Miért is fontos a levegő minősége?

Átírás

1 Környezetgazdálkodás (Gépészmérnök BSc) Dr. Béres András egyetemi docens MKK Környezettudományi Intézet Környezettechnológiai és Hulladékgazdálkodási Tanszék SZIE MKK 1 Miért is fontos a levegő minősége? Átlagos terhelés mellett 1 perc alatt 16-szor veszünk levegőt, ekkor 0,5 liter levegőt szívunk be és lélegzünk ki, azaz a fogyasztásunk 16 0, ,293=15 kg levegő/nap Vízfogyasztás? Táplálék napi mennyisége? SZIE MKK 2 1

2 Előadás témakörei 1. Légkör, levegő összetétele 2. Tiszta levegő fogalma 3. Légszennyező anyagok, ezek forrásai 4. Légszennyező anyagok vándorlása a környezetben 5. jogi szabályozása 6. Levegőminőségi mérések 7. Hazánk levegőminősége 8. Terjedési modellezés, hatásvizsgálat 9. Kibocsátás csökkentése Javasolt irodalom: Géczi Gábor Béres András (2011): Levegőtisztaságvédelem, Egyetemi jegyzet p.138. SZIE MKK 3 Légkör az egyenlítői síkban kb. 42 ezer, rá merőlegesen kb. 28 ezer km nem egyértelmű rétegvastagságú; Troposzféra (troposz - forgás, keveredés, a változások rétege ); az atmoszféra legsűrűbb, az élet számára legfontosabb rétege, km-es magasságig tart.; a légkör tömegének 4/5 részét, vízgőzkészletének 90%-át tartalmazza; itt játszódik le a felhő- és csapadékképződés; függőleges irányban 100 méterenként 0,6 C-kal csökken a hőmérséklet (hőmérsékleti gradiens); függőleges (hőmérsékletkülönbség miatt) és vízszintes irányú légmozgások (légnyomáskülönbségek miatt) vannak; felszálló légmozgás a felhőképződéshez szükséges vízgőzt és szennyező anyagokat juttat fel a magasabb rétegekbe; a vízszintes irányú légmozgás a szél; ennek minősége hat alapvetően az élőlények életminőségére. alsó m: planetáris határréteg (határréteg, légköri határréteg). SZIE MKK 4 2

3 Légkör összetétele alapgázok (nitrogén, oxigén, hidrogén, nemesgázok argon, neon, kripton, radon, xenon, hélium); vendéggázok (változó gázok, vízgőz, szén-dioxid, ózon stb.) tartózkodási idő hosszabb, hónapok; szennyeződések: szilárd, cseppfolyós és légnemű halmazállapotú részecskék a legfeljebb napos tartózkodási idő (vagy sokkal hosszabb, pl. freon ). Nitrogén (N 2 ) 78,084% Oxigén (O 2 ) 20,946% Argon (Ar) 0,934% Szén-dioxid (CO 2 ) 0,033% Egyéb nemesgázok (neon, hélium, kripton, xenon) Egyéb aeroszol részecskék és nyomgázok 0,0025% 0,0005% SZIE MKK 5 Tartózkodási idő SZIE MKK 6 3

4 Légköri inverzió SZIE MKK 7 Tiszta levegő, légszennyezettség Tiszta levegő (biológiai, közegészségtani szempontból): a tiszta levegő az, amelyben a légszennyező anyagok mennyisége nem haladja meg a kísérletileg megállapított élettani határértékeket (növényre, állatra, emberre sem rövid, sem hosszú távon nem káros vagy kellemetlen hatást nem fejt ki). krónikus levegőszennyezettség az ember egész életén át változó mértékben hat; a népesség minden tagjára; generációkon át fejtheti ki a hatását; akut ill. krónikus betegségek, esetlegesen genetikai károsítás; légúti, keringési szervek megbetegedései; egyéb szervi megbetegedések (pl. akkumuláció következtében); a hatások csak statisztikai úton mutathatók ki! SZIE MKK 8 4

5 Légszennyező anyagok Klasszikus légszennyező anyagok: szén-monoxid, oxidált nitrogénvegyületek (NO x ), kén-dioxid, ózon(?), BTEX, szilárd szennyezők (ülepedő por, PM 2,5, PM 2,5 ) fosszilis energiahordozó ill. biomassza eredet!!!! Technológia jellemzőtől függő szennyező anyagok: pl. ammónia, aceton, hidrogén-cianid, sósav, potenciálisan toxikus elemek, PAH stb. SZIE MKK 9 Légszennyező anyagok forrásai, természetes források SZIE MKK 10 5

6 Légszennyező anyagok forrásai, antropogén források SZIE MKK 11 Légszennyező anyagok vándorlása a környezetben SZIE MKK 12 6

7 Szennyező anyagok migrációja SZIE MKK 13 Szennyezett levegő hatásai humán egészségügyi hatások; külső és belső tényezők; légzőrendszer, keringési rendszer, immunrendszer, akkumuláció; mértéke: zavarás elhalálozás; hatás a növény- és állatvilágra; szoros összefüggés, érzékenység kérdése (pl. mohatérkép), biodiverzitás csökkenése; hatás az épített környezetre korrózió, világítás költségei, tisztítás, karbantartás költségei. SZIE MKK 14 7

8 Városi lakosság érintettsége SZIE MKK 15 jogi szabályozása környezeti levegő minőségének szabályozása: levegőterheltségi szint egészségügyi határértékei; kibocsátás szabályozása: kibocsátási határértékek (pl. álló ill. mozgó pontforrások); környezeti levegő minőségének mérése: Országos Légszennyezettségi mérőhálózat (automata, manuális); kibocsátás ellenőrzése: hatósági kötelezés ellenőrzésre (mérésre), hatósági ellenőrzések; esetei környezeti levegőminőségi vizsgálatok (pl. hatásvizsgálathoz, próbaüzem során, kötelezés rendszeres mérésre); nemzetközi adatszolgáltatás (EU) és ennek ellenőrzése (eredmény pl. kötelezettségszegési eljárás); szmogriadó tervek; intézkedési tervek. SZIE MKK 16 8

9 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről a levegővédelem legfontosabb szabályai cél: a környezeti levegő minőségének tartós és hatékony megóvása és javítása, az emberi egészség védelme és a környezet állapotának megőrzése Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. imissziós (levegőterheltségi szint) és emissziós (kibocsátás) szabályozás a helyhez kötött pontforrásokra, diffúz forrásokra, mozgó forrásokra, vonalforrásokra és bűzzel járó tevékenységekre vonatkozó szabályok levegővédelmi intézkedési terv, a határérték feletti állapot esetén alkalmazandó rendkívüli intézkedések hatósági eszközök, adatszolgáltatási követelmények, bírságolási szabályok, eljáró hatóságok szmogriadó terv követelmény-rendszere, védelmi övezetek kijelölésének szempontjai, elérhető legjobb technika alkalmazásának feltételei SZIE MKK 17 Levegőterheltségi szint egészségügyi határértékei A vidékfejlesztési miniszter 4/2011. (I. 14.) VM rendelete a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről Légszennyező anyag Levegőterheltségi szint egészségügyi határértéke [µg/m 3 ] órás 24 éves órás Tájékoztatási küszöbérték Riasztási küszöbérték Az eü. határérték túllépésének évenként tűrhető esetszáma (nap) Nitrogén-dioxid NO Kén-dioxid SO Benzol C 6 H Szálló por PM * 100 * 35 * két egymást követő napon és az OMSZ szerint a következő napon javulás nem várható SZIE MKK 18 9

10 Ökológiai rendszerek védelme Az ökológiai rendszerek védelmében meghatározott kritikus levegőterheltségi szintek (a vidékfejlesztési miniszter 4/2011. (I. 14.) VM rendelete) SZIE MKK 19 Kibocsátási határértékek (4/2011. (I. 14.) VM rendelet) helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékei; szilárd, gőz- vagy gáznemű, szerves; általános; eljárásspecifikus. SZIE MKK 20 10

11 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről légszennyezettségi zóna: olyan területegységet jelent, amelyen belül a szennyező anyag koncentrációja tartósan vagy időszakosan meghatározott tartományban alakul; Pl. Bábolna nitrogén-dioxid: szálló por (PM 10 ): szén-monoxid: kén-dioxid: F E F F E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. SZIE MKK 21 Egyéb jogszabályok 6/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról 10/2001. (IV.19.) KöM rendelete az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról (VOC); 7/2003. (V. 16.) KvVM-GKM együttes rendelet az egyes levegőszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről (erőművi jellemzően, buborék ); 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet a 140 kw és az ennél nagyobb, de 50 MW-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről; 10/2003. (VII.11.) KvVM rendelet az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről; 3/2002. (II.22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről; 17/2003. (IV.4.) GKM-KvVM-PM együttes rendelete az egyes folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmának csökkentéséről; 18/2001. (V. 23.) rendelet a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről; 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelet az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről. SZIE MKK 22 11

12 Levegőminőségi mérések Kibocsátás meghatározása (emisszió mérése) o Minőségi (pl. screening ) o Mennyiségi Levegőterheltség meghatározása ( immisszió ill. légszennyezettség mérése) o Minőségi o Mennyiségi o Előre tervezett vizsgálatok (pl. OLM rendszer), eseti vizsgálatok (engedélyezéshez, ellenőrzéshez kapcsolódóan) SZIE MKK 23 Emisszió mérése Emisszió = térfogatáram koncentráció [kg/h] folyamatos mérés: mintavétel és helyszíni mérés pl. gázmonitorokkal; szakaszos mérés: helyszíni mintavétel (szorpciós úton) és laboratóriumi mérés. SZIE MKK 24 12

13 Emisszió mérés SZIE MKK 25 Levegőterheltségi szint mérése (OLM) CO, NO, NO 2, NO x, SO 2, O 3, PM 10, PM 2,5, BTEX SZIE MKK 26 13

14 Szálló por szakaszos mérés SZIE MKK 27 Hazánk levegőminőségi állapota általánosan jónak mondható; bizonyos légszennyező anyagok (pl. CO, SO 2 ) esetén az elmúlt évtizedben jelentős javulás, egyes anyagok esetén stagnálás, romlás (szálló por, NO x ). PM10 határérték túllépések a mérőpontok százalékában ( ) Nitrogén-dioxid éves terheltségi szint alakulása ( ) SZIE MKK 28 14

15 Hazánk speciális földrajzi levegőtisztaság-védelmi helyzete SZIE MKK 29 Transzmisszió - Légszennyező anyagok terjedésének modellezése SZIE MKK 30 15

16 Speciális modellező szoftverek, levegővédelmi hatások vizsgálata pontforrás, vonalforrás, felületi forrás; folyamatos vagy időben változó kibocsátás; széladatok, sugárzási viszonyok, domborzati adatok, növénytakaró adatai, beépítettség adatai; hatásterület átlagos adatokkal; hatásterület a kedvezőtlen terjedési viszonyokra. SZIE MKK 31 Kibocsátás csökkentése aktív eljárások: a technológiai folyamatban a légszennyező anyagok képződésének lehetőségét csökkentjük; passzív eljárások: csővégi technológiák, leválasztó berendezések, pl.: o szorpciós eljárások (pl. gázmosók); o termikus, katalitikus eljárások; o oxidációs eljárások; o szűrők. SZIE MKK 32 16

17 Köszönöm a figyelmüket! SZIE MKK 33 17