Tárgyszavak: vízgazdálkodás; hulladékgazdálkodás; Burgenland (Ausztria)
|
|
- Mihály Barta
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 HULLADÉKOK ÉS KEZELÉSÜK Víz- és hulladékgazdálkodás Burgenlandban Tárgyszavak: vízgazdálkodás; hulladékgazdálkodás; Burgenland (Ausztria) A terület hidrográfiai viszonyai és vízhálózata Burgenland 14 folyó vízgyűjtő területén található. Vízhálózatának hossza 2000 km, további 1500 km hosszú folyónak csak időnként van vízhozama. Két folyó és néhány patak Burgenlandban, öt folyó Alsó-Ausztriában ered. Stájerországból érkezik négy folyó. Két folyó Magyarország, egy folyó Szlovénia felé halad. Két természetes állóvize van. A vízhálózat mennyiségi paramétereinek az ellenőrzésére a hidrográfiai szolgálat 42 vízállásmérő berendezést üzemeltet. 34 mérőberendezés folyók vizében található, 8 berendezést pedig a Fertő-tavon telepítettek. Burgenland vízhálózatának jellemzői az alábbiakban foglalhatók össze: legnagyobb a vízgyűjtő területe a Lafnitz folyónak, csapadék mennyisége a Wulka vízgyűjtő területén mm, Jennersdorf térségében és a Rába stájerországi vízgyűjtő területén 800 mm. Az éves csapadékmennyiség 85%-a nem a folyókba kerül, hanem elpárolog. A burgenlandi folyóknak kicsi a vízgyűjtő területük, ezért árvíz idején rövid, de gyorsan emelkedő árvízhullámokkal kell számolni. A folyók nagy része a szomszédos szövetségi államokban ered és a keleti, illetve a déli államok irányában halad. (Az árvíz esetén szükséges feladatok megszervezésére és végrehajtására a helyi tűzoltósággal és a rendőrséggel együttműködve készenléti szolgálatot szerveztek.) A hidrográfiai szolgálat adatátviteli rendszert üzemeltet, amely a helyi és a szomszédos (alsó-ausztriai és stájerországi) felszíni víz és csapadékvíz állomásokról beérkező adatokat integrálja. Kidolgozásra kerültek az árvíz idején végrehajtandó döntéshozatali, koordinációs, információátadási és ellenőrzési feladatok.
2 Magyarországgal államközi egyezményt kötöttek a határterület vízgazdálkodásának szabályozására. Az Európai Unió által támogatott projektek Burgenlandban Ausztria 1995-ben lépett be az Európai Unióba (EU). Az EU Burgenlandot 1. célterületnek minősítette, és a térség gazdasági fejlesztésére az es időszakban 115,3 M EUR-t fordított, ebből 22,53 M EUR-t a települések vízgazdálkodásának és szennyvíz kezelésének a fejlesztésére. A támogatás további területei az ipar és a turizmus voltak. A belföldi támogatást szövetségi és tartományi pénzeszközökből biztosították, amely 65%-os össztámogatási arányt figyelembe véve az alábbiak szerint alakult. 1. táblázat Támogatás arányai Szennyvízkezelés Vízellátás Szövetségi (átlag) 31% 20% Helyi 20% 10% EU (átlag) 14% 35% A 300 M EUR össztámogatásból 65,7 M EUR-t szennyvízkezelő berendezések, 36,5 M EUR-t vízellátó berendezések építésére fordítottak. A szennyvízkezelés tekintetében három terület alakult ki: Burgenland északi részén (Fertő-tó Parndorfi medence) a keleti határnyitás miatt kialakult közlekedési helyzet, a turizmus és az ipari termelés növekedése miatt a helyi szennyvízkezelő berendezések elérték a felső kapacitáshatárukat, ezért szükségessé vált a fejlesztésük és a bővítésük. Neusiedl, Parndorf, Bruckneudorf és Kaisersteinbruch települések csatlakoztak az újonnan alapított Bruck/Leitha szennyvízközösséghez, ahol a rendelkezésre álló pénzügyi támogatás 44,13%-át szennyvízkezelő berendezések, 40,78%-át pedig szállítóvezetékek építésére fordították. A 11 alsó-ausztriai településsel közösen Pachfurth-nál épülő központi szennyvízkezelő berendezés kapacitása a kiépítés 1. lépcsőjében jelenleg LEÉ, teljes kiépítettségében pedig LEÉ lesz. 9 település a Fertő-tó nyugati partján Schützenben felépített egy LEÉ kapacitású szennyvízkezelő berendezést, és kiépítette a hozzá tartozó szállító csatornahálózatot. Burgenland déli részén Heiligenkreuzban a helyi ipari parkkal közösen korszerűsítették és bővítették a szennyvízkezelő berendezést.
3 A vízközösségek kialakítása Burgenland ivóvízellátását 100%-ban talajvíz (pórusvíz és forrásvíz) biztosítja. A legjelentősebb felszín közeli talajvízhordozó rétegeket elsősorban a terület északi részén található kavicslerakódások képezik, amelyek kiterjednek a terület 40%-ára. Az előhegységekben és az Alpok keleti részén (Günshegység, Lajta-hegység) a hasadékok és a harmadlagos lerakódások képeznek talajvízhordozó rétegeket, itt számos forrás fakad. A harmadlagos lerakódásokban a mélyben található talajvíz a terület déli és középső részére jellemző, és kiemelten fontos a terület vízellátásának a szempontjából. Burgenlandban az uralkodó kontinentális éghajlat miatt a téli és a nyári erős hőmérséklet-ingadozások mellett a kevés éves csapadékmennyiség jellemző. Az erős párolgás miatt egyre kevesebb talajvíz képződik. A terület vízellátását 1950 óta házi kút és helyi vízellátó rendszer segíti. Az észak-, közép- és dél-burgenlandi vízközösségek megalapításával az 1950-es és 60-as években megtették az első lépéseket a körzeti vízellátás kialakítása érdekében ban lakos ivóvíz ellátása az alábbi megoszlásban került megvalósításra: 75% vízközösségek és társaságok útján, 24% helyi vízellátó rendszerek segítségével, 1% pedig házi kutakból. Dél- Burgenlandban ezek a számadatok az alábbiak szerint alakultak: 88%/11 12%/1%-nál kisebb. Az ivóvízhálózat jelenlegi helyzete és továbbfejlesztése szempontjából a tartomány egyes területei között az alábbi különbségek tapasztalhatók: Dél-Burgenlandot (Oberwart, Güssing, Jennersdorf területe, lakos) napjainkban négy vízközösség, néhány települési vízellátó rendszer és 150 víztársulat látja el ivóvízzel. Az EU 1. célprogramja keretében folyamatban van körzeti vízellátó berendezések telepítése, ezek üzembe helyezése után a lakosság 80%-át vízközösségek látják majd el. A körzeti vízellátó rendszerek kiépítésével párhuzamosan az elmúlt öt évben a területen a víztársulások száma 250-ról 150-re csökkent. A célprogram keretében 30 kutat és 4 vízművet létesítettek (összkapacitás 350 l/s). 270 km szállítóvezeték lefektetésével és m 3 tartálytérfogat létesítésével lakos látható el megfelelő minőségű ivó- és használati vízzel, és növelhető az ipari és turisztikai célú vízellátás biztonsága. A projekt keretében 36,5 M EUR-t fordítottak a vízellátó rendszer kiépítésére. Ebből 12,8 M EUR-t biztosítottak a vízközösségek, 3,65 M EUR-t Burgenland tartomány, 7,3 M EUR-t a szövetségi állam, 12,8 M EUR-t az EU. A céltámogatás második szakaszában további fejlesztéseket terveznek. Miután Dél-Burgenlandban a rendelkezésre álló források és a felszín közeli talajvízkészletek nem elegendőek a vízellátás biztosítására, fel kellett tárni a harmadlagos üledékekben található artézi vízkészleteket is. Ezen forrásoknak a kiapadástól való védelme érdekében minden mélyfúrású kútnál folyamatosan mérik a víztükör mozgását, és az elvezetett vízmennyiségeket. Ezek
4 az eredmények képezik az alapját a terület vízforrás-gazdálkodásának lakossal és 100 m 3 /lakos év vízfelhasználással számolva a vízigény felső határa a teljes dél-burgenlandi területre 10 7 m 3. Közép-Burgenland (Oberpullendorf területe, lakos, Lockenhaus és környéke, 9000 lakos) vízellátásának 80%-át vízközösségek, a fennmaradó részt helyi vízellátó rendszerek és néhány víztársulás biztosítja. A közép-burgenlandi vízközösségek a vizet a Neckenmarkt és Lackendorf körzetében levő, 70, illetve 100 m mély talajvízforrásokból nyerik. Lockenhaust és környékét az Írottkő forrásai látják el vízzel. Problémát jelent a vízellátás mennyiségi ingadozása és a nyári vízhiány ben végrehajtott kutatómunka során új vízforrásokat tártak fel. Jövőbeni feladat összekötő vezetékek kiépítése a két vízközösség között, a helyi vízellátó rendszerek integrálása a vízközösségekbe, további ivóvízforrások feltárása, valamint a mennyiségi és minőségi talajvízvédelem megvalósítása. Észak-Burgenland (Eisenstadt, Mattersburg, Neusiedl, állandó lakos és nyaraló) vízellátását 96%-ban vízközösségek biztosítják. Kiemelt jelentősége van a terület vízellátásában a Neudörfl I. és II. vízszintes szűrőkutaknak, amelyekből 600 l/s vízelvétel lehetséges. Ezzel fedezhető a maximális vízigény több, mint 50%-a. Üzemel egy ún. tóvezeték a Fertőtavon át, amely a tó környezetének vízellátásához szükséges körcsatlakozást biztosítja. Problémát jelent az idegenforgalomból adódóan a vízfelhasználás jelentős ingadozása a nyári és a téli időszakok között. A jelenlegi legfontosabb feladatok a nyári vízfelhasználási csúcsok és a megfelelő vízminőség biztosítása. A talajvíz védelme érdekében helyi projekteket dolgoztak ki, de csatlakoztak az országos környezetkímélő mezőgazdasági programhoz is. Ennek keretében csökkentették a felhasználásra kerülő trágya mennyiségét, valamint a szántóföldek őszi bevetését növelik, amely megakadályozza a talaj nitrogéntartalmának a bemosódását a talajvízbe. Burgenland ivóvizének a minősége, amely a közműhálózaton át a felhasználókhoz jut, megfelelőnek tekinthető. A kiépített vízellátó rendszer a jövőben is garantálja a megfelelő minőségű ivóvizet. A szennyvízközösségek kialakítása Burgenland a településhálózatát tekintve falusi jellegű. Észak- és Közép- Burgenlandra a szabályosan épült utcafaluk jellemzőek, míg Dél-Burgenlandban hagyományos, elszórt települések is találhatók. A csatornarendszerek és a tisztítóberendezések kiépítése Burgenlandban már az 1950-es/60-as években megkezdődött, és szükségessé vált a megfelelő infrastruktúra (szennyvízelvezető és -tisztító rendszerek) kialakítása. Az ipari szennyvíz kezelését ezekben az években regionális szinten megoldották. Megállapították, hogy az ipari és a háztartási szennyvíz együttes tisztítása nagyobb berendezésekben gazdaságosan és megfelelő műszaki színvonalon
5 megoldható. A szövetségi kormány támogatásával Burgenlandban 14 szennyvízközösség alakult. A szennyvízelvezetés Burgenlandban túlnyomó részt kevert rendszerben történik óta minden csatornahálózatot egységes vízelvezetési irányelvek alapján terveznek meg, ezért általában leválasztó rendszerek épülnek ki. Az esővizet és a szennyvizet szabad lejtéssel vezetik el. A Fertő-tó környezetében a szennyvízgyűjtőket nyomóvezetékként építették ki. A Ruszti öböl házaihoz Burgenlandban először vákuum csatornarendszert telepítettek. A napjainkban Burgenlandban működő 14 szennyvízközösség berendezéseinek összkapacitása LEÉ. Kritikus tényező az idegenforgalom és a turizmus, illetve a dél-burgenlandi ipari park működése ben a 171 burgenlandi településből 170 (99,4%) kapcsolódott biológiai szennyvízkezelő berendezéshez. Bécs után Burgenland a második, csatornahálózattal legsűrűbben ellátott terület (csatornázottság 96%). 124 településen (72,5%) szennyvízközösségek is működnek. A tartományban jelenleg összesen 78 szennyvízkezelő berendezés üzemel, további 23 berendezést a helyi szennyvízközösségek üzemeltetnek. A közösségek vízgyűjtő területe azonban nemcsak Burgenlandra korlátozódik. Stájerország, illetve Alsó-Ausztria határterületein néhány település, valamint Szentgotthárd burgenlandi szennyvízközösségekhez csatlakozik. 12 közösség 1 kezelőberendezést üzemeltet, 2 közösség 7, illetve 4 berendezéssel rendelkezik. Néhány kezelőberendezést az elkövetkezendő években fognak felújítani, illetve bővíteni. Az érintett településeken kevert rendszerű a vízelvezetés. A tisztítóberendezésekbe esős időben esetenként 4-szeres vízmennyiség kerülhet, bár esővíztúlfolyó medencéket és tárolókat is kiépítettek. A tisztítóberendezések eleveniszapos technológiával üzemelnek. Három tisztítóberendezésnél az iszapot anaerob módon stabilizálják, a keletkező metángázt áramtermelésre használják. További három berendezésben leválasztott aerob iszapstabilizálás történik. A berendezéseket úgy alakították ki, hogy megvalósul a részbeni vagy teljes nitrifikálás is. A fennmaradó 8 berendezés késleltetett eleveniszapos eljárással üzemel (kis terhelésű berendezések), amelyekben egyidejű aerob iszapstabilizálás is végbemegy. Ezáltal lehetővé válik a teljes nitrifikálás megvalósítása, beleértve a nitrogén eltávolítását is. A berendezések rendelkeznek foszforleválasztó egységgel, néhányuk biológiai foszforeltávolítóval is. A keletkező szennyvíziszapot a mezőgazdaságban és a tájépítésben hasznosítják ben végrehajtott vizsgálatok során megállapították, hogy a közösségi berendezések nitrogéneltávolítási hatásfoka jobb, mint az egyedi berendezéseké. A kisebb foszforértékek a Fertő-tó vízgyűjtő területén alkalmazott szigorúbb előírásoknak köszönhetők. A hígítási tényező értékéből megállapítható, hogy az idegen víz részaránya nagyobb, ami a kevert rendszerekre vezethető vissza.
6 Napjainkban a keletkező szennyvíz 80,3%-át közösségi kezelőberendezésekben tisztítják, 18,3%-át pedig egyedi berendezésekben. Ipari kezelőberendezésekben tisztítják a bőrgyár és az ásványvíztöltő üzem szennyvizét (1,4%). Az emissziós határértékeket a vonatkozó rendelet előírásai szerint betartják. Csak nagy ipari kezelőberendezésekben kezelhető megfelelő minőségben a konzervgyárak, a cukorgyárak (amelyek évente 100 napig üzemelnek, csúcsteljesítményük LEÉ), a textilipar és a bortermelő üzemek szennyvize. Ezáltal lehetőség van tápanyag-kiegyenlítésre (tápanyagban szegény ipari szennyvíz tápanyagban gazdag háztartási szennyvíz), valamint jobb iszapminőség biztosítására. Ez illeszthető az idegenforgalomhoz a Fertőtó vízgyűjtő területén, ahol az állandó lakosság 80%-ának szennyvizét közösségi kezelő berendezésekben tisztítják. A közösségi szennyvízkezelő rendszerek karbantartása és üzemeltetése könnyebb. Az üzemeltetés, a javítás és a karbantartás oktatására szakiskolákat létesítettek, és lehetőség van a kiszolgáló személyzet rendszeres továbbképzésére is. Hulladékgazdálkodás 1980-ban Burgenland valamennyi települése megalapított egy hulladékkezelő közösséget, letéve ezáltal az alapkövét a térség hulladékgazdálkodásának. A burgenlandi hulladékközösség (Burgenländische Müllverband BMV) törvényi szinten kapott megbízást a Burgenlandban keletkező háztartási hulladék előírások szerinti gyűjtésére és értékesítésére között a tartományban kialakításra került egy begyűjtő és értékesítő rendszer, amely Ausztriában Bécs mellett egyedülállónak tekinthető. A hulladékgazdálkodás gyors fejlődésnek indult. A felmerülő problémák megoldására április 1- jétől magánvállalkozásként a BMV leányvállalataként megkezdte működését a hulladékgazdálkodási környezeti szolgálat (Umweltdienst Burgenland UDB), ezáltal lehetőség nyílt arra, hogy a felmerülő problémákra gyorsabban és hatékonyabban reagáljanak. A magánvállalkozásként működő hulladékgazdálkodás és az ökológiai feladatok megoldásának szétválasztása érdekében 1995-től az ökológiai tevékenységet a BMV végzi, az operatív feladatok pedig az UDB hatáskörébe tartoznak ben a hulladékok évek óta folyó elkülönített gyűjtése és hasznosítása meghozta az első eredményeket: csökkent a nem értékesíthető és nőtt a begyűjtött és újrahasznosított hulladék mennyisége ben még t hulladékot helyeztek el lerakóhelyeken, 1995-ben t-át, 1999-ben pedig t-t. Az elkülönített hulladékgyűjtés során 2 t hulladékból 1 t biohulladékot komposztáltak, 1 t egyéb hulladékot az UDB kezelt. A komposztálóval rendelkező háztartásoknak, amelyek lemondanak a biohulladékok elszállíttatásáról, 1/3-dal kevesebb hulladékkezelési díjat kell
7 fizetniük. Ugyanakkor felvilágosító és tanácsadó tevékenység keretében szakértők keresik fel a lakosságot, a szakszerűtlen egyedi komposztálás lehető legkisebb mértékre csökkentése érdekében től a hulladékok könnyű frakciójának a gyűjtése sárga hulladékgyűjtő zsákokba történik ben a könnyű hulladék frakciókból az alábbi mennyiségeket gyűjtötték össze: t papírhulladék, 6990 t üveghulladék, 4483 t egyéb hulladék, 1753 t fémhulladék. Egy megosztott tarifa kialakításával korszerű hulladékgazdálkodás valósítható meg. Ennek keretében a lerakóhelyi tarifákat olyan magas összegben határozzák meg, hogy a hulladék szortírozása és újrahasznosítása kifizetődő legyen az emberek számára. Ezért a szortírozott és újrahasznosítható hulladékfrakciókat a lerakóhelyeken olcsóbban veszik át. Az alábbi hulladékfrakciók kerülnek elkülönítetten gyűjtésre és újrafeldolgozásra: fa- és zöldhulladék (darabolás és komposztálás), elektromos termékek hulladéka, konyhai hulladék, étel- és élelmiszer-maradékok, ami megkönnyíti a nagy konyhák (kórházak, éttermek stb.) higiénikus működtetését, papírhulladékok gyűjtése a rajtuk szereplő információ adatvédelmének a biztosításával. Korszerűsítésre került a lomtalanítás rendszere, amely szerint minden településnek kell egy állandó begyűjtő helyet létesítenie a használaton kívül került lomok átvételére. A veszélyes hulladékok gyűjtésére a háztartási hulladéktól elkülönítetten kerül sor ben Burgenlandban 489 t veszélyes hulladékot gyűjtöttek be, amelyek kezelését hatékonyan, bár költségesen hajtották végre. Az évi burgenlandi hulladékgazdálkodási törvény szerint Burgenland államnak, a hulladékfeldolgozóknak és a településeknek többek között felvilágosító munkával és tanácsadással intézkedniük kell a hulladékmennyiség csökkentésére, illetve a hulladékok újrafeldolgozására. Ezt a feladatot amelyre évente mintegy 0,11 M EUR-t fordítanak - a BMV végzi, hat munkatárs közreműködésével. A jövő hulladékgazdálkodása Stratégiai feladatok az alábbiakban foglalhatók össze: A feladatok meghatározásának az alapja a jövőben várhatóan keletkező hulladék mennyiségének a becslése. Általánosságban megállapítható, hogy a gazdaság fejlődésével és a bruttó nemzeti termék növekedésével az összhulladék mennyiségének a növekedése várható. A keletkező hulladékmennyiséget a népesség számának az alakulása is befolyásolja. A prognózisok szerint a jövőben nagyobb mértékben fog az ipari hulladék mennyisége növekedni.
8 Az egyes hulladékfajták tekintetében az alábbi célokat fogalmazták meg: maradék anyagok, lomok: mennyiségükben 2002-ig semmilyen vagy csak kismértékű növekedés várható, optimalizálni kell az elkülönített gyűjtést, módosítani kell a lerakóhelyekre vonatkozó rendelet és a vízvédelmi törvény előírásait; biogén hulladékok: optimalizálni kell az újrahasznosítást, növelni kell a komposztálásra kerülő biológiai hulladék mennyiségét, vizsgálni kell a biogázt előállító berendezésekben a hasznosítás lehetőségét; egyéb hulladékok: optimalizálni kell a begyűjtő rendszert, törekedni kell a hulladék lehető legnagyobb mértékben történő újrahasznosítására, hasznosítani kell a begyűjtés és az értékesítés egymást kiegészítő együtthatását; veszélyes hulladékok: a veszélyes alapanyagokat veszélytelenekkel kell helyettesíteni, minimálisra kell csökkenteni a veszélyes alkotórészeket a hulladékban; ipari hulladékok: egységes minőségi követelményeket kell kidolgozni a gyűjtéshez és a kezeléshez, a kezelés során hasznosítani kell az ipari és a háztartási hulladékok egymást kiegészítő együtthatását; építési hulladékok: optimalizálni kell az építés során keletkező maradék anyagok értékesítését, csökkenteni kell az építési hulladék és a kitermelt talaj mennyiségét, megfelelő lerakóhelyi kapacitást kell biztosítani. Teljeskörűen ki kell használni a hulladékok keletkezésének kiküszöbölését és csökkentését biztosító lehetőségeket. A hulladékok keletkezésének kiküszöbölésekor figyelembe kell venni a minőségi kiküszöbölés lehetőségét (a környezetet terhelő anyagok helyettesítése környezetkímélő anyagokkal, ami jelentősen megkönynyíti a kezelést és az értékesítést) a mennyiségi kiküszöbölés lehetőségét (a hulladék keletkezési helyeinek a csökkentése, ami által megtakarítható a hulladékok elhelyezése költséges lerakóhelyen, a lerakóhelyek élettartalma meghosszabbítható és a hulladék elhelyezése hosszabb időn át biztosítható).
9 A lehető legnagyobb mértékben biztosítani kell az elkülönítetten gyűjtött hulladékok kezelését, illetve újrahasznosítását. Az anyagként nem értékesíthető, éghető hulladék elégetve energetikailag hasznosítható. A tovább már nem értékesíthető, lerakóhelyen történő hulladékelhelyezés során biztosítani kell, hogy a lerakott hulladék ne veszélyeztesse a jövő generációit. A lerakóhelyeket a legkorszerűbb műszaki előírások figyelembevételével kell kialakítani. (Regősné Knoska Judit) Marosi, J.; Spatzierer, G. stb.: Die Wasserwirtschaft und Abfallwirtschaft im Burgenland. = Österreichische Wasser- und Abfallwirtschaft, 53. k sz p Mehlhorn, H.: Wasserwirtschaft heute und morgen. Unterliegt die Wasserversorgung dem Zwang einer Veränderung? = Das Gas- und Wasserfach, Wasser Abwasser Special, 143. k. 13. sz p. S8 S11.
220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya
A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló
RészletesebbenJELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5
Részletesebben1.. Az önkormányzati rendeleti szabályozás célja
BALATONKERESZTÚR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 19/2009.XI.30.) rendelete 1, 2 A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL Balatonkeresztúr Község
RészletesebbenNagyatád és környéke csatornahálózatának és Nagyatád szennyvíztelepének fejlesztése
Nagyatád és környéke csatornahálózatának és Nagyatád szennyvíztelepének fejlesztése Résztvevő települések: Bakháza, Görgeteg, Háromfa, Kutas, Lábod, Nagyatád, Ötvöskónyi, Rinyaszentkirály, Tarany Projektidőszak:
RészletesebbenKÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ
KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti
RészletesebbenVéménd község Önkormányzata Képviselő - testületének. 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása
Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása Véménd község a Dunántúli-dombság nagytáj, Mecsek és Tolna-Baranyai-domvidék
RészletesebbenBALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés
RészletesebbenVÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.1 3.5 A szennyvíz felhasználása öntözésre Tárgyszavak: talaj; öntözés; szennyvíz; szennyvízkezelés; fertőtlenítés. A szennyvíz öntözésre történő felhasználásával a száraz
RészletesebbenMagyarország vízrajza
Magyarország vízrajza Magyarország felszíni vízkészletének 90%- át a szomszéd országokból érkező folyók hozzák hazánk területére. A behozatal kedvezőtlen hatása, hogy a vizekkel együtt jelentős mennyiségű
RészletesebbenNYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 9/2004. (VII.15.) R E N D E L E T E. a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervről
NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 9/2004. (VII.15.) R E N D E L E T E a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Tv. 35. (3) bekezdése alapján Nyírbátor Város Önkormányzat
RészletesebbenTELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
HEREND Város Településrendezési terv felülvizsgálat TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Jóváhagyandó munkarész ELFOGADVA: 2011. FEBRUÁR 23. 1 Herend Településszerkezeti terv Készítette Herend Város önkormányzata
RészletesebbenFADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
1 1 FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs,
RészletesebbenHarangodi tározó turisztikai fejlesztési elképzelései
Harangodi tározó turisztikai fejlesztési elképzelései A tározó általános ismertetése A Magyar Állam tulajdonában, a FETIVIZIG kezelésében van a Nyírség legfiatalabb tározója, a Harangodi víztározó, mely
RészletesebbenElıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére
6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı
RészletesebbenOROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014.
OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. Készült: 2010. január 31. Készítette: Oroszlány Város Önkormányzatának Polgármesteri
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030
A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Egyeztetési anyag 2015. november 18. 1 A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési anyag 2015. november 18. A koncepció
RészletesebbenGAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010.
K A R D O S K Ú T K Ö Z S É G I Ö N K O R M Á N Y Z A T Képviselő-testületének GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010. Kardoskút, 2007. március 22. 1 Előterjesztés Kardoskút Község Képviselő-testületének 2007.
RészletesebbenKisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK
Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.
Részletesebbenmelynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás:
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 91.480-2-74/2013. Ea: Hargitai Attila dr. Ruzsáli Pál Berényi Anita Balatonyi Zsolt Lovászi Péter Tárgy: Országos
RészletesebbenSZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014
SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014 Készítette: Petrényi Ágnes Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök Budapest, 2009. június T F E W 1133 Budapest Árboc u. 4.
RészletesebbenKiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 69/2004. (IX.30.) rendelete. a helyi hulladékgazdálkodási tervről
Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 69/2004. (IX.30.) rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenEuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés
EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió
RészletesebbenApácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK
Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.
RészletesebbenBudaörsi víziközmű rendszer leírása
Budaörsi víziközmű rendszer leírása A víziközmű rendszer megnevezése Budaörsi szennyvízrendszer Jele: TV-SZV Azonosító kód: 21-23278-1-001-00-06 Működési engedély kiadásának dátuma: 2015. július 28. Határozat
RészletesebbenÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!
ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3
RészletesebbenPályázati felhívás: Támogatás mértéke: kollektív beruházás esetén maximum 200 millió Ft Rendelkezésre álló forrás: 5,95 milliárd Ft
Pályázati felhívás: Támogatási intenzitás: Támogatás mértéke: VP24.1.1.116 Állattartó telepek korszerűsítése A középmagyarországi régióban (KMR) az összes elszámolható költség 40%a, a nem középmagyarországi
RészletesebbenSÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM
SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002 2 Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség
RészletesebbenLenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020
1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 TERVEZET A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 11/2016. (I. 28.) számú határozattal egyhangúlag
RészletesebbenVelencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011
Velencei-tó a Természetes Egészség A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési
RészletesebbenA minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok)
A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok) A/ Az OKM részvétele az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és operatív programjainak
Részletesebben10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás
10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az
RészletesebbenTörökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november
Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság
Részletesebbenkollektív beruházás esetén maximum 30 millió Ft 2/A 2,07 milliárd Ft 2/B 0,71 milliárd Ft 5/B 1,19 milliárd Ft 400 db
Pályázati felhívás: Támogatási intenzitás: Támogatás mértéke: Rendelkezésre álló forrás: Támogatott projektek száma: Területi korlátozás: Juh- és kecsketartó telepek korszerűsítése - VP2-4.1.1.4-16 A közép-magyarországi
RészletesebbenÖreglak Községi Önkormányzat Képviselő testületének. 4/2006. (III. 14.) számú rendelete
Öreglak Községi Önkormányzat Képviselő testületének 4/2006. (III. 14.) számú rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról és a közterületek tisztán tartásáról
RészletesebbenVeresegyházi kistérség
Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70
RészletesebbenA kiválasztott változat részletes ismertetése. 1.1 Részletes műszaki ismertetés. 1.1.1 Műszaki leírás. Helyi vízkezelés - törésponti klórozás
A kiválasztott változat részletes ismertetése 1.1 Részletes műszaki ismertetés 1.1.1 Műszaki leírás Helyi vízkezelés - törésponti klórozás Tervezett technológia A vízbeszerzési szakvélemény szerint a közelben
Részletesebben5. VALAMENNYI ÉLELMISZER-IPARI VÁLLALKOZÓRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS HIGIÉNIAI KÖVETELMÉNYEK AZ
5. VALAMENNYI ÉLELMISZER-IPARI VÁLLALKOZÓRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS HIGIÉNIAI KÖVETELMÉNYEK AZ ÉLELMISZER-HIGIÉNIÁRÓL SZÓLÓ 852/2004/EK RENDELET ALAPJÁN 5.1. Élelmiszer-előállító és forgalmazó helyre vonatkozó
RészletesebbenTELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó
DÉLEGYHÁZA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA A JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK VÉGLEGESÍTÉSI DOKUMENTÁCIÓJA PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó Törzsszám: 2-03-365 Délegyháza
RészletesebbenOROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE
OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január
RészletesebbenNYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - 2008. JANUÁR NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - (Az adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenNYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA Elfogadva: 2010. július 26. TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 3 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 II. A NYÍREGYHÁZI
RészletesebbenNemeskér csatlakozása a Lövő központú szennyvízelvezetési agglomerációhoz
Nemeskér csatlakozása a Lövő központú szennyvízelvezetési agglomerációhoz AGGLOMERÁCIÓS VIZSGÁLAT Budapest 2015. december Készítette: VTK Innosystem Kft. Nemeskér település csatlakozása a Lövői szennyvízelvezetési
RészletesebbenA Kis-Balaton Védőrendszer működéséről
A Kis-Balaton Védőrendszer működéséről A Balaton eutrofizációjának jelei már az 1940-es években megmutatkoztak. A tó használati értéke a Keszthelyi-öbölben erősen csökkenő tendenciát mutatott. A tó megmentésére
Részletesebben5. Közszolgáltatások elégedettségvizsgálata, lakossági igényfelmérés TANULMÁNY
Kőszeg Város Önkormányzata 5. Közszolgáltatások elégedettségvizsgálata, lakossági igényfelmérés TANULMÁNY Készítette: CONTROLL Holding Tanácsadó Zrt. Közigazgatási Igazgatósága 2014. június 1 Tartalom
RészletesebbenI. Fejezet. Általános rendelkezések. A rendelet alkalmazási köre. 1. A rendeletet Siklós város közigazgatási területén kell alkalmazni.
Siklós Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2004. (III. 31.) önkormányzati rendelete Hatályos:2014-12-19 -tól Siklós Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2004. (III. 31.) önkormányzati
RészletesebbenPÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS. A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz
PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 362/2012. (XII. 12.) határozatával elfogadva TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenEötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna
Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna
RészletesebbenMEDIUS Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda Győr, Damjanich u. 15. (Alapítva 1991)
MEDIUS Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda Győr, Damjanich u. 5. (Alapítva 99) Közvélemény kutatásunk az écsi szennyvíztisztító telep átalakításáról és korszerűsítéséről 202. április havá történt.
Részletesebben8. Cselekvési terv. 8.1 Az intézkedések leírása. Kultúrháló közösségi terek minőségi javítása és a helyi közösségek együttműködésének támogatása
8. Cselekvési terv 8.1 Az intézkedések leírása 1.) intézkedés megnevezése 2)Specifikus cél 3)Indoklás, alátámasztás A támogatható tevékenység területek meghatározása Kultúrháló közösségi terek minőségi
RészletesebbenVÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ
RészletesebbenA 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása
A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az intézmény neve: Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzskönyvi azonosító szám: 308450 Honlap: WWW.TIKOVIZIG.HU
Részletesebbenf e l l e b b e z é s t
Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség részére A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség címén Tárgy: Auchan bevásárlóközpont (Solymár) környezetvédelmi engedélye
RészletesebbenA negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév
Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu
RészletesebbenNYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata
" NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést
RészletesebbenII.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS
II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek
RészletesebbenÁltalános tájékoztatás az új nitrátérzékeny területeken elvárt kötelezettségekről, valamint a trágyatárolásra vonatkozó előírásokról, határidőkről
Általános tájékoztatás az új nitrátérzékeny területeken elvárt kötelezettségekről, valamint a trágyatárolásra vonatkozó előírásokról, határidőkről EU jogszabálya Tanács 1991. december12-i 91/676/EGK irányelve
RészletesebbenBÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax: (66) 523-804
BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax: (66) 523-804 Telefon: (66) 523-801 E-mail:papj@bekescsaba.hu Ikt. sz.: VI.-2836/2004 NYILVÁNOS
RészletesebbenTelepülési Környezetvédelmi Koncepció. Kazincbarcika 2008. Készítette Kazincbarcika Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály
/2008. (II.22.) sz. Ökt. határozat melléklete Települési Környezetvédelmi Koncepció Kazincbarcika 2008. Készítette Kazincbarcika Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály Kazincbarcika,
RészletesebbenALATTYÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
Településrendezési és Műszaki Társulás 5001 Szolnok, Kossuth Lajos út 2. Tel: (56) 419-087 e-mail: tmt@chello.hu Szám: 45 / 2005. HATÁROZATTAL MEGÁLLAPÍTOTT MUNKARÉSZ ALATTYÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. szeptember 22-ei rendes, nyílt ülésére
Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány
Részletesebben1995. évi LIII. törvény. a környezet védelmének általános szabályairól. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja
A jogszabály mai napon hatályos állapota 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti
RészletesebbenÉghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum
Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV Jóváhagyta: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 58/2006.(IV.28.) számú határozatával Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok
RészletesebbenSZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS
SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,
Részletesebben219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet. a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrıl I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrıl A Kormány a katasztrófavédelemrıl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.
Részletesebben1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok
1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a 2015-2020 közötti időszakra) határozza meg egy község fejlesztésének főbb irányait, és konkrét lépéseit az önkormányzat
RészletesebbenAlsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Szám: 78.076-2-8/2010. Ea.: dr. Hofszang Brigitta M. ea.: Tombácz Szintia ( VVO ) Tárgy: Elvi vízjogi engedély HATÁROZAT Fábiánsebestyén
RészletesebbenA SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA
KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA Munkaanyag 2010. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...2 HELYZETELEMZÉS...3 A KISTÉRSÉG KÖZMŐVELİDÉSI HELYZETE...10 SWOT elemzés...18 Problémafeltárás...20
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE
RészletesebbenHAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT
HAJDÚNÁNÁS VÁROS ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLA Jóváhagyási dokumentáció: 2013. június 10. I. II. ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV - RAJZI MUNKARÉSZ ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV - LEÍRÓ MUNKARÉSZ C Í
RészletesebbenSZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 45/2001 (XII. 22.) SZÁMÚ RENDELETE. a települési szilárd hulladék kezelésével összefüggő közszolgáltatási tevékenységről
SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 45/2001 (XII. 22.) SZÁMÚ RENDELETE a települési szilárd hulladék kezelésével összefüggő közszolgáltatási tevékenységről egységes szerkezetben a 25/2002. (XII. 17.) számú rendelettel
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2016. február 25-i ülésére
ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2016. február 25-i ülésére Tárgy: A városi főépítészi státusz létesítése, az állás betöltésére pályázat kiírása Előadó: Ottó Péter polgármester
RészletesebbenA KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ELEMI BESZÁMOLÓJÁNAK PÉNZÜGYI (SZABÁLYSZERŰSÉGI) ELLENŐRZÉSÉNEK MÓDSZERTANA. 2003. május 001-1
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ELEMI BESZÁMOLÓJÁNAK PÉNZÜGYI (SZABÁLYSZERŰSÉGI) ELLENŐRZÉSÉNEK MÓDSZERTANA 2003. május 001-1 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság A központi költségvetési
RészletesebbenPEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE
PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat
RészletesebbenBélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14 /2012. (XII. 01.) önkormányzati rendelete Bélapátfalva Város Helyi Építési Szabályzatáról
Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14 /2012. (XII. 01.) önkormányzati rendelete Bélapátfalva Város Helyi Építési Szabályzatáról Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testülete az
RészletesebbenGYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL. Határozat
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: 10661-22/2015. Hiv. szám: - Tárgy: Ügyintéző: dr. Király Bernadett Zsófia / Bartókné Hajnali Beáta Melléklet: - Győr-Bőny-Pér, geotermikus hőerőmű előzetes
RészletesebbenÉghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum
Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;
RészletesebbenNÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN
Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. engedélyezem,
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Üi.szám: 17782-7-8/2011. engedély Ea: dr. Petrovics György Pádár Csilla Tárgy: hulladékkezelési H A T Á R O Z A T A Hírös Hulladékgazdálkodási
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére
ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés
RészletesebbenBESZÁMOLÓ FERTŐD VÁROSI KÖNYVTÁR 2015. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL. 1. Szervezeti keretek, feltételek
BESZÁMOLÓ FERTŐD VÁROSI KÖNYVTÁR 2015. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 1. Szervezeti keretek, feltételek Könyvtárunk az elmúlt évekhez hasonlóan részben önálló intézményként végzi a könyvtári tevékenységeket, feladatokat.
RészletesebbenA Sopron Térségi Hulladékgazdálkodási Rendszer fejlesztése eszközbeszerzésekkel
A Sopron Térségi Hulladékgazdálkodási Rendszer fejlesztése eszközbeszerzésekkel MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KEOP-1.1.1/C/13 2013. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Összefoglaló... 5 2. Háttér, környezet...
RészletesebbenT P. Győrzámoly. Véleményezés. Településfejlesztési koncepció. Munkaszám: 13045. 3045/K us
T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96/418 373; Fax: 96/418 699, E mail: talent_plan@arrabonet.hu;www.talent plan.hu Győrzámoly Településfejlesztési
RészletesebbenAlsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 95451-1-11/2013. Tárgy: Lakitelek Népf iskola Alapítvány Ügyintéz : dr. Joó Anikó / R.P. el zetes vizsgálat Lovrityné
RészletesebbenBÖRZSÖNY-DUNA-IPOLY VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020
BÖRZSÖNY-DUNA-IPOLY VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 A Helyi Fejlesztési Stratégia az alábbi településekre vonatkozik: Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence,
RészletesebbenBALATO FÜREDI TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI ZÁRTKÖRŰE MŰKÖDŐ RÉSZVÉ YTÁRSASÁG. 8230 Balatonfüred, Fürdő u. 20. E-mail: probiort@probiort.hu Tel.: (87) 342-633, fax: (87) 342-380 Hiv. szám: Ügyintéző: Szeles Ákos
RészletesebbenRegionális Marketingstratégiát Megalapozó Felmérés Nyugat-Pannon (WESTPA) EU Régió Eredmények Budapest 00. augusztus Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 1.1 Előzmények és célok... 1. Metodika.... Összefoglaló,
RészletesebbenA környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat és hatáskörét a 165/2006 (VII.28.) Korm. rendelet határozza meg.
A XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az Országgyűlés által 1987. december 18-án alapított Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium jogutódja, a Környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Részletesebbenteljes költségvetése A megvalósítás ideje 2011. január 1 2011. december 31.
Homokháti Kistérség Többcélú Társulása, és Pécska Város Polgármesteri Hivatala pályázatot nyújtott be a Magyarország Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 program keretei között Környezetvédelmi
Részletesebben2014-2020 Helyi Fejlesztési Stratégia DRAFT verzió. Kiskunok Vidékéért Egyesület. 2016. január 26-án Közgyűlési határozattal elfogadva
x 1 2014-2020 Helyi Fejlesztési Stratégia DRAFT verzió Kiskunok Vidékéért Egyesület 2016. január 26-án Közgyűlési határozattal elfogadva Kiskunfélegyháza, 2016. január 26. Tartalom Vezetői összefoglaló...
RészletesebbenEDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA
EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007 2014 M U N K A T E R V E Z á r a d é k: Edelény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat 2007-2014. évi Gazdasági Programját a
RészletesebbenFEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA
Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,
RészletesebbenPécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/ 2001. (06. 22.) sz. rendelete
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/ 2001. (06. 22.) sz. rendelete Pécs, Hird Szövőgyár utcától északra eső terület szabályozási tervének jóváhagyásáról és helyi építési szabályzatának
RészletesebbenAgrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6.
Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6. PHARE, SAPARD, AVOP, NVT Dr. Udvardy, Péter Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6.: PHARE, SAPARD, AVOP, NVT Dr.
RészletesebbenNagylók Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról (egységes szerkezetben)
NAGYLÓK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2006. (X. 30.) önkormányzati rendeletével, 20/2006. (XII. 20.) önkormányzati rendelettel és 18/2015.(XI.18.) önkormányzati rendelettel módosított 11/2006.
RészletesebbenKUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK
RészletesebbenMacsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár
Macsinka Klára A területhasználati funkciókhoz tartozó tényleges parkolási igények modellezése (meghatározásának módszertana) a fenntartható közlekedés elvei szerint Doktori értekezés (tervezet) Témavezető:
RészletesebbenStratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Kecskemét város közigazgatási területére
Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Kecskemét város közigazgatási területére Kecskemét intézkedési tervek Műszaki dokumentációja Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési
RészletesebbenSÁRKÖZ-VÍZ Szolgáltató Kft. Székhely: 7100 Szekszárd, Erpreskert u. 9. Telephely: 7144 Decs, Fő u. 23 7143 Őcsény, Fő u. 35.
SÁRKÖZ-VÍZ Szolgáltató Kft. Székhely: 7100 Szekszárd, Erpreskert u. 9. Telephely: 7144 Decs, Fő u. 23 7143 Őcsény, Fő u. 35. ÜZLETI JELENTÉS a kft. 2013. évi tevékenységéről Szekszárd, 2014. április 30.
Részletesebben