 16.) FVM-EüM-ICsSzEM együttes rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. -a (3) bekezdésének
RészletesebbenA városi szennyvízgyűjtés és -kezelés új módszerei és lehetőségei
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.5 A városi szennyvízgyűjtés és -kezelés új módszerei és lehetőségei Tárgyszavak: részáramos szennyvíztisztítás; szürkevíz; feketevíz; sárgavíz; tápanyagkinyerés. A városi
Részletesebben8.3. Mosogatás. Az üzemi és fogyasztói edények azonos helyen mosogatása
8.3. Mosogatás JOGHÁTTÉR AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 852/2004/EK RENDELETE (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról II. Melléklet II. fejezet (2) pont Szükség szerint, a munkaeszközök és berendezések
RészletesebbenS A J Ó P Á L F A L A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV * 2009 *
S A J Ó P Á L F A L A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV * 2009 * SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT HADAS MŰTEREM ÉPÍTÉSZ ÉS MŰVÉSZETI KFT. 3530 Miskolc, Rákóczi u. 15., Tel./fax: 356-763, muterem@hadas.hu
RészletesebbenJegyzőkönyv. A Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv felülvizsgálata című fórum
Jegyzőkönyv A Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv felülvizsgálata című fórum - a Kvassay Jenő Terv elkészítése és a Vízgyűjtő gazdálkodási Terv felülvizsgálata című KEOP 7.9.0/12 2013 0007 projekt keretében szervezi
RészletesebbenÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.
RészletesebbenMikroöntözés A mikroöntözés gyűjtőfogalom, az ide tartozó öntözési megoldások közös jellemzője, hogy a vízadagoló elemek kis nyomáson (< 2,5 bar), időegység alatt kevés (< 500 l/h) öntözővizet juttatnak
RészletesebbenIvóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád
Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád Tartalom 1. Víztisztaságvédelem... 1 2. Víz/ivóvíz jelentősége... 4 3. Nyersvíz-bázisok
RészletesebbenTerméknév: EVOX Premium G 30 concentrate fagyálló hűtőfolyadék koncentrátum
Változat: 6 Felülvizsgálat: 2013. 01. 11. Kibocsátás kelte: 2005.05.12. Oldal: 1/(14) 1. A keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1 Termékazonosító EVOX Premium G 30 concentrate fagyálló hűtőfolyadék
RészletesebbenBIZTONSÁGI ADATLAP VESZÉLY. Elkészítés időpontja: 2016. január 26. Felülvizsgálat időpontja: - Verziószám: 1
BIZTONSÁGI ADATLAP 1. SZAKASZ: A KEVERÉK ÉS A VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA 1.1. Termékazonosító: 1.2. A keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve ellenjavallt felhasználása: Mosogatópor
RészletesebbenNagyatád és környéke csatornahálózatának és Nagyatád szennyvíztelepének fejlesztése
Nagyatád és környéke csatornahálózatának és Nagyatád szennyvíztelepének fejlesztése Résztvevő települések: Bakháza, Görgeteg, Háromfa, Kutas, Lábod, Nagyatád, Ötvöskónyi, Rinyaszentkirály, Tarany Projektidőszak:
Részletesebben50 kg/ha 80 Ft/kg 50*80 = 4000 Ft/ha. 60 kg/ha 105 Ft/kg 60*105= 6300 Ft/ha. 130 kg/ha 65 Ft/kg 130*65= 8450 Ft/ha
SzGY04 - Végezzen el tápanyagutánpótlás számítást! GYAKORLATI PÉLDA Tápanyag utánpótlás Költségek: A./ Műtrágya anyagköltség B./ Keverés, őrlés segédüzemi költségének kiszámítása C./ Műtrágya felrakásának
RészletesebbenA miskolci házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bemutatása és elemzése
Miskolci Egyetem Gazdálkodástani Intézet A miskolci házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bemutatása és elemzése Konzulens: Kádárné Dr. Horváth Ágnes Készítette: Vadicska Zsanett Miskolc, 2014. Tartalomjegyzék
RészletesebbenSzennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon
Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Angyal Zsuzsanna 1. Bevezetés Magyarország régi nehézipari vidékeit még ma is sok helyen csúfítják erőművekből vagy ipari üzemekből származó
RészletesebbenTARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
TARTÁSTECHNOLÓGIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése TARTÁSTECHNOLÓGIAI MÓDSZEREK A HÚS- ÉS TEJELŐMARHÁNÁL - Irányzatok a húsmarhatenyésztésben,
RészletesebbenVajszló, 140 hrsz. biogáz üzem egységes környezethasználati engedélye
Th. melléklet TELEPHELY ADATOK (Th) Száma: Th. 7/1. oldal 1. Telephely főbb adatai: 1.1. Megnevezése: Vajszlói biogáz üzem 1.2. Sertéstelep címe: Vajszló, 140 hrsz 1.3. EOV koordináták: Y: 568 278 X: 580
RészletesebbenAlsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Üi. szám: 89814-1-17/2013. Ea.: Bang Gyula Kovács Viktor dr. F z István Tárgy: ÖKO2000 Vállalkozás, Szabó József egyéni vállalkozó
RészletesebbenPannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.
Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.net Megbízó: Tárkány Község Önkormányzata, 2945 Tárkány, Fő u. 144. Terv megnevezése:
RészletesebbenA Reális Zöldek Klub állásfoglalása a klímaváltozás és a megújuló energiák kérdésében, 2016
A Reális Zöldek Klub állásfoglalása a klímaváltozás és a megújuló energiák kérdésében, 2016 A Reális Zöldek Klub fontosnak tartja a természet és a környezet állapotának megőrzését és ápolását, ugyanakkor
RészletesebbenKiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 69/2004. (IX.30.) rendelete. a helyi hulladékgazdálkodási tervről
Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 69/2004. (IX.30.) rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról
Részletesebben: Laboratóriumi vegyszerek, Vegyi anyagok gyártása. Sürgösségi telefonszám : 0680201199 Egészségügyi-Toxikológiai Szolgálat
SIGMA-ALDRICH sigma-aldrich.com BIZTONSÁGI ADATLAP A 1907/2006 számú EK szabályozás szerint Verzió 5.0 Felülvizsgálat dátuma 08.05.2012 Nyomtatás Dátuma 21.09.2015 1. AZ ANYAG/ KEVERÉK ÉS A VÁLLALAT/ VÁLLALKOZÁS
Részletesebben1. BEVEZETÉS. - a műtrágyák jellemzői - a gép konstrukciója; - a gép szakszerű beállítása és üzemeltetése.
. BEVEZETÉS A korszerű termesztéstechnológia a vegyszerek minimalizálását és azok hatékony felhasználását célozza. E kérdéskörben a növényvédelem mellett kulcsszerepe van a tudományosan megalapozott, harmonikus
RészletesebbenKörnyezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A hulladék k definíci ciója Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni
RészletesebbenKOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN
KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN Pozsgai Andrea 1, Szüle Bálint 2, Schmidt Rezső 3, Szakál Pál 4 1 MSc hallgató, környezetgazdálkodási agrármérnök, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár 2 PhD hallgató, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 59983-2-44/2015. Ügyintéző: dr. Valastyán Réka Berényi Anita Balatonyi Zsolt Király Dániel Kovács Viktor Tel.: +36 (62) 553-060 / 44147 Tárgy: Loósz István e.v.,
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Környezetmérnöki Tanszék
Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Környezetmérnöki Tanszék H-7624 Pécs, Boszorkány út 2. Tel/Fax: 72/50-650/965 SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ÜLEPÍTÉS ÉS BIOLÓGIAI MŰVELETEK (Oktatási segédanyag) Készítette:
Részletesebben1995. évi LIII. törvény. a környezet védelmének általános szabályairól. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja
A jogszabály mai napon hatályos állapota 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti
RészletesebbenA szennyvíziszapok. ziszapok. Dr. Kiss Jenő
A szennyvíziszapok ziszapok hasznosításának nak gyakorlata Dr. Kiss Jenő 1 A szennyvíziszapok ziszapok ártalmatlanításának nak és hasznosításának nak jelentősége Közegészségügyigyi Környezetvédelmi Állategészségügyigyi
RészletesebbenVízszerzés-víztisztítás tervezés ÁV tételekhez kapcsolódó részek
Vízszerzés-víztisztítás tervezés ÁV tételekhez kapcsolódó részek Tantárgyi követelmények: A kiadott temetika szerint (vki.ejf.hu-n elérhető): -Aláírás: - 2 db évközi feladat beadása, legalább elégséges
RészletesebbenA Víz Keretirányelv szerinti monitoring
A Víz Keretirányelv szerinti monitoring A VÍZ-KERETIRÁNYELV 2000/60/EK irányelv, története 1988-ig nyúlik vissza célja a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotban tartása (ökológiai, kémiai, mennyiségi
RészletesebbenHD 150 HD 200 HD 300 HD 400 HD 500 HD 800 HD 1000 ÁLLÓ ELHELYEZÉSŰ, ZÁRTRENDSZERŰ, TÖBBCÉLÜ FELHASZNÁLÁSRA MELEGVÍZTÁROLÓK
KEZELÉSI UTASÍTÁS HD 150 HD 200 HD 300 HD 400 HD 500 HD 800 HD 1000 ÁLLÓ ELHELYEZÉSŰ, ZÁRTRENDSZERŰ, TÖBBCÉLÜ FELHASZNÁLÁSRA MELEGVÍZTÁROLÓK A készülék használatba vétele előtt gondosan olvassa el ezt
Részletesebben: FROSCH SOFTENER ALOE VERA 750ML SO2
1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1 Termékazonosító Márkanév : Azonosító szám : 61883 1.2 Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve ellenjavallt
Részletesebbenhír CSATORNA TARTALOM
hír CSATORNA 2006 A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja május június TARTALOM MASZESZ Hírhozó... 2 M. Krempels Gabriella: Merre tart a hazai csatornázás és szennyvíztisztítás... 3 Jobbágy Andrea,
RészletesebbenAlsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség Szám: 95944-1-33/2014. Ea: dr. F z István dr. Heged s Márta Balatonyi Zsolt Berényi Anita Kovács Tibor H A T Á R O Z A T Tárgy: Biotojás
Részletesebben5. ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDÉSEI
- 0 -. ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDÉSEI Az építő- és építőanyag-ipari folyamatok gépesítésének tárgyalásakor foglalkozni kell az egyes technológiák környezetvédelmi kérdéseivel is, mivel a
RészletesebbenBiogáz Biometán vagy bioföldgáz: Bio-CNG
Biogáz tisztítás A biogáz metán (60-65% CH 4 ) és széndioxid (30-35% CO 2 ) keverékéből álló gáz, mely kommunális szennyvíziszap, állati trágyák és mezőgazdasági maradékok fermentációja során termelődik
RészletesebbenMEGNÖVELT HATÁSFOKÚ, SÖTÉTEN SUGÁRZÓK
SolarHP R 12 23 36 MEGNÖVELT HATÁSFOKÚ, HŐSZIGETELT, KÉTFOKOZATÚ SÖTÉTEN SUGÁRZÓK MŰSZAKI INFORMÁCIÓ A SZERELŐ ÉS A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA 2015.11.17. - 2 - Tartalom 1. Bevezetés... 3 1.1. Általános tudnivalók...
RészletesebbenH-5600 Békéscsaba, Kazinczy utca 9. Levelezési cím: 5602 Pf.:60 Tel: 66 549-470 Fax: 06/66 441-628 e-mail: bekes.vizugy@katved.gov.
Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Területi Vízügyi Hatóság H-5600 Békéscsaba, Kazinczy utca 9. Levelezési cím: 5602 Pf.:60 Tel: 66 549-470 Fax: 06/66 441-628 e-mail:
Részletesebben