LŐRINCI VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Átírás

1 LŐRINCI VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE II. KÖTET LŐRINCI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 25/2004. (IV.29.) számú önkormányzati RENDELETTEL jóváhagyott A és SZABÁLYOZÁSI TERVE M-TEAMPANNON KFT április

2 TARTALOMJEGYZÉK I. KÖTET: TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ELŐSZÓ A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVHEZ Településszerkezeti terv 1. Településszerkezet 2. Tájszerkezet 3. A területfelhasználás rendszere 3.1. Beépítésre szánt területek 3.2. Beépítésre nem szánt területek 4. Táji és természeti értékek védelme 5. Környezetvédelem 6. Értékvédelem Településszerkezeti Terv, M=1: II. KÖTET: ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV... 2 Külterületszabályozási Terv SZT-1, M=1: Belterületszabályozási Terv SZT-2, M=1:2000 III. KÖTET: ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1. Településszerkezet 2. Lőrinci egyedi szabályozási elemei 3. Tájrendezési javaslat 4. Az épített örökség védelme 5. Környezetalakítási javaslat 6. Közlekedésfejlesztési javaslat 7. Közműfejlesztési javaslat MELLÉKLETEK Az államigazgatási véleményezési eljárásban részt vevő szervek véleményei és összefoglaló táblázatuk, Tervezői válaszok, Jegyzőkönyv, Emlékeztető, Főépítészi Állásfoglalás, Záróvélemény Vízügyi szakvélemény IV. KÖTET: ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY M-TEAMPANNON

3 Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2004. (IV.29.) számú önkormányzati RENDELETE a Helyi Építési Szabályzatról Lőrinci Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított évi LXV. törvény 8. (1) bekezdés szerinti feladatkörben, az évi LXV. törvény 16. (1) bekezdés szerinti jogkörben, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 7. (3) bekezdés szerinti hatáskörben a következő rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályzat hatálya és alkalmazása 1. /1/ E rendelet - a Helyi Építési Szabályzatról (továbbiakban: HÉSZ) - hatálya Lőrinci közigazgatási területén a rendelet mellékletét képező Szabályozási Tervek (továbbiakban: SZT) által szabályozott területekre terjed ki. /2/ Az /1/ bekezdésben lehatárolt területen területet felhasználni, telket alakítani, építménytépítményrészt építeni, alakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, rendeltetést megváltoztatni és ezekre engedélyt adni csak a Szabályozási Tervekben és jelen szabályozási előírások rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad. A fentiekben nem szabályozott kérdésekben az országos érvényű rendelkezések, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) és az egyéb általános érvényű rendelkezések előírásait együttesen kell alkalmazni. /3/ A Helyi Építési Szabályzat csak a mellékelt M=1: méretarányú külterületi (SZT-1) és a M=1:2000 méretarányú belterületi (SZT-3) Szabályozási Tervvel, illetve az 1. sz. melléklettel és a 2. sz. melléklettel együtt érvényes, 1 valamint az M=1:2000 méretarányú belterületi (SZT-5) szabályozási tervvel. 2 Szabályozási elemek 2. /1/ A szabályozási terveken (SZT) kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani: a) a szabályozási vonalat és a szabályozási szélességet, b) az építési övezeti, övezeti besorolást, az övezeti határt, c) az építési övezet, az övezet kötelező paramétereit: a beépítési módot, a beépítési %-ot, az építménymagasságot és a telekterületet, d) az építési sávot, e) az építési vonalat, f) az egyedi karakterű védett terület határát, g) sajátos jogintézmények területi lehatárolását, h) a beültetési kötelezettséggel terhelt terület határát, i) a feltétel teljesítéséhez kötött építési tilalom határát, j) a kötelező fásítást, 1 A rendelet 1. -ának (3) bekezdését kiegészítette a 23/2005. (XII.15.) önk. rendelet. Hatályos tól. 2 A R. 1. (3) bekezdését kiegészítette a 22/2006. (XI.23.) önk. rendelet 2. -a. Hatályos től

4 k) 3 építési helyet és határát, l) eltérésekkel szabályozott építési vonal, m) új épület építési engedélyének feltételeként bontandó építmény,-rész, n) bontás esetén vissza nem építhető épület,-rész o) 4 nem beépíthető terület p) zöldfelületként fenntartandó nem beépíthető terület /2/ Az /1/ bekezdésben nem említett szabályozási elemek a további tervezési és építési tevékenység során irányadóként veendők figyelembe. /3/ A kötelező erejű elemeket megváltoztatni csak az SZT és a HÉSZ együttes felülvizsgálatával és szükséges módosításával, illetve, ha az Étv. szerint a szerkezeti terv módosítása szükséges, akkor a szerkezeti terv módosításával lehet. /4/ Az Önkormányzat a belterületi határt csak a Szabályozási terven jelölt mértékben állapíthatja meg. A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló sajátos jogintézmények 3. /1/ A település területének rendezése során a következő sajátos jogintézmények alkalmazandók: a/ helyi közút céljára történő lejegyzés (részletesen lásd az 1. sz. mellékletben) b/ beültetési kötelezettség (a SZT-2. tervlapon jelölt területeken) c/ útépítési és közművesítési hozzájárulás d/ kisajátítás /2/ Közút céljára történő lejegyzés: Lőrinci Önkormányzata a Szabályozási Tervben kijelölt új közutak létesítése, egyes meglévő közutak előírásoknak megfelelő bővítése, szabályozása céljából a szükséges telkekettelekrészeket kiszolgáló,lakó- és gyűjtőút céljára történő lejegyzéssel veszi igénybe. /3/ 5 Beültetési kötelezettség terheli a SZT-1. és az SZT-5 tervlapon jelölt területeket, melyeken fasorok, többszintes növényzet telepítendő. A beültetési kötelezettségnek 5 éven belül vagy a használatbavételi engedély kiadását megelőzően kell eleget tenni. Feltétel teljesítéséhez kötött építési tilalom 4. /1/ A szabályozási terveken FÉT jellel lehatárolt területek feltétel teljesítéséhez kötött építési tilalom alá tartoznak. /2/ A szabályozási terveken ekként lehatárolt területek építési telkeire, jelen rendelet elfogadásával az Önkormányzat építési tilalmat rendel el. A létesülő közterületekre a tilalom nem terjed ki. /3/ A tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. /4/ Az építési tilalom megszüntetésének feltétele a szabályozási terveken lehatárolt területeken: a/ a B.V.c. t.o, K.VIII., B.VI.d. t.o. kategóriájú szabvány szerinti út kiépítettsége és jogerős használatbavételi engedélyének megléte b/ A fásítás megléte előnevelt tájban honos fákkal, kertészeti terv alapján. 3 A rendelet 2. -ának (1) bekezdését kiegészítette k/ l/ m/ n/ pontokkal a 23/2005. (XII.15.) önk. rendelet. Hatályos tól. 4 A R. 2. (1) bekezdését kiegészítette o/ p/ pontokkal a 22/2006.(XI.23.) önk. rendelet 3. -a. Hatályos től. 5 A R. 3. (3) bekezdését módosította a 22/2006.(XI.23.) önk. rendelet 4. -a. Hatályos től

5 c/ A közművesítettség övezetben előírt mértéke és a kiépített közművek jogerős használatbavételi engedélyének megléte. /5/ Az /1/ bekezdésbeli területen lévő ingatlan tulajdonosa a tulajdonát képező ingatlant kiszolgáló, önkormányzat által létesített közműhálózat fejlesztéséhez pénzbeli fizetéssel (a továbbiakban: önkéntes közművesítési hozzájárulás) hozzájárul. /6/ Ha a tulajdonos a tulajdonát képező ingatlant kiszolgáló, önkormányzat által létesített közműhálózat fejlesztéséhez pénzbeli befizetéssel nem járul hozzá, az annak megfelelő összeg megfizetésére kell kötelezni (a továbbiakban: közművesítési hozzájárulás). Telekalakítás 5. /1/ Új építési telkek minimális telekszélessége: a/ oldalhatáron álló beépítés esetén: 16,0 m b/ szabadon álló beépítés esetén: 20,0 m c/ sorházas és zártsorú beépítés esetén: 7,0 m d/ hézagosan zártsorú beépítés esetén: 10,0 m /2/ Telekterület 10%-kal csökkenthető meglévő telkek telekmegosztásánál és közút szabályozásakor. /3/ Beépítésre szánt területen zártsorú beépítés esetén 6,0, egyéb beépítés esetén 10,0 m-nél keskenyebb meglévő telken épület nem helyezhető el. /4/ A beépítésre szánt területek építési övezeteiben az előírt legkisebb telekméretnél kisebb telkek is kialakíthatók a több telek ellátását biztosító közműépítmények elhelyezése érdekében. (pl: szennyvízátemelő, transzformátorház, vízgépház stb.) /5/ A beépítésre szánt területeken az építési paraméterek egyedi meghatározásakor a K kialakult állapot -tal jelölt előírások esetében: a/ a környező azonos területfelhasználású területek telkeinek és épületeinek elhelyezését, kialakítását, műszaki jellemzőit kell figyelembe venni. b/ ha a jel a meglévő, legkisebb telekméretre vonatkozik, akkor az a telek tovább nem osztható. /6/ 6 Az Egyedi Karakterű Védett területen telekhatár korrekció csak ott engedélyezhető, ahol az a tömb kialakult telekszerkezetét jelentősen nem befolyásolja, a telek és a szomszédos telkek kontúrját javítja és legfeljebb a telek területének 15 %-át érinti, vagy a korrekció az SZT-n megadott irányadó telekhatár megszüntetés illetve irányadó telekhatár szerint történik. /7/ 7 Nem beépíthető területként szabályozott telekrész nem osztható meg. /8/ 8 A 8/2008.(IV.29.) számú rendelettel módosított szabályozási tervek szerint kijelölt új építési övezet csak akkor alakítható ki, illetve az építési övezet területére használatbavételi engedély akkor adható ki, ha a beépítésre szánt terület kialakításával egyidejűleg illetve a használatbavételi engedéllyel egyidejűleg a külön jogszabály szerint számított biológiai aktivitásérték legalább szinten tartása a tulajdonos által megtörtént. Építés engedélyezése 6. /1/ Építési engedély csak kialakított építési telekre adható ki. Kialakítottnak tekinthető egy telek, ha a HÉSZ-ben és a Szabályozási Tervben előírt rendezési eljárást (szabályozás, telekmegosztás, egyesítés, közterület céljára való területlejegyzés, kerítésáthelyezés, épületbontás stb.) maradéktalanul végrehajtották. 6 A R. 5. (6) bekezdését módosította a 22/2006.(XI.23.) önk. rendelet 5. (1)-e. Hatályos től. 7 A R. 5. (7) bekezdéssel egészítette ki a 22/2006.(XI.23.) önk. rendelet 5. (2)-e. Hatályos től. 8 A R. 5. (8) bekezdéssel egészítette ki a 8/2008.(IV.29.) önk. rendelet 1. -a. Hatályos től

6 /2/ Az egyes területfelhasználási egységekben akkor telepíthetők a kivételesen elhelyezhető funkciók épületei, ha azok az övezeti előírásoknak, a környezetvédelmi előírásoknak, továbbá a rendeltetés szerinti külön hatósági előírásoknak megfelelnek, valamint ha a használatukból eredő sajátos hatások (forgalom, zaj, anyagszállítás, emisszió) nem korlátozzák a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát. /3/ A beültetési kötelezettséggel érintett telkeknél az építési engedélynek tartalmaznia kell a növénytelepítésre vonatkozó növényelhelyezési helyszínrajzot. /4/ Új épületre használatbavételi engedély akkor adható ki, ha a telket magában foglaló építési övezetre kötelezően előírt zöldfelületi arány és a többszintű növényzet telepítése megtörtént (gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint). /5/ Beépítésre szánt területen építési engedély, ha az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek, csak teljes közművesítettség esetén adható ki. /6/ A régészeti örökség védelme érdekében a területen bármilyen felszínről végzett, földmunkával járó építkezés, beruházás esetén a vonatkozó előírások szerint kell eljárni, szükség esetén az illetékes hatóság régészeti szakfelügyeletét kell biztosítani. Általános építményelhelyezési előírások 7. /1/ Azokon a területeken, ahol az építés feltételei (terület-előkészítés, vízrendezés, előközművesítés stb. hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély csak a HÉSZ és SZT szerint szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően adható ki. /2/ Amennyiben a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre vonatkozó előírások másként nem rendelkeznek, az OTÉK 32. szerinti építmények, valamennyi építési övezetben elhelyezhetők. Egyéb építményre/építményelhelyezésre vonatkozó előírások 8. /1/ Az oldalhatáron álló beépítés esetén az épületeket a telekhatáron vagy attól max. 1,0 m-ig kell elhelyezni. /2/ Az épületek elő-, oldal- és hátsókertjeinek minimális méretei, ahol a SZT-ken és HÉSZ-ben más előírás nem szerepel: a/ a legkisebb előkert: 5,0 m, vagy a kialakult állapotnak megfelelő, b/ a legkisebb oldalkert szabadonálló beépítés esetén: a szabályozott építménymagasság fele. c/ a legkisebb hátsó kert: szabályozott építménymagasság, de min. 6,0 m. /3/ Az 5,0 m-es vagy annál nagyobb előkertben és a 6,0 m-es vagy annál nagyobb oldalkertben: a/ kerti építmény (fogalommeghatározást lásd a mellékletben) b/ a terepszintnél 0,5 m-nél nem magasabbra kiemelkedő, lefedés nélküli terasz, c/ közműbecsatlakozás építménye, d/ terepszint alatti háztartási tüzelőanyag tároló, e/ kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el. f/ zárt szennyvízakna /4/ Az 5,0 m-nél kisebb előkertben csak: a/ közműbecsatlakozás építménye, b/ kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el. /5/ Az előkert méretének meghatározásánál kialakult beépítés esetén (az egyedi karakterű védett terület kivételével) egyéb rendelkezés hiányában a területen jellemző méretekhez kell illeszkedni. /6/ Az építési övezeteknél meghatározott legnagyobb építménymagasság egyházi és kegyeleti épületeknél (templom, kápolna) a torony magasságával növelhető

7 /7/ Földfeletti tartályos PB-gáz nyitott színben helyezhető el, közterület felöl növényzettel takarva. /8/ Meglévő épület használati módját az övezetre vonatkozó építési, egészségügyi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások betartása mellett lehet megváltoztatni

8 A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ HELYI RENDELKEZÉSEK Általános építészeti előírások 9. /1/ A város belterületén elhelyezhető és felújításra kerülő építményeket a város építési hagyományainak megfelelő egyszerű tömegformálással, kiegyensúlyozott színezéssel, illeszkedő megjelenéssel és a környezetükkel összhangban kell kialakítani. (lásd még a 14. előírásait). /2/ Lőrinci belterületén és a szabályozási tervben belterületbe vonásra kijelölt, továbbá a korlátozott funkciójú mezőgazdasági területeken további hír- és távközlési torony elhelyezése tilos. /3/ A település területén többszintes tetőterű épület nem alakítható ki, meglévő épületen lévő egyszintes tetőtér vagy lapos tető többszintes tetőtérré történő átalakítása nem engedélyezhető. /4/ Pinceszint a fő rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, a földszinti beépítés kontúrvonalán belül építhető. /5/ Terepszint alatti építmények nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik kivételével ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik, csak az épületek alatt helyezhetők el. Különálló szint alatti létesítmények (pl: zárt szennyvíz akna) csak abban az övezetben létesíthetők, ahol erre az övezeti előírások külön lehetőséget adnak. /6/ A homlokzatfelújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie, részbeni felújítások, festések kiegészítését akkor is elő kell írni, ha a homlokzatfelújítás egyébként nem lenne engedélyköteles. /7/ Ahol jelen rendelet övezeti előírásai másként nem rendelkeznek, ott kerítésként maximum 1,80 m magas, áttört kivitelű kerítés építhető maximum 40 cm magas tömör lábazattal. Az anyag használat és színezés az egységes településképhez illeszkedő legyen. /8/ 9 Lőrinci közigazgatási területén mobil árusító, vendéglátóhely elhelyezése és működtetése közterületen kizárólag rendezvény idején, az arra kijelölt területen, egyéb rendeletben szabályozott módon, engedély alapján lehetséges. /9/ Közterületen új árusító, vendéglátó építmény csak az autóbusz-átszállóhely területén, az ott kijelölt építési helyen, az autóbusz-átszállóhely építményeivel együtt tervezve, egységes építészeti kialakítással helyezhető el. Járművek elhelyezése 10. /1/ Lőrinci területén minden 10 férőhelyet elérő parkolót szilárd burkolattal kell kiépíteni. A szilárd burkolatú parkolók felszíni csapadékvíz-elvezetéséhez hordalék- és olajfogó beépítése szükséges. /2/ Lőrinci területén a járművek várakozására szolgáló legalább 5 férőhelyes parkoló csak fásítva alakítható ki: 3 parkolóhelyenként min.1 db lombos fa ültetendő. /3/ Új épület építése, épület rendeltetésmódjának megváltoztatása, vagy meglévő épület, új, önálló egységgel való bővítése esetén az előírt mennyiségű gépjármű tárolását telken belül kell megoldani. /4/ Lőrinci meglévő, közcélokat szolgáló intézményei (Polgármesteri Hivatal, Közösségi Ház, templom, orvosi rendelő, iskolák, könyvtár, nyugdíjas klub, tájház, temető stb.) esetében a létesítmény telkéhez kapcsolódó közterületek a szükséges parkolók elhelyezésére igénybe vehetők. A parkolók kialakítása a 15/2000. (XI.16.) KöViM rendelet alapján a 12. /2/ bek. szerinti terv figyelembe vételével engedélyezhető. 9 A R. 9. (8)-(9) bekezdéssel egészül ki a 22/2006.(XI.23.) önk. rendelet 6. -a alapján. Hatályos től

9 Reklám, hirdetőtábla 11. /1/ Lőrinci külterületén csak a SZT-1-en meghatározott helyen helyezhető el reklámtorony, óriásplakát és hirdető-reklámépítmény. /2/ A 21. sz. főút mentén hirdetés, reklám, cégér az SZT-1 és SZT-2 terveken meghatározott három helyen összevontan, úgynevezett reklámtornyon helyezhető el. A torony legfeljebb 15,0 m magas lehet, és áttört szerkezettel kell kialakítani. A tornyok terveit a Területi Főépítészeti zsűrivel véleményeztetni kell. /3/ Lőrinci teljes belterületén az 1 m² méretet meghaladó cégér(ek), reklám- és hirdetőtábla(k) kihelyezése csak hatósági engedély alapján lehetséges. Kivételt képeznek ez alól a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátok az arra állandósított vagy meghatározott időre kihelyezett engedélyezett hirdetőberendezésen (mozi, múzeum, közösségi ház stb.), valamint a választási kampánnyal kapcsolatos hirdetmények, az azokra vonatkozó külön rendelkezés szerint. /4/ A hatósági engedély iránti kérelemhez csatolni kell: a/ a környezetet bemutató helyszíni fotót, b/ a tervezett reklám illetve hirdetőtábla, cégér kialakítását, elhelyezését bemutató látványtervet, c/ a hirdetőtábla, cégér vagy reklám műszaki paramétereit tartalmazó leírást, d/ hivatalos helyszínrajzot, e/ a tulajdonos hozzájárulását. /5/ Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell megtervezni, engedélyeztetni és kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve, csak engedély alapján helyezhető el. /6/ Világító reklám csak az üzletportálokkal együtt tervezetten helyezhető el. /7/ Megmaradó utcai tűzfalon nagyméretű vagy festett reklámok nem helyezhetők el. /8/ Lőrinci területén az épületek tetőzetén hirdetési berendezések, fényreklámok nem helyezhetők el. /9/ Lőrinci területén az SZT-ken és a HÉSZ-ben meghatározott helyeken kívül A0-s méretet meghaladó óriásplakát csak az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken, az építés időtartamáig helyezhető el. /10/ 10 Lőrinci közterületein mobil reklámhordozó nem helyezhető el. Zöldfelületek kialakítása 12. /1/ Az építési telkek övezeti szabályozásban előírt legkisebb zöldfelületi arány szerint kialakított zöldfelületét többszintes növényállománnyal kell kialakítani és a zöldfelület minden 150 m 2 -ére legalább egy lombos fát kell telepíteni. /2/ Az építési engedélyezési kérelemnek tartalmaznia kell: a/ a különleges területek beépítése során kertépítészeti tervet b/ településközponti vegyes területeken növényelhelyezési helyszínrajzot Lásd még 6. /3/ bekezdést. /3/ Cserjét vagy fát az ingatlanok határától mért következő legkisebb távolságok megtartásával lehet ültetni, beépítésre szánt terület esetén: a/ 3,0 m-nél magasabbra nem növő cserje (élősövény) esetében 0,8 m, b/ 3,0 m-nél magasabbra növő cserje, gyümölcs- és egyéb fa esetén 2,0 m. 10 A R. 11. (10) bekezdéssel egészítette ki a 22/2006.(XI.23.) önk. rendelet 7. -a. Hatályos től

10 /4/ Beültetési kötelezettséggel jelölt területeken legalább egy sor fa és egy sor cserje telepítendő. A fákat legalább 8,0 m-ként kell telepíteni. /5/ Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani. /6/ Fasor telepítésénél nem engedélyezhető a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű és termésű fafajok (pl. nyárak) telepítése. A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fafajokat. /7/ Gyümölcsfák utcai fasorként csak a kis forgalmú lakóutcákban ültethetők. /8/ Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges. /9/ 11 Zöldfelületként fenntartandó nem beépíthető területen legalább egy szintes növényzetet kell fenntartani, ami lehet gyep, veteményes, vagy bármely talajtakaró növény. Közterületek, közterek kialakítása 13. /1/ Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építményeket és köztárgyakat valamint közterületi felszereléseket úgy kell elhelyezni, hogy azok a gyalogos és járműközlekedést nem akadályozhatják. /2/ Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhető el, ha közlekedésre és a közterületre vonatkozó más jogszabályok teljesülnek. /3/ Közterületen új pavilon, árusító fülke nem helyezhető el, a meglévők térben nem bővíthetők, kivéve a piac területét. /4/ Önálló építmények, köztárgyak (óra, zászlórúd, szobor, szökőkút stb.) csak építési hatósági engedély alapján közterület-építési és kertépítészeti terv alapján helyezhetõk el. /5/ A hatósági engedély iránti kérelemhez csatolni kell: a/ környezetet is bemutató helyszíni fotót, b/ hivatalos helyszínrajzot, c/ tulajdonos hozzájárulását, d/ a tervezett építmény, köztárgy műszaki terveit, e/ látványtervet. /6/ A közterület-építési és kertépítészeti tervnek a helyszínrajzi kialakítást, az elrendezést, a terület kertészeti kialakítását, a magassági méreteket, a keresztmetszeteket, a városképi megjelenést, a berendezések, az utcabútorzat, a burkolatok,, a közműhálózatok, a köz és díszvilágítás, a műtárgynak nem minősülő építmények, a parkolók elhelyezését és műszaki megoldását, összehangoltan kell tartalmaznia. /7/ A közterület-építési és kertépítészeti tervet az Önkormányzati tervtanáccsal véleményezni kell. /8/ A közterületek átépítése során felhagyott közműveket és felépítményeket el kell bontani. Építészeti örökség helyi védelme 14. /1/ A helyi építészeti örökség védelmét az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló FVM 66/1999.(VIII.13.) rendelete alapján Lőrinci Város Önkormányzata külön önkormányzati rendeletben szabályozza. /2/ A helyi védelem az épített örökség elemeire és azok együttesére vonatkozik. A helyi védelem helyi területi védelemben és helyi egyedi védelemben valósul meg. A védett és helyi védelemre javasolt épületeket az 1. és 2. sz. függelék tartalmazza. 11 A R. 12. (9) bekezdéssel egészítette ki a 22/2006.(XI.23.) önk. rendelet 8. -a. Hatályos től

11 /3/ Területi védelem az Egyedi Karakterű Védett Területekre (továbbiakban: EK) terjed ki. /4/ 12 Az EK területek határa: a/ Árpád utca Rákóczi u. Kossuth u. vasút Öregtemető kiskastély, új könyvtár telke a régi kultúrházig bezárólag; b/ a Nefelejcs utca mentén a hrsz. 13/3, 13/4 (óvoda), 13/5 és a hrsz telkek alkotta együttese c/ a Cukorgyári lakótelep területe: 2, 3/1, 3/2, 3/3 telkek az SZT-5 szerint. /5/ Az EK területek szerkezetének, utcahálózatának, utcaképének, a telkek utcai határvonalának, a telekosztásnak, a beépítési módoknak és paramétereiknek jelentős megváltoztatását célzó vagy eredményező tevékenység nem engedélyezhető. /6/ Az EK területeken fő rendeltetésű épületként csak magastetős épület létesíthető minimálisan 30,maximálisan 45 o tetőhajlásszöggel. /7/ A védett EK területen tetőhéjazatként nem alkalmazhatóak az alábbi építőanyagok: hullámpala, műanyag hullámlemez, bitumenes zsindelyfedés, ipari fémlemezfedés, műpala. /8/ A védett EK területén utcai garázslejáró és főépületben utcai garázs nem létesíthető. /9/ Az Erőmű-lakótelep védett területén belül semmmiféle melléképület, melléképítmény nem helyezhető el. A lakótelepet egy együttesként lehet bekeríteni 9. /7/ bekezdés szerint. /10/ Hézagosan zártsorú beépítésnél az egymáshoz csatlakozó épületek közötti távolság minimum 3,0 maximum 6,0 m lehet, az épületek építménymagassága között legfeljebb 1,5 m, a tető hajlásszöge között legfeljebb 5 eltérés lehet. /11/ Védett EK területén a nem engedélyköteles közterületről látható homlokzatfelújítások bejelentési kötelezettség alá esnek. /12/ A helyi védelem nyilvántartását, a védetté nyilvánítást és annak törlését, valamint a védelemmel járó támogatás lehetőségét az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza. Helyi védelem csak az országos műemlékvédelmi listára történő felvételig tartható fenn. /13/ A helyi védettségű épületeken bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység bővítés, átépítés (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró-csere, tető felújítás, tetőtér beépítés.) csak részletes értékvizsgálatokon alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges. Régészeti terület, műemléki környezet 15. /1/ Lőrinci területén nyilvántartott SZT-1. tervlapon jelölt és a 3.sz függelék szerinti régészeti lelőhely területén és régészeti terület határán belül az építési engedélyezési eljárások során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el. /2/ A régészeti terület határa által jelölt területen (régészeti terület és védőövezet) bármilyen földmunka során régészeti emlék, lelet kerül elő akkor a Kulturális Örökségvédelemről szóló évi LXIV. Tv a szerint kell eljárni. /3/ Az 1. számú függelékben felsorolt Műemléki környezetben csak tájhonos növényzet telepíthető. /4/ 13 Az SZT-4 tervlapon jelölt épületek (Zsófia malom, központi épület és régi siló) műemléki védelemre javasoltak. A műemléki védelmi eljárás befejeződéséig az épületek helyi védelem alatt állnak. /5/ A selypi malom telkét és a selypi művelődési ház telkét magába foglaló SZT-5 szerint javasolt műemléki környezetére a műemléki védelmi eljárás lezárulásáig a helyi Egyedi Karakterű Védett Területekre vonatkozó szabályok érvényesek. /6/ 14 A régészeti érdekű területen építési engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött építési munkához kapcsolódó földmunkák csak régészeti megfigyelés mellett végezhetők. A beruházónak a 12 A R. 14. /4/ bekezdését módosította a 22/2006.(XI.23.) önk. rendelet 9. -a. Hatályos től. 13 A R. 15. /4/-/5/ bekezdéssel egészítette ki a 22/2006.(XI.23.) önk. rendelet 10. -a. Hatályos től

12 régészeti megfigyelés érdekében a munkálatok megkezdése előtt 8 munkanappal fel kell vennie a kapcsolatot a régészeti szakfeladatok elvégzésére jogosult szervezettel. Táji és természeti értékek védelme 16. /1/ Helyi jelentőségű természetvédelmi területen építmények elhelyezése jelen rendelet alapján az önkormányzat természetvédelmi rendeletével összhangban történhet. /2/ Közterületen, és helyi védelemre javasolt intézménykert területén fák kivágása, csonkolása akkor engedélyezhető, ha a) a fa egészségi állapota, b) balesetelhárítás, c) vagy közegészségügyi szempontok, feltétlenül szükségessé teszik. /3/ Adótorony, távközlési magasépítmény csak általános mezőgazdasági területen létesíthető a belterülettől, meglévő és tervezett beépítésre szánt területektől legalább 200 m védőtávolság biztosításával. /4/ Az érintett ingatlanok tulajdonosainak kell biztosítani az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék és vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelmét. Környezetvédelem 17. /1/ A település igazgatási területén kizárólag olyan létesítmények, építhetők, üzemeltethetők, illetve olyan tevékenységek folytathatók, amelyek légszennyezőanyag-kibocsátása a környezetvédelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértékeket nem haladja meg. Diffúz légszennyezést okozó tevékenység és anyagtárolás csak zárt térben engedélyezhető. 21/2001. (II.14) Korm rend; 14/2001. (V.9.) KÖM-EüM-FVM rendelet /2/ Az ETERCEM telkének (az azbesztcement felhasználás megszűnéséig) és az erőmű épületének 500,0 m széles, üzemanyagtöltő állomás 50,0 m széles védőövezetén belül új lakóépület, oktatási, egészségügyi vagy üdülési célú létesítmény nem alakítható ki. /3/ A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor működtethető, vagy építhető, illetve ilyen tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében zajterhelési határértékeket nem haladja meg. /4/ Zajvédelmi szempontból érzékeny területek: a) különleges terület - temető b) zöldterületek, c) üdülőterület, d) védett természeti területek, e) egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdők területe, f) iskola, óvoda területe. Zajvédelmi szempontból érzékeny területen az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységtől származó zajterhelés nem lehet több nappal 45 db; éjszaka 35 db határértéknél. (A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet első sora alapján.) /5/ Kisvárosias, kertvárosias és falusias lakóterületen üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységekből származó zajterhelés nem lehet több nappal 50 db; éjszaka 40 db határértéknél. 14 A R. 15. (6) bekezdéssel egészítette ki a 9/2012.(II.15.) önk. rendelet 2. -a. Hatályos tól

13 (A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet második sora alapján.) /6/ Vegyes területen és kertes mezőgazdasági területen üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységekből származó zajterhelés nem lehet több nappal 55 db; éjszaka 45 db határértéknél. (A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet harmadik sora alapján.) /7/ Zajvédelmi szempontból nem érzékenyek a gazdasági terület és az általános mezőgazdasági terület övezetei, ahol a mezőgazdasági tevékenységből származó üzemi eredetű zajterhelés az övezet területén létesített lakóépületek homlokzatánál nem lehet több nappal 60 db; éjszaka 50 db határértéknél. (A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet negyedik sora alapján.) /8/ A település teljes területén állattartás az Önkormányzat állattartási rendelete és jelen előírások együttes betartásával lehetséges. /9/ Lakóterületen állattartó építmények élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá bölcsőde, óvoda, iskola, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától 50 méter védőtávolságon belül nem építhetők. /10/ Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzemek területén összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározott mértékben az üzem területén megtörtént. /11/ Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni. /12/ A vízfolyások medrének felső rézsűélétől m védőtávolságon belül épületet kialakítani nem lehet. /13/ A közcsatornával ellátatlan belterületen, illetve külterületen keletkező szennyvizek csak zárt, szivárgásmentes gyűjtőben helyezhetők el. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni. /14/ Talajmozgatással járó tevékenység során, továbbá a beépítendő területeken a termőréteg védelmét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani kell. Feltöltés csak szennyeződésmentes talajjal történhet. /15/ A nem veszélyes ipari hulladék elhelyezéséről vagy feldolgozásáról az üzemeltetőnek kell gondoskodnia. /16/ A város igazgatási területén dögkút, dögtemető nem létesíthető. Dögkonténer a belterület határától legalább 500,0 m védőtávolság biztosításával létesíthető. /17/ Veszélyes hulladék átmeneti tárolása a vonatkozó jogszabályok szerint a talaj, talajvíz szennyezése nélkül, zárt térben történhet. /18/ A keletkező kommunális szilárd hulladék szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell. Kommunális szilárd hulladék csak zárt térben, vagy zárt gyűjtőedényben tárolható. /19/ Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely, kommunális hulladéklerakó telep, hígtrágyás technológiájú állattartótelep a település igazgatási területén nem létesíthető. /20/ A 21-es főút külterületi szakasza mentén mezőgazdasági területen a tengelytől számított 100,0 m, egyéb országos közút tengelyétől számított 50,0 m-es védőtávolságon belül lakóépület nem létesíthető. /21/ A szennyvíztisztító teleptől 150 m, a Lőrinci Pernyehányó és Veszélyes Hulladékkezelő Teleptől 1000 m védőtávolságon belül lakóépület, kereskedelmi élelmiszertároló, élelmiszerfeldolgozó létesítmény továbbá állattartó épület nem alakítható ki. /22/ Temető 100 m védőtávolságán belül, lakóépület, állattartó építmény nem építhető, továbbá kegyeletsértő tevékenység, zajos, bűzös tevékenység nem folytatható, vendéglátó, sportolási, szórakoztató célú létesítmény nem alakítható ki. /23/ A Lőrinci Térségi Vízmű sérülékeny vízbázisának hidrogeológiai védőterületén az ivóvíz minőségét veszélyeztető létesítmény nem alakítható ki. Építmények elhelyezése csak az illetékes vízügyi igazgatóság szakhatósági véleményének figyelembe vételével történhet

14

15 II. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁS BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 18. /1/ 15 Lőrinci területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók: Területfelhasználási egységek Általános használat Sajátos használat szerint szerint Megnevezés Jel Lakóterületek Kisvárosias lakóterület Lk Kertvárosias lakóterület Lke Falusias lakóterület Lf Vegyes területek Településközpont vegyes terület Vt Gazdasági területek: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Gksz Ipari gazdasági terület Gip Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület Gm Üdülőterületek Hétvégiházas üdülőterület Üh Különleges területek Sportterület Ksp Strand területe Kst Temető területe Kt Oktatási központ Ko Hulladékkezelő-telep Kh Sorgarázsok területe Kg Szennyvíztisztító-telep Kszv Bányaterület Kb LAKÓTERÜLETEK 19. /1/ A területfelhasználási egység építési telkein üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el. /2/ A területfelhasználási egység építési telkein a lakóterületen megengedett épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület az övezeti előírások szerint helyezhető el. /3/ 16 A területfelhasználási egység övezeteiben elhelyezett kereskedelmi célú épület nettó szintterülete az övezeti előírások betartása esetén sem haladhatja meg a 200 m²-t. /4/ Lakóterületen a hátsókert mérete minimálisan a szabályozott építménymagassággal egyező, de legalább 6,0 m. A hátsókert méretét 50,0 m-nél nagyobb mélységű telkek esetén az határozza meg, hogy a telkek szabályozási (utca)vonaltól számítva 55,0 m-nél mélyebben nem építhetők be. A telek többi részét hátsókertként kell figyelembe venni, ahol 5,50 gerincmagasságnál nem magasabb üvegház kivételével építmény nem helyezhető el. 15 A R. 18. /1/ bekezdését módosította a 22/2006.(XI.23.) önk. rendelet 11. -a. Hatályos től. 16 A rendelet 19. (3) bekezdését módosította a 23/2005. (XII.15.) önk. rendelet. Hatályos 2005.XII.23-tól

16 /5/ Új épület elhelyezése esetén a kiszolgáló épület, gépjárműtároló csak a főfunkciójú épületekkel egy tömegben helyezhetők el. Meglévő főfunkciójú épületek esetében legfeljebb egy kiszolgáló funkciójú épület építhető. Amennyiben a telek beépíthetősége 200 m 2 nél nagyobb földszinti beépítést tesz lehetővé, kivételesen egy különálló kiszolgáló funkciójú épület építhető. Kisvárosias lakóterület (Lk) 20. /1/ 17 Kisvárosias lakóterület, sűrű beépítettségű, egy vagy több önálló rendeltetési egységet magában foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgáló a Szabályozási Terven Lk jellel szabályozott területfelhasználási egység. /2/ A kisvárosias lakóterületen az OTÉK 12.. (2) bekezdés szerinti épületek helyezhetők el. /3/ 18 A területfelhasználási egység telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét az övezeti sajátosságok függvényében a következő táblázat szerint kell meghatározni: övezeti jele beépítés módja AZ ÉPÍTÉSI TELEK legnagyobb legkisebb beépítettsége % területe m 2 minimális zöldfelületi aránya % max. szintter. mutató* AZ ÉPÍTMÉNYEK legnagyobb építmény-magassága (m) Lk-1 T (SZ) ,5 7,5 Lk-2 SZ ,5 6,0 Lk-3 Z ,0 6,0 Lk-3 SZ ,5 7,5 Lk-4 Lk-5 19 SZ SZ T - telepszerű, SZ - szabadonálló * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma Z 20 - zársorú /4/ A kisvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el: a/ közműbecsatlakozási műtárgy, b/ hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), c/ kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), d/ kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy) e/ kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakó hely, f/ kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel, g/ kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, h/ szabadonálló és legfeljebb 5,0 m magas szélkerék, zászlótartó oszlop. /5/ Az Lk-1 övezet (Erőmű lakótelep) úszótelkei kizárólag zöld sövénykerítéssel keríthetők körbe. Az épület körül burkolt felület csak gyalogos közlekedés céljára létesíthető. /6/ Az óvoda telke áttört kerítéssel kerítendő körül. /7/ A tömbtelken belül nem helyezhető el kiszolgáló funkciójú épület, építmény ,6 1,2 5,0 7,5 17 A rendelet 20. (1) bekezdését módosította a 23/2005. (XII.15.) önk.rend. Hatályos: 2005.XII.23-tól. 18 A R. 20. /3/ bekezdését kiegészítette a 22/2006.(XI.23.) önk. rendelet 12. (1)-e. Hatályos től. 19 A R. 20. (3) bekezdését kiegészítette Lk-5 sorral a 8/2008.(IV.29.) önk. rendelet 3. -a. Hatályos től. 20 A rend. 20. (3) bek.kiegészül a 23/2005.(XII.15.)önk.rend.alapján.Hatályos:2005.XII.23-tól

17 /8/ Az Lk-2 övezetben kerítés csak áttört formában építhető, utcai kerítés max. 1,60 m magasságig építhető, max. 60 cm tömör lábazaton, áttört formában. /9/ 21 Az SZT-4 területén lévő Lk-1 és Lk-4 övezetekben, a Lőcsei utca-árpád utca sarkán lévő orvosi rendelő telke és a 22/3 hrsz.-ú telek kivételével, a lakásszám nem növelhető, meglévő épületet bővíteni, új építményt kialakítani csak meglévő lakás bővítése, vagy lakást kiszolgáló funkció elhelyezése céljából szabad az építési helyen belül. /10/ Az övezetben építési tevékenység esetén a tömör vasbetonkerítéseket legkésőbb a használatbavételi engedély kiadása előtt el kell bontani és a HÉSZ előírásainak megfelelő kerítést kell építeni. /11/ Építési tevékenység hiányában a tömör vasbetonkerítéseket a közterület felől a helyi klimatikus és tájolási viszonyoknak megfelelő növénnyel kell befuttatni. A futónövényeket e rendelet hatálybalépését követő legfeljebb 1 éven belül el kell ültetni. /12/ A Lőcsei utcában a szabályozási terv e módosításának hatálybalépésekor meglévő 3 emeletes lakóépületen magas tető kialakítása akkor is engedélyezhető, ha a jelenlegi építménymagasság a 9 métert meghaladja, de a meglévő építménymagasság a tetőtér-beépítéssel legfeljebb 0,5 méterrel növelhető meg. Kertvárosias lakóterület (Lke) 21. /1/ 22 Kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő kertes, egy vagy több önálló rendeltetési egységet magában foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgáló a Szabályozási Terven Lke jellel szabályozott területfelhasználási egység /2/ A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13.. szerinti épületek helyezhetők el. /3/ A területfelhasználási egység telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét az övezeti sajátosságok függvényében a következő táblázat és a szabályozási tervek együttes alkalmazásával kell meghatározni: övezeti jele beépítés módja AZ ÉPÍTÉSI TELEK Legnagyobb legkisebb beépítettsége % területe m 2 minimális zöldfelületi aránya % max. szintter. mutató** 0,6 0,6 0,5 AZ ÉPÍTMÉNYEK Legnagyobb építménymagassága (m) 5,0 5,0 4,5 6,0 Lke-1 Lke-1* O O Lke-2 SZ Lke-2* SZ ,5 Lke-3 HZ ,6 4,5 Lke-4 SZ ,5 6,0 O - oldalhatáron álló beépítés, SZ - szabadonálló beépítés HZ - hézagosan zártsorú beépítés * - az SZT-2. tervlapon jelölt tömbökben ** - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma /4/ Az Lke-1 és Lke-3 övezetben új épület építése a kialakult állapothoz igazodva az utcai telekhatárra (az eredeti főépület helyén) ill. a tömbben kialakult előkerttel, a kialakult utcakép jellegének megfelelő oldalhatárra telepítve engedélyezhető. /5/ A kertvárosias lakóterületen a melléképítmények közül: 21 A R. 20. /9/-/12/ bekezdéssel egészítette ki a 22/2006.(XI:23.) önk. rendelet 12. (2)-e. Hatályos től. 22 A rend. 21. (1) bekezdését módosította a 23/2005. (XII.15.) önk. rend. Hatályos: 2005.XII.23-tól

18 a/ közműbecsatlakozási műtárgy, b/ zárt szennyvíz akna c/ hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), d/ kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), e/ kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, f/ kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, épített tűzrakó hely, g/ lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel, h/ háztartási célú kemence, jégverem, zöldségverem, komposztáló, i/ kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, j/ szabadonálló és legfeljebb 5,0 m magas szélkerék, zászlótartó oszlop, helyezhetők el. /6/ Az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épület csak a megengedett beépítési mérték 5 %-át meg nem haladó méretű lehet és a telken önálló épületben is elhelyezhető. /7/ Az építési övezetek területén állattartást szolgáló épületek a meglévő 400 m²-nél kisebb telkeken nem létesíthetők. /8/ 23 Az övezetben elhelyezhető kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó és szálláshely-szolgáltató épület nettó szintterülete az övezeti előírások betartása esetén sem haladhatja meg a 300 m²-t. /9/ A Lke-3 övezetben az előkert nélküli utcavonalra építés a tömbben kialakult állapotnak megfelelően alkalmazandó. /10/ Az Lke-3-as övezet telkeinek utcavonalában max. 1,80 m magasságig tömör kerítés is kialakítható. 23 A rendelet 21. -ának (8) bekezdését módosította a 23/2005. (XII.15.) önk. rendelet. Hatályos 2005.XII.23-tól

19 Falusias lakóterület (Lf) 22. /1/ Falusias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló a Szabályozási Terven (SZT-2) Lf jellel szabályozott, területfelhasználási egység, ahol mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények is elhelyezhetők. /2/ A falusias lakóterületen az OTÉK 14.. /2/ bek.-ben foglaltak szerinti épületek helyezhetők el. /3/ A területfelhasználási egység telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - az övezeti sajátosságok függvényében - a következő táblázat és a szabályozási tervek együttes alkalmazásával kell meghatározni: övezeti Jele beépítés módja AZ ÉPÍTÉSI TELEK Legnagyobb legkisebb beépítettsége % területe m 2 minimális zöldfelületi aránya % max. szintter. mutató* AZ ÉPÍTMÉNYEK legnagyobb építménymagassága (m) Lf-1 Lf-2 O SZ O - oldalhatáron álló beépítés SZ - szabadon álló * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma ,5 0,4 4,5 4,5 /4/ A falusias lakóterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el: a/ közműbecsatlakozási műtárgy, b/ zárt szennyvíz akna c/ hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), d/ kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), e/ kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló f/ műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz, g/ kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, h/ kerti épített tűzrakó hely, i/ kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel, j/ háztartási célú kemence, jégverem, zöldségverem, komposztáló, k/ állatkifutó, l/ kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, m/ szabadonálló és legfeljebb 5,0 m magas szélkerék, zászlótartó oszlop, melyek a kialakult jellegnek megfelelően a fő rendeltetésű épülettel egybeépítve ill. a mellett helyezhetők el. /5/ Az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épület csak a megengedett beépítési mérték 20%-át meg nem haladó mértékű lehet, legnagyobb építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet. /6/ Utcai kerítés max. 1,60 m magasságig építhető, max. 40 cm tömör lábazaton áttört formában

20 VEGYES TERÜLET Településközpont vegyes terület (Vt) 23. /1/ 24 A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és helyi települési szintű, lakófunkciót nem zavaró igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgáló, a Szabályozási Tervlapokon Vt jellel szabályozott területfelhasználási egység. /2/ A településközpont vegyes területen az OTÉK 16. /2/ bek.-ben foglaltak szerinti épületek kivéve üzemanyagtöltő állomás helyezhetők el. /3/ 25 A területfelhasználási egység telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - az övezeti sajátosságok függvényében - a következő táblázat és a szabályozási tervek együttes alkalmazásával kell meghatározni: övezeti jele beépítés módja AZ ÉPÍTÉSI TELEK legnagyobb Legkisebb beépítettsége % területe m 2 minimális zöldfelületi aránya % max.szintter. mutató* AZ ÉPÍTMÉNYEK legnagyobb építménymagassága (m) Vt-1 SZ ,5 7,5 Vt-2 SZ ,2 6,0 Vt-3 SZ ,4 4,5 Vt-4 O ,0 4,5 Vt-5 Z ,5 7,5 Vt-6 SZ/KT ,2 9,0 VT-7 SZ ,6 6,0 SZ - szabadonálló beépítés * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa Z - zártsorú O - oldalhatáron álló KT - kialakult telepszerű /4/ Településközponti vegyes terület telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést. /5/ 26 A területfelhasználási egységben elhelyezett kereskedelmi célú épület bruttó szintterülete a Vt-1 övezet kivételével az övezeti előírások betartása esetén sem haladhatja meg az 1000 m²-t. /6/ A beállt hagyományos telekszerkezetű városrészekben az új épület építése a kialakult állapothoz igazodva az utcai telekhatárra (az eredeti főépület helyén) ill. a tömbben kialakult előkerttel, a kialakult utcakép jellegének megfelelő oldalhatárra telepítve engedélyezhető. /7/ Az övezet telkein a kialakult állapothoz illeszkedően tömör, vagy áttört formában is építhető az utcai kerítés, legfeljebb 1,80 m magasságig, max. 60 cm magas tömör lábazattal kovácsoltvas, acél, drótháló vagy léc anyaghasználattal. (8) 27 A Vt-5 építési övezeteiben új épület építése csak szabályozási tervben kijelölt építési vonalra, 24 A rendelet 23. -ának (1) bekezdése módosul a 22/2006.(XI.23.) önk. rendelet 13. (1)-e alapján. Hatályos től. 25 A rendelet 23. -ának 3) bekezdése kiegészül a 22/2006.(XI.23.) önk. rendelet 13. (2)-e alapján. Hatályos től. 26 A rendelet 23. -ának az (5) bekezdése módosul a 22/2006.(XI.23.) önk. rendelet 13. (2)-e alapján. Hatályos től

21 ennek hiányában az utcai telekhatárra, a kialakult utcakép jellegének megfelelően zártsorúan telepítve engedélyezhető. /9/ 28 A Vt-7 övezetben csak lakó, intézmény, iroda és legfeljebb 500 m2 bruttó szintterületű kereskedelmi rendeltetésű épület helyezhető el. /10/ A 18. hrsz-ú telek Vt-7 övezetbe sorolt telekrészén csak a lakófunkciót kiszolgáló funkció helyezhető el. /11/ Vt-7 övezet telkein levő épületeken ill. bővítményeiken a Coop áruház kivételével - csak az épületek eredeti nyílászáróival azonos anyagú, az eredeti építészeti koncepcióhoz illeszkedő építészeti megformálású új nyílászárók helyezhetők el. /12/ Vt-7 övezetben magas tető, csak hagyományos égetett cseréppel fedhető. /13/ Vt-7 övezetben építési engedély esetén a tömör vasbetonkerítéseket legkésőbb a használatba vételi engedély kiadása előtt el kell bontani és a HÉSZ előírásainak megfelelő, ill. a Vt-7 övezet sajátos városképi karakteréhez illeszkedő kerítést kell építeni. /14/ Építési tevékenység hiányában a tömör vasbetonkerítéseket a közterület felől a helyi klimatikus és tájolási viszonyoknak megfelelő növénnyel kell befuttatni. A futónövényeket e rendelet hatálybalépésétől számított legfeljebb 1 éven belül el kell ültetni. /15/ A Nefelejcs utcai óvodával szomszédos telkek garázsainak az óvoda telkéről történő megközelíthetőségét legfeljebb 5 éven belül meg kell szüntetni. Az óvodával szomszédos telken az építési tevékenység feltétele, hogy a kiszolgáló épületek, építmények az óvoda telkének érintése nélkül megközelíthetőek legyenek. GAZDASÁGI TERÜLET Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) 24. /1/ Kereskedelmi, szolgáltató nem jelentős zavaró hatású gazdasági rendeltetésű épület elhelyezésére szolgáló terület a Szabályozási Terveken Gksz jellel szabályozott területfelhasználási egység. /2/ A Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető épületek: a) a Gksz-1, 2, 3, 5 övezet: az OTÉK 19. -a szerinti épületek, kivéve üzemanyagtöltő állomás, b) a Gksz-4 övezetben üzemanyagtöltő állomás és kapcsolódó létesítményei is elhelyezhetők. /3/ 29 Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat és a szabályozási tervek együttes alkalmazásával kell meghatározni: AZ ÉPÍTÉSI TELEK AZ ÉPÜLETEK övezeti jele beépítés módja legnagyobb beépítettsége % Legkisebb területe m 2 minimális zöldfelületi aránya % max.szintter. mutató** legnagyobb építménymagassága (m) Gksz-1 SZ ,2 7,5 Gksz-2 Gksz-2* SZ SZ ,2 0,6 7,5 6,0 27 A rendelet 23. -a kiegészül (8) bekezdéssel a 23/2005. (XII.15.) önk. rendelet alapján. Hatályos 2005.XII.23-tól. 28 A R a kiegészül /9/-/15/ bekezdéssel a 22/2006.(XI.23.) önk. rendelet 13. (3)-e alapján. Hatályos től. 29 A R. 24. (3) bekezdését kiegészítette a 22/2006.(XI.23.) önk. rendelet 14. (1)-e. Hatályos től

22 Gksz-3 Gksz-3* SZ SZ * ,9 0,9 9,0 9,0 Gksz-4 Gksz-5 SZ SZ ,8 0,8 4,5 4,5 Gksz-6 SZ ,8 9,0 SZ - szabadonálló beépítés ** - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa * - SZT-2. tervlapon jelölt területen (Régi malom és környezete) /4/ Az övezetben a fő rendeltetés szerinti funkció több épületben is elhelyezést nyerhet. /5/ Az övezet lakóterülettel határos telkén új ipari létesítmény elhelyezésekor előzetes környezetvédelmi hatástanulmány készítése szükséges a vonatkozó törvényben meghatározott módon (alapterülettől függetlenül). /6/ A Gksz területén meglévő lakás céljára szolgáló telkek megtűrt funkciójúnak tekintendők, az azokon álló épületeken csak felújítási, karbantartási munkák végezhetők és ezekre adható ki építési engedély. /7/ A minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén legalább egy sor fa- és egy sor cserje telepítése kötelező. /8/ 30 Az SZT-4 tervlapon ábrázolt nem beépíthető területként, ill. zöldfelületként fenntartandó nem beépítető területként szabályozott telekrészeken épület, építmény, melléképület nem helyezhető el, a meglévőkön a bontáson kívül semmiféle építési tevékenység nem végezhető, rendeltetésük változtatása nem engedélyezhető. /9/ A Zsófia malom (20/2. hrsz.) telken kizárólag a jelenlegi tevékenységhez szükséges, ill. azt kiszolgáló, ahhoz kapcsolódó tevékenységek számára alakítható ki az új épület, ill. engedélyezhető építési tevékenység, kivéve a lakóterületként szabályozott telekrészt, amelyen csak a lakást kiszolgáló rendeltetésű épület helyezhető el. /10/ A területfelhasználási egység területén nyeles telek nem alakítható ki. /11/ Telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha az új telkek közterületi kapcsolata közvetlenül, vagy a nem beépíthető telekrészen kialakított kiszolgáló útkapcsolattal közvetlenül biztosított. /12/ A nem beépíthető terület kiszolgáló útként történő kiépítését a közlekedési és közműterületekre vonatkozó előírások betartásával kell kialakítani. /13/ A /8/ bekezdés előírásai alól kivételt képeznek az SZT-4 tervlapon feltüntetett iparvágányok, amelyek felújíthatók és rendeltetésszerű működésükhöz szükséges építmények a nem beépíthető területen is elhelyezhetők olyan módon, hogy legalább 10 méter széles sáv gépjármű közlekedés számára szabadon maradjon. /14/ Az övezetben meglévő iparvágány csak az üzemeltető és a MÁV hozzájárulásával bontható el. Üzemelő iparvágány rendeltetésszerű használatának feltételeit a telken belül biztosítani kell az üzemeltetővel kötendő megállapodással összhangban. /15/ Iparvágány tengelyétől számított 4 méteren belül épület, építmény, melléképület, burkolt felület nem alakítható ki, kivéve az iparvágány rendeltetésszerű üzemeltetéséhez szükséges építményeket. /16/ Iparvágány és a tengelyétől számított 4-4 méteres sáv jó karbantartása az üzemeltető feladata. /17/ Építési tevékenység esetén a tömör vasbetonkerítéseket legkésőbb a használatbavételi engedély kiadása előtt el kell bontani és a HÉSZ előírásának megfelelő kerítést kell építeni. /18/ Építési tevékenység hiányában a tömör vasbetonkerítéseket a közterület felől a helyi klimatikus és tájolási viszonyoknak megfelelő növénnyel kell befuttatni. A futónövényeket legfeljebb 1 éven belül el kell ültetni. 30 A R át (8)-(18) bekezdéssel egészítette ki a 22/2006.(XI.23.) önk. rendelet 14. (2) bekezdése. Hatályos től

23 Ipari gazdasági terület (Gip) 25. /1/ Más beépítésre szánt területen el nem helyezhető ipari, gazdasági célú létesítmények elhelyezésére szolgáló terület a Szabályozási Terveken Gip jellel szabályozott területfelhasználási egység. /2/ Az Ipari területen elhelyezhető funkciók és épületeik: a) ipari termelés ipari szolgáltatás, raktározás funkciójú gazdasági épületek; b) a gazdasági tevékenységű célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások. /3/ 31 A területfelhasználási egység építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - az övezeti sajátosságok függvényében - a következő táblázat és a szabályozási tervek együttes alkalmazásával kell meghatározni: AZ ÉPÍTÉSI TELEK AZ ÉPÜLETEK övezeti jele beépítés módja legnagyobb beépítettsége % legkisebb területe m 2 minimális zöldfelületi aránya % max.szintter. mutató* Legnagyobb építménymagassága (m) Gip-1 SZ ,6 15 Gip-2 Gip-3 SZ SZ ,8 0,8 7,5 7,5 Gip-4 SZ ,2 9,0 Gip-5 SZ ,0 7,5 SZ - szabadonálló beépítés * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa /4/ A minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén egy sor fa- és egy sor cserje telepítése kötelező. /5/ Ha telken belüli építményelhelyezés miatt fák kivágása szükséges, a kivágott fák pótlásáról telken belül, vagy az ipari területen belül kell gondoskodni. A pótlás mértéke: a kivágandó fák 1 m magasságban mért törzsátmérői összegének másfélszeres össztörzs átmérőjű előnevelt fát kell ültetni. /6/ Az övezet belső feltáró útjai mentén legalább egyoldali fasor telepítendő. /7/ A telepítést levegőszennyezést tűrő fafajokkal kell megvalósítani. /8/ A teher- és személygépjárművek fogadása, parkolása, rakodás, rövid idejű várakozás stb. csak a telken belül történhet. /9/ 32 Az építési övezet telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be. /10/ A Gip-4 övezetben épületek alacsony hajlású (15-45 o / tetővel, egyéb épület csak magastetővel (30-45 o ) helyezhető el. A melléképítmények tetőformálása és tetőfedő anyaga a főépülettel megegyező legyen. Lapostető kialakítása csak alárendelt épületrészen engedélyezhető. /11/ A Gip-4 övezetben technológiai célú építmények esetében az építési hatóság a maximális építménymagasságot 10,0 méterre növelheti. /12/ A herédi úti iparterületi övezetekben a parkolási rendelet előírásai szerint ingatlan mellett önálló telken is kialakíthatók gépjármű-várakozóhelyek. /13/ Az iparterület övezeteinek telkein, ha az építési hely nincs feltüntetve, úgy új épület, építmény a telekhatároktól legalább m távolságra helyezhető el. 31 A R. 25. (3) bek. kiegészül a 23/2005. (XII.15.) önk.rend. alapján. Hatályos 2005.XII.23-tól. 32 A R. 25. kiegészül a /9/-/10/-/11/-/12/-/13/ bekezdésekkel a 23/2005. (XII.15.) önk.rend. alapján. Hatályos 2005.XII.23-tól

24 Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület (Gm) 26. /1/ 33 Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület mezőgazdasági üzemi építmények, továbbá mezőgazdasági célú kereskedelmi, szolgáltató épületek elhelyezésére szolgáló, a Szabályozási Terven Gm jellel szabályozott területfelhasználási egységek. /2/ A területen épület csak akkor létesíthető, ha a keletkező szennyvizet az illetékes hatóságok által elfogadott zárt szennyvíztárolóban helyezik el, vagy egyedi szennyvíztisztítóban megtisztítják. /3/ 34 Mezőgazdasági üzemi terület övezeteiben az építményelhelyezés feltételei a következők: övezeti jele beépítés módja AZ ÉPÍTÉSI TELEK legnagyobb legkisebb beépítettsége % területe m 2 minimális zöldfelületi aránya % max.szintter. mutató* AZ ÉPÜLETEK legnagyobb építménymagassága (m) Gm-1 SZ ,0 6,0 Gm-2 SZ ,0 4,5 SZ - szabadonálló beépítés * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma /4/ Új épület a telekhatártól legalább 10 m távolságban létesíthető. /5/ A minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjecsoport ültetendő. /6/ A területen belül csak olyan kereskedelmi, szolgáltatási és gazdasági tevékenységi célú épületek létesíthetők, amelyek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból az állattartással összeegyeztethetők. /7/ Nagy létszámú állattartó telep csak elvi építési engedély alapján létesíthető. (lásd a 39. /5/ bek.-t) ÜDÜLŐTERÜLET Hétvégiházas üdülőterület (Üh) 27. /1/ Hétvégiházas üdülőterület telkes-kertes, legfeljebb két üdülőegység elhelyezésére szolgáló az SZT-2. tervlapon Üh jellel jelölt területfelhasználási egység. /2/ Hétvégiházas üdülőterületen belül csak a következő főfunkciójú épületek helyezhetők el: a/ legfeljebb két üdülőegységes üdülőépület, b/ sportlétesítmény, amelynek területe nem haladhatja meg a nettó 200 m 2 -t. /3/ Kivételesen elhelyezhető a helyi lakosság, az üdülőnépesség ellátását szolgáló, legfeljebb bruttó 100 m 2 területű kereskedelmi vagy szolgáltató épület. /4/ Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - az övezeti sajátosságok függvényében - a következő táblázat és az SZT-2. tervlap együttes alkalmazásával kell meghatározni: 33 A R. 26. (1) bekezdését módosította a 8/2008.(IV.29.) önk. rendelet 4. -a. Hatályos től. 34 A R. 26. (3) bekezdését módosította a 22/2006.(XI.23.) önk. rendelet 15. (2)-e. Hatályos től

25 övezeti jele beépítés módja :AZ ÉPÍTÉSI TELEK legnagyobb legkisebb beépítettsége területe % m 2 minimális zöldfelületi aránya % max.szintter. mutató* AZ ÉPÍTMÉNYEK legnagyobb építménymagassága (m) Üh-1 SZ ,2 4,5 Üh-2 SZ ,2 4,5 SZ - szabadonálló beépítés * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa /5/ Az övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést. /6/ Az övezet telkein elhelyezhető melléképítmények: a/ közműbecsatlakozási műtárgy, b/ hulladéktartály tároló, c/ kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy) d/ napkollektor, e/ kerti épített tűzrakóhely, f/ kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel. /7/ Új épület esetén gépjárműtároló csak a főépülettel egy tömegben helyezhető el. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK 28. /1/ 36 Különleges területek a használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők: a/ strandterület (Kst) b/ temető területe (Kt) c/ oktatási központ (Ko) d/ sorgarázsok területe (Kg) e/ szennyvíztisztító-telep (Kszv) f/ bányaterület (Kb) g/ sportterület(ksp) h/ hulladékkezelő-telep(kh) Strand területe (Kst) 29. /1/ A strand területén fürdőzéssel, sportolással összefüggő épületek és építmények, továbbá a szabadidő eltöltését szolgáló építmények, közösségi szórakoztató, vendéglátó épületek helyezhetők el. /2/ Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai a következők: AZ ÉPÍTÉSI TELEK AZ ÉPÍTMÉNYEK 35 A R. 27. (4) bekezdését módosította a 8/2008.(IV.29.) önk. rendelet 5. -a. Hatályos től. 36 A R. 28. (1) bekezdését g/, h/ ponttal egészítette ki a 22/2006.(XI.23.) önk. rendelet 16. -a. Hatályos től

26 övezeti jele beépítés módja legnagyobb beépítettsége % legkisebb területe m minimális zöldfelületi aránya % max.szintter. mutató* legnagyobb építménymagassága (m) Kst SZ ,4 4,5 SZ - szabadonálló * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma /3/ A strand beépítését úgy kell megoldani, hogy a strandolási funkció és az ellátási funkció területileg elválasztásra kerüljön. /4/ A strandépületek elhelyezésének, tömegformálásának, homlokzatának, tetőfedésének harmonizáló kialakítását biztosítani kell a felújítások és új épületek építése során. Temető területe (Kt) 30. /1/ A terület a temetkezés célját szolgálja. /2/ A területen kegyeleti park is kialakítható. /3/ A területen a temetkezés kegyeleti épületei, és az azt kiszolgáló és kiegészítő épületek helyezhetők el. /4/ A telek legalább részleges közművesítettség esetén építhető be. /5/ Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai a következők: AZ ÉPÍTÉSI TELEK AZ ÉPÍTMÉNYEK övezeti jele beépítés módja legnagyobb beépítettsége % legkisebb területe m minimális zöldfelületi aránya % max.szintter. mutató* legnagyobb építménymagassága (m) Kt SZ ,15 6,0 SZ - szabadonálló * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa /6/ Urnafal a meglévő ravatalozó falához csatlakozóan, vagy zárt kerítésként alakítható ki, egyéb elhelyezés a temető kertészeti terve szerint engedélyezhető. /7/ A területen az elhelyezhető építmények közül a kegyeleti épületek (templom, kápolna, ravatalozó, harangláb) legnagyobb építménymagassága az építmény tornyának figyelmen kívül hagyásával határozható meg. /8/ A temetőben, annak minden 100 m 2 -re után legalább 1 nagykoronájú lombos fát kell telepíteni. /9/ A temető területén belül, a kerítés mentén 10 m széles növénysáv telepítendő (legalább 1 sor fasor és 2 sor cserje). /10/ A temető védőtávolságának helyét és kialakítását az SZT-1. tervlap tartalmazza. Oktatási központ területe (Ko) 31. /1/ A terület az oktatással és képzéssel kapcsolatos létesítmények és a kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgáló Ko jellel szabályozott 2002/1hrsz-ú volt Tornyai kastély és parkja /2/ Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai a következők:

27 AZ ÉPÍTÉSI TELEK AZ ÉPÍTMÉNYEK övezeti jele beépítés módja legnagyobb beépítettsége % Legkisebb területe m minimális zöldfelületi aránya % max.szintter. mutató** legnagyobb építménymagassága (m) Ko SZ 15 K* 60 0,4 9,0 SZ - szabadonálló beépítés K - kialakult állapot * - Zagyvaszántó községgel együttműködve, Zagyvaszántó közigazgatási területén található épületrésszel, épületekkel és parkkal együtt kezelendő és szabályozandó ** - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma /3/ A felújítás vagy rehabilitáció során a kastélyra és kertre összehangolt építészeti kertészeti és környezetalakítási terv készítendő. Sorgarázs területe (Kg) 32. /1/ A sorgarázsok területén (Kg) csak személygépkocsi tárolására szolgáló garázsok létesíthetők. A garázsok elhelyezésének övezeti feltételei: övezeti jele beépítés módja AZ ÉPÍTÉSI TELEK legnagyobb Legkisebb beépítettsége területe % m 2 Kg Z tömbtelek Z zártsorú beépítés * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma AZ ÉPÍTMÉNYEK minimális max.szintter. legnagyobb zöldfelületi mutató* építménymagassága aránya % (m) 10 0,5 3,0 Szennyvíztisztítótelep (Kszv) 33. /1/ Szennyvíztisztító telep területén a rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. /2/ A telek az igény szerinti közművesítettség esetén építhető be. /3/ A szennyvíztisztító telep telekhatárán kettős fasor és cserjesor telepítendő. övezeti jele beépítés módja AZ ÉPÍTÉSI TELEK legnagyobb legkisebb beépítettsége területe m 2 % minimális zöldfelületi aránya % max.szintter. mutató* AZ ÉPÜLETEK legnagyobb építmény-magassága (m) Kszv SZ ,5 SZ - szabadonálló * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa Bányaterület (Kb)

28 /1/ Bányaterületen csak a bányászati tevékenységgel összefüggő építmények helyezhetők el. /2/ Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai a következők: övezeti jele beépítés módja AZ ÉPÍTÉSI TELEK legnagyobb legkisebb beépítettsége területe % m 2 minimális zöldfelületi aránya % max.szintter. mutató* AZ ÉPÜLETEK legnagyobb építmény-magassága (m) Kb SZ ,15 3,5 SZ - szabadonálló * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa Különleges - Hulladékkezelő-telep 34/a.. 37 /1/ Hulladék, kezelő telepen a pernyehányó rendezését szolgáló hulladékok kezelésével összefüggő építmények helyezhetők el. /2/ Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai: AZEP TESI JELEK AZ EPÜLETEK övezeti jele beépítés legnagyobb legkisebb minimális!rnax.szintter. legnagyobb zöldfelületi módja beépítettsége területe m mutató* epnmeny-magasbüga magasbüga aranya > % lm) Kh SZ ,15 12 SZ - szabadonálló - az Összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa" /3/ A területen építési engedély csak a környezetvédelmi és közegészségügyi követelményeket tisztázó elvi építési engedély alapján adható ki. Különleges - Sportterület 34/b.. /1/ Sportterületen csak a sporttolást szolgáló és ahhoz kapcsolódó épületek, építmények helyezhetők el. /2/ Az övezetben épület csak a telek teljes közművesítettsége esetén helyezhető el. /3/ Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai a következők: Övezeti jele Beépítés módja AZ ÉPÍTÉSI TELEK Legnagyobb beépítettsége % legkisebb területe m2 Minimális zöldfelületi aránya % Max. szinter. Mutató* ÉPÜLETEK Legnagyobb építménymagassága (m) Kh SZ ,15 12 /4/ Az övezet telkein elhelyezhető melléképítmények: a/ közműbecsatlakozási műtárgy, b/ hulladéktartály tároló, cl a sportolást szolgáló kerti építmény, d/napkollektor. 37 A R. kiegészül 34/a és 34/b -okkal a 22/2006.(XI.23.) önk. rendelet 17. -a alapján. Hatályos től

29 /5/ Az övezetben új épület csak az építési helyen belül alakítható ki, a meglévő épületek az övezeti előírással összhangban bővíthetők, de a bővített épület nem haladhatja meg a telek területének 5%-át /6/ A minimális zöldfelületi arányon belül a nem sportolási célú, biológiailag aktív zöldfelület aránya nem lehet kevesebb a telekterület 15 %-nál. /7/ Az övezetben építési tevékenység esetén a tömör. vasbetonkeritéseket legkésőbb a használatbavételi engedély kiadása előtt el kell bontani és a HÉSZ általános előírásainak megfelelő kerítést kell építeni, A futballpálya előtti szakaszon a városképi karakterhez illeszkedő hagyományos téglafalazású tömör kerítés is kialakítható, vagy a vasbetonkerítés megtartható, de azt a közterület felől a helyi klimatikus és tájolási viszonyoknak megfelelő növénnyel kell befuttatni. A futónövényeket legfeljebb 1 éven belül el kell ültetni. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 35. /1/ Lőrinci területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók: Területfelhasználási egységek Általános használat Sajátos használat szerint szerint Megnevezés Jel Közlekedési és közmű Közút KÖu területek Vasút KÖk Zöldterületek Közpark Z Erdőterületek Védelmi rendeltetéssel Ev Gazdasági rendeltetéssel Eg Mezőgazdasági területek Általános mezőgazdasági terület Má Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek Mko Kertes mezőgazdasági terület Mk Vízgazdálkodási területek Zagyva folyó és a vízfolyások medre és töltései V horgásztó medre és a levezetőárka Vh Erőműi hűtőtározó medre és töltései Vhü Vízmű területek Vg Zöldterület 36. /1/ Zöldterület a Szabályozási Terveken Z, Z* jellel szabályozott növényzettel fedett közterület. /2/ A Z jellel szabályozott zöldterület (közpark) területén az OTÉK 27. szerinti építmények helyezhetők el, a közpark legfeljebb 2 %-os beépítésével. Az épületek szabadonállóan, legfeljebb 3,5 m építménymagassággal alakíthatók ki. /3/ A Z* jellel szabályozott zöldterület (közpark) területén épület nem létesíthető. Az övezetben elhelyezhetők a szabadidő eltöltését szolgáló épületnek nem minősülő pihenési, sportolási, játszótéri létesítmények és köztárgyak. /4/ A zöldterületként szabályozott kegyeleti park területén csak a kegyeleti funkcióhoz illeszkedő építmények helyezhetők el. /5/ Közpark területének legalább 60%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, vagy fenntartani. /6/ Közpark létesítése, rekonstrukciója kertépítészeti terv alapján történhet. /7/ Közparkban építmények elhelyezése csak kertészeti szakvélemény alapján meghatározott helyen lehetséges

30 Erdőterület 37. /1/ Erdőterület a Szabályozási Terveken E jellel szabályozott erdő művelési ágú, és a rendezési terv szerinti tervezett erdők területe. /2/ Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából: a) védelmi (Ev), b) gazdasági (Eg), övezetekre tagolódik. /3/ Védelmi rendeltetésű erdőterület övezeteiben (Ev) épületet elhelyezni nem lehet. Az OTÉK 32. -a szerinti építmények akkor helyezhetők el, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják. /4/ A védelmi rendeltetésű erdő EV(T) jelű övezeteiben elhelyezhetők a /3/ bekezdés szerinti építmények, továbbá a szabadidő eltöltését, a turizmust, a pihenést, a testedzést szolgáló épületnek nem minősülő építmények is. /5/ Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezeteiben (Eg) az erdő rendeltetésének megfelelő erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási célú építmények helyezhetők el a következő feltételekkel: a) a beépíthető telek területe legalább m 2 (10 ha), b) a beépítés mértéke legfeljebb 0,1%, c) az átlagos építménymagasság 4,5 m /6/ Erdőterületen csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő, nyeregtetős épületek alakíthatók ki. /7/ Természetvédelmi oltalom alatt álló erdőterületen távközlési magas építmény, adótorony, antenna nem létesíthető. /8/ Bányászattal érintett erdő területen a bányatelek kijelölését követően építmények elhelyezéséhez a bányászati hatóság egyetértése is szükséges. /9/ 38 Védelmi rendeltetésű erdőterület övezeteibe csak a tájba illő, őshonos növényfajok alkalmazhatók. Az agresszív, invázív fajok nem telepíthetők. Mezőgazdasági terület 38. /1/ A mezőgazdasági terület a hagyományos mezőgazdasági használat megtartása, a termőföldvédelem, a tájkarakter védelme, a természeti értékek védelme, a felszíni vizek védelme, a belvízvédelem, továbbá a helyi gazdaságfejlesztés és város fejlesztés érdekeinek érvényesítése céljából a következő területfelhasználási egységekre tagolódik: a) általános mezőgazdasági terület (Má), b) kertes mezőgazdasági terület (Mk), c) korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület (Mko). /2/ Mezőgazdasági területen erdő létesíthető, de az erdőterületre vonatkozó szabályozás csak akkor alkalmazható, ha a rendezési terv módosításával az erdő erdőterület területfelhasználási egységbe kerül. /3/ A terepszint alatti építmény alapterülete, ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek, nem haladhatja meg a telek területének 1%-át. /4/ A mezőgazdasági terület övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges. Ha a szennyvíz a közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy egyedi szennyvíztisztítót kell létesíteni. 38 A R. 37. (9) bekezdéssel egészítette ki a 9/2012.(II.15.) önk. rendelet 3. -a. Hatályos tól

31

32 Általános mezőgazdasági terület 39. /1/ Általános mezőgazdasági terület az árutermelő gazdálkodásra alkalmas Má jellel szabályozott mezőgazdasági terület. /2/ Az általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei és lakóépület létesíthető. /3/ A kialakítható legkisebb telek területe m 2. /4/ Általános mezőgazdasági terület övezeteiben az építményelhelyezés feltételei a következők: a/ az övezetben a beépíthető telek (földrészlet) területe legalább m 2 (5 ha), szélessége legalább 50 m, b/ a m 2 közötti területű telken csak a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor és földdel borított pince létesíthető, c/ a legalább m 2 (5 ha) területű telken a lakóépület kivételével elhelyezhetők a (2) bekezdés szerinti építmények, d/ a legalább m 2 (30 ha) területű telken a gazdasági épületeken kívül elhelyezhető lakóépület is, e/ az épületeket a telek határától legalább 15 m előkert, oldalkert, hátsókert biztosításával szabadon állóan lehet elhelyezni, f/ az építmények a telek legfeljebb 3%-os beépítésével alakíthatók ki, amelyen belül a lakóépület alapterülete nem lehet több 1,5%-nál, g/ az épületek építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet; /5/ Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben nagy létszámú állattartó telep, továbbá bármely gazdasági épület, épületek, ha az alapterületük a hozzájuk tartozó udvarral (művelésből kivett területtel) együtt eléri a 6000 m 2 -t, csak a környezeti hatásokat előzetesen tisztázó elvi engedély szerint létesíthetők. (Nagy létszámú állattartó telep a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet Állategészségügyi Szabályzat 1. számú függeléke szerint: olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább - harminc ló, vagy - ötven szarvasmarha, vagy - kétszáz juh, kecske, vagy - száz sertés, vagy - kettőezer broiler baromfi, vagy - ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.), vagy - ötven strucc, vagy - ötven anyanyúl és szaporulata elhelyezését teszi lehetővé. Nagy létszámú állattartó telep állattartó épülete: a telep tenyész-, vagy haszonállat istállója, ellető-, nevelő, betegelkülönítő istállója, illetve karantén épülete; - egyéb építményei, amelyeket állatjárványügyi szempontok miatt meg kell valósítani: - az állattartó telep kerítése, kapuja, - fekete-fehér rendszerű öltöző, - állatrakodó, tejház, tejátadó helyiség, - kényszervágó hely, - baromfikeltető, - takarmánykeverő, - járműfertőtlenítő, - juhfürösztő medence, - kezelőfolyosó, - kút, ivó-, itatóvíztároló, - takarmány-, alomanyag tároló (épület, fészer, szérű), - trágyakezelő telep és kerítése, - hullakamra (állati hulla gyűjtő, boncolásra alkalmas helyiség), - hullatemető, hullaemésztő verem, állathulladékégető és kerítése

33 (A megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás indokolt esetben az egyéb építmények megvalósítása alól felmentést adhat.) - egyéb építményei, amelyeket környezetvédelmi szempontok miatt is meg kell építeni: - szennyvízkezelés és elhelyezés létesítményei, - trágyakezelés létesítményei, - szilárd vagy folyékony anyagok tárolására szolgáló egyéb föld alatti és föld feletti létesítmények, - hulladékgyűjtő, kezelő és ártalmatlanító építmények. /6/ Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben, ha a családi vállalkozás tagjainak tulajdonában álló telkek (termőföldterületek) összes területe a város igazgatási területén eléri a 30 ha-t, akkor az egyik legalább 1 ha területű telken az (2) bekezdés szerinti építmények a következő feltételekkel is elhelyezhetők: a/ a beépíthető telek területe m 2 ; b/ a beépítettség mértéke legfeljebb 30 %; c/ az épület építménymagassága: legfeljebb 7,5 m lehet; d/ az épületeket a telekhatártól legalább 10 m távolságra, szabadonállóan lehet elhelyezni. e/ a zöldfelület mértéke legalább 30 %, amelyen belül a telekhatárok mentén kétszintes növényállomány (cserjesor és fasor) telepítendő. Általános mezőgazdasági terület szélerőmű parkkal (Má-sz) 39/a. 39 (1) Általános mezőgazdasági terület szélerőmű, parkkal elnevezésű és Má-sz jelű területfelhasználási egység az árutermelő mezőgazdasági termelés céljából és szélerőmű tornyok kialakítására kijelölt területfelhasználási egység. (2). A területfeíhasználásl egység területén az általános mezőgazdasági terület szerinti gazdasági épületek, továbbá a széterőműpark építményei (szélerőmű torony, trafóállomás) helyezhetők el, ha arra a környezetvédelmi engedélyezési eljárás ís lehetőséget ad. (3) A mezőgazdasági termeléssel összefüggő gazdasági épületek a HÉSZ általános mezőgazdasági terület övezeteire meghatározott előírásai és a következő előírások együttes figyelembevételével létesíthetők. a) Szélerőmű torony és gazdasági épület között legalább a torony dőléstávolságának megfelelő védőtávolságot kell biztosítani. b). A területfelhasználási egység övezeteiben lakóépület nem létesíthető. (4) A szélerőmű tornyok üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúra hálózatok csak föld alatt vezethetők. (5) Szélerőműpark, szélerőmű torony csak a környezetvédelmi, természetvédelmi, tájképvédelmi követelményeket, és a meglévő közműhálózatok védelmével kapcsolatos műszaki követelményeket tisztázó elvi építési engedély alapján létesíthető. (6) Szélerőmű tornyok erdőterülettől, nagyfeszültségű légvezetéktől, országos közúttól a dőléstávolságnak megfelelő; az országos ökológiai hálózat területétől, helyi jelentőségű védett természeti területtől legalább 500 m; a meglévő és tervezett lakóterülettől, intézményi jellegű különleges területtől, vegyes területtől legalább 1000 m; meglévő és tervezett gazdasági területtől legalább 300 m védőtávolság biztosításával létesíthetők. (7) A szélerőmű tornyokat úgy kell elhelyezni, hogy azok a szomszédos település igazgatási területének területfelhasználását, helyi építési szabályzata szerinti vagy annak hiányában OTÉK szerinti övezeti építési lehetőségeit nem korlátozhatják. 39 A R. kiegészül 39/a -al a 22/2006.(XI.23.) önk. rendelet 18. -a alapján. Hatályos től

34 (A szélerőműtorony dőléstávolságaként a torony és a felfelé mutató forgószárny együttes magasságának másfélszeresét kell figyelembe venni) Kertes mezőgazdasági terület 40. /1/ Kertes mezőgazdasági terület a vegyes kert-, szőlő-, gyümölcsgazdálkodást és a pihenést szolgáló Mk jellel szabályozott mezőgazdasági terület. /2/ Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben elhelyezhető egy gazdasági épület, amely ideiglenes tartózkodásra is alkalmas présház-, gyümölcs-, terménytároló lehet, elhelyezhető továbbá legfeljebb 60 m 2 területű pince. /3/ Az Mk-1 övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők: a/ a beépíthető telek területe legalább 720 m 2, szélessége legalább 9 m, b/ a kialakítható telek területe legalább 1500 m 2, szélessége legalább 14 m, c/ a beépítettség mértéke a telek területének 3%,-a, de legfeljebb 60 m 2 lehet, d/ az épületek 9-14 m széles telkek esetén oldalhatáron, 14 m-től szabadon állóan helyezhetők el, e/ csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő nyeregtetős, legfeljebb 3,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők, f/ az épületek legalább 5 m előkert, oldalhatáron álló beépítés esetén legalább 6 m oldalkert, szabadon álló beépítés esetén legalább 3 m oldalkert biztosításával építhetők. /4/ Az Mk-2 övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők: a/ a beépíthető telek területe legalább 3000 m 2, szélessége legalább 14 m, b/ a kialakítható telek területe legalább 3000 m 2, szélessége legalább 14 m, c/ a beépítettség mértéke a telek területének 3%,-a, de legfeljebb 60 m 2 lehet, d/ az épületek szabadon állóan helyezhetők el, e/ csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő nyeregtetős, legfeljebb 3,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők, f/ az épületek legalább 5 m előkert és legalább 3 m oldalkert biztosításával építhetők. Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület 41. /1/ Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek a táj- és természetvédelmi, ökológiai, tájkaraktervédelmi, vízminőség-védelmi, belvízvédelmi, árvízvédelmi szempontból érzékeny továbbá mély fekvésű Mko jellel szabályozott mezőgazdasági területek. /2/ Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen épületek, szint alatti építmények nem létesíthetők. /3/ Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen az OTÉK 32. -a szerinti építmények csak akkor alakíthatók ki, ha a táji-természeti értékeket nem károsítják. /4/ Az övezetben távközlési magas építmény, adótorony nem létesíthető. /5/ Az övezet területén m 2 -nél (1 ha-nál) kisebb telkek nem alakíthatók ki. Vízgazdálkodási terület 42. /1/ Vízgazdálkodási terület a/ a Zagyva folyó és a vízfolyások medre és töltései (V) b/ a hűtőtározó medre és töltései (Vhü)

35 c/ a horgásztó medre és a levezetőárka (Vh) d/ vízműterület telke (Vg). /2/ Vízgazdálkodási területen a vízgazdálkodás, vízkárelhárítás építményei. a/ a hűtőtározó szabályozott területén elhelyezhetők továbbá az ipari vízkivétel, a szabadtéri strandolás, a vízi sportolás és a horgászat épületnek nem minősülő építményei; b/ a horgásztó területén a horgászat építményei helyezhetők el. /3/ A vízművek telkén a telek legfeljebb 5 %-os beépítésével, legfeljebb 4,5 m építménymagassággal szolgálati lakás, gazdasági épületek és a vízgazdálkodással összefüggő építmények létesíthetők. III. FEJEZET Közlekedési területek 43. /1/ A közlekedési területek a közlekedési terület meglévő és tervezett (szabályozott) országos és helyi közúti területek, kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek, járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei (jelük: KÖu), a közforgalmú vasút területek (jele KÖk), a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmény (állomás) területével együtt továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. /2/ A közúti közlekedési területeken (az SZT-n közlekedési célú közterületek), jele: KÖu, a közlekedés műszaki létesítményeinek elhelyezésén túl csak a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (várakozó helyiség, forgalomirányító helyiség, stb.) tájékoztató és reklámépítmények helyezhetők el. /3/ A közúthálózat elemei számára az alábbi szabályozási szélességű területeket kell biztosítani: a/ Országos főút: 21 sz. II. rendű főút távlatban M21 gyorsforgalmi út: 60,0 m, csomópont térségében SZT-1. tervlap szerint (K.III.A. t.o.) b/ Országos mellékút: 2401, 2402, 2133, sz. összekötő utak: kialakult (B.V.c. t.o.), c/ Gyűjtőút: sz. bekötőút (B.V.c. t.o), egyéb gyűjtőút (lásd József Attila u. és meghosszabbítása d/ Külterületi feltáró út: SZT-1. tervlap szerint, (K.VIII.), e/ Beépítésre szánt területek új lakó- és kiszolgáló útjainak legkisebb szélessége 12,0 m, (B.VI.d. t.o.) A tervezett utak szabályozási szélességét és a meglévő utak korrekcióinak méretét a Szabályozási Tervek szerint kell kialakítani. /4/ A beépítésre nem szánt területeken az utak védőterülete: a/ a főút esetén m az úttengelytől mérve, b/ közutak esetén: m az úttengelytől mérve. c/ közforgalom elől el nem zárt magánutak esetén: m az úttengelytől mérve Védőtávolságon belül létesítményt elhelyezni csak a közutak kezelőjének hozzájárulásával és a közlekedési hatóság engedélyével szabad. /5/ A külterületi feltáró utak számára a jelenlegi területüket, valamint az úttengelytől számított m-t beépítéstől mentesen kell hagyni. /6/ A vasúti területeken belül a vasúti és a közúti üzemi célú építmények és épületek helyezhetők el. A vasúti terület belterületi szakaszán az előzőeken kívül a következő épületek, építmények helyezhetőek el: a/ állomásépület a kapcsolódó raktározási, karbantartási, igazgatási, szociális épülettel, b/ szolgálati lakás, c/ az áruszállítással kapcsolatos szolgáltatási, raktározási épületek, építmények

36 /7/ Vegyes forgalmú és gyalogutak esetében a 10,0 m, vagy az annál kisebb szabályozási szélességű meglévő utak és az SZT-2. tervlapon jelölt gyalogút 6,0 m szabályozási szélességén belül épület, építmény nem helyezhető el. /8/ A kerékpárutakat kétsávos kerékpáros közlekedésre alkalmas módon kell kialakítani, /9/ A József Attila utcának a 1337 hrsz-ú úttól induló, déli irányú meghosszabbításának az SZT szerinti szakaszát 24 méter szabályozási szélességgel kétoldali dupla fasor elhelyezésére alkalmas módon kell kialakítani. A fásítást és a fák befogadására szolgáló zöldsávot kertépítészeti terv alapján az út használatba vétele előtt meg kell valósítani. /10/ Új létesítmények kialakítása során az OTÉK-ban foglaltak szerinti mennyiségben, saját telken belül kell a parkolási és gépjármű tárolási szükségletet kielégíteni. Minden olyan létesítmény telkén vagy a kapcsolódó közterületen, ahol rendszeres a kerékpáros forgalom, kerékpártárolót kell elhelyezni. /11/ 40 Újtelep városrésznél a 21. sz. főútra közvetlen útcsatlakozás nem létesíthető KÖZMŰTERÜLETEK Általános előírások 44. /1/ A település bel- és külterületén lévő, illetve azt érintő közművezeték hálózatok, azok műtárgyai és létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő - a törvényerejű rendeletekben és a vonatkozó szabványokban rögzített - biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesítendők. /2/ A meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével. /3/ A közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni. /4/ A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett az MSz 7487/2. sz. szerint. /5/ A megvalósításra kerülő új épületnek minősülő létesítményeket a HÉSZ-ben meghatározott közművesítéssel kell ellátni. /6/ A közműhálózatok, közműépítmények védőtávolságát közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell biztosítani. Ettől eltérő esetben ha a vezeték és a védőtávolság magánterületre esik a közművezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni. /7/ Amennyiben a védőtávolság magánterületre esik, azt az építési engedély kiadásánál kell biztosítani. /8/ A közművesítésre kerülő telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál kell biztosítani. /9/ Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítéséről, útrekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról gondoskodni kell (lásd még 4. ). /10/ A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését szakszerűen meg kell oldani. /11/ A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű 40 A R. 43. (11) bekezdéssel egészítette ki a 8/2008.(IV.29.) önk. rendelet 6. -a. Hatályos től

37 elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg. /12/ Amennyiben fasor telepítésére közterületen helyhiány (kis szabályozási szélesség, bevágás) miatt nincs lehetőség, úgy az a szabályozási vonalon kívül (magánterületen) is megvalósítható. /13/ A területen tereprendezési és feltárási munkát csak hatósági engedély alapján szabad végezni. Vízellátás tűzvédelem 45. /1/ A meglévő helyi vízbázisok 100x100 m-es körbekerített belső védőterületét meg kell óvni a szennyeződés és a megrongálódás elkerülése érdekében. /2/ A 123/1997. (VII.25.) Korm. rendelet szerinti B jelű előzetesen kijelölt hidrogeológiai védőterületre vonatkozó előírásokat be kell tartani. /3/ A beépített, illetve beépítésre szánt területen építési engedély csak a vezetékes vízellátás ingatlanra történő bekötését követően adható. /4/ A csatornahálózat megvalósulását követően házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötést követően engedélyezhető. /5/ A mértékadó külső tűzivízszükségletet a 35/1996. (XII. 29.) BM rendeletben foglalt Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) szerint a hálózaton biztosítani kell. /6/ Új utak tervezése esetén a vízvételi helyek mellett úgy kell felállítási helyet biztosítani, hogy a tűzoltó gépjárművek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon. /7/ A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani. /8/ Az ivóvízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni. /9/ A tűzcsapokat a védeni kívánt létesítménytől max. 100 m megközelítési távolságra kell elhelyezni. /10/ A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében körvezetékként kell kiépíteni. /11/ Védőtávolságok a MSz 7487/2 szerint: Ivóvízvezeték (épület alapjától): D 300 mm-ig: 3,0 m D mm-ig: 5,0 m Víztározó medence: a műtárgy szélétől mért 10,0 m vagy a földfeltöltés rézsűtalpától mért 5,0 m területsáv. Jelenleg belső védőtávolságként elkerítve. Szennyvízelvezetés 46. /1/ A területen a szennyvizek szikkasztása szigorúan tilos! /2/ A csatornázás megvalósulásáig a szennyvizet zárt tározóban kell összegyűjteni. /3/ A meglévő szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő ingatlanokat a megfelelő tisztítókapacitás rendelkezésre állása esetén kötelezni kell a rákötésre és ezzel egyidejűleg a meglévő közműpótló berendezéseket el kell bontani! /4/ A csatornahálózat megvalósulását követően házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna-hálózatra történő rákötést követően engedélyezhető! /5/ A 065/1 hrsz-ú területre tervezett szennyvíztisztító-telep technológiáját úgy kell meghatározni, hogy 150 m védőtávolság betartható legyen a lakóépületektől. /6/ Védőtávolságok - Gravitációs csatorna (épület alapjától) 3,0 m - Szennyvíz nyomócső: D 300 mm-ig 3,0 m - Szennyvíz átemelő: a műtárgy szélétől mért 10,0 m vagy a földfeltöltés

38 rézsűtalpától mért 5,0 m területsáv. Jelenleg belső védőtávolságként elkerítve. Az átemelők környékén esetlegesen jelentkező szaghatás kiküszöböléséről már a tervezés során gondoskodni kell. Csapadékvíz elvezetés, árvízvédelem 47. /1/ Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető. /2/ A fejlesztési területek csapadékvíz-elvezetését nyílt csapadékvíz-elvezető árok, illetve folyóka kombinációjával kell megoldani. /3/ A kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak környezetvédelmi műtárgyon (olajiszapfogó) keresztül vezethető a befogadóba. /4/ Védőtávolságok Csapadékcsatorna (épület alapjától) 3,0 m Felszíni vízfolyás egyik part mentén 6,0 m széles szabadon hagyandó sáv. Villamosenergia-hálózatok 48. /1/ A villamos energia szállítására és átalakítására szolgáló föld feletti távvezetékek, villamos szabadvezetékek, erőművek, alállomások és villamosművek az IpM 11/1984 (VIII.22.) sz. rendelet, a évi CX. törvény és a 108/2002. (VIII.23.) Korm. rendelet, illetve a vonatkozó törvényerejű rendeletekben, továbbá az MSz 151, MSz 172, MSz 7487 számú magyar szabványokban rögzített biztonsági övezettel rendelkeznek. - Az erőmű és az alállomás biztonsági övezete a területet határoló kerítéstől, illetve a kisajátított terület szélétől vízszintesen mért 15,0 méter távolságban lévő függőleges síkokig terjed. - Föld feletti 120 kv-os villamos távvezeték hálózat esetében a vezeték nyom-vonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mért 13,0 13,0 m-esfüggőleges síkokig terjed. A tengelyvonaltól mért biztonsági övezet (5-5 m-es kartávolság m-es védőtávolság): 18,0 18,0 m. - Föld feletti (6,5-6,5 m-es kartávolságnál m-es védőtávolság) 20 kv-os villamos távvezeték hálózat esetében a védőtávolság a vezeték nyomvonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mérve külterületeken: 5,0 5,0 m-es, belterületen, kettős felfüggesztés esetén 2,5-2,5 m-es függőleges síkokig terjed. A tengelyvonaltól mért biztonsági övezet külterületeken (1-1 m-es kartávolság m-es védőtávolság): 6,0 6,0 m, belterületeken (1-1 m-es kartávolság + 2,5-2,5 m-es védőtávolság): 3,5 3,5 m. - Föld feletti 0,4 kv-os villamos szabadvezeték hálózat esetében a vezeték nyomvonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mért 1,0 1,0 m-es függőleges síkokig terjed. A tengelyvonaltól mért biztonsági övezet (1-1 m-es kartávolság m-es védőtávolság): 2,0 2,0 m. - Föld feletti 0,4 kv-os légkábel hálózatok esetében a nyomvonal két oldalán szükséges biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve 1,0 1,0 m-es függőleges síkokig terjed. - A föld alatti villamos 20 kv-os, 0,4 kv-os, jelző-, mérő-, működtető-, optikai kábel vagy alépítmény biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán, arra merőlegesen 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed. /2/ 20/0,4 kv-os transzformátorállomások telepítésénél ki kell építeni a közvetlen közterületi kapcsolatot, a teherautóval történő megközelítést, önálló épület esetében a körüljárhatóságot, és 5,0 méteres védőtávolságot kell figyelembe venni. /3/ Az intenzív jellegű beépítési és intézményi területeken új építés, vagy rekonstrukció során mind a közép-, mind a kisfeszültségű hálózatot földkábelként kell kialakítani. Távközlési hálózatok 49. /1/ Föld feletti távközlési légkábel hálózatok esetében a nyomvonal két oldalán szükséges

39 biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed. /2/ Föld alatti távközlési hálózatok, kábelek és alépítmények az MSz szabvány előírásai szerint rögzített biztonsági övezete a nyomvonal mindkét oldalán, arra merőlegesen 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed. /3/ A tervezett alépítményi csőszámnak és megszakító létesítményeknek úgy kell helyet biztosítani, hogy a tervezési terület 100%-os ellátása biztosítva legyen. A rendelkezésre álló terület, a telekhatárok és az útburkolatok között húzódó járdák és zöldsávok a távközlési alépítmények, földkábelek, oszlopsorok elhelyezésére alkalmas területsávja. Ide kell elhelyezni az alközpontokat összekötő törzs- és átkérő kábelhálózatokat is. /4/ Nyilvános távbeszélő állomás elhelyezését a tervezett kereskedelmi-szolgáltató épületek közterületi frontján lehet megvalósítani. /5/ Légvezetékes távközlési hálózat a szabályozási területen csak a családi házas beépítésű területeken és ahol nincs vagy nem helyezhető el alépítmény, a vonatkozó szakmai előírások betartása mellett, a 0,4 kv-os villamos és a kábel TV hálózattal közös tartószerkezeten építhető. /6/ Mobil távközlésre szolgáló jelentős újabb bázisállomások vagy adótornyok közterületi elhelyezését nem tervezzük. Gázvezeték hálózatok 50. /1/ Földgázszállító vezetékhálózatok, gázfogadó állomások, körzeti és ipari gáz-nyomásszabályozó berendezések biztonsági övezeteit az IpM 6/1982. (V.6.) számú törvényerejű, valamint a GOMBSZ rendeletei, továbbá a MSz és a MSz számú szabványok a nyomásfokozatoktól (nagynyomású hálózatoknál + a csővezetékek névleges űrméretétől) függően a csővezeték tengely-vonalától mindkét irányban terjedően az alábbiak szerint rögzíti: a/ nagyközépnyomású hálózatoknál 5,0 5,0 m b/ középnyomású hálózatoknál 4,0 4,0 m c/ gáznyomás-szabályozó berendezésnél 10,0x10,0 m-es terület. /2/ Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt a MSz számú szabványban rögzített, az útpálya tájolása szerinti hideg oldali közműsávot az egyéb közművezetékektől 1,0-1,0 méteres védőtávolsággal biztosítani kell. A Városközpont SZT-3 jelű szabályozási terv területének építészeti és sajátos közterület-alakítási előírásai /1/ A Városközpont az SZT-3. jelű tervlapon szabályozott terület, a vasútterület - Bajcsy-Zsilinszky Endre utca és 1294 hrsz - József Attila utca - Hársfa utca - Keleti utca sz. közút - Zagyva töltése hrsz. telek és 1049 hrsz (Óvoda) telkek - Rákóczi utca hrsz út hrsz telek által határolt területre terjed ki. /2/ A SZT-3. tervlapon javasolttól eltérő telekalakítás, új épület elhelyezése, meglévő épület bővítése, emeletráépítése, ill. tetőtérbeépítése esetén az építési engedélyezési tervek benyújtása előtt véleményeztetni kell a tervet a városi főépítéssel és a főépítész állásfoglalását mellékelni kell az építési engedélyezési tervhez. 41 A rendelet kiegészül az 51. -sal a 23/2005. (XII.15.) önk. rendelet alapján. Hatályos 2005.XII.23-tól

40 /3/ A kiemelt városképi jelentőségű területen új építés, illetve átépítés esetén külön gondot kell fordítani az utcaképi illeszkedésre, melyet az engedélyezési tervben megítélhető módon igazolni kell. /4/ Új épület elhelyezése, meglévő épület bővítése esetén az adott építési hely környezetében az építési helyen kívül eső épületeket, épületrészeket el kell bontani, ha azt az SZT-3. az építési engedély feltételeként bontandó épületek, építmények szintterülete nem növelhető, átalakításuk csak a legszükségesebb közegészségügyi, biztonsági, ill. életvédelmi célból megengedett. Felújításuk csak a rendeltetésszerű használatukhoz szükséges mértékben, a kötelező jó karbantartás körében lehetséges. /5/ Az eltéréssel szabályozott építési vonal -tól az épület homlokvonala a telek belseje felé legfeljebb 5 méterre eltérhet. /6/ A bontás esetén vissza nem építhető épület szintterülete nem növelhető. /7/ Az építési helyen belül meglévő épülethez való hozzáépítés csak a meglévő épülethez anyagában, kialakításában, magasságában illeszkedő módon engedélyezhető. /8/ Az épület külső homlokzatának városképi megjelenése érdekében az építési hatóság a városképet, az épület esztétikáját, harmóniáját rontó elemek megszüntetését, az épület jellegétől idegen toldalékok, hirdetőberendezések bontását elrendelheti. /9/ A SZT-3. kiemelt városképileg jelentős közterület, ezért a közterületek kialakítására egyidejűleg kell készíteni a közlekedési és kertépítészeti terveket. A Szabadság tér részletes városépítészeti közterületrendezési engedélyezési terv alapján közmű-, közlekedés-, kerttervező, esetleg iparművész bevonásával készülhet. Az egységes, minőségi, művészi színvonalú városkép érdekében az engedélyezési tervnek meg kell határoznia a minőségi, időtálló díszburkolatot, mintáját, szegélyét, az árkokat lefedő burkolatot stb. az utcabútorokat, lámpákat, szemeteseket, padokat, a kialakítandó, ültetendő növényzetet, a központban elhelyezendő táblák és feliratok tipográfiáját és grafikáját és a központban helyet kapó egyéb tárgyak kialakítását (pl tűzcsap, gépészeti létesítmények stb.) /10/ A Szabadság téren új vegyes funkciójú, fedett-nyitott közösségi funkciójú közterületi épület sztoa építésére építési hely van kijelölve az SZT-3. tervlapon, amelyben időszakos és állandó kiállítások, önkormányzati és magán információs/hirdető táblák, illetve ingyenes internetes pontok, közkút elhelyezhetők. A sztoa-buszmegálló a Polgármesteri Hivatal új bejárata mellett kialakuló új tér átjárható térfala. Az építmény kialakításánál figyelembe kell venni, hogy átlátható, biztonságos és vandálbiztos, könnyen tisztítható (öntisztuló) a városképbe illeszkedő legyen. /11/ A közterületeken és onnan láthatóan reklámok csak az épülettel együtt tervezetten és a /8/ bek. szerinti tervvel összhangban helyezhetők el. /12/ SZT-3. tervlapon szabályozott terület övezeteiben kizárólag az épületek saját funkciójához kapcsolódó tájékoztató tábla, egységes tervezéssel a homlokzat architektúrájához igazodó módon helyezhető el. /13/ A területen tájékoztató, útbaigazító táblák csak egységes kialakítással, csoportos elrendezésben telepíthetők egységes kiviteli terv alapján. /14/ A gyalogos közlekedési területek burkolatait időtálló túlnyomórészt helyi-térségi kőből kell készíteni. /15/ Az épületek homlokzatain alkalmazható anyagok: vakolat, nyerstégla, kő, fa, üveg, fém, cserép. /16/ Az épületek tetőtérbeépítése során ablak-bevilágító felület csak tetősíkban helyezhető el. /17/ Kerítésépítés: a/ a Szabadság téren 1,60-2,00 m közötti áttört kerítés építendő. Kivételt képeznek a közparkok, ahol a max. 90 cm magas tömör lábazaton áttört kovácsoltvas kerítés építendő. b/ a SZT-3 többi részén max. 60 cm-es tömör lábazatra épített 1,80 m magas áttört kerítés építhető. Látszóbeton, drótfonat és szőrős deszka használata tilos

41 /18/ Az épületek homlokzatán és tetőzetén légvezeték, közművezeték, hírközlési és gépészeti berendezés, fémkémény az utca felől látható, illetve a városképet zavaró módon nem helyezhető el. /19/ A közterületről látható épületek homlokzati kialakítását, átalakítását érintő munkák esetén (színezés, burkolat, nyílászárók, tetők stb.) továbbá a közterületről látható klíma és egyéb épületgépészeti berendezéseket illetően az építési engedélyezési eljárást megelőzően a homlokzati és színezési terveket véleményeztetni kell a főépítésszel, melynek alapján az építési hatóság kikötéseket tehet, vagy a létesítést, elhelyezést megtilthatja. /20/ A középületek, közintézmények homlokzati felületeit - a sajátos, egyedi hangulatú városközponti kép érdekében - részben felület, vagy csík formájában minőségi épületkerámiával (majolikával) kell ellátni. /21/ A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. /22/ A területen új légvezeték nem helyezhető el. A meglévő légvezeték esetében csak az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges munkálatok végezhetők. A meglévő légvezetékek cseréje nem megengedett, felújításuk földkábelként történhet. /23/ Fák akkor vághatók ki, illetve akkor csonkolhatók, ha azt a fa egészségi állapota, vagy a balesetveszély azt elengedhetetlenül szükségessé teszi. /24/ A SZT-3.- n jelölt telken belüli meglévő parkosított területeket meg kell tartani. Azok folyamatos fenntartásáról, intenzív növénytelepítésről a tulajdonos, üzemeltető köteles gondoskodni. /25/ A megmaradó növényzet építés alatti megfelelő védelméről gondoskodni kell. /26/ Az Öregtemető Kegyeleti Park hangsúlyos bejárata megtartandó, felújítása csak külön építési engedély alapján végezhető. /27/ A Rákóczi utca Szabadság tér csomópontjában az élelmiszerüzlet (hrsz: 1053) terven jelölt épületére az épület felújításakor, bővítésekor magastető építendő. /28/ Utcdabútorok a/ Tömegközlekedési megállókban egységes megjelenésű, fedett várópavilon telepítendő. Felületükön csak vele egybeépített reklám helyezhető el. b/ Szeméttárolókat, telefonfülkéket újonnan minden megállóban egységes kialakításban kell elhelyezni. /29/ A behajtók kialakítása, felújítása során a burkolatot a járdától eltérő anyaghasználattal kell elkészíteni. /30/ SZT-3. által szabályozott területen a 18,0 m-nél szélesebb közterület területsávjában biztosítani kell a kétoldali fasort, kétoldali járdás és parkolósávot. A Szabadság tér - József Attila utca környezetében a gyalogos közlekedés felületeit díszburkolattal kell kialakítani. /31/ A Szabadság téren a közúti szigetsávban az út közepén egyedi tervezésű lámpasor helyezendő el. A lámpákat az út közepére kell telepíteni. /32/ A könyvtár körüli parkban színpad/dobogó biztosíthat helyet az időszakos rendezvényeknek. A színpad/dobogó alkalmanként könnyűszerkezettel lefedetté tehető. Kialakításánál a környezet figyelembevételével, ahhoz maximálisan illeszkedő, kultúrált építmény alakítandó ki. A színpadot úgy kell kialakítani, hogy lépétkével igazodjon a könyvtár és a park léptékéhez. Selyp SZT-4 jelű szabályozási terv területének építészeti és sajátos közterület-alakítási előírásai 51/a A R. kiegészül 51/a -al a 22/2006.(XI.23.) önk. rendelet 19. -a alapján. Hatályos től

42 /1/ Selyp városrész az SZT-4. jelű tervlapon szabályozott terület, a vasúti terület - közigazgatási határ hrsz-ú ingatlan - 21, 155,154, 152, hrsz-ú telkek hrsz-ú telek -35/1-3 hrszú, hrsz-ú telkek - 55, 77, 80 hrsz-ú telkek - Mikszáth Kálmán utca - 548', 549,56112,563 hrsz-ú telkek - Akácfa utca- vasúti terület által határolt területre terjed ki. /2/ Az SZT-4. tervlapon javasolttól eltérő telekalakítás, továbbá Gksz-2* és a Gksz-6 övezetek kivételével új épület elhelyezése, meglévő épület bővítése, emeletráépítése ül. tetőtérbeépítése esetén az építési engedélyezési tervek benyújtása előtt a véleményeztetni kell a tervet a városi főépítésszel és a főépítész állásfoglalását mellékelni keli az építési engedélyezési tervhez. /3/ Az Árpád utca, Nefelejcs utca és a zagyvaszántói út mentén új építés, illetve átépítés esetén külön gondot kell fordítani az utcaképi illeszkedésre, melyet az engedélyezési tervben megítélhető módon igazolni kell. /4/ Amennyiben a telken az SZT építési helyet jelöl, akkor új építmény, meglévő épület bővítése csak az építési helyeken belül helyezhető el. Építési hely hiányában, hacsak az övezeti előírás másképpen nem szabályozza, az OTÉK és a HÉSZ általános előírásai szerint, az övezeti paraméterek betartásával lehet a telken épületet építmény elhelyezni. /5/ Az építési helyen belül meglévő épülethez való hozzáépítés csak a meglévő épülethez anyagában, kialakításában, magasságában illeszkedő módon engedélyezhető. /6/ Az épület külső homlokzatának városképi megjelenése érdekében az építési hatóság a városképet, az épület esztétikáját, harmóniáját rontó elemek megszüntetését, az épület jellegétől idegen toldalékok, hirdetőberendezések bontását elrendelheti. /7/ A Nefelejcs utca-árpád utca kereszteződésben tervezett körforgalmi csomópont és térsége valamint a tervezett autóbusz-átszállóhely, továbbá a kettő közötti útszakasz közösen, részletes közlekedési, városépítészeti, közterületrendezési engedélyezési terv alapján közmű-, kerttervező, esetleg iparművész bevonásával készülhet. Az egységes, minőségi, művészi" színvonalú városkép érdekében az engedélyezési tervnek meg kell határoznia a minőségi, időtálló díszburkolatot, mintáját, szegélyét, az árkokat lefedő burkolatot...stb. az utcabútorokat, lámpákat, szemeteseket, padokat, a kialakítandó, ültetendő növényzetet, az alközpontban elhelyezendő táblák és feliratok tipográfiáját és grafikáját és a központban helyet kapó egyéb tárgyak kialakítását (pl tűzcsap/gépészeti létesítmények...stb.) /8/ Az autóbusz-átszállóhely építményének kialakításánál figyelembe kell venni, hogy átlátható, biztonságos és vandáibiztos, könnyen tisztítható (öntisztuló) a városképbe illeszkedő legyen és helyet kell biztosítani növekvő számú kerékpár elhelyezhetőségének. /9/ A /7/ bekezdésben meghatározott közterületek, továbbá a Nefeljecs utca, az Árpád utca és a vasútállomáshoz vezető kiszolgáló út mentén, továbbá onnan láthatóan reklámok csak az épülettel együtt tervezetten és a 191 bek. szerinti tervvel összhangban helyezhetők el. /10/ A /9/ bekezdésben meghatározott terület övezeteiben kizárólag az épületek saját funkciójához kapcsolódó tájékoztató tábla, egységes tervezéssel a homlokzat architektúrájához igazodó módon helyezhető el. /11/ Az SZT-4 területén tájékoztató, útbaigazító táblák csak egységes kialakítással, csoportos elrendezésben telepíthetők egységes kiviteli terv alapján. /12/ A 191 bekezdés szerinti közterületeken a gyalogos közlekedési területek burkolatait időtálló túlnyomórészt helyi - térségi kőből, bontott bazaltkocka burkolattal kell készíteni. /13/ A /9/ bekezdés szerinti közterületek mentén épületek homlokzatán és tetőzetén légvezeték, közművezeték, hírközlési és gépészeti berendezés, fémkémény az utca felől látható illetve a városképet zavaró módon nem helyezhető el. /14/ A 191 bekezdés szerinti közterületek mentén közterületekről látható épületek homlokzati kialakítását, átalakítását érintő munkák esetén (színezés, burkolat, nyílászárók, tetők stb.) továbbá a közterületekről látható klíma és egyéb épületgépészeti berendezéseket illetően az

43 építési engedélyezési eljárást megelőzően a homlokzati és színezési terveket véleményeztetni kell a főépítésszel, melynek alapján az építési hatóság kikötéseket tehet, vagy a létesítést, elhelyezést megtilthatja. /15/ A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. /16/ A területen új légvezeték nem helyezhető el. A meglévő légvezeték esetében csak az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges munkálatok végezhetők. A meglévő légvezetékek cseréje nem megengedett, felújításuk földkábelként történhet. /17/ A megmaradó növényzet építés alatti megfelelő védelméről gondoskodni kell. /18/ Utcabútorok a) Tömegközlekedési megállókban egységes megjelenésű, fedett várópavilon telepítendő. Felületükön csak vele egybeépített reklám helyezhető el. b) Szeméttárolókat, telefonfülkéket újonnan minden megállóban egységes kialakításban kell elhelyezni. /19/ A behajtók kialakítása, felújítása során a burkolatot a járdától eltérő anyaghasználattal kell elkészíteni, /20/ SZT-4. által szabályozott területen a 16,0 m-nél nem keskenyebb közterület területsávjában biztosítani kell a kétoldali fasort, kétoldali járdát, a legalább egy oldali parkolősávot és legalább egyoldali, kétirányú biztonságos kerékpáros-közlekedést biztosító kerékpársávot. IV. FEJEZET Záró rendelkezések 52. /1/ E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. /2/ Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni. Kihirdetés napja: április 29. Víg Zoltán sk. p o l g á r m e s t e r Fónagy László sk. Fónagy László sk. j e g y z ő

44 1 SZ. MELLÉKLET Helyi közút céljára történő lejegyzéssel érintett telkek (HRSZ): A/ 911, , 963, hrsz-ú telkek B/ 034/46-53 hrsz-ú telkek C/ 058, 058/2 hrsz-ú telkek D/ 065/3, 067/3, 1437, 1436 hrsz-ú telkek E/ 2586/1 hrsz-ú telkek F/ 062/4 hrsz-ú telkek G/ 907, 908, 909, hrsz-ú telkek H/ 04/1, 2013, 2007/1 hrsz-ú telkek I/ 1041, 1077 J/ , , , 842 hrsz-ú telkek K/ /1, 1318, 1277/1-1291/1, 1292, 1319/2-1335, hrsz-ú telkek L/ 1051, 1150/1, 1150/2, 1151, 1153/2, 1154, 1155 hrsz-ú telkek M/ , 985, 986, 987, 988 hrsz-ú telkek N/ 44 22/4,22/5, 22/6, O/ 22/6, 22/5, 20/2, 21/3, 21/4 hrsz-ú telkek P/ 19/1, 19/8, 19/7, Q/ 15/4, R/ 1948/9 43 A rendelet 1.sz. mellékletét kiegészítette a 23/2005. (XII.15.) önk. rendelet. Hatályos 2005.XII.23-tól. 44 A R. 1. sz. mellékletét N/-R/ pontokkal egészítette ki a 22/2006.(XI.23.) önk. rendelet 20. (1)-e. Hatályos től

45 2. SZ. MELLÉKLET ELŐVÁSÁRLÁSI JOGGAL ÉRINTETT TELKEK JEGYZÉKE 45 Az önkormányzat az alábbi telkekre elővásárlási jogot rendel el: Elővásárlási joggal érintett ingatlanok jegyzéke Ingatlanok Ingatlanok felhasználásának célja 1150/2, 1151 városközpont intézményrendszerének fejlesztése 1051 városközpont intézményrendszerének fejlesztése 1055 városközpont intézményrendszerének fejlesztése 1154 városközpont intézményrendszerének fejlesztése 1155 városközpont intézményrendszerének fejlesztése 1156 városközpont intézményrendszerének fejlesztése Selypi sporttelep bővítése 45 A rendelet kiegészül a 2.sz. melléklettel a 23/2005. (XII.15.) önk. rendelet alapján. Hatályos 2005.XII.23-tól. 46 A R. 2. sz. mellékletét kiegészítette a 22/2006.(XI.23.) önk. rendelet 20. (2)-e. Hatályos től

46 1. SZ. FÜGGELÉK Lőrinci műemlék épületei és műemléki környezete (HRSZ) 1. Szt. Anna Kápolna 096 hrsz 2. Római Katolikus templom Műemléki környezet: 1. Szt. Anna kápolna műemléki környezete: 095/2-5 hrsz-ú telkek 2. Római Katolikus templom műemléki környezete: 1050, 1051/2, 1147/1-2, 1146, 1060, 1061, 1062 hrs-ú telkek Helyi védelemre javasolt épületek 2. SZ. FÜGGELÉK sorszám helyrajzi szám cím rendeltetés Vörösmajor középiskola és kollégium 2 19/4 47 Nefelejcs utca Selypi Művelődési Központ /2 déi iparterület Erőmű központi épülete Árpád út 8. lakóház Árpád út 16. lakóház Árpád út 40. lakóház Árpád út 46. zeneiskola Árpád út 47. lakóház Árpád út 57. lakóház Árpád út 59. lakóház Árpád út 61. lakóház Árpád út 63. lakóház Árpád út 65. tájház Árpád út 76. lakóház Országos védelemre javasolt épületek Sorszám helyrajzi szám cím rendeltetés selypi malom (Zsófia malom) malom főépülete és régi siló Bem utca 45. régi malom 47 A R. 1. sz. függelékét módosította a 22/2006.(XI.23.) önk. rendelet 21. -a. Hatályos től. 48 A R. 1. sz. függelékét módosította a 22/2006.(XI.23.) önk. rendelet 21. -a. Hatályos től

47

48 3. SZ FÜGGELÉK Régészeti terület A lelőhely megnevezése: 21-es főút bővítése Azonosító száma: Régészeti besorolása: Helyi jelentőségű régészeti terület Védett és védelemre javasolt természeti értékek 4. SZ. FÜGGELÉK A/ Országos jelentőségű védett természeti területek: Védett természeti területnek minősül - a Kopasz hegy gyepvegetációja - a Csúrgói erdő (Mulató-hegy egy része SZT-1 szerint. B/ Tervezett helyi jelentőségű természetvédelmi területek (BNP adatszolgáltatása szerint) - Az Öregtemető 1150/1 hrsz - Az Erőműi lakótelep parkjai 1456, 1458, 1460/16, 1462, 1462/17, 1458/3, hrsz - a cukorgyári horgásztó és környezete a felhagyott iszaptározókkal: 6, 8, 11, 0108, hrsz. - az Árpád úti park fasorai - volt Tornyai kastély - a szakmunkásképző parkja: 2007/1 hrsz

49 5. SZ FÜGGELÉK FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK: a) Szintterületi mutató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. b) Épület bruttó szintterülete: valamennyi építményszint bruttó szintterülete. c) Hézagosan zártsorú beépítési mód: Az oldalhatáron álló és a zártsorú beépítési mód között átmenetet képező általában az utcavonallal párhuzamos gerincvonallal kialakított épületekből álló sajátos beépítési mód. Ez a városközponti területek átépítése során kialakult helyi építési sajátosságú beépítési mód. d) Védett egyedi karakterű terület: Lőrinci, Selyp központjának és környezetének területe illetve Lőrinci-Erőmű lakótelep, a három terület legnagyobb értéke a különböző építési korok meghatározó településszerkezete, utcavezetése és a városban egyedülálló, megőrzendő egyedi karakterű beépítése, az Erőmű lakótelep társasházainak különleges elrendezésű telepítése. A Szabályozási Tervben a védelem a még megmaradt hagyományos utca és telekszerkezet fenntartására, a beépítési módok meghatározásánál pedig a hagyományőrző (oldalhatáron álló és hézagosan zártsorú) kisvárosias környezet megtartására vonatkozik. e) Telepszerű beépítési mód: A lakótelep építés időszakában kialakult telepszerűen úszótelkes - tömbtelkes elrendezéssel kialakult beépítési mód. Itt egy telken belül több épület szabadonálló, vagy egy területen belül több úszótelken álló, önálló épület alkot egy-egy beépítési egységet építészeti együttest. f) Úszótelek: a tömbtelek területén külön tulajdonban álló épület részére kialakított földrészlet. g) Tömbtelek: több lakó- vagy üdülőépület és az ezekkel kapcsolatos kereskedelmi, szolgáltató stb. építmények együttes elhelyezésére szolgáló telek. h) K-kialakult állapotú telek: az a meglévő építési telek, melynek telekmérete nem éri el az övezetben meghatározott minimumot. i) Kerti építmény: olyan építmény, amelyek a kertben való sport, pihenés és játék céljára szolgál: hinta, csúszda, szökőkút, a pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy illetve a terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz. j) Áttört kerítés: (a tömör kerítés ellentéte azt pedig az OTÉK leírja.) olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50 %-nál nagyobb

50