KIRÁLD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Átírás

1 PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3530 Miskolc, Hadirokkantak u. 6. II/1. Tel/Fax: /46/ KIRÁLD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE (Étv.9. (3) bekezdés szerinti államigazgatási egyeztetési eljárás után átdolgozva)

2 Királd község településrendezési terve 3 K Ü L Z E T L A P Településtervező: Építész munkatárs: Közműtervező munkatársak: Digitális feldolgozás: Soltész Jánosné TT SZKI/2001 TR / SZKI-SZK Barnáné Papp Tünde É3-É Sallai Attila K-2-2/ Sejkóczki András Erdélyi Endre Pozsgai István Harangozó Gyula K-1/ /d Holló György Miskolc, június hó. Soltész Jánosné ügyvezető

3 Királd község településrendezési terve 4 T A R T A L O M J E G Y Z É K I. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ Határozati javaslat a Településszerkezeti Tervhez Településszerkezeti Terv a BELTERÜLETRE TSZ-1 M = 1:4000 Településszerkezeti terv a KÜLTERÜLETRE TSZ-2 M = 1: II. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ Helyi építési Szabályzat Szabályozási terv a belterületre SZ-1 M = 1:2000 Szabályozási terv a külterületre SZ-2 M = 1:10 000

4 Királd község településrendezési terve 5 JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ I. KIRÁLD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

5 Királd község településrendezési terve 6 HATÁROZATI JAVASLAT: Tárgy: KIRÁLD KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉRE készített településszerkezeti terv elfogadásához. Önkormányzatának Képviselőtestülete a fenti tárgyú előterjesztést megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: A Településszerkezeti Terv szöveges munkarészét a Településszerkezeti Leírás szerint állapítja meg. A településfejlesztési, településrendezési tevékenységek engedélyezése során a Településszerkezeti Tervben és az elválaszthatatlan részét képező Településrendezési Leírásban foglaltakat együttesen kell alkalmazni. Felelős:..polgármester jegyző Határidő: folyamatos

6 Királd község településrendezési terve 7 Előterjesztés: KIRÁLD Településszerkezeti Tervéhez. I. FEJEZET 1.) A Településszerkezeti Terv hatálya a település teljes közigazgatási területére kiterjed. A tervezési területen a területfelhasználást korlátozó tényező a kedvezőtlen terepadottság, alábányászottság, helyenként a vízmosásokkal szabdalt terület. Az egész terület jelenleg részlegesen közműves szennyvízelvezetéssel ellátott terület. 2.) Az 1.) pontban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építési munkát végezni és ezekre hatósági engedélyt adni az általános hatósági előírásoknak (az OTÉK, az ágazati szabványok stb.) megfelelően és jelen Településrendezési Leírás és Településszerkezeti Terv, valamint a Helyi Építési Szabályzat együttes alkalmazásával szabad. A területfelhasználási egységek építési övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és a hozzá tartozó Helyi Építési Szabályzat határozza meg. Igazgatási és belterületi határ 1.)A település közigazgatási határa nem változik 2.)A belterületi határ/beépítésre szánt terület határa nem változik meg 3.)A Településszerkezeti Terv hatálya alá eső területeken lévő településszerkezeti és területfelhasználási egységek funkció és beépítési mód szerint az alábbiak szerint tagolódnak a megváltozott területhasználat szerint: a.)beépítésre szánt területekre, azon belül építési övezetekre beépítésre nem szánt területekre, azon belül önálló funkcionális övezetekre tagozódnak b.)az egyes területek területfelhasználási módját a Településszerkezeti Terv, az építési övezeti besorolást a Településszerkezeti Tervvel összhangban lévő Szabályozási Terv határozza meg. A Településszerkezeti Terv elemei: a közlekedési rendszer jelölt elemei és hierarchiája a területfelhasználási egységeken belül eltérő funkciójú területegységek határai szintterületi sűrűség

7 Királd község településrendezési terve 8 A Településszerkezeti Terv módosítása: A Településszerkezeti Terv elemeinek megváltoztatásához a Településszerkezeti Tervet és a hozzá tartozó Településrendezési Leírást módosítani kell. Amennyiben a változás övezeti szabályozást is érint, úgy a Szabályozási Tervet és a hozzá tartozó Helyi Építési Szabályzatot is módosítani kell. A Településszerkezeti Terv módosítása esetén a módosítás az érintett területfelhasználási egységet magába foglaló legalább egy tömbre vonatkozzon, és az adott terület környezetében lévő szomszédos tömbök együttesét is vegye figyelembe. Amennyiben a Településszerkezeti Terv módosítása vonalas jellegű létesítményeket és főforgalmi, forgalmi és gyűjtőutakat érint, úgy az érintett szakasz teljes egészének környezetét figyelembe kell venni. II. FEJEZET A TELEPÜLÉS TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETÉNEK VÉDELMI ELŐÍRÁSAI A települési környezetvédelem előírásai kiterjednek: -levegőtisztaság védelem: Általános levegőtisztaság-védelmi övezet, - vízminőség védelem Felszíni szennyeződésre közepesen érzékeny terület Az érzékeny terület, intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C2 kategória - föld védelem A termőföldön történő beruházás esetén a beruházó köteles a területileg illetékes Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni - hulladékgazdálkodás A települési hulladékgyűjtő rendszerbe be kell kapcsolódni. A veszélyes hulladékok átmeneti tárolásáról gondoskodni kell. - zaj és rezgés elleni védelem falusias területi kategória -természetvédelem A Lázbérci Tájvédelmi Körzet ugyan nem határos KIRÁLD közigazgatási határával, de annak puffer övezete érinti. - állattartással kapcsolatos előírások az állattartási szabályrendelet érvényes

8 Királd község településrendezési terve 9 III. FEJEZET A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HÁLÓZATI ELEMEI Főforgalmi út A települést jelenleg nem érinti országos jelentőségű főforgalmi út (forgalmilag meglehetősen árnyékolt területen van), A 2523-as számú összekötő út ráköt a ös, illetve a 2527-es számú útra. A település közlekedési kapcsolatai Putnok irányába, illetve Sajóvelezden át Vadna, illetve Kazinbarcika felé adottak. A Királd- Külső bányatelep és Sajónémeti község összekötésével megvalósuló út kapcsolat Ózd irányába biztosít további körgyűrűs útkapcsolatot. Települési fő út Kossuth út IV. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TAGOZÓDÁSA (TERÜLETI ELEMEK) Beépítésre szánt területek: Lakóterületek Lf- övezet (falusias, lakóterület) Lke- kertvárosi lakóterület Lk-t kisvárosi lakóterület Szintterületi sűrűség: 0,5 Településközpont vegyes terület Vt - (településközpont vegyes terület) Szintterületi sűrűség: 1,4 Különleges területek (bányászati múzeum, sportpálya, temető, kemping, stb.,) Szintterületi sűrűség: 2,0. Beépítésre nem szánt területek: Közlekedési és közműelhelyezési területek Zöld területek Erdő területek Mezőgazdasági területek Má-E, kisparcellás szántó, gyep, legelő területek extenzív használattal Mk kertgazdálkodásra szolgáló terület és gyümölcs ültetvények területe

9 Királd község településrendezési terve 10 Védelmi célú területek a tervezett védő erdősávok Egyéb területek Királd-patak V. FEJEZET AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME Műemléki védettség alatt áll Római katolikus templom Kossuth Lajos út 57 (Késő barokk, ) Helyi védeleme javasolt épületek Sorszám Utca megnevezése Házszám Helyrajziszám 1. Kossuth Kossuth Polgármesteri hivatal épülete szocialista realista stílusú épület VI. FEJEZET AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV VONATKOZÁSAI Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. évi törvény mely célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastruktúrális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére alapján meghatározott országos ökológiai-, valamint a komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetei érintik a település közigazgatási területét. Az övezetekre vonatkozóan az említett jogszabály előírásait kell alkalmazni. A terv nem tartalmaz olyan elemeket, amely jelentősen befolyásolná a jelenlegi már kialakult terület használatot, de nagy hangsúlyt helyez a bányászati rekultivációra.

10 Királd község településrendezési terve 11 VII. FEJEZET BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK VONATKOZÁSAI Hálózati elemek A lineáris és pontszerű területi elemekből szerveződő szállítási és kapcsolati elemek igen változatos hálózatokkal szövik be a megyét. Ezek súlyvonala a a völgyekben Sajó-Hernád, valamint a Borsodi- Mezőség területeken alakult ki, igazodva a morfológiához, a városhálózathoz és a bázislétesítményekhez. A területrendezés feladata a szükséges területek és védőtávolságok biztosítása, illetve területrendezés és településrendszer szempontjainak megfelelő nyomvonalak meghatározása. A hálózatokat összevontan kell értékelni és kezelni, mert egyébként olyan áthatások is előállhatnak, hogy a területhasználat és településhálózat súlyos és indokolatlan korlátozást illetve többletkiadást szenved el. A területrendezésnek a hatékony területfelhasználás és térszerkezet alakítás szempontjai mentén az egyes ágazatok területszabdaló hálózatfejlesztéseit irányítani kell. Az ésszerű területhasználat és szerkezetalakítás követelményeinek az egyes ágazati-hálózati rendszerek racionalitása fölött elsőbbséget kell biztosítani Térségi területfelhasználás Az Országos Területrendezési Terv tervezete erdőgazdálkodási térség területrendezési kategóriába sorolta a megye északi hegyvidéki és dombvidéki területeit (Királd térségét) azzal az előírással, hogy kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során "az erdőgazdasági térséget legalább 75%-ban erdőgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki." Ennek az előírásnak megfelelően a megye térszerkezeti terve az erdőgazdasági térség határát az OTrT és a megyei területrendezési terv közötti léptékbeli különbségek alapján pontosította. A Heves- Borsodi dombság erdőterületek közé ékelődő mezőgazdasági területeit azonban nem intenzív hasznosítású mezőgazdasági térségként szabályozza a terv. A megye térszerkezetében meghatározó erdőterületek gazdasági jelentőségükön túl az országos ökológiai hálózat részeként is kiemelt figyelmet érdemelnek. Meghatározóan fontos a természetvédelmi szerepük is, hiszen a kistérség területei az erdőgazdasági térség jelentős hányadát lefedik. Az erdőgazdasági térség turisztikai jelentőségét is hangsúlyozni kell, mert a a Bükk hegység összefüggő erdőterületei a Mátra-Bükk üdülőkörzet részeként az ország legjelentősebb hegyvidéki erdős turisztikai célterületei, melynek Királd is részévé válik a bánya bezárást követő tájrehabilitációs tevékenységek befejezése után. A térség felszínmozgásra érzékeny terület.

11 Királd község településrendezési terve 12 Mivel a megye területén az erdők természetvédelmi, ökológiai, turisztikai és gazdasági szerepe egyaránt meghatározó, ezért a többcélú erdőgazdálkodás elvét fokozottan érvényesíteni kell, ami azt jelenti, hogy a térségben a természetvédelem és turizmus érdekeivel összehangolt erdőgazdálkodás folytatható. VIII. FEJEZET A FEJLESZTÉSI CÉLOK VÉGREHAJTÁSÁNAK IRÁNYAI A RENDEZÉSI TERV KERETEIN BELÜL A képviselő testület a fejlesztésre szolgáló rendezést úgy kívánja végrehajtani, hogy először a belterületi tartalékok a foghíjas területek kerülnek beépítésre 1.)Azoknak a területeknek, építési telkeknek, amelyeken olyan tevékenység folyik, amely a szakhatóságok egyedi vagy általános környezeti előírásait meghaladja, védőövezettel kell rendelkezniük. a) Amennyiben e terv jóváhagyása után kerül sor a tevékenység megkezdésére, akkor az illetékes környezetvédelmi szakhatóság bevonásával meg kell állapítani a kibocsátási határértékeket és ennek függvényében további intézkedéseket tenni. (pl.: védőövezet létesítése, tevékenység megtiltása, stb.) b) A jelenleg már védőövezettel rendelkező telkek esetében rendszeresen felül kell vizsgálni a kibocsátási határértékeknek való megfelelést, hogy nem szükséges-e a módosítás (védőövezet csökkentés vagy növelés). c) A jelenleg védőövezettel nem rendelkező, de már termelési tevékenységet folytató azon telkeknél, amelyekkel kapcsolatban a területen folytatott tevékenységből (vagy egyéb módon) arra lehet következtetni, hogy a környezetre a megengedett határértéknél nagyobb értékekkel hatnak, az illetékes környezetvédelmi szakhatóság bevonásával meg kell állapítani a kibocsátási határértékeket és védőövezet nagyságát, illetve ennek függvényében kell megállapítani a területre vonatkozó rendelkezést. 2.)A település fejlődésével párhuzamosan a közintézmények kihasználtságát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A lakosság igényeinek megváltozásával együtt gondoskodni kell a szükséges intézménybővítésekről (telekvásárlás, építés). 3.)Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanaikat érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít. 4.) nagy hangsúlyt kell helyezni a bányászat bezárását követő rekultivációra, a volt bánya épületek és létesítmények hasznosítására. A volt üzemi és szociális épületek múzeum, szociális otthon céljára hasznosíthatók, míg a drótkötélpálya libegőként, illetve a csillepálya idegenforgalmi célú kisvonatként is hasznosítható.

12 Királd község településrendezési terve 13 5.)A településszerkezeti tervben foglaltak megvalósítását, megvalósíthatóságát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A terv megvalósítását elősegítő tárgyi és személyi feltételek 1.)A településfejlesztési koncepció és a településszerkezeti tervben rögzített célok megvalósulása érdekében pénztámogatást nyújtó pályázatokon kell részt venni. 2.)A pályázatokon való részvételhez településfejlesztési programokat kell kidolgozni. 3.)A Polgármesteri Hivatalnak a településrendezési tervek érvényesítése érdekében folyamatosan gondoskodnia kell a szükséges továbbterveztetésekről és egyéb kapcsolódó feladatokról.

13 Királd község településrendezési terve 14 JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ KIRÁLD II. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

14 Királd község településrendezési terve 15 KIRÁLD Önkormányzat.../200.számú RENDELETE (tervezet) a község Helyi Építési Szabályzatáról KIRÁLD Önkormányzatának képviselőtestülete az évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, illetve annak módosításáról szóló évi CXV. tv a) pontjában kapott felhatalmazása alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) a város közigazgatási területére vonatkozóan megalkotja Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) szóló rendeletét, és egyúttal jóváhagyja a település Szabályozási Tervét, valamint kötelezően elrendeli azok együttes alkalmazását. A rendelet hatálya 1. A rendelet területi hatálya kiterjed KIRÁLD KÖZSÉG teljes közigazgatási területére. (1)A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad. (2)A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a HÉSZ és a Szabályozási terv módosításával lehet. (Ezek alól az első fokú építési hatóság jegyző csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre az önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja) 2. (1)A beépítésre szánt területre (belterületre) a vonatkozó tervlapokon (SZ-1, SZ-2) jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat: -a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala -építési határvonal -az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai

15 Királd község településrendezési terve 16 -a terület-felhasználási kategóriák, a terület-felhasználási besorolás, övezeti besorolás -a legnagyobb beépítettség mértéke -a megengedett építmény magasság -a minimális telekméret -a kötelező beépítési vonal -a környezetvédelmi előírások korlátozások (2)Az (1) bekezdésben felsorolt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabb elemek, ezért azok módosítása megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet. 3. (1)A beépítésre nem szánt területre (külterületre) a vonatkozó tervlapon jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat: -a szabályozási vonalakat, -a terület-felhasználási egységek határát, -a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát, -a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét, -a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb földrészlet nagyságát, -a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét, -a belterület bővítés határát. (2)Az (1) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg. 4. (1)A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL szóló évi LXXVIII. sz. törvény és annak módosításáról szóló évi CXV. tv. rendelkezik.

16 Királd község településrendezési terve 17 (1)Engedélyhez kötött építési munkák I. Fejezet Az építési engedélyezés általános szabályai 5. (2)A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. -ában meghatározott engedélyhez kötött építési munkák körét az alábbiak szerint bővíti: -minden, az utcaképet befolyásoló építmény és műtárgy elhelyezése esetén -az 1,5 m 2 -nél nagyobb nagyságú reklámhordozó elhelyezése esetén -védett épületek átfestése, illetve színezése esetén -klímaberendezések épület homlokzatra szerelése esetén 6. (1)Az építési engedélykérelmekhez a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. -án, illetve 17. -án túlmenően benyújtandó egyéb mellékletei a következők: -az utcaképet befolyásoló építmény és műtárgy vonatkozó tervei -védett épület esetén a részletes színezési terv -reklámhordozó, illetve a klímaberendezés vonatkozó tervei -kézműipari létesítmény esetén technológiai terv 7. (1)Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető. (2)Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például területelőkészítés vagy közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell. (3)Az engedélyező hatóság - az építészeti minőség védelme érdekében - a benyújtott építési engedélyezési tervről főépítészi állásfoglalást kér, melyről az építtetőt és tervezőt írásban értesíti. Vitás kérdések esetén a főépítész Tervtanácsi állásfoglalást kérhet. A fentiekről készült állásfoglalások és jegyzőkönyvek az engedélyezési terv mellékleteként benyújtandók, és az építési engedély megadásának feltételei. (4)A műemléki védelem, a műemléki környezet és a helyi értékvédelem területén, valamint a Különleges területeken tervezési tevékenységet csak E-1, vagy É-2

17 Királd község településrendezési terve 18 vezető tervezői jogosultsággal rendelkező építész végezhet. Az e területekre benyújtott építési engedélyezési tervek előzetes főépítészi egyeztetése és jóváhagyása kötelező. (5)Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42 - ban meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani. (6)A rendeletben számított gépjármű elhelyezési kötelezettségtől - a járműtároló épületeket kivéve - a település sajátosságaira figyelemmel, közlekedési vizsgálat alapján készített helyi önkormányzati parkolási rendelet - legfeljebb 50 %-os eltéréssel - eltérő értékeket is megállapíthat. A helyi önkormányzati parkolási rendeletben nyílik lehetőség arra, hogy parkolás céljára - útkezelői hozzájárulással - megengedje a közterületek közlekedésre szánt területe-, illetőleg a közforgalom céljára átadott magánút területe egy részének felhasználását. Ilyen esetekben a helyi adottságokon túl a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet pontjában meghatározottakat is figyelembe kell venni. A közigazgatási terület-felhasználási egységeinek tagozódása 8. (1)A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll. (2)A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak. (3)A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetekre) tagozódnak: (1)Beépítésre szánt területek A terület-felhasználási egységek övezetei 9.. Lakóterületek övezetei Lk-T Kisvárosias telepszerű lakóövezet Lk-K Kisvárosias kolónia lakóövezet Lke-1 Kertvárosias, kis telkes családi házas lakóövezet Lke-2 Kertvárosias nagy telkes, családiházas lakóövezet Lke-3 Kertvárosias ikres beépítésű lakóövezet Lf-2 Falusias szalagtelkes lakóövezet

18 Királd község településrendezési terve 19 Településközpont vegyes terület övezetei Vt Településközpont vegyes terület, dominánsan alapfokú intézményi épületek elhelyezésére szolgáló nagy telkes övezet Gazdasági területek övezetei Gip Gksz Ipari gazdasági övezet Kereskedelmi gazdasági övezet Különleges területek övezetei Jele K Ksp sportpálya Kt temető Kc kemping Ksz felhagyott rekultiválandó bányaterület (bánya-múzeum, szociális otthon) Kpi pincés terület Ke egyéb célokra fenntartott Kre felhagyott rekultiválandó bányaterület (2)Beépítésre nem szánt területek: Közlekedési és közmű elhelyezési területek övezetei KÖu KÖk közút vasút Zöld területek Jele Z Erdő területek övezetei Jele E Ev környezetvédelmi célú erdő Eg gazdasági célú erdő Ev természetvédelmi célú erdő Mezőgazdasági rendeltetésű területek övezetei Jele M Má-I szántó művelésű terület intenzív használattal Má-Ix szántó művelésű terület intenzív használattal majorlétesítési tilalommal Má-E gyep, legelő területek extenzív használattal Má-Ex gyep, legelő területek majorlétesítési tilalommal Mk-1 kertgazdálkodásra szolgáló terület építmény elhelyezési tilalommal Mk-2 kertgazdálkodásra szolgáló terület és szőlőültetvények területek Védelmi célú területek: Kataszterezett természeti területek

19 Királd község településrendezési terve 20 Egyéb területek övezetei Jele: V V-1 Királd- patak V-2 Vízbeszerzési, vízmű, szennyvíztisztító területek II. Fejezet Beépítésre szánt területek Az egyes terület-felhasználási egységekre vonatkozó előírások Telekalakítás 10. (1)Azon övezetek területén, ahol a szabályozási terv telekalakítási terv készítését írja elő, a telekalakítás és az építési engedély kiadásának feltétele a telekalakítási terv elkészítése. (2)Ha a telekalakítási terv készítése során a kialakítandó telkek bármelyike nem közelíthető meg a Szabályozási terv szerint kialakított közterületről, akkor amennyiben magánút kialakítható, azt a telekalakítási tervben kell megoldani, amennyiben közterület kialakítása vagy módosítása (bővítés, megszüntetés, szűkítés) válik szükségessé, a Szabályozási tervet módosítani kell. (3)Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén lehet, ezért telekalakítás (telekegyesítés) nem engedélyezhető úgy, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek. (4)A település belterületén új nyúlványos telek nem alakítható ki. (5)A telekalakítás szabályai: -Az OTÉK III. fejezetében foglaltak és a 85/2000. (XI. 08.) FMV rendelet szerint kell eljárni. -Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen. -A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.

20 Királd község településrendezési terve 21 Általános előírások 11. (1)A település közigazgatási területén építési engedély csak az építési szabályoknak megfelelően kialakított kiszolgáló-, vagy lakóútról, vagy önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telekre adható. Az egynél több telket kiszolgáló magánutakat közforgalom elől nem szabad elzárni, biztosítani kell, hogy az általuk kiszolgált telkek járművel akadályoztatás nélkül, bármikor megközelíthetők legyenek. (2)Az egyes telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó övezeti előírások határozzák meg. Építési engedély csak a HÉSZ vonatkozó általános és részletes előírásainak betartásával adható ki. Ha a kialakult már beépített telkek területén új épület létesítésére kerül sor, akkor a telek beépítése a számszerűen meghatározott építési előírások szerint történhet. A kialakult (K) beépítési mód, beépítettség, építménymagasság, teleknagyság csak akkor alkalmazható, ha az új épület a szomszédos telkek beépítését nem korlátozza. (3)A település közigazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás engedélyezhető), de új építési munka csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető. (4)Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot. (5)A 15%-nál nagyobb lejtésű telkek esetén az építési engedélykérelemhez geodéziai felmérést kell csatolni. (6)Az előkertek mélységét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően kell meghatározni. Az új építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége legalább 5 m. (7)Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg. (8)A jelenlegi terület-felhasználásában megváltozó, beépítésre szánt területeken építési engedély csak a teljes közmű, burkolt út és a terület vízrendezésének meglétekor adható. (9)A beépítésre nem szánt területeken a közműellátás tekintetében az OTÉK ában rögzített feltételek teljesítése esetén adható ki építési engedély. (10)Homlokvonali kerítés létesítésére engedélyt kiadni az OTÉK 44. -ának és a HÉSZ kerítésekre vonatkozó előírásai szerint lehet.. (11)A település területén állattartó építmény építési engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet előírásait be kell tartani.

21 Királd község településrendezési terve 22 (12)Lakótelkeken csak magáncélú és tulajdonú vezeték nélküli hírközlési létesítmények (antennaoszlopok) helyezhetők el. (13) Terepszint alatti építmény- a közműépítményeket kivételével- a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával, és csak akkor engedélyezhető, ha terepszinttől számított magassága az 1 m-t nem haladja meg. (14)Az alábbiakban felsorolt területeken átjátszó antennát és annak tartószerkezetét nem szabad elhelyezni: -műemléki környezet területén, -helyi értékvédelmi területen, -lakóépülettől 50 méteren belül. (15)Részletes talajmechanikai szakvélemény alapján kidolgozott terv szerint végezhető -A kisvárosi és kertvárosi övezetben beépíthető telken új épület létesítése, illetve a meglévő létesítmény terhelési viszonyainak megváltoztatásával járó beavatkozás (pl. emeletráépítés, új födém létrehozásával járó tetőtér-beépítés, pince-átépítés, - bővítés, stb.), továbbá -az eredeti terep 1,0 méternél mélyebb megbontásával járó földmunka, illetve a terepszint 1,0 méternél nagyobb mértékű megváltoztatása (pl. rézsű, feltöltés, pinceszint, mélygarázs stb. esetén). -A szakvélemény ki kell terjedjen az üregvédelemre, pincefeltárásra, a talaj- és rétegvíz viszonyokra és azok műszaki megoldására, továbbá az adott építési tevékenységgel összefüggő és feltétlenül együtt kezelendő terület lehatárolására. -- Az érintett terület lehatárolását a I. fokú építésügyi hatóság ennek felhasználásával határozza meg. (16)A szerinti régészeti védelemmel érintett telkeken a földmunkával járó beruházások esetében előzetesen ki kell kérni az illetékes régészeti szakhatóság véleményét. (17)A tényleges felszínmozgásos területeken építési tilalom van hatályban. Ezeken a területeken biztosítani kell, hogy a csapadékon kívül más víz ne jusson a területre, illetőleg az rendezetten kerüljön elvezetésre. Növényzet telepítésével is elő kell segíteni a stabilizálódást. A területen az építési korlát más egyedi, szakhatóság által engedélyezett feloldásáig épületet elhelyezni nem lehet. A tilalom kizárólag a terület egészére kiható mozgásmérés-sorozat alapján készített, részletes területi környezetföldtani elemzést is tartalmazó - geotechnikai és állékonysági szakvélemény alapján oldható fel. (18)Egyéb előírások a felszínmozgásos területekre -a.)-3 m szintkülönbséget meghaladó földtömegmozgatás nem engedélyezhető, és nem végezhető, -b.)rendezett felszíni vízelvezetést kell létesíteni a koncentrált vízbeszivárgások megakadályozására,

22 Királd község településrendezési terve 23 -c.)amennyiben a közhálózati csapadékvíz-elvezetés nincs megoldva, akkor a csapadékvizet is ciszternába kell gyűjteni, és azt a terület egyenletes locsolására kell használni, -d.)víznyomócsöveket védőcsőbe kell helyezni, és ellenőrző aknákat kell építeni, valamint a csőcsatlakozásokat flexibilisen kell megoldani, -e.)nem alkalmazható süllyedésre, süllyedéskülönbségre érzékeny épületszerkezet. (19)Felszínmozgás közvetlen hatás és határ területén az épületek elhelyezéséhez, támfal létesítéséhez, az eredeti terepfelszínhez képest 1 m-nél nagyobb eltérésű tereprendezéshez szakintézet által készített, a szakhatóság által meghatározott, de a vizsgált telek határától legalább m-es,.. területén legalább m-es kiterjedésű területre - melyekre az új építmény hatással lehet, vagy melyek az új építményt is befolyásolhatják -, területi részletes, környezetföldtani elemzést is tartalmazó geotechnikai és állékonysági vizsgálat és szakvélemény szükséges. A telkeken: -a.)telkenként legfeljebb egy, vagy 1500 m 2 -ként legfeljebb egy-egy szabadonálló épület építhető, -b.)önálló kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciójú épület nem létesíthető, támfalgarázs nem építhető. -c.)3 m szintkülönbséget meghaladó földtömegmozgatás nem engedélyezhető, és nem végezhető, -d.)közcsatorna hiányában legfeljebb két lakás építhető telkenként, -e.)rendezett felszíni vízelvezetést kell létesíteni a koncentrált vízbeszivárgások megakadályozására, -g.)pince létesítése esetén szivárgót kell létesíteni, melyet folyamatosan karban kell tartani; a szivárgók vizét ciszternába gyűjtve, a terület egyenletes locsolására kell használni, -h.)amennyiben a közhálózati csapadékvíz-elvezetés nincs megoldva, akkor a csapadékvizet is ciszternába kell gyűjteni, és azt a terület egyenletes locsolására kell használni, -i.)víznyomócsöveket védőcsőbe kell helyezni, és ellenőrző aknákat kell építeni, valamint a csőcsatlakozásokat flexibilisen kell megoldani, -j.)a kertépítészeti engedélyezési tervnek kötelező módon öntözőhálózatot is tartalmaznia kell, melyet a telken a használatbavételi engedély megadásának feltételeként üzembe kell helyezni, -k.)nem alkalmazható süllyedésre, süllyedéskülönbségre érzékeny épületszerkezet. Az épületek alaprajzi elrendezése lehetőleg zárt alaprajzú, és kis terhelésű legyen, megerősített alap-, és födémkoszorú (pince esetén vb. doboz-lemez alapozás) alkalmazásával. A vízvezetékrendszer üzemeltetése során a vízforgalmat rendszeresen kell ellenőrizni, hogy az esetleges csőtörés miatti túlfogyasztás észlelhető és azonnal megszüntethető legyen. A beépítés miatti zöldfelületcsökkenést megfelelő növényzet-pótlással kell ellensúlyozni.

23 Királd község településrendezési terve 24 Lakóövezetek általános előírásai 12. (1)A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint -termelő kertgazdasági építmény, -a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m 2 beépített szintterületig -kézműipari építmény, 500 m 2 beépített szintterületig -igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m 2 beépített szintterületig -szolgáltató és szállás épületek 500 m 2 beépített szintterületig -sportlétesítmény -üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el -nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény (2)Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni: -Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, az építmény és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építmény magasságát nem lépheti túl. -Különálló kiegészítő mellékfunkció építménymagassága 3,5 m lehet. (3)Ahol a beépítési mód az építési helyre vonatkozóan oldalhatáron álló, de a telekméret indokolttá, illetve szükségessé teszi, az építési helyen belül az építmény szabadonállóan is engedélyezhető lakótömbönként a sarkok beépítésénél, vagy szórványosan, ahol a telekszélesség a 20 m-t meghaladja, illetve övezeti előírás nem zárja ki az előírt védőtávolság betartását. (4)Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai: Az épületek közötti távolság betartandó, -Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt általában a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került. -Szabadonálló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges. (5)Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén mellékletben szereplő védőtávolságokat is be kell tartani. (6)Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi előírások alapján a falusias lakóövezet telkein engedélyezhető (7)Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el. (8)A helyi értékvédelemre kijelölt területen a lakóépület tetőfedése pikkelyszerű, vagy kerámia anyagú (lehetőleg) cserép kerüljön. A harsány színű (zöld, kék) tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.

24 Királd község településrendezési terve 25 Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák. (9) A kismélységű telkek beépítése: A 25,0 m mélységet el nem érő kisméretű telkek esetében, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani. Kisméretű teleknek az építési telek minősül, melynek építési oldalon mért mélysége (feltéve, hogy a szemközti telekhatártól max. 5 m-el rövidebb) a 25,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5 m -nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni. A kisméretű telkekre vonatkozó speciális előírásokat kell a fenti értéknél valamivel nagyobb mélységű azon telkekre is alkalmazni, melyeket a szabályozási terv, az egységes szabályozásra törekvés érdekében, külön ebbe a kategóriába sorol. A kisméretű telkekre vonatkozó külön előírások. ca) Ha a kisméretű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, minimum 3 m távolságot kell tartani. cb) Ha a kisméretű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt tűztávolság jelenti a betartandó hátsó kert méretét. Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti kisméretű teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni. A lakóterület övezetei 13.. (1)Lk-T építési övezet max. nyolclakásos épületek számára. Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a I. sz. táblázatban előírtaknak. A kisvárosi lakóterületen a lakóépületeken kívül elhelyezhető: - A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület - Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - Sportépítmény - A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület. (2)A kisvárosi lakóterületen kivételesen elhelyezhető: - Szálláshely szolgáltató épület - Igazgatási épület

25 Királd község településrendezési terve 26 - A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény (3)A kisvárosias lakóterületen belül kivételesen sem helyezhető el - termelő kertészeti építmény - üzemanyagtöltő - önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek, és az ezeket szállító járművek számára (4)Egyéb funkció csak akkor létesíthető, ha területigénye nem haladja meg normatív telekméret kétszeresét. (5)A rendeltetési egységek csak egytömegű épületben helyezhetők el. a telek és építmény normatív előírásait az I. sz. táblázat tartalmazza, azonban az eseti helyzetek kezelhetősége érdekében: megengedett szabadon álló, vagy zártsorú beépítés is, de ezek a szomszédos tel(k)ek beépíthetőségét nem érinthetik hátrányosan, ezért elbírálásuk elvi engedélyezési eljáráshoz kötött. Lk-T ÉPÍTÉSI ÖVEZET KISVÁROSIAS TELEPSZERŰ LAKÓTERÜLET Az övezetben az OTÉK 12.. /2/3/-ban megnevezett funkciók közül nem létesíthető: - sportépítmény, - termelő kertészeti építmény főrendeltetésű önálló egységként, - semmilyen feltétellel állattartó épület Az övezetben tetőtér beépítés nem engedélyezhető Lk-K1 ÉPÍTÉSI ÖVEZET KISVÁROSIAS KOLÓNIA LAKÓTERÜLET Lk-K2 ÉPÍTÉSI ÖVEZET KISVÁROSIAS KOLÓNIA (HOSSZÚ HÁZAS) LAKÓTERÜLET I.SZ. TÁBLÁZAT Övezet Jele Beépítési Mód Kialakítható legkisebb telekterület* Legnagyobb beépítettség* * Legnagyobb építménymagasság Zöldfelület legkisebb mértéke Lk-T1 Lk-T2 Lk-K1 Lk-K2 CS Csoportos SZ Szabadonálló Ikr Ikres SZ Szabadonálló (K)1000 m 2 40% 9,5 m 25 % (K) 600 m 2 40% 9,5 m 35 % (K) 500 m 2 60% 4,5 m 25 % (K)1000 m 2 60% 4,5 m 25 %

26 Királd község településrendezési terve 27 Minimális telek szélesség 14 m A beépítési mód beépítési terv és elvi engedélyhez kötött **A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %- nál nem vehető számításba. Megjegyzés: (6)Az Lk-T jelű úszótelkes területek nem növelhetők -, azaz új lakóépület úszótelken nem helyezhető el. A meglévő lakóépületek közül a szabályozási tervlapon jelöltek esetében magastető-építés és tetőtér-beépítés csak részletes statikai vizsgálat alapján engedhető meg. (7)Az OTÉK szerinti lakásonkénti 1 db gépkocsitárolót, vagy parkolóhelyet kötelező biztosítani. A lakótelepi általános parkolóhiány miatt a garázsok, illetve parkolók, megvalósulása előfeltétele a tetőtér beépítésének: (8)A tömbbelsőben új garázsok építése magas tetővel, vagy zöldtetővel engedélyezhetők. (9)Tekintettel arra, hogy az övezetben új lakóépület nem létesíthető, s új telek sem alakítható, a sajátos úszótelkes, kialakult helyzet fenntartható. Így csak felújítás átépítési, korszerűsítési munkák engedélyezhetők. Az övezeti jellemzőkben a kialakult állapot került rögzítésre, így az OTÉK-tól való eltéréshez külön eljárás nem szükséges. (10)Meglévő lakóépületek esetén az épületek komfortfokozata növelése érdekében az építési hely a homlokzat síkjától maximum 2,5 méterrel növelhető Lke-jelű építési övezet Kertvárosias lakóövezet 14. (1)Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a II. sz. táblázatban előírtaknak. Az alábbi funkcionális övezetek kerültek kijelölésre Lke-1 KISTELKES CSALÁDIHÁZAS KERTVÁROSI LAKÓÖVEZET Lke-2 NAGYTELKES KERTVÁROSI LAKÓÖVEZET Lke-3 IKRES BEÉPÍTÉSŰ KERTVÁROSI LAKÓÖVEZET (2)A lakóépület legfeljebb 4 lakásos egység helyezhető el. (3)Az övezetben zártsorú beépítés kivételesen megengedhető, (4 )A főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél

27 Királd község településrendezési terve 28 (5)Amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a normatív telekméret nagyságát, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy mellékfunkció építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be). II. SZ. TÁBLÁZAT Övezet jele Beépítési Mód* Kialakítható legkisebb telekterület Legnagyobb beépítettség Legnagyobb építmény- Magasság** Zöldfelület legkisebb mértéke Lke-1 O Oldalhatáron % K(4,5-6,0)** 50% álló Lke-2 SZ(K) Szabadon % K(4,5-6,0)** 50% álló Lke-3 Ikr Ikres % 6,0 50% beépítés * Szabadonálló beépítés saroktelken, illetve 20 m nél szélesebb telken megengedhető * *Az építmény magasság az illeszkedés szabályai szerint választandók meg Minimális telek szélesség Lke-1, Lke-2, Lke-3 esetében 18 m, Lke-4 esetében 40 m. (5)Megjegyzés: Lke-1 szabadonálló beépítés saroktelken megengedhető (6)A kertvárosias lakótelkek funkcionális zónái Lakó és gazdasági udvar zónája - Az utcai telekhatártól számított 15,00 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el. - Az utcai telekhatártól számított 15,00-20,00 méterek között nem lakó funkciójú épületek melyek nem lehetnek állattartó épületek - csak a főépülettel egybeépítve létesíthetők. Gazdasági zóna és kert - Az utcai telekhatártól számított 20,00-40,00 méterig terjedő zóna. - A mellék funkciójú épületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra mellék funkciójú épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet. - A telekhatártól számított 40 m-en túli telekrész nem beépíthető. (7) Nem lakó funkciójú épületek közül a területen a következőek létesíthetők: - járműtároló (gépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, stb.) - kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, raktár - idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató funkciók (a fenti megszorításokkal) a falusi turizmushoz kapcsolódva - hőtermelést biztosító épület (kazánház) - nyári konyha, mosókonyha, szárító

28 Királd község településrendezési terve 29 - egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.), (8) Az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények létesítését a város állattartási rendelete szabályozza. (9) A kertvárosi lakóövezetben az alábbi kereskedelmi-szolgáltató, vendéglátóés egyéb üzemi tevékenységi csoportok és azok építményei nem engedélyezhetők -A városképi szempontból zavaró látványú tevékenységek és épületek, -A 3 jármű/nap kiszolgáló forgalomnál nagyobb 3.5 t önsúlyú tehergépjármű, vagy a 3.5 t önsúlyú gépjárműnél nagyobb önsúlyú kiszolgáló tehergépjárművet igénylő tevékenység, -A tevékenység jellegéből eredően nagy kiszolgáló és vendégforgalmat gerjesztő, illetve a környezetében a forgalomnövekedéssel, vagy a szükséges forgalomtechnikai beavatkozásokkal a környezet minőségét kedvezőtlenül befolyásoló, zavaró hatást keltő tevékenységek, Lf-2 építési övezet Falusias lakóövezet 15. (1)Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a III. sz. táblázatban előírtaknak. a.)a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el. b.)az övezetben zártsorú beépítés nem engedélyezhető c.)a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél. d.)amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a normatív telekméret nagyságát, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy melléképítmények építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be). (2)Az alábbi funkcionális övezetek kerültek kijelölésre LF-2 SZALAGTELKES FALUSIAS LAKÓÖVEZET III. SZ. TÁBLÁZAT Kialakítható Legnagyobb Övezet Beépítési legkisebb beépítettség* jele Mód telekterület* * Lf-2 O Oldalhatáron álló Legnagyobb építmény- Magasság Zöldfelület legkisebb mértéke % (K)4,5 40%

29 Királd község településrendezési terve 30 Minimális telek szélesség Lf-i esetében 16 m, Lf-2 esetében 14 m. Megjegyzés: Tetőtér beépítés megengedhető, de önálló lakrész kialakítása tetőtérben nem alakítható ki. * Saroktelken a beépítési mód az építési helyre vonatkozóan oldalhatáron álló, de az építési helyen az építmény szabadonállóan is elhelyezhető **A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %- nál nem vehető számításba. - a minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %-nál nem vehető számításba. (3.)A telekhasználat belső határvonalai Lakó- és gazdasági udvar határvonala - Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el. - Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül épület csak a főépülettel egybeépítve létesíthető. - Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók. Gazdasági és kert határvonala - Az utcai telekhatártól számított 10,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna. - A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet. Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrészen legfeljebb csűr építhető. (4.) Az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények létesítését az állattartási rendelete szabályozza. (5.) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi épületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően: - jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló - nyári konyha, mosókonyha, szárító - egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.), - az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi, - kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, - a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók), - hőtermelést szolgáló épület (kazánház).

30 Királd község településrendezési terve 31 környezetvédelmi besorolások levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület Közművesítés: részleges A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés kötelező. Vegyes terület övezetei 16. (1)A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál. (2)A vegyes terület funkcionális övezetei a következők Vt Településközpont vegyes terület, jellemzően alapfokú intézményi épület elhelyezésére szolgáló nagytelkes övezet Településközpont vegyes terület övezeteinek általános előírásai 17. (1)A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2)A településközpont vegyes területen elhelyezhető: -lakóépület -igazgatási épület -kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület -egyéb közösségi szórakoztató épület -egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület -sportépítmény -parkolóház, üzemanyagtöltő; max. 3 kútállásig (3)A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: -nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény -termelő kertészeti építmény

31 Királd község településrendezési terve 32 (4)A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (4)A műemlékileg védett, a műemléki környezet és a helyi értékvédelmi területen belül csak E-1, vagy E-2 tervezői jogosultsággal rendelkező építész tervezhet. Új beépítések esetén - a látványvédelem érdekében - a beépítést és annak mértékét, a megengedett legnagyobb építmény magasság értékét, illetve az építészeti kialakítást az ezekre vonatkozó előzetes elvi építési engedélyezési tervben kell tisztázni. Vt A településközpont vegyes terület funkcionális övezetei 18. Vt TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET (1)Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a IV. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai: (2)A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább M=1:200 utcakép készítésével kell bemutatni. Hézagosan zártsorú beépítés a műemlékileg védett környezeten kívül megengedhető. (3)A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (pl. oktatási intézmények minimális telke) (4)Meglévő, kialakult, m szélesség közötti lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető, de ez esetben az építmény magasság csak max. 4,0 m lehet. (5)Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető. (6)Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani, amennyiben a Helyi Parkolási Rendelet az ettől való eltérési lehetőséget nem biztosítja. A teljes településközpont vegyes területre vonatkozó parkolómérleg számításba a közterületen létesíthető parkolóhelyeket is be kell számítani. (7)Az övezetben sportlétesítmény legfeljebb 1ha terület nagyságig helyezhető el. (8)Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, valamint lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése

32 Királd község településrendezési terve 33 (9)Egyéb előírások: levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet zaj- és rezgésvédelmi besorolás: kisvárosi lakóterület közművesítés: teljes körű IV. SZ. TÁBLÁZAT Övezet jele Beépítési Mód Kialakítható legkisebb telekterület* Legnagyobb beépítettség Legnagyobb építménymagasság** Zöldfelület legkisebb mértéke Vt K Kialakult % (K)4,5-6,0 m 40% A beépítési mód az illeszkedés szabályai és beépítési terv szerint állapítandó meg. Zártsorú beépítési mód esetén a teljes zártsorúsítás nem kötelező, helyette az ún. hajlított ház az oldalhatáron álló beépítés sajátos formája (hézagosan zártsorú beépítés) is megengedhető, teljes zártsorúsítás esetén a kapuáthajtókat biztosítani kell. * - lakó funkció esetén a minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %-nál nem vehető számításba. - az építmény magasság nagyobbik értéke lakófunkciójú építmény esetén saroktelken megengedhető, amennyiben az városépítészeti hangsúly pont. ** Az építmény magasság templomtoronyra nem vonatkozik (K) kialakult érték Gazdasági területek övezetei 19. (1)A gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató és egyéb ipari tevékenységet biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál. (2)A gazdasági terület lehet: Gksz -Kereskedelmi, szolgáltató terület, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. Gip-Egyéb ipari terület, dominánsan ipari épület elhelyezésére szolgáló alövezet védőterületet igénylő építmények elhelyezésére

33 Királd község településrendezési terve 34 Gksz KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ TERÜLETEK ÖVEZETEI /1/ Gksz ÉPÍTÉSI ÖVEZET KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ CÉLRA a., funkciók: az OTÉK 19.. /2/3/-ban megnevezettek helyezhetők el a következő megkötésekkel: -lakások szálláshely jelleggel is kialakíthatók -sport, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület csak főrendeltetésű tevékenységhez kapcsolt funkcióként létesíthető. b., A településképi megjelenítés feltételei: -az építési vonalra (előkertbe) építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok, stb.) nem kerülhetnek. Takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, reklámfelület, örökzöld növényzet.) -a tevékenységhez szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek. A beépítés mértéke az egyéb ágazati előírásoknak megfelelő (közlekedés, rakodás, parkolás, zöld, tűztávolságok, stb.) de max. 50 % lehet. Az építmény magasság a technológiai, építészetileg rendezett burkolata által meghatározott. c., Az övezeten belül önálló rendeltetési egység szolgalmi jog igénybevételével nem létesíthető. V. táblázat (GKSZ) Az övezet a telek minimális Max Az építmény Jele Beép. Módj Területe m 2 Szélessége m Legkisebb zöldfelület Beépítettség %** min-max.* magassága a % m Gksz SZ (K)T * T vel jelölt értékek technológiafüggő értékek (daru pálya, felvonó, siló stb) /2/. A kereskedelmi, szolgáltató területen [Gksz] elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. /3/A TEAOR ÉU megfeleltetés alapján a III. számú tevékenységi körök. (KERESKEDELEM ÉS SZOLGÁLTATÁSOK G kód alatt felsoroltak), kivéve az alábbi tevékenységeket: Alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelem Élőállat nagykereskedelem Nyers-félkész bőr nagykereskedelem Energiahordozó nagykereskedelem Fém-, érc, nagykereskedelem Vasárú szerelvény nagykereskedelem Vegyi árú nagykereskedelem Egyéb termelési célú termék nagykereskedelem Hulladék nagykereskedelem

34 Királd község településrendezési terve 35 /4/Az övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények (fő funkciók): - átrakó építmény, mérlegház - üzletház - raktár - szociális helység építménye - üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény - szolgálati lakó és szállásépületek - terület ellátó alapfokú intézmény - termék vezeték - üzemanyagtöltő melléképítmények: - garázs - kirakat szekrény - tüzelőanyag tároló - kazánház terepszint alatti építmények (talajmechanikai szakvélemény alapján) - süllyesztett rakodó - mérlegház - technológiai és üzemelésbiztonsági célú pincehelyiség (3)A kereskedelmi szolgáltató területen a (2), (3) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik, és a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják. (tárolás, raktározás, településgazdálkodás) /6/. A teljes közművesítettség a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező. (4)A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát, miszerint a környezetterhelés a szomszédos telkekre és a közterületekre nem terjed át. /2/ Gip- ÉPÍTÉSI ÖVEZET EGYÉB IPARI TEVÉKENYSÉG CÉLJÁRA A funkciók: az övezetben az OTÉK 20. /3/ szerinti tevékenység nem létesíthető. ( Védőterületet igénylő igen, védőtávolságot igénylő nem.) a., funkciók: az OTÉK 19.. /2/3/-ban megnevezettek helyezhetők el a következő megkötésekkel: -lakások szálláshely jelleggel is kialakíthatók sport, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület csak főrendeltetésű tevékenységhez kapcsolt funkcióként létesíthető. b., A településképi megjelenítés feltételei: -az építési vonalra (előkertbe) építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok, stb.) nem kerülhetnek. Takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, reklámfelület, örökzöld növényzet.)

35 Királd község településrendezési terve 36 -a tevékenységhez esetleg szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek. A beépítés mértéke az egyéb ágazati előírásoknak megfelelő (közlekedés, rakodás, parkolás, zöld, tűztávolságok, stb.) de max. 40 % lehet. Az építmény magasság a technológiai, építészetileg rendezett burkolata által meghatározott. c., Az övezeten belül önálló rendeltetési egység szolgalmi jog igénybevételével nem létesíthető. VI. táblázat Az övezet a telek minimális Max Az építmény Jele Beép. Módja Területe m 2 Szélessége m Legkisebb zöldfelület % Max. ** Beépítettség % magassága Max. m Gip SZ (K)T * T vel jelölt értékek technológiafüggő értékek (daru pálya, felvonó, siló stb) Levegőminőségi besorolás: általános levegőtisztaság-védelmi övezet /határértékek a Zaj- és rezgésvédelmi besorolás. Gazdasági és különleges területi kategória: Közművesítés: teljeskörű Az ipari gazdasági területre betelepülésre engedélyezhető tevékenységi köröket a TEÁOR szerint kell meghatározni, de a betelepülésre nem engedhető tevékenységi körök a következők: - akkumulátorgyártás - ércdúsító - bányaüzem - lőporgyártás - lakk és festékgyártás - műtrágyagyártás - atomenergiai létesítmény - izotóp labor - veszélyeshulladék égető és feldolgozó üzem - fehérje-feldolgozó üzem - zsírfeldolgozó üzem - azbesztgyártás - cellulózgyártás - kőolaj és földgáz feldolgozó - grafitgyártás - foszgéngyártás - gyógyszergyártás - növényvédőszer gyár - klórgyártás - kokszoló mű

36 Királd község településrendezési terve 37 Nem kerülhet az ipari területre jelen esetben: - vörösiszap tároló - zagytér - veszélyes hulladéklerakó Eseti döntés alapján kerülhet az ipari területre jelen esetben - téglagyár - műanyag feldolgozó - nyomtatott áramkör előállító üzem - üveggyártó - nehéz gépjárműjavító Csak a környezeti határértékeket teljesíteni tudó technológiák fogadhatók K Különleges területek 20. (1)Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az VII. sz. táblázatban előírtaknak. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei. (2)A különleges területek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek: Ksz bányászati múzeum és szociális, illetve munkahelyi terület övezete Ksp sportpálya Kt temető övezete Kc kemping övezete Kl lovaspálya övezete Kpi pincés övezet Ke egyéb funkció céljárta fenntartott különleges övezet Kre rekultiválandó felhagyott bánya övezet

37 Királd község településrendezési terve 38 VII. SZ. TÁBLÁZAT Övezet Jele Ksz Kt Ksp Kc Kl Kpi Ke Kre Funkcionális besorolás Bánya-múzeum, szociális intézmény övezete Működő temető Övezete Sportpálya övezete Kemping, sátorozó hely Övezete Lovaspálya övezete Pincés terület Övezete Egyéb funkció céljára fenntartott különleges övezet Rekultiválandó bánya terület övezete Beépítési Mód K* Kialakult Kialakítható legkisebb telekterület* K* Legnagyobb beépítettség (K)+10% szakvélemény alapján Legnagyobb építmény- Magasság K* szakvélemén y alapján SZ % 7,5 m SZ K* 10% 7,5 Technológia függő SZ % 4,5 m SZ % 4,5 m K K K K SZ K K K SZ K K K Megjegyzés: Különleges területen 1 ha nagyságrendet meghaladó építési telek beépítése legalább E-2 jogosultságú tervező által készített beépítési terv és elvi engedély alapján lehetséges K* kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok A kialakult telekméretektől kisebb telek nem alakítható ki, kivéve ha a szabályozási terv ezt lehetővé teszi (3)Egyes övezetekre vonatkozó sajátos előírások a)kt Meglévő temető átalakításához, átépítéséhez, bővítéséhez beépítési terv készítendő A temetők területén elhelyezhető -egyházi és kegyeleti épületek, -a temetkezés egyéb építményei, -virág- és egyéb temetkezési, kegyeleti kellékek árusításához szükséges építmények, -a fő rendeltetést és a fenntartást kiszolgáló egyéb építmények,

38 Királd község településrendezési terve 39 kivételesen - ha azt SZT részletesen szabályozza - a sírfelállításhoz szükséges -- műhelyépületek, kőfaragó műhelyek helyezhetők el. A temető területén belül parkolót csak fásítottan szabad kialakítani. A telekhatárok mellett tömör kerítés létesíthető, külső oldalán látványnövényzet (cserjesor, fasor, futtatott növényzet) telepítésével. A telken belül az építhető épületek építménymagasságát, a beépítés mértékét SZTben kell meghatározni Temető bővítésénél 100 m 2 -ként legalább 1 db lombos fát kell ültetni. b)ksp- Különleges sport övezet A kerület területén az övezetbe tartozó területeken további telket kialakítani csak SZT alapján lehet. Az övezet területén közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet, a területek az éjszakai időszakra zárható módon kerítéssel lekeríthetők, illetve a zöldfelület védelmét szolgáló gyepvédő rácsok és korlátok elhelyezhetők. Az övezet területén az elhelyezhető építmény bruttó beépített alapterülete nem lehet nagyobb a SZT-ben meghatározott mértéknél. Az övezet területén épületként elhelyezhető: -a vendéglátás építményei, illetőleg a közterületi pavilonok közül - fagylaltozó, - újságos pavilon, -nyilvános illemhely, -a testedzést szolgáló építmény, épület, c)kpi - pincés övezet Az övezetben lyuk pincék létesíthetők. új pince létesítése bányageológiai szakvélemény alapján létesíthető - a szomszéd, illetve az előtte, vagy mögötte lévő tulajdonos pincéje alá üreget létesíteni tilos - mindenféle pinceépítési tevékenység engedély köteles, az engedélyezési tervnek környezet ábrázolást tartalmaznia kell. (fotó melléklet, térkép, utcakép melléklet) - legalább 1,4 m-es földtakarás biztosítása szükséges új pince létesítése esetén, ennek hiányában statikai szakvéleménnyel kell igazolni az építmény állékonyságát. - a pinceüreg max. 5 m mély, 6 m széles és 5 m hosszú lehet. - a közterületi pincék korlátozottan forgalomképes területek (eladhatók) a közterületi pincéken földtakarás biztosítása szükséges, felépítmény közterületi pincékre nem építhető, a bejárati homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető. az előtető max. 2 m-ig építhető. Műanyag használata tilos. - a pincék szabadonállóan építhetők a kialakult állapotnak megfelelően. Szabadonálló beépítés esetén min. 1m távolság betartandó. - a pince közi utakon a tehergépjármű forgalom nem engedhető meg.

39 Királd község településrendezési terve 40 III. Fejezet Beépítésre nem szánt területek A közlekedési területek általános előírásai 21. (1)Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani: Országos főút esetén 30 m Országos mellékutak esetén 22 m Helyi gyűjtőutak esetén m Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m Kiszolgáló utak esetén 10 m Kerékpárút esetén 3 m (2)A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói: Közlekedési létesítmények Közművek és hírközlési létesítmények (3)Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat. (4)Figyelembe kell venni továbbá: -az I. törvény, illetve ennek végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21.) MT rendeletet -az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzésekről szóló 20/1984. (XII.01.) KM sz. rendeletet -a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 21.) KHVM rendeletet VASÚTI LÉTESÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ TERÜLET 22. (1)Az övezetbe tartozik a 87-as számú vasúti vonal, (2)Az övezet területén telket, építési területet kialakítani, annak meglévő határát módosítani, építményt elhelyezni csak a SZT előírásai alapján lehet.

40 Királd község településrendezési terve 41 (3)Az övezet területén az SZT alapján a vasúti megálló és váró, az ezekhez kapcsolódó irányítási-, technológiai- és üzemi építmények, valamint az alapfunkciót kiszolgáló és ellátó építmények mellett a tevékenységhez tartozó: -raktárak, -szolgálati intézmények, -szolgálati szállásépületek, -szolgálati irodák, -vendéglátási és maximum 500 m 2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi funkciót -- tartalmazó épületek, -felszíni parkoló, helyezhetők el. (4)SZT hiányában a területen kizárólag a vasúti megálló és fedett várakozóhelyek építményei helyezhetők el. (5)Az övezet területén el lehet helyezni: -kereskedelmi és vendéglátási létesítményt, (6)Nem lehet elhelyezni: -ipari létesítményt, -veszélyes hulladék tartós tárolását szolgáló raktárt (7)Új épület elhelyezése esetén a parkolás telken belül oldandó meg. (8)Az övezet területén a megengedett legnagyobb vagy legkisebb szabályozási mutató értékét a SZT-ben kell rögzíteni. Közműlétesítmények, közműellátás 23. (1)A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. (2)A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg. (3)Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén, a kivitelezés során, a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni. (4)A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak szükség esetén egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell..

41 Királd község településrendezési terve 42 (5)Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható. (6)A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a célszerű kivitelezés érdekében a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell. (7)A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni. (8)Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. (9)Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell. (10)Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell. (11)Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető. A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként szigorúan ellenőrzötten kivitelezett zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani. A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni. A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni. Az ÉKÖVIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m, a másik oldalán min. 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges. (12)Villamosenergia ellátás A középfeszültségű 20 kv-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. sz. szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kv-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m. A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási

42 Királd község településrendezési terve 43 lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni. (13)Gázellátás Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközépnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m. Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők. (14)Távközlés A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni. A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kv-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni. A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az ANPI és a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges. Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata 24. (1)A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani. (2)A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja. (3)A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges. (4)A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők: -Hirdető, reklám berendezés elhelyezése, -Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése -Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése -Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése -Távbeszélőfülke elhelyezése -Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése. (5)Töltőállomást csak a szabályozási terv szerint lehet elhelyezni.

43 Királd község településrendezési terve 44 Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni. A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni. Z Zöldterületek Általános előírások 25. (1)A település területén az OTÉK 6. (3) és 27. alapján a belterületen: (2)Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel. Zöld területek kertépítészeti terv alapján létesíthetők. Közparkok területe 26. (1)Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak. (2)Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. (3)Az övezetbe elhelyezhető: -Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely. -A terület fenntartásához szükséges épület. pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, és 90-es gyermekjátszótér, stb). E Erdőterületek övezete Általános előírások 26. (1) Erdőterület, a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, az erdőtörvény alapján erdőnek minősülő, valamint a szabályozási tervben erdőként (E) körülhatárolt és megjelölt, e célra szolgáló terület. (2) Az erdőterület az építési használata szerint (épület, építmény elhelyezése szempontjából)

44 Királd község településrendezési terve 45 a) védelmi (Ev) b)gazdasági (Eg) rendeltetésű övezetekbe tartozik. 27. Védelmi rendeltetésű erdőövezet (Ev) (1)A szabályozási terven védelmi rendeltetésű erdőövezetként (Ev) szabályozott területen épület nem építhető. (2)Védelmi rendeltetésű erdőövezetben az OTÉK 32. -a szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják. (3)A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló természeti területeken és védett területeken területet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad. (4)A természet, az erdő és vad védelemről szóló jogszabályok (az évi LIII., LIV illetve LV. törvény), valamint a tájvédelmi kormányrendeletet (a 166/1999. (XI. 19.) kormányrendelet) előírásait be kell tartani. (5)A különféle védettségi kategóriákba eső, egymást jobbára átfedő területeken (a Természeti Területeken, valamint az ESA/ÉTT ÉS SPA - területeken) nem kívánatos, ennél fogva a BNP nem is támogat jelentős fejlesztéseket, kiváltképp nem ún. zöldmezős beruházásokat. (6)A községhatár természetvédelmi szempontból igen értékes élőhelyeit nem szabad felszabdalni (utakkal, vagy egyéb nyomvonalas létesítményekkel, épületekkel, stb.) művelési águk megváltozatása nem kívánatos, sőt, természetvédelmi szempontból ellen javallt (értékes gyepek erdősítése). Ugyancsak fontos a hagyományos terület - és tájhasználat fenntartása, az ökológiai alapokon nyugvó extenzív növénytermesztési és állattenyésztési formák megtartása-meghonosítása. 28. Gazdasági rendeltetésű erdőövezet (Eg) (1)Gazdasági rendeltetésű erdőövezetként (Eg) szabályozott erdőterületen az erdőgazdálkodáshoz, fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz, erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó funkciójú épületek helyezhetők el: Beépíthető legkisebb telekterület: 10 ha ( m 2 ) Beépítési mód: szabadonálló

45 Királd község településrendezési terve 46 Beépítettség (maximum): 0,5 % Építménymagasság (maximum): 4,5 m Má Mezőgazdasági területek övezete Általános előírások 29. (1)A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része. (2)A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. (3) alapján és a 29. előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre: Má-I (jellemzően) szántó művelésű terület extenzív terület Má-E (jellemzően) gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület extenzív terület Mk kertgazdálkodásra szolgáló terület, ültetvények (3)A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani. (4)Külterületen építményt elhelyezni csak geotechnikai szakvélemény alapján szabad. Má-I (jellemzően) kisparcellás szántó művelésű mezőgazdasági övezet 30. (1)Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az VIII. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra. (2)Tanya és farmgazdaság 6000 m 2 építési telek kialakítására (minimálisan 20 m telekszélesség biztosításával ) legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést.

46 Királd község településrendezési terve 47 VIII. sz. táblázat Övezet jele Má-I Beépítési mód SZ Szabadon álló Kialakítható legkisebb telekterület 6000 m ha Legnagyobb beépítettség Legnagyobb építménymagasság 3% 4,5 m (3)A BNPI által kataszterezett területeken belül lévő területeken a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági-ipari tevékenység, valamint a nagyüzemi állattartás létesítményei jelen szabályzat előírásaival összhangban, valamint az Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának jóváhagyása mellett helyezhetők el. Má-E (döntően) Gyep, legelő művelésű mezőgazdasági övezet 31. (1)Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a IX. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra. (2)Tanya és farmgazdaság 6000 m 2 építési telek kialakítására (minimálisan 20 m telek szélesség kialakítással ) legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést. Szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3- %-ának beépítésével. IX.sz. táblázat Övezet jele Má-E Beépítési mód SZ Szabadon álló Kialakítható legkisebb telekterület 6000 m ha Legnagyobb beépítettség Legnagyobb építménymagasság 3% 4,5 m (3)A BNPI által kataszterezett területeken belül lévő területeken a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági-ipari tevékenység, valamint a nagyüzemi állattartás létesítményei jelen szabályzat előírásaival összhangban, valamint az Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának jóváhagyása mellett helyezhetők el.

47 Királd község településrendezési terve 48 Mk Kertgazdálkodásra szolgáló terület, gyümölcsös terület övezete 32. (1)Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak. (2)Az Mk-1 Belterületen lévő kertségben építményt elhelyezni nem lehet. A volt zártkerti kertes Mkx jelű területeken a fokozott csúszásveszély miatt épület nem helyezhető el. Birtoktest központ 33.. Mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítás előírásai (1) A település közigazgatási területén az OTÉK 29. (5)-(8) bekezdései, ill. az OTÉK 1. sz Melléklet 55/A pontja figyelembe vételével mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítható (2)A birtoktest szükséges minimális területi nagysága 15 ha, de a birtokközpont kialakítása a művelési ágakat és az azok által elfoglalt telekterületet figyelembe véve csak abban az esetben megengedett, ha a birtoktesthez tartozó telkek összterületéből (egyéb művelési ágak mellett) legalább 15 ha szántó és 5 ha egyéb művelési ágú, vagy kert, gyümölcsös, szőlő összesen legalább 5 ha, és 15 ha egyéb művelési ágú, vagy kert, vagy gyümölcsös, vagy szőlő (illetve ezek együttesen) legalább 15 ha kiterjedésű ha a birtoktest csak gyep művelési ágú telekből, telkekből áll, azok összkiterjedésének legalább 30 ha nak kell lennie (3)Az OTÉK 29. (7) bek. szerinti kiegészítő központból birtoktestenként 2 db létesíthető a település területén. (4)A birtokközpont telke legalább 1 ha (10000 m 2 ) legyen, beépítettsége max. 30 % lehet és a telek min. 45 %-át zöldfelületként, túlnyomórészt fákkal, cserjékkel fedetten kell kialakítani (5)A birtokközpont telkén lakóépület is elhelyezhető, de annak alapterülete max. 300 m2, építménymagasága max. 4,5 m lehet. (6)A birtokközpont telkén max. 2 db lakás létesíthető (7)A birtokközpont telkén a gazdasági épületek építménymagassága max. 5,5 m, kivételesen technológia, funkció által indokoltan max. 7,5 m lehet.

48 Királd község településrendezési terve 49 Gazdasági épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára állandó tartózkodásra alkalmas helyiségek kialakíthatók. (8)Birtokközpont, kiegészítő központ korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezetében nem alakítható ki. (9)Kiegészítő központ kialakítására is a fenti előírások vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy kiegészítő központ már legalább 3000 m 2 kiterjedésű telken is létesíthető, de kiegészítő központ területén lakóépület nem építhető. (10)Birtokközpont, illetve kiegészítő központ kialakítás céljára a gazdasági rendeltetésű erdőövezetbe sorolt területen meglévő (az erdőterületek közé ékelődő) tanyák, tanyaudvarok, mezőgazdasági művelésű ágú telkek is felhasználhatók, ha területnagyságuk megfelelő méretű. (11)A birtokközpont, kiegészítő központ telkén nagy létszámú állattartó telep (az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet meghatározása szerinti értelmezésben lakóterülethez, üdülőterülethez, különleges szabadidős, sport, strand területhez 300 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb, illetve hidrogeológiai védőterületen nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható. V-1, V-2, V-3 Egyéb terület Vízgazdálkodási terület 34. (1)V-1 jelű övezetbe tartozik a patak, partja és közvetlen környezete. (2)Az övezetben lévő, fenti előírásoknak megfelelő építmények építésének, átalakításának, bővítésének részletes feltételeit külön szabályozási tervben kell kimunkálni. Az érintett területekre, a szükséges terv jóváhagyásáig, változási tilalom lép életbe. (3)V-2 jelű övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területe védőterületei, illetve a tározók. Területükön építmények nem helyezhetők el. (4)V-3 jelű övezetbe tartoznak az általános vízbeszerzési területek

49 Királd község településrendezési terve 50 Védelmi célú területek Természeti területek és az ökológiai hálózat 35. Ezen kataszterezett területekre a Bükki Nemzeti Park kezelési terve vonatkozik. Építészeti értékvédelem 36. (1) A műemlékek és a helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig és jóváhagyásáig átmenetileg helyi védelem alá vonandó épületek felsorolását a a függelék tartalmazza. (2) A műemlékek telkét érintő építési munkák ill. telekalakítási eljárások esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal építésügyi hatóságként jár el az alábbi jogszabályok alapján: a évi LXIV. Évi törvény a kulturális örökség védelméről b. 16/2001.(X.18.) NKÖM rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárására vonatkozó szabályokról (3) A műemlék épületek műemléki környezetébe tartozó telkeket érintő építési munkák engedélyezése során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el. (4) A védett közterületek közterület rendezési terveinek készítésekor az alábbi szempontok szerint kell eljárni: - A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen. - A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését. - A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal. - A közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is. - A közterület rendezési terv készítésébe városrendezőkön túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni.

50 Királd község településrendezési terve 51 (5) A műemlékvédelmi környezetben az egyes épületek kialakításánál (védett és nem védett épületek esetében is) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni: b.)az épületeken elhelyezhető reklámokra, hirdetésekre, cégérekre vonatkozó általános rendelkezések Hirdetési- és reklámcélú szerkezetet, reklámberendezést nem szabad elhelyezni - az épületek közterületről látható homlokzatain, tetőzetén, -A kulturális és oktatási intézmények épületein az arra állandósított és engedélyezett hirdető berendezéseken a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátok, valamint a választási kampánnyal kapcsolatos hirdetmények elhelyezhetők. -Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. c) Építési anyaghasználat 1. Lábazatképzés - Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével. 2. Falfelületek - Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint. - Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzat-burkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet. 3. Tető - A tetőfedés anyaga cserép, (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) legyen. - Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, TEGOLA.

51 Királd község településrendezési terve 52 d) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme - A műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg pl. szalagablak, erkélysor - A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében. - A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőformájában. (6) Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik. (7) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. (8) A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről a települési önkormányzat dönt. (9) A helyi művi, táji és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza. (10) A helyi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai: - A helyi védelem alá tartozó épületek esetében elhelyezkedésétől függően - műemléki jelentőségű terület vagy sem - kell eljárni. Az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy ha az Önkormányzati Testület másként nem rendelékezik- az épület nem bontható el (csak életveszély esetén). A bontáshoz egyébként önkormányzati testületi hozzájárulás szükséges - A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés pl. homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés csak részletes értékvizsgálaton alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épületkiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb. - A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell

52 Királd község településrendezési terve 53 (11)A régészeti örökség sajátos szabályai -A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére. -Ha régészeti feltárás esetén kívül régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni, és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni, a helyszín és a lelet őrzéséről a felelős őrzés szabályai szerint a jegyző vagy az illetékes múzeum, vagy a Hivatal intézkedéséig gondoskodni. -Az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni. E kötelezettség a felfedező, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli. -A jegyző a bejelentés alapján köteles az illetékes múzeumot és a tevékenység jellege szerint illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni. -Az illetékes múzeum köteles a helyszínt, illetőleg a leleteket haladéktalanul megvizsgálni és a tevékenység folytatásának feltételeiről a hozzá érkezett bejelentéstől számított 24 órán belül írásban nyilatkozni, és a nyilatkozatot egyidejűleg a Hivatalnak is megküldeni. -Amennyiben az illetékes múzeum nyilatkozata alapján a további tevékenység a régészeti emléket, illetőleg az előkerült régészeti leletet nem veszélyezteti, az nyomban folytatható. -Ha a múzeum nyilatkozata alapján a régészeti emlék vagy a lelet veszélyeztetése nélkül a tevékenység még részlegesen sem folytatható, a tevékenység jellege szerint illetékes hatóság köteles annak folytatását azonnali hatállyal megtiltani és legfeljebb 30 napra felfüggeszteni, és intézkedéséről a Hivatalt értesíteni. -A múzeum köteles a mentő feltárást haladéktalanul megkezdeni, és folyamatosan az elvárható ütemben végezni, az előkerült régészeti leletet ideiglenesen elhelyezni. A mentő feltáráshoz feltárási engedély nem szükséges. -Ha a mentő feltárást nem lehet 30 nap alatt elvégezni, a Hivatal ideiglenesen védetté nyilváníthatja a földterületet. Ennek hiányában a munka folytatható. -Amennyiben a rendezési terv által érintett területen földmunkával járó, 1 hektárnál nagyobb kiterjedésű területet érintő beruházásokat terveznek, az érintett területen található régészeti lelőhelyek megőrzése és szakszerű feltárásának biztosítása érdekében szükséges, hogy a beruházó végeztesse el a terület előzetes régészeti felmérését. A Terv által érintett területen található ismert és ismeretlen régészeti lelőhelyek esetében a területen befektetni szándékozók kötelességeinek megismertetése céljából a fent felsorolt rendelkezések illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei

53 Királd község településrendezési terve 54 Múzeumi Igazgatóságának állásfoglalása a leletmentő feltárások terheinek viseléséről gondoskodni kell. IV. Fejezet Egyes sajátos jogintézmények 37. (1)A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések). (2)A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha: -a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja, -közérdeket nem sért, -az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el. Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területek 38. (1)A tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a szabályozás terv és a területre vonatkozó előírásokat az sz. melléklet tartalmazza. A település igazgatási területét érintő tilalmak, korlátozások: (2)Változtatási tilalom, három év eltelte után megszűnik, szükség esetén további egy évvel meghosszabbítható. A változtatási tilalommal terhelt területen telket alakítani, új építményt létesíteni, a meglévő építményt átalakítani, bővíteni, elbontani, ill. más értéknövelő változtatást - életveszély elhárításán kívül - végrehajtani nem szabad. 39. (1)Elővásárlási jog gyakorlására a költségvetés elkülönített fejezet tartalmaz, melynek felhasználásáról a képviselőtestület esetenként (60 napon belül) határoz. Elővásárlási jog illeti meg a települési önkormányzatot az alábbi ingatlanok esetében:

54 Királd község településrendezési terve 55 Ezt a táblázatot az Önkormányzat tölti ki. HRSZ Ingatlan felhasználás célja Bejegyzés jogcíme Önkormányzati Elővásárlási jog 40. (1)Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanaikat érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít. (2)Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza. 41. (1)Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni. 42. (1)Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét az évi LXXVIII. tv a szabályozza. (2)A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét napirenden kell tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.

55 Királd község településrendezési terve 56 Záró rendelkezések 43. (1)Ez a rendelet 200 én kerül kihirdetésre, majd azt követően.. hónap múlva lép hatályba. A hatálybelépésével egyidejűleg hatályát veszti: a.a.) a.b.) a.c.) stb. 2.)A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. 3.)Jelen rendelettel együtt alkalmazandó rendeletek:.sz rendelet.sz rendelet.sz rendelet.sz rendelet.sz rendelet KIRÁLD építészeti értékeinek helyi védelméről A közterület használatáról és parkolásról A köztisztaságról és a környezetvédelemről Az állattartásról A tűzgyújtásról Kelt: KIRÁLD év.. Ph. Jegyző polgármester

56 Királd község településrendezési terve számú melléklet: Legfontosabb csatlakozó jogszabályok Törvények évi 24. tvr. a kisajátításról évi I. tv. a közúti közlekedésről évi XCV. tv. a vasútról évi LV. tv. a termőföldről évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól évi LVII tv. a vízgazdálkodásról évi LIII. tv. a természet védelméről évi LIV. tv. az erdőről és az erdő védelméről évi XXXV. tv. a növényvédelemről évi XL tv. a hírközlésről évi XCVII. tv. a kulturális örökség védelméről A természet és a környezet védelmére vonatkozó rendelkezések 1. 1.)A természeti értékek védelme Az országos és helyi védelemmel védett és védelemre tervezett területeken csak olyan a területfelhasználási terv szerinti - területfelhasználási mód, illetve tényleges területhasználat engedélyezhető, ami a természeti értékek megőrzését, védelmét lehetővé teszi. Az országos védelemmel védett LÁZBÉRCI TÁJVÉDELMI KÖRZET szomszédságával tartozónak jelölt területeken, valamint az Ökölógiai Hálózat, az Érzékeny Természeti Területek, Natúra 2000 stb. tartozó területein, valamint minden helyi védett és helyi védelemre tervezett területen a területhasználatot és az építést az értékvédelem érdekeinek alá kell rendelni Természetvédelmi Szakhatóság jogkörgyakorlásának segítésével lehet gondoskodni. A természetközeli állapotú területeken (természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenységek csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a Természetvédelmi Szakhatóság hozzájárulásával végezhető. A természeti értékeket kataszterizáló szakértői tanulmányok, szakhatósági adatbázis helyi adati, valamint a kiegészítő helyszíni vizsgálatok és további szakértői egyeztetések alapján a terv távlatában védelemre javasolt területek használatát a természetvédelem érdekeinek megfelelően kell meghatározni. Helyi védelemre tervezett értékek a következők: Az egyéb, az általános tájvédelem eszközeivel védhető természeti területek és értékek közé sorolhatók a következők:

57 Királd község településrendezési terve 58 Az általános tájvédelem alapvető feladatai a következők 1.)Az országos védelemmel védett és védelemre tervezett területeken, valamint helyi védett és helyi védelemre tervezett területeken a védettséggel összefüggő rendelkezéseknek, illetve követelményeknek a területek használatakor és az építéssel összefüggő tevékenységek során érvényt kell szerezni. 2.)A természetközeli állapotú területeken (természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenységek csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a Természetvédelmi Szakhatóság hozzájárulásával végezhető. 3.)A területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse. 4.)A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását. 5.)A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell. 6.)A területen különös gonddal kell óvni a természetet. Meglevő fát (növényzetet) kivágni csak rendkívül indokolt esetben, a jegyző előzetes engedélyével szabad. 7.)A kivitelezések során a meglévő növényzet megóvásáról gondoskodni kell 8.)A területen a megsemmisített, (kivágott) vagy elpusztult fa visszapótlásáról jelen rendelet előírásainak figyelembevételével annak, aki a növényzetet megsemmisítette, illetve ha annak személye nem ismert, akkor az ingatlan tulajdonosának gondoskodni kell. 9.)A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság - a főkertész és az önkormányzati környezetvédelmi vezető véleménye alapján - meghatározza. 10.)A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni. 11.)A pótlandó növényzetállomány nagysága engedély alapján kivágott, vagy természetes módon elpusztult fapótlás esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott, elpusztított növényzet esetén a törzsátmérő egyenérték kétszerese, amit faiskolai előnevelt, legalább 5 cm törzsátmérőjű faegyedekkel kell pótolni. A visszapótlásra kijelölhető telepítési hely későbbi meghatározása esetén a kötelezően visszapótlandó fás növényállomány értékét mértékadó beszerzési áron a település zöldfelületeinek létesítésére, fenntartására elkülönített költségvetési keretbe be kell fizetni. 12.)Az SZT-n környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi szempontból érzékenynek jelölt terület telkein fás növényzet ültetése esetén a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő díszfák és díszcserjék fajtáiból lehet választani. 13.)A meglevő értékes növényzet védelme érdekében az elvi építési-, illetve építési engedélyben a Szabályzatban megengedetthez képest az építési hely módosítható, terepszint alatti beépítés esetén az aláépítés mértéke 30 %-kal csökkenthető.

58 Királd község településrendezési terve )A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, a közcélú növényzet elhelyezhetőségének. 15.)A országos közutak külterületi szakasza mentén, a közút telkén, az utak építése, felújítása esetén ökológiai és tájképi érdekek érvényesítése céljából a főkertész és a környezetvédelmi vezető által meghatározott módon fasor, illetve többszintű kialakítású zöldsáv telepítendő. 16.)A zavaró mértékű légszennyező-, zajterhelő környezeti hatások esetén, zavaró látványok takarására, illetve értékes élőhelyek összekapcsolására megfelelő hely rendelkezésre állása esetén többszintes telepítésű védőzöldsáv, biofal létesítése rendelhető el. Környezetvédelem 2. 1.)A környezet védelmének általános szabályairól szóló többször módosított évi LIII. törvény alapján helyi környezetvédelmi programot kell készíteni. 2.)A környezetvédelem részletes előírásait az Önkormányzat környezetvédelmi rendelete tartalmazza, melynek előírásai be kell tartani. 3.)A környezetvédelem vonatkozásában az érvényes környezetvédelmi jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni. 4.)Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles, akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig. 5.)Új területhasználat, beruházás esetén az engedélyezés feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változással várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése és e vizsgálatok és értékelésük csatolása az engedély kérelemhez. a.)levegőtisztaság védelem 1.)A település belterülete az általános levegőminőségi övezetbe, míg a LÁZBÉRCI TÁJVÉDELMI KÖRZETTEL SZOMSZÉDOS TERÜLET (puffer övezet) mely kis mértékben érinti a közigazgatási területet,az ökológiailag érzékeny levegőminőségi zónába tartozik. A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezési anyagkibocsátása légszennyezettségre gyakorolt hatása - kielégíti az adott terület besorolási kategóriájára vonatkozó követelményeket és környezetveszélyeztetést nem okoz. 2.)A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó tevékenységet folytatni új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.

59 Királd község településrendezési terve 60 3.)A területen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti. 4.)A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni). 5.)A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó tevékenységet folytatni új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad. 6.)A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények körül a közegészségügyi-, a környezetvédelmi- és az építési hatóság előírásai szerint a szennyező építménytől meghatározott védőtávolságot kell kijelölni. A védőtávolságon belüli védőterületen huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas, vagy élelmiszer-gyártással, tárolással összefüggő új létesítmény nem helyezhető el. A zavaró környezeti hatások mérséklését eredményező technológiai változtatások esetén, vagy környezeti hatáselemzést tartalmazó szakértői anyagokra alapozva a védőtávolságok mértéke a szakhatóságok és az építéshatóság hozzájárulásával módosulhat. 7.)A védőtávolságon belüli védőterületen huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas, vagy élelmiszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő új létesítmény nem helyezhető el. A zavaró környezeti hatások mérséklését eredményező technológiai változtatások esetén, vagy környezeti hatáselemzést tartalmazó szakértői anyagokra alapozva a védőtávolságok mértéke a szakhatóságok és az építéshatóság hozzájárulásával módosulhat. 8.)A levegő tisztaság védelme érdekében a lakó és intézményterületen csak olyan szolgáltató-, ipari-, és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva. 9.)A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés, vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak. A képviselő-testületnek - a szakbizottság javaslatára - az önkormányzat közigazgatási területén megvalósuló, vagy az önkormányzat közigazgatási területére hatást gyakorló nagyobb beruházás esetén a beruházótól környezeti hatástanulmány készítését kell igényelnie. Az erre vonatkozó határozatban meg kell nevezni, hogy a tanulmánynak milyen hatások vizsgálatára kell kiterjednie. Az önkormányzat közigazgatási területén megvalósuló, vagy az önkormányzat területére hatást gyakorló nagyobb beruházásnak kell tekinteni azt a beruházást, amelynek a megvalósulása esetén annak hatásai előreláthatólag az önkormányzat közigazgatási területén élő állampolgárok legalább 3 %-át érintik, illetve a környezet minőségét előreláthatólag negatív módon befolyásolják.

60 Királd község településrendezési terve )A környezeti levegő kondicionálása és egyben a közterületek kedvező településképi képi kialakítása érdekében új utat a megfelelő szabályozási szélesség rendelkezése esetén mindkét oldali, fásított zöldsáv helyét biztosítva szükséges kialakítani. 11.)Az utak mentén a fák lombkoronáját csak abban az esetben szabad visszavágni, ha a fák egészségi állapota, illetve a közművek biztonsága ezt feltétlenül megkívánja. 12.)A települési levegő kondicionálásában jelentős szerepet betöltő közterületi zöldfelületeket más területfelhasználás számára megszűntetni nem lehet. 16.)A környezeti zavaró hatással, így légszennyezéssel járó közúti közlekedéshez biztosított közúthálózatot a Településszerkezeti Tervnek megfelelően úgy kell fejleszteni, hogy a közúti forgalom a védendő lakóterületek környezetében a lehetséges legkisebb mértékű, csillapított jellegű legyen. 13.)Jelentős légszennyező anyag keletkezésével járó új gazdasági tevékenység számára gazdasági terület a település más területén belül nem biztosítható. 14.)A zavaró környezeti hatásokat a tervezett szennyvíztisztító kisberendezés körül, illetve a hatásterületet a szennyvíztisztító környezetvédelmi célú korszerűsítésével csökkenteni kell. A létesítmény üzemeltetőjét ösztönözni kell a védőtávolság csökkentéséhez szükséges technológiai korszerűsítésre. 15.)Az avar és kerti hulladék égetését külön önkormányzat által szabályozott módon lehet elvégezni. 20.)Olyan esetben, amikor az új beépítés a település átszellőzése, levegőminősége szempontjából meghatározó levegőmozgásokat, a jellemző mikroklimatikus adottságokat megváltoztatja (pl. akadályozza vagy kedvezőtlen légáramlatokat kelt) az építés csak akkor engedélyezhető, ha kedvezőtlen változás feltételezése esetén, az építési engedélyezésre beadott dokumentációban igazolják, hogy az építés, a funkcióváltozás ilyen kedvezőtlen hatással nem jár. b.)a felszíni vizek védelme 1.)A terület a felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység szerinti besorolást tartalmazó jogszabály alapján a B érzékeny. A felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység figyelembe vételével, a földtani közeg védelme érdekében a település teljes területén, a kijelölt és a tartalék vízbázisok hidrogeológiai védőövezetén belül kiemelt figyelemmel kell eljárni a területhasználat és az építés engedélyezése, ellenőrzése során. A vízbázisok védőövezetén belül a szennyvízcsatorna-hálózat teljes körű kiépítése és a létesítmények rákötése kötelező.

61 Királd község településrendezési terve 62 2.)A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható. 3.)A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani. 4.)A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető. 5.)A szennyvízközművek által nem ellátott területeken a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata megengedett és kötelező. 6.)A területen közműpótló berendezés kivéve a vízbázisok védőövezeteit, ahol a közműpótló nem megengedett -csak az illetékes szakhatóságok által meghatározott időre, a csatornahálózat kiépítéséig, illetve a hálózatra rákötés megvalósíthatóságáig alakítható ki. 7.)Szennyvíz a közcsatorna hálózatba csak az országos jogszabályokban előírt minőségben vezethető. Az előírt minőségtől eltérő szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a keletkezés helyén (a létesítmény telkén) elő kell tisztítani. Szennyvíz az előírásos tisztítás nélkül a természetes vizekbe nem vezethető. Tisztítatlan szennyvíz szabadtérben csak a tisztítómű területén az egyéb előírások betartásával tározható. 8.)A területen a tisztított és a tisztítatlan szennyvíz szikkasztása egyaránt tilos. 9.)A természetes vizek védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit. 10.)A felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni. 11.)Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő. 12.)A felszíni vízfolyások mentén, illetve a tavak környezetében meghatározott vízgazdálkodási területen belül a területhasználatot és az építést a vízvédelem érdekeinek kell alárendelni.

62 Királd község településrendezési terve )A tisztítatlan szennyvizek élővízfolyásba kötését záros időn belül meg kell szüntetni. 14.)A felszíni vízfolyások, patakok rendezéséről gondoskodni kell, a medrek mentén a fenntartás érdekében a vízmeder szerepétől függő szélességű sávot szabadon kell hagyni. A mederrendezést olyan mérnökbiológiai módszerekkel kell megoldani, hogy a jelentős környezeti értéknek tekinthető felszíni vízfolyások a város zöldfelületi rendszerének és a település ökológiai hálózatának jól hasznosítható részévé váljanak 15.)A felszíni vízelvezetés rendszerét mind a beépített mind a beépítésre nem szánt területeken teljes körűen kell kialakítani. A mélyfekvésű területek nem beépíthetők. A csapadékvíz-elvezető árkoknak, csatornáknak közterületen kell helyet biztosítani. c.)felszín alatti vizek, vízbázisok védelme, talajvédelem 1.)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmét biztosítani kell. 2.)Új beépítésre szánt területeken az építés csak a szükséges tisztítókapacitásnak a rendelkezésre állása esetén, a csapadék- és szennyvíz-csatornahálózat gerincvezetékeinek kiépülése után, a rákötés biztosításával engedélyezhető. Meglévő beépítésre szánt területen belül építés csak a szennyvíz-csatornahálózatra történő rákötés mellett, vagy annak kiépüléséig, kizárólag zárt szennyvízgyűjtő közműpótló alkalmazásával lehetséges. 3.)Tisztítatlan és a tisztított szennyvíz szikkasztása is a település egész területén tilos. A szennyvízcsatorna hálózat továbbépítése, fejlesztése kiemelt fontosságú. Közcsatorna hálózat hiányában közműpótló berendezésként csak szigorúan ellenőrzött, zárt rendszerű szennyvíztározók fogadhatók el. A településrendezés során a településszerkezet minden nemű átalakítását terület-felhasználását úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy annak során a talaj, a felszíni-, felszín alatti vizek elszennyeződése kizárható legyen. d.)földvédelem 1.)A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során: a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig, a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással), az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni. 2.)A defláció elleni védelem érdekében azon 5 hektárt meghaladó szántó művelési ágú mezőgazdasági területen, amelynek az uralkodó szél irányába eső határától 50 m-en belül erdőművelési ágú terület, vagy védőfásítás nem található, a terület

63 Királd község településrendezési terve 64 minimum 2%-án többszintes védőfásítást (fák és cserjék együttes telepítését) kell kialakítani, a teleknek az uralkodó szél irányába eső határa mentén. 3.)Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad. 4.)Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban meghatározott büntetőeljárást von maga után. 5.)Termőföldet érintő célú tereprendezéshez a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges. A mezőgazdasági területek területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható. Az ± 1,0 m-t meghaladó terepszint-változással járó tereprendezéshez, földmunkához az építéshatóság engedélye is szükséges. A talajvédelem érdekében a Talajvédelmi Szakhatóság állásfoglalásával összhangban az építésügyi hatóság talajvédő növényzet (védőzöld, erdő, fásított zöldsáv, beültetési kötelezettség) létesítésére és fenntartására kötelezheti a telkek tulajdonosait. 6.)A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen. 7.)A területen 1,5 m-nél magasabb támfal csak a látványvédelem biztosítása (a kedvezőtlen látvány takarása) esetén létesíthető, kivéve ott, ahol azt a terepadottságok, vagy védelmi szempontok ettől eltérő megoldást tesznek szükségessé. 8.)A területen közvetlen talajszennyezést okozó ipari-üzemi szolgáltató tevékenység nem végezhető. 9.)A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható. d.)környezeti zajállapot, zajvédelem 1.)A zajvédelmet a 126/1983. (V.12.) MT rendelet 4. (1) bekezdés szabályozza. A környezetbe zajt, illetve rezgést kibocsátó és zajtól, illetve rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj- illetve rezgésvédelmi határértékeket. 2.)Új építésű utak mentén, illetve meglévő közutak melletti új épület építése esetén a zajvédelemről a rendelet előírásai szerinti zajterhelési határértékeknek megfelelően kell gondoskodni. 3.)A jelentős környezeti zavaró hatással, így zaj- és rezgésterheléssel járó közúthálózatot úgy kell fejleszteni, hogy a közúti forgalom a védendő területek környezetében a lehetséges legkisebb mértékű, csillapított jellegű forgalom legyen. A telephelyek működtetése csak úgy engedélyezhető, amennyiben az üzemi tevékenységéből eredő zaj nem haladja meg a helyi rendeletben előírt

64 Királd község településrendezési terve 65 paramétereket, a zavaró mértékű terhelésétől a védendő lakó- és intézményterületek mentesíthetők. 4.)A hangosító berendezéseket zajvédelmi szempontból, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzattal is engedélyeztetni kell. e.)hulladékgazdálkodás 1.Az illegális hulladéklerakókat meg kell szüntetni 2. Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése. Az illegális hulladéklerakás visszaszorítását, a lerakott hulladék visszagyűjtését kiemelten kell kezelni. Ennek érdekében a hulladék begyűjtési útvonalba be nem vont lerakóhelyek hulladékának összegyűjtésére konténereket kell kihelyezni, és nem az ott élők felelősségébe utalni a lerakott hulladékból adódó problémát. Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális, vagy egyéb nem veszélyes hulladék közé juttatni. A település területén végzett tevékenységek során képződő veszélyes hulladékokat melyek körét a mód 16/2001. (VII.18) KöM rendelet 1. sz melléklete határozza meg elkülönítve, a környezet károsítását kízáró módon, az e célra kijelölt gyűjtőhelyeken kell összegyűjteni. A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, előkezelés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló mód. 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásai szerint kell gondoskodni. A veszélyes hulladékok kezelésére való átadása esetén meg kell győződnie az átvevő kezelésére vonatkozó jogosutságáról. A lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok (gyógyszer maradék, elemek) begyűjtésére évente gyűjtőnapot javasolt szervezni a közszolgáltató bevonásával. A rendezési terv által érintet területen kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság, az intézmények és közterületek települési szilárd hulladékainak magas színvonalú gyűjtésére és rendszeres elszállítására, mint kötelezően ellátandó közszolgáltatás végzésére. A településen keletkező építési és bontási hulladék kezelését, tervezését és elszámolását a 45/200. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet előírsai szerint kell végezni. A hulladékok kezelése-beleértve az építési hulladékok körét is- kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Ennek érdekében megfelelő számú és színvonalú gyűjtő edényzetet kell rendszeresíteni, az edényzet ürítését és a hulladék elszállítását kellő gyakorisággal kell végezni. A településen keletkező zöld hulladék helyi komposztálását népszerűsíteni, támogatni kell, a hulladék égetés és kommunális hulladékkal való együtt kezelésének visszaszorítása céljából-

65 Királd község településrendezési terve 66 A köz és park területek tisztántartását, akarítását, hulladékmentesítését kellő gyakoriságal kell végezni. 3.)A település területén, a gazdasági övezetek jó megközelítési lehetőségű részén a különleges bánásmódot igénylő lakossági hulladékok szelektív gyűjtésére és szervezett elszállítására alkalmas lakossági hulladékszigeteket kell létesíteni. 4.)A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. Azokon a területeken, amelyek a szervezett szemétszállításba nincsenek bekapcsolva, ott a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni. 5.)Ahol a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről a helyi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni. 6.)Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék - a talajvédelmi hatóság engedélyével - az építéshatóság által kijelölt területek feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható. 7.)A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni. 8.)A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a gazdasági- és különleges övezetekben kialakítható lakossági hulladékudvar területén történhet. 9.)A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. Zöldhulladékot elégetni csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevők támadták meg, melyeket csak így lehet megsemmisíteni. Környezetbiztonság 3. 1.)A műszaki biztonság betartatásának érdekében az alábbi rendelkezéseket kell figyelembe venni: A 110/2003. (VII.24.) Korm. rendeletbe, illetve a 2/1971. (IV.28.) NIM rendeletbe foglalt nyomástartó berendezések, létesítmények, rendszerek biztonságával kapcsolatos előírásokat. A villamos energiáról szóló évi CX. törvényben és a végrehajtásról szóló 180/2002. (VIII.23.) Korm. rendeletbe foglalt villamos csatlakozó, összekötő és fogyasztói berendezések biztonságával kapcsolatos előírásokat.

66 Királd község településrendezési terve 67 11/1994. (III.25.) IKM rendeletbe foglalt éghető folyadékok és olvadékok tartályainak biztonságával kapcsolatos előírásokat. Az évi XLI. törvényben, illetve az 1/1977. (VI.6.) NIM rendeletbe foglalt olajvagy gázüzemű berendezések biztonságával kapcsolatos előírásokat. A gázüzemű járművek üzemanyag-ellátó berendezéseiről szóló 6/1993. (V.12.) IKM rendeletben megfogalmazott biztonsági előírásokat.

67 Királd község településrendezési terve számú melléklet Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok méterben x x x x x x x x x x 1000 x 1000 x 1000 x 1000 x 1000 x 1000 x 1000 x 1000 x 1000 x 1000 x 1000 x 1000 x 1000 x 1000 x 1000 x 1000 x 1000 x 1000 x 1000 x 1000 x 1000 x 1000 x 1000 x 1000 x 1000 x Környezeti hatástanulmány támogató véleménye esetén legfeljebb 500 méterre csökkenthető Jelmagyarázat: 1.Kóház, szanatórium 8.Járműtelep és javítóműhely 2. Lakó és szállás épület 9.Vendéglátó lét./italbolt,diszkó 3. Üdülő 10.Fertőzésveszélyes kockázatot jelentő létesítmény 4.Oktatási és nevelési létesítmény 11.Bűz és porkibocsátókockázatot jelentő létesítmény 5.Sportlétesítmények 12.Elsőrendű főközlekedési út 6.Menőállomás, tűzoltóság 13.Üzemanyag töltő állomás 7.Tömegközl.eszköz pályaudvara 14.Temető

68 Királd község településrendezési terve számú melléklet Allergizáló növényfajtáktól származó pollen koncentráció megengedhető legmagasabb értékei Növényfajta Pollenszám/m 3 Fák, bokrok 100 Fűfélék (parlagfű és egyéb fűfélék) 30

69 Királd község településrendezési terve 70 Az építészeti örökség védelme 1. KIRÁLD község önkormányzati testülete az évi LXXVIII az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, illetve annak módosításáról szóló évi CXV. törvény, továbbá a Műemlékvédelemről szóló évi LIV. törvény 30 -ában biztosított jogkörében valamint a Kulturális örökség védelméről szóló., LXIV. tv.illetve Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet a védelem országos rendelkezéseinek megtartása mellett a település és a táj kapcsolatának, a település sajátos arculatának, karaktert teremtő értékeinek megóvása, a kultúrtörténeti, régészeti, történeti, városépítészeti és építészeti értékek helyi védelme érdekében a következőket rendeli el: A helyi védelem tárgyai A helyi védelem a mellékletben felsorolt következő területekre terjed ki: 2. 1./ Településképi jelentőségű területek 2./ Védendő látvány pontokra (panoráma pontok) ( A szabályozási tervlapon jelölt pontokról, vagy útvonalakról feltáruló látvány, vagy település sziluett a település látványának értékes része, megőrzéséről gondoskodni kell.) 3./ A helyi régészeti (történeti) jelentőségű területekre. 4./ A régészeti védelemről a többszörösen módosított évi 9. törvény erejű rendelet 18. ( (2) bekezdése intézkedik. 5./ Ezidáig nem ismert és nem nyilvántartott területekre vonatkozóan az évi CXL. Törvény 35 -ában foglaltakat kell figyelembe venni és betartani. 4./ A helyi településszerkezeti jelentőségű területek. (E területek a település, illetve a településhez csatolt önálló településrészek történelmük során folyamatosan kialakult területek. A jellemző út és utcaszerkezet, azokat határoló beépítési vonalak, a telekszerkezet, telkek beépítésének módja mértéke értéket képvisel. 5./ A karakteradó épületek és csoportos előfordulások területeire, valamint a karakteres utcaképekre. 6./ Az értékes utcaképek általában a helyi településszerkezeti védelem alatt álló területek egységes beépítéséből és a karakteradó épületek csoportos előfordulásából adódnak. Történeti üzenetet, esztétikai és hangulati értéket képviselnek. 7./ Az egyedi helyi védettségű épületekre 8./ Azok az épületek tartoznak ide, amelyek kifejezik a település egyedi kultúráját, hagyományait, de esztétikai értéküket az országos védelem nem indokolja. 9./ Helyi védettségű közterületekre (burkolat, szobrok, parkok, világító terek, zöldterületek, utcai fasorok) 10./A település sajátos hangulatú közterei, értékes zöldfelületei és természeti értékei, valamint jellegzetes utcai fasorok, a megőrzendő városképek, látványok meghatározó elemei

70 Királd község településrendezési terve 71 A helyi védelem személyi hatálya 3. A rendelet személyi hatálya a helyi védelem alá vont területek az építészeti értékek tulajdonosaira és kezelőire (üzemelőire, bérlőire, használóra terjed ki. 1./A helyi településszerkezeti védettségű területen szigorúan védendő: a szabályozási vonal (utcahálózat) a beépítés módja a telekszerkezet jellege Védendő a teleknagyság a telek rendszere a telkek beépítettsége 4. 2 / A védendő látványok és a látványban megjelenő új építmény esztétikai minőségének biztosítása érdekében az építési hatóság az építési hatóság az építési engedélyezési tervhez látványterv készítését írhatja elő. 3./ A helyi régészeti jelentőségű területek védelme érdekében az építést megelőzően kötelező a feltárás. Az építés alatt építési és mélyépítési megfigyelést kell végezni leletmentés, esetleg építési módosítás céljából 4./ A helyi településszerkezeti jelentőségű területeken a - megőrzendő az utcák és közök rendszere, nem nyithatók új utcák és közök - megőrzendő a telekszerkezet, a telkek tovább nem oszthatók, illetve összevonással a jellemzőtől eltérő telkek, tömbtelkek nem alakítható ki. - a telkek jellegzetes beépítésének megőrzésére a tömbbelsők nem építhetők be, a telkeken épület csak a már kialakult beépítési módnak megfelelően helyezhető el, a terület szabályozási tervének és a helyi előírásoknak megfelelően 5./ Karakteradó épületek és csoportos előfordulások területein, valamint a karakteres utcaképek esetében: a.) az egyes épületek utcai traktusát csak igen indokolt esetben szabad elbontani. Homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad. A tetőtér utólagos hasznosítás esetén csak az utca felé illeszkedően nyitható meg. b.) a földszinten portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással engedélyezhető.

71 Királd község településrendezési terve 72 c.) cégér, cégtábla csak az épület architectúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el. d.) a közmű csatlakozás, vezetékek, vonalas létesítmények, reklámhordozók megjelenését kerülni kell. Ha ez nem lehetséges, akkor csak az épület architectúrájának sérelme nélkül, minőségi és esztétikus kivitelben és megjelenéssel létesíthetők e.) az épületek az építési övezet előírásának megengedte mértékig bővíthetők. A homlokzatot csak a jelen rendelet szerint megengedett helyreállítás és védelem mértékéig bővíthetők. Utcaképi védelem területein Elsősorban a homlokzatok és kerítések megtartása, illetve rekonstrukciója szükséges. A harsány színekre történő színezés nem engedhető meg. Az utcaképi védelem a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti. A védett utcaszakaszon lévő, a védett értékeket hordozó épület lebontása csak az önkormányzati képviselő testület hozzájárulásával engedélyezhető. Az épületek felújítása illetve új építése csak a meglévő értékekhez szigorúan igazodó módon történhet. Hagyományőrző építészeti karaktervédelem A védett területen az épületek csak oldalhatáronállóan, előkert nélkül helyezhetők el. Az épületek meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapulvéve kell meghatározni. Ennek megfelelően az utcára merőleges tetőgerincű épületeket, a helyben jellegzetes oldaltornácos, utcai homlokzaton könyöklőtornáccal is megjelenített módon kell építeni, kontyolás, az oromfalban tetőtéri erkély-loggia nem tervezhető. Egyéb építészeti kiselemek alkalmazása, pl. ablak körüli vakolatdíszítés alkalmazása szükséges. A tetőtéri beépítéskor szükséges ablakokat csak tetősíkban szabad elhelyezni. A homlokzatokon, kerítéseken alkalmazásra kerülő anyagokat, színeket hagyománytisztelő módon kell megválasztani. 6./ Építészeti karaktervédelem Annak érdekében, hogy az értékes épületek, utcarészek lehetőség szerint egy folyamatában is átélhető, megszemlélhető egységet alkossanak, a helyi védettségű épületeket is tartalmazó, de össz építészeti értékét tekintve kevésbé értékes néhány utcában építészeti karaktervédelem kerül bevezetésre. A védett területen az épületek többnyire oldalhatáronállóan helyezhetők el. Az épületek meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapulvéve kell meghatározni. Az építészeti kiselemek, pl. nyílászárók, vakolatdíszítések és egyéb apró helyi jellegzetességek alkalmazása ajánlott.

72 Királd község településrendezési terve 73 7./ Az egyedi helyi védettségű épületrész védelmében Az épület vagy épületrész csak indokolt, a gazdaságossági indokokat is meghaladó, megalapozott esetben bontható el, Az épület bontási kérelmének elbírálásánál a hatóság a döntés megalapozására szakértőket vonhat be. Ez az eljárás rendjét nem változtatja meg. Az épületek bontása esetén felmérési tervet és fotódokumentációt kell készíteni és azt archiválni kell. Az épületeken végzett bármely építési tevékenység csak települési főépítész bevonásával történhet Homlokzat felújítás, átalakítás, portál ki, vagy átalakítás csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével történhet. Felújítás, átalakítás esetén az építési hatóság az önkormányzat költségére értékelemző, állapotrögzítő tanulmány készítését írhatja elő. E kötelezettséget a tulajdonos a felújítást, átalakítást megelőzően, de legkésőbb 3 hónapon belül köteles végrehajtani. A védett épületek, épületrészek szerkezeti, homlokzati részletei, tartozékai megőrzendők, hiány esetén pótlandók. felújítást, átalakítást az épület eredeti formavilágához illeszkedő módon szabad végezni 8./ A helyi védettségű köztereken, zöldterületeken a felszín feletti és alatti épületek létesítése nem engedélyezhető. A terek átalakítását, fejlesztését csak kertépítési tervekkel megalapozott építési engedély szerint szabad végezni. A helyi védelem tárgyainak nyilvántartása 5. 1./ A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését minden jogi, vagy természeti személy kezdeményezheti. Ennek során a kezdeményezést indokolni kell, az indoklás fényképes és leíró részből áll, a kezdeményezést nyilvánosságra kell hozni és az érintett tulajdonost (tulajdonosokat) a kezdeményezésről külön értesíteni kell. a kezdeményezéstől a testületi döntésig terjedő időszakban az építményt védettnek kell tekinteni, és átmeneti szabályozásként a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni 2./A védelemről, vagy annak megszüntetéséről szóló döntés az önkormányzat testületi joga. 3./ A helyi védettségű értékekről katasztert kell vezetni, amelynek alátámasztó anyagát fényképes és leíró törzslapok képezik. A katasztert évente felül kell vizsgálni és annak alapján a jelen rendelet mellékleteit szükség szerint módosítani kell. 4.) Védett, működő temetőben fel kell mérni és a temető kataszteren fel kell tüntetni a védett sírokat, sírjeleket, illetve a védett növényzetet. Új sírhelyek kijelölése, illetve rátemetés csak a védett sírok, illetve védett növényzet megtartása és megóvása mellett engedélyezhető.

73 Királd község településrendezési terve 74 Záró rendelkezések 6. 1./ A helyi védelem alá eső épületek felújításához, jó karbantartásának biztosításához a tulajdonos kérheti az önkormányzat támogatását. 2./ Szabálysértést követ el és..ft-tól.ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki jelen rendelet előírásait megszegi, tilalmait megsérti... Polgármester. Jegyző

74 Királd község településrendezési terve 75 4.számú melléklet a.)műemléki védettség alatt áll Kat. Tsz. Helység Típus Védési h. sz. M III 1249 Királd Római 22509/1958 Kossuth katolikus Lajos u. templom Cím Hrsz. Objektum 57 Római katolikus templom, késő barokk, 18. sz. vége. Műemléki környezet a Római katolikus templom körül ( Hrsz.: 57 ) Helyrajzi szám 1 lakóterület 2 közterület 3 lakóterület 4 telek 5 lakóterület 58 temető 59 út 60 telek 61 telek Megnevezés b.)helyi védelemre javasolt épületek Sorszám Utca megnevezése Házszám Helyrajziszám 1. Kossuth Kossuth ) Polgármesteri hivatal épülete szocialista realista stílusú épület

75 Királd község településrendezési terve 76 5.számú melléklet Táj- és természetvédelem Országos védelem alatt álló terület Az évi LIII. tv. 23. (2) bekezdésében foglaltak értelmében a törvény erejénél fogva többek között ún. ex-lege védelem alatt áll hazánkban valamennyi forrás, láp, szikes tó, barlang, kunhalom és földvár. A település közigazgatási területén ezek közül fellelhető képződmények és területek e bekezdés alapján országos jelentőségűnek minősülnek, bárminemű károsításuk tilos. Megóvásuk érdekében körülöttük védőövezet kijelölését tartjuk szükségesnek, ami 30 métertől (források, barlangok és kunhalmok esetében) 100 méterig is terjedhet (nagyobb földváraknál, a lápoknál és szikes tavaknál). Természeti Területek A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei az évi LIII. tv ában foglaltak alapján felmérték a község határában lévő ún. természeti területeket. Ezek természetközeli állapotokkal jellemezhető, erdő, gyep, nádas művelési ágú földrészletek, melyeket a mellékelt helyrajziszámos listán és térképvázlaton feltüntettünk. Kataszterük elkészült, feldolgozásuk és kihirdetésük folyamatban van. Ezeken a területeken nem kívánatos semmi olyan tevékenység, ami a tájképben, a természetes életközösségekben (növénytársulásokban) és élőhelyekben maradandó károsodást vagy átalakulást eredményezhet. Kíméletük indokolt, művelési águk megváltoztatása természetvédelmi okokból ellenjavallt. Rajtuk nem támogatunk fejlesztéseket, kiváltképp nem ún. zöldmezős beruházásokat. Érzékeny természeti területek (ÉTT/ESA) A 2/2002. (I. 23.) Köm-FVM együttes rendelet 2. számú mellékletében foglaltak alapján Királd község határa a Heves-borsodi dombság kiemelten fontos ÉTT térség által érintett terület. Leírását, elhelyezkedését és határát a mellékletek mutatják be. Az Érzékeny Természeti Területek rendszerének kijelölésének az a célja, hogy a természeti adottságokkal, a tájjal és a termelési hagyományokkal harmóniában lévő termelési módokat honosítson meg vagy élesszen fel természet- és tájvédelmi szempontból értékes területeken. Ezek megvalósításának anyagi fedezetét pályázatok útján jelentős források biztosítják, melyet elérésében, a pályázatok elkészítésében, és a folytatandó gazdálkodás előkészítésében-kidolgozásában a területileg illetékes természet- és tájvédelmi (szak)hatóság, vagyis a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság azok kihirdetése után készséggel nyújt segítséget az ezen támogatásokat igénybe venni, környezet- és természetbarát gazdálkodást folytatni kívánó tulajdonosoknak vagy bérlőknek. Natura 2000 (SCI, SPA) területek Ez a kategória a település közigazgatási területét nem érinti. Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) területei Királd község külterületének túlnyomó része folytonos ökológiai folyosónak minősül (lásd a mellékelt térképvázlatot).

76 Királd község településrendezési terve 77 Egyéb védettségi kategóriák és területek Ilyenekről Királd község határában nincs tudomásunk. Legfontosabb a településrendezési tervet is érintő legfontosabb jogszabályok a természet, az erdő és a vad védelméről szóló jogszabály (az évi LIII., LIV., illetve LV. törvényeket), valamint a tájvédelmi kormányrendelet (a 166/1999. (XI. 19.) kormányrendeletet) melyek előírásait mindenkor be kell tartani. A különféle védettségi kategóriákba eső, egymást jobbára átfedő területeken (a Természeti Területeken, az Ökológiai Hálózat területein, valamint az ÉTTterületeken) Igazgatóságunk nem tart kívánatosnak, ennélfogva nem is támogat jelentős fejlesztéseket, kiváltképp nem ún. zöldmezős beruházásokat. A községhatár természetvédelmi szempontból igen értékes élőhelyeit nem szabad felszabdalni (utakkal vagy egyéb nyomvonalas létesítményekkel, épületekkel, stb.), művelési águk megváltoztatása nem kívánatos, sőt, természetvédelmi szempontból ellenjavallt (értékes gyepek erdősítése). Ugyancsak fontos a hagyományos terület- és tájhasználat fenntartása, külkönösképp az ÉTT-területeken az ökológiai alapokon nyugvó extenzív növénytermesztési és állattenyésztési formák megtartása-meghonosítása. Ennek érdekében javasoljuk a település határában extenzív vagy legalábbis félintenzív mezőgazdasági termelés meghonosítását (kert, szőlő-gyümölcs, hagyományos legeltetéses állattartás). Rendkívül fontos feladatnak tartjuk a település közigazgatási területén át húzódó állandó és időszakos vízfolyások megóvását. Ezek fontos ökológiai folyosó, amelyek ökológiai szerepük (zöldfolyosók, védett fajok élő-, búvó- és táplálkozóhelyei és közlekedési útvonalai) felbecsülhetetlen. A bennük élő, és az őket kísérő természetes életközösségek (állat- és növénytársulások) megóvása természetvédelmi szempontból létfontosságú feladat. A vízfolyások szabályozása, vagyis vonalvezetésének megváltoztatása, medrének burkolása tilos, az azt kísérő növényzet károsítása, eltávolítása magában a mederben esetlegesen kinőtt cserjéken és fákon kívül nem kívánatos, és természetvédelmi szempontból ellenjavallt. Javasoljuk a település közigazgatási területén található természeti értékek felmérését, azokról egy ún. természeti értékleltár készítését. A BNPI kijelenti, hogy a védendő területek és környezetük, természetes életközösségeik, a tájkép, valamint az élő vízfolyások és az azokat kísérő ökológiai (zöld) folyosók állapotát a vonatkozó jogszabályokban (a fent említett évi LIII. törvény és a 166/1999. (XI. 19.) kormányrendeletben) biztosított jogköreink alapján minden körülmények között fenn kívánjuk tartani. Javaslatainkat a magyar táj- és természetvédelem érdekei sértetlenségének biztosítására tettük. g.) ESA területek

77 Királd község településrendezési terve 78 Nemzeti Park ESA Terület megnevezése és elhelyezkedése Természeti értékei BNP Egykor zárt erdőkkel borított dombos terület, mely Heves-Borsodi dombsági ESA a különböző földhasznosítási módoknak köszönhetően egy olyan mérvű mozaikosságra tett Az ESA terület a Heves-Borsodi-dombság szert, ahol olyan fajok is megtelepedhettek illetve keleti részét foglalja magába, melyet másodlagosan szétterjedhettek, melyek zömmel harmad- és negyedidőszaki eredendően hiányozhattak illetve refugiális üledékek alkotnak (pl. homokkő, homok, jellegűek voltak ezt megelőzően. Feltűnő kavics, agyag, andezittufa, mészkő, lösz). kettőséget jelentenek az alacsony tenerszintfeletti Északon a Sajó-völgye jelenti a természetes magasságban, extrazonálisan megjelenő határt a jelentős ipar- és bányatelepeket bükkösök (pl. Csernely térségében 300 méter tszf. kihagyva (Sajónémeti, Putnok: Külsőbányatelep). Keletről a Sajóvelezd Vadna műút differenciálódott száraz- és félszáraz gyepek. Míg magasságban) illetve a kiirtásuk után illetve a Köbölic-tetőre vezető másodrangú a bükkösökben számos hegyvidéki elem tenyészik út határolja. Uppony községtől, pl. boldogasszony papucsa (Cypripedium Borsodbótán, Sátán át Nekézsenyig az calceolus), bükkös sás (Carex pilosa), békabogyó Upponyi-rögöt magába foglaló Lázbérci (Actea spicata), stb., addig a nyílt térségekben, Tájvédelmi Körzettel határos. Nekézseny főleg a tollas szálkaperjével (Brachypodium községtől az ESA terület nyugatnak halad a pinnatum), lappangósással (Carex humilis) és lénárddaróci Szodonka-völgyön illetve a élesmosófűvel (Chrysopogon gryllus) jellemezhető Csernelyre vezető műőt mentén. Dél felé gyepekben jellemző félszárazgyep fajokon kívül Bükkmogyorosd községhatáron át a (pl. fehér zanót (Cytisus albus), lenfajok (Linum megyehatárig halad (ahol a Bükki Nemzeti tenuifolium, L. hirsutum, L flavum), nagy Park ESA területéhez kapcsolódik), majd a pacsirtgafű (Polygala major), nagyvirágú gyíkfű bélapátfalvi Csiga-tetőn éri el legdélebbi (Prunella grandiflora), kosborfajok (Orchis morio, pontját. A balatoni Kövecses-hegyig újra a O. purpurea, O. tridentata), stb.) számos megyehatár képezi az ESA határát, majd kontinentális illetve szubmediterrán elem is innen északnak fordulva az István- illetve a megjelenhet (pl. sárga iglice (Ononis pusilla), Nagy-Hordó-völgyön át a Csernely völgyébe hosszúlevelű árvalányhaj (Stipa tirsa), homoki ereszkedik. Északnyugati irányban a Kis- ibolya (Viola rupestris), hegyi gamandor (Teucrium Csely-, illetve Konya-völgyön át a montanum), stb.). Ma ezek a gyepek jóval járdánházi Ladány-tanyáig vezet, majd kiterjedtebbek az erdőkhöz képest, megtalálhatók azarlói tavat kikerülve a Somsályi-hátig az összes község határában. Zoológiai értékeik félszigetszerűen benyúlva visszatér a határ jórészt feltáratlanok, azonban az eddigi kutatások az ózdi községhatárra, majd részben az szenzációs eredményeket hoztak: Hanánkban itt erdőhatáron részben a bányatelepeket él az eddig ismert legnagyobb osiris törpeboglárka kikerülve (Farkaslyuk: Tólápa, Felsőbánya; (Cupido osiris) és barnaboglárka (Agrodiaetus Királd: Petőfi-telep, Béketelep) admaetus) populáció. Mindkét faj Vörös Könyves, Sajónémetinél visszatér a Sajó völgyébe. védett lepke, kárpát-medencei léptékben is kiemelt értéket képviselnek. További értékes fajok erős

78 Királd község településrendezési terve 79 Földhasználat populációi tenyésznek a virággazdag félszáraz gyepekben: thersites boglárka (Polyommatus A Heves-Borsodi dombság ESA területének thersitaes), nagypettyes hangyaboglárka földhasználatát alapvetően az extenzív (Maculinea airon), bablópille (Ascalaphus gazdálkodási módok jellemzik. macaronius). A terület néhány pontján extrazonális A szántók aránya alacsony, a gyep és erdő molyhos tölgyes erdőfoltok is megmaradtak (pl. művelési ágba tartozó területek aránya Királd: Vártető), míg helyenként mészkerülő magas. A művelt szántók területe évről-évre egykor makkoltatott tölgyerdők tenyésznek csökkenni látszik, számos gyenge (Csernely: Pete-fia, Bükkmogyorosd). A széles adottságokkal rendelkező szántón spontán völgytalpak és a változatos geológiai viszonyok visszagyepesedési folyamatok játszódnak kedveztek a lápképződésnek, melynek le. Évről évre több a parlag. maradványaiként kisebb forráslápok, magassásos A gyepek hasznosítása eltérő jellegű, de mocsárrétek maradtak meg (pl. Sáta: Tőkés-völgy, mindenütt az extenzív módszerek a Csernely-patak mente, Bükkmogyorosd: Csepegőforrás). Jellemző ritka fajaik: mocsári gólyaorr jellemzőek. Korábban a gyepek többségét legeltették, mára azonban az állatállomány (Geranium palustre), örménygyökér (Inula a töredékére csökkent. Sok a nem kezelt, helenium), mocsári kosbor (Orchis palustris), nem legeltetett gyep. A kaszálórétek kis mocsári nőszőfű (Epipactis palustris), ritka részét kaszálják, jobbára savnyúfüves sásfajok (C. caespitosa, C. hordeistichos, C. (sások) szénát adnak. paniculata), stb. Ezeknek a lápoknak, egyes területeken a félszáraz, sok helyen mocsaraknak, kaszálóréteknek a faunájáról még írtással keletkezett másodlagos gyepeket keveset tudunk. Az eddigi eredmények alapján erdősíteni próbálták erdeifenyővel, azonban ismert, hogy erős kárpáti-boreális hatást mutatnak. ezek jobbára sikertelenek voltak. Részben a Több ponton előfordul a Kárpát-medencében termőhelyi adottságok miatt, részben a unikális ritkaságnak számító gólyaorr boglárlepke rendszeres határtüzek pusztították a (Eumedonia eumedon), helyenként gyakori a lápi telepítéseket. gyöngyházlepke (Brenhis ino). Gerinces állatai Az erdők egy része magántulajdonban van, közül kiemelhető a fokozottan védett, Berni más részük, elsősorban a nagyobb tömbök, Egyezményes haris (Crex crex). A Heves-Borsodi állami tulajdonban maradt. dombság ESA terület természeti értékei a terület A meredek, délies domboldalakon, a tájvédelmi körzetté való nyilvánítását is lehetővé települések környékén kisparcellákból álló, tenné. a természeti értékek Kárpát-medencei, hagyományos művelésű gyümölcsösök, illetve európai szinten is kiemelkedő szőlőparcellák találhatók. jelentőségűek. Célkitűzések és támogatandó tevékenységek az ESA keretében - A meglévő természetes és természetközeli élőhelyek és ezeket reprezentáló életközösségek fenntartása. - A kiemelt természeti értéket képviselő

79 Királd község településrendezési terve 80 fajok populációinak megőrzése. - A vizes élőhelyek javítása vízvisszatartással. - Extenzív gazdálkodási formák segítése. - A rossz adottságú szántókon a terőhelynek megfelelő hazai fafajokkal való erdősítés segítése. - A jelenlegi gyep műveléságú területek fenntartása extenzív tájhasználattal. - A védendő erdőtársulások fenntartása, a gazdasági célú erdők természetes felújítással való erdészeti hasznosításának szorgalmazása. - A táj- és termőhelyidegen fafajok visszaszorítása (akác, nemesnyár, erdeifenyő), a felújításoknál, telepítéseknél termőhelynek megfelelő hazai fafajok előnyben részesítése. - Az extenzív állattartás fejlesztésének segítése, az ősi magyar fajták előnyére (magyar tarka marha ). - A hagyományos művelésű, kisparcellás gyümölcsösök, kaszálók fenntartásának segítése.

80 Királd község településrendezési terve 81 6.számú függelék KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK BESOROLÁSA 1.)Köu-1- gyors forgalmi út A települést nem érinti 2.)Köu-2-országos főt (I. és I. rendű) főforgalmi út A települést nem érinti 3.)Köu-3 országos mellékút, települési főút, forgalmi út 2525 számú KM út 4.)Köu-4 települési mellékút, gyűjtő út Belterületi szabályozási terv szerint 5.)Köu-5 kiszolgáló út Belterületi szabályozási terv szerint 6.)Köu-6 önálló gyalogút, kerékpárút Belterületi szabályozási terv szerint 7.)Köu-7 kiemelt külterületi kiszolgáló út külterületi szabályozási terv szerint Fogalom meghatározások: Külterületen Az út szabályozási szélessége: az út szabályozási területén belül csak az út és az út vízelvezető műtárgyai helyezhetők el. Az út építési területe: Az út építési területén belül csak a közlekedésit kiszolgáló Közlekedési építmények Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület Igazgatási épület A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el. - Az út védőtávolsága: Az út védőtávolságán belül funkció korlátozás nélkül bármilyen épület és építmény elhelyezhető, de csak a közút kezelőjének hozzájárulása feltételeinek, előírásainak betartása mellett. Belterületen - Szabályozási szélesség: A közterületeket és a nem közterületeket elválasztó vonal

81 Királd község településrendezési terve 82 Közlekedési mintakeresztszelvények 2x1 nyomú út = 16,00 méter 0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +3,0 m zöldsáv +6,0 m útburkolat +3,0 m zöldsáv +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv 2x1 nyomú út vízelvezető árokkal = 16,00 méter 0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +3,0 m zöldsáv +6,0 m útburkolat +3,0 m zöldsáv +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv 2x1 nyomú út merőleges parkolóval = 16,00 méter 0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +5,5 m parkoló +6,5 m útburkolat +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv

82 Királd község településrendezési terve 83 2x1 nyomú út kerékpárúttal = 16,00 méter0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +1.5 m zöldsáv +7,0 m útburkolat +1,5 m zöldsáv +2,0 m kerékpárút +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv 2x1 nyomú út lejtős terepen = 12,00 méter 0,5 m biztonsági sáv +1,5 m rézsű +6,0 m útburkolat +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv +2,0 m rézsű 2x1 nyomú út lejtős terepen = 8,00 méter 0,5 m biztonsági sáv +1,0 m rézsű +5,0 m útburkolat +1,5 m járda

83 Királd község településrendezési terve 84 PARKOLÓK KIALAKÍTÁSA Szegély melletti sávban Szegély melletti járdán Formázott Formázott Szegély melletti merőleges parkolószigeten Szegély melletti 45º -os parkolószigeten Formázott Formázott Szegély melletti párhuzamos parkolószigeten Középső szigeten min. 2,0 Formázott Formázott