Kertész József: A Szigetközi hullámtéri vízpótlórendszer térbeli kiterjesztése

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kertész József: A Szigetközi hullámtéri vízpótlórendszer térbeli kiterjesztése"

Zita Pintér
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Kertész József: A Szigetközi hullámtéri vízpótlórendszer térbeli kiterjesztése A Szigetköz területe kiemelkedő jelentőségű vizes élőhely, ahol a korábbi természetes állapotok a természeti folyamatok és emberi beavatkozások hatására megváltoztak. A Duna folyam főmeder kimutatható medersüllyedése következtében a kisvizek szintje, ennek hatására a talajvízszint csökkenése figyelhető meg. Ugyanakkor az árvízszintek növekedése tapasztalható. Az alsó-szigetközi hullámtéri ágak kiszáradtak, a vizes élőhelyek területi kiterjedése fokozatosan visszaszorult. A kedvezőtlen folyamatok ellensúlyozására korábban az 199-es években megvalósult a legnagyobb kárt szenvedett Felső-szigetközben a hullámtéri ágrendszerek rehabilitációja. A beruházások a hullámtérben az Ásványi ágrendszer középső részéig terjedtek. Ezt követően merült fel az igény az alsó-szigetközi területek vízpótlási rendszerbe való bekapcsolására. Az Alsó-szigetköz hullámterén a medrekben tartós kisvizes időszakokban jelentős nagyságrendű területeken kiszáradás, és cserjésedés, majd beerdősülés, máshol a pangó víz, vízminőség romlás, az itteni életközösségek degradációja volt a jellemző, ami csak további vízpótlással szüntethető meg. A beavatkozásokkal a tájképi és ökológiai értékek megőrzése, helyreállítása, a természeti értékek megőrzése, és a medrek halászati hasznosítási feltételeinek a javítása valósult meg. Igazgatóságunk célkitűzése az Alsó-szigetközben az árvízlevezetés feltételeinek a javításán kívül a kedvezőtlen ökológiai folyamatok megállítása és jobb életfeltételek biztosítása volt az élővilág számára. A Duna októberi elterelése miatt a hullámtéri medrek kiszáradtak. Szükségessé váltak vízpótló megoldások. Így valósult meg a Felső-szigetközi vízpótlórendszer. A korábbi vízpótlást célzó beavatkozások a hullámtéren csak az Ásványi ágrendszer felső végéig terjedtek. Kimaradt: - az Ásványi ágrendszer alsó szakasza - a Bagaméri ágrendszer és - a Patkányosi ágrendszer vízpótlása.

Ugyanakkor az árvízszintek növekedése tapasztalható. Az alsó-szigetközi hullámtéri ágak kiszáradtak, a vizes élőhelyek területi kiterjedése fokozatosan visszaszorult.

2 -2A Dunára vonatkozó hidrológiai vizsgálatok alapján megállapítható, hogy Duna folyam 1811 fkm alatti szakaszán jelentős medersüllyedések következtek be, amelyek hatására a kapcsolódó mellékágak vízellátásának fokozatos romlása, esetenként megszűnése, a mellékágak kiszáradása következett be. Ezt a tendenciájában romló folyamatot a hajózás érdekében végzett hagyományos folyószabályozás, a térség felett lévő vízlépcsők görgetett hordalékot visszatartó hatása és a végrehajtott ipari kavicstermelés okozta. Ezen okok közül az ipari kavicskotrás 1989 óta megszűnt, a másik két feltétel napjainkban is megvan. Az adatok elemzése azt mutatja, hogy a medermélyülés az Alsó-szigetközi szakaszon a kavicskotrások megszűnése mellett is folytatódott. Ugyanakkor az évi jellemző vízhozamok homogenitás vizsgálata alapján megállapítható, hogy a lefolyási viszonyok alapvetően nem változtak. A vizsgálatok egyértelmű megállapítása, hogy a mellékágrendszerek elöregedése és a kedvezőtlen folyamatok a Bősi vízlépcső üzembe helyezésétől függetlenül is megfigyelhetők. A Duna elterelésének közvetlen hatása az Ásványi ágrendszer alsó, a Bagaméri és a Patkányosi ágrendszerekben okozott jelentős vízszintcsökkenést, felgyorsítva az ágrendszerek elöregedését. A Bősi vízlépcső alvízcsatornája alatt, Szap környékén az érkező vízből a görgetett hordalék hiányzik és a megmaradó kevesebb, finomabb szemcséjű hordalék nem elég az egyensúlyi állapot kialakításához és fenntartásához. Az ehhez hiányzó mennyiséget a folyó saját medréből mossa ki, ezért ezt folyamatosan mélyíti. A szapi összefolyásnál (14 VO, 181,116 fkm, a következő ábra) a meder minden évben jelentős mértékben, évenként mintegy 1-17 cm-rel mélyül.

Ezt a tendenciájában romló folyamatot a hajózás érdekében végzett hagyományos folyószabályozás, a térség felett lévő vízlépcsők görgetett hordalékot visszatartó hatása és a végrehajtott ipari

3 -3-

4 -4A hidrológiai vizsgálatok eredményeiről nyújtanak áttekintést a következő táblázatok: Szelvény megnevezése fkm Patkányosi betorkolás Pulai-Duna kiágazás Bagaméri torok Alvízcsatorna betorkolás Alsó vezetőmű Felső vezetőmű Bagaméri vezetőmű Bagaméri vezetőmű 48/II/A vezetőmű 48/II/A vezetőmű Alsóbős-Bagaméri vezetőmű Alsóbős-Bagaméri vezetőmű Ásványi ágrendszer torkolat alsó felső alsó felső alsó felső alsó felső Szelvény megnevezése fkm Patkányosi betorkolás Pulai-Duna kiágazás Bagaméri torok Alvízcsatorna betorkolás Alsó vezetőmű Felső vezetőmű Bagaméri vezetőmű Bagaméri vezetőmű 48/II/A vezetőmű 48/II/A vezetőmű Alsóbős-Bagaméri vezetőmű Alsóbős-Bagaméri vezetőmű Ásványi ágrendszer 186,8 188,78 189, , 1812, , ,3 1813, ,3 1814,5 1814, , ,5 alsó felső alsó felső alsó felső alsó felső 186,8 188,78 189, , 1812, , ,3 1813, ,3 1814,5 1814, , ,5 jelenlegi KV 1 /s (mbf) referencia 1 /s (mbf) eltérés (m) 18,4 11,6-1,66 18,66 11,61-1,59 18,75 111,1-2,26 18,94 111,48-2,54 19,25 111,83-2,58 19,46 111,98-2,52 19,67 112,18-2,51 19,72 112,34-2,62 19,86 112,45-2,59 19,94 112,5-2,56 11,11 112,6-2,49 11,32 112,73-2,41 11,49 112,89-2,4 jelenlegi KÖV 2 /s (mbf) referencia 2 /s (mbf) eltérés (m) 11,35 111,38-1,3 11,61 111,87-1,26 11,7 112,24-1,54 11,87 112,68-1,81 11,98 113, -2,2 111,5 113,13-2,8 111,14 113,31-2,17 111,2 113,45-2,25 111,24 113,56-2,32 111,26 113,6-2,34 111,29 113,69-2,4 111,34 113,81-2,47 111,42 113,95-2,53

alsó felső alsó felső Szelvény megnevezése fkm Patkányosi betorkolás Pulai-Duna kiágazás Bagaméri torok Alvízcsatorna betorkolás Alsó vezetőmű Felső vezetőmű Bagaméri vezetőmű Bagaméri vezetőmű

5 -5torkolat A romló folyamatok a főmederben jelenleg is fennállnak. Megjegyzendő, hogy a főág és a mellékágrendszerek közötti kapcsolat megszűnését a kisés középvizek fenti szintjének csökkenése mellett a hullámterek feltöltődési folyamata is erősíti. A Szap-Gönyű folyószakaszon működő monitoring rendszer adatai alapján megállapítható, hogy - a Medvei híd feletti szakaszon egyértelmű mederkimélyülés jelentkezik, amelyet átmenetileg mérsékelhet a Régi Duna-meder felől árvizek idején érkező hordalék. A hordalékmozgató erő ezen a szakaszon nincs teljesen kihasználva, a mederanyag kis és közepes szemcséi kimosódnak. A meder anyaga a vízjárás valamennyi helyzetében mozoghat. A szakasz hordalék-mérlege egyértelműen negatív. - A Medvei híd alatti Nagybajcsi szakaszon is megjelentek a fentiekben említett folyamatok. - Az 18 fkm alatti szakaszon váltakozva jelentkeznek kimosódások és lerakódások. - Gönyűnél a mederváltozások következményeként előállt hordalék zöme lerakódik. A gönyűi gázló lassan terjed lefelé. A Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológia rehabilitációja megnevezésű, KEOP-2.2.1/2F/ számú projekt megvalósítása a fenti problémák egy részének a kezelését, többek között a hullámtéri vízpótló rendszer térbeli kiterjesztését tűzte ki célul. A hullámtéri kiviteli munkák 215 áprilisában a vállalt határidőre be is fejeződtek. A projekt fejlesztési céljai: A Duna októberi elterelése miatt a hullámtéri medrek kiszáradtak. Szükségessé váltak vízpótló megoldások. Így valósult meg korábban a Felső-szigetközi vízpótló rendszer. A korábbi vízpótlást célzó beavatkozások a hullámtéren csak az Ásványi ágrendszer felső végéig terjedtek. A vízpótlásból kimaradt: az Ásványi ágrendszer alsó szakasza a Bagaméri ágrendszer és a Patkányosi ágrendszer vízpótlása

A Szap-Gönyű folyószakaszon működő monitoring rendszer adatai alapján megállapítható, hogy - a Medvei híd feletti szakaszon egyértelmű mederkimélyülés jelentkezik, amelyet átmenetileg mérsékelhet a

6 -6- A Dunára vonatkozó vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a Duna folyam 1811 fkm alatti szakaszán jelentős medersüllyedések következtek be, amelyek hatására a kapcsolódó mellékágak vízellátásának fokozatos romlása, esetenként megszűnése, a mellékágak kiszáradása következett be. ( A hajózási kisvízszint mintegy 2, métert süllyedt!) A Bagaméri ágrendszerben lévő Pörösi-ág 23. augusztus 29.-én:

vízellátásának fokozatos romlása, esetenként megszűnése, a mellékágak kiszáradása következett be.

7 -7A Pörösi-ág 22. augusztus 29.-én: A Bagaméri Duna-ág 22. augusztus 29.-én:

8 -8A projekt a Felső-szigetközi vízpótlásból származó korábban az Ásványi ágon a Régi-Dunameder felé távozó vízzel oldja meg a problémakört. Áttekintő helyszínrajz a beavatkozással érintett területről: A jelentősebb kotrási feladatok A Bagaméri ágrendszer kotrása:

9 -9A Patkányosi ágrendszer kotrása:

10 -1A földmunka során megmozgatott anyag összesen: Mellékág neve Összes kotrás Térfogat 1 -re kerekítve Térfogat Bagaméri ág Árvai tó Alsóbős-Bagaméri-ág Malomercsédi-ág Hosszúkői-ág Pulai-ág Matláki-ág Patkányosi tápcsatorna ÖSSZESEN

Alsóbős-Bagaméri-ág 12986 1299 Malomercsédi-ág 5427 543 Hosszúkői-ág 16286

11 -11Vízépítési műtárgyak építése: A Duna folyam 1816,2 fkm, a Bagaméri ág felső végén az Árvai bukó átalakítása, vízszintszabályozó vb. műtárgy beépítése, SBG típusú szekrénytartós hídszerkezettel:

12 -123 DB átjáró átalakítása a Patkányosi mellékágrendszerben:

13 -13Torkolati fenékküszöbök és hallépcsők építése: Az Ásványi, a Bagaméri, és a Pulai torkolati fenékküszöb és hallépcső. ALSÓ-SZIGETKÖZ HULLÁMTÉRI VÍZPÓTLÁS projekt beton- és kőmunkák főbb mennyiségei Műtárgyépítés Betonmennyisé g () Megnevezés Ásványi torkolati fenékküszöb Kőmunkák Kőszórás /Kőrakat készítése () Meglevő kőművek bontása () 15 HT-1 HT-2 Ásványi rendezett partszakasz Ásványi ágrendszer csatl. beavatkozások

ALSÓ-SZIGETKÖZ HULLÁMTÉRI VÍZPÓTLÁS projekt beton- és kőmunkák főbb mennyiségei Műtárgyépítés Betonmennyisé g

14 -14HT-3 Árvai zárás átalakítása HT Aprókövesi zárás HT-6.2 Tilosi zárás HT-8 Bagaméri torkolati fenékküszöb 2 49 HT-9 Hosszúkői kiágazás 2 47 HT-1.2 Pulai torkolati fenékküszöb 2 53 HT-11.1 Patkányosi ágrendszer kotrása 523 HT-11.2 Patkányosi fenékküszöb 855 HT-12 Hosszúkői átjáró Matláki ág kotrása HT-13 Mázsaházi átjáró HT-15.1 Béka éri tápcsatorna HT-15.2 Patkányosi átjáró létesítése (Kis szigeti és Baki átjáró, Kalacsi kőküszöb) Összesen: Az Alsó szigetközi hullámtéri mellékágrendszerekben ma már ismét szemet gyönyörködtető, és kedvező vízi állapotok figyelhetőek meg. Az Alsó-szigetközi hullámtérre visszatért az élet!

1 Patkányosi ágrendszer kotrása 523 HT-11.2 Patkányosi fenékküszöb 855 HT-12 Hosszúkői átjáró 32 173 27 135 Matláki ág kotrása HT-13 Mázsaházi átjáró HT-15.

15 -15Az Árvai zárás a Bagaméri ágrendszer legfelső szakaszán: Az Ásványi fenékküszöb kis- és középvizi bukója:

16 -16A Hosszúkő-Pulai ág: Az Ásványi fenékküszöb felvizi oldala:

17 -17A Bagaméri fenékküszöb és hallépcső: A Tilosi vízszintszabályozó bukó: Mosonmagyaróvár, 215. június 8. /ÉDUVIZIG/ Kertész József okl. mérnök

Hasonló dokumentumok

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5