SZERKEZETBE FOGLALVA) FEBRUÁR

Átírás

1 BALATONAKALI Község Helyi Építési Szabályzata Részleges módosítása (EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA) FEBRUÁR 04.

2 Balatonakali Község Önkormányzat Képviselõtestületének../2010. (...) számú rendelete a Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervrõl Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló évi LXXVIII. törvény 7. -ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított évi LXV. törvény 8. (1) bekezdésében adott felhatalmazás alapján Balatonakali Község Önkormányzata az alábbi rendeletet alkotja. (A vonatkozó magasabb szintû jogszabályokat a lábjegyzetek jelölik.) I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az elõírások hatálya 1. Jelen rendelet hatálya Balatonakali község teljes közigazgatási területére terjed ki. Az elõírások alkalmazása A 1. -ban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bõvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerûsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az országos érvényû rendelkezések mellett - kizárólag jelen rendelet elõírásainak megfelelõen szabad. 2. Jelen rendelet kötelezõen alkalmazandó melléklete a település szabályozási tervének (1. sz. melléklet Szabályozási terv - Beépítésre szánt területek módosított BSZA-1, BSZA-2 és BSZA-3 tervlapjai, 2. sz. melléklet Szabályozási terv Beépítésre nem szánt területek módosított KSZA-1, KSZA-2, KSZA-3, KSZA-4 jelû tervlapjai). A rendelet elõírásai a szabályozási tervvel együtt alkalmazandók. A szabályozás elemei Az alkalmazott kötelezõ szabályozási elemek: 1 - szabályozási vonal, - beépítésre szánt, ill. beépítésre nem szánt területek határa, valamint a belterület határa, - területfelhasználási egységek határa, - övezeti és építési övezeti besorolás és annak paraméterei, - telekre vonatkozó: építési övezet határa, övezet határa, építési övezet jele, övezet jele, építési hely, építési vonal, kialakítható legkisebb teleknagyság, minimális telekszélesség, legnagyobb építménymagasság, maximális beépítettség, beépítési mód, zöldfelületek legkisebb mértéke és a zöldfelületek kialakítására vonatkozó elõírások, és a beépítettség környezeti feltételei; - mûemléki környezet határa; - helyi értékvédelmi terület határa; - régészeti terület határa; 1 az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrõl szóló kormányrendelet továbbiakban OTÉK - alapján 2

3 - sajátos jogintézmények határvonalai. 2. Irányadó szabályozási elemek: ajánlott telekhatár, megszüntetõ jel, épület kontúrok, út, gyalogút és közmû-vezeték nyomvonala. 3. Az irányadó szabályozási elemek elõírásaitól az építésügyi hatóság az egyéb, magasabb szintû jogszabályi elõírások betartása mellett eltérhet. 4. A kötelezõ szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók meg. Terület-felhasználás A település területe építési szempontból: a. beépítésre szánt területekre, illetve b. beépítésre nem szánt területekre tagozódik. A település területe az alábbi terület felhasználási egységekre tagozódik: a.) beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint: Lakóterület: Kertvárosias Lke Vegyes terület: Településközpont vegyes terület Vt Gazdasági terület: Kereskedelmi, szolgáltató Gksz Üdülõterület: Üdülõházas Üü Hétvégi házas Üh Különleges terület: Strand Kst Vízi-közlekedési, sport és turisztikai Kki Temetõ Kt Sport terület Ksp b.) beépítésre nem szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint: Közlekedési és közmû terület: Közlekedési terület a szabályozási terven jelölt: - országos és helyi közutak Kö-u - vasút területe Kö-v Zöldterület: Zöldterületek Z Erdõterület: Védelmi erdõ Ev Védelmi rendeltetésû bokorerdõs terület Evb Mezõgazdasági terület: Borvidéki mezõgazdasági terület Má-b1 Borvidéki mezõgazdasági terület Mk-b2 Korlátozott használatú mezõgazdasági terület Mk-ko Vízgazdálkodási terület: a Balaton vízmedre V 3

4 vízmûvek területe tómedren kívüli vízgazdálkodási terület másodlagos erdõterület Beépítésre nem szánt különleges terület: Sportterület Tüzép terület V-v V-t V-e Kk-sp Kk-t 2. Minden terület-felhasználási egységben a mindenkori építési törvény és OTÉK szerinti feltételekkel az ott meghatározott funkciójú épületek és építmények helyezhetõk el, kivéve az egyes terület-felhasználási egységeknél felsorolt létesítményeket. Telekalakítás és építés engedélyezése Az 1. -ban meghatározott területen telekalakítás és építés csak a Szabályozási Tervekben jelölteknek megfelelõen, az Étv. és a végrehajtására alkotott jogszabályok, valamint a évi CXII. törvény (Btv.) és mindenkori módosításai alapján történhet. 2. Építési engedély csak rendezett telekre adható ki. 3. A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha az OTÉK-ban rögzített közmûvesítettség mértéke szerint teljes közmûvesítés rendelkezésre áll továbbá az épülettulajdonosokat közcsatornára való rákötésre kötelezni kell. 4. A település beépítésre nem szánt területein, épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha a Btv-ben elõírt közmûvesítettségi feltételeknek eleget tesz. 5. Telekalakításra engedély csak abban az esetben adható ki, ha az eljárás eredményeként még átmenetileg sem jön létre - olyan telek, amely nem rendelkezik a megközelítést biztosító, jogszabályokban elõírt közterületi kapcsolattal, - valamint újonnan kijelölt lakóterületeken ill. beépült, beállt területeken nyúlványos (nyeles) telek. 6. Újonnan kialakított telektömbökben lévõ új építési telkek minimális telekszélessége: - oldalhatáron álló beépítés esetén: 16 m, - szabadon álló beépítés esetén: 18 m. 7. A település beépítésre nem szánt területén 3000 m 2 -nél kisebb telek nem alakítható ki. 8. Új telket kialakítani, telket megosztani csak az elõírt telekméreteknek megfelelõen lehet. (Ettõl eltérõ lehet a kialakult telkek esetében azok Szabályozási terv szerinti kialakítása.) 9. A helyi értékvédelmi területen telekhatár-rendezés csak abban az esetben engedélyezhetõ, ha az a tömb kialakult telekszerkezetét jelentõsen nem befolyásolja, a telek és a szomszédos telkek kontúrját javítja és legfeljebb a telkek területének 15 -át érinti. 10. Az építési övezetekben ill. övezetekben telek közmûterület céljára az övezet elõírásaitól eltérõ nagyságban is kialakítható. 11. Az 581.; 599/4.; 600.; 603/2.; 603/3.; 603/4. és 603/5. helyrajzi számú telkeken a telekosztást megelõzõen részletes botanikai felmérést kell készíteni, amelyben fel kell mérni a terület lágy- és fásszárú növényállományát, és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park (továbbiakban: BfNP) Igazgatóságával egyeztetve meg kell határozni a területen található védett növényfajok egyedeinek védelmét vagy szükséges áttelepítését. 2 2 A 8/2002. (X.08.) sz. rendelettel jóváhagyott rendelkezés. 4

5 12. A település közigazgatási területén 2500 m 2 -nél nagyobb összes szintterületû, csarnok jellegû épület nem létesíthetõ. 13. Azokon a területeken, ahol az építés feltételei (terület-elõkészítés, vízrendezés, elõközmûvesítés, elektromos vezeték áthelyezés stb. hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély csak jelen HÉSZ szerint szükséges teendõk elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követõen adható ki. 14. A beültetési kötelezettséggel érintett telkek beépítésénél használatbavételi engedély csak akkor adható ki, ha a tulajdonos az beültetési kötelezettséggel érintett telekhatárok mentén az elõírt növénytelepítést elvégezte. (További elõírások, ld. 38 ) 15. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen, településközpont vegyes területen, különleges területeken, üdülõterületen használatbavételi engedély akkor adható ki, ha az építési övezetekre kötelezõen elõírt zöldfelületi aránynak megfelelõ, továbbá a kötelezõen elõírt zöldfelületnek megfelelõ több szintû növényzet telepítése megtörtént (gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint). Általános elõírások Építmények elhelyezése, ha jelen rendelet elõírásai szigorúbb szabályokat nem állapítanak meg, az OTÉK és a BTSZ vonatkozó elõírásai szerint történhetnek. 2. Az elõkert méretének meghatározásánál kialakult beépítés esetén ha a szabályozási terv külön nem jelöli a területen jellemzõ méreteket kell alkalmazni. 3. Nyitott, fedett építményeket elhelyezni beépítésre nem szánt területen nem lehet, beépítésre szánt területen csak az építési helyen belülre lehet. 4. Az elõkertben - kerti építmény (hinta, csúszda, szökõkút, a terepszintnél 0,5 m-nél magasabbra nem kiemelkedõ lefedés nélküli terasz), - közmû-becsatlakozás építménye, - kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály, tároló helyezhetõ el. 5. A 6,0 m-nél kisebb szélességû, Mk-b2 övezetet érintõ és határoló utak esetében a lehetõségek függvényében legalább 100 méterenként kitérõket kell kialakítani biztonságos közlekedés biztosítása érdekében. 6. Az egyéb (nem országos) külterületi utak, és egykori zártkerti utak mentén bármilyen új építményt a tengelytõl számított minimum 6-6 méter távolságra lehet elhelyezni, kivéve a kerítést, melyet min 3-3 m-re lehet elhelyezni. 7. A meglévõ, oldalhatáron álló beépítésû építési övezetekben, ha a kialakult telek a szomszédos telkeken álló vagy elhelyezhetõ épületek miatt az elõírt építmények közötti legkisebb távolság hiánya következtében nem volna beépíthetõ, a D-E tûzveszélyességi osztályába tartozó I-III. tûzállóságú fokozatú épületek közötti távolság 4 m-ig csökkenthetõ. A távolság csökkentésének feltétele továbbá, hogy az épületek oldalkert felé esõ homlokzatainak magassága 6,0 m-nél nem magasabb és a szomszédos telken álló épület ezen oldalkert felé nézõ homlokzatán legfeljebb az OTÉK 37. (4) bekezdése szerinti szellõzõnyílások vannak. Tûzfalas kialakítás esetén a távolság korlátlanul csökkenthetõ. Ez esetben elvi építési engedélyezési eljárás során kell a távolságot meghatározni az illetékes önkormányzati tûzoltóság szakhatósági állásfoglalása szerint. 5

6 8. A meglévõ épület használati módját csak úgy lehet megváltoztatni, ha a használati mód megváltozásával nem jön létre olyan állapot, amely az OTÉK a HÉSZ valamint a BTSZ elõírásaival ellentétes. 9. Bármilyen nagyobb földmunkával járó beruházást megelõzõen a konkrét területre vonatkozó szakhatósági eljárást az illetékes szakhatósággal le kell folytatni. 10. Telepített lakókocsi és/vagy lakókonténer nem helyezhetõ el, még akkor sem ha az forgalmi engedéllyel rendelkezik. Ez alól kivétel az Üü-4 jelû övezet, amennyiben az kemping funkciót lát el. 11. Zajtól védendõ helyiséget tartalmazó új építmény akkor helyezhetõ el, ha a zajtól védendõ helyiséget tartalmazó épület homlokzata elõtt a vonatkozó zajterhelési határérték teljesül. A határérték teljesülését az építmény engedélyezési (bejelentési) tervdokumentációjában igazolni kell. Általános építészeti elõírások Balatonakali közigazgatási területén belül az elhelyezendõ, átépítésre kerülõ épületek homlokzati felületeinek anyagai: tégla, kõ, fa, vakolat pasztell színben lehet. 2. A beépítésre szánt területen tetõfedésként alkalmazhatók magastetõ kialakítása esetén az alábbi építõanyagok: nád, hagyományos cserép, betoncserép (kizárólag a hagyományokhoz illeszkedõen a vörös és a vörösesbarna árnyalataiban), korcolt lemezfedés (vörös, vörösbarna színben). Lapostetõ illetve aszimmetrikus tetõ kialakítása csak üdülõházas üdülõterületeken lehetséges. 3. Többszörösen összetett vagy többszörösen tagolt tetõ kialakítása nem megengedett lakóterületen és hétvégiházas üdülõterületen. 4. A település közigazgatási területén belül nem alkalmazható tetõhéjazatként: hullámpala, szürke tónusú pala, mûanyag hullámlemez, bitumenes zsindelyfedés, ipari fémlemez-fedés. 5. Balatonakali belterületén hír- és távközlési torony elhelyezése tilos. 6. A település területén többszintes tetõterû épület nem alakítható ki, aszimmetrikus tetõ az Üü-4, Üü-5 és Üü-6 övezet kivételével nem létesíthetõ. 6. A településen alkalmazható kerítésekre vonatkozó általános leírások: a. A kerítések magassága nem lehet nagyobb 160 cm-nél. b. A kerítésmezõ lábazata 60 cm.nél nagyobb nem lehet. c. Vt-1 és Vt-2 építési övezetekben csak sövény kerítés létesíthetõ. 7. A település beépítésre szánt területén a közterület felé elhelyezhetõ a hagyományoknak megfelelõen: a. Tömör kerítés: a helyben szokásos rakott terméskõbõl készült oszlopból, valamint a kerítésmezõbõl áll. Utóbbi a következõképp készülhet: - tömör mezõként: helyben szokásos rakott terméskõbõl - helyben szokásos terméskõbõl rakott lábazattal és natúr fa megjelenésû kerítésmezõvel. b. Áttört kerítés: - legalább 50-os áttörtségû kerítésmezõ alakítható ki - a helyben kialakult anyag és formavilág alkalmazandó, látszó betonból vagy látszó zsalukõbõl nem alakítható ki, - Drótháló vagy élõsövénybe húzott dróthuzal is alkalmazható. 6

7 8. A település beépítésre szánt területén belsõ kerítésnek dróthuzal vagy háló, fából készült palánk kerítés vagy léckerítés alkalmazható, max. 20 cm-es tömör lábazattal. 9. A vasút és a Balaton partvonala közötti ingatlanok telkein a 7. pont b. bekezdésében leírt áttört kerítés alkalmazható. A 7. pont a). bekezdésében leírt tömör kerítés is kialakítható a vasút és a Balaton partvonala közötti ingatlanok telkeinek vasút felõli oldalán, amennyiben az egyben zajvédelemre is szolgál. A zaj védelmére is szolgáló tömör kerítést a település felõli oldalon növényzettel takarni kell. 10. Beépítésre nem szánt területen kerítés csak annyiban létesíthetõ, amennyiben az igazoltan a telepített növényállomány védelmében vagy pályázati elõírás teljesítéseként készül. Csak lábazat nélkül, vadvédelmi drótháló vagy huzal alkalmazható. 11. Terepszint alatti építmények a nyomvonal jellegû építmények és mûtárgyaik kivételével csak azokban az építési övezetekben, övezetekben létesíthetõk, ahol erre az övezeti elõírások külön lehetõséget adnak. Reklám, hirdetõtábla A település teljes közigazgatási területén reklámhordozó cég- és címtábla elhelyezése csak a vonatkozó jogszabályoknak megfelelõen történhet. A 2 m 2 -nél nagyobb reklámtáblák tervének a jogszabályban elõírtakon túl tartalmaznia kell: az épület érintett homlokzati tervét (a már engedélyezett reklámok feltüntetésével); a reklám színezett ábrázolását, vagy fotóját; a reklám hordozószerkezetét bemutató mûszaki tervet; további, az építési hatóság által esetenként elõírt munkarészeket, okmányokat. 2. A reklámhordozók összterülete nem haladhatja meg a nyílás nélküli homlokzatfelület 10 - át. 3. Az épületeken csak az épületben tevékenységet folytatók helyezhetnek el cég- és címtáblát, vagy reklámhordozót. 4. A 3 m2-t meghaladó reklámfelületû óriásplakátot és annak elhelyezésére szolgáló, vagy egyéb reklámhordozót a település teljes közigazgatási területén elhelyezni nem lehet, a meglévõek megszüntetendõk. 5. A helyi értékvédelmi területen és mûemléki környezetben parabolaantenna és épületgépészeti szerelvény az utcai homlokzaton még takartan sem létesíthetõ. 6. Közterületen csak az önkormányzat által rendszeresített tájékoztatókat, irányító jelzéseket lehet elhelyezni. 7. A rendelkezéseknek nem megfelelõ, illetve nem karbantartott, már meglévõ hirdetés, reklám illetve hirdetés- és reklámhordozó fennmaradási engedélye nem adható meg, valamint a rendelkezés hatályba lépése illetve az engedély lejárta utáni 3 hónapon belül a tulajdonosának, vagy fenntartójának költségén eltávolítható. Közterületek, közterek kialakítása Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármû és gyalogos közlekedést. 7

8 2. Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhetõ el, ha közlekedésre és a közterületre vonatkozó más jogszabályok teljesülnek. 3. Közterületen pavilon, árusító fülke a Z jelû zöldterület kivételével nem helyezhetõ el. Mûvi értékvédelem Az országos védelem alatt álló épületek felsorolását az 1. számú függelék a) pontja tartalmazza. 2. Az országos védelem alatt álló mûvi értékek kezelésére, megõrzésére vonatkozóan a hatályos országos rendelkezések irányadók. 3. A mûemlék épületeket érintõ építési munkák esetén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal építésügyi hatóságként jár el. 4. A mûemlék jellegét, megjelenését tartósan érintõ beavatkozások esetén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyét kell kérni. 5. A mûemléki környezetet a Szabályozási terv ábrázolja, a telkek helyrajzi szám szerinti listáját az 1. számú függelék b) és c) pontja sorolja fel. 6. A helyi mûvi, táji és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza. 7. A régészeti örökség védelmérõl a kulturális örökség védelmérõl szóló törvény szerint kell gondoskodni. Ha a földmunkák során váratlan régészeti emlék, lelet kerül elõ, ugyanezen törvény rendelkezései alapján kell eljárni. A régészeti lelõhelyek helyrajzi szám szerinti listáját az 1. számú függelék d) pontja tartalmazza. 8. Beépítésre szánt területen mûemléki környezetbe tartozó telkek esetén azok utcai kerítését 7..(7) pont a. bekezdésében leírt módon, tömör kerítésként kell kialakítani Helyi értékvédelmi terület A helyi értékvédelmi terület határát a BSZA-1 jelû Szabályozási tervlap jelöli:71-es út 53 hrsz telek Kossuth utca 295 hrsz telek Strand utca Dózsa Gy. utca Zsidóköz utca 2. A helyi értékvédelmi területen a területrész szerkezetének, úthálózatának, telekosztásának, a telek utcai határvonalának, a telkek méretének megváltoztatását célzó vagy eredményezõ tevékenység csak az bekezdés szerint végezhetõ. 3. A helyi értékvédelmi területen épület építése az alább felsorolt helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával engedélyezhetõ: - Szerkezet: hagyományos építõanyag. - Tetõhéjalás: nád, hagyományos égetett cserép (kizárólag vörös barna árnyalatban), korcolt lemezfedés - Nyílászárók: fa szerkezettel, kizárólag: natúr, fehér, sötétzöld, barna színekben. - Homlokzat: vakolt felület, fehér színben (egyedi esetekben a szakhatósággal egyeztetetten) - Kerítés: terméskõ, fa - A területen kizárólag magastetõs épület helyezhetõ el, közötti tetõhajlásszöggel. - A területen maximum F+ T (földszint + tetõtér) beépítésû épület helyezhetõ el. Tetõtér-beépítésnél térdfal nem építhetõ. 8

9 - Az elhelyezhetõ épület legnagyobb szélessége 7,0 m, gerincmagassága legfeljebb 7,0 m lehet. 4. A területen új épületek, illetve az átépítésre kerülõ épületek tervezésekor a területen szokásos forma és díszítésvilág eszközeit kell alkalmazni. 5. Az építési telek utcai kerítését 7.. (7) pont a. bekezdésében leírt módon, tömör kerítésként kell kialakítani. 6. Új épület elhelyezése esetén az utcakép alakulását és a tervezett új épület, valamint a környezete közötti építészeti összhangot bemutató tervet kell csatolni az engedélyezési dokumentációhoz. Táji és természeti értékek védelme Védett természeti területen építmények elhelyezése jelen rendelet alapján: - helyi jelentõségû védett terület esetén az önkormányzat természetvédelmi rendeletével és a védett terület kezelési tervével összhangban; - országos védettségû területen a nemzeti park igazgatósága egyetértésével történhet. 2. Közterületen fák kivágása, csonkolása akkor engedélyezhetõ, ha - a fa egészségi állapota, - baleset elhárítás, - vagy közegészségi szempontok feltétlenül szükségessé teszik. 3. A fás szárú növények telepítésével, fenntartásával, kivágásával és pótlásával kapcsolatos tevékenységeknél, a fás szárú növények védelmérõl szóló vonatkozó 3 országos szintû jogszabály elõírásai szerint kell eljárni. 4. Adótorony, távközlési magasépítmény csak erdõterületen (Ev) tájesztétikai vizsgálattal megalapozott látványterv alapján létesíthetõ a belterülettõl, meglévõ és tervezett beépítésre szánt területektõl legalább 500 m védõtávolság biztosításával. 5. Új, min. 12 m szélességûre szabályozott utak kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani. 6. Fasor telepítésénél nem engedélyezhetõ a gyorsan öregedõ, szemetelõ vagy allergiakeltõ pollenû és termésû fafajok (pl. nyárak) telepítése, valamint a fás szárú növények védelmérõl szóló vonatkozó 4 országos szintû jogszabály mellékletében felsorolt inváziós fafajok. A fafajok kiválasztásánál elõnyben kell részesíteni a levegõszennyezést tûrõ fafajokat. 7. Gyümölcsfák utcai fasorként csak a kis forgalmú lakóutcákban ültethetõk. Közterületek fásításánál elsõsorban a tájra jellemzõ honos lombhullató fafajok és azok faiskolai fajtái, változatai alkalmazhatók. 8. Légvezeték alatt csak olyan kis növésû fák ültethetõk, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges. 9. Mezõgazdasági és erdõterületen a hagyományos történelmi tájkarakter védelmében csak a helyi hagyományoknak megfelelõ, tájbaillõ épületek építhetõk. 10. A tájkarakter védelme érdekében a történelmi szõlõhegy (Leshegy, Fenyehegy, Öreg-les hegy) hagyományosan kialakult telekszerkezetét meg kell õrizni, a szõlõhegy korlátlan mértékû felaprózódását meg kell akadályozni /2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 4 346/2008. (XII. 30.) Korm. Rendelet melléklete 9

10 11. Mezõgazdasági és erdõterületen önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhetõ el. 12. Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék védelmérõl gondoskodni kell. 13. Az erdõtelepítések során csak a termõhelyi adottságoknak megfelelõ honos fafajok alkalmazhatóak. Törekedni kell a természetközeli elegyes erdõállományok kialakítására. 14. A balatoni nádasok védelmét biztosítani kell. A nádasokban járatok, horgászállások, napozóstégek, kikötõhelyek nem létesíthetõk, kivéve ha a magasabb szintû jogszabályok és tervek ezt lehetõvé teszik és elõírásaik betarthatók. 15. A Balaton TNM rendeletben jelölt parti sávját érintõ mindennemû változtatás esetén, a táj és természeti értékek megõrzése érdekében a vonatkozó rendeletek 5 szerint kell eljárni. II. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Kertvárosias lakóterület (Lke) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási Terveken Lke jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésû, összefüggõ nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. 2. Az építési övezetek telkei csak teljes közmûvesítettség esetén építhetõk be. 3. Az építési övezet területén elhelyezhetõ: - az OTÉK szerint meghatározott funkciók; - kivéve üzemanyagtöltõ. - Egy telken maximum két lakásos lakóépület engedélyezhetõ, kivéve az Lke-8 övezetet, ahol max. 6 lakásos lakóépület engedélyezhetõ. 4. Az építési övezetek telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméret, a telkek legnagyobb beépítettsége, továbbá az építhetõ építménymagasság mértéke a következõ: AZ ÉPÍTÉSI TELEK övezeti jele beépítés módja legnagyobb beépítettsége épületek legnagyobb építménymagassága (m) újonnan kialakítható legkisebb területe (m 2 ) minimális zöldfelületi aránya Lke-1 O 25 4, Lke-2 SZ 25 4, Lke-3 SZ 20 4, Lke-4 O 25 4, Lke-5 O 30 3,6 K/ Lke-6 SZ 25 4, Lke-7 SZ 20 4, Lke-8 SZ 20 4, O - oldalhatáron álló beépítés, SZ - szabadonálló beépítés, 5 283/2002. (XII. 12.) Korm. rend. a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeirõl tárca nélküli miniszter 35/2004. (XII. 30.) TNM rendelete Balatonakali vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmány tervének elfogadásáról. 10

11 5. Az építési övezet telkein a fõ rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben helyezhetõ el, kivétel ez alól az Lke-8 jelû építési övezet, ahol a (3) bekezdés szerinti funkciót több épületben - max. 2 lakásonként - kell elhelyezni. 6. Az övezetben elhelyezhetõ épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú önálló épületként: - gépjármûtároló, mely új beépítésnél a fõ rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben helyezhetõ el; - háztartással kapcsolatos tárolóépület; - mûterem; - a környezetet nem zavaró kézmûipari tevékenység mûhelye; - a telken folyó mezõgazdasági tevékenység gazdasági épületei helyezhetõk el, melytõl használati mód változtatása esetén sem lehet eltérni. 7. Az építési övezetek területén, ha helyi önkormányzati rendelet az állattartást lehetõvé teszi, állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek telkenként max. 15 m2 területtel helyezhetõk el. 8. Ha az övezetekben a teleknagyság legalább 50 -kal meghaladja a legkisebb kialakítható telekterület nagyságát, abban az esetben az ezen felüli területrészre az övezetben elõírt beépítettség 50 -a engedélyezhetõ, de a kialakuló beépítés így sem haladhatja meg a minimális teleknagyság esetében engedélyezhetõ beépítettség kétszeresét. 9. Az újonnan beépülõ lakóterületek elõkert mérete ha a Szabályozás terv külön nem jelöli, 5 m. 10. A kertvárosias lakóterület valamennyi építési övezetében az épületkialakítás feltételei a következõk: - csak magastetõs épület létesíthetõ közötti dõlésszöggel; - a homlokzati felületek anyagai lehetnek tégla, fa, kõ, vakolat pasztell színekben, harsány színek nem alkalmazhatók; 11. A kertvárosias lakóterület építési övezeteiben terepszint alatti építmény nem helyezhetõ el. Pinceszint a fõ rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, maximum a földszinti beépítés mértékéig építhetõ. 12. Az Lke-5 jelû építési övezetre vonatkozó további építési elõírásokat a Helyi értékvédelmi területre vonatkozó elõírás (11. ) tartalmazza. A K/500 jelû min. telekméretre a bekezdésben elõírtak vonatkoznak. Új telek kialakítása esetén a min. telekterület 500 m Az Lke-6 jelû építési övezet 617/3, 617/5-7 hrsz-ú telkein a legkisebb hátsó kert: 7 m. 14. Az Lke-7 és Lke-8 jelû építési övezet a Keleti lakóterület építési övezetei, melyekre a fentieken kívül az alábbi részletes szabályok vonatkoznak: - az 1,0 m-nél nagyobb szintkülönbséget okozó terepátalakítási munkával járó építések esetén az építési engedélyezési tervnek talajmechanikai szak-véleményt és statikai számításokat is kell tartalmaznia; - a legkisebb elõ-, oldal- és hátsókertek méreteit a szabályozási terv tartalmazza. Ahol a terven nincsenek méretek, ott: a legkisebb elõkert: 7,0 m; a legkisebb oldalkert: 4,5 m; a legkisebb hátsó kert: 6,0 m. 11

12 Településközpont vegyes terület (Vt) A településközpont vegyes terület a Szabályozási Terveken Vt jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintû igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetõen nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. 2. Az építési övezetek telkei csak teljes közmûvesítettség esetén építhetõk be. 3. Az építési övezet területén elhelyezhetõ az OTÉK szerint meghatározott funkciók; - kivéve parkolóház, üzemanyagtöltõ. - Egy telken, lakófunkció esetén maximum két lakásos lakóépület helyezhetõ el. 4. Az építési övezetekben terepszint alatti építmény nem helyezhetõ el. Pinceszint a fõ rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, maximum a földszinti beépítés mértékéig építhetõ. 5. Az építési övezetek telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméret, a telkek legnagyobb beépítettsége, továbbá az építhetõ építménymagasság mértéke a következõ: övezeti jele beépítés módja legnagyobb beépítettsége AZ ÉPÍTÉSI TELEK épületek legnagyobb építménymagassága (m) újonnan kialakítható legkisebb területe (m 2 ) minimális zöldfelületi aránya Vt-1 SZ 10 4, Vt-2 SZ 15 4, Vt-3 SZ 30 4, Vt-4 O 30 4, Vt-5 O 30 3,6 K/ O - oldalhatáron álló beépítés, SZ - szabadonálló beépítés, 6. A Vt-4, Vt-5 jelû építési övezetben elhelyezhetõ épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú önálló épületként: - háztartással kapcsolatos tárolóépület; - mûterem, a környezetet nem zavaró kézmûipari tevékenység mûhelye helyezhetõk el, melyek a kialakult jellegnek megfelelõen telepítve helyezhetõ el. 7. Az építési övezetekben állattartó épület nem létesíthetõ. 8. Az építési övezetekben az épületkialakítás feltételei a következõk: - csak magastetõs épület létesíthetõ közötti dõlésszöggel; - a homlokzati felületek anyagai lehetnek tégla, fa, kõ, vakolat pasztell színekben, harsány színek nem alkalmazhatók; 9. A Vt-5 jelû építési övezetre vonatkozó további építési elõírásokat a Helyi értékvédelmi területre vonatkozó elõírás (11. ) tartalmazza. A K/500 jelû min. telekméretre a bekezdésben elõírtak vonatkoznak. Új telek kialakítása esetén a min. telekterület 500 m 2. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

13 1. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a Szabályozási Terveken Gksz jellel szabályozott terület-felhasználási egység. 2. Az építési övezetek telkei csak teljes közmûvesítettség esetén építhetõk be. 3. Az építési övezet területén elhelyezhetõ: az OTÉK szerint meghatározott funkciók; - kivéve parkolóház. 4. Az építési övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következõk: övezeti jele beépítés módja legnagyobb beépítettsége AZ ÉPÍTÉSI TELEK épületek legnagyobb építménymagassága (m) újonnan kialakítható legkisebb területe (m 2 ) minimális zöldfelületi aránya Gksz-1 SZ 35 4, SZ - szabadonálló beépítés, 5. Az építési övezetben önálló terepszint alatti építmény/építmények elhelyezhetõk, de ezek által elfoglalt terület nem lehet több a telek max. 5 -ánál. Pinceszint legfeljebb a földszinti alapterülettel megegyezõ lehet. 6. A. 12 méternél hosszabb épületek homlokzatait építészeti eszközökkel tagolni kell. Épületek maximális hossza 16 m. 7. A minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítése kötelezõ. 8. Az övezetben a zöldfelületi borítottság számításánál a növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület értendõ. Az állandóan vizet tartalmazó, növényekkel betelepített díszmedence (tó) felületének 50 -a a kötelezõ zöldfelület számításánál zöldfelületként figyelembe vehetõ. 9. Az övezetben a minimálisan kialakítandó zöldfelületek legalább fele három szintû növényzettel (fák, cserjék, gyep-talajtakaró), és legalább egynegyede kétszintû növényzettel (cserjék, gyep-talajtakaró) alakítandó ki. 10. A beültetési kötelezettségû területen három szintû növényzetet kell telepíteni településkép védelmi okokból a használatba vételi engedély feltételeként. Üdülõházas üdülõterület (Üü) Üdülõházas üdülõterület a Szabályozási terven Üü jellel szabályozott terület-felhasználási egység. 2. A területen elhelyezhetõ: - Üdülõépület (több üdülõegységet magába foglaló); - kemping - a túlnyomóan változó üdülõi kör hosszabb tartózkodására szolgáló épületek (pl. szálloda); - üdülõtábor; - sportlétesítmény; 13

14 - az üdülõterület ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató funkciójú épület, melynek szintterülete max. az összes más funkciójú bruttó szintterület 25 -a lehet. 3. Az építési övezet területén meglévõ épület használati módját az (2) pontban felsoroltaktól eltérõ célokra megváltoztatni nem lehet. 4. Az építési övezetek telkei teljes közmûvesítettség kiépítése esetén építhetõk be. 5. Az építési övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következõk: övezeti jele beépítés módja legnagyobb beépítettsége AZ ÉPÍTÉSI TELEK épületek legnagyobb építménymagassága (m) újonnan kialakítható legkisebb területe (m 2 ) Minimális zöldfelületi aránya Üü-1 SZ 15 4, Üü-2 SZ 20 4, Üü-3 SZ 20 4, Üü-4 SZ 15 6, Üü-5 SZ 10 6, SZ - szabadonálló beépítés, 6. Az építési övezetekben az épületkialakítás feltételei a következõk: - magastetõs épület létesítése esetén az közötti hajlásszöggel alakítható ki; - a homlokzati felületek anyagai lehetnek tégla, fa, kõ, vakolat pasztell színekben, harsány és telt színek nem alkalmazhatók. - Az épületek homlokzata az összes homlokzati felület nagyságának maximum 25-áig burkolható fával, ill. szerkezete,falazata készülhet fából. 7. Az építési övezetben önálló terepszint alatti építmény/építmények elhelyezhetõk, de ezek által elfoglalt terület nem lehet több a telek max. 5 -ánál. 8. A gépjármûvek telken belül: - fásított parkolóban minden megkezdett 4 db parkolóhely után 1 db nagy lombkoronát növelõ, környezettûrõ, túlkoros lombos fa telepítendõ; - fedett gépjármûtároló új épület esetén csak a fõ rendeltetést szolgáló épületben ill. azzal egybeépítetten helyezhetõ el. 9. Az Üü-1 és Üü-2 és Üü-4 jelû építési övezetekben a beépítési karakter és az építési jelleg megõrzése érdekében: - Az övezetben a meglévõ faállomány megõrzendõ, ill. kivágás esetén a használatbavételi engedélykérelem benyújtásáig kötelezõen pótlandó. - az épületek, építmények fából is kialakíthatók. 10. Üü-5 jelû építési övezetben - az épületeket a rendeltetés és a helyi építészeti és táji adottságához igazodva kell megtervezni, és az építési engedély iránti kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni; - a közmû és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos építményeik kiépítésénél, illetve a meglévõ hálózatok korszerûsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából csak terepszint alatti elhelyezés engedélyezhetõ, még akkor is, ha a közhálózat föld feletti vezetésû. - az övezetekben üzemanyagtöltõ állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürítõ nem létesíthetõ. 14

15 - Zárt csapadékcsatornával, nyílt árokkal elvezetett vizeket élõvízbe vezetés elõtt hordalékfogó mûtárggyal kell ellátni. - Záportározóban tárolt víz tüzivíz ellátásra nem vehetõ figyelembe. Látványtóban tárolt víz tüzivíz ellátásra csak abban az esetben vehetõ figyelembe, amennyiben annak vízháztartása folyamatosan garantálja a megfelelõ vízmennyiséget, vízminõsége megfelelõ tûzoltásra, valamint a katasztfófavédelem, ill. a tûzoltóság hatóságai hozzájárulnak. 11. Üü-4 és Üü-5 jelû építési övezetben történõ építési engedélyezés elõtt az engedélyezendõ építményt annak területi összefüggéseivel együtt minden esetben a területi fõépítészi tervtanáccsal egyeztetni kell. 12. Üü-4 és Üü-5 jelû építési övezetekben helyiséget tartalmazó új építmény engedélyezési (bejelentési) tervdokumentációjának részeként kertépítészeti terv készítendõ. A kertépítészeti tervben megítélhetõnek kell lennie: a. a meglévõ növényzet jellegének és állapotának, különösen a tervezett létesítmények által érintett 10 cm, vagy annál nagyobb törzsátmérõjû faállománynak; b. a telekre elõírt legkisebb zöldfelületi arányra, a zöldfelületek kialakítására (például többszintû növényállomány telepítésének kötelezettsége), a zöldfelületek ökológiai szerepére vonatkozó elõírások betartása, különösen a burkolt és zöldfelülettel fedett felületek telken belüli nagysága, a tervezett növényzet telken belüli elhelyezkedése és a növényállomány jellege (lombos fa, örökzöld, térhatároló cserje, cserje, talajtakaró, évelõ, gyep stb.) 13. Üü-4 jelû építési övezetben a. a Balaton tómedre az érvényes partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenõen nem csökkenthetõ; b. a Balaton jogi partvonalát - a partvonal-szabályozási tervtõl eltérõen - megváltoztatni és az élõvilágra, a vízminõségre káros befolyással bíró tevékenységet végezni nem lehet; c. a tómederbe állandó építmény - fürdõházak eredeti formában történõ újjáépítése kivételével -, parti móló, sziget nem építhetõ; d. a tómederhez kapcsolódó élõhelyek védelme érdekében a tómederbe a nád gyökérzónáit kevésbé sértõ, ideiglenes jellegû, csak az üdülési, illetve horgászidényben használatos mûtárgy (pl. horgász- és napozóstég) helyezhetõ el; e. az I-III. osztályú nádasban, illetve attól legalább 2 m-re, a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás, valamint az engedély nélkül létrehozott feltöltés és vízi állás visszabontásának eseteitõl eltekintve, tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, építés, vízi állás-, csónak- út-, horgászhely-létesítés), amely a nádas állományát, annak minõségét károsítja, illetõleg a nádas pusztulását eredményezheti; f. a IV-V. osztályú nádasban kotrás, feltöltés, építés, csónak- út-, horgászhely-létesítés - a vízi állás létesítés kivételével - a hatóság engedélyével végezhetõ, vízi állás a jegyzõ engedélyével létesíthetõ; g. a meglévõ közhasználatú strandok elõtt, fövenyes strandszakasz kialakítása érdekében, a IV-V. osztályú nádasban, legfeljebb 30 méter széles bejáró a hatóság engedélyével fenntartható; Hétvégi házas üdülõterület (Üh)

16 1. Hétvégi házas üdülõterület a Szabályozási terven Üh jellel szabályozott területfelhasználási egység. 2. A hétvégi házas üdülõterületen elhelyezhetõ: - max. két üdülõegységes üdülõépület; - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület max. 50 m 2 alapterülettel. 3. Az építési övezet telkein a fõ rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben helyezhetõ el. 4. A fõ rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú különálló épület az övezet területén nem helyezhetõ el. 5. Az építési övezetben épület csak teljes közmûvesítettség esetén helyezhetõ el. 6. Az építési övezetben önálló terepszint alatti építmény/építmények nem helyezhetõk el. 7. Az Üh-3, Üh-4 övezetben a jogszerûen meglévõ épületek az övezet sajátos elõírásainak megfelelõen bõvíthetõek, átépíthetõek, felújíthatók, magastetõvel elláthatók. Az épületek tervezése és engedélyezése a 193/2009 (IX.15.) korm. rend (2) bekezdése (és esetleges késõbbi módosításai) szerint történhet. Sor ill. lácház esetén a meglévõ épületek tetõszerkezetének átalakítása felújítása, tetõtér beépítése az egységes utcakép megtartása érdekében, az épület csoportokra egységesen csak az alábbi paraméterek mellett lehetséges (lásd még a HÉSZ M-1 sz. mellékletét is): a.) Csak a telek oldalhatárára merõleges gerincirányú, hajlásszögû, szimmetrikus nyeregtetõ alakítható ki. Saroktelek esetén a tetõgerinc irányát a szomszédos épülethez való illeszkedés határozza meg. Egy csoportház esetén minden egység tetõhajlásszögének azonos nagyságúnak kell lennie. b.) A tetõ héjazata cserép fedés lehet, épületcsoportonként csak azonos színû és fajtájú. c.) Az épületek tetõgerinc magassága maximálisan 7,5 m lehet, de egy csoportház esetén minden egység tetõgerincének azonos magasságúnak kell lennie. d.) Az épületek közterület felõli ereszvonalának a közterület felõli homlokzatnál kell indulniuk, tagolt homlokzat esetén a közterülethez közelebbi homlokzat számít. e.) Tetõfelépítmény -a tetõablak kivételével- nem alakítható ki, a tetõfelület max. 10-a lehet tetõsíkablak, vagy épített tetõablak (tetõbõl felnyíló kialakítású). A tetõ közterület felõli és közterülettel ellentétes oldalán csak egy-egy nyílás alakítható ki. f.) A tetõ közterülettel ellentétes oldalán -a tetõfelület max. 30-ának megbontásával- tetõterasszal ellátható. g.) Az épületek felújítása során a bejáratok felett kizárólag max. 2 m2-es esõvédõ elõtetõ építhetõ, konzolos kialakítással piros cserépfedéssel. 8. Az építési övezet területén az építmény-elhelyezés feltételei a következõk: Az építési telek övezeti jele beépítési módja legnagyobb beépítettsége () Az építmények legnagyobb építménymagassága (m) újonnan kialakítható legkisebb területe (m2) minimális zöldfelülete () Üh-1 O 15 4, Üh-2 O 20 4, Üh-3 CS 20 4,

17 Üh-4 I 20 4, Üh-5 O 15 4,5 K/ Üh-6 SZ 20 4, SZ - szabadonálló beépítés, CS - csoportos beépítés, I ikres beépítés, 9. Üh-6 jelû építési övezetben zajtól védendõ helyiséget tartalmazó új építmény akkor helyezhetõ el, ha a zajtól védendõ helyiséget tartalmazó épület homlokzata elõtt a vonatkozó zajterhelési határérték teljesül. A határérték teljesülését az építmény engedélyezési (bejelentési) tervdokumentációjában zaj- és rezgésvédelmi munkarészében igazolni kell. 10. Üh-6 jelû építési övezetben a.) a Balaton tómedre az érvényes partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenõen nem csökkenthetõ; b.) a Balaton jogi partvonalát - a partvonal-szabályozási tervtõl eltérõen - megváltoztatni és az élõvilágra, a vízminõségre káros befolyással bíró tevékenységet végezni nem lehet; c.) a tómederbe állandó építmény - fürdõházak eredeti formában történõ újjáépítése kivételével -, parti móló, sziget nem építhetõ; d.) a tómederhez kapcsolódó élõhelyek védelme érdekében a tómederbe a nád gyökérzónáit kevésbé sértõ, ideiglenes jellegû, csak az üdülési, illetve horgászidényben használatos mûtárgy (pl. horgász- és napozóstég) helyezhetõ el; e.) az I-III. osztályú nádasban, illetve attól legalább 2 m-re, a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás, valamint az engedély nélkül létrehozott feltöltés és vízi állás visszabontásának eseteitõl eltekintve, tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, építés, vízi állás-, csónak- út-, horgászhely-létesítés), amely a nádas állományát, annak minõségét károsítja, illetõleg a nádas pusztulását eredményezheti; f.) a IV-V. osztályú nádasban kotrás, feltöltés, építés, csónak- út-, horgászhely-létesítés - a vízi állás létesítés kivételével - a hatóság engedélyével végezhetõ, vízi állás a jegyzõ engedélyével létesíthetõ; g.) a meglévõ közhasználatú strandok elõtt, fövenyes strandszakasz kialakítása érdekében, a IV-V. osztályú nádasban, legfeljebb 30 méter széles bejáró a hatóság engedélyével fenntartható; Különleges terület Sportterület (Ksp) A terület a Szabályozási terven Ksp jellel szabályozott terület-felhasználási egység, ahol sportolási célú létesítmények épületei, továbbá az ezekhez kapcsolódó vendéglátó, kereskedelmi, kiszolgáló építmények helyezhetõk el. 2. Az építési övezet telkei csak teljes közmûvesítettség esetén építhetõk be. 3. Az épületek elhelyezésének övezeti elõírásai a következõk: AZ ÉPÍTÉSI TELEK övezeti jele beépítés módja legnagyobb beépítettsége épületek legnagyobb építménymagassága (m) újonnan kialakítható legkisebb területe (m 2 ) minimális zöldfelületi aránya Ksp SZ 5 4,

18 SZ - szabadonálló beépítés, Különleges terület strand (Kst) A strand területén: - a strand kiszolgáló épületei (zuhanyzók, WC-k, kabinok, öltözõk stb.); - a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények helyezhetõk el. 2. A strand beépítését úgy kell megoldani, hogy a strandolási funkció és az ellátási funkció területileg elválasztásra kerüljön. 3. A meglévõ strand átépítése, felújítása esetén a tervezett funkciónak megfelelõen az OTÉK alapján a parkolást és a megfelelõ szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell. 4. A területen új épület csak teljes közmûvesítettség esetén helyezhetõ el. 5. Az épületek elhelyezésének övezeti elõírásai a következõk: övezeti jele beépítés módja legnagyobb beépítettsége AZ ÉPÍTÉSI TELEK épületek legnagyobb újonnan építménymagassága kialakítható (m) legkisebb területe minimális zöldfelületi aránya (ha) K-st SZ 10 3, SZ - szabadonálló beépítés, 6. A strand északi határán 10 m széles területsáv közhasználat elõl nem elzárható területként alakítandó ki. 7. K-st jelû építési övezetben a. a Balaton tómedre az érvényes partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenõen nem csökkenthetõ; b. a Balaton jogi partvonalát - a partvonal-szabályozási tervtõl eltérõen - megváltoztatni és az élõvilágra, a vízminõségre káros befolyással bíró tevékenységet végezni nem lehet; c. a tómederbe állandó építmény - fürdõházak eredeti formában történõ újjáépítése kivételével -, parti móló, sziget nem építhetõ; d. a tómederhez kapcsolódó élõhelyek védelme érdekében a tómederbe a nád gyökérzónáit kevésbé sértõ, ideiglenes jellegû, csak az üdülési, illetve horgászidényben használatos mûtárgy (pl. horgász- és napozóstég) helyezhetõ el; e. az I-III. osztályú nádasban, illetve attól legalább 2 m-re, a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás, valamint az engedély nélkül létrehozott feltöltés és vízi állás visszabontásának eseteitõl eltekintve, tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, építés, vízi állás-, csónak- út-, horgászhely-létesítés), amely a nádas állományát, annak minõségét károsítja, illetõleg a nádas pusztulását eredményezheti; f. a IV-V. osztályú nádasban kotrás, feltöltés, építés, csónak- út-, horgászhely-létesítés - a vízi állás létesítés kivételével - a hatóság engedélyével végezhetõ, vízi állás a jegyzõ engedélyével létesíthetõ; 18

19 g. a meglévõ közhasználatú strandok elõtt, fövenyes strandszakasz kialakítása érdekében, a IV-V. osztályú nádasban, legfeljebb 30 méter széles bejáró a hatóság engedélyével fenntartható; Különleges terület vízi közlekedési, sport és turisztikai célú kikötõ (Kki) A terület a Szabályozási terven Kki jellel szabályozott terület-felhasználási egység, ahol a rendeltetésnek megfelelõ építmények - hajókikötõ kiszolgáló létesítményei (váróterem, pénztár, vizesblokk stb.) ill. a vitorláskikötõ higiénés létesítményei - helyezhetõk el. 2. Az övezetben épület elhelyezés csak a BSZA-1 tervlapon jelölt építési helyen belül lehetséges, ahol max. 200 m 2 alapterülettel, max. 4,5 m építménymagassággal helyezhetõ el új épület. 3. A terület közhasználat elõl nem zárható el. Különleges terület - Temetõ (Kt) A terület a Szabályozási terven Kt jellel szabályozott terület-felhasználási egység, ahol a temetõ funkciójának megfelelõ építmények helyezhetõk el. 2. Az épületek, építmények elhelyezésének övezeti elõírásai a következõk: AZ ÉPÍTÉSI TELEK övezeti jele beépítés módja legnagyobb beépítettsége épületek legnagyobb építménymagassága (m) újonnan kialakítható legkisebb területe (m 2 ) minimális zöldfelületi aránya Kt SZ 5 4, SZ - szabadonálló beépítés, * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa 3. A területen a legnagyobb építménymagasságok a következõk: - általános építménymagasság: 4,5 m; - sírbolt (kripta), urnasírbolt: 3,5 m; - urnafülke (kolumbárium): 2,5 m. 4. A területen az elhelyezhetõ építmények közül a kegyeleti épületek (templom, kápolna, ravatalozó, harangláb) legnagyobb építménymagassága az építmény tornyának méretével növelhetõ. 5. A temetõ területén elhelyezhetõ építmények hatósági engedély iránti kérelméhez kertépítészeti tervet is be kell nyújtani. 6. A temetõ területén, annak minden 150 m 2 -re után legalább 1 db lombos fát kell telepíteni. 7. A temetõ mentén áttört kerítés létesítendõ. A temetõ nyugati oldalán (az üdülõ telkek mentén) tömör kerítés is létesíthetõ. A kerítések legnagyobb magassága 2,0 m. 8. A temetõ területén belül, a kerítés mentén 10 m széles növénysáv telepítendõ (legalább 1 sor fa és 2 sor cserje). 9. A temetõ védõtávolságának helyét és kialakítását a BSZA-2 jelû szabályozási tervlap tartalmazza. 19

20 III. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Zöldterület (Z) Zöldterület a Szabályozási Terveken Z jellel szabályozott közhasználatú, meghatározóan növényzettel fedett közparkok területe, ahol a növényzettel borított terület aránya 60 -nál kevesebb nem lehet. 2. A Z-0 jellel szabályozott zöldterületeken épület nem létesíthetõ. Elhelyezhetõk a szabadidõ eltöltését a pihenést, játékot, sportolást szolgáló, épületnek nem minõsülõ építmények, sétaút, kerékpárút, továbbá köztárgyak. 3. A Z-0* övezet a BSZA-1 jelû tervlap területén meglévõ természetes és természetközeli növénytársulások számára kialakított övezet. Az övezet területén csak köztárgy és a nyomvonal jellegû építmények és mûtárgyaik közül a felszín alatt építettek helyezhetõk el, valamint csak 2,5 m széles burkolt gyalogút vezethetõ át rajta. 4. A Z-1 és Z-2 jellel szabályozott zöldterületeken a (2) bekezdés szerinti építmények továbbá a zöldterület funkciójához illeszkedõ vendéglátó, sport-, szabadidõs létesítmények épületei is kialakíthatóak. Az épületek szabadonállóan, legfeljebb 3,5 m építménymagassággal alakíthatók ki. 5. A Z-1 övezet beépítettsége legfeljebb 2 lehet. 6. A Z-2 övezet beépítettsége legfeljebb 4 lehet. 7. Zöldterület létesítése, rekonstrukciója kertépítészeti terv alapján történhet. a. a meglévõ növényzet jellegének és állapotának, különösen a tervezett létesítmények által érintett 10 cm, vagy annál nagyobb törzsátmérõjû faállománynak; b. a telekre elõírt legkisebb zöldfelületi arányra, a zöldfelületek kialakítására (például többszintû növényállomány telepítésének kötelezettsége), a zöldfelületek ökológiai szerepére vonatkozó elõírások betartása, különösen a burkolt és zöldfelülettel fedett felületek telken belüli nagysága, a tervezett növényzet telken belüli elhelyezkedése és a növényállomány jellege (lombos fa, örökzöld, térhatároló cserje, cserje, talajtakaró, évelõ, gyep stb.) 8. Zöldterületen épület csak teljes közmûvesítéssel létesíthetõ. 9. Az övezetben parkoló nem alakítható ki. Erdõterület - védelmi rendeltetésû (Ev) Védelmi rendeltetésû erdõterületen épületet létesíteni nem lehet. 2. Az övezet területén kialakíthatók az erdei turizmust, a szabadidõ eltöltését szolgáló, épületnek nem minõsülõ építmények (pihenõhely, erdei tornapálya, turistaút, kerékpárút, esõbeálló stb.). 3. A védelmi rendeltetésû erdõterületen a már meglévõ épületek a rendelet hatályba lépését megelõzõ jogszerû használatuk szerint felújíthatók, de nem bõvíthetõk. Védelmi rendeltetésû bokorerdõs terület (Evb)

21 1. Védelmi rendeltetésû bokorerdõs terület (Evb) a tájkaraktert meghatározó bokorerdõk, hagyásfás legelõk területe. 2. Az övezet területe mezõgazdasági területbõl erdõ mûvelési ágba átsorolható, de a bokorerdõs, hagyásfás legelõ jellege megtartandó. 3. Az övezetben csak a turizmust szolgáló, épületnek nem minõsülõ építmények (pihenõ-hely, erdei tornapálya, lovagló út, turistaút, kerékpárút, stb.) létesíthetõk. 4. Az övezetben légvezeték, távközlési magasépítmény nem létesíthetõ. Mezõgazdasági terület A mezõgazdasági terület az azonos tájkarakter, a sajátos borvidéki mezõgazdasági és sajátos építési használat alapján: a. általános mezõgazdasági terület, b. kertes mezõgazdasági terület, c. borvidéki kertes mezõgazdasági terület, d. korlátozott kertes használatú mezõgazdasági terület terület-felhasználási egységekre tagolódik. 2. Mezõgazdasági területen lakóépület nem létesíthetõ. 3. Mezõgazdasági területen épület akkor létesíthetõ, ha a szennyvíz a csatornahálózatra ráköthetõ, vagy helyben a vonatkozó jogszabályoknak megfelelõen tisztításra kerül, vagy szivárgásmentes, zárt szennyvíztárolóban tárolható. 4. A terepszint alatti építmény alapterülete, ha az övezeti elõírások másként nem rendelkeznek, nem haladhatja meg a telek területének 10 -át. Általános-mezõgazdasági terület (Má-1) A általános mezõgazdasági terület Má-1 jelû övezetében a beépíthetõ telek területe a BTSZ szerinti lehet. 2. Szõlõ mûvelési ág esetén a 3000 m 2 és 2,0 ha közötti területû telken csak földdel borított boltozott pince létesíthetõ. 3. A BTSZ által elõírt beépíthetõ minimumnál nagyobb telken elhelyezhetõk a bekezdés szerinti épületek és pince is. 4. A gazdasági épületek beépített alapterülete nem haladhatja meg a telek 1 -át, de nem lehet több 500 m 2 -nél. 5. Ha egy tulajdonosnak Balatonakali igazgatási területén a szõlõmûveléssel hasznosított telkeinek összes területe meghaladja az 5,0 ha-t, akkor az egyik legalább 1,0 ha-os telkén legfeljebb 500 m 2 beépített alapterületû épületet építhet. 6. Az 5. bekezdés szerinti 5,0 ha-nál nagyobb birtoktest megállapításánál Balatonakali többi borvidéki övezetében lévõ telkek is beszámíthatóak, de a beszámított telkekre csak az arra az övezetre vonatkozó építési elõírások szerint lehet építeni. A birtoktestbe beszámított, de be nem épített telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell elrendelni. 7. Az épületek építménymagassága legfeljebb 4,0 m lehet, gerincmagassága legfeljebb 6 m lehet. 8. Az épületek a telek határától legalább 8 m elõkert és 3 m oldalkert biztosításával szabadonállóan létesíthetõk. 21