ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Gyır, Árpád u

Átírás

1 ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Gyır, Árpád u E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés május 28-i ülésére Tárgy: A megyét érintı vízgyőjtı-gazdálkodási tervek bemutatása, véleményezése Elıterjesztı: Janák Emil, ÉD. KÖVIZIG igazgatója Koordinátor: Petrikné Molnár Erika, osztályvezetı

2 Tisztelt Közgyőlés! Az élıvizek, fıleg az édesvizek használata életünk egyik legfontosabb, ugyanakkor költségekkel is járó eleme. A folyók, patakok, tavak vize nemcsak természeti, hanem társadalmi, gazdasági értékeket is hordoz, jövedelemszerzési és költségmegtakarítási lehetıségeket kínál. Ez az erıforrás azonban nem áll korlátlanul a rendelkezésünkre. Ahhoz, hogy a jövıben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz és tájaink, életünk meghatározó elemei maradhassanak a folyók és tavak, erıfeszítéseket kell tennünk a felszíni és felszín alatti vizek megóvásáért, állapotuk javításáért. Ez a felismerés vezetett az Európai Unió új vízpolitikájának, a Víz Keretirányelvnek (továbbiakban VKI) kidolgozásához, mely 2000-ben lépett hatályba az EU tagországaiban. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarországra nézve is kötelezı az ebben elıírt feladatok végrehajtása. A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni (folyók, patakok, tavak) és felszín alatti víztestek jó állapotba 1 kerüljenek. A keretirányelv szerint a jó állapot nemcsak a víz tisztaságát i, hanem a vízhez kötıdı élıhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelı vízmennyiséget is. A jó állapot eléréséhez szükséges beavatkozásokkal azonban össze kell hangolni az árvízi vagy belvízi védekezést, a településfejlesztési elképzeléseket, legyen szó szennyvízkezelésrıl, ivóvízellátásról, vagy a vízi közlekedés fejlesztésérıl. A különbözı elképzelések összehangolásához elengedhetetlen, hogy az érintett területen mőködı érdekcsoportok (gazdák, ipari termelık, horgászok, turizmusból élık, erdészek, természetvédık, fürdık mőködtetıi, stb.), valamint a lakosság és annak szervezetei (pl. önkormányzatok) részt vegyenek a vízgyőjtı-gazdálkodási tervezési folyamatban. A kitőzött cél, vagyis a vízfolyások, állóvizek, felszín alatti vizek jó ökológiai, vízminıségi és mennyiségi állapotának elérése összetett és hosszú folyamat. E célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyőjtı-gazdálkodási terv foglalja össze, amely egy gondos és kiterjedt tervezési folyamat eredményeként születik meg. Elkészítésének határideje december 22. A terv egyrészt tartalmazza majd az összes szükséges háttér-információt (mely víztestekrıl van szó, jelenleg milyen állapotban vannak, milyen problémák keznek, ennek milyen okai azonosíthatók), továbbá, hogy milyen környezeti célkitőzéseket tőzhetünk ki és ezek eléréséhez milyen mőszaki és szabályozási intézkedésekre, illetve pénzügyi támogatásokra, ösztönzıkre van szükség. A folyók, patakok, tavak állapotának javítása érdekében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányításával, más minisztériumokkal együttmőködve végére el kell készülnie az egész országra kiterjedı vízgyőjtı-gazdálkodási tervnek. A tervezés hazánkban több szinten valósul meg országos szinten (ennek eredményeképpen lesz 1 db országos terv), négy részvízgyőjtı -Duna, Tisza, Dráva, Balaton- szintjén (ez 4 db részvízgyőjtı terv elkészítését i), 42 tervezési alegység szintjén (összesen 42 db alegység terv készült az országban). 1 Jó állapot: A vizek VKI szerinti jó állapota egyrészt az emberi egészség, másrészt az ökoszisztémák állapotából indul ki. Akkor tekinthetık a vizek jó állapotúnak, ha az ivóvízellátásra, vagy egyéb használatokra (rekreáció, öntözés) használt vizek minısége megfelel a használat által szabott követelményeknek, illetve a vizektıl függı természetes élıhelyek mőködését nem zavarják az ember által okozott változások. Vízfolyások és állóvizek esetén a jó ökológiai és kémiai (vízminıségi) állapot, felszín alatti vizeknél a jó kémiai és mennyiségi állapot elérése a cél. Ettıl az általános környezeti célkitőzéstıl csak részletes társadalmi és gazdasági elemzések alapján lehet eltérni. A határidı indokolt esetben vagy 2027-re kitolható, vagy esetleg enyhébb célkitőzések tehetık. 2

3 Komárom-Esztergom megyét 3 alegység érinti: Cuhai Bakony-ér és Concó, Által- ér és Gerecse vízgyőjtıi. Néhány település olyan felszíni vízfolyásokhoz tartozik Súr, Aka, Héreg és Tarján, amelyek más alegységekhez tartoznak, így az ÉDUKÖVIZIG felelısségi körébe tartozó tervezési alegységeket a felszíni víztest problémák nem jelennek meg. A tervek készítését 2007-ben megelızte a Jelentıs Vízgazdálkodási Problémák megfogalmazása, amelyet az érdekeltek véleményezhettek elsı félévében. Ebben aktívan részt vettek a Komárom-Esztergom megyei települések, szakmai és civil szervezetek és a gazdálkodók is. A tervezés a továbbiakban a KEOP 2.5.0/A projekt keretében folytatódott. A feladatok ıs részét, többek között az állapotértékelést és az intézkedések megfogalmazását közbeszerzés útján kiválasztott vállalkozó végzi. A nyertes vállalkozói konzorcium (Vezetıje az ÖKO Zrt.) novemberében kezdte meg a tevékenységét. Mára elkészültek az elızetes környezeti célkitőzések víztestenként (vízfolyásonként), illetve azok az intézkedések, amelyek a jó állapot eléréséhez szükségesek. A tervezett intézkedéseket alegységenként a mellékletben foglaljuk össze május végére elészülnek a társadalom számára egyeztetésre szánt ún. PP anyagok alegységenként, amelyek az interneten a honlapon ek. Ezt követıen június-július folyamán kerül sor a társadalmi egyeztetésre. Ennek keretében az elızetes terveket lehet írásban véleményezni, illetve a vállalkozó lakossági fórumokat szervez az érdekeltek véleményének megismerése érdekében. A vízgyőjtı-gazdálkodási terv kéziratos formáját az Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács is tárgyalni fogja II. n. évi ülésén. MEGYEI ALEGYSÉGEK ELİZETES KÖRNYEZETI CÉLKITŐZÉSEK ÉS INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK 1-5 Cuhai-Bakony-ér és Concó A vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése során a területi tervezık minden víztestre meghatározták az elızetes környezeti célkitőzéseket és intézkedési javaslatokat tettek. A Víz Keretirányelvnek megfelelıen a társadalom hatékony bevonása érdekében ezeket az elızetes intézkedéseket az érdekeltekkel véleményeztetni kell. Az Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács megtárgyalta a víztestek környezeti célkitőzéseit és az elızetes intézkedéseket, melyeket a következıkben foglalunk össze. Az alegység területén több erısen módosított víztest (Concó felsı és mellékágai, Cuhai- Bakonyér és mellékágai, Csépi-ér és Császár-ér, Szendi-ér és Kocs-Kisigmándi-ér) van. Az említett vízfolyásokon a hosszirányú átjárhatóság akadályozott, mesterséges duzzasztott szakaszokat és halastavakat alakítottak ki, Ezek egy része tavak, tározók fenntartása hosszú távon indokolt. Az alsó szakasz síkvidéki jellegébıl adódóan a vízfolyásokra általánosan a diffúz tápanyagés szervesanyag-terhelés jellemzı. Dombvidéken pedig az erózió okoz problémát. Az alegységhez tartozó víztestek közül csak kettın nem volt elvégezhetı a minısítés adathiány miatt. A minısített víztestek egyike sem éri el a jó ökológiai állapotot, illetve potenciált. Ennek oka egyrészt a medrek feliszapolódottsága, túlzott növényzettel való benıttsége, a mederbe vezetett tisztított kommunális szennyvíz mennyisége, esetenként minısége, illetve a 3

4 helyenként partélig is lehúzódó mezıgazdasági területekrıl származó diffúz terhelések. A felsorolt okok hatását növeli egyes víztestek változó vízhozama, idıszakos jellege, mely a kisvizes idıszakokban, fokozva a terhelések hatását, kedvezıtlenül hat a víztestek élıvilágára. További kedvezıtlen hatással van a víztestek (Szendi-ér, Csépi-és Császár-ér, Concó, Cuhai- Bakony-ér) ökológiai állapotára a több évtizede folyó halastavi és horgászati célú halgazdálkodás, mely a kommunális, ipari és diffúz terheléseken túlmenıen hozzájárulhat a víztestek vízminıségének kedvezıtlen változásához, valamint kedvezıtlenül hat a víztestek halfaunájára, illetve a vízinövényzetre és a makrozoobentoszra is. A völgyzárógátas tározók, halastavak további kedvezıtlen hatásai keznek még a hosszirányú átjárhatóság akadályozásában, valamint a mederben hagyandó ökológiai vízmennyiség idıszakonkénti és helyenkénti hiányában. Általánosságban érvényes a vízfolyásokra, hogy a jó mezıgazdasági gyakorlat bevezetésével a terheléseket csökkenteni kell. A mezıgazdasági területek és a medrek között védısávot, pufferzónát kell kialakítani, mely a helyes parti zonáció kialakításával legalább féloldali árnyékolást ad a medreknek, illetve visszatartja a termıterületekrıl kimosódó szerves- és tápanyagokat. A társadalmi igényeknek megfelelıen a vízhasználatokat felül kell vizsgálni, elsısorban a vízkészletek szempontjából. Hallépcsık, megkerülı csatornák létesítése a duzzasztók mőtárgyainál, környezeti hatásvizsgálat, ill. költség-haszon elemzés alapján. Síkés dombvidéki kis és közepes vízfolyások rehabilitációja. Az intézkedések érintik a jelenlegi terület- és vízhasználatokat. Az alegység területét érintı vízfolyások és állóvizek ökológiai állapotának javításához az alábbi projektek egyes elemeikben járulnak hozzá: Vízi élıhelyek kialakítása a Concó torkolatban Bársonyos, Kerékteleki szennyvízelvezetése és a Bakonyszombathely-i szennyvíztisztító bıvítése - KEOP Réde, Bakonybánk szennyvízelvezetése és tisztítása - KEOP Bakonysárkány, Vérteskethely szennyvízelvezetése és a Kisbér-i szennyvíztisztító bıvítése KEOP Csép, Ete, Tárkány szennyvízelvezetése és tisztítása KEOP Javasolt egyéb intézkedések Vízvisszatartás, vízjárta területek kialakítása (Nagyigmánd, Ács, Bana, Bıny, Rétalap és Mezıörs térségében) rendszeresen elöntésre kerülı területeken mővelési ág váltás parti zonáció megteremtése Az intézkedési javaslatokat víztestenként a mellékelt táblázat tartalmazza Felszín alatti víztestek, vízbázisok Mivel vízmérleg tekintetében az alegységet érintı Dunántúli-középhegység - Tatai- és Fényes-források vízgyőjtıje víztest nincs jó állapotban, ezért az alábbi korlátozó intézkedésekre van szükség: - A várhatóan növekvı tendenciát mutató energetikai célú vízkivételeknél elı kell írni a visszasajtolást - Karsztvíz kivételek szabályozása - Törekedni kell az illegális vízhasználatok visszaszorítására A mezıgazdasági diffúz szennyezések miatt, a figyelıkutakban érzékelhetı magas nitrát tartalom miatt az s.p és a sh.1.3. víztestek jelenleg a jó állapot nem érik el. 4

5 Az alegység területére esı vízbázisok: Üzemelı: Gönyő Távlati: Ács Lovadi-rét A vízbázisokon nem ismert olyan szennyezés, amely veszélyeztetheti a vízbázisok vizének minıségét. Ács Lovadi rét távlati vízbázis diagnosztikai vizsgálata, védıidomának meghatározása (KEOP-2.2.3/C projekt) Gönyő üzemelı vízbázis diagnosztikai vizsgálata, védıidomának meghatározása (országos vízbázis-védelmi programban benne van, nem indult beruházás, pályázhatna KEOP-1.2.3/A-ra) 1-6 Által-ér A vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése során a területi tervezık minden víztestre meghatározták az elızetes környezeti célkitőzéseket intézkedési javaslatokat tettek. A Víz Keretirányelvnek megfelelıen a társadalom hatékony bevonása érdekében ezeket az elızetes intézkedéseket az érdekeltekkel véleményeztetni kell. Az Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács megtárgyalta a víztestek környezeti célkitőzéseit és az elızetes intézkedéseket, melyeket a következıkben foglalunk össze. Az alegység területén több erısen módosított víztest (Által-ér Bokod alatt, Fényes-patak és Csever árok, Oroszlány-Kecskédi vf, Naszály-Grébicsi vf és Kocs-Mocsai vf., Árendás-patak) van. Jellemzı a hosszirányú átjéárhatóság hiánya, illetve egyes esetekben a hosszú belterületi szakaszok és a szabályozott vízpótlás megléte. A vízfolyásokra általánosan a diffúz tápanyag- és szervesanyag-terhelés jellemzı, a felsı szakaszokon a dombvidéki jelleg (Galla-patak, Majki-patak, Oroszlány-Kecskédi vf) miatt az erózió is problémát okoz. Az alegységhez tartozó víztestek közel felén nem lehetett elvégezni a minısítést adathiány miatt. A minısített víztestek egyike sem éri el a jó ökológiai állapotot, illetve potenciált. Ennek oka a korábbi évtizedek során a mederben felhalmozódott szennyezett üledék, a mederbe vezetett tisztított kommunális szennyvíz mennyisége, esetenként minısége, illetve a helyenként a partélig is lehúzódó mezıgazdasági területekrıl származó diffúz terhelések. A felsorolt okok hatását növeli egyes víztestek változó vízhozama, idıszakos jellege, melyek a kisvizes idıszakokban fokozzák a terhelések hatásait kedvezıtlenül kihatva a víztestek élıvilágára. További kedvezıtlen hatással van a víztestek ökológiai állapotára a több évtizede folyó halastavi és horgászati célú halgazdálkodás, mely a kommunális, ipari és diffúz terheléseken túlmenıen hozzájárulhat a víztestek vízminıségének kedvezıtlen változásához, valamint kedvezıtlenül hat a víztestek halfaunájára, illetve a vízinövényzetre és a makrozoobentoszra is. A völgyzárógátas tározók, halastavak további kedvezıtlen hatásai keznek még a hosszirányú átjárhatóság akadályozásában, valamint a mederben hagyandó ökológiai vízmennyiség idıszakonkénti és helyenkénti hiányában. Általánosságban érvényes a vízfolyásokra, hogy a jó mezıgazdasági gyakorlat bevezetésével a terheléseket csökkenteni kell. A mezıgazdasági területek és a medrek között védısávot, pufferzónát kell kialakítani, mely a helyes parti zonáció kialakításával legalább féloldali árnyékolást ad a medreknek, illetve visszatartja a termıterületekrıl kimosódó szerves- és tápanyagokat. Az Által-éren a vízkészletek nem elégítik ki a vízigényeket, ezért a társadalmi igényeknek megfelelıen a vízhasználatokat felül kell vizsgálni.. A Bánhidai-hőtıtó funkciója 5

6 megváltozott. Tekintettel arra, hogy a vízkészlet a vízgyőjtın lekötött, az itt kezı vízigény nem elégíthetı ki, ugyanakkor a tározó megváltoztatja a vízfolyás eredeti jellegét, ezért meg kell vizsgálni a tó megszőntetését, vagy az átfolyásos jelleg átalakítását. Meg kell vizsgálni a Tatai-tó dunai vízpótlásának lehetıségét is. Elképzelhetı megkerülı csatornák létesítése a duzzasztók, halastavak mőtárgyainál, környezeti hatásvizsgálat, ill. költség-haszon elemzés alapján. Síkvidéki és dombvidéki kis és közepes vízfolyások rehabilitációja, ökológiai mederrendezése. Az intézkedések érintik a jelenlegi terület- és vízhasználatokat. Az alegység területét érintı vízfolyások ökológiai állapotának javításához egyes projektek bizonyos részelemeikben járulnak hozzá: Által-ér projekt KDOP Tata városi szennyvíztisztító telep fejlesztése KEOP Tatabánya városi szennyvíztisztító telep fejlesztése KEOP Javasolt egyéb intézkedések szennyezett üledék eltávolítása a vízfolyásból, tavakból (tatai Öreg-tó, Környei-tó), Bánhidai tó üzemelésének, szükségességének felülvizsgálata megkerülı csatorna építése a tavaknál (Bánhidai tó, Környei-tó, Bokodi-tó), Öreg-tó leeresztés szükségességének és a halgazdálkodás, horgászati hazsnosítások felülvizsgálata fenékküszöbök, fenékgátak átalakítása, átjárhatóság biztosítása, tározóknál a vizek továbbengedése (mellékvízfolyásokon is), védısáv a mezıgazdasági terület és a meder között, vízjogi engedélyek felülvizsgálata vízkészlet szempontjából, ökológiai mederrendezés, települési burkolt szakaszok átépítése (Tatabánya), hőtıvizek hőtése visszavezetés elıtt (Bokodi hıerımő) (minıségi, mennyiségi szempontok) Az intézkedési javaslatokat víztestenként a mellékelt táblázat tartalmazza. Felszín alatti víztestek, vízbázisok Mivel vízmérleg tekintetében az alegység k.1.2, ill. kt.1.2 víztestje nincs jó állapotban, ezért az alábbi korlátozó intézkedésekre van szükség: - A várhatóan növekvı tendenciát mutató energetikai célú vízkivételeknél elı kell írni a visszasajtolást, - Karsztvíz kivételek szabályozása, - Törekedni kell az illegális vízhasználatok visszaszorítására. A mezıgazdasági diffúz szennyezések miatt, a figyelıkutakban érzékelhetı magas nitrát tartalom miatt az sh.1.3; sp.1.4.1; sp1.4.2 víztestek jelenleg a jó állapot nem érik el. Az alegység területére esı vízbázisok: Üzemelı: Dunaalmás, Tata, Tatabánya XV/C vízakna, Tatabánya XIV/A vízakna A vízbázisokon nem ismert olyan szennyezés, amely veszélyeztetheti a vízbázis vizének minıségét. Jelenleg az érvényben lévı országos szintő kormányrendelet (123/1997.) védi a vízbázisainkat, ill. helyi szinten a kijelölı határozattal rendelkezı vízbázis rendelkezı intézkedéseit be kell tartani. 6

7 Környezeti célkitőzések, határidık A síkvidéki és dombvidéki kisvízfolyások nagyobb része erısen módosított (nagyszámú völgyzárógátas tározók miatt), de van 2 db természetes állapotú víztest is (által-ér felsı szakasza és a Szıny-Füzitıi csatorna). A jogszabályok idıbeni és tartalmi megfelelı módosításával az alegység területén az intézkedések nagy része elindítható, részben megvalósítható. Az Által-ér felsı szakaszán a jó ökológiai állapot. Az Által-ér alsó szakaszán az intézkedések nagy része a jelenleg futó ROP projekt keretében megvalósul, de több szükséges intézkedés nem (Tatai Öreg-tó kotrás), így a jó ökológiai potenciál várhatóan 2021-ig érhetı el. A többi víztesten szükséges intézkedések (ökológiai mederrendezés, fenékküszöbök, fenékgátak átalakítása) már komoly forrásokat igényelnek, melyek biztosítása után tőzhetı ki a víztest szintő jó ökológiai állapot (potenciál) elérésének pontos dátuma (2021, 2027). A Duna Gönyő-Szob közötti szakaszán a jó ökológiai állapot nem érhetı el. A társadalmi egyeztetés során kell tisztázni a végleges környezeti célkitőzést, az ehhez szükséges beavatkozást és/vagy a szükséges derogációt. Tekintettel arra, hogy ez a Dunaszakasz a szlovák féllel közös víztest, az egyeztetésbe Szlovákiát is be kell vonni. A vízgyőjtı területén lévı víztestek közül a sp és a h.1.3 víztestek vannak jó állapotban. A többi víztesten a jó állapot, illetve az k.1.2 víztest jó állapota 2027-re érhetı el. Az sp.1.4.1, sp és a sh.1.3 víztestek kémiai állapota nem megfelelı. A víztesteken fellelhetı nitrát és ammóniumszennyezések okai mezıgazdasági eredető diffúz szennyezések, erre megoldás a jó mezıgazdasági gyakorlat alaklmazása, vagy a mővelési ág megváltoztatása lehet. A k.1.2 víztesten található legnagyobb probléma a korábbi mélymőveléső bányászati vízkivételekhez köthetı, melynek következtében a térség karsztvízszintje ısen lecsökkent. A karsztrezervoár visszatöltıdése jelenleg is tart, melynek mértéke az elırejelzések és a gyakorlat szerint is idıvel csökkent, de ennek ellenére folyamatos. Ezzel kapcsolatosan, mely ezt a folyamatot gyorsítaná, nincs jó mőszaki megoldás ig a felszín alatti víztesteken a jó állapot minden víztesten. 1-7 Gerecse A vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése során a területi tervezık minden víztestre meghatározták az elızetes környezeti célkitőzéseket és intézkedési javaslatokat tettek.. A Víz Keretirányelvnek megfelelıen a társadalom hatékony bevonása érdekében ezeket az elızetes intézkedéseket az érdekeltekkel véleményeztetni kell. Az Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács megtárgyalta a víztestek környezeti célkitőzéseit és az elızetes intézkedéseket, melyeket a következıkben foglalunk össze. Az alegység területén A Bikol-patak és a Csenke-patak lett erısen módosított a völgyzárógátas tározók megléte miatt. Ezek fenntartása indokolt, a jó ökológiai potenciál elérése ennek figyelembe vételével történik. A vízfolyásokra általánosan a diffúz tápanyag- és szervesanyag-terhelés jellemzı, elsısorban a dombvidéki, hegyvidéki jelleg miatt az erózió okoz problémát. A Pilismaróti-Malom-patak, valamint a Dömösi-Malom-patak zavartalan hegyvidéki patakok képét mutatják: erdıben futó, erısen meanderezı jellegő; változatos mederformájú patakok. 7

8 Környezeti célkitőzés ezen patakok esetében a jó ökológiai állapot megırzése. Hasonló képet mutat becslés alapján a Szentlélek-patak felsı szakasza is, ahol adathiány miatt a minısítés nem volt elvégezhetı. A Bajóti-, Csenke-patak, valamint a Szentlélek-patak alsó víztesten szintén adathiány miatt nem volt elvégezhetı a minısítés. Az alegységhez tartozó további víztestek (Kenyérmezei-patak, Únyi-patak) már nem érik el a jó ökológiai állapotot, illetve potenciált. Ennek oka a mederben található szennyezett üledék, a mederbe vezetett nem megfelelıen tisztított szennyvizek (pl. Kenyérmezei patak). A fenti problémákon kívül a nem megfelelı ökológiai állapotokhoz helyenként hozzájárul a mezıgazdasági területekrıl származó diffúz terhelés is. Általánosságban érvényes a vízfolyásokra, hogy a jó mezıgazdasági gyakorlat bevezetésével a terheléseket csökkenteni kell. A mezıgazdasági területek és a medrek között védısávot, pufferzónát kell kialakítani, mely a helyes parti zonáció kialakításával legalább féloldali árnyékolást ad a medreknek, illetve visszatartja a termıterületekrıl kimosódó szerves- és tápanyagokat. A társadalmi igényeknek megfelelıen a vízhasználatokat felül kell vizsgálni, elsısorban a vízkészletek szempontjából. Megkerülı csatornák létesítése a duzzasztók, halastavak mőtárgyainál, környezeti hatásvizsgálat, ill. költség-haszon elemzés alapján. Dombvidéki és hegyvidéki kis és közepes vízfolyások rehabilitációja, ökológiai mederrendezése. Az intézkedések érintik a jelenlegi terület- és vízhasználatokat. Az alegység területét érintı vízfolyások és állóvizek ökológiai állapotának javításához az alábbi javasolt intézkedések szükségesek: fenékküszöbök, fenékgátak átalakítása, átjárhatóság biztosítása ökológiai mederrendezés szennyezett üledék eltávolítása védısáv mezıgazdasági terület és a meder között élıhely rekonstrukció szelektív növényirtás Az intézkedési javaslatokat víztestenként a mellékelt táblázat tartalmazza. Felszín alatti víztestek, vízbázisok A vízmérleg teszt alapján mennyiségileg a k.1.4. víztestnél vannak problémák, így jelenleg a jó állapotot nem érik el. A mezıgazdasági diffúz szennyezések miatt, a figyelıkutakban érzékelhetı magas nitrát tartalom miatt az s.p és a sh.1.4. víztestek jelenleg a jó állapot nem érik el. Az alegység területére esı vízbázisok: Üzemelı: Bajna, Sárisáp, Héreg, Tarján, Dorog, Tokod Ágnes ereszke, Tokod IV/c erszke, Esztergom Prímás-sziget, Dömös, Tát Távlati: Táti-szigetek, Esztergom-K Pilismaróti öblözet Bajna-, Sárisáp-, Héreg-, Tarján-, Esztergom Prímás-sziget üzemelı vízbázisok, valamint Táti-szigetek távlati vízbázis védelmi munkái befejezıdtek, a vízbázisok rendelkeznek védıidom kijelölı határozattal. Dömös üzemelı vízbázis, valamint Esztergom-K Pilismaróti öblözet vízbázisok diagnosztikai munkái befejezıdtek, védıidomuk meghatározásra került. A védıidomok és a védıterületek hatósági kijelölése az ÉDKTVF-nél folyamatban van. 8

9 Dorog vízbázis az országos vízbázis védelmi programban szerepel, az üzemeltetınek ezzel kapcsolatosan pályázati lehetıség adott a munkák elvégzésére. Tát, Tokod Ágnes ereszke, Tokod IV/c ereszke diagnosztikai vizsgálata és a védıidom meghatározása jelenleg folyamatban van, várhatóan az ide vonatkozó munkák évben befejezıdnek. A vízbázisokon nem ismert olyan szennyezés, amely veszélyeztetheti a vízbázis vizének minıségét. Környezeti célkitőzések, határidık: Az alegység területén két hegyvidéki természetes víztest van, melyek jelenleg jó állapotban vannak, itt cél a jó állapot megırzése. A többi hegyvidéki és dombvidéki kisvízfolyás egy része természetes, de több (2 db) erısen módosított víztest is van. A jogszabályok idıbeni és tartalmi megfelelı módosításával az alegység területén az intézkedések nagy része elindítható, részben megvalósítható, így némelyik víztesten a jó ökológiai állapot (potenciál), de a konkrét intézkedések (ökológiai mederrendezés, fenékküszöbök, fenékgátak átalakítása) már komoly forrásokat igényelnek, melyek biztosítása után tőzhetı ki a víztest szintő jó ökológiai állapot (potenciál) elérésének pontos dátuma (2021, 2027). A Duna Gönyő-Szob közötti szakaszán a jó ökológiai állapot nem érhetı el. A társadalmi egyeztetés során kell tisztázni a végleges környezeti célkitőzést, az ehhez szükséges beavatkozást és/vagy a szükséges derogációt. Tekintettel arra, hogy ez a Dunaszakasz a szlovák féllel közös víztest, az egyeztetésbe Szlovákiát is be kell vonni. A felszín alatti víztestek közül mennyiségileg jelenleg a Dunántúli-középhegység-Esztergomi források vízgyőjtıje nincs jó állapotban, mely célkitőzés érhetı el. A Dunántúli-középhegység északi peremvidéke hordalékterasz és a Dunántúli-középhegység - Duna-vízgyőjtı Által-ér-torkolat Visegrád víztestek kémiai állapota 2021re érheti el a jó állapotot. RÉSZVÍZGYŐJTİ Duna, Gönyő-Szob közötti szakasza A vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése során a területi tervezık minden víztestre meghatározták az elızetes környezeti célkitőzéseket és intézkedési javaslatokat tettek. A Víz Keretirányelvnek megfelelıen a társadalom hatékony bevonása érdekében az elızetes intézkedéseket az érdekeltekkel véleményeztetni kell. Az Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács megtárgyalta a víztestek környezeti célkitőzéseit és az elızetes intézkedéseket, melyeket a következıkben foglalunk össze. A Duna ezen szakasza 3 alegységet érint, északról határolja a Cuhai-Bakony-ér/Concó, az Által-ér és a Gerecse nevő tervezési alegység. A víztest állapota, problémái tehát mindhárom alegységen keznek, de nem kizárólagosan, ezért ezt a víztestet külön tárgyaljuk. A víztest jelenleg nem erısen módosított, de ıs a hidromorfológiai kockázatot okoz a medersüllyedésbıl adódó vízszintsüllyedés. Ennek oka a görgetett hordalék hiánya miatt megnövekedett ún. hordalék-elragadó erı. Ezt a folyó felsı szakaszán lévı erımővek okozzák, amelyek visszatartják a Duna természetes görgetett hozamának döntı hányadát. Ezt a Bıs alatti szakaszon a mederbıl pótolja a folyó, ami fokozatos medersüllyedést okoz. A medersüllyedés miatt a mellékágak degradálódnak, a Dunával összefüggésben lévı talajvízszint is csökken, ami hátrányosan érinti a parti szőréső vízbázisokat, illetve esetenként a felszín alatti víztıl függı ökoszisztémáknak (pl. gönyői erdık) 9

10 A görgetett hordalék hiánya ıs hidromorfológiai problémát okoz. A hatás megszüntetésére az alábbi mőszaki megoldások jöttek szóba: 1./ Felsı-Dunán a vízlépcsık megszüntetése. A hordalékegyensúly helyreáll, de vizsgálni kell a VKI 4. cikk (3) bekezdés III. pontját. Megvalósítása csak elvi lehetıség, hiszen ez a beavatkozás a felsı-dunai vízerımőveket hátrányosan érinti, s csak az ICPDR-ral közösen lehet megvalósítani. 2./ Mederstabilizálás az ÖKOPLAN, Dunadrop és VITUKI terve (1999) alapján. Ez a terv a vízszintek várható süllyedésének megakadályozása mellett a nemzetközi hajózóút biztosítását tőzte ki célul. A tervezett beavatkozás az fkm közötti szakaszon a kisvízszint süllyedés korlátozását (az egész szakasz átlagában) cm-re irányozza elı, az ún. nagymarosi típusú mederszőkítések alkalmazásával A beavatkozás a medersüllyedést mérsékli, de nem akadályozza meg, továbbá a tanulmányban nem vizsgált mértékő, de nyilvánvalóan kezı további árvízszint emelkedést eredményeznek, ami reálisan megvalósítható árvízvédelmi fejlesztéssel nem, illetve csak nagy költséggel kezelhetı. Az fkm szakaszon a kisvízi meder teljes bevédését, egy tervezett mederprofil kialakítását és kıszórásos védelmét i. A tervben szereplı kisvízszintek a jelenlegi kisvízszint alatt helyezkednek el 2,5 méterrel, ami a térség vízháztartása, a mellékágrendszerek vízellátása és a partiszőréső vízbázisok szempontjából káros következményekkel járnak. A mintakeresztszelvények alapján megállapítható, hogy a középvízi meder mérete is ısen csökken, ami káros hatással lenne az árvízszintekre. Fentiek miatt ez a megoldás a VKI 4. cikk 3. a) bekezdés miatt nem támogatható. 3./ Duzzasztás A vízszintemelés megvalósítható duzzasztással is, amely azt eredményezi, hogy a víztest erısen módosított állapotú lesz. Ez a VKI 4. cikk (7) bekezdésnek megfelelı szőrés alapján akkor valósítható meg, ha - a beavatkozás elsırendő közérdek - nincs más a környezet számára jóval elınyösebb, mőszakilag lehetséges és gazdaságos megoldás a medersüllyedés megakadályozására 4./ Megvizsgáltuk a VITUKI 2008-ban készített hajózási tanulmányát abból a szempontból, hogy miként hat e víztest hidromorfológiai állapotára. (A tanulmány célja nem a VKI célkitőzéseinek volt, de nyilvánvalóan hatással lehet rá.) A tanulmány 2 változatot vizsgál. Az egyik változatnál a medermélyülés nem áll meg, míg a másik változatnál a görgetett hordalék pótlásával a medermélyülés mérséklıdik, de a víztest hidromorfológiai állapota nem javul, ezért ennek megvalósítását nem javasoljuk. A fenti változatok végleges értékelése a társadalmi egyeztetés során végezhetı el. Ha a fenti intézkedések egyike sem valósul meg, vagy hatása nem javítja a folyó hidromorfológiai állapotát, akkor a víztest állapota érdemben nem javítható, nagy valószínőség szerint nem érhetı el a jó ökológiai állapot. Gyır, május 21. Összeállította: Melléklet: Intézkedési javaslatok víztestenként Sütheı László sk osztályvezetı 10

11 Határozati javaslat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 1. köszönetét fejezi ki az ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak a Vízgyőjtıgazdálkodási tervek megyei vonatkozásait ismertetı tájékoztatásért. 2. A vízgyőjtıgazdálkodási tervet az ülésen elhangzott észrevételek, javaslatok figyelembe vételével - társadalmasításra alkalmasnak ítéli, és kéri, hogy a szakmai és civil szervezetekkel, önkormányzatokkal történı egyeztetés során elhangzott, és a tervek céljával összeegyeztethetı felvetéseket, javaslatokat maradéktalanul építsék be a végleges változatba. Felelıs: a döntés 11

12 Alegység kódja Víztest Ketegória Jelleg Környezeti célkitőzés A derogáció oka neve határidı célkitőzés van-e védett terület szerinti + igény Természeti Mőszaki Aránytalanság Intézkedések felsorolása 1-7 AEP446 Duna Gönyü- Szob között természetes síkvidéki nagy M4 Mőszaki gyak-i v. jogszi kényszerek miatt nincs megval re Monostori mellékágrendszer rehabilitációja ( ,5 fkm) Szınyi mellékágrendszer ökológiai kapcsolatának megteremtése a fıággal (1764, fkm) Mocsi mellékág rekonstrukciója ( fkm) Táti mellékág rekonstrukciója (1728,5-1721,5 fkm) Ökológiai szempontokat figyelembe vevı hajózási feltételek kialakítása (VITUKI tanulmány) vízszintemelés duzzasztással kommunális szennyvíztisztítók korszerősítése a Nemzeti Szennyvíz Program szerint ipari szennyvízbevezetések felülvizsgálata 1-5 AEP371 Concó-alsó természetes ökológiai mederrendezés, szelektív növényirtás (fenékküszöbök, fenékgátak átjárhatóvá tétele) védısáv a mg-területek és a meder között duzzasztók megfelelı üzemeltetése (pl.: Ács horgásztó) oldaltározós halastavak leeresztése a jó tógazdálkodási gyakorlat részeként Concó torkolati szakaszán élıhely rekonstrukció (Ács térségében) Ászári duzzasztómő üzemelésének felülvizsgálata, módosítása kommunális szennyvíztisztítók korszerősítése a Nemzeti Szennyvíz Program szerint, kedvezıbb befogadóba történı szennyvízelevezetés vizsgálata (Nagyigmánd) 1-5 AEP372 Concó-felsı és erısen módosított mellékágai hiányzó védısáv kialakítása a mg-területek és a meder között kommunális szennyvíztisztítók korszerősítése a Nemzeti Szennyvíz Program szerint fenékküszöbök, fenékgátak átjárhatóvá tétele ökológiai vízkészlet meghatározása, tavaknál továbbengedett víz szükségessége vízjogi engedélyek felülvizsgálata vízkészletek szempontjából tározók megfelelı üzemeltetése, jó horgászati gyakorlat alkalmazása 12

13 1-5 AEP AEP376 Cuhai- Bakonyér mellékágai erısen módosított Cuha (Bakonyér) természetes alsó 2015-re mővelési ág váltás (Tarcsi-ér torkolati része) védısáv a mg-területek és a meder között (Bıny-Bakonybánk között) tározók megfelelı üzemeltetése, jó horgászati gyakorlat alkalmazása ökológiai mederrendezés, szelektív növényírtás, fenntartás mővelési ág váltás (Bana, Bıny térségében) védısáv a mg-területek és a meder között (Bıny-Bakonybánk között) kommunális szennyvíztisztítók korszerősítése a Nemzeti Szennyvíz Program szerint komplex célú vízgazdálkodási tározók létrehozása 1-5 AEP387 Csépi- és Császár-ér erısen módosított 2015-re védısáv a mg-területek és a meder között völgyzárógátas tározók megfelelı üzemeltetése, jó tógazdálkodási gyakorlat alkalmazása vízjogi engedélyek felülvizsgálata vízkészletek szempontjából, ökológiai vízkészlet meghatározása kommunális szennyvíztisztítók korszerősítése a Nemzeti Szennyvíz Program szerint 1-5 AEP983 Székes-patak természetes 2015-re védısáv a mg-területek és a meder között (Bıny-Bakonybánk között) termálvíz bevezetés megfelelı kezelése duzzasztómő megfelelı üzemeltetése átjárhatóság szempontjából 1-5 AEP992 Szendi-ér és Kocs- Kisigmándi-ér erısen módosított 2015-re védısáv a mg-területek és a meder között völgyzárógátas tározók megfelelı üzemeltetése, jó tógazdálkodási gyakorlat alkalmazása vízjogi engedélyek felülvizsgálata vízkészletek szempontjából, ökológiai vízkészlet meghatározása szelektív növényirtás 1-5 AEP374 Cuha (Bakonyér) erısen módosított felsı hegyvidéki kicsiközepes ökológiai mederrendezés, fenékküszöbök átalakítása az átjárhatóság figyelembevételével árnyékoló hatás növelése a Cuha-völgyben és Kardosréten völgyzárógátas tározók megfelelı üzemeltetése, jó tógazdálkodási gyakorlat alkalmazása (mellékvízfolyások tavain) védısáv kialakítása a mg-területek és a meder között kommunális szennyvíztisztító korszerősítése a Nemzeti Szennyvíz Program szerint komplex célú vízgazdálkodási tározók létrehozása 13

14 1-6 AEP272 Által-ér felsı természetes 2015-re védısáv kialakítása a mg-területek és a meder között 1-6 AEP273 Által-ér alsó erısen módosított F völgyzárógátas tározók megfelelı üzemeltetése, jó tógazdálkodási gyakorlat alkalmazása (mellékvízfolyások tavain) ökológiai mederrendezés, települési burkolt szakaszok természetközeli átalakítása (ROP) kommunális szennyvíztisztító korszerősítése a Nemzeti Szennyvíz Program szerint Bánhidai tó üzemeltetésének, szükségességének felülvizsgálata védısáv kialakítása a mg-területek és a meder között vizes élıhely kialakítása Tata belterületén (Tófarok rekonstrukció) (ROP) szennyezett üledék eltávolítása tavakból, vízfolyásokból Tatai Öreg-tó leeresztésének és a halgazdálkodás felülvizsgálata Derítıtó (Tata) oldaltározós mőködtetése) zagyterek rekultivációja (Tatabánya, Bokod) hőtıvíz megfelelı kezelése (Bokodi hıerımő) (minıségi, mennyiségi szempontok) Dunaalmás térségi mővelési mód váltás 1-6 AEP283 Árendás-patak erısen módosított védısáv kialakítása a mg-területek és a meder között völgyzárógátas tározó megfelelı üzemeltetése, jó tógazdálkodási gyakorlat alkalmazása kommunális szennyvíztisztító korszerősítése a Nemzeti Szennyvíz Program szerint szennyvíziszap megfelelı kezelése és elhelyezése mederkotrás (szennyvíztisztító alatt különösen fontos) 1-6 AEP487 Fényes-patak és Csever-árok erısen módosított duzzasztómővek megfelelı üzemeltetése, átalakítása alvizi szempontok, valamint átjárhatóság figyelembevételével (Fényes duzzasztó, osztómőtárgy, Csever zsilip, VÉRT duzzasztó, Ferencmajori duzzasztók) (ROP) Fényes-patak mederrehabilitáció (ROP) védısáv kialakítása a mg-területek és a meder között kommunális szennyvíztisztító korszerősítése a Nemzeti Szennyvíz Program szerint, hígítóvíz megfelelı biztosítása (Naszály) jó halgazdálkodási gyakorlat alkalmazása (Ferencmajori tavak, Réti tavak) vízrendszer vízjogi engedélyeinek felülvizsgálata vízkészletek szemponjából, Fényes források hozamának felülvizsgálata 14

15 1-6 AEP505 Galla-patak alsó természetes H ökológiai mederrendezés, települési burkolt szakasz természetközeli átalakítása (Tatabánya) fenékküszöbök, fenékgátak átalakítása, átjárhatóság biztosítása belterületi jó (vízvédelmi) gyakorlat alkalmazása 1-6 AEP506 Galla-patak felsı természetes hegyvidéki-kicsi ökológiai mederrendezés, települési burkolt szakasz természetközeli átalakítása (Tatabánya) fenékküszöbök, fenékgátak átalakítása, átjárhatóság biztosítása belterületi jó (vízvédelmi) gyakorlat alkalmazása 1-6 AEP696 Kocs-Mocsaivízfolyás erısen módosított védısáv kialakítása a mg-területek és a meder között kommunális szennyvíztisztító korszerősítése a Nemzeti Szennyvíz Program szerint völgyzárógátas tározó megfelelı üzemeltetése, jó tógazdálkodási gyakorlat alkalmazása vízrendszer vízjogi engedélyeinek felülvizsgálata vízkészletek szemponjából, szelektív növényirtás állattartótelepek korszerősítése 1-6 AEP841 Naszály- Grébicsivízfolyás erısen módosított védısáv kialakítása a mg-területek és a meder között kommunális szennyvíztisztító korszerősítése a Nemzeti Szennyvíz Program szerint völgyzárógátas tározó megfelelı üzemeltetése, jó tógazdálkodási gyakorlat alkalmazása vízrendszer vízjogi engedélyeinek felülvizsgálata vízkészletek szemponjából, szelektív növényirtás 1-6 AEP856 Oroszlány- Kecskédivízfolyás és mellékága erısen módosított 2027-re völgyzárógátas tározó megfelelı üzemeltetése, jó tógazdálkodási gyakorlat alkalmazása védısáv kialakítása a mg-területek és a meder között ökológiai mederrendezés, települési burkolt szakaszok természetközeli átalakítása (ROP) kommunális szennyvíztisztító korszerősítése a Nemzeti Szennyvíz Program szerint szőrımezı kialakítása Oroszlány térségében (ROP) 15

16 1-6 AEQ022 Szıny-Füzitıicsatorna természetes ökológiai mederrendezés, fás parti sáv kialakítása állattartótelepek korszerősítése 1-7 AEP293 Bajóti-patak természetes hegyvidéki-kicsi védısáv a mg-területek és a meder között a vízfolyás alsó szakaszán torkolati szakasz ökológiai mederrendezése (települési burkolt szakasz kiváltása) oldaltározós halastavak leeresztése a jó tógazdálkodási gyakorlat részeként (VISCOSA HE) fenékgát átjárhatóvá tétele (VISCOSA HE) 1-7 AEP328 Bikol-patak erısen módosított hegyvidéki-kicsi ökológiai mederrendezés Süttı belterületén és a Tardos feletti szakaszon tározók megfelelı üzemeltetése, jó horgászati gyakorlat alkalmazása kommunális szennyvíztisztító korszerősítése a Nemzeti Szennyvíz Program szerint 1-7 AEP385 Csenke-patak erısen módosított 2015-re védısáv a mg-területek és a meder között völgyzárógátas tározók megfelelı üzemeltetése, jó tógazdálkodási gyakorlat alkalmazása 1-7 AEP436 Dömösi- Malom-patak természetes hegyvidéki-kicsi jelenleg megfelelı állapot ökológiai mederrendezés, fenékküszöbök, fenékgátak átalakítása Dömös belterületén 1-7 AEP657 Kenyérmezeipatak és mellékága természetes 2027-re védısáv a mg-területek és a meder között ökológiai mederrendezés, fenékküszöbök, fenékgátak (5 db) átjárhatóvá tétele szennyezett üledék egyszeri eltávolítása a Kenyérmezei-patak alsó szakaszán kommunális szennyvíztisztítók korszerősítése a Nemzeti Szennyvíz Program szerint 1-7 AEP886 Pilismaróti- Malom-patak természetes hegyvidéki-kicsi jelenleg megfelelı állapot ökológiai mederrendezé, fenékküszöbök, fenékgátak átalakítása, burkolt szakasz átalakítása Pilismarót belterületén 1-7 AEQ000 Szentlélekpatak alsó természetes ökológiai mederrendezés, kisvizi meder rekonstrukciója fenékküszöbök, fenékgátak átaalakítása (torkolati mőtárgy, SUZUKI útnál lévı) 1-7 AEQ001 Szentlélekpatak felsı természetes hegyvidéki-kicsi jelenleg megfelelı állapot a jó állapot megırzése 16

17 1-7 AEQ084 Únyi-patak alsó természetes 2015-re védısáv a mg-területek és a meder között szennyezett üledék egyszeri eltávolítása (Únyi-patak a Janzapatak torkolat alatt teljes hosszban) kommunális szennyvíztisztítók korszerősítése a Nemzeti Szennyvíz Program szerint Únyi-patak alsó szakaszán élıhely rekonstrukció (KEOP) ipari szennyvízbevezetések felülvizsgálata (pl.: galvánüzem) 1-7 AEQ085 Únyi-patak felsı és mellékágai természetes jó mezıgazdasági gyakorlat alakalmazása védısáv a mg-területek és a meder között szennyezett üledék egyszeri eltávolítása (Janza-patak és torkolata alatt Únyi-patakon) kommunális szennyvíztisztítók korszerősítése a Nemzeti Szennyvíz Program szerint szelektív növényírtás fenékküszöbök, fenékgátak átjárhatóságánal biztosítása (Bajna- Epöli vf, Únyi-patak) ipari szennyvízbevezetések felülvizsgálata 17