8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai
|
|
- Ottó Balog
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai
2 TARTALOM BEVEZETŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK ÉPÍTÉSE ÉS KORSZERŰSÍTÉSE A Szennyvíz Program megvalósítása. Új szennyvíztisztító telep létestése, meglévő szennyvíztisztító telepek korszerűsítése (rekonstrukció, kapacitásnövelés, technológiafejlesztés), a felszíni befogadóra vonatkozó határértékek betartásával Szennyvizek kezelése azonos céllal, mint 1.1, de a Szennyvíz Programban jelenleg nem szereplő agglomerációkra Alternatív tisztított szennyvíz elhelyezési mód (pl. tisztított szennyvíz nyárfás elhelyezése, átvezetés másik befogadóba), a befogadó felszín alatti vagy felszíni víztest jó állapotának veszélyeztetése nélkül A szennyvíztisztító telep záportároló kapacitásának növelése, a kezelési technológia fejlesztése Csapadékvíz szennyvízcsatornára történő rákötéseinek csökkentése, különösen a felszíni, vagy felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny területeken MEZŐGAZDASÁGI EREDETŰ TÁPANYAGSZENNYEZÉS CSÖKKENTÉSE A mezőgazdasági termelés tápanyag szennyezésének csökkentésére vonatkozó általános szabályrendszer, a tápanyag kihelyezés tényleges korlátozása szántó és ültetvény területeken Tápanyag kihelyezés tényleges korlátozása az alapot meghaladó mértékben önkéntes agrár-környezetvédelmi célprogram (ÁKG) keretében Tápanyag-gazdálkodási terv alapján történő tápanyag kihelyezés szántók esetében, agrár-környezetvédelmi célprogramok (ÁKG) keretében Művelési ág váltás, (szántó-gyep, szántó-erdő, szántó-vizes élőhely konverzió) A szennyvíziszap mezőgazdasági területen való hasznosításának szabályozása (követelmények és tilalmak) A szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításának elősegítése Szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításának összehangolása az agrárkörnyezetvédelmi célprogramokkal MEZŐGAZDASÁGI EREDETŰ PESZTICID SZENNYEZÉS CSÖKKENTÉSE Növényvédő szerek alkalmazásának szabályozása EU Peszticid Irányelv alapján (szántó, ültetvények és legelő esetén) Növényvédőszerek alkalmazásának korlátozása agrár-környezetvédelmi célprogram (AKG) keretében BEKÖVETKEZETT SZENNYEZÉSEK CSÖKKENTÉSE, FELSZÁMOLÁSA, BELEÉRTVE A FELHAGYOTT SZENNYEZETT TERÜLETEK KÁRMENTESÍTÉSÉT Szennyezett terület kármentesítése a.2 Üledék szennyezettségének csökkentése, megszüntetése, vízfolyásokban és állóvizekben melléklet Intézkedések adatlapjai - 2 -
3 5 HOSSZIRÁNYÚ ÁTJÁRHATÓSÁG HELYREÁLLÍTÁSA Hosszirányú átjárhatóság biztosítása Vándorló élőlények hosszirányú mozgását elősegítő intézkedések Duzzasztók, zsilipek üzemeltetésének módosítása a duzzasztás hatásának csökkentése Fenékküszöb, fenékgát és fenéklépcső átépítése a hosszirányú átjárhatóság biztosításával A HIDROMORFOLÓGIAI VISZONYOK JAVÍTÁSA, A HOSSZIRÁNYÚ ÁTJÁRHATÓSÁGON KÍVÜL Nyílt ártér kialakítása, hullámtér bővítése a szükséges területhasználat váltással A hullámtér megfelelő növényzetének kialakítása Mederrehabilitáció kategóriától és típustól (nagy folyó, kis és közepes vízfolyások, állóvizek, mesterséges víztestek) függő módszerekkel Vízfolyások és állóvizek parti zónájában a víztípustól függő zonáció rehabilitációja Vízfolyások és állóvizek jó ökológiai állapotának, potenciáljának fokozatos elérése és megtartása fenntartási munkák keretében Mederben található, funkcióját vesztett létesítmények bontása a környezet jó ökológiai állapotának illetve potenciálnak fokozatos elérése A meder méretét növelő kotrás és a kotort anyag elhelyezésének szabályozása, kiemelten figyelembe véve az ökológiai és vízbázisvédelmi szempontokat Nagy folyók hullámtéri vízellátottságának javítása A természetesnél mélyebb mederfenékszint, illetve a kis és közepes vízszint emelése Belterületi vízfolyás szakaszok rehabilitációja a települési funkciók/igények figyelembevételével Mesterséges csatornák kialakítása, amelyek közvetve segítik valamilyen VGT cél elérését pl. árapasztó csatorna vagy vízpótló csatorna Hatásmérséklő intézkedések a hidromorfológiai szabályozottság csökkentésére Mentett oldali vízpótlás: holtág, mellékág, ártéri vizes élőhely Kompenzációs hullámtéri erdősítés áramlási holttérben Mederben lévő létesítmények átépítése, karbantartása, beleértve a természet közeli megoldások, anyagok alkalmazását Hajózás adaptációja a folyó adottságaihoz A VÍZJÁRÁSI VISZONYOK JAVÍTÁSA ILLETVE AZ ÖKOLÓGIAI KISVÍZ HELYREÁLLÍTÁSA A belvízelvezető rendszer módosítása Az öntözőrendszer módosítása Hatásmérséklő intézkedések a vízjárással kapcsolatos problémák csökkentésre Völgyzárógátas tározókból történő vízleeresztés szabályozása Szivattyútelepek és zsilipek megfelelő kiépítése és üzemeltetése Csúcsra járatás mértékének és hatásának csökkentése Vízmegosztás módosítása az ökológiai kisvíz biztosítása érdekében melléklet Intézkedések adatlapjai - 3 -
4 7.3.5 A vízjárásban bekövetkezett változás miatt (alacsony középvízszint) kialakuló talajvízszintcsökkenés hatásának enyhítése vízpótlással Ökológiai szempontok érvényesítése a fenntartható vízhasználatok megvalósításában (7a) a.1 Felszíni vízkivételek és átvezetések nyilvántartása, felülvizsgálata, módosítása, engedélyezése a.2 Felszín alóli vízkivételek nyilvántartása, felülvizsgálata, módosítása, engedélyezése a.3 Vízhasználatok kiegészítő szabályozása (pl. engedély nélküli vízhasználatok, megszüntetése, legalizálása) a.4 Alternatív felszín alatti vízkészletek feltárása a.5 Termálvizek hasznosítása, a használt termálvizek visszasajtolásának szabályozása, ösztönzése és korszerűsítése A VÍZ HATÉKONY FELHASZNÁLÁSÁT ELŐSEGÍTŐ MŰSZAKI INTÉZKEDÉSEK, AZ ÖNTÖZÉS, AZ IPAR, AZ ENERGIATERMELÉS ÉS A HÁZTARTÁS TERÜLETÉN Víztakarékos megoldások alkalmazása növénytermesztésben (növénykultúra, öntözési technológia, energiahatékonyság) Technológiai és hálózati veszteségek csökkentése Víztakarékos szerelvények alkalmazása Víztakarékos megoldások az ipari vízgazdálkodásban MEZŐGAZDASÁGI TANÁCSADÁS VÍZVÉDELMI SZEMPONTTAL KIEGÉSZÍTETT RENDSZERE Fenntartható tápanyag-gazdálkodással és növényvédőszerek használatával kapcsolatos tanácsadás (beleértve a szántó, szőlő, gyümölcsös és legelő területeket) vízvédelmi szempontú bővítése Víztakarékos növénytermesztési módszerek, öntözési tanácsadás IVÓVÍZBÁZISOK VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK (VÉDŐTERÜLETEK, PUFFERZÓNÁK) Ivóvízminőség biztosítása a csapnál, az EU Ivóvíz Irányelvnek megfelelően (Az Ivóvízminőség Javító program befejezése + monitoring) Ivóvízbázisok védelme, védőzónák kijelölése, tevékenységek szabályozása, módosítása (A diagnosztikai és a biztonságba helyezési program végrehajtása) A vízbázis-védelmi szabályozáson kívüli megoldások (egyedi szabályok, vízbázisvédelem szempontjából kedvező területhasználat váltás, jó gyakorlatok ösztönzése, területhasználókkal való megegyezés) Vízbiztonsági tervek készítése, alkalmazása KUTATÁS, TUDÁSBÁZIS FEJLESZTÉS A BIZONYTALANSÁG CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN Kutatás, fejlesztés, innováció Monitoring rendszerek és információs rendszerek fejlesztése és működtetése ELSŐBBSÉGI VESZÉLYES ANYAGOK KIBOCSÁTÁSÁNAK MEGSZÜNTETÉSE ÉS ELSŐBBSÉGI ANYAGOK KIBOCSÁTÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE melléklet Intézkedések adatlapjai - 4 -
5 15.1 Elsőbbségi anyagok kibocsátásának szabályozása az iparáganként meghatározható legjobb rendelkezésre álló technológia (BAT) alapján. A hazai üzemekre megállapított "BAT-ok" aktualizálása A kommunális rendszerbe vezetett ipari szennyvíz vízminősége minden paraméter tekintetében feleljen meg a legjobb rendelkezésre álló technológia (BAT) alapján az üzemre előírt értéknek (lásd 15.1 intézkedést is), kivéve a kommunális telep által kezelt paramétereket Önellenőrzési tervek felülvizsgálata, az önellenőrzés kikényszerítése Bányavíz előkezelése felszíni befogadóba történő bevezetés előtt. Az intézkedés a nem elsőbbségi anyagokra is vonatkozik Energiatermelés céljára hasznosított, elsőbbségi anyagokat tartalmazó termálvizek kezelése Bányászati tevékenységhez kapcsolódó felhasznált és kibocsátott anyagok használatának és elhelyezésének ellenőrzése, csökkentése IPARI SZENNYVÍZTISZTÍTÓK KORSZERŰSÍTÉSE, BŐVÍTÉSE Az ipari üzemekből felszíni befogadóba vezetett szennyvíz minőségére vonatkozó követelmények teljesítése. A technológia által biztosított koncentráció és a határérték közötti különbség kezelése tisztítással Ipari szennyvizek kezelése felszíni befogadóba történő bevezetés előtt. IED alá nem tartozó üzemeknél Engedély nélküli vagy annak nem megfelelő ipari eredetű közvetlen szennyvízbevezetések megszüntetése TALAJERÓZIÓBÓL ÉS/VAGY FELSZÍNI LEFOLYÁSBÓL SZÁRMAZÓ HORDALÉK- ÉS SZENNYEZŐANYAG TERHELÉS CSÖKKENTÉSE Szennyezőanyag és hordalék lemosódás csökkentése gyepesítéssel, fásítással, lejtős területeken teraszolással, beszivárgó felületekkel, belterületi növénytermesztés izolálásával Talajerózióból származó hordalék- és szennyezőanyag terhelés csökkentése Erózió-érzékeny területek kijelölésének felülvizsgálata, finomítása Szennyezőanyag és hordalék lemosódás csökkentése erózió-érzékeny területen agrár-környezetvédelmi célprogram (AKG) keretében (pl. erózióvédelmi talajművelés, tábla menti szegélyek, terasz, szintvonal menti sáncok, gyűjtőárkok ) Szennyezőanyag lemosódás csökkentése síkvidéki területen agrár-környezetvédelmi célprogram (AKG) keretében (pl. tábla menti szegélyek, mélyszántás.) A legeltetés és a takarmánygazdálkodás jó gyakorlata legelőkre Vízmosások megkötése, hordalékfogó gátak, tározók feletti szűrőmezők Vízfolyások és tavak melletti puffer zónák kialakítása gyepesítéssel vagy agrárerdészeti módszerrel (összehangolás a parti növényzónák rehabilitációjával, árvízvédelmi és fenntartási szempontok figyelembevételével melléklet Intézkedések adatlapjai - 5 -
6 17.9 Az erózió és a lefolyás csökkentése erdőterületeken, a jó erdőgazdálkodási gyakorlat alkalmazásával (zárt korona vagy aljnövényzet, tarvágás mellőzése, erdei utak kijelölése) INVÁZIÓS, TÁJIDEGEN FAJOK ÉS BETEGSÉGEK TERJEDÉSÉNEK MEGELŐZÉSE ÉS SZABÁLYOZÁSA Tájidegen (különösen inváziós) fajok bejutásának megakadályozása (pl. megfelelő halrács alkalmazása) Halászati és horgászati tevékenység jó gyakorlatának megvalósítása Kórokozók vízbe jutásának megakadályozása A REKREÁCIÓ (BELEÉRTVE A HORGÁSZATOT IS) KÁROS HATÁSAINAK MEGELŐZÉSE ÉS SZABÁLYOZÁSA Horgásztavak létesítésének és működésének szabályozása (magába foglalja a leeresztéskor megfelelő vízminőséget) Völgyzárógátas tározók horgászati hasznosításának szabályozása (magába foglalja a rendszeres leeresztésnek megfelelő vízminőséget) Völgyzárógátas tározók horgászati hasznosítására vonatkozó jó gyakorlat kidolgozása A HALÁSZAT ÉS EGYÉB OLYAN TEVÉKENYSÉGEK KÁROS HATÁSAINAK MEGELŐZÉ-SE ÉS SZABÁLYOZÁSA, AMELYEK ÁLLATOK ÉS NÖVÉNYEK ELTÁVOLÍTÁSÁVAL JÁRNAK Természetes vizekben folytatott halászat szabályozása Nádgazdálkodás jó gyakorlatának alkalmazása TELEPÜLÉSEKRŐL, ÉPÍTETT INFRASTRUKTÚRÁBÓL ÉS KÖZLEKEDÉSBŐL SZÁRMAZÓ SZENNYEZÉSEK MEGELŐZÉSE ÉS SZABÁLYOZÁSA Kommunális hulladéklerakók megfelelő kialakítása, működtetése és ellenőrzése Felhagyott kommunális hulladéklerakók rekultivációja Iparterületeken lévő hulladéklerakók megfelelő kialakítása, ellenőrzése Települési eredetű, belterületi növénytermesztésből, állattartásból közterületekről származó terhelések csökkentése Illegális hulladéklerakók felszámolása, a hulladéklerakás ellenőrzése, bírságolása Utak vasutak vízelvezető rendszeréből származó terhelés csökkentése (külterületen) A Szennyvíz Program megvalósítása (csatornázás, egyedi szennyvízkezelés) Azonos céllal, mint 21.7, de a Szennyvíz Programban jelenleg nem szereplő agglomerációkra További csatornarákötések elősegítése és megvalósítása Csatornahálózatok rekonstrukciója Kommunális szennyvíz felszíni befogadóba történő illegális bevezetésének megszüntetése melléklet Intézkedések adatlapjai - 6 -
7 22 ERDŐTELEPÍTÉS IDEJÉN A TÁPANYAGBEVITEL ÉS NÖVÉNY VÉDŐSZER A JÓ GYAKORLATNAK MEGFELELŐEN A TERMÉSZETES VÍZVISSZATARTÁST ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK Belterületi vízvisszatartási lehetőségek, épületekről (zöld tető, ciszterna), ingatlanokról és közterületekről (záportározó medencék, tavak) Csapadékgazdálkodás, táblaszintű vízvisszatartás a táblákon belül a beszivárgás növelése és a lefolyás csökkentése érdekében Vízvisszatartás tározással dombvidéki területeken, kisvízfolyásokon záportározókban, esetleg állandó tározókban Vízvisszatartás tározással síkvidéken belvíztározókban, illetve medertározás öbölszerűen kiszélesített szakaszokon HALGAZDASÁGI HASZNOSÍTÁS KÁROS HATÁSAINAK MEGELŐZÉSE ÉS SZABÁLYOZÁSA Halastavak létesítésének és működésének szabályozása (magába foglalja a leeresztéskor megfelelő vízminőséget) Halastavakra vonatkozó jó gyakorlat kidolgozása Völgyzárógátas tározók halászati hasznosításának szabályozása (magába foglalja a rendszeres leeresztésnek megfelelő vízminőséget) Völgyzárógátas tározók halászati hasznosítására vonatkozó jó gyakorlat kidolgozása TERMÁLVIZEK KEZELÉSE A VÍZFOLYÁSOKBA TÖRTÉNŐ BEVEZETÉS ELŐTT Energiatermelésre használt, elsőbbségi anyagot nem tartalmazó termálvizek kezelése Fürdésre és gyógyászatra használt termálvizek kezelése HŰTŐVIZEK FELSZÍNI VÍZBE TÖRTÉNŐ BEVEZETÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA Hűtővizek folyókba történő bevezetésének szabályozása (határérték, elkeveredés) Hűtővizek állóvizekbe (tározókba) történő bevezetésének szabályozása (határérték, elkeveredés) MEZŐGAZDASÁGI TELEPEKRŐL (ÁLLATTARTÁSBÓL) SZÁRMAZÓ TERHELÉS CSÖKKENTÉSE Mezőgazdasági eredetű szennyvíz tisztítása felszíni vízbe történő bevezetés vagy öntözés előtt Állattartótelepek korszerűsítése az EU Nitrát Irányelv alapján HORDALÉK- ÉS TÁPANYAG-VISSZATARTÁS FELSZÍNI BEFOGADÓKBA TÖRTÉNŐ BEVEZETÉS ELŐTT Mezőgazdasági területről származó belvizek szűrése a befogadóba történő bevezetés előtt (szűrőmező) BESZIVÁROGTATÁS, VISSZASAJTOLÁS KORSZERŰSÍTÉSE, SZABÁLYOZÁSA Talajvízdúsítás szabályozása Szénhidrogén termeléshez, feltáráshoz használt kutakból kitermelt folyadék visszasajtolásának szabályozása melléklet Intézkedések adatlapjai - 7 -
8 32 NEM VÍZIGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ FELSZÍN ALATTI VÍZELVONÁSOK SZABÁLYOZÁSA, A HATÁSOK ENYHÍTÉSE Bányászati vízkivételek szabályozása és a víz felhasználása Folyók eltereléséből, bevágódásából származó alacsony folyó vízszint miatt bekövetkezett talajvízszint-süllyedés kompenzációja vízpótlással, mederbeli fenékgátas duzzasztással KÁROSODOTT VÍZI ÉS VIZES ÉS SZÁRAZFÖLDI ÉLŐHELYEK VÉDELME A VÍZJÁRÁST BEFOLYÁSOLÓ HATÁSOKKAL SZEMBEN, AZ EGYÉB INTÉZKEDÉSEKEN FELÜL A víz mennyiségét érintő intézkedések az EU Natura 2000 irányelvekkel összhangban Vízpótlás ökológiai céllal, beleértve a vízkivételek speciális szabályozása, vízkormányzás és vízpótlás megoldása a természetvédelmi igények kielégítésére KÁROSODOTT VÍZI ÉS VIZES ÉS SZÁRAZFÖLDI ÉLŐHELYEK VÉDELME VÍZMINŐSÉGI HATÁSOKKAL SZEMBEN, AZ EGYÉB INTÉZKEDÉSEKEN FELÜL A víz minőségét érintő intézkedések az EU Natura 2000 irányelvekkel összhangban A természetvédelmi szempontból megkövetelt vízminőség biztosítása, az egyéb vízminőség-védelmi intézkedéseken felül FÜRDŐHELYEK VÉDELMÉT BIZTOSÍTÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK Az EU Fürdővíz Irányelv szerinti szabályozás A kötelező műszaki feltételek, védősáv, maximális vendégszám, szennyezőanyag terhelés, ellenőrzési és működtetési feltételek szabályozása A strandok kijelölése és üzemeltetése során a partszakasz fürdővíz minőségi és ökológiai állapotára vonatkozó követelmények figyelembevétele SZAKSZERŰTLENÜL KIKÉPZETT KUTAK ELLENŐRZÉSE, REKONSTRUKCIÓJA, FELSZÁMOLÁSA BALESETBŐL SZÁRMAZÓ SZENNYEZÉSEK MEGELŐZÉSE A SEVESO Irányelv teljesítése A balesetek megelőzésére és kezelésére vonatkozó tervek és a végrehajtásra való felkészülés melléklet Intézkedések adatlapjai - 8 -
9 Bevezető Az intézkedési adatlapok célja az intézkedések alkalmazásának elősegítése a VGT2 intézkedéseinek komplex, részletes bemutatása. Az intézkedéseket tovább bontottuk négy intézkedési elemre, amelyek már a konkrét beavatkozásokat jelentik. Négyféle intézkedési elemmel dolgozunk: szabályozási, gazdasági ösztönzők és pénzügyi eszközök, egyéb nem szerkezeti, végül műszaki elemek. Egy intézkedés többféle típusú elemet is tartalmazhat, de az is előfordulhat, hogy egyetlen elemből áll. Az adatlap azt is tartalmazza, hogy az intézkedés melyik VKI 11. cikk szerinti típusba tartozik: alap, további alap, vagy kiegészítő és további kiegészítő. Ezen kívül az is megjelölésre kerül, hogy az intézkedés döntően melyik elemére hat a DPSIR modell elemein belül, azaz a hajtóerőre hat, terhelés csökkentő, állapotjavító, vagy hatásmérséklő. Az adatlapok tartalma a következő: intézkedés kódja az intézkedés elnevezése az intézkedés kategóriája (alap, további alap, kiegészítő) az alkalmazás szintje (nemzeti, vízgyűjtő, részvízgyűjtő, víztest, helyi) érintett víz kategória (vízfolyás, állóvíz, felszín alatti víz) hasonló intézkedés a VGT1-ben szabályozási intézkedési elemek leírása (kapcsolódó hazai jogszabályok, szabályozás módosítási javaslat) gazdasági ösztönzők leírása pénzügyi eszközök egyéb "nem szerkezeti" intézkedési elemek leírása műszaki intézkedési elemek leírása (jó gyakorlatok) intézkedés mire hat: hajtóerőre hat, terhelés csökkentő, állapotjavító, hatáscsökkentő intézkedés indikátorai (kötelező, javasolt, indoklás) a sikeres végrehajtás feltételei, illetve várható problémák a végrehajtásban az intézkedés végrehajtásáért felelős intézmény, Az intézkedés végrehajtásában potenciálisan közreműködő szervezetek, társadalmi csoportok a költségek legfontosabb jellemzői a finanszírozás forrása és rendelkezésre állása járulékos hatások (a természeti erőforrásokra, természeti környezetre, gazdaságra, társadalomra, fenntartható fejlődésre.) Csak az adott intézkedésre jellemző releváns részek lettek kitöltve. A műszaki intézkedési elemek leírása az intézkedés lényegét mutatja be röviden, esetenként a jó gyakorlatokat is tartalmazza. Van olyan intézkedés, amelyről külön részletes jó gyakorlat leírások készültek. Mindezen részletesebb dokumentumokra az intézkedési adatlapok is hivatkoznak. A jó gyakorlat útmutatók a következők: 8-2 melléklet: Hidromorfológiai jó gyakorlatok (nemzetközi és hazai jó gyakorlatok) 8-4 melléklet Intézkedések adatlapjai - 9 -
10 8-6 melléklet: Települési csapadékvíz gazdálkodás útmutató, a jó gyakorlat 8-7 melléklet: Településszintű, programszerű szennyvízkezelés kistelepüléseken 8-13 melléklet: Természetvédelmi intézkedések és jó gyakorlatok A gazdasági ösztönzők közül a legfontosabbak a KTM-ként is szereplő vízárpolitikai intézkedések a költségmegtérülés alkalmazása érdekében, amelyekről részletes koncepció és előterjesztés készült (8-5 melléklet). Az intézkedések adatlapjait intézkedési csomagok szerint mutatjuk be, helyenként több intézkedést egy adatlapba összevonva. 1 Szennyvíztisztító telepek építése és korszerűsítése 1.1 A Szennyvíz Program megvalósítása. Új szennyvíztisztító telep létestése, meglévő szennyvíztisztító telepek korszerűsítése (rekonstrukció, kapacitásnövelés, technológiafejlesztés), a felszíni befogadóra vonatkozó határértékek betartásával. Intézkedés általános leírása A Szennyvíz Program megvalósítása: új szennyvíztisztító telep létesítése, meglévő szennyvíztisztító telepek korszerűsítése (rekonstrukció, kapacitás növelés, technológia fejlesztés), a felszíni befogadóra vonatkozó határértékek betartásával. Szennyvíztisztítás megoldása a Szennyvíz Programban előírt agglomerációkra. a csatornahálózattal összegyűjtött szennyvíz tisztítása (beleértve a természet-közeli tisztítási technológiák alkalmazását is). A meglévő és újonnan épülő szennyvíztisztító-telepeken a tisztítási hatásfok növelése (a telep intenzifikálásával vagy további tisztítási fokozat kiépítésével, a befogadó vízminőségének védelme érdekében előírt határértékek teljesítéséhez. Intézkedés kategóriája Vonatkozó alapintézkedés A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (utolsó módosítás ) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/105/EK irányelve (2008. december 16.) a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (utolsó módosítás: 2013/39/EU irányelve a 2000/60/EK és a 2008/105/EK irányelvnek a vízpolitika terén elsőbbséginek minősülő anyagok tekintetében történő módosításáról). További alapintézkedés (g) Pontszerű szennyező forrásokból származó közvetlen és közvetett bevezetések szabályozása (használt vizek, szennyvizek, hulladék elhelyezés, állattartótelepek) 8-4 melléklet Intézkedések adatlapjai
11 Alkalmazás szintje A szabályozási intézkedési elem országos, a műszaki pedig víztest szintű. Érintett víz kategória Vízfolyás, állóvíz, védett terület: ivóvízbázis, fürdővíz, tápanyag-érzékeny, természeti Hasonló intézkedés a VGT1-ben SZ1: Szennyvíztisztítás megoldása a Szennyvíz Program szerint SZ2 egy része: Szennyvíztisztítás megoldása a Szennyvíz Programban előírtakon felül Szabályozási intézkedési elemek leírása Kapcsolódó hazai jogszabály(ok): - 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról; - 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolásáról - 220/2004 (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek védelméről - 31/2004. (XII.30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól - 10/2010. (VIII.18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és annak alkalmazási szabályairól - 28/2004 (XII.25) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól - 27/2005. (XII.6) KvVM rendelet a használt és szennyvizek méréséről, ellenőrzéséről évi CCIX törvény a víziközmű-szolgáltatásról /2015. (V. 21.) Korm. határozata Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról szeptemberében módosultak az elsőbbségi anyagokra vonatkozó rendelkezések a 220/2004 (VII.21.) Korm. rendeletben, valamint a 31/2014. (XII.30.) KvVM rendeletben, 10/2010. (VIII.18.) VM rendeletben a 2013/39/EU direktíva jogharmonizációs kötelezettsége miatt. A 33+8-as listán lévő anyagok száma bővült és egyes EQS-ek változtak (éves átlagok, maximumok). A lista 12 db anyaggal bővült, 45 db-os lett, a régi 33-as lista 13 helyen változott a határértékek tekintetében. Jogi szabályozás módosítása, javaslat: A VGT2 végrehajtása, a víztestekre megállapított környezeti célkitűzések elérése (végül a jó állapot elérése) érdekében szabályozási koncepció került kidolgozásra, amelyet részletesen a VGT melléklete mutat be. A szabályozási koncepcióban megfogalmazott javaslatok: Szabályozási cél: 1. A víztest fiziko-kémiai és kémiai állapotára vonatkozó célkitűzés (jó állapot) elérése, illetve a gyenge és mérsékelt minősítéseknél a javulás elérése. 2. A kibocsátók számára a célkitűzés elérése az elérhető legjobb technikával megvalósítható legyen, és az ne okozzon aránytalan költségterheket! Szabályozási eszközök: 8-4 melléklet Intézkedések adatlapjai
12 1. Kibocsátás szabályozás kormányrendelet szintű továbbfejlesztése; (a 220/2004. (VIII.21.) kormányrendelet módosítása) 2. Kibocsátási határérték rendszer továbbfejlesztése; (mind kormányrendelet szinten, mind pedig miniszteri rendelet szintjén) A víztest, mint befogadó terhelhetőségi vizsgálati módszertanra a VGT2 tervezése során segédlet készül annak érdekében, hogy a hatósági eljárás egységes legyen, valamint a VKI célkitűzések elérése és a VGT intézkedések hatékonyabban valósuljanak meg. Ez a segédlet lesz később az alapja a jogszabály mellékletének. A szabályozási koncepció érinti a 220/2004 (VII.21.) kormányrendeletet és végrehajtási rendeleteit (31/2004. (XII.30.) KvVM rendelet, 10/2010. (VIII.18.) VM rendelet, 28/2004 (XII.25) KvVM rendelet valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) kormányrendeletet végül a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV.29.) kormányrendeletet. Gazdasági ösztönzők alkalmazása 9.1 Víziközmű-szolgáltatás - A költségfedezet biztosítása a Vksztv pontjában meghatározott díjrendelet elfogadása. 9.2 Víziközmű-szolgáltatás - Rekonstrukció finanszírozási stratégia kialakítása 9.3 Önkormányzati csapadékvíz gazdálkodás intézményi rendszere és díjrendelet 9.4 Települési szennyvíz szolgáltatás nem csatornázott területeken A gazdasági ösztönzőket részletesen a VGT melléklete Gazdaság-szabályozási koncepció javaslatai prioritás szerint rendezve előterjesztést megalapozó munkaanyag 3.2.3, 4.2.4, alfejezetei tárgyalják. Pénzügyi eszközök KEHOP 2.2 Szennyvízelvezetéssel és kezeléssel kapcsolatos fejlesztések intézkedés keretében a pályázati felhívás szerint az alábbi tevékenységek támogathatóak: Projekt előkészítés (Kizárólag erre a tevékenységre nem lehet támogatást igényelni.); Szennyvíztisztító telep létesítés, bővítés, korszerűsítés (korszerűsítés kizárólag abban az esetben lehetséges, amennyiben az hatósági kötelezés vagy jogerős bírósági ítélet miatt szükséges. A korszerűsítést bírság nem alapozza meg); Csatornahálózat építés, bővítés, rekonstrukció (rekonstrukció a projekt elszámolható költségének max. 5%-ának erejéig); Szennyvíziszap kezelő létesítmények létesítése, bővítése, korszerűsítése; Egyedi szennyvízkezelési rendszerek kialakítása közcsatornával gazdaságosan el nem látható településeken, településrészeken (Kizárólag erre a tevékenységre nem lehet támogatást igényelni.). Egyéb "nem szerkezeti" intézkedési elemek leírása A szennyvíztisztító telepek üzemeltetésének javítása érdekében kötelező továbbképzések illetve az üzemeltetőkre vonatkozó képesítési követelmények (alapképzettség és szakmai tapasztalat) meghatározása. 8-4 melléklet Intézkedések adatlapjai
13 Műszaki intézkedési elemek leírása Kommunális szennyvíz tisztítására alkalmas szennyvíztisztító telep létesítése, meglévő telep kapacitásbővítése, rekonstrukciója. Új rendszer kiépítése esetén a szennyvíztisztító telep a csatornahálózattal egyidejűleg kell, hogy létesüljön. A csatornahálózat bővítése, vagy a szennyvíztisztítás hatékonyságának javítása esetén teleprekonstrukció szükséges, mely során figyelemmel kell lenni a szennyvíz utótisztításában és környezetkímélő elhelyezésében (beleértve a természet-közeli elhelyezési módszereket is) rejlő lehetőségekre. Ez együtt járhat kapacitásbővítéssel, a meglévő technológia intenzifikálásával, ritkábban a teljes technológiai sor módosításával). A cél elsősorban a szervesanyag, nitrogén és foszforformák eltávolítása (mechanikai, biológiai és kémiai módszerekkel, illetve ezek kombinációjával. A hazai szennyvíztisztító telepek technológiai kialakításukat tekintve (műtárgyak jellege, biológiai reaktorok elrendezése, hidraulikai viszonyok időbeli változásai stb.) meglehetősen heterogén képet mutatnak (csak szervesanyag eltávolítás, foszfor eltávolítás, foszfor és nitrogén eltávolítás). A típuson belüli technológia választását a tisztítási követelmények, a telep mérete (lakosegyenérték, kapacitás), a már meglévő technológia befolyásolja. Főbb műszaki megoldási lehetőségek az alábbiak: Kis, közepes és nagy terhelésű (eleveniszapos) rendszerek, tápanyag eltávolítás nélkül: Biológiai szennyvíztisztítás, melynek elsődleges célja a háztartási szennyvizekben található nagy oxigén igényű anyagok (szerves szénvegyületek, szerves N és ammónium-n) mennyiségének csökkentése biokémiai oxidációval. Legelterjedtebben használt az eleveniszapos technológia a biofilmes eljárások a csepegtetőtestek, merülőtárcsás biológiai szennyvíztisztítók és a bioszűrők (biofilterek). Bioszűrők csak megfelelően előkezelt (lebegőanyagokat kis mennyiségben tartalmazó) szennyvizek esetén alkalmazhatók. Új telepeknél már tápanyag eltávolítással kiegészítve javasolt a technológiát kialakítani. Kis, közepes és nagy terhelésű (eleveniszapos) rendszerek foszfor (P) eltávolítással: A hagyományos biológiai tisztítás kiegészítésével valósítható meg, kémiai és biológiai módszerrel. P- eltávolítás vegyszeres kicsapatással. A folyamat során a foszfát alig oldódó vagy oldhatatlan csapadékká alakul. A leggyakrabban használt vegyszerek a következők: mészhidrát, vas-klorid, vas-szulfát, alumínium-szulfát, esetleg nátrium-aluminát. Ezeknek nemcsak foszforkicsapató, hanem ülepedés-javító hatásuk is van, így a szervesanyag-terhelést is csökkentik. Hatásfok elsősorban a vegyszer mennyiségétől függ (70-95%). A biológiai P eltávolítás hatásfoka kisebb a kémiai P- eltávolításnál (80-90%). A hatásfok a befolyó koncentrációtól is függ. Utótisztítás: ha az elfolyó szennyvízben a P-koncentrációt nagy biztonsággal kell 1 mg/l alá levinni, a kémiai P- eltávolítás mellett a technológiai sor végén utószűrést is kell alkalmazni (pl. homokszűrő, utótisztító tó, membránszűrés). Kis, közepes és nagy terhelésű (eleveniszapos) rendszerek foszfor (P) és nitrogén (N) eltávolítással: Nitrogén-eltávolítás (denitrifikáció) a hagyományos biológiai tisztítás kiegészítésével valósítható meg különböző helyeken beiktatott anoxikus terek létrehozásával. Elő-denitrifikációval alacsonyabb (70%), utó-denitrifikációval magasabb (80-85%) hatásfok érhető el. A nitrogéneltávolítást célszerű minden esetben kémiai és/vagy biológiai P-eltávolítással is kombinálni, ennek számos technológiája terjedt el a hazai gyakorlatban (pl. A2/0, Bardenpho). Mivel a N-eltávolítás többletköltsége a P-eltávolításhoz képest nagyobb, csak indokolt esetben kell alkalmazni. Meglévő SZVT korszerűsítése, a technológia intenzifikálása (hatásfok növelése): A meglévő SZVT-k átalakítása korszerűbb technológiák alkalmazására (BAT technológiák), amelyek nagyobb terhelést viselnek el és/vagy nagyobb hatásfokkal tisztítanak (pl. tápanyag-eltávolítás). A korszerűsítés történhet a meglévő technológia módosításával (pl. kémiai kezelés) vagy további technológiai lépcső beiktatásával. Ide tartoznak az utótisztításként (is) alkalmazható természet- 8-4 melléklet Intézkedések adatlapjai
14 közeli eljárások (utótisztító tó, homokszűrő, gyökérmezős tisztítás, nyárfás szennyvíz-elhelyezés, részletesen az 1.3-nál ismertetjük). A magas tisztítási hatásfokot biztosító membrán technológiás eljárások hazánkban még egyelőre kevéssé elterjedtek, azonban a szigorodó tisztítási követelmények (különös tekintettel a szennyvízben előforduló mikroszennyezőkre) megkívánják a korszerű, hatékony tisztítási eljárások alkalmazását. A szennyvizek befogadóba történő bevezetése előtt (különösen védett, vagy közvetve védett területeket érintő terhelések esetén egy utólagos alternatív tisztító/pihentető tóba kell vezetni a szennyvizet, mielőtt az a vízfolyásba torkollna, kapcsolódva az 1.2 és 1.3 intézkedéshez. A természet-közeli szennyvíztisztítás és elhelyezés önállóan elsősorban kistelepülések szennyvizének tisztítására alkalmas (részletesen 1.2-nél tárgyaljuk). Intézkedés hat: DPSI hajtóerő, terhelés, állapotjavító, hatáscsökkentő, Milyen DPSI-re vonatkozik Hajtóerő: Településfejlesztés. Terhelés: 1.1. Pontszerű - Települési szennyvíz bevezetése felszíni befogadóba: tápanyag, szerves anyag, veszélyes anyag, só és hő kibocsátás, továbbá fennállhat a vízjárás módosítása kis vízfolyásoknál, beleértve az időszakosakat is. SI: Állapotjavító (befogadó kémiai állapotának/potenciáljának javítása). Hatáscsökkentő (ökoszisztéma veszélyes anyag terhelésének csökkentése). Túlterhelt kisvízfolyás esetében a következő befogadó víztest állapota érdekében és a hatás tovaterjedésének csökkentésére méretezett vízvédelmi tározó, mesterséges vizes élőhely, mint szűrőmező létrehozásával a terhelés lokalizálható az adott víztesten. Mintaprojekt: Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer. Intézkedés indikátorai (kötelező, javasolt, indoklás Kötelező terhelés indikátor: Az érintett víztestek száma (jelentős szennyvízterhelés). Választott terhelés indikátor: A szükséges terheléscsökkentés (kg/év KOI, BOI, ÖN, ÖP) Kötelező KTM indikátor: Új és korszerűsítendő szennyvíztelepek száma (db). Választott KTM indikátor: Új és korszerűsített telepek kapacitása (LE) Specifikus indikátor: - A sikeres végrehajtás feltételei, illetve várható problémák a végrehajtásban A szükséges pénzösszeg a KEHOP-ban rendelkezésre áll. Legnagyobb probléma az önerő előteremtése, a megfizethető díjrendszer kialakítása. 8-4 melléklet Intézkedések adatlapjai
15 Egyes pályázati kiírásokban szerepel a minimális önerő 5%, 10%, de pontos mérték a CBA elemzés eredményeként alakul ki. Ez a bizonytalanság is csökkentheti a pályázati kedvet. Az önerő biztosítás lehetőségeinek, az önkormányzatok fizetőképességének további vizsgálata szükséges a végrehajtás elősegítése érdekében. Finanszírozási, likviditási problémák léphetnek fel az alacsonyan megállapított díjak és magas költségigény között. Az intézkedés végrehajtásáért felelős intézmény, Az intézkedés végrehajtásában potenciálisan közreműködő szervezetek, társadalmi csoportok A KEHOP pályázati intézményrendszer: Miniszterelnökség, NFM IH, KSZ. A potenciális kedvezményezettek: agglomerációs önkormányzatok. Az intézkedésben érintettek a lakosság, gazdálkodók A költségek legfontosabb jellemzői Telep nagyság-rend (LE) Elvárt tisztítási teljesítmény - folyamatok Szerves szén eltávolítás folyamat igen/nem Nagyon leromlott állapot, ill. új telep építése esetén Nitrifikáció Denitrifikáció Foszfor eltávolítás Lebegőanyag leválasztás Szerves szén eltávolítás Nitrifikáció Denitrifikáció Foszfor eltávolítás Lebegőanyag leválasztás Szerves szén eltávolítás Nitrifikáció Denitrifikáció Foszfor igen igen mérlegelni mérlegelni igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen Fajlagos beruházási költségigény a feltüntetett tisztított szennyvízminőségi értékek tartásához [Ft/LE.d] Közepes és jó műszaki állapot esetén Fajlagos üzemeltetési költségigény a feltüntetett tisztított szennyvízminőségi értékek tartására [Ft/LE.a] melléklet Intézkedések adatlapjai
16 Telep nagyság-rend (LE) Elvárt tisztítási teljesítmény - folyamatok Fajlagos beruházási költségigény a feltüntetett tisztított szennyvízminőségi értékek tartásához [Ft/LE.d] folyamat igen/nem Nagyon leromlott állapot, ill. új telep építése esetén eltávolítás Lebegőanyag igen leválasztás < Szerves szén eltávolítás Nitrifikáció Denitrifikáció Foszfor eltávolítás Lebegőanyag leválasztás Közepes és jó műszaki állapot esetén igen igen igen igen igen A finanszírozás forrása és rendelkezésre állása Fajlagos üzemeltetési költségigény a feltüntetett tisztított szennyvízminőségi értékek tartására [Ft/LE.a] A KEHOP 2.2 Szennyvízelvezetéssel és kezeléssel kapcsolatos fejlesztések támogatására az összes indikatív forrás 268 Mrd Ft. A KEHOP-ot az EU jóváhagyta. Járulékos hatások (a természeti erőforrásokra, természeti környezetre, gazdaságra, társadalomra, fenntartható fejlődésre stb.) természeti erőforrásokra, természeti környezetre: (-) új bevezetés esetén a tájkép változása, (-) a befogadó vízminősége és a vízi ökoszisztémáinak állapota romolhat az új terhelés miatt, jellemző probléma, hogy kisvizek idején csak a tisztított szennyvíz jut a befogadóba, ami egyértelmű környezetterhelés (+) a korszerűsítés javíthat más területek felszín alatti víztől függő élőhelyeinek állapotán (+) a természet-közeli megoldások kedvező hatása a mikroklímára (vizek helyben tartásával) gazdaságra, társadalomra: (+) térségfejlesztési hatás, növekvő ingatlan értékek (-) növekvő szennyvízdíjak megfizethetőségi problémák Összesített minősítés: nem egyértelműen minősíthető hatású intézkedés (egyedi vizsgálatokat igényel), az alapintézkedések közül ez az egyetlen, amelynek komolyabb negatív környezeti hatásai is lehetnek. 8-4 melléklet Intézkedések adatlapjai
17 1.2 Szennyvizek kezelése azonos céllal, mint 1.1, de a Szennyvíz Programban jelenleg nem szereplő agglomerációkra Intézkedés általános leírása Szennyvíztisztítás megoldása a Szennyvíz Programban előírtakon felül: a kormányrendeletben meghatározott agglomerációk közé nem tartozó településeken csatornahálózattal összegyűjtött szennyvíz tisztítása (beleértve a természet-közeli tisztítási technológiák alkalmazását is). A meglévő és újonnan épülő szennyvíztisztító-telepeken a tisztítási hatásfok növelése (a telep intenzifikálásával vagy további tisztítási fokozat kiépítésével a befogadó vízminőségének védelme érdekében előírt határértékek teljesítéséhez. Intézkedés kategóriája: További alapintézkedés (g) Pontszerű szennyező forrásokból származó közvetlen és közvetett bevezetések szabályozása (használt vizek, szennyvizek, hulladék elhelyezés, állattartótelepek) Alkalmazás szintje (országos, részvízgyűjtő, víztest, lokális) A szabályozási intézkedési elem országos, a műszaki pedig víztest szintű. Érintett víz kategória Vízfolyás, állóvíz, védett terület: ivóvízbázis, fürdővíz, tápanyag-érzékeny, természeti Hasonló intézkedés a VGT1-ben SZ2: Szennyvíztisztítás megoldása a Szennyvíz Programban előírtakon felül Szabályozási intézkedési elemek leírása Kapcsolódó hazai jogszabály(ok): - 220/2004 (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek védelméről - 28/2004 (XII.25) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól - 31/2004. (XII.30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól - 10/2010. (VIII.18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és annak alkalmazási szabályairól - 27/2005. (XII.6) KvVM rendelet a használt és szennyvizek méréséről, ellenőrzéséről Jogi szabályozás módosítása, javaslat: A VGT2 végrehajtása, a víztestekre megállapított környezeti célkitűzések elérése (végül a jó állapot elérése) érdekében szabályozási koncepció került kidolgozásra, amelyet részletesen a VGT melléklete mutat be. Rövid bemutatás az 1.1. intézkedésnél. Gazdasági ösztönzők alkalmazása 9.1 Víziközmű-szolgáltatás - A költségfedezet biztosítása a Vksztv pontjában meghatározott díjrendelet elfogadása. 9.2 Víziközmű-szolgáltatás - Rekonstrukció finanszírozási stratégia kialakítása 8-4 melléklet Intézkedések adatlapjai
18 9.3 Önkormányzati csapadékvíz gazdálkodás intézményi rendszere és díjrendelet 9.4 Települési szennyvíz szolgáltatás nem csatornázott területeken A gazdasági ösztönzőket részletesen a VGT melléklete Gazdaság-szabályozási koncepció javaslatai prioritás szerint rendezve előterjesztést megalapozó munkaanyag 3.2.3, 4.2.4, alfejezetei tárgyalják. Pénzügyi eszközök Jelenlegi ösztönzés VP művelet: Kis léptékű szennyvíz-kezelési megoldások Támogatható cél a 2000 lakos-egyenérték alatti településeken, illetve 2000 lakos-egyenérték alatti külterületi településrészeken a megfelelő szintű szennyvíz -elvezetés és -tisztítás, valamint a szennyvíziszap kezelés megvalósítása autonóm természet-közeli szennyvíz-kezelési megoldások vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezések megvalósítása révén. Egyedi szennyvíztisztítás és elhelyezés a 21.7 intézkedésbe tartozik. Tanyákon a vízellátás, valamint a szennyvízkezelés fejlesztéseket támogatják. A szennyvízkezeléshez kapcsolódóan a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII.21.) Korm. rendelet 2. mellékletének 1. pont a) és b) pontjában megnevezett fokozottan érzékeny területeken (ivó-vízbázisvédelmi területek, nyílt karsztos területek) fekvő települések és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a nitrát szempontjából gyenge minősítésű felszín alatti vízestek területén fekvő települések előnyt élveznek. Módosítási javaslat: - Egyéb "nem szerkezeti" intézkedési elemek leírása Víztest, mint befogadó terhelhetőségi vizsgálati módszertana. (A VGT2 tervezése során készülő segédlet, amely segíti a jogszabályok egységes alkalmazását, valamint a VKI követelmények hatékonyabb érvényesülését. Ez a segédlet lesz később az alapja a jogszabály mellékletének). A szennyvíztisztító telepek üzemeltetésének javítása érdekében kötelező továbbképzések illetve az üzemeltetőkre vonatkozó képesítési követelmények (alapképzettség és szakmai tapasztalat) meghatározása. Műszaki intézkedési elemek leírása Az intézkedés azokra a 2000 LE alatti településekre vonatkozik, melyeket a szennyvíz agglomerációkat kijelölő kormányrendelet nem sorolt be a 2000 LE-nél nagyobb agglomerációkhoz, azonban a település a szennyvíz elvezetését és tisztítását közcsatornával és szennyvíztelep létesítésével kívánja megoldani. A szennyvíztelep létesítése esetén annak műszaki tartalma és tisztítási követelményei az 1.1 intézkedésben leírtakkal azonosak. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a településen önálló szennyvíztelep nem épül, hanem a csatonahálózaton elvezetett szennyvizet egy már meglévő, 1.1 pontba tartozó szennyvíztelepre vezetik rá. Decentralizált és egyedi szennyvíztisztítás és elhelyezés esetén a 21.7 intézkedésnél leírtak érvényesek. Főbb műszaki megoldási lehetőségek az alábbiak: 8-4 melléklet Intézkedések adatlapjai
19 Kis, közepes és nagy terhelésű (eleveniszapos) rendszerek, tápanyag eltávolítás nélkül vagy részleges tápanyag eltávolítással (biológiai és/vagy kémiai P eltávolítás alkalmazandó, amennyiben ezt a befogadó vízminőség védelme indokolja). Természet-közeli szennyvíztisztítás és -elhelyezés: Elsősorban kistelepülések szennyvizének tisztítására alkalmas (részletesen SZ2-nél tárgyaljuk). 600 LE alatti terhelés esetén javasolt tisztítási eljárás. 600 LE és LE között csak előzetes költség-hatékonysági számítások alapján javasolható engedélyezni a telepet. Használják a biológiai fokozat kiváltására, de a biológiailag tisztított szennyvizek utótisztítására is. Ez utóbbi esetben az utótisztítás hatékony alternatívája lehet a természet-közeli szennyvíz-elhelyezés, mely hazánkban elsősorban nyárfás öntözést jelentett eddig, de más emberi fogyasztásra közvetlenül nem használt haszonnövény is elfogadható. Elhelyezés esetében a kapacitás felső határa egyedi mérlegelést igényel. Általában mechanikai tisztítás szükséges, a fertőtlenítést üzemszerűen nem kell működtetni, csak a lehetőségét kell biztosítani. A természetközeli szennyvíztisztítási eljárások esetében a csatornázott településen keletkező tisztítandó szennyvizet mechanikai, esetleg eleveniszapos biológiai tisztításnak vetik alá, ezután azt a gyökérmezős és/vagy nyárfás szennyvíztisztító, illetve -elhelyező telepre vezetik. Ez a két eljárás előnyösen alkalmazható önmagában és a kettő kombinációjával is. A két eljárás kombinációja hatékonyan helyettesítheti a biológiai tisztítást. A kombinált módszerrel a talajvíz szennyeződés elkerülhető, ennek ellenére nem javasolható az alkalmazás olyan területeken, ahol a talajvíz magasan van, illetve a terület érzékeny nitrátra, vagy eutrofizálódásra. Mindkét eljárás esetében a tisztítandó szennyvizet gravitációsan, energia bevitel nélkül vezetik át rendszeren, levegőztetést nem alkalmaznak. A gyökérmezős eljárás önmagában csak egyedi mérlegelés után javasolható szippantott szennyvíz, vagy hígtrágya kezelésére. A két eljárás kombinációja szippantott szennyvíz kezelésére is alkalmas. A gyökérzónás szennyvíztisztítókban a szennyvizet szigetelt földmedencében tisztítják, melynek töltetanyaga homok, kavics, esetleg föld. A medencére mocsári növényeket, elsősorban nádat telepítenek. A nád szerepe a jobb oxigénellátás és az eldugulás esélyének csökkentése. Lehetnek függőleges vagy vízszintes átfolyási irányúak. A függőleges folyási irányúak fajlagos terhelése nagyobb lehet a vízszintesénél, azonban bonyolultabb építést igényelnek, ezért drágábbak. A meglévő telepek kis kapacitástartományban működnek (1-250 m 3 /nap), ezért kisebb falvak illetve közösségek számára alkalmasak (2.500 LE-ig, nagyobb esetében egyedi mérlegelés szükséges). Jól megtervezett telep esetében 80% körüli BOI5 és lebegőanyag hatásfok garantálható ülepített és biológiailag tisztított szennyvíz kezelése esetében egyaránt. Az összes nitrogén és összes foszfor eltávolításuk kisebb ennél (> 40%). A hatásfok értékek szezonális változása nem számottevő (max %). Csatornahálózat megépítése szükséges. Az eljárás max. 50 m3/nap egységekig működési engedéllyel rendelkezik. Nagyobb kapacitás esetén párhuzamosan, illetve sorba kapcsolva több egység is működhet. A településszintű, programszerű szennyvízkezelés kistelepüléseken című 8-7 melléklet tartalmaz részletes leírást a műszaki intézkedésekről. Intézkedés hat: DPSI hajtóerő, terhelés, állapotjavító, hatáscsökkentő, Milyen DPSI-re vonatkozik Hajtóerő: Településfejlesztés. Terhelés: 1.1. Pontszerű - Települési szennyvíz bevezetése felszíni befogadóba: tápanyag, szerves anyag, veszélyes anyag, só és hő kibocsátás, továbbá fennállhat a vízjárás módosítása kis vízfolyásoknál, beleértve az időszakosakat is. SI: Állapotjavító (befogadó kémiai állapotának/potenciáljának javítása). Hatáscsökkentő (ökoszisztéma veszélyes anyag terhelésének csökkentése). 8-4 melléklet Intézkedések adatlapjai
20 Túlterhelt kisvízfolyás esetében a következő befogadó víztest állapota érdekében és a hatás tovaterjedésének csökkentésére méretezett vízvédelmi tározó, mesterséges vizes élőhely, mint szűrőmező létrehozásával a terhelés lokalizálható az adott víztesten. Mintaprojekt: Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer. Intézkedés indikátorai (kötelező, javasolt, indoklás Kötelező terhelés indikátor: Az érintett felszíni és felszín alatti víztestek száma (jelentős szennyvízterhelés). Választott terhelés indikátor: A szükséges terheléscsökkentés (kg/év KOI, BOI, ÖN, ÖP) Kötelező KTM indikátor: Szennyvíztelepek száma (db). Választott KTM indikátor: Szennyvíztelepek kapacitása (LE) Specifikus indikátor: A sikeres végrehajtás feltételei, illetve várható problémák a végrehajtásban A időszak fejlesztései után mintegy 645 db 2000 LE alatti településnek nincs megfelelő szennyvízkezelése. A rendelkezésre álló VP forrásból az igények mintegy 14-15%-át lehet finanszírozni. Le kell határolni azokat a településeket, ahol a VGT alapján vízvédelmi okokból feltétlenül szükséges a szennyvízkezelés megoldása. E települések prioritást kell, hogy élvezzenek. Legnagyobb probléma az önerő előteremtése, a megfizethető díjrendszer kialakítása. Egyes pályázati kiírásokban szerepel a minimális önerő 5%, 10%, de pontos mérték a CBA elemzés eredményeként alakul ki. Ez a bizonytalanság is csökkentheti a pályázati kedvet. Az önerő biztosítás lehetőségeinek, az önkormányzatok fizetőképességének további vizsgálata szükséges a végrehajtás elősegítése érdekében. Az intézkedés végrehajtásáért felelős intézmény, Az intézkedés végrehajtásában potenciálisan közreműködő szervezetek, társadalmi csoportok ME, MVH, Önkormányzatok Vízhasználók 8-4 melléklet Intézkedések adatlapjai
21 A költségek legfontosabb jellemzői Mesterséges biológiai rendszerek esetén: Telep nagyság-rend (LE) Elvárt tisztítási teljesítmény - folyamatok <1000 Szerves szén eltávolítás Fajlagos beruházási Fajlagos költségigény a üzemeltetési feltüntetett tisztított költségigény a szennyvízminőségi feltüntetett tisztított értékek tartásához szennyvízminőségi [Ft/LE.d] értékek tartására Közepes [Ft/LE.a] és jó állapot, ill. műszaki új telep állapot építése esetén esetén igen folyamat igen/nem Nagyon leromlott Nitrifikáció Denitrifikáció Foszfor eltávolítás Lebegőanyag leválasztás Szerves szén eltávolítás Nitrifikáció Denitrifikáció Foszfor eltávolítás Lebegőanyag leválasztás nem nem nem igen igen igen nem mérlegelni igen A finanszírozás forrása és rendelkezésre állása VP művelet: Kis léptékű szennyvíz-kezelési megoldások támogatására 11,3 mrd Ft került elkülönítésre, amely kb települési szennyvíz-kezelési megoldás kialakítását teszi lehetővé. A támogatási intenzitás % között lehet, maximum 500 ezer Euro pályázatonként. A VP-t az EU jóváhagyta. Járulékos hatások (a természeti erőforrásokra, természeti környezetre, gazdaságra, társadalomra, fenntartható fejlődésre stb.) természeti erőforrásokra, természeti környezetre: (-) új bevezetés esetén a tájkép változása, (-) a befogadó vízminősége és a vízi ökoszisztémáinak állapota romolhat az új terhelés miatt (+) a korszerűsítés javíthat más területek felszín alatti víztől függő élőhelyeinek állapotán (+) a természet közeli megoldások kedvező hatása a mikroklímára (vizek helyben tartásával) gazdaságra, társadalomra: 8-4 melléklet Intézkedések adatlapjai
220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya
A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló
RészletesebbenII.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS
II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek
RészletesebbenÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32
ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32 E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. május 28-i ülésére Tárgy: A megyét érintı vízgyőjtı-gazdálkodási
RészletesebbenKözép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25
Részletesebben24/2013. (V. 29.) NFM rendelet a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközműszolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról
(2013. május 30-tól hatályos) 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközműszolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról A víziközmű-szolgáltatásról
Részletesebben1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM
RészletesebbenH-5600 Békéscsaba, Kazinczy utca 9. Levelezési cím: 5602 Pf.:60 Tel: 66 549-470 Fax: 06/66 441-628 e-mail: bekes.vizugy@katved.gov.
Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Területi Vízügyi Hatóság H-5600 Békéscsaba, Kazinczy utca 9. Levelezési cím: 5602 Pf.:60 Tel: 66 549-470 Fax: 06/66 441-628 e-mail:
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. környezetvédelmi engedélyt adok az alábbiak szerint.
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Üi.szám: 10442-2-20/2010. Ea: dr. Petrovics György (jogi ea.) Lovászi Péter (természetvédelem) Balatonyi Zsolt (hulladékgazd.)
Részletesebben9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek
9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek TARTALOM 1 Hazai stratégiai dokumentumok és programok... 3 1.1 Kvassay Jenő terv - A nemzeti Vízstratégia.... 3 1.2 Árvízi kockázatkezelés (ÁKK)... 9 1.3 Nagyvízi
RészletesebbenJELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5
RészletesebbenBélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14 /2012. (XII. 01.) önkormányzati rendelete Bélapátfalva Város Helyi Építési Szabályzatáról
Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14 /2012. (XII. 01.) önkormányzati rendelete Bélapátfalva Város Helyi Építési Szabályzatáról Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testülete az
Részletesebben2000. évi CXII. törvény
2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról Az Országgyűlés - figyelemmel arra, hogy a Balaton
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Tájékoztató a 2014-2020. évi TOP Vas megyei program tervezeteiről
VAS MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE ELŐTERJESZTÉS Tájékoztató a 2014-2020. évi TOP Vas megyei program tervezeteiről A Vas Megyei Területfejlesztési Koncepció és Program tavalyi elfogadása után, a Közgyűlés 2015.
RészletesebbenVKI szempontú monitorozás Magyarországon. Zagyva Andrea andrea.zagyva@vm.gov.hu Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály
VKI szempontú monitorozás Magyarországon Zagyva Andrea andrea.zagyva@vm.gov.hu Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály Felszíni vizes monitoring-rendszer 1960-as évek-2005: a monitoring-hálózat
RészletesebbenA. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
A. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Vizek állapotának kezelése 1.1 A vizek állapota A víz állapotjelzők adatai és azok elemzése alapján Horvátország vízkészletei ki vannak téve az emberi tevékenység hatásainak.
RészletesebbenNAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV
Jóváhagyási dokumentáció 2014. június 24. NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÚJ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TERVEZETT TERÜLETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ 2014. ÉVI MÓDOSÍTÁS (Dokumentáció a 314/2012.(XI.8.) korm. rendelet
Részletesebben27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet. a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról. A rendelet hatálya
27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110.
RészletesebbenAlsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Szám: 78.076-2-8/2010. Ea.: dr. Hofszang Brigitta M. ea.: Tombácz Szintia ( VVO ) Tárgy: Elvi vízjogi engedély HATÁROZAT Fábiánsebestyén
RészletesebbenA hirdetmény kifüggesztésének, illetve levételének tényéről és idejéről a levételt követő 3 napon belül értesíteni szíveskedjék.
NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. 9701 Pf.: 183 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Ikt. szám:1575-1/14/2010.ii.
RészletesebbenKisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK
Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.
RészletesebbenBODMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007.(IX.13.) Kt. számú rendelete A Helyi Építési Szabályzatról
1 BODMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007.(IX.13.) Kt. számú rendelete A Helyi Építési Szabályzatról (egységes szerkezetben a 10/2011. (VIII.08.) önkormányzati rendelettel) Bodmér Község
RészletesebbenApácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK
Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.
RészletesebbenA Belügyminisztérium közleménye Magyarország felülvizsgált, 2015. évi vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről
HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 2016. évi 14. szám 1319 A Belügyminisztérium közleménye Magyarország felülvizsgált, 2015. évi vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről A 2015. december 22-én közzétett A Duna-vízgyűjtő magyarországi
RészletesebbenBIZTONSÁGI ADATLAP. Elkészítés időpontja: 2014. 12. 26. Felülvizsgálat időpontja: - Verziószám: 1
BIZTONSÁGI ADATLAP 1. SZAKASZ: A KEVERÉK ÉS A VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA 1.1. Termékazonosító: Ragasztó stift Q-Connect 10 g 1.2. A keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve ellenjavallt
Részletesebben1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások
1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások 1.1 A szerkezetalakításra, a térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó ajánlások (a Jász-Nagykun-Szolnok
RészletesebbenA Víz Keretirányelv szerinti monitoring
A Víz Keretirányelv szerinti monitoring A VÍZ-KERETIRÁNYELV 2000/60/EK irányelv, története 1988-ig nyúlik vissza célja a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotban tartása (ökológiai, kémiai, mennyiségi
RészletesebbenA csapadékvíz gazdálkodás helye Magyarország vízügyi stratégiájában: a Kvassay Jenő Terv bemutatása
A csapadékvíz gazdálkodás helye Magyarország vízügyi stratégiájában: a Kvassay Jenő Terv bemutatása VÁROSI VÍZGAZDÁLKODÁSI SZAKMAI NAP 2015. október 28. Reich Gyula MMK A KJT MISSZIÓJA A világot fenyegető
Részletesebben1995. évi LIII. törvény. a környezet védelmének általános szabályairól. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja
A jogszabály mai napon hatályos állapota 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti
RészletesebbenFELHÍVÁS. Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben. A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
FELHÍVÁS Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés A felhívás kódszáma: TOP-1.2.1-15 Magyarország Kormányának
Részletesebben4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020
7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai
RészletesebbenVÉDETT TERÜLETEK: IVÓVÍZBÁZISOK, FÜRDŐVIZEK, NITRÁT- ÉS TÁPANYAGÉRZÉKENY TERÜLETEK, HALAS VIZEK, TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSRA VONATKOZÓ EU IRÁNYELVEK ÉS INTÉZKEDÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A GYAKORLATI TERVEZÉSI FELADATOKBAN MHT XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS VÉDETT TERÜLETEK: IVÓVÍZBÁZISOK, FÜRDŐVIZEK,
RészletesebbenAlsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 95451-1-11/2013. Tárgy: Lakitelek Népf iskola Alapítvány Ügyintéz : dr. Joó Anikó / R.P. el zetes vizsgálat Lovrityné
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási Terv. Felszín alatti vizeket érintő intézkedési csomagok
Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Felszín alatti vizeket érintő intézkedési csomagok 1 IP1. TERÜLETI AGRÁR INTÉZKEDÉSI CSOMAG TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió-
RészletesebbenAlsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Üi. szám: 89814-1-17/2013. Ea.: Bang Gyula Kovács Viktor dr. F z István Tárgy: ÖKO2000 Vállalkozás, Szabó József egyéni vállalkozó
RészletesebbenAntropogén tevékenységek hatásainak megjelenése a Dráva és főbb hazai mellékvízfolyásainak vízminőségében
Földtudományok Doktori Iskola PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Antropogén tevékenységek hatásainak megjelenése a Dráva és főbb hazai mellékvízfolyásainak vízminőségében DOLGOSNÉ KOVÁCS ANITA Pécsi Tudományegyetem
RészletesebbenÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.
RészletesebbenKÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ
KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti
RészletesebbenZebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Zebegény Község Helyi Építési Szabályzatáról ELSŐ RÉSZ
Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Zebegény Község Helyi Építési Szabályzatáról Zebegény község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi
Részletesebbenmelynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás:
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 91.480-2-74/2013. Ea: Hargitai Attila dr. Ruzsáli Pál Berényi Anita Balatonyi Zsolt Lovászi Péter Tárgy: Országos
RészletesebbenTARANY. Környezetvédelmi Programjának Felülvizsgálata 2009.
TARANY Környezetvédelmi Programjának Felülvizsgálata 2009. Tarany Község Környezetvédelmi Programjának Felülvizsgálata 2009. Megbízó: Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 7500 Nagyatád,
RészletesebbenFenntartható mederkotrás és iszapkezelés lehetősége a Balatonnál - többrétűen kapcsolt fenntarthatósági eljárás -
Fenntartható mederkotrás és iszapkezelés lehetősége a Balatonnál - többrétűen kapcsolt fenntarthatósági eljárás - Homonnay Zsombor Ábrahámhegyi Fürdőegyesület - Sekély vizű tó, nagymértékű beépítettség,
RészletesebbenKÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG H A T Á R O Z A T
KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Ikt. sz.: KTVF: 1740-4/2011. Tárgy: Előadó: Radványi Miklós Szabariné Madar Orsolya Ferencz Zsuzsanna Katkó Lajos Schwenk Zsuzsanna
RészletesebbenÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024
RészletesebbenFEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE
E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE 5. IKTATÓSZÁM: 2-11/2012. MELLÉKLET: 5 DB TÁRGY: Beszámoló az Országos Ivóvízminıség-javító Program megvalósulásáról az Európai Uniós
RészletesebbenAgrártámogatási Hírlevél
Agrártámogatási Hírlevél 2013. április-május 2013/3. szám Tartalom 1. Egységes kérelem változások... 1 2. Biztosítási díjtámogatás 2013... 2 3. EMVA támogatások határidő változások... 2 4. Erdészeti jogcímek...
RészletesebbenJegyzőkönyv. A Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv felülvizsgálata című fórum
Jegyzőkönyv A Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv felülvizsgálata című fórum - a Kvassay Jenő Terv elkészítése és a Vízgyűjtő gazdálkodási Terv felülvizsgálata című KEOP 7.9.0/12 2013 0007 projekt keretében szervezi
RészletesebbenAlsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Iktatószám:52347-3-21/2011 Ügyintéz : Tóth Adrienn Tárgy: vízjogi létesítési engedély Hiv. szám: Vízikönyvi szám: V/2619 KÜJ:
RészletesebbenA határozat JOGERŐS: év: 2011 hó: 08. nap: 15. KÜJ: 100 170 793 KTJ: Határozat
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda Környezetvédelmi Engedélyezési
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2016. április 14-én tartandó ülésére. Tárgy: GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE
GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2016. április 14-én tartandó ülésére Tárgy: Javaslat Gödöllő város környezetvédelmi programjának (2015-2020-ig) a Pest megyei Kormányhivatal
RészletesebbenDabas és Környéke Vízügyi Kft.
Dabas és Környéke Vízügyi Kft. A DAKÖV Kft. víziközművekkel kapcsolatos felújítási és beruházási tevékenységének SZABÁLYZATA Hatályos: 2015. január 01-től Jóváhagyta: Jasper Lóránt ügyvezető Ritecz György
RészletesebbenKÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 1291-11/2011. Tárgy: Pilisszentkereszt szennyvizeinek szentendrei
RészletesebbenBoromisza Zsombor. Tájváltozás a Velencei-tó partján *
Boromisza Zsombor Tájváltozás a Velencei-tó partján * folyóirat cikk * A műhelytanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 azonosítójú projektje Élhető régió, élhető települési táj című alprojekt 9. Tájváltozás
RészletesebbenNádudvar Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 20/2009.(XII.10.) önkormányzati rendelete a helyi környezet és természet védeleméről
Nádudvar Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 20/2009.(XII.10.) önkormányzati rendelete a helyi környezet és természet védeleméről Nádudvar Város Önkormányzatának Képviselőtestülete az Alaptörvény
Részletesebbenzkedéseinek bemutatása
A Közép-Tisza K tervezett állapot javító intézked zkedéseinek bemutatása TEMATIKUS FÓRUM Tisza Részvízgyűjtő Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Előadó: Háfra Mátyás KÖTIKÖVIZIG "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek
RészletesebbenTárgy: Mell.: HATÁROZAT
Ügyszám: Ügyintéző: Telefon mellék: 312-13/2016. Székelyhidi Ferenc 226 Tárgy: Mell.: HATÁROZAT A Tarnamajor Kft. Nyírbátor 0353/1, 0348/10, 0350/1, 0341, 0327/5b, 0332/1, 0339a,b,d. hrsz. alatti ingatlanokon
Részletesebben17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet
17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról A környezet védelmének
RészletesebbenFELHÍVÁS. A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására. A felhívás címe:
FELHÍVÁS A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására A felhívás címe: Kertészet korszerűsítése - ültetvénytelepítés támogatására öntözés kialakításának lehetőségével A
RészletesebbenHajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenJ a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására
J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására Ózd, 2011. április 21. Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági
Részletesebbenb.) Kialakult utcasor esetén az épület homlokfala a kialakult beépítési vonalhoz igazodjon, és minimum:
Vállus község Önkormányzata Képvisel -testületének a helyi építési szabályzatról szóló 16/2009.(XII.31.) számú r e n d e l e t e Vállus Község Önkormányzata Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról
Részletesebben(1) E rendelet hatálya Kétújfalu község közigazgatási területére (továbbiakban: a terv területe) terjed ki.
KÉTÚJFALU KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 7/2006 (IV. 1.) RENDELETE A TELEPÜLÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL melly hatályon kívül helyezi a 4/1992 (VII. 23.) sz. Önk. rendeletet. Kétújfalu község
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV Alsó-Duna közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március
RészletesebbenEurópai Duna Stratégia: kezdeményezés a térség fenntartható fejlődésért. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vitaindító gondolatai
Európai Duna Stratégia: kezdeményezés a térség fenntartható fejlődésért A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vitaindító gondolatai Budapest, 2010. Január A társadalmi fejlődést és jól-létet világszerte
RészletesebbenBudaörsi víziközmű rendszer leírása
Budaörsi víziközmű rendszer leírása A víziközmű rendszer megnevezése Budaörsi szennyvízrendszer Jele: TV-SZV Azonosító kód: 21-23278-1-001-00-06 Működési engedély kiadásának dátuma: 2015. július 28. Határozat
RészletesebbenKözép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
1 Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf.
RészletesebbenII. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM
TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM Sokoró Ökológiai Park Alapítvány 9081Gyırújbarát, BM köz 1. sokoroal@axelero.hu 96/456-740 2005. 2 Témavezetı: Enyingi Tibor (Sokoró Alapítvány)
RészletesebbenÁLLAMI REGIONÁLIS VÍZMŰVEK KÖZMŰVAGYON-ÉRTÉKELŐ KONZORCIUMA. Közművagyon-értékelési szakvélemény
ÁLLAMI REGIONÁLIS VÍZMŰVEK KÖZMŰVAGYON-ÉRTÉKELŐ KONZORCIUMA Közművagyon-értékelési szakvélemény Gulács Község Önkormányzata Önkormányzati tulajdonú víziközművek vagyonértékelése A vizsgált víziközmű üzemeltetője:
RészletesebbenEötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna
Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna
Részletesebbentekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, különösen annak 291. cikkére,
L 343/558 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2015.12.29. A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2447 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március TARTALOM
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV Jóváhagyta: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 58/2006.(IV.28.) számú határozatával Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok
RészletesebbenJavaslatok a 2-18 NAGYKUNSÁG alegységet
Javaslatok a 2-18 NAGYKUNSÁG alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Kun Csaba (KSK Mérnöki Vállalkozási Iroda Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási
Részletesebbenxkir Tesztintézmény Környezetvédelem vízgazdálkodás..szakmacsoport Környezetvédelmi technikus..szakma OKJ SZÁMA: 54 850 01 0010 54 06 ÉRVÉNYES: től
xkir Tesztintézmény 999999 HELYI TANTERV Környezetvédelem vízgazdálkodás..szakmacsoport Környezetvédelmi technikus..szakma OKJ SZÁMA: 54 850 01 0010 54 06 ÉRVÉNYES: től CÉLOK ÉS FELADATOK, FEJLESZTÉSI
Részletesebben9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek
9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek Tartalom 1.1. Hazai stratégiai dokumentumok és programok... 4 1.1.1. IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2015-2020.... 4 1.1.2. A fenntarthatóság felé való
Részletesebben1.. Az önkormányzati rendeleti szabályozás célja
BALATONKERESZTÚR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 19/2009.XI.30.) rendelete 1, 2 A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL Balatonkeresztúr Község
RészletesebbenA Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 2/2015. (I.12.) számú KÖZLEMÉNYE
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 2/2015. (I.12.) számú KÖZLEMÉNYE az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Gazdálkodói Információs Szolgálat működtetéséhez 2015-ben nyújtott támogatás
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG 2009. augusztus
RészletesebbenA Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 17/2014. (I.22.) számú KÖZLEMÉNYE
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 17/2014. (I.22.) számú KÖZLEMÉNYE a baromfi telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről Jelen közlemény a baromfi telepek korszerűsítése
Részletesebbenİcsény Község Önkormányzata Képviselı-testületének../2010.( ) önkormányzati rendelete İcsény község helyi építési szabályozásáról
İcsény Község Önkormányzata Képviselı-testületének../2010.( ) önkormányzati rendelete İcsény község helyi építési szabályozásáról İcsény Község Önkormányzatának Képviselıtestülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenFELHÍVÁS. A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására. A felhívás címe:
FELHÍVÁS A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására A felhívás címe: Kertészet korszerűsítése- üveg- és fóliaházak létesítése, energiahatékonyságának növelése geotermikus
RészletesebbenKoronikáné Pécsinger Judit
Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel
Részletesebben219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet. a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrıl I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrıl A Kormány a katasztrófavédelemrıl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.
RészletesebbenA szabályozási terv kötelezı és irányadó elemei
Az Esztergomi Önkormányzat 11/2009. (V.26.) ör. rendelete Esztergom, Szentjánoskút, Urkuta, Zamárd, Ákospalota, valamint Búbánatvölgy helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl Esztergom Város
RészletesebbenNagylók Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról (egységes szerkezetben)
NAGYLÓK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2006. (X. 30.) önkormányzati rendeletével, 20/2006. (XII. 20.) önkormányzati rendelettel és 18/2015.(XI.18.) önkormányzati rendelettel módosított 11/2006.
Részletesebbenzkedéseinek bemutatása
A Tisza-tó tervezett állapot javító intézked zkedéseinek bemutatása TEMATIKUS FÓRUM Előadó: Háfra Mátyás KÖTIKÖVIZIG "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Nagykunsági gi tervezési alegység
RészletesebbenNÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV Iktatószám: 1028-6/2011. Tárgy: Balatonmária, Fizetıs strand+zagytér fürdıvízprofil megállapítása Elıadó: Szanyi Attiláné Hivatkozási szám: Melléklet: 1 db HATÁROZAT
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. szeptember 22-ei rendes, nyílt ülésére
Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány
RészletesebbenA felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében
A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében Az ár- és belvizek vízszennyező hatása Több évtizedes tapasztalat, hogy a felszíni vízfolyásainkon levonuló nagy árvizek (97,
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 59983-2-44/2015. Ügyintéző: dr. Valastyán Réka Berényi Anita Balatonyi Zsolt Király Dániel Kovács Viktor Tel.: +36 (62) 553-060 / 44147 Tárgy: Loósz István e.v.,
RészletesebbenI. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1.. A rendelet hatálya
Maklár Község Önkormányzatának 6/2009. (XI.2.) rendelete a település Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 14/2005. (XI.15.) rendelete módosításáról Maklár Község Önkormányzatának
Részletesebben4/2000. (IV.11.)Ktr. rendelet a helyi építési szabályokról szabályozási tervi mellékletekkel
4/2000. (IV.11.)Ktr. rendelet a helyi építési szabályokról szabályozási tervi mellékletekkel 1 ÉRSEKHALMA KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 4/2000. (IV.11.) Ktr. sz. rendelete a helyi építési szabályokról.
RészletesebbenÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához
ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 2013. MÁRCIUS TARTALOM 1. Bevezető 2. A HVS célja és szükségszerűsége 2. A HACS szerepe a döntéshozatalban
Részletesebben1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről. I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja
1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Az Országgyűlés felismerve, hogy a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk, kezelésük, állapotuk
Részletesebbena Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére
TERVEZET Nemzeti Erdészeti Stratégia a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére Vidékfejlesztési Minisztérium
RészletesebbenFEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE
E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE 10. IKTATÓSZÁM:55-3/2013. MELLÉKLET: - DB. TÁRGY: Tájékoztató a megújuló energia hasznosításával kapcsolatos Fejér megyei eredményekrıl,
RészletesebbenMaglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének
(Hatályos: 2012. április 15-től) Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2003.(XII.1.)Kt. rendelete a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, és a településtisztaság
RészletesebbenI. Fejezet Általános rendelkezések. l. A rendelet hatálya
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (III. 25. ) önkormányzati rendelete a közterület-használatról Egységes szerkezet 2014. december l. Budapest Főváros X.
RészletesebbenFEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. NOVEMBER 29-I ÜLÉSÉRE
E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. NOVEMBER 29-I ÜLÉSÉRE 14. IKTATÓSZÁM: 2-14/2012. MELLÉKLET: 2 DB TÁRGY: Javaslat Tabajd Község Településszerkezeti Terve elızetes véleményezésére ELİTERJESZTİ:
RészletesebbenSeregélyes Nagyközség Környezetvédelmi Programja
Seregélyes Nagyközség Környezetvédelmi Programja 2016. A Környezetvédelmi Programot Seregélyes Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete számú 31/2016.(IV.4.) határozatával hagyta jóvá. Horváth Károly
RészletesebbenFejér Megyei Önkormányzat. 2012-2014. évekre szóló. Megújított. Gazdasági Programja és Fejlesztési Elképzelései
Fejér Megyei Önkormányzat 2012-2014. évekre szóló Megújított Gazdasági Programja és Fejlesztési Elképzelései Fejér Megye Közgyőlése 29/2013. (II.28.) önkormányzati határozatával elfogadva 2 Bevezetés Az
Részletesebben