Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14 /2012. (XII. 01.) önkormányzati rendelete Bélapátfalva Város Helyi Építési Szabályzatáról

Átírás

1 Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14 /2012. (XII. 01.) önkormányzati rendelete Bélapátfalva Város Helyi Építési Szabályzatáról Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 13. (1) bekezdésében, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, Bélapátfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (IV. 15.) önkormányzati rendelete 1. Melléklete III. fejezet 3. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. (1) E rendelet hatálya Bélapátfalva város teljes közigazgatási területére terjed ki. (2) Az illetékességi területen területet felhasználni, építési telket, telket kialakítani, az építési telken építési tevékenységet folytatni és arra hatósági engedélyt adni, valamint kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény, (továbbiakban Ktv.) és az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított évi LXXVIII. törvény, (továbbiakban Étv.), valamint e törvény alapján meghatározott, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai, illetőleg Bélapátfalva város Helyi Építési Szabályzata (továbbiakban HÉSZ) előírásainak együttes figyelembevételével lehet. (3) A HÉSZ rajzi mellékletei: a) A beépítésre szánt területek szabályozási terve (rajzszáma: SZT-01) (1. melléklet) b) A beépítésre nem szánt területek szabályozási terve (rajzszáma: SZT-02) (2. melléklet) Szabályozási elemek 2. (1) A Szabályozási Terv kötelező szabályozási elemeket tartalmaz. A kötelező szabályozási elemek jelkulcsát a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek szabályozási terve rajzi mellékletek tartalmazzák. (2) A Szabályozási Terv kötelező szabályozási elemei: a) A belterületi határ tervezett határvonala b) A beépítésre szánt terület határvonala c) A közterületek és egyéb funkciójú területek határa d) Szabályozási szélesség a közterületeknél a kötelező szabályozási vonalak közötti minimális távolság e) Az övezeti határ f) A területfelhasználási és övezeti besorolás g) Övezeti előírások, ezen belül ga) Az övezetben elhelyezhető építmények rendeltetése gb) A beépítés feltételei gc) A beépítési mód gd) A legnagyobb beépítettség mértéke ge) A telek területének és utcai homlokvonalának minimális mérete ha azt az övezeti előírás meghatározza 1

2 gf) A telken belüli zöldterület minimális mérete h) Az építménymagasság megengedett legnagyobb, - és ha az övezeti előírás tartalmazza - az építménymagasság minimális mérete ha) A területre, az építményekre, a természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi előírások hb) Az elő-, hátsó- és oldalkertek minimális méretei, valamint az építési hely, - ha azt az övezeti előírás meghatározza i) A kötelező építési vonal, - ha azt az övezeti előírás meghatározza j) A közművesítés minimális előírásai k) A terepszint alatti építmények előírásai l) A környezetvédelmi előírások (3) A kötelező szabályozási elemek, illetőleg a településszerkezet kialakítását érintő változások módosítása csak a Településszerkezeti Terv, a Szabályozási Terv és a HÉSZ egyidejű módosításával változtatható. (4) A mérettel el nem látott kötelező szabályozási elemeket a digitális terven méréssel kell meghatározni. Azoktól eltérni a belterületen maximum 1,0 méter, a külterületen maximum 2,0 méter eltéréssel lehet. (5) A terven jelölt nem kötelező szabályozási elemek (pl.: tömbön belüli telekhatár) módosítása a településrendezési terv módosítása nélkül akkor engedélyezhető, ha a módosítás után az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül. A kötelező szabályozási vonalat vagy az övezet határvonalát nem érintő telekhatárok megváltoztatásához a településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani. Az igazgatási terület 3. (1) A város igazgatási területének határa a rendeletmódosítás kihirdetésének napján érvényes ingatlannyilvántartás szerinti állapot. (2) A város igazgatási határának lehetséges helyét és területét a Beépítésre nem szánt területek Szabályozási Terve tünteti fel. (3) A város igazgatási határának tervezett módosításáról (0225/5 hrsz egy része és 0225/9 hrsz) a Képviselőtestületnek külön rendeletben kell intézkednie. A belterületi határ módosítása 4. (1) A belterület határvonala a rendelet kihirdetésének napján érvényes ingatlan-nyilvántartás szerinti állapot. (2) A belterületi határvonal lehetséges módosításainak helyét és területét, valamint a beépítésre szánt területek határvonalát a Szabályozási Terv tünteti fel. A területek felsorolását a 3. sz. melléklet tartalmazza. (3) Az eddig még belterületben nem lévő, tervezett beépítésre szánt területek belterületbe vonásáról és annak ütemezéséről a Képviselőtestületnek külön rendeletben kell intézkednie. A tervezett területhasználat szerinti infrastrukturális ellátásról, a közmű- és közlekedési kapcsolatok kiépítéséről, ill. az egyéb területelőkészítési feladatok végrehajtásáról a belterületi határ változásáról szóló rendelet megalkotásával egyidejűleg kell dönteni. II. FEJEZET TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK A beépítésre szánt területek területfelhasználása 5. (1) A beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók: TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉG Lakóterületek JELE L 2

3 Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület Vegyes területek Településközponti vegyes terület Gazdasági területek Kereskedelmi, szolgáltató terület Ipari terület Mezőgazdasági jellegű üzemi terület Üdülőterületek Hétvégiházas üdülőterület Különleges területek Apátság védett műemléki, régészeti területe Sportterület Temető területe Garázssor területe Idősek Otthona területe Szennyvíztisztító területe Közműterület Lk Lke Lf V Vt G Gksz Gip Gm Ü Üh K K/mű K/sp K/te K/ga K/eü K/szt K/k (2) A területek övezeti határvonalait és övezeti besorolásukat a Beépítésre szánt területek Szabályozási Terve határozza meg. 3

4 A beépítésre nem szánt területek területfelhasználása 6. (1) A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók: TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉG Közlekedési és közmű területek Közutak területe Parkoló Kötöttpályás közlekedési területek Zöldterületek Közkert, közpark terület Egyéb zöldterület Erdőterületek Védelmi célú erdőterületek Gazdasági erdő Egészségügyi-szociális, turisztikai erdő Mezőgazdasági területek Általános mezőgazdasági terület Szántó területek Gyep terület Korlátozott funkciójú mezőgazdasági gyepterületek Kertes mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási területek Folyóvíz medre és parti sávja Állóvíz medre és parti sávja Vízmosás, árok Közcélú nyílt csatorna medre és parti sávja Vízbeszerzési és vízműterületek Különleges területek Libegő Idegenforgalmi terület Kegyeleti park Rekultivációs terület JELE Kö Köu Köu/P Kök Z Zkk Ze E Ev Eg Ee M Má Má/sz Má/gy Mkf/gy Mk V Vá/f Vá/á Vi Vi/cs V/m Kk Kk/li Kk/tu Kk/kegy Kk/rek (2) A területek övezeti határvonalait és övezeti besorolásukat a Beépítésre nem szánt területek Szabályozási Terve határozza meg. A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények 7. (1) A települési területek rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében a 4. sz. melléklet szerinti sajátos jogintézményeket kell alkalmazni, azok felhatalmazása alapján kell eljárni. (2) A Képviselőtestület a közérdekű célok megvalósítása, valamint a rendezett településfejlődés biztosítása érdekében a 4. sz. mellékletben megjelölt területeken a meghatározott célok teljesítéséhez elővásárlási jogot állapít meg. (3) Beépítésre szánt területen kiszolgáló utak és közművek kialakítására az útépítés és közművesítési hozzájárulás mértékének és arányának megállapítását a Képviselőtestület külön rendeletben szabályozza. A telekalakítás szabályai 8. 4

5 (1) A város területeinek övezetein és építési övezetein belül a telekalakítás közútról, ill. magánútról biztosított közvetlen kapcsolat mellett jelen előírás, a Szabályozási Tervek és a vonatkozó rendelet alapján engedélyezhető. (2) Az építési telek kialakítható legkisebb utcai homlokvonalának szelessége zártsorú beépítés kivételével - legalább 16,0 m. (3) Az övezetre előírt legkisebb telekméretet el nem érő kialakult ingatlan csak akkor válik építési telekké, és akkor építhető be, ha az ingatlan beépítésére, az épület kialakítására vonatkozó egyéb szabályok betarthatók. (4) Nyúlványos telek beépítésre szánt területen nem alakítható ki, beépítésre nem szánt területen csak akkor engedélyezhető, ha az a terület terv szerinti használatát célozza és a közterületi kapcsolat más módon nem biztosítható. (5) Az önkormányzati határozattal jóváhagyott terület-használattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult használat esetén a terv szerinti igénybevétel időpontjáig, továbbá a tartalék területeken telekalakítás - a 8. vonatkozó rendelkezésein túl -, csak a kialakult használat megtartásával és csak telekegyesítés és telekhatárrendezés céljára engedélyezhető. A telkek beépítésének feltételei 9. (1) A szabályozási terven jelölt megváltozott területhasználatú és övezetű területeken az építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető. (2) A beépítési feltételeknek meg nem felelő ingatlan csak beépítésre nem szánt területként használható fel. (3) A korábbi előírásoknak megfelelően beépített, ill. jogerős építési engedély vagy fennmaradási engedély alapján kialakult állapot esetén további beépítés amennyiben a telek jelenlegi beépítettsége eléri vagy meghaladja a jelen előírásban meghatározott mértéket, csak a meglévő beépítettség megtartásával, az engedélyezhető szintterület-növelés mértékéig engedélyezhető. (4) Lakóterületen az épület rendeltetésszerű használatára vonatkozó engedélyt adni a zárt rendszerű csapadékvíz elvezetés kivételével csak a teljes közműhálózat kiépítése és igénybevétele esetén lehet. (5) A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele amennyiben az műszakilag megoldható a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. (6) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadónak, vagy jogutódjának kötelezettsége. Építéshatósági eljárások 10. (1) Közterületen kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára pavilon csak a Képviselőtestület által jóváhagyott közterületrendezési terv szerint létesíthető. A közterületen elhelyezni kívánt pavilonra és egyéb építményre építési engedélyt kell kérni. (2) Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül az állattartási rendelet és az övezeti szabályozásban megadottak szerint lehetséges. Mindenféle állattartó épület esetében a zárt rendszerű, a környezetszennyezést megakadályozó szilárd és híg trágyatárolást kötelezően elő kell írni. Trágya, trágyalé közcsatornába nem vezethető. (3) Az országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méteres védőtávolságon belül építmény csak külön jogszabályokban megadottak szerint helyezhető el. (4) Az építési engedélyezési eljárás során a védett területeken csak a meglévő környezethez igazodó, illeszkedő és a szabályozási tervben településrendezési célként megfogalmazott és szabályozott, alkalmazkodó épületek engedélyezhetőek. Nem engedélyezhetőek a meglévő építészeti karaktertől idegen magas, 5

6 léptéktelen épületek, a környezetbe nem illő idegen elemek (pincegarázsok, utcai erkélyek stb.) a tájhagyománytól idegen építési anyagok és formakultúra. Az illeszkedést a főépítésszel egyeztetni szükséges. 11. (1) Az újonnan kialakítandó vagy tömbfeltárásokkal bővülő összefüggő lakó- és településközponti vegyes különleges és gazdasági területek esetében meglévő lakótelepek rehabilitációja során (beleértve a lakótelepeken vagy környezetükben lévő garázstelkek kialakítását is), továbbá lakóparkok kialakításakor telekalakítási tervet kell készíttetni, melyet beépítési tervjavaslat egészítsen ki. A telekalakítások és telekosztások csak a Szabályozási Tervnek és a HÉSZ-nek megfelelően végezhetők. (2) Nyúlványos (nyeles) telek újonnan nem alakítható ki. (3) Műsorszóró, átjátszó bázisállomások (kivéve kábel tv erősítőket) belterületen nem létesíthetők. 6

7 III. FEJEZET A KÖRNYEZETVÉDELEM ELŐÍRÁSAI Általános előírások 12. (1) Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait és a környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy az a. a legkisebb mértékű környezetterhelést és a- környezet igénybevételét idézze elő, b. megelőzze a környezetszennyezést, c. kizárja a környezetkárosítást. (2) A tervezett belterületi határtól mért 1000 m-es védőtávolságon belül a települési környezetet zavaró, szennyező tevékenység nem folytatható. (3) A környezetszennyező források, illetve a szennyezésektől védendő létesítmények körül a környezeti terhelés miatt meghatározott védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belüli védőterületen csak a hatóságok által engedélyezett területhasználat és tevékenység folytatható, a védőterületet a szükséges és lehetséges helyeken védő zöldfelületként kell kialakítani. A föld védelme 13. (1) A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok, ill. használók kötelezettsége. (2) A termőföldön történő beruházások esetében a beruházó köteles a területileg illetékes körzeti Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni. A beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről, védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról. (3) A területen a pangóvizek, belvizek kialakulásának elkerülése érdekében gondoskodni kell a csapadékvíz megfelelő elvezetéséről. (4) Az építmények helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen. (5) A földhasználó köteles a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodva a földhasznosítás, a termesztés technológiai és talajvédelmi beavatkozásainak összehangolásán alapuló olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, amely a külön jogszabályokban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket is figyelembe veszi. (6) Mély fekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők fel. 14. (1) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmére vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelő jó mezőgazdasági gyakorlatot kell folytatni a külterületeken. (2) A gépjármű-közlekedés területén és a parkolókban a gépjárművekből származó szennyezés közvetlen talajba jutásának megakadályozására csak szilárd burkolat létesítése engedélyezhető, melyen biztosított a csurgalékvizek elvezetése. (3) A vállalkozási területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. (4) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell védeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges. 7

8 Rekultivációs területek 15. (1) A település külterületén rekultivációt igényel a Kis köves tető (Alsó Erdő) területén található felhagyott bányaterület. A terület Natura 2000 hálózatba és tájképvédelmi övezetbe tartozik, ezért az újrahasznosítás prioritása a biológiai sokféleség megőrzése és a természeti értékek védelme. A természeti értékek figyelembevételével a prioritás: a földtani értékek bemutatása, ökoturisztikai hasznosítás, szabadtéri sportolás, erdősítés. (2) A rekultiváció, illetve a helyreállítás elsődleges célja az erózió csökkentése oly módon, hogy elősegítse a természetesen lezajló regenerálódási folyamatokat. (3) A bánya újrahasznosítása, tájrendezése előtt ökológiai értékvizsgálatot kell végezni, hogy a roncsolt területen kialakultak-e védelemre érdemes élőhelyek. Amennyiben kialakultak értékes élőhelyek, erről az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságot értesíteni kell, és a további munkálatokat csak a BNPI egyetértésével lehet folytatni. A vizek védelme 16. (1) A város a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségi területek közé tartozik, a települések szennyeződés érzékenységi besorolásában A fokozottan érzékeny terület. (2) A területen található vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről gondoskodni kell. (3) A felszín alatti vizek védelme érdekében monitoring-rendszer üzemeltetése szükséges. (4) Vízfolyásba, állóvízbe tisztítatlan szennyvíz és egyéb szennyező anyag nem bocsátható. A felszíni vizekbe, illetve az élő vízfolyásokba csak a vízügyi hatóság hozzájárulásával, és az általa meghatározott feltételek betartásával szabad csapadékvizet, illetve tisztított szennyvizet bevezetni. (5) A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségének védelme érdekében a tisztítatlan szennyvizek szikkasztása a kül- és belterületen egyaránt tilos. Lakóépületek, ipari, mezőgazdasági és szolgáltató létesítmények csak úgy létesíthetők, ha az ott keletkező szennyvíz és hulladék ártalommentes elhelyezése biztosított. (6) Épület felújítása, bővítése és új épület elhelyezése belterületen belül csak a meglévő szennyvíz gerinchálózatra történő bekötés mellett engedélyezhető. A közcsatorna kiépítéséig az építés vízzáró szennyvízgyűjtő-medence (közműpótló) átmeneti alkalmazásával, vagy a hatóság által engedélyezett egyedi szennyvíztisztító kisberendezés üzemeltetésével engedélyezhető. A szennyvízgyűjtő medence rendszeres ürítéséről ellenőrizhető módon kell gondoskodni. Az új építési területeken minden építés csak a közműcsatorna megépítése után, és az ingatlanok csatornaközműre történő rákötése mellett engedélyezhető. 17. (1) Az élővizek partjától számítva külterületen 50 m, belterületen, vagy beépítésre szánt területen 10 m védőtávolságon belül új gazdasági építmény és lakóépület nem építhető, meglévő gazdasági épület nem bővíthető. (2) A veszélyes és kommunális hulladékok elhelyezése tilos vízfolyás és csatorna medrekben, a medrek környezetében. A károkozókat közigazgatási-, vagy büntetőeljárás keretében felelősségre kell vonni. 8

9 A felszíni vizek szabályozása 18. (1) A vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait a vizes élőhelyek védelme érdekében meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. A partok védelmét mérnökbiológia módszerek alkalmazásával kell megerősíteni. (2) A mederfenntartási munkák folytatásához belterületen a partéltől számított 6,0 m széles felvonulási terület biztosítása szükséges a munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. Ahol a birtokhatár a partél közelében van, csak mobil kerítés építhető, amely szükség esetén ár- és belvízvédekezéskor elbontható. A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a felvonulási területre, még időszakosan sem foglalhatják el a vízfolyások medrét, rézsűjét, a földműveket. (3) Külterületen a parti sávban (folyók és patakok mentén: 6 méterig, csatornák esetében a vízjogi engedélyben meghatározott medertől számított legalább 3-3 méterig, tavak esetében 3 méterig csak gyepgazdálkodás folytatható. Felszín alatti vízvédelmi terület határa (hidrogeológiai védőterület) 19. (1) Az övezetbe a vízkivételi művek által hasznosításra igénybe vett, illetve arra kijelölt területek, vagy felszín alatti térrészek, az onnan kitermelhető vízkészlet meglévő, illetve a tervezett vízbeszerző létesítményei, továbbá azok hidrogeológiai védőterületei és a kijelölt hidrogeológiai védőterületeken kívüli feszíni szennyeződésre érzékeny területek tartoznak. (2) A nemzeti park területére eső felszín alatti vízvédelmi terület övezetében: a. külterületen bármely épület csak akkor üzemeltethető, ha a keletkező szennyvíz a csatornahálózatra rá van kötve, vagy a felszíni és a karsztvíz károsítása nélkül zárt tárolóba kerül; b. veszélyes hulladék, kommunális szilárd hulladék nem tárolható, szippantott szennyvíz-ürítőhely, szennyvíziszap lerakóhely, dögkút, dögtér nem üzemeltethető; c. karsztvíz kivétele az ökológiai vízigény biztosításával történhet az ökológiai vízigényt forrásonként (vízkivételenként) a Nemzeti Park Igazgatósága határozza meg, amely nem lehet kevesebb a források mindenkori vízhozamának 20%-ánál. (3) A nemzeti park területén kívül eső felszín alatti vízvédelmi terület övezetében: a. kommunális szilárd hulladéklerakó, veszélyes hulladéktároló, szennyvíziszap lerakóhely, szippantott szennyvíz ürítőhely nem üzemeltethető; b. állattartás csak hagyományos almos-trágyás technológiával üzemeltethető. A trágya tárolása, elhelyezése a felszíni és felszín alatti vizek károsítása nélkül biztosítandó. (4) Az övezetben hígtrágyás technológiájú állattartás nem engedélyezhető. (5) Az övezetben kommunális hulladéklerakó nem létesíthető. A már meglévő, a vízbázisokat veszélyeztető hulladéklerakókat meg kell szüntetni. Vízművek védőterülete 20. (1) Az egyes védőidomokban, védőterületeken csak olyan tevékenység végezhető, amely a kitermelés előtt álló vagy a már kitermelt víz minőségét, mennyiségét, valamint a vízkitermelési folyamatot nem veszélyezteti. (2) A belső védőidomban és védőövezet területén csak a vízkivétel létesítményei és olyan más létesítmények helyezhetők el, melyek a vízkivételhez csatlakozó vízellátó rendszer üzemi céljait szolgálják. A létesítményeket és berendezéseket úgy kell üzemeltetni, hogy szennyező anyag ne kerülhessen a vízbe, a terepfelszínre vagy a felszín alá, a vizet gyűjtő, kitermelő, szállító berendezésekbe. (3) A felszín alatti vízbázisok külső védőövezetén és védőidomában olyan tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, melynek jelenléte vagy üzemeltetése következtében csökkenhet a vízkészlet természetes védettsége, illetőleg a vízbe (20 napon belül le nem bomló) szennyező anyag, illetve élőlény kerülhet, tilos. 9

10 A levegőtisztaság védelme 21. (1) Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt a vonatkozó rendeletben felsorolt tevékenységek esetén környezeti hatástanulmány készítendő. A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatástanulmány készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés, vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak. (2) Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnál az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve használója köteles a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében az ingatlan rendszeres tisztántartásáról gondoskodni. (3) Lakóterületen szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, csak külterületen korszerű technológia mellett. Levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett terület övezete 22. (1) Levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett terület övezete a Bükki Nemzeti Park és a tájképvédelmi övezet területe. (2) A nemzeti park és a tájképvédelmi övezet területén létesítmény csak akkor alakítható ki, ha annak üzemi technológiai eredetű szennyezőanyag-kibocsátása nincs. (3) A fűtési eredetű szennyezőanyag kibocsátás az ökológiailag sérülékeny területekre vonatkozó jogszabály szerint engedélyezhető. Zaj és rezgés elleni védelem 23. (1) A település belterületének zaj és rezgés elleni védelme érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg. (2) Saját hatósági jogkörbe tartozó új tevékenységek engedélyezése során, amennyiben az a lakóterületen kerül elhelyezésre zajvédelmi szakvélemény készítendő. (3) A forgalmi utak mentén a vonatkozó határértéket meghaladó zajjal terhelt sávokban védendő létesítmény telepítése csak passzív zajcsökkentési intézkedésekkel engedélyezhető. Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás 24. (1) A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon történő gyűjtését, szállítását, elhelyezését és ártalmatlanítását; a közterületek tisztántartását, takarítását, hulladék- és gyommentesítését önkormányzati rendeletben kell szabályozni. (2) A település területén kommunális és egyéb hulladék a szükséges gyakoriságú elszállításig csak zárt edényzetben tárolható. (3) A településen alkalmazni kell a szelektív hulladékgyűjtés rendszerét. Kommunális hulladéklerakó és szennyvíztisztító-telep védőterülete 25. (1) 300 m-es védőövezeten belül tartós emberi tartózkodásra szolgáló épület (lakóépület, üdülőépület, intézmény stb.) nem helyezhető el. 10

11 (2) Az övezetben emberi fogyasztásra szolgáló növények nem termeszthetők. (3) A védőterületet a szükséges és lehetséges helyeken védő zöldfelületként kell kialakítani. IV. FEJEZET A TERMÉSZETVÉDELEM ELŐÍRÁSAI Általános előírások 26. (1) Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű NATURA 2000 területek felsorolását az 1.sz. függelék tartalmazza. (2) A település mindennemű terület-felhasználása során biztosítani kell a védett növények és állatok értékes élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását. A táji-környezeti adottságokban nagyléptékű, maradandó változást okozó közúthálózat-fejlesztés és a felszíni vízlevezető-rendszer átalakítása, valamint egyéb műszaki beavatkozás esetén a természeti értékek védelmét hangsúlyozó komplex környezeti hatástanulmányt (vonatkozó rendelet szerint), illetve környezeti hatáselemzést (a vonatkozó rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben) kell készíttetni. (3) A tájfásítás mezőgazdasági területeket tagoló, valamint a meglévő vonalas létesítményeket kísérő fasorait, erdősávjait védeni és a karbantartásukról gondoskodni kell. Építéshatósági engedélykérelem (pl. területhasználat módosítás, építés, telekalakítás, stb.) esetén - a tájfásítás meglévő elemeinek fenntartása mellett - a szabályozási terven jelölt helyeken az engedélykérőt, a terület(ek) tulajdonos(ait), illetve kezelő(it) kötelezni kell a védelmi célú fásítás elvégzésére. Természetvédelmi övezetek Bükki Nemzeti Park területe 27. (1) Az övezetben új külszíni bányatelek nem létesíthető. (2) Az övezet területén lévő gyepterületeket fenn kell tartani, területük nem erdősíthető. (3) Új épület létesítéséhez, meglévő épület felújításához a BNPI hozzájárulása szükséges. Új épület létesítése, a meglévő épületek felújítása csak a térség építészeti hagyományainak megfelelően, tájba illő módon történhet. (4) A külterületen lévő épületek csak erdészeti, vadászati, turisztikai, kutatási-oktatási céllal hasznosíthatók. Kivétel: az előzőekben más céllal hasznosított épületek. (5) Az övezetben hulladéklerakó- és kezelőtelep, szippantott szennyvízürítő hely, szennyvíz iszaptároló, hígtrágya tároló, komposztálótelep, dögkút, dögtér, dögtemető, veszélyes hulladéktároló, szélerőmű, szélkerék nem létesíthető. (6) Az övezetben új nagyfeszültségű villamos légvezeték nem vezethető. A meglévő hálózat felújítása, rekonstrukciója csak földkábellel vagy a védett területek kiváltásával történhet. 28. (1) Az övezetben új közép-és kisfeszültségű légvezeték csak földkábelben vezethető. A meglévő vezetékek felújítása, rekonstrukciója is csak földkábellel történhet. (2) Az övezetben új adótorony, távközlési magasépítmény nem létesíthető. 11

12 (3) Az övezetben a terv által mezőgazdasági területként, erdőterületként, vízgazdálkodási területként szabályozott területeken önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el. Épületek homlokzatán csak az épület funkciójának megfelelő reklám létesíthető. (4) Erdők kezelése a természetvédelmi kezelési terv szerint történhet, amelynek célja az önfenntartó természetes erdőtársulások kialakítása, fenntartása. (5) A Bükki Nemzeti Park területe egyben Sérülékeny környezetű karsztvízbázis övezete is. (6) A Bükki Nemzeti Park területe egyben Zajvédelmi szempontból fokozottan érzékeny övezet, ezért: A nemzeti park területén az erdő csendjét zavaró rendezvények, versenyek (pl. autó-, motorverseny) nem rendezhetők. A nemzeti park alacsony légterében sportolási célú repülés, siklórepülés csak a Nemzeti Park Igazgatósága által kijelölt területeken engedélyezhető. Természeti területek 29. (1) Természeti területként meghatározott telkek, területek területén minden tevékenység csak a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Az övezetben csak a BNPI-vel egyeztetett extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók. Az országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló területek felsorolását az 1. sz. függelék tartalmazza. (2) Új épület, építmény elhelyezése, oktatási, kutatási, ismeretterjesztési, ökoturisztikai és a természeti terület fenntartását szolgáló céllal létesíthető az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság egyetértése esetén. (3) Az övezetben új külszíni művelésű bánya nem nyitható. (4) Az övezetben területhasználat változtatás illetve művelési ág váltás csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet. A természetközeli gyepeket feltörni nem szabad, kivétel ez alól a BNPI által engedélyezett védelmi célú erdőtelepítés. (5) A kataszterezett, vagy később jegyzékbe vett Természeti Területek kezelési előírásairól az illetékes Nemzeti Park gondoskodik. (6) Természeti területek övezetében a vizes élőhelyek, különösen folyóvizek, tavak partvonalának, valamint a vizeket kísérő természetes életközösségek (növénytársulások) állapotának megváltoztatásához, valamint a vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül meglévő épületek, építmények, létesítmények, átépítéséhez, átalakításához az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges. Ökológiai hálózat elemeinek övezete 30. (1) Ökológiai hálózat övezete: a természetes és természetközeli élőhelyek rendszere, amely az élőhelyek közötti ökológiai folyosók által biztosított biológiai kapcsolattal elősegíti a fajok vándorlását, terjedését és ezáltal a biológiai sokféleség megőrzését. (2) Az ökológiai hálózat magába foglalja a védett természeti értékeket és a természeti területeket. (3) A meglévő természetszerű gazdálkodási módok (gyep, nádas, erdő) megtartandók, területhasználat változtatás illetve művelési ág váltás csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet. (4) Az övezetben erdőtelepítés és erdőfelújítás őshonos fajokkal, természetkímélő módon a termőhely-típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető. 12

13 Natura 2000 területek (Különleges Madárvédelmi és Természetmegőrzési Területek) 31. (1) Tilos a Natura 2000 terület állapotának, állagának, jellegének elsődleges rendeltetésével ellentétesen történő megváltoztatása. Tilos minden olyan beruházás végzése, illetve tevékenység folytatása - kivéve, ha kiemelt közérdekről van szó - amely a terület elsődleges rendeltetéséből fakadó védelmi célokkal ellentétes. (2) A Natura 2000 területek felsorolását az 1. sz. függelék tartalmazza. Tájképvédelmi övezet 32. (1) Az igazgatási terület külterülete tájképvédelmi övezetbe tartozik. (2) Erdőterületen csak a vadgazdálkodással, erdőgazdálkodással, turizmussal, a kutatással-oktatással, a gyógyászattal és az erdőhöz kötődő sportolással összefüggő épületek helyezhetők el. Az övezetben kereskedelmi szállásépület is kialakítható. 33. (1) Tájképvédelmi övezetben új közutak létesítésénél az utak mentén zöldfolyosóként funkcionáló növénytelepítést is ki kell alakítani. (2) Tájképvédelmi övezetben felszínen nem létesíthetők olyan termékvezetékek, távvezetékek, amelyek tájképi és településképi szempontból zavaró hatásúak és megváltoztatják a táj karakterét. (3) Az övezetben a meglévő fasorok, mezsgyék védelmét biztosítani kell. Települési zöldfelületek védelme 34. (1) A meglévő fásított közterek, fasorok településképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemit érintő rendezés, változtatás csak önkormányzati engedély alapján történhet. Az építéshatósági hozzájárulást szükség szerint kertészeti szakvélemény alapján szabad kiadni. (2) A település zöldfelületeinek védelme érdekében meglévő fát, egyéb fás növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben lehet. (3) Az engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított fás növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni, kivéve ha a területen a visszapótlás a meglévő lombkoronaszint borítottsága miatt nem kívánatos. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni. (4) A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét az eljáró hatóság meghatározhatja. A visszapótlásra szánt növényzetet az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni. A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről - általában - az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, különösen, ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor. (5) A település területén amennyiben a zöldfelület rendezési kertépítészeti terv nyár (Populus) fajok telepítését írja elő, csak faiskolai, klónozott, vegetatív szaporítású, porzós nyárfaegyedeket szabad telepíteni. A "vattázó termésű" termő egyedek telepítése tilos. (6) A közutak építési területén, a műszaki lehetőségek szerint legalább egyoldali zöldsávot, út menti fasorokat kell telepíteni amennyiben az utak szabályozási szélessége eléri a 16 m-t. 13

14 35. (1) A zöldfelületek kialakításánál a termőhelyi adottságoknak megfelelő, elsősorban honos fafajok alkalmazandók. (2) A területre előírt zöldfelületi fedettség, védőfásítás kialakítását és módját az építmények engedélyezési tervében - egyedi előírás hiányában - az országos előírás szerint kell igazolni. (3) Az építési engedélyben elő kell írni a szabályozás szerinti növénytelepítést és a védelmi célú fásítást, melyet az építményekkel egy időben kell megvalósítani. (4) Meglévő zöldfelületek rekonstrukciójára engedély csak kertészeti kiviteli terv alapján adható. (5) Az építmények elhelyezése és használata során a természetes élőhelyek védelmét, továbbá a területen átvezető vonulási útvonalakat zöldfolyosók" fenntartásával kell biztosítani. (6) Az erdőként, közparkként és közterületek zöldfelületként jelölt területre fatelepítés beültetési kötelezettséget be kell tartani. 14

15 V. FEJEZET A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK ELŐÍRÁSAI Általános előírások 36. (1) A település sziluettjének védelme érdekében a település bármely területén, ahol a településre jellemzőtől eltérő szintszámú épület vagy eltérő magasságú építmény megvalósítását tervezik, az építés csak településképi vizsgálat alapján engedélyezhető. Építészeti értékvédelem 37. (1) A város területén lévő országos védelemben részesülő objektumok felsorolását a 2. számú függelék tartalmazza. (2) A város területén lévő helyi védelem alatt álló és helyi védelemre javasolt objektumok felsorolását a 3. számú függelék tartalmazza. Védett közterületek 38. (1) A védett közterületek közterület rendezési terveinek készítésekor az alábbi szempontok szerint kell eljárni: a. A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen. b. A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését. c. A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal. d. A közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is. e. A közterület rendezési terv készítésébe városrendezőkön túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni. 15

16 Régészeti örökség védelme 39. (1) Földmunkákkal járó beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a kulturális örökség védelméről szóló törvény alapján el kell kerülni. (2) A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, és biztosítani azok anyagának megfelelő elhelyezését. (3) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen tilos olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhely állapotromlását eredményezheti. A régészeti területen az építkezés, földmozgatás megkezdését a munkák megindítása előtt a megyeileg illetékes múzeumnak be kell jelenteni. (4) A régészeti feltárás költségeit a mentő feltárások kivételével annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált. (5) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetén a leletmentést a vonatkozó törvény és kapcsolódó rendeletek alapján kell biztosítani. 16

17 VI. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK A területre vonatkozó általános előírások 40. (1) A területen belül építési telket alakítani a HÉSZ kötelező szabályozási elemeinek betartásával lehet. (2) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával helyezhetők el. (3) Terepszint alatti építmények, a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhetők, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg. (4) Kertvárosias és falusias lakóterületeken belül a minimális telekterület, vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy lakóépület építhető (melléképület csak a lakóépülettel egybeépítve). (5) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető. (6) Műemléki környezetben, műemléki jelentőségű és helyi értékvédelmi területen álló és a helyi védelem alá vont épületen, és a hozzá tartozó ingatlanon 0,5 m 2 felületet meghaladó reklámtábla, cég, vagy címtábla, vagy azonos célt szolgáló homlokzatfestés és fényreklám, továbbá a klíma berendezés kültéri egysége nem helyezhető el. 41. (1) Az építési telkeken belül a telek beépített területébe be nem számítandóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása 3 m megtartása mellett. 1. elő- és oldalkertben: a) közműbecsatlakozási műtárgy, b) hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal), c) kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es szélességgel, és 1,5 méteres magassággal d) 2 m 2 feletti reklámtábla védett területek, településközponti területek (Vt) és kisvárosias lakóterületek esetében nem helyezhető el. 2. oldal- és hátsókertben: a) 2 m 2 feletti reklámtábla, a védett területek, településközponti területek (Vt) és kisvárosias lakóterületek (Lk) kivételével, a városi főépítész hozzájárulásával b) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), c) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, d) kerti épített tűzrakó hely, lugas, e) kerti szabadlépcső és lejtő, 3. hátsókertben: a) 2 m 2 feletti reklámtábla a védett területek, településközponti területek (Vt) és kisvárosias lakóterületek (Lk) kivételével, csak a városi főépítész hozzájárulásával b) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), c) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, d) kerti épített tűzrakó hely, lugas, háztartási célú kemence e) kerti tető, legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel, f) kerti szabadlépcső és lejtő, g) szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop. (2) A falusias és kertvárosias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően: a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló b) a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan 17

18 ba) nyári konyha, mosókonyha, szárító bb) tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.) bc) az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi bd) kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet be) a turizmushoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók) bf) fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház) bg) pince, pince felépítménye c) előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el. (3) 12 méter telekszélesség alatt az épület csak oldalhatárra helyezhető el. (4) Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 20 métert, szabadonálló épület elhelyezés is lehetséges. (5) A város egyedi telkes lakóövezeti építési telkein az épületek az alábbiak figyelembe vételével kerülhetnek elhelyezésre: a) A Szabályozási Terv alapján előírt építési helyen belül a max. beépítettségnek megfelelő nagyságú telekterület építhető be, de ez az érték nem lehet több 500 m 2 -nél. b) Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túli telekrész lakóépülettel egyik övezetben sem építhető be. (6) A zártsorú, oldalhatáron álló jellegű beépítés esetében a teljes zártsorúsítás nem kötelező, helyette az oldalhatáron álló épület elhelyezés sajátos formáját a hajlított ház típust (utcával párhuzamos épületszárny és rá merőleges oldalhatáron álló épületszárny) és a hézagosan zártsorú épület elhelyezést (a zártsorú jelleget legalább 3 méter magas falkerítés biztosítja) vagy a csoportos (sorházas) épület elhelyezést is lehet alkalmazni. A teljes zártsorúsítás is megengedett, azonban teljes zártsorúsítás esetén (legalább 3,5 méter magasságú) kapuáthajtóval szükséges biztosítani a telkek megközelítését. 42. (1) Az egyes építési övezetekben megadott övezési előírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak. a) Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok valamint a sajátos övezeti előírások betartásával elhelyezhető. b) Kertvárosias és falusias lakóterületen belül azon telkek melyeket legalább két oldalról utca határol (sarok vagy átmenő telek, akkor is megoszthatóak, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület értéke nem tartható, de az alakítandó és megmaradó telek legalább 350 m 2 területű. c) Saroktelek és átmenő telek esetében a megengedett legnagyobb beépítettségi mérték 5 %-kal növelhető. (2) Saroktelken csak sarokház épülhet, az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal. (3) A város területén tetőfedésre szürke rombuszpala, hullámpala nem alkalmazható. Továbbá lakóterületeken héjazatként nem alkalmazható fém cserepes lemez, trapézlemez, bitumenes hullámlemez sem. (4) A kerítések kialakításánál beton, kő, tégla, fa, fém használható, azonban hullámpala, műanyag vagy fém hullámlemez, trapézlemez nem alkalmazható. A kerítés magassága övezettől függő, de legfeljebb 2,5 m lehet. Lakóterületek Kisvárosias lakóterületek (Lk) 43. (1) A szabályozási terven Lk jellel jelölt kisvárosi lakóterület sűrű beépítésű, 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. 18

19 (2) Az övezetben teljes közművesítettséget kell biztosítani. (3) A kisvárosi lakóterületen a lakóépületeken kívül az alábbi létesítmények helyezhetők el: a) A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület b) Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület c) Játszótér, d) Sportépítmény (4) A kisvárosi lakóterületen kivételesen elhelyezhető: a) Szálláshely szolgáltató épület b) Igazgatási épület c) A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró ipari épület (5) A kisvárosias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el: a) Termelő kertészeti építmény b) Üzemanyagtöltő állomás c) Önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek, és az ezeket szállító járművek számára (6) Az övezeten belüli önálló garázsokat egységes építészeti kialakítás mellett csoportosan lehet elhelyezni. 44. (1) Kialakítható övezetek: a. Egyedi telkes lakóterület, ahol egy telken belül max. hat lakás építhető legfeljebb két épületben. b. Tömbtelkes lakóterület, ahol az épületek úszótelken helyezkednek el. c. Az építési helyen belül a szekciók alapterülete maximum 10%-kal növelhető egységes épület-felújítás esetében, melynek célja a homlokzat rekonstrukció, a bejárati előterek és hozzájuk tartozó kiszolgáló funkciók elhelyezésének elősegítése. Spontán, egyedi esetekben bővítés nem engedélyezhető, csak legalább egy szekcióra vonatkozóan. d. Az épületek meglévő homlokzatmagassága csak a tetőtér beépítésnél megengedett mértékben, maximum 1,2 méter magasságú parapetfallal növelhető, a tető hajlásszöge a 45 -ot nem haladhatja meg. Emeletráépítés nem engedélyezhető. e. A lakóépületekben a lakások eltérő használata az érvényes jogszabályok szerint lehetséges. Nem helyezhető el azonban vendéglátó funkció és üzemi jellegű gazdasági funkció. Kertvárosias lakóterületek (Lke) 45. (1) A szabályozási terven Lke jellel jelölt kertvárosias lakóterület laza beépítésű, 7,5 -es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) Az övezetben teljes közművesítettséget kell biztosítani. (3) A kertvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók: a) legfeljebb négylakásos társasház b) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület (4) A kertvárosias lakóterület építési telkein kivételesen elhelyezhető: a) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény b) sportépítmény c) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény (5) A kertvárosias lakóterület építési telkein kivételesen sem helyezhető el: a) üzemanyagtöltő állomás b) négynél több lakást tartalmazó lakóépület 19

20 c) négynél több vendégszobát tartalmazó szálláshely szolgáltató épület d) közösségi szórakoztató, kulturális épület e) parkolóterület, garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és szállító járműveik számára f) termelő kertészeti építmény (6) Az utcai kerítés legfeljebb 1,80 m összmagassággal létesíthető. Utcára teljesen zárt (áttörés nélküli) kerítés a kertvárosias utcakép biztosítása miatt nem építhető. Élőzöld sövénykerítés az utcai kerítésnél is telepíthető. 46. (1) Az épület fő tömegét 35-45º közötti tetőhéjalással kell kialakítani. (2) A lakóépületek számát a beépítettségi mérték, az építési hely valamint az építési helyen belüli épületek közötti távolság figyelembevétele határozza meg. (3) Az övezeten belül mind egyedi, mind tömbtelek (lakópark) kialakítható. Falusias lakóterületek (Lf) 47. (1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt falusias lakóterület gazdasági funkciókat is betöltő, falusias karakterű, 6,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) Az övezetben legalább részleges közművesítettséget kell biztosítani. (3) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók: a lakóépületben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület kézműipari építmény helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület sportépítmény termelő kertészeti építmények (4) A falusias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el: üzemanyagtöltő állomás (5) Az épület fő tömegét hosszanti, oldalhatárral párhuzamos tetőgerinccel, közötti tető-héjalással kell kialakítani. Lakóterület Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület 48. A lakóterületek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása Alkalmazható Telekre vonatkoztatott Max. Építési övezet Min. Max. Min. Beépítési mód beépítettsé jele telekterület ép. mag. zöldfelület g Közműve sítés mértéke m 2 % m % T/H/R Lk/O ,0 Oldalhatáron álló ,0 20 Teljes Lk/Sz.K.K.10,5 Szabadonálló Kialakult Kialakult 10,5 20 Teljes Lk/Sz.K.K.12,5 Szabadonálló Kialakult Kialakult 12,5 20 Teljes Lke/Cs ,0 Csoportos ,0 50 Teljes Lke/Ikr ,5 Ikres ,5 50 Teljes Lke/Ikr ,0 Ikres ,0 50 Teljes Lke/O ,5 Oldalhatáron álló ,5 50 Teljes Lke/O ,5 Oldalhatáron álló ,5 50 Teljes Lke/O ,0 Oldalhatáron álló ,0 50 Teljes Lke/O ,5 Oldalhatáron álló ,5 50 Teljes Lke/Sz ,5 Szabadonálló ,5 50 Teljes Lke/O ,0 Oldalhatáron álló ,0 50 Teljes Falusias Lf/O ,5 Oldalhatáron álló ,5 40 Teljes Lakóterület Lf/O ,5 Oldalhatáron álló ,5 40 Teljes 20

21 Lf/O ,5 Oldalhatáron álló ,5 40 Teljes Lf/O ,5 Oldalhatáron álló ,5 40 Teljes Lf/O ,5 Oldalhatáron álló ,5 40 Teljes Vegyes területek 49. (1) A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál. (2) Az övezetben teljes közművesítettséget kell biztosítani. Településközponti vegyes területek (Vt) 50. (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A településközponti vegyes területen elhelyezhető: a) lakóépület, b) igazgatási épület, c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, d) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, f) sportépítmény, g) parkolóház. (3) A településközpont vegyes területen kivételesen sem helyezhető el: a) zavaró hatású, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, b) termelő kertészeti építmény, c) üzemanyagtöltő állomás. d) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. A vegyes területek övezeteinek telkekre vonatkozó összefoglaló szabályozása 51. (1) A településközponti vegyes területek szabályozásának irányelvei a következők: A településközponti vegyes területeken kialakított új épületek maximális építménymagassága 6,0m. Az övezetben kialakított nagytelkes intézmények szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el. A lakóépületek közé beépült ill. beékelt intézmények az ott kialakult beépítési móddal helyezhetők el. A tömörebb, kisvárosiasabb beépítés fokozására törekedni kell a hézagosan zártsorú (ill. alkalmas helyen a zártsorú) beépítési mód alkalmazására. A Részletes Szabályozási Terv készítésére kijelölt területen a hely szerepkörének megfelelő zöldterület(ek) kialakítása szükséges. Vegyes terület Településközp onti vegyes terület Építési övezet jele Alkalmazható Beépítési mód Min. telekterület Max. beépítettség Telekre vonatkoztatott Max. ép. mag. Min. zöldfelület Közművesíté s mértéke m 2 % m % T/H/R Vt/O ,5 Oldalhatáron álló ,5 10 Teljes Vt/O ,5 Oldalhatáron álló ,5 10 Teljes Vt/O ,0 Oldalhatáron álló ,0 20 Teljes Vt/O ,0 Oldalhatáron álló ,0 10 Teljes Vt/Sz ,0 Szabadonálló ,0 20 Teljes Vt/Sz ,5 Szabadonálló ,5 20 Teljes 21