Növényvédelem otthonunkban

Átírás

1 Növényvédelem otthonunkban Bevezető A növényvédelem, egy olyan téma, ami kikerülhetetlen, akár lakásunkban, akár kertünkben foglalkozunk növényekkel. Mindannyian találkoztunk már kártevővel, vagy gombás megbetegedéssel, és követtünk el olyan gondozási hibákat, amelyek növényünk károsodását okozták. Ebben a kiadványban az alábbi témaköröket vesszük át: 1. a növény fejlődésére ható tényezők, és az ezekhez kapcsolódó gondozási ismerek 2. gondozási hibák tünetei, és orvoslásuk 3. leggyakoribb kártevők felismerése, vegyszermentes növényvédelmi tanácsok 4. gombák, baktériumok és vírusok kártétele, kezelési lehetőségük 1

2 A növényekre ható növekedési tényezők A növekedési tényezők azok tényezők, melyek alapvetően befolyásolják a növény életét, fejlődését. Az öt növekedési tényező a fény, a meleg, a víz, a levegő és páratartalma, az ültetőközeg és a tápanyag utánpótlás. A fény A növények a növekedésükhöz szükséges szénhidrátokat a fotoszintézis során a fény segítségével állítja elő. A fény meghatározza a növekedés irányát, a növény alakját, a virágzást, valamint a növény leveleinek színét. Általánosságban elmondható, hogy annál gyorsabban növekszik, és a növekedése miatt több meleget, vizet és tápanyagot igényel a növény, minél világosabb helyen van. Ez természetesen fordítva is igaz, sötétebb helyen csökkenteni kell víz, meleg és a tápanyag mennyiségét. A meleg A meleg, a fényhez hasonlóan fokozza a tápanyagfelvételt és növekedést is. Származási helyük függvényében az egyes növények eltérő hőmérsékletet igényelnek. Az viszont általános érvényű szabály, hogy a virágföldjük, soha ne legyen hidegebb, mint a szoba hőmérséklete. A trópusi esőerdők növényei a folyamatos meleget kedvelik, a trópusi és szubtrópusi növények télen néhány fokkal alacsonyabb hőmérsékletet igényelnek, míg a mediterrán fajok és a trópusi hegyek növényei télen kifejezetten hűvös környezetet. A víz A víz fenntartja a növényi a növényi sejtek belső feszültségét, a növény egyik fő alkotóeleme, valamint a tápanyagok szállításáért is felelős. A túl sok víz kiszorítja a talajból a gyökerek számára fontos oxigént, ez a növény lelankadásához vezet. Szintén így jelez a növény, ha túl kevés vízzel láttuk el. A víz folyamatosan párolog is, árnyékos alacsony hőmérsékletű helyen kevésbé, míg világos helyen, magasabb hőmérsékleten gyorsabban. A kis és kemény levelű növények kevesebb, míg a nagy, dús lombú növények több vizet párologtatnak el. Az előbbiekből következik, hogy árnyékos, magas páratartalmú, hűvös helyen és nyugalmi időszakban kevesebb vizet igényel a növény, míg ellenkező feltételek mellett, fokozott öntözés szükséges. A levegő és a levegő páratartalma Levegőre a növény egészségének megőrzéséhez, valamint a lélegzéshez van szükség. Ha túl szorosan helyezzük el a növényeket, akkor állott levegő keletkezik, amely kedvező a kártevők számára. A huzat szintén növényeink ellensége. Mérgező anyagokkal, és égéstermékekkel szennyezett levegő a bimbók, virágok és levelek lehullását eredményezheti. A növények számára kiemelten fontos a levegő páratartalma is. A növények pára igénye eredeti élőhelyüktől függ. A legtöbb szobanövény számára 50-80%-os páratartalom az ideális, a trópusi szobanövények ennél magasabb páratartalom (60-80%) mellett érzik jól magukat. A szobák páratartalma általában kielégítő a szobanövények számára, a fűtési szezonban azonban szárazabbá válik a levegő, mint az ideális lenne. Ez ellen, párologtatással, a növény permetezésével védekezhetünk. Az ültetőközeg és a tápanyag utánpótlás A szobanövények számára két okból is fontos a megfelelő ültetőközeg, egyrészt gyökerei ebbe kapaszkodnak, másrészt innen szerzi a fejlődéséhez szükséges tápanyagokat. A jó ültetőközegről általánosságban elmondható, hogy jó légáteresztő és nedvességtartó is egyben, a növény gyökerei számára ugyanis fontos, hogy enyhén nedves környezet vegye körül, úgy, hogy közben oxigénhez is jut. Ültetőközegeket keverhetünk saját magunk, vagy választhatjuk a növény számára ideális bolti keveréket is. Ha tőzegtartalmú ültetőközeget használunk, ügyeljünk arra, hogy soha ne hagyjuk kiszáradni, mivel ha egyszer kiszárad, utána nagyon nehezen veszi fel újra a vizet. 2

3 A tápanyag utánpótlás, azért fontos, mert a szobanövények virágföldjének tápanyagtartalma véges, tehát ahhoz, hogy a növény növekedni tudjon, pótolnunk kell, azt a tápanyagmennyiséget, amit nem tud felvenni a földből. A tápanyagok közül, a nitrogén, a foszfor, a kálium és a magnézium a legfontosabb. Kisebb mennyiségben szükség van egyes nyomelemekre is, ilyen a vas, a réz, a cink, a mangán, a bór és a molibdén. A jó minőségű trágya megfelelő arányban tartalmazza az alaptápanyagokat és nyomelemeket is, adagolásuk azonban nem azonos. A virágzást elősegítő trágyákban nagyobb mennyiségben kerül foszfor és kálium, míg a növekedést serkentőkben a nitrogén hangsúlyosabb. Trágyázó szereket, különböző formákban juttathatunk a földbe. Használhatunk tápanyag-rudacskákat, amelyeket a földbe kell dugni, valamint folyékony tápoldatokat, az öntözővízbe keverve. Az adagolás során mindig tartsuk be az adagolási útmutatót, inkább készítsünk hígabb keveréket, mint töményt. Az orchideák és a páfrányok az átlagosnál hígabb oldatot kívánnak. Növénygondozási hibák Az előzőekben megismertük a növények fejlődéséhez szükséges tényezőket, valamint a hozzájuk kapcsolódó gondozási ismereteket. Ha ezeket a feltételeket nem biztosítjuk a szobanövények számára, vagy nem megfelelően tesszük azt, a növény nem fejlődik megfelelően, különféle elváltozásokkal illetve betegségek vagy kártevők megjelenésével jelzi számunkra, hogy valamilyen gondozási hibát követtünk el. Írásunkban ezekről a gondozási hibákról, tüneteikről valamint megoldásukról lesz szó. Sárguló levelek Sárguló leveleket okozhat a nitrogén hiánya, ekkor megfelelő tápanyag utánpótlással orvosolhatjuk a problémát. Túlöntözésre szintén reagálhat a levelek elsárgulásával növényünk, ez ellen, az öntözések számának, vagy a víz mennyiségének csökkentésével tehetünk. A kevés fény, túlságos hideg vagy meleg, szintén okozhatják a levélzet sárga elszíneződését. Ebben az esetben célszerű más helyet választani a szobanövény számára. Bebarnult levélszélek Az alacsony páratartalom a levélszélek bebarnulását okozhatja, ezt a növény párásításával előzhetjük meg. Az alul és a túlöntözés szintén jelentkezhet a levélszélek barnulásának formájában, ekkor a sárguló leveleknél leírtak szerint járjunk el az öntözés tekintetében. A rossz szerkezetű, tápanyagban szegény föld, valamint a túlságosan bő tápanyagmennyiség szintén a probléma forrása lehet, ezek ellen a növény átültetésével védekezhetünk, valamint a növény igényeinek megfelelő tápanyag utánpótlással. Besodródott levelek Ha szobanövényünk levele besodródik, az jelezheti a szükségesnél alacsonyabb páratartalmat, melyet párásítással előzhetünk meg. A gyökérzet sérülése, szintén okozhatja a levelek sodródását. Az alulöntözés, a föld kiszáradása szintén eredményezheti ezeket a tüneteket. Megoldásként ültessük át a növényt, valamint öntözzük gyakrabban, vagy nagyobb mennyiségű öntözővízzel. Kifakult levelek vagy klorózis A klorózis azt jelenti, hogy a növény zöld festékanyaga hiányosan képződik. Ennek hatására a növény levele sárgul. A klorózis oka általában a vashiány, ritkábban más mikroelem hiánya, valamint okozhatja a túlságosan kemény öntözővíz is. Megoldásként használjunk vastartalmú tápoldatot, az öntözést pedig lágyabb vízzel végezzük. Barnuló levélcsúcsok Ha a levélcsúcsok elkezdenek barnulni az alacsony páratartalomra, vagy a föld kiszáradására, tehát a nem megfelelő öntözésre enged következtetni. Megoldásként, kezdjük el párásítani a növényt, valamint öntözzük gyakrabban, illetve nagyobb mennyiségű öntözővízzel. 3

4 Ezüstszínű levélfoltok Az ezüstszínű levélfoltok megjelenése két okra vezethető vissza. Kialakulhatnak ilyen foltok az erős napfény okozta levélégés hatására. Ezt úgy előzhetjük meg, ha a növényt áthelyezzük kevésbé napos helyre, valamint figyelünk arra, hogy a leveleken ne maradjanak vízcseppek. A tripsz kártétele szintén jelentkezhet ezüstszínű foltok formájában. A tripsz eltávolításához, mossuk le a növényt langyos vízzel. Ha ez sem használ, bevethetünk eszközként rovarölő szert. Világosabb levélfoltok A levél világos foltokban történő elszíneződése több kiváltó okra is visszavezethető. Az egyik ilyen a túl meleg vagy hideg öntözővíz használata. Öntözzünk a növény igényeinek megfelelő hőfokú vízzel! A vízcsepp okozta napégés szintén okozhat foltokat, ezért ügyeljünk arra, hogy ne maradjanak vízcseppek a levélen. Ha a hőmérséklet változik, szintén keletkezhetnek foltok a levélen. Keressünk olyan helyet szobanövényünk számára, ahol megfelelő és állandó a hőmérséklet. Parásodás Két kiváltó oka van, az egyik a kevés fény melletti túlöntözés. Általánosságban elmondható, hogy a növények alacsonyabb hőmérsékletnél, és kevesebb fény mellett, kisebb vízmennyiséget igényelnek, mint melegben és világos helyen. Helyezzük át a növényt világosabb helyre. A hőmérséklet hirtelen változása szintén okozhatja a problémát, melyet a növény áthelyezésével orvosolhatunk. 4

5 Kártevők A nem megfelelő gondozás következtében fellépő növénykárosodásokról, valamint megoldásukról az előzőekben részletesen is írtunk, az alábbiakban, a gondozási hibák, valamint egyéb okok miatt megjelenő kártevőkről, és az ellenük való védekezésről lesz szó. Levéltetű A levéltetű jelenlétére a deformált valamint ragacsos levelek utalnak. A levéltetvek megjelenésének, különösen kedvez az alacsony páratartalom valamint a huzat. Megelőzésként párásítsunk, és keressünk olyan helyet a növény számára, ahol nincs huzat. Ha mégis felbukkannak a tetvek, eltávolításukat először kezdjük a növény szappanos vízzel való lemosásával, és csalánkivonat használatával. Ha ez nem használna, akkor vessünk be rovarölő szert. Viaszos pajzstetű/pajzstetű A viaszos pajzstetvek megjelenésének szintén kedvez az alacsony páratartalom, kerüljük el párásítással! Megjelenésüket torzult növényi részek, valamint a levélen felbukkanó vattaszerű pamacsok jelzik. Eltávolításuk hasonlóan történik, mint a levéltetveké. Ezen felül, eredményes lehet a levélfényesítő spray használata, valamint a növény, világosabb, hűvösebb helyre történő áthelyezése is. A hagyományos pajzstetű a leveleken lévő félgömbszerű kártevőről ismerhető fel. Megjelenésének oka, valamint eltávolításának módja a viaszos pajzstetűével azonos. Tripsz A tripsz megjelenésének jelei a levél fonákon megjelenő barna foltok, valamint a levélszívogatás nyomai. Eltávolítható a növény langyos vizes lemosásával, valamint rovarölő szerek használatával. Takácsatka Ha a levélen pókháló szerű szövedéket fedezünk fel, valamint kártevő szívogatásának nyomait, akkor a takácsatkával van dolgunk. Megjelenés kedvez a túlságosan meleg és száraz levegő. A takácsatkával fertőzött növény, kezelhető párásítással, langyos vízzel való lemosással, valamint atkák elleni szerekkel. Fonálféreg A fonálféreg fertőzés útján károsíthatja szobanövényünket. Jelenlétét a levél erei által határolt üvegszerű, majd bebarnult foltok jelzik. Kezelésként, tartsuk szárazon a leveleket. Üvegházi molytetű Az üvegházi molytetű, apró fehér rovar, mely a levelek fonákján ver tanyát. A fonálféreghez hasonlóan, fertőzés útján kerül növényünkre. Sikeresen eltávolítható a növény langyos vizes lemosásával, súlyosabb esetben rovarölő szer használatával. Szamócaatka A szamóca atka megjelenését, bepöndörödött, zsugorodott levelek, valamint leálló növekedés jelzi. Növényünket fertőzés útján támadja meg, melynek esélye 85%-os páratartalom mellett, még nagyobb. Kezelésként távolítsuk el a károsodott részeket, és csökkentsük a hőmérsékletet. 5

6 Gombás betegségek A gombás betegségekről általánosan elmondható, hogy leggyakrabban spóráikkal, behurcolással, illetve fertőzéssel támadják meg növényeinket. Kivételt a korompenész képez, melyet különféle kártevők, például a levél és pajzstetvek, valamint az üvegházi molytetvek terjesztenek. A gombás betegségek kezelése során, első lépésként a fertőzött növényi részeket kell eltávolítani, ezt követik az adott gombabetegség megszűnését elősegítő, egyéb módszerek. Lisztharmat A lisztharmat a levelek színén és fonákján jelenik meg fehéres, vagy piszkos barna púderszerű bevonat formájában. Megjelenésének oka a levélre kerülő gombaspóra. Lisztharmattal fertőzött szobanövényünket, vegyszermentesen, a fertőzött levelek eltávolításával és megsemmisítésével kezelhetjük, valamint próbálkozhatunk zsurlófőzet alkalmazásával is. Egyéb megoldást a gombaölő szerek jelentenek. Peronoszpóra A peronoszpóra megjelenése, a lisztharmathoz hasonlóan, szintén a levélre kerülő spórákhoz köthető. Tünetei is a lisztharmathoz hasonlók, azzal a különbséggel, hogy a fehér vagy piszkos barna színű púderes bevonat, csak a levél fonákon jelenik meg. A peronoszpórával fertőzött növény kezelése, a lisztharmatnál ismertetett módon történjen. Szürkepenész A szürkepenész megjelenése a nem megfelelő gondozás, illetve a növény számára kedvezőtlen környezet következménye. A növényre szóródott vízpermet, a túlságos nedves és hűvös levegő, valamint a magas páratartalom egyaránt vezethet a szürkepenész megjelenéséhez. Tünete a virágokon, szárakon és leveleken megjelenő barnásszürke bevonat. A növény kezelése során, először távolítsuk el a fertőzött részeket, ezt követően pedig változtassunk a növény körülményein, helyezzük alacsonyabb páratartalmú, világosabb és szellősebb helyre. Levélfoltosság A levélfoltosságot okozó gombák fertőzés útján támadhatják meg szobanövényeinket. Fertőzését barna vagy sárga elszórt levélfoltok, valamint ezek egy részét körbevevő spóratelepek jelzik. A korábban ismertetett gombás betegségekhez hasonlóan, itt is első lépésként a fertőzött növényi részeket kell eltávolítani, és megsemmisíteni, ezt követően gombaölő szert használhatunk. Rozsdagomba A rozsdagombák behurcolás útján fertőzheti meg növényeinket. Ha a levelek felszínén világos foltok, fonákján pedig rozsdaszínű koncentrikus spóratelepek jelennek meg, akkor rozsdagombával van dolgunk. A rozsdagombával fertőzött növények kezelése, az előbbi gombás fertőzéseknél ismertetett módon történjen. Korompenész A korompenész megjelenése a leveleken megjelenő feketés színű, szennyes bevonat formájában történik. A korompenészt, kártevők terjesztik, ilyenek az üvegházi molytetvek, valamint a levél és pajzstervek. Kezelése összetettebb a korábban írtaknál. Az erősen fertőzött részeket távolítsuk el, az enyhén károsodott növényi részeket, mossuk le langyos vízzel és távolítsuk el a fertőzést terjesztő kártevőket. 6

7 Baktériumok és vírusok A vírusok és baktériumok kártétele, talán mindközül a legrosszabb, ugyanis esetükben, csak a megelőzés segíthet. Kezelésük általában kimerül a fertőzött növény elkülönítésében és megsemmisítésében. Az alábbi baktérium és vírusfertőzések a leggyakoribbak: 1. A baktériumos nedves rothadás buzogányvirágnál, ciklámennél és a kálánál fordul elő. Tünete a rothadás először a szártőnél, később pedig az egész növényen jelenik meg. 2. Az olajfoltosság a borostyán és a begónia, jellemző betegsége. A levelek szárán és felszínén megjelenő üveges olajfoltok utalnak megjelenésére. 3. A mozaikvírus világos és sötétzöld foltok formájában jelentkezik. Jellemzően amarillisznél, gloxíniánál, hortenziáknál, orchideáknál, valamint a flamingóvirágnál fordul elő. 4. A levelek természetellenes fodrossága, összeráncosodása a levélfodrosság jelenlétét jelzi. Elsősorban a muskátlit és a fuksziát támadja meg. 7