Hogy hozhatunk létre optimális munkahelyi légkört és környezetet?

Átírás

1 Hogy hozhatunk létre optimális munkahelyi légkört és környezetet? Gyakorta hallhatjuk, hogy a munkahely a második otthonunk. Ez nálunk Magyarországon többszörösen igaz, hiszen a munkánk nemcsak saját közérzetünket, de másokban a rólunk kialakított képet is befolyásolja szakmánk és az, hogy beszélünk róla. Egy cég megítélésének pedig elsőszámú alakítói a munkatársak, akik szájhagyomány útján vagy egyes kirívó esetekben akár médianyilvánosság előtt is pozitív vagy negatív képet képesek kialakítani. Ha az egyének szintjén nézzük a helyzetet, munkakedvünket, hatékonyságunkat és eredményességünket is egyaránt meghatározza a munkahelyi környezetünk. Mindkét tényező jelentős szerepet tölt be a munka világában, mert nemcsak a belső, hanem a külső környezetünk is általában a teljesítményeinken keresztül értékel minket, legyen az akár ügyfél, vezető vagy munkatárs. A versenyszférában a munkahelyi légkör megemlítése kapcsán az első dolgok egyike, amivel azonnal párhuzamot vonunk az a munkahelyi teljesítmény. Az eredményeink és az, hogy ezt vezetőink hogy ismerik vagy éppen hogy nem ismerik el. Mert mit is nevezhetünk optimális munkahelyi légkörnek? Mindenképp egy olyan környezet, amely az egyéni és csoportos munka értékeinek ideális és reális összehangolt kapcsolata, egy általában tudatosan felépített munkahelyi atmoszférában. Segíti a harmonikus munkatársi kapcsolat kialakulását, a dolgozói elégedettség és a teljesítmény növekedését is. Az optimális munkahelyi légkörre törekvő szervezetek szem előtt tartják a munkatársak motivációját, a munkamorál javulását, a munka eredményességének növekedését, a fluktuáció csökkenését, minimalizálását. Mit tehetünk annak érdekében, hogy a munkatársak elégedetten és lelkesen kezdjék munkanapjukat? Vannak praktikus ötletek, amelyet érdemes kipróbálni és hosszú távon is meghozhatják a kívánt eredményeket. Távolabbról indulva meghatározott szerepet kap az irodai helyiségek térelosztása. Amennyiben kereszt-funkcionális munkatevékenységet végzünk, fontos lehet a szervezeti egységekkel való együttműködés könnyebb fenntartásának megteremtése, amely alatt a megközelíthetőséget lehet érteni. Megnehezítheti a helyzetet, ha szoros kooperációt szükséges folytatnunk munkánk során, de egymástól elkülönített helységekben tesszük azt. Egyéni vagy csapatmunkának megfelelően erre alkalmas irodai környezettel kell rendelkeznünk. Fontos az alkalmazott színek összhatása, amely barátságosabbá, kreatívabbá teheti a környezetet, megszokottól eltérő színek növelhetik az aktivitást, cselekvésre ösztönözhetik a munkatársakat. Hétköznapjaink nagy részét a munkakörnyezetünkben töltjük el, ezért elengedhetetlen megemlítenünk a fényviszonyokat. Pozitívan befolyásolhatja munkakedvünket egy világos irodai helység, míg ellentétes hatást válthat egy sötét, ablaktalan, irodai eszközökkel és bútorokkal túlzsúfolt környezet. Csoportmunkánál, több fős irodai helységnél lényeges szóvá tennünk a munkatársak zajterhelési szintjét, amit okozhat egy forgalmas belvárosi utca zaja, a csörgő telefonok, vagy a párhuzamosan folytatott telefonbeszélgetések. Ezek a tényezők csökkenthetik a munkatársak koncentráló képességét, amely hatással van a munkateljesítményre és közérzetükre egyaránt. Azok a szervezetek tűnnek fel pozitív fényben a munkavállalók szemében, ahol adnak a dolgozói elégedettség magasabb szintre emelésére. Olyan munkahelyi egészségmegőrzést jelentő, szellemi és fizikai kikapcsolódást teremtő módszerek és eszközök támogatásával segítenek, amely javítja a munkamorált és ezáltal a munkahelyi teljesítményt is. Lehetnek akár olyan fizikai tárgyak, mint az ergonomikus bútorok, az egész napos ülő munkát megkönnyítő térdeplőszék, masszázs szék, ülő vagy álló munkához állítható magasságú asztalok vagy akár egyéb kikapcsolódást nyújtó lehetőségek, mint a rövid egyéni vagy társas játékok, amelyek támogatják a munkahelyi stresszel járó helyzetek levezetését vagy jól

2 alkalmazhatóak a kellemetlen helyzetek feldolgozására. A munkáltatók által most már egyre nagyobb előszeretettel és gyakrabban alkalmazott módszerként említhető a pihenő vagy játékszoba, teasarok, konditerem, munkaidő előtti vagy utáni pihentető-levezető testi gyakorlatok (például jóga) végzésére alkalmas hely és oktató biztosítása vagy heti egyszeri közös reggeli, ami alkalmat teremt a kötetlen beszélgetésre. A munkahelyi légkört negatívan befolyásolják a munkatárs konfliktusok, a munkahelyi stressz, a megfeszített munkaterhelés, teljesítménykényszer, a túlórázás, a megfelelni akarás, a kiszámíthatatlan karrierút, az állás aluljavadalmazása, a cég gazdasági instabilitása, amely felboríthatja a munkavállalók testi-lelki egyensúlyának megőrzését, munkahelyi feszültségeket és teljesítmény csökkenést esetleg fizikai betegségeket is eredményez. A megfelelő, akár élvezhető munkahelyi környezet egyre jelentősebb szerepet fog kapni a felgyorsult gazdaságorientált világunkban, egyben hozzájárulva a szervezeti kultúra magasabb szintre emeléséhez. A harmónia, a jó hangulatú munkakörnyezet mind elősegítik a közös szervezeti célok elérését. A feszültségekkel teli helyzetek sajnos nem iktathatóak ki a munkából, de nagyban segíti az ilyen szituációk kezelését, megelőzését, ha optimális munkakörnyezetet biztosítanak a munkavállalók részére, ahol támogatják a stressz feldolgozását és a kikapcsolódást jelentő lehetőségeket. Munkahelyi környezet Az ergonómia és a munkaszervezés gyakorlatának talán legtöbbet emlegetett lehetősége a munkahely kialakítás. Ezek kedvező kialakítása nagy mértekben teszi könnyebbé az ember tevékenységét, de a munkahely összképe, helyes kialakítása sem elhanyagolható. Szükséges annak hangsúlyozása is, hogy a munkahely feleljen meg az ott dolgozók antropometriai méreteinek. A kedvezőtlen munkakörülményi tényezők elsősorban az idegrendszer normális működését akadályozzák, vagy olyan terhelést jelenthetnek, amely maradandó elváltozást okozhat. Például a zaj pszichikus hatása már 30 decibel felett jelentkezik, elsősorban nyugtalanság, ingerlékenység, vérnyomás emelkedés, fejfájás léphet fel. 65 db felett maradandó szervi elváltozás, hallás-károsodás (léphet fel) 120 db felett a perifériális idegrendszer károsodhat. Vagy például a világítás nem megfelelő szintje nyugtalanságot, ingerlékenységet, káprázást, látási elégtelenséget okozhat. Mindezek együttesen teljesítménycsökkenést eredményeznek. Világszerte nagy gondot okoz a munkakörnyezetben előforduló fizikai hatások ártalmas mértékének megállapítása, illetve a biológiai-fiziológiai hatások osztályozásának kérdése, ezért az Egészségügyi Világszervezet és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal ajánlása szerint 4 kategória állítható fel: 1. Olyan hatás - amely a jelenleg ismert diagnosztikai lehetőség mellett nem idéz elő változást, az eltérések a megadott fiziológiai normák határai között vannak. 2. Olyan hatás, amely megfordítható, illetve visszaállítható hatásokat idéz elő az egészségi állapotban, de betegség tünet nélkül. 3. Olyan hatás, amely betegségjellegű, de megváltoztatható egészségi állapotot idézhet elő. 4. Olyan hatás, amely vissza nem fordítható egészségi változást, vagy halált okoz. Az első és második kategóriába tartozó határértékek meglehetősen széles skálában mozognak, de nem egységesek a különböző országokban. A harmadik és negyedik kategóriára vonatkozóan nemzetközi szabályozók vannak érvényben, sőt ezen a téren egységes a nemzetközi szabályozás is. A zaj és vibráció

3 A zaj olyan hallható hang, vagy hangkeverék, amely kellemetlenül hat, vagy figyelmünket zavarja. Nem minden zaj feltétlenül zörej, esetenként zajnak minősülhet a zenei hang is, ha az a figyelmet zavarja. A zaj csökkentése érdekében az alábbiakat kell betartani: - csökkentsük magát a zajforrást - készítsünk válaszfalakat a zajforrás és a dolgozó között - alkalmazzunk személyi védőeszközöket, - halláskárosodás meggátlására szervezzünk szigorú orvosi felügyeletet és ellenőrzést. Ne gondoljuk, hogy a dolgozók "hozzászoknak a zajos feltételekhez" és hogy ezen a téren nincs semmi tennivalónk. A klíma A környezet fizikai tényezői között a klíma a legösszetettebb. A legtöbb munkahelyen igen sok,,diszkomfortos" klímával találkozunk, mivel sok esetben meleg munkahelyek és intenzív légcserét igénylő munkahelyek is kerülhetnek egymás mellé. Számos kutatási eredmény megállapítása, hogy a magas hőmérséklet, az intenzív páratartalom, vagy a légtérben mérhető erős légmozgás fizikai hatásfok gyengüléséhez a balesetek szaporodásához vezetnek. Az üzemi helységek, levegőjének szennyezettsége, bizonyos szinten túl, egészségi ártalom (toxikus megbetegedés) okozója lehet. Testünk hőleadásának mértékét a klímatényezők szabják meg. Ezek a következők: - a hőmérséklet és hősugárzás - a páratartalom - a légmozgás - a gáz illetve porkoncentráció A szellőztetés megvalósításánál minden esetben biztosítani kell, hogy a dolgozók tartózkodási környezetében ne alakuljon ki egészségre káros légmozgás (huzat). Ha a szellőztetett tér klímatényezőivel szemben szigorúbb követelmények vannak, úgy klímaberendezés alkalmazása válik szükségessé. A klimatizálás célja a külső időjárástól, valamint a klimatizálandó helyiségben felszabaduló hő- és nedvességmennyiségtől függetlenül, előre meghatározott légállapot (hőmérséklet, nedvességtartalom) biztosítása. Annak érdekében, hogy ezeket a követelményeket a klímaberendezés kielégíthesse, a levegő melegítéséről, hűtéséről, nedvesítéséről és keveréséről kell gondoskodni. A színdinamika Tudjuk, hogy a színeknek a fizikai hatás mellett pszichofiziológiai hatása is van. Többek között beszélhetünk hideg és meleg, nyugtató és izgató, közelítő és távolító színekről. Megkülönböztetünk ezen kívül előtér és háttér színeket. A színek felhasználásának két területe: - normalizált színhasználat: amikor a színt tájékozódási, vagy ismertető, felhívó jelleggel alkalmazzák, - a színdinamika kialakításában a munkatermek, berendezések festése a döntő: Ez utóbbi esetben a pszichológiai hatásban kap meghatározó szerepet. A színdinamika a színeket az emberre gyakorolt hatás szerint csoportosítja. Ennek megfelelően vannak - hideg és meleg színek; - izgató és nyugtató színek; - könnyű és nehéz színek; - közelítő és távolító színek.

4 Meleg munkahelyek színezésére hideg színeket válasszunk. Ezek a jégkék, kék, kékeszöld, kékes-szürke. Tapasztalat szerint hideg színek alkalmazásával néhány fokkal alacsonyabbnak érezzük a hőmérsékletet a ténylegesnél. Hideg munkakörnyezet ellensúlyozására a meleg színek és árnyalataik alkalmasak. Ezek a narancssárga, narancs és piros. Jól alkalmazhatók a meleg színek nehezen fűthető, hideg, huzatos munkahelyek színezésére is. Ahol a természetes fény kevés, jó hatásúak a sárga színek és árnyalataik. Egyhangú, monoton munkák végzésénél az izgató, serkentő hatást kiváltó színeket kell alkalmazni. Ezek a piros, narancssárga és sárga különbőz6 árnyalatai. A serkentő színek alkalmazásával óvatosan kell bánni, mert túlzott alkalmazásuk nyugtalanító hatású. Az idegesítő, zajos munkahelyek színezésére a nyugtató hatású, hideg színeket alkalmazzuk. Ezek a zöld, zöldeskék, kékeszöld és ezek árnyalatai. Ha a munkatér szűk és alacsony, megfelelő színek alkalmazásával optikailag módosíthatjuk a helyiség térhatását. A sötét, meleg színekkel festett falfelületek közelebb levőnek, a világos színekkel festettek pedig távolabb levőnek tűnnek. Ha az alacsony mennyezetet égszínkékre festjük, szabadlevegő hatást érünk el és a mennyezet magasabbnak tűnik. A munkatér zsúfolt, zavaró, nyomasztó hatást keltő födémszerkezetét vagy vezetékek tömegét a környezetbe illő álcázó hatású festéssel eltüntethetjük. E célra bármilyen, az összhatáshoz illő szín alkalmazható. A normalizált színhasználatban a színeknek három főbb funkcióját különíthetjük el: - rendteremtő funkció, az a szerepe, hogy a piszkosságot, rendetlenséget feltűnővé teszi, így gátolja annak elkövetését, - a tájékozódást segítő funkcióban azt a szerepet kapja, hogy a kezelő irányító információszerző képességét növelje, - a biztonságot szolgáló színhasználat, minden olyan helyen szükséges, ahol valamilyen balesetveszélyre kell felhívni a figyelmet (kiálló géprész, más tárgyak stb.). Ide tartoznak a biztonsági jelzőtáblák is. Színek segítségével általában a fáradtság, de különösen a szem fáradtságának csökkenését, és a jobb munkahangulatot is elérhetjük. Összegezve megállapíthatjuk, hogy a környezet színessé tételével is jobb viszonyokat alakíthatunk ki. Világítás A jó látás a biztonságos munkavégzés egyik fontos feltétele. Ezért a munkahelyek világításánál és színezésénél (festésénél) az emberi szem támasztotta követelményeket is ki kell elégíteni. Ellenkező esetben a szem kifárad, amivel együtt jár a munkateljesítmény csökkenése és a balesetveszély nagymérvű fokozódása. A munkahelyek világítása biztosítható természetes és mesterséges úton. Természetes világításon a helyiségekbe bevezetett, az égboltról sugárzott természetes szórt fényt értjük. A természetes világítás ablakokon át (oldalról), felülvilágítókon át (felülről) vagy a kettő kombinációjával biztosítható. Oldalvilágítás esetén az elérhető megvilágítási erősség függ az ablakfelület nagyságától, az ablakok magasságától és elosztásának egyenletességétől Mesterséges világításon a helyiségekben mesterséges (általában elektromos árammal üzemeltetett) fényforrások (izzólámpák, fénycsövek) által előállított és megfelelően irányított fényt értjük. A mesterséges világítás lehet általános, vagy összetett (helyi és általános)

5 világítás. Helyi világítást egymagában nem szabad alkalmazni, mindig ki kell egészíteni olyan általános világítással, ami a biztonságos közlekedést, a munkahely általános áttekintését, a dolgozók szemének kímélését lehetővé teszi. A munkahely világítása akkor jó, ha: - a megvilágítás megfelelő erősségű - káprázatmentes - megfelelő árnyék- és színhatású - térben és időben egyenletes - egészségre nem ártalmas - gazdaságos és üzembiztos - esztétikus és könnyen karbantartható. Világítás céljára csak olyan fényforrásokat használhatunk fel, amelyek az egészségre nem károsak, működésük közben nem csökkentik a levegő oxigéntartalmát, nem fejlesztenek mérgező anyagokat és nem bocsátanak ki káros ultraibolya-, vagy infravörös sugarakat.