Általános tájékoztatás az új nitrátérzékeny területeken elvárt kötelezettségekről, valamint a trágyatárolásra vonatkozó előírásokról, határidőkről

Átírás

1

2 Általános tájékoztatás az új nitrátérzékeny területeken elvárt kötelezettségekről, valamint a trágyatárolásra vonatkozó előírásokról, határidőkről EU jogszabálya Tanács december12-i 91/676/EGK irányelve a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 4. és 5. cikk Követelmények: 4. és 5. cikk Hazai jogszabály 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól; 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről

3 Általános tájékoztatás Jogszabályi háttér áttekintése: Az Európai Unió nitrát irányelve a vizek védelmében előírja, hogy négyévenként felülvizsgálni, és szükség esetén kiegészíteni, módosítani kell a nitrátérzékeny területek listáját. Európai uniós kötelezettségünknek eleget téve Magyarország a nitrátérzékeny területek listáját felülvizsgálta, és kijelölte az újakat. A kijelöléssel módosításra került a 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet, valamint a 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet, mely által az ország területének %-a nitrátérzékeny besorolásba került, tehát jelentős, azaz 23,1 %-os területi bővítésre került sor szeptember 1-től.

4 Térkép

5 Általános tájékoztatás A területi bővítés részletes blokklistáját a hatályos 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza azzal, hogy Új kijelölés -ként jelöli azon blokkokat, amelyek szeptember 1-től válnak nitrátérzékeny területté. Az E-kérelemben a gazdálkodók erről már értesülhetnek, illetve a MEPARban is kereshető (2013 felülvizsgált blokkok itt tekinthetők át) A szeptember 1-jétől kijelölt nitrátérzékeny területeken az 59/2008 (IV.29.) FVM rendelet szerinti Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (továbbiakban HMGY) előírásait szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

6 Nitrátérzékeny területnek számítanak az alábbi méretet meghaladó állattartó telepek területe, valamint a belterületek egésze e) a külön jogszabály szerinti nagy létszámú állattartó telepek, valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területe, illetve f) a külön jogszabály szerinti trágyafeldolgozás területe. Nagylétszámú állattartó telep: olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább - harminc ló, vagy - ötven szarvasmarha, vagy - kétszáz juh, kecske vagy - száz sertés, vagy - kettőezer broiler baromfi, vagy - ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.) vagy - ötven strucc, vagy - ötven anyanyúl és szaporulata - 50 pémesállat elhelyezését teszi lehetővé;

7 Általános tájékoztatás Nitrátérzékeny területen a HMGY szabályai a Kölcsönös Megfeleltetéshez is kapcsolódik, így az alábbi támogatások összegeire is kihat. 1.) Közvetlen kifizetések: - SAPS - elkülönített cukortámogatás - elkülönített zöldség-gyümölcs támogatás - zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti program EMGA-ból finanszírozott különleges támogatása - tejtermelőket sújtó különleges hátrányok kezeléséhez kapcsolódó, évi különleges támogatás - Héjas gyümölcsűek termesztésének támogatása - Elkülönített bogyós gyümölcs támogatás - Különleges rizs támogatás -Kérődző szerkezetátalakítási program -Mezőgazdasági célú biztosítási díj támogatása

8 Általános tájékoztatás 2) Az EMVA támogatások: - KAT - a növényi genetikai erőforrások megőrzéséhez nyújtandó támogatás - Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetés - mezőgazdasági földterületek első erdősítésének támogatása - - agrár-környezetvédelmi kifizetések - erdő-környezetvédelmi kifizetések - védett őshonos állatfajták tenyésztésének támogatása - tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás - Őshonos állatok ex-situ tartásához nyújtott támogatás - Natura 2000 erdőterületek támogatása Borpiaci intézkedések: -szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása -szőlőültetvények kivágásának támogatása

9 Általános tájékoztatás az új nitrátérzékeny területeken elvárt kötelezettségekről, valamint a trágyatárolásra vonatkozó előírásokról, határidőkről Az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet hatálya kiterjed a) a nitrát-érzékeny területen - a külön jogszabály szerinti magánszemélyek háztartási igényeit nem meghaladó mértékben állattartást végzőket kivéve - valamennyi mezőgazdasági tevékenységet folytatóra, továbbá b) az adatszolgáltatás és nyilvántartás tekintetében nitrát-érzékeny területen kívül a külön jogszabály szerinti magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végző természetes és jogi személyre, illetvejogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre is.

10 Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai Évente mezőgazdasági területre szervestrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket (beleértendő minden szerves eredetű trágyázószer pl. legeltetés során az állatok által elhullajtott trágya, szennyviz, szennyvíziszap, komposzt stb.). A nitrogén hatóanyag mennyiségének meghatározásakor az 1. számú mellékletben meghatározott értékekkel kell számolni. Tilos kijuttatni trágyát október 31 től február 15 ig, kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ahol február 1 jétől a trágyakijuttatás a megengedett. Tilos kijuttatni könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágyát a betakarítás után, amennyiben ősszel a trágyázást követő 15 napot követően vetésre nem kerül sor, vagy a szármaradványok lebomlása azt nem igényli. Szármaradvány alászántásával legfeljebb 80 kg/ha N hatóanyag juttatható ki betakarítás után.

11 Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai Ültetvények esetében 15% nál meredekebb lejtésű területeken csak erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya. Hígtrágya csak engedély alapján juttatható ki! (ez országosan mindenkire kötelező) Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki a tilalmi időszakon kívül sem. Amennyiben az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget, úgy a téli legeltetés megengedett.

12 Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai (50/2008 FVM rendelet által mindenkire kötelező!) A trágyázás során a tápanyagok közvetlenül vagy közvetve, beszivárgás vagy erózió útján sem juthatnak a felszíni vizekbe. Ennek érdekében nem juttatható ki: 1) műtrágya felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában; 2) szervestrágya: tavak partvonalától mért 20 méteres sávban, egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban; a védőtávolság 3 m re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m nél nem szélesebb és 1 ha nál kisebb területű, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben. A védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullatott trágyára, amennyiben az az itatóhely megközelítése miatt következik be,

13 Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai Nitrátérzékeny területen a műtrágya felhasználás feltétele, hogy a gazdálkodó rendelkezzen 5 évnél gyepen 10 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredménnyel. A tápanyag kijuttatás tervezésénél az 59/2008. rendelet 3 4. mellékletében szereplő növényi tápanyagigényeket kell figyelembe venni Műtrágya 12% nál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki, kivéve a fejtrágyázás műveleté 17% nál meredekebb lejtésű területre trágya nem juttatható ki. (MEPAR ban a lejtésszög területi érintettsége ellenőrizhető!)

14 Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai Ideiglenes trágyakazal mezőgazdasági táblán csak abban az esetben létesíthető, ha: felszíni víz nincs 100 m távolságon belül, a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 méter alatt van, Az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya ideiglenes trágyakazalban nem tárolható. Az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani. Ideiglenes trágyakazalban a trágya maximum 2 hónapig tárolható. vízjárta, pangóvizes területen, valamint alagcsövezett táblán nem létesíthető, október 31. és február 15. között a táblán, valamint fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajon fenntartása, létesítése nem megengedett

15 Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai Állattartó telepen képződött trágyát 6 havi tárolásra alkalmas mérettel, és szivárgásmentesen, 20 év élettartammal kialakított trágyatárolóban kell gyűjteni a későbbiekben ismertetésre kerülő időpontot követően. Eltérés lehetséges: a keletkező trágya meghatározott időközönként felhasználásra vagy feldolgozásra kerül, így különösen komposzt, fermentálási vagy biogázüzem alapanyagként. Ez esetben olyan méretű, vízzáróan szigetelt trágyatárolót kell kiépíteni, amely biztosítja az elszállításig a trágya biztonságos tárolását mélyalmos, vagy szabadtartásos technológia (csak az istállózott időszakra kell).

16 Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai A 2013 előtt is nitrátérzékenynek számító állattartó telepeknek, vagy nitrátérzékeny területen lévő állattartóknak a 6 havi trágyatárolásra alkalmas trágyatárolónak december 31. után rendelkezésre kell állnia. A szeptember 1 jétől kijelölt nitrátérzékeny területeken üzemelő vagy engedéllyel rendelkező állattartó telepek trágyatároló, feldolgozó műtárgyai kialakításának határideje: az állattartó telepek hígtrágyatárolóira legkésőbb december 31., az állattartó telepek istállótrágya tárolóira legkésőbb december 22. Nem nitrátérzékeny területen az állattartó telepek trágyatárolóit itt NEM előírás a 6 havi tároló kapacitás, tehát kisebb lehet! az állattartó telepek hígtrágyatárolóira legkésőbb december 31., az állattartó telepek istállótrágya tárolóira legkésőbb december 22. ig kell szivárgásmentessé kialakítani..

17 Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai A trágyatárolók méretének, illetve minőségének meghatározásakor az 59/2008 FVM rendelet 5. számú mellékletének 1. és 2. pontjaiban szereplő előírásokat kell figyelembe vennie. Hígtrágya, trágyalé kizárólag műszaki védelemmel ellátott tartályban vagy medencében tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. Istállótrágyát szivárgásmentes, szigetelt alapú, a trágyalé összegyűjtésére is alkalmas gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatárolóban kell tárolni. A trágyalé a hígtrágyával azonos módon használható fel, vagy az istállótrágyára visszaöntözhető.

18 Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai Mélyalmos tartás esetén, valamint az extenzív legeltetéses állattartás ideiglenes szálláshelyein képződött trágya, illetve a karámföld az előírások betartásával közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges (ha a trágya felhalmozódása az istállóban vagy az ideiglenes szálláshelyen legalább 6 hónapig biztosított). Az alkalmazott technológiának biztosítania kell, hogy ne történjen kijuttatás az e rendelet előírásai szerint tiltott vagy trágyázásra nem alkalmas időszakban. Legeltetéses állattartás esetén az istállótrágya tároló kapacitását az istállózott időszak hossza alapján kell megállapítani

19 Adatszolgáltatás és nyilvántartási kötelezettségek A nitrátérzékeny területeken gazdálkodóknak illetve a magánszemély háztartási igényét meghaladóan állatot tartóknak (vegyes állattartás esetében összesen 5 számosállat/ingatlan, baromfi esetében 3 számosállat/ingatlan felett) - minden évben szeptember 1 és december 31-között adatot kell szolgáltatniuk. Hiányában adatszolgáltatási bírság Ft között, illetve KM. Az adatszolgáltatás EZ ÉVBEN MÁR csak elektronikus formában anébih honlapján tehető meg.(anyk, vagy xml formátum használatával). Ez az adatszolgáltatás év végén még nem vonatkozik azokra a gazdálkodókra, akiknek a területe szeptember 1-től vált nitrátérzékennyé. Számukra az adatszolgáltatás 2015 szeptember 1-től válik esedékessé.

20 Adatszolgáltatás és nyilvántartási kötelezettségek Az adatszolgáltatási kötelezettség az elmúlt gazdálkodási évre, tehát a szeptember 1. és augusztus 31. közötti időszakra vonatkozik, s a gazdálkodási évben vezetett gazdálkodási napló vagy azzal egyenértékű adattartalommal rendelkező nyilvántartásán alapul.

21 Az adatszolgáltatásra kötelezetteknek az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet szerinti nyilvántartás vezetése is előírt, mely lehet a gazdálkodási napló formanyomtatványa vagy annak adattartalmával megegyező nyilvántartás is. A 96/2009 Irányító Hatósági közleményben foglaltak szerint a nyilvántartás vezetésére a gazdálkodási napló alábbi lapjai felelnek meg: _Főlap _ GN Összesítő adatlap az adott gazdálkodási évre vonatkoztatva _ GN - 06 Táblaösszesítő nem AKG-s területekről (a területek beazonosítása céljából) _ GN - 07 Folyamatos műveleti napló táblánként, csak a nitrát-érzékeny területekre _ GN Legeltetési napló _ GN - 11 Öntözési napló amennyiben szükséges, nitrát-érzékeny területekre; _ GN Trágyázási napló _ GN - 13 Szervestrágya mérleg _ GN - 14 Állatállomány-változási nyilvántartás _ GN Állatállomány összesítő az adott gazdálkodási évben (Permetezési Napló ha szükséges)

22 Reprezentatív felmérés indoka, adatai A rétegzett, arányos mintavétel alapján végzett reprezentatív felmérés célja annak előrejelzése, hogy milyen mértékben jelentkezhet az állattartók körében azon probléma, hogy a fentiekben ismertetett határidőkre az elvárt méretű, minőségű trágyatárolót nem tudja kialakítani. Beavatkozás szükséges-e, ha igen hol mely területeken. A reprezentatív felmérésben érintettek valamennyi telep, ahol a mintaalanyként az 5 számosállat (vegyes állattartás esetén 3 számosállat) feletti állattartással érintett állattartó telepek szerepelnek. Fentieken túl további bontás is szükségessé vált a nitrátérzékeny területnek minősülő nagyállattartó telepek és megyék vonatkozásában is.

23 SZARVASMARHA Sokaság : Nagy gazdaság (50 férőhely felett) 2233 Problémás nagy gazdaságok Akinek nincs trágyatárolója % Akik támogatást pályázhatnak 697 (31 %) Akiknek nincs területe 196 (9 %) Sokaság: Kis gazdaság (ebből 13246,34 nitrátérzékeny) Problémás kis gazdaságok Akinek nincs trágyatárolója % (ebből nitrátérzékeny 81 %) Akik támogatást pályázhatnak (46 %) Akiknek nincs területe 2663,0 (12 %)

24 SERTÉS (?????) Sokaság: nagy gazdaság (100 férőhely felett): 433 Problémás nagy gazdaságok Akinek nincs trágyatárolója 139 (32 %) Akik támogatást pályázhatnak 100 (23 %) Akiknek nincs területe 50 (11,5 %) Sokaság: kis gazdaság: (ebből nitrátérzékeny területen van) Problémás kis gazdaságok Akinek nincs trágyatárolója (78,16 %) (ebből nitrátérzékeny területen 77% ) Akik támogatást pályázhatnak (39,6 %) Akiknek nincs területe 7073,1 (14 %)

25 Baromfi Sokaság (500 kifejlett állat feletti férőhely): 358 Problémás nagy gazdaságok Akinek nincs trágyatárolója 225 Akik támogatást pályázhatnak 122 (34 %)* többen mélyalomra tértek át Akiknek nincs területe 84 (23 %) Sokaság : 67 (ebből 30 nitrátérzékeny) Problémás kis gazdaságok Akinek nincs trágyatárolója % (ebből 8 nitrátérzékeny) Akik támogatást pályázhatnak 30 (44,7 %) - sok a mélyalomra áttért, így ez a szám mutathat közelítő értéket Akikneknincsterülete 8,4(12,5%)

26 JUH Sokaság (kettőszáz juh férőhely felett): 1726 Problémás nagy gazdaságok Akinek nincs trágyatárolója 1370 Akik támogatást pályázhatnak 834 (48,3 %)* Akiknek nincs területe 257 (14,8 %) Sokság : 6528 (ebből 3497 nitrátérzékeny) Problémás kis gazdaságok Akinek nincs trágyatárolója % (ebből 3089 nitrátérzékeny 88 %) Akik támogatást pályázhatnak 2662 (40,77 %) - *sok a mélyalmos és a szabadtartás, így ez a szám mutat közelítő értéket Akiknek nincs területe 874,3 (13,4 %)

27 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!