Munkavédelmi szabályzat

Átírás

1 Munkavédelmi szabályzat 2015.

2 S z a b á l y z a t Oldal: 2/49. Beosztás Név Készítette Ellenőrizte Jóváhagyta munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltató Fire Electric New Molnár Csaba kancellár mb. műszaki igazgató Szentgyörgyvölgyi László Zoltán Menthy Zsolt Árpád Szenátus nevében: a rektor Helgertné Dr. Szabó Ilona Eszter Aláírás Kelt február február február 26. Tartalomjegyzék Szabályzat célja... 4 Szabályzat hatálya... 4 Kapcsolódó dokumentumok... 4 Fogalmak... 5 A vezetők és munkavállalók munkavédelmi feladatai... 7 A kancellár munkavédelmi feladatai... 7 A szervezeti egység vezetők általános munkavédelmi feladatai... 7 A műszaki igazgató munkavédelmi feladatai... 8 A munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltató munkavédelmi feladatai... 9 A munkaügyi ügyintéző munkavédelmi feladatai A társadalombiztosítási ügyintéző munkavédelmi feladatai Az üzemeltetési koordinátor munkavédelmi feladatai Az üzemeltetési koordinátor munkavédelmi feladatai Beszerzők munkavédelmi feladatai Veszélyes anyagok kezeléséért felelős vezető munkavédelmi feladatai A főiskola jogi képviselőjének munkavédelmi feladatai A munkavállalókra vonatkozó általános munkavédelmi előírások A főiskolára érkező látogatókra vonatkozó szabályok Kockázat értékelés Munkaköri, szakmai alkalmassági orvosi vizsgálatok rendje Általános előírások Előzetes munkaköri, szakmai alkalmassági orvosi vizsgálat Időszakos munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálat Soron kívüli munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálat Alkalmassági vizsgálat járványügyi szempontból Munkaköri orvosi záróvizsgálat Munkaköri, szakmai alkalmassági orvosi vizsgálatok egyéb előírásai Képernyő előtti munkavégzésre vonatkozó rendelkezések... 19

3 S z a b á l y z a t Oldal: 3/49. Nők, fiatalkorúak, idősödő, fogyatékkal élő, állapotos munkavállalók (sérülékeny csoportok) foglalkoztatása Más szervezet dolgozóira vonatkozó szabályok Gépek, berendezések Anyagmozgatás Anyagtárolás A biztonságos munkavégzés személyi, szervezési feltételei Egyedüli munkavégzés tilalma Az elsősegélynyújtás szabályai, elsősegélynyújtók kijelölése, képzése Egyéb munkaszervezési előírások Egyéni védőeszközök használata, védőitalok, tisztálkodási szerek juttatásának rendje Egyéni védőeszközök használata Védőitalok juttatási rendje Tisztálkodási szerek, védőkrémek ellátási rendje Munkavédelmi oktatás A munkavédelmi oktatás célja A munkavállalók előzetes munkavédelmi oktatása A munkavállalók időszakos munkavédelmi oktatása A munkavédelmi oktatás további előírásai Munkavédelmi vizsgáztatás Munkavédelmi eljárások Munkavédelmi üzembe helyezési eljárás Üzemeltetési dokumentumok Időszakos felülvizsgálatok Munkahelyi ittasság-vizsgálat Munkavédelmi ellenőrzés Munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések Munkabalesetek bejelentése Munkabalesetek kivizsgálása Külső munkáltató munkavégzésével kapcsolatos balesetek Foglalkozási megbetegedés Kárigény jelentkezése, kártérítésre való jogosultság Rendkívüli események jelentése Munkavédelmi érdekképviselet Vegyes rendelkezések Kapcsolódó feljegyzések Mellékletek... 35

4 S z a b á l y z a t Oldal: 4/49. Kiadás Fejezet száma Változás tárgya /2014/2015. SZN határozat Kiadás Munkavédelmi szabályzat (2013) 00. kiadásának hatályon kívül helyezése Kiadás dátuma Szabályzat célja 1. (1) A Károly Róbert Főiskola (a továbbiakban: főiskola) Szenátusa a munkavédelemről szóló évi XCIII. tv., valamint az ezt módosító évi XI. tv., évi CXXIX. tv., évi CLXI. tv. alapján a főiskola Munkavédelmi szabályzatát (a továbbiakban: MvSz) az alábbiak szerint határozza meg. (1) A szabályzat: Szabályzat hatálya 2. területi hatálya kiterjed a főiskola tulajdonában lévő, a főiskola által üzemeltetett, bérelt létesítményekre, területekre; személyi hatálya kiterjed a főiskolával közalkalmazotti és hallgatói jogviszonyban állókra, valamint minden egyéb, a főiskolával szerződéses jogviszonyban lévő személyre. Az MvSz előírásait értelemszerűen alkalmazni kell minden személyre, aki a főiskola területén tartózkodik (pl. külső vállalkozások munkavállalói, vendégek stb.). Kapcsolódó dokumentumok 3. a munkavédelemről szóló, többször módosított évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.); a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló, módosított 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (továbbiakban: NM rendelet); a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló többször módosított 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EÜM együttes rendelet; a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló többször módosított 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet; a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló többször módosított 65/1999. (XII.22.) EüM rendelet; a Hallgatói Követelményrendszer Hallgatói balesetvédelmi szabályzat fejezete.

5 (1) Jelen Szabályzat alkalmazásában: S z a b á l y z a t Oldal: 5/49. Fogalmak 4. a) Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. b) Létesítés: az a folyamat, melynek eredményeként új üzem, munkahely jön létre, vagy meglévő felújítása, bővítése, átalakítása, illetve gép telepítése történik, függetlenül attól, hogy létrejötte után termelő vagy nem termelő célra használják. c) Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. d) Munkaeszköz: minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve az egyéni védőeszköz). e) Munkahely: minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a földalatti létesítményt, a járművet is), ahol a munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben közalkalmazottat tartózkodnak. f) Megelőzés: a munkáltató által megtett vagy tervezett intézkedések a munkáltatói tevékenység bármely fázisában, amelyeknek célja a munkával összefüggő kockázatok megelőzése vagy csökkentése. g) Közalkalmazott: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy. h) Munkavédelmi üzembe helyezés: az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli.. i) Munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy. j) Munkáltató: a közalkalmazottat szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót a munkavédelmi törvény 9. (2) bekezdésében meghatározott rendelkezései tekintetében. A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezője. k) Szervezett munkavégzés: közalkalmazotti jog-viszonyban, hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során végzett munka. l) Újraindítás: az olyan munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezett munkaeszköz, technológia újbóli üzembe helyezése, amelyet műszaki okból egybe-

6 S z a b á l y z a t Oldal: 6/49. függően 30 napot meghaladóan nem használtak, vagy amelyen teljes szétszereléssel együtt járó javítási munkafolyamatot végeztek. m) Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a közalkalmazottak egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve. n) Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a robbanó, oxidáló, gyúlékony, sugárzó, mérgező, maró, ingerlő, szenzibilizáló, fertőző, rákkeltő, mutagén, teratogén, utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is), egyéb egészségkárosító anyag. o) veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. Veszélyforrás lehet különösen: a fizikai veszélyforrás, ezen belül a munkaeszközök, járművek, szállító-, anyagmozgató eszközök, ezek részei, illetve mozgásuk, termékek és anyagok mozgása, csúszós felületek, éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok, tárgyak hőmérséklete, a munkahelynek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezése, szintkülönbség, súlytalanság, a levegő nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma, ionizációja és áramlása, zaj, rezgés, infra- és ultrahang, világítás, elektromágneses sugárzás vagy tér, részecskesugárzás, elektromos áramköri vagy sztatikus feszültség, aeroszolok és porok a levegőben, a veszélyes anyag (lásd: előző pont), a bilológiai veszélyforrás, ezen belül a mikroorganizmus és anyagcsereterméke, makroorganizmus (növény, állat), fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel.

7 S z a b á l y z a t Oldal: 7/49. A vezetők és munkavállalók munkavédelmi feladatai A kancellár munkavédelmi feladatai 5. (1) Biztosítja a munkavédelem fejlesztését, a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. (2) Fegyelmi felelősségre vonást alkalmaz a munkavédelmi előírások megszegőivel szemben. (3) Gondoskodik, hogy a hatósági ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetésre kerüljenek. (4) Gondoskodik a foglalkozás-egészségügyi szolgálat működési feltételeinek biztosításáról és rendszeres felügyeletéről. (5) Gondoskodik, hogy a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok felmérése, értékelése megtörténjen. (6) A munkavédelmi tevékenység szervezési, szakmai felügyeletét, szerződés alapján külső munkavédelmi (munkabiztonsági) szaktevékenységet végző szolgáltató látja el. (7) Előterjesztés alapján kinevezi a főiskola veszélyes anyag felelősét (méregfelelőst) és veszélyes hulladékok felelősét. A szervezeti egység vezetők általános munkavédelmi feladatai 6. (1) Gondoskodik az irányítása alatt álló szervezeti egységekben az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításáról, a megfelelő intézkedések megtételéről. (2) Gondoskodik arról, hogy a belépő munkavállaló a munkahelyén a munkaköréhez szükséges gyakorlati munkavédelmi oktatásban részesüljön. (3) A munkavédelmi szabályokat megszegő munkavállalókat felelősségre vonja. (4) A hatóságok munkavédelmi ellenőrzésein személyesen vagy megbízottja útján részt vesz. (5) A munka biztonságos elvégzése érdekében biztosítja a szükséges technológiai, magyar nyelvű gépkezelési és karbantartási utasítások hozzáférhetőségét. (6) Lehetővé teszi a szervezeti egység munkavállalóinak munkaköri, szakmai, ill. személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálaton való megjelenését. (7) Az irányítása alá tartozó munkaterületen az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés követelményeit hatáskörének megfelelően be kell tartatnia. (8) A tudomására jutott rendellenesség megszüntetéséről intézkednie kell, közvetlen baleseti veszély esetén a munkavégzést, illetve a munkaeszköz(ök) üzemeltetését haladéktalanul le kell állítania.

8 S z a b á l y z a t Oldal: 8/49. (9) Rendszeresen meg kell győződnie, hogy a munkaterületén a munkakörülmények megfelelnek a biztonságos és egészséges munkavégzés követelményeinek. (10) Munkabaleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén jelen szabályzat ban meghatározott módon kell eljárnia. (11) Biztosítja az irányítása alá tartozó munkavállalók számára a biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos gyakorlati munkavédelmi ismeretek elsajátítását. (12) Lehetővé teszi, hogy az irányítása alá tartozó munkavállalók az előírt oktatásokon, továbbképzéseken részt vegyenek, ellenőrzi az oktatás sikeres teljesítését igazoló bizonyítvány meglétét. (13) Gondoskodik arról, hogy a munkaeszközök, berendezések a munkabiztonsági előírásoknak megfelelően üzemeljenek és az időszakos felülvizsgálatok dokumentáltan megtörténjenek. (14) Ellenőrzi az előírt, illetve a tevékenységhez szükséges egyéni védőeszközöket meglétét és azok rendeltetésszerű használatát. (15) Intézkedik a munkavédelmi ellenőrzések során megállapított hiányosságok megszüntetéséről. (16) A munkavédelmi előírások vétkes megszegőjével szemben fegyelmi felelőségre vonást kezdeményez, illetve alkalmaz. (17) A munkaköri leírásban meghatározza a munkavállaló speciális munkavédelmi feladatait. A műszaki igazgató munkavédelmi feladatai 7. (1) A kancellártól átruházott hatáskörben vezeti és irányítja a főiskola munkavédelmi tevékenységét. (2) Biztosítja a főiskolai hallgatók részére a Hallgatói balesetvédelmi szabályzatban meghatározott munkavédelmi oktatások megtartását. (3) Irányítja és ellenőrzi a hatáskörébe tartozó egységek vezetőinek munkavédelemmel öszszefüggő feladatait. (4) Biztosítja és ellenőrzi a főiskola munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi célokat szolgáló költségkeretének felhasználását. (5) Biztosítja a munkavédelmi oktatási és propagandaanyagok, -eszközök, valamint a szükséges tanfolyamok és vizsgadíjak költségeit. (6) Biztosítja a munkabalesetekkel és a foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos kártérítési, járadék- és rehabilitációs igények pénzügyi fedezetét. (7) Biztosítja az MvSZ-ben meghatározott védőruha és védőfelszerelések, valamint a védőital és a tisztálkodási szerek költségfedezetét. (8) Gondoskodik a munkavédelmi előírások betartásáról külső gazdálkodó szervezetekkel kötött szerződések esetében.

9 S z a b á l y z a t Oldal: 9/49. (9) Rendszeresen felülvizsgáltatja a munkavédelmi intézkedések, eljárások jogi szakszerűségét. (10) A munkavédelmi szabályok megsértése esetén a felelősség megállapítása céljából vizsgálatot kezdeményez. (11) Elbírálja és dönt a főiskola jogi képviselőjének javaslata alapján a munkabalesetekből és a foglalkozási megbetegedésekből származó munkavállalói kárigények ügyében. A munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltató munkavédelmi feladatai 8. (1) A főiskola munkavédelmi (munkabiztonsági) feladatait szerződés alapján ellátó külső szolgáltató (továbbiakban: munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltató) végzi. A munkavédelmi (munkabiztonsági) feladatok elvégzéséhez szükséges személyi feltételeket a szolgáltató biztosítja. (2) Évenként, szeptember 1-jéig munkatervben rögzíti és a műszaki igazgató jóváhagyása után a Igazgatási, Jogi és Szervezési Igazgatóság útján az intraweben nyilvánosságra hozza a főiskola éves munkavédelmi ellenőrzésének rendjét. (3) Évenként, augusztus 31-ig írásos jelentést készít a főiskola munkavédelmi helyzetéről, melyet megküld a műszaki igazgatónak. (4) Elkészíti a munkaügyi ellenőrzés, munkavédelem, tűzvédelem jogszabályai jegyzékét a főiskola jogtanácsosával történő egyeztetés után és a Igazgatási, Jogi és Szervezési Igazgatóság útján az intraweben nyilvánosságra hozza azt. (5) A vonatkozó jogszabályok értelmezéséhez szükség esetén segítséget kérhet a főiskola jogtanácsosától. (6) A vonatkozó jogszabályok követelményeit be kell építeni a munkavédelmi oktatások tartalmába. (7) A vonatkozó jogszabályok változása esetén írásban értesíti a szervezeti egység vezetőjét a változás feltüntetésével, ha az érinti a szervezeti egység vezetőjének munkavédelemre vonatkozó tevékenységét. (8) Rendszeresen felülvizsgálja a Munkavédelmi szabályzatot, a Hallgatói Követelményrendszer Hallgatói balesetvédelmi szabályzat fejezetét, illetve a munkavédelemmel kapcsolatos belső utasításokat. Jogszabályi változások, belső átszervezések esetén elkészíti a módosított szabályzatot és utasításokat. (9) Szakmai feladatainak ellátása során együttműködik a foglalkozás-egészségügyi szolgálat vezetőjével. (10) A főiskola bármely szervezeti egységében, bármely időpontban a munkavédelmi előírások betartására, a védőeszközök használatára vonatkozó ellenőrzést tarthat. Munkavédelmi hiányosság esetén intézkedik annak megszüntetéséről, és személyi mulasztás esetén rögzíti a felelősök nevét és a jegyzőkönyvet a további intézkedés érdekében, megküldi az érintett vezetőnek.

10 S z a b á l y z a t Oldal: 10/49. (11) Jogosult a munkavégzést, gépek, berendezések működését veszély esetén leállítani, az előírások megszegése miatt a munkavállaló további munkavégzését megtiltani. Intézkedéséről a szervezeti egység vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni köteles. (12) A belépő munkavállalókat előzetes elméleti oktatásban részesíti, elkészíti és megőrzi a vonatkozó nyilvántartásokat. Az oktatás időpontjáról a munkaügyi ügyintézővel egyeztet. (13) Az illetékes dékánnal egyeztetve megtartja a főiskolai hallgatók részére a Hallgatói balesetvédelmi szabályzatban meghatározott előzetes elméleti munkavédelmi oktatásokat. (14) A főiskolán történő műszaki fejlesztések, beruházások, felújítások során elősegíti a munkavédelmi szabályok, előírások érvényre juttatását. (15) Ellenőrzi a technológiai előírások, a kezelési utasítások betartását, érvényesülését. (16) Részt vesz a létesítmények, gépek és berendezések üzembe helyezési eljárásán, vizsgálja a munkavédelmi szempontok érvényesülését, véleményezi az üzembe helyezést. (17) Részt vesz az érintett egységvezetővel együtt a munkabalesetek, valamint a Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, illetve a foglalkozás egészségügyiszolgálat jelzése alapján a foglalkozási megbetegedések vizsgálatában. Gondoskodik a munkabaleseti jegyzőkönyv elkészítéséről, továbbításáról, illetve az előírt nyilvántartások vezetéséről, megőrzéséről. (18) Ellenőrzi a munkahelyi létszámra és az intézményt használók számára meghatározott elsősegélynyújtó felszerelés rendelkezésre állását és elhelyezését. (19) Közreműködik a baleseti kártérítések rendezésében, elkészíti a kártérítéssel kapcsolatos dokumentációt, gondoskodik az érdekeltek törvényes határidőn belüli tájékoztatásáról. (20) Meghatározza az egyes munkafolyamatokhoz szükséges és engedélyezett egyéni védőeszközök fajtáját és a listát a beszerzők rendelkezésére bocsátja. (21) Részt vesz a hatósági (területileg illetékes Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelősége, Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve) ellenőrzéseken. (22) Részt vesz a munkabalesetek kivizsgálásában. (23) Hallgatói baleset esetén megküldi a baleseti jegyzőkönyvet (111 Jegyzőkönyv hallgatói balesetről formanyomtatvány) a fenntartónak (1055 Budapest, Szalay u , [email protected]) (24) Figyelemmel kíséri a nők, a fiatalkorúak és az idősödő munkavállalók előírás szerinti munkaköri foglalkoztatását. (25) Elvégzi a munkavállalókra vonatkozó kockázatértékelést a munkakör alapján a munkavégzésre és az intézményhasználatra. (26) Elvégzi a hallgatókra vonatkozó kockázatértékelést az intézményhasználatra, elméleti és gyakorlati oktatásban való részvételre, kulturális és szabadidős tevékenységekre és a szervezett utaztatásra külön-külön, baleset- és egészségkárosító hatásra. (27) A fogyatékkal élő, állapotos munkatársakra vagy hallgatókra egyedi kockázatértékelését készít.

11 S z a b á l y z a t Oldal: 11/49. (28) A kockázatértékelést háromévenként kell elkészíteni, évente felül kell vizsgálni, illetve minden olyan eseménnyel pl. baleset, munkakörhöz köthető megbetegedés, a tevékenységben bekövetkezett változás, a feltételek jelentős megváltozása kapcsolatosan, amely ezt indokolja. (29) Felelős azért, hogy a kockázat elviselhető határ alá szorítása érdekében kockázatcsökkentő intézkedéseket kezdeményezzen. (30) Saját hatáskörben nem csökkenthető, elviselhető határ feletti kockázatok esetén dokumentált vészhelyzeti tervet készít, amelyet a műszaki igazgató jóváhagyása után a Igazgatási, Jogi és Szervezési Igazgatóság útján az intraweben nyilvánosságra hoz. A munkaügyi ügyintéző munkavédelmi feladatai 9. (1) Gondoskodik arról, hogy a munkavállalóval csak érvényes munkaköri, szakmai, illetve higiénés alkalmassági orvosi vizsgálat birtokában készüljön munkaszerződés. (2) A munkaviszony megszűnésekor ellenőrzi, hogy a jogszabályban előírt esetekben a munkavállaló részt vett-e az egészségügyi záróvizsgálaton. (3) Az előzetes munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatok elvégzését igazoló iratokat a munkavállaló munkaügyi nyilvántartásával együtt megőrzi, és azokat kilépéskor átadja a munkavállalónak. Gondoskodik arról, hogy a felvétel során a belépő munkavállalót tájékoztassák a munkavédelmi elméleti oktatás időpontjáról. A társadalombiztosítási ügyintéző munkavédelmi feladatai 10. (1) A munkabalesetekről és a foglalkozási megbetegedésekről nyilvántartást vezet és azokat, valamint a táppénzes napok számát havonta egyezteti a munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltatóval. (2) A munkába menet - munkából jövet közben történt sérülésekről, balesetekről értesíti a munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltatót a társadalombiztosítási előírásoknak megfelelően. (3) Figyelemmel kíséri a táppénzes igazolásokat. Munkabaleset esetén haladéktalanul értesíti a munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltatót. Baleseti kódszámú kórisme esetén (a kódszám első száma 1 vagy 2), ha a sérülés munkabaleseti jellege nincs feltüntetve, nyilatkozatot kér a munkavállalótól a baleset bekövetkezésére vonatkozóan. (4) Vitás esetekben véleményét egyezteti a munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltatóval és a főiskola jogtanácsosával. Az üzemeltetési koordinátor munkavédelmi feladatai 11. (1) Biztosítja a beruházásoknál és felújításoknál a tervezés és a kivitelezés során a munkavédelmi előírások betartását.

12 S z a b á l y z a t Oldal: 12/49. (2) Ellenőrzi, hogy az illetékes miniszter rendeletében előírt gépekre és berendezésekre a szükséges magyar nyelvű dokumentáció, illetve munkavédelmi minősítő okirat rendelkezésre áll-e. Külföldi gyártmányok esetében gondoskodik a minősítés honosításáról, a gépkönyv magyar nyelvre történő fordításáról. (3) A kivitelezési munka befejezése után előkészíti és megszervezi a hatósági eljárásokat. (4) Beruházás, felújítás során a villamos érintésvédelmi és szigetelési méréseket elvégezteti, a szerelési szabványossági nyilatkozat meglétét ellenőrzi. (5) Műszaki ellenőr útján ellenőrzi a kivitelezési munkák tervek és jogszabályok szerinti megfelelőségét. (6) Felelős az energiatermelő berendezések biztonságos üzemeltetéséért. (7) A gépek, berendezések, tüzelő- és fűtőberendezések időszakos felülvizsgálatát, műszeres mérését elvégezteti és a vizsgálat eredményét rögzítő dokumentációt megőrzi. (8) Ellenőrzi, hogy az irányítása alá tartozó területen beruházott, üzembe helyezett munkaeszközök, berendezések megfelelnek-e a jogszabályokban meghatározott minőségtanúsítási előírásoknak. (9) Elvégezteti az időszakos és az esetenkénti villamos érintésvédelmi, tűzvédelmi, szabványossági és villámvédelmi méréseket és a minősítő iratban szereplő hiányosságokat, hibákat kijavíttatja, ellenőrzi a dokumentáció szabályosságát. (10) Az elektromos energiaellátó hálózat kapcsolási rajzait, a közművek nyomvonalrajzai a mindenkori tényleges állapotnak megfelelően aktualizálja és megőrzi. (11) Biztosítja, hogy a gépjárművek az időszakos műszaki ellenőrzéseken, felülvizsgálatokon részt vegyenek. Az üzemeltetési koordinátor munkavédelmi feladatai 12. (1) Koordinálja a hatáskörébe tartozó egységek munkavédelmi tevékenységét. (2) Érvényesítteti a felújítási, karbantartási, energetikai feladatok elvégzése során a munkavédelmi előírásokat. (3) Elkészíti az irányítása alá tartozó területeken a technológiai, kezelési és karbantartási utasításokat. (4) Koordinálja a hatáskörébe tartozó gépek, berendezések, munkaeszközök, biztonsági felszerelések megfelelő állapotának fenntartását, karbantartását és javítását. (5) Ellenőrzi, hogy a raktár kezelésében levő védőfelszerelések, egyéni védőeszközök, védőruhák, munkaruhák, tisztítószerek, védőkrémek a megállapított mennyiségben készleten vannak-e, tárolásuk megfelelő-e. (6) Felelős a főiskola telephelyein a szabadtéri utak tisztításáért, télen a síkosság mentesítésért. (7) A szállításnál és a rakodásnál ellenőrzi az anyagmozgatási, szállítási, rakodási előírásokat, valamint a közlekedési szabályok betartását.

13 S z a b á l y z a t Oldal: 13/49. Beszerzők munkavédelmi feladatai 13. (1) A beszerzésre kerülő gépek, berendezések, eszközök megvásárlásával egyidejűleg, a forgalmazótól a minőség tanúsítványt, munkavédelmi minősítési bizonylatot, magyar nyelvű gépkönyvet, kezelési és karbantartási utasítást beszerzi. (2) A kémiai biztonságra vonatkozó követelmények betartása érdekében a vegyi anyagok biztonsági adatlapját a termék megvásárlásával egyidejűleg a forgalmazótól beszerzi. (3) Csak munkavédelmi minősítő bizonyítvánnyal rendelkező egyéni védőeszközöket szerezhet be. Veszélyes anyagok kezeléséért felelős vezető munkavédelmi feladatai 14. (1) A főiskola méregfelelősi feladatok ellátásával olyan személy bízható meg, aki szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkezik. (2) Hatásköre kiterjed mindazon szervezeti egységekre, ahol méregnek minősülő vegyi anyagok beszerzésével, tárolásával, felhasználásával, szállításával foglalkoznak. (3) Feladata a főiskola területére beérkező méregnek minősülő, veszélyes anyagok előírásszerű kezelésének szervezése: Feladata a felhasználás megkezdése előtt a tevékenységhez az azonos célra alkalmas anyagok közül az elvégzett kockázatbecslésre figyelemmel- a kevésbé veszélyes anyagok kiválasztása. Ellenőrzi a biztonsági adatlapok meglétét és hozzáférhetőségét. Elkészíti a felhasználásra vonatkozó előírásokat. Koordinálja a tárolást, felhasználást, valamint a közömbösítési eljárást vagy ártalmatlanítást, hulladékkezelést. Meghatározza a nyilvántartásra vonatkozó dokumentáció követelményeit. Ellenőrzi a kezelés és dokumentálás megfelelőségét. A veszélyes vegyi anyagok kezelésére vonatkozóan kockázatértékelést végez. A kockázatértékelést legalább évente, szeptember 1-jéig felül kell vizsgálni, illetve minden olyan eseménnyel pl. baleset, munkakörhöz köthető megbetegedés, a tevékenységben bekövetkezett változás, a feltételek jelentős megváltozása kapcsolatosan, amely ezt indokolja. Felelős azért, hogy a kockázat elviselhető határ alá szorítása érdekében kockázatcsökkentő intézkedéseket kezdeményezzen. Saját hatáskörben nem csökkenthető, elviselhető határ feletti kockázatok esetén dokumentált vészhelyzeti tervet készít, amelyet a műszaki igazgató jóváhagyása után a Igazgatási, Jogi és Szervezési Igazgatóság útján az intraweben nyilvánosságra hoz. Eleget tesz a felhasznált vegyi anyagokról a főiskola bejelentési kötelezettségének a területileg illetékes Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve felé. (4) Gondoskodik arról, hogy azok a személyek, akik munkájuk során mérgező hatású anyaggal dolgoznak (felhasználják, tárolják, kiszerelik stb.) szakirányú végzettség hiányában, elvégezzék az alapfokú méregkezelői-egészségügyi tanfolyamot.

14 S z a b á l y z a t Oldal: 14/49. A főiskola jogi képviselőjének munkavédelmi feladatai 15. (1) A munkabalesetekből és foglalkozási megbetegedésekből adódó kártérítési ügyek iratait jogi szempontból véleményezi és döntésre, a főiskolai Szenátus elé terjeszti. (2) Munkaügyi bírósági eljárásokon munkavédelmi ügyekben is képviseli a főiskolát. (3) Munkavédelmet érintő kérdésekben felkérésre jogi szakvéleményt ad. A munkavállalókra vonatkozó általános munkavédelmi előírások 16. (1) A munkavállaló köteles a munkahelyén munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni, a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzésre vonatkozó szabályokat elsajátítani és munkája során, azokat alkalmazni. (2) A munkára képes állapot kizárja alkohol, kábítószer és gyógyszer kivéve orvosi kezelés, betegség miatti szakorvos által felügyelt gyógyszerszedés fogyasztását. Amennyiben a szúrópróbaszerű, illetve gyanú miatt kezdeményezett vizsgálatokon kimutatható és ezáltal bizonyítható az alkohol, kábítószer és indokolatlan gyógyszerfogyasztás ténye a vétkes munkavállaló ellen jelen szabályzatban foglaltak szerint kell eljárni. A munkavállaló köteles a helyi vezetőjének jelenteni, ha olyan gyógyszert szed, amelynek használati utasítása fokozott elővigyázatosságot ír elő. (3) A munkáltató által elrendelt szakmai tanfolyamon rész kell vennie, és vizsgát kell tennie. (4) A munkavállalót csak olyan munkával szabad megbízni, melynek végzéséhez a szükséges szakmai, munkavédelmi ismereteket elsajátította, és a munkavégzés során alkalmazni tudja. (5) A munkavégzés ideje alatt, szükség esetén többször is köteles meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények a biztonságos munkavégzés feltételeinek megfelelnek-e. (6) A munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető eszközt szabad használni, megfelelő ruházatot, lábbelit kell viselni. Szállítási, rakodási, szerelési munkánál, valamint mozgó gépek mellett gyűrű, nyaklánc, karkötő stb. nem viselhető. (7) A munkavállaló köteles a rábízott gépeket, berendezéseket, eszközöket, anyagokat, továbbá védőfelszereléseket a rendeltetésüknek és a munkavédelmi követelményeknek megfelelően használni és karbantartani. A munkaeszközt, gépet, berendezést, védőfelszerelést minden használatba vétel előtt biztonsági szempontból meg kell vizsgálni. Munkát csak biztonságos műszaki állapotú berendezéssel, munkaeszközzel, egyéni védőfelszereléssel szabad végezni, illetve végeztetni, amelyek rendelkeznek a biztonságot szolgáló szerelvényekkel, védelemmel. (8) Munkahelyen nem szabad olyan tevékenységet folytatni, ami a biztonságos munkavégzést veszélyezteti (pl. fegyelmezetlen, játékos magatartás, egymás zavarása stb.). Balesetveszélyes munkahelyen és munkakörben az átlagosnál nagyobb koncentráló képességre, jó reflexre, kipihent állapotra van szükség és nem megengedett az alkohol és gyógyszer utóhatása. Amennyiben a dolgozó úgy érzi, hogy közérzete nem felel meg a

15 S z a b á l y z a t Oldal: 15/49. követelményeknek, ezt köteles jelezni a vezetőjének, aki ennek ismeretében dönti el, hogy milyen munkával bízza meg az adott időpontban. (9) A munkahelyen rendet, fegyelmet és tisztaságot kell tartani, illetve biztosítani. (10) A munkavállalónak a részére biztosított védőfelszerelést, védőruhát munkája során használnia kell. (11) Elhasználódás és védelmi funkció elvesztése esetén kezdeményezi az egyéni védőeszköz cseréjét. (12) Az előírt orvosi vizsgálatokon meg kell jelennie (előzetes, időszakos, soron kívüli, valamint záró orvosi vizsgálat). (13) Ha a kiadott vezetői utasítás végrehajtásával a saját vagy mások testi épségét veszélyeztetheti, a munka elvégzését köteles megtagadni. (14) Az 2. melléklet szerinti munkakörökben munkavállalóknak soron kívüli vizsgálatra kell jelentkezni, ha saját egészségi állapotában, vagy a vele közös háztartásban élő személyeknél az alábbi tünetek lépnek fel: a) bizonytalan, lázas eredetű megbetegedés, b) bőrmegbetegedés, c) hasmenéses, heveny gyomor- vagy bélpanasz. (15) Ha a munkavállalót munkavégzés közben vagy munkavégzéssel összefüggésben baleset éri, azt azonnal jelenteni kell a vezetőjének, és segítséget kell kérni. Ha ebben egészségi állapota, a sérülés súlyossága akadályozza, a bejelentést munkatársának kell megtennie. A főiskolára érkező látogatókra vonatkozó szabályok 17. (1) Kísérő nélkül kizárólag a főiskola nyilvánosság számára nyitott területén tartózkodhatnak. (2) A szakmai látogatók kizárólag kísérővel tekinthetik meg azokat az egységeket, ahová idegenek belépése nem tiltott. (3) Veszély esetén a szakmai látogatók kísérője felelős a látogatók biztonságba helyezéséről. Kockázat értékelés 18. (1) A munkáltató köteles minőségileg, szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat. Fő céljai: A megteendő intézkedések meghatározása és fontossági szempontból történő rangsorolása A kockázatok elhárítása, illetve elfogadható mértékűre csökkentése (2) A kockázat értékelés elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

16 S z a b á l y z a t Oldal: 16/49. (3) A kockázatértekelést háromévente kell elkészíteni, és évente felül kell vizsgálni. (4) A kockázat értékelés eredményeit dokumentálni kell, az alábbi szempontok szerint: Értékelés időpontja, helye, tárgya, értékelést végző azonosító adatai Veszélyek azonosítása Veszélyeztetettek azonosítása Érintettek száma Kockázatot súlyosbító tényezők Kockázatok minőségi, mennyiségi értékelése Szükséges intézkedések, határidők, felelősök megjelölése Tervezett felülvizsgálat időpontja Első kockázat értékelés időpontja (5) A dokumentumokat a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni. Munkaköri, szakmai alkalmassági orvosi vizsgálatok rendje Általános előírások 19. (1) A munkavállaló csak olyan munkakörben foglalkoztatható, amelynek ellátására alkalmas és foglalkoztatása sem saját, sem mások egészségére, testi épségére veszélyt nem jelent. A munkaköri alkalmasság csak az adott munkakörre vonatkozik. (2) A munkaköri alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy a munkavállaló: a) munkavégzésből és munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétele egészségét, testi épségét nem veszélyezteti-e, előreláthatóan nem befolyásolja-e kedvezőtlenül egészségi állapotát, nem jelenti-e utódai testi, szellemi, pszichés fejlődésének károsodását, b) esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága a munkakör ellátása során nem idézhete elő saját személyével vagy másokkal kapcsolatban baleseti veszélyt, c) szenved-e olyan betegségben, amely miatt munkaköre ellátása során rendszeres foglalkozás-egészségügyi ellenőrzést igényel, d) egészségi állapota nem veszélyezteti-e mások egészségét a járványügyi szempontból kiemelt munkakörben történő munkavégzés esetén. (3) A járványügyi szempontból kiemelt munkakörökben munkavállalókat egészségügyi nyilatkozat és vizsgálati adatok című könyvvel el kell látni. (4) Az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatokat munkaidőben kell elvégeztetni. Előzetes munkaköri, szakmai alkalmassági orvosi vizsgálat 20. (1) Előzetes alkalmassági vizsgálatra kell küldeni: a) a közalkalmazotti viszony létesítése előtt minden munkavállalót b) a munkakör, munkahely megváltoztatása előtt:

17 S z a b á l y z a t Oldal: 17/49. minden fizikai munkát végző munkavállalót, minden fiatalkorú munkavállalót, a nem fizikai munkát végzők közül azokat, akik új munkakörükben vagy munkahelyükön a korábbitól eltérő mértékű vagy jellegű megterhelésnek, illetve munkaköri ártalomnak lesznek kitéve. Időszakos munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálat 21. (1) A közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatra kell küldeni a munkavállalókat a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezése céljából. A vizsgálat gyakoriságát - a foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkakörönként határozza meg az érvényben lévő jogszabályok alapján. (2) Ha a véleményező orvos a meghatározott időtartamnál rövidebb időt állapít meg, úgy a munkavállalót ennek megfelelő gyakorisággal kell időszakos vizsgálatra küldeni. (3) A munkavállalók időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatáról a munkaügyi előadó vezet nyilvántartást és értesíti a munkavállalót a soron következő vizsgálat időpontjáról. Soron kívüli munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálat 22. (1) Soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatra kell küldeni a munkavállalót a következő esetekben: a) ha a közalkalmazott egészségi állapotában olyan változás következett be, mely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, folytatására, vagy járványügyi szempontból a vizsgálat indokolt, b) heveny foglalkozási megbetegedés, súlyosabb munkabaleset, illetve fokozott expozíciós eset előfordulását követően, valamint ha a munkavállaló rosszulléte, betegsége munkahelyi okokra vezethető vissza, c) ha olyan új technológia bevezetésére kerül sor, melyre még a munkavállalót alkalmassági orvosi vizsgálat nem minősítette, d) munkabalesetből történő felgyógyulás után, a munkába állás előtt, ha a vizsgálatot a munkabaleseti jegyzőkönyvben előírták, ha a szervezeti egység vezetője vagy a munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltató elrendelte vagy ha a munkavállaló kérte, e) munkahelytől hat hónapot meghaladó távollét után. (2) Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet: a) a foglalkozás-egészségügyi orvos, háziorvos, kezelőorvos, b) a Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szakembere, c) a munkáltató, d) a közalkalmazott.

18 S z a b á l y z a t Oldal: 18/49. Alkalmassági vizsgálat járványügyi szempontból 23. (1) A 2. melléklet szerinti munkakörökben a munkavállaló soron kívüli vizsgálatra köteles jelentkezni, ha saját egészségi állapotában, vagy a vele közös háztartásban élő személyeknél az alábbi tünetek lépnek fel: a) bizonytalan, lázas eredetű megbetegedés, b) bőrmegbetegedés, c) hasmenéses, heveny gyomor- vagy bélpanasz. (2) Ha az orvosi szakvélemény a betegség időtartamára a munkavállalót a járványügyi szempontok figyelembevételével a munkavégzéstől eltiltja, ismételt munkába állítása csak újabb alkalmassági orvosi vizsgálat után lehetséges. (1) Záróvizsgálatot kell végezni Munkaköri orvosi záróvizsgálat 24. a) a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor; b) idült foglalkozási megbetegedés veszélyével járó munkavégzés, munkakörnyezet esetén; c) a Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve kezdeményezése alapján meghatározott esetekben. Munkaköri, szakmai alkalmassági orvosi vizsgálatok egyéb előírásai 25. (1) A munkaköri, szakmai alkalmasság első fokon történő elbírálását a foglalkozásegészségügyi szolgálat végzi. (2) A munkavállalót a munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatra a munkaügyi előadó küldi el, a Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra nyomtatvánnyal. (3) Az adott munkakörre alkalmatlannak nyilvánított munkavállalóval a munkaszerződést megkötni nem szabad, illetve időszakos vizsgálat esetén, ha az orvosi minősítés szerint alkalmatlan, abban a munkakörben tovább nem foglalkoztatható. (4) Gépkocsivezetők munkaköri alkalmassági orvosi elbírálása külön jogszabály szerint, a gépjárművezetőkre előírt feltételek szerint történik. (5) Aki az előírt munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton saját hibájából nem vesz részt, a munkavégzéstől el kell tiltani, az így kiesett munkaidőre munkabér nem jár. (6) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat köteles az egészségügyi dokumentációkat úgy megőrizni, hogy azok ne károsodjanak, ne semmisüljenek meg, és az adatokban változtatás ne történjen. Biztosítani kell továbbá, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá, és nyilvánosságra ne kerülhessen.

19 S z a b á l y z a t Oldal: 19/49. Képernyő előtti munkavégzésre vonatkozó rendelkezések 26. (1) Képernyős eszköz: számjegy-, betű-, grafikus képsorokat képernyőn megjelenítő készülék, függetlenül az alkalmazott megjelenési formától. (2) Képernyős munkahely: olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (billentyűzet, scanner, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb perifériák (mutatóeszköz, nyomtató, plotter, lemezegység, modem stb.), esetleges tartozékok, ember-gép kapcsolatot meghatározó szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet. (3) A kockázatértékelés során, valamint a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzése alkalmával folyamatosan vizsgálja az alábbi kockázatok előfordulását: Látásromlást előidéző tényezők Pszichés (mentális) megterhelés Fizikai állapotromlást előidéző tényezők (4) A helyi vezető a munkafolyamatokat úgy szervezze meg, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces össze nem vonható szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg. (5) A helyi vezető köteles a munkavállaló látásának vizsgálatát biztosítani, őt látásvizsgálatra elküldeni. A munkavállaló köteles a látásvizsgálaton részt venni. A vizsgálatot a foglakozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos végzi el, indokolt esetben a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be. (6) Az (5) pontban foglalt rendelkezések végrehajtásából eredő költségek a munkavállalóval szemben nem érvényesíthetők. (7) A munkáltató feladata a képernyős munkahelyek kialakítása minimális követelményeinek szabályozása, betartása, ill. a rendelkezések végrehajtása. Nők, fiatalkorúak, idősödő, fogyatékkal élő, állapotos munkavállalók (sérülékeny csoportok) foglalkoztatása 27. (1) Nőt és fiatalkorút nem szabad olyan munkára alkalmazni, illetve olyan munkakörülmények között foglalkozatni, amely nemére, fejlettségére tekintettel, hátrányos következményekkel járhat. (2) A sérülékeny csoportok részére tiltott munkakörök felsorolását a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet tartalmazza. (3) Fenti rendeleteknek megfelelően akkor foglalkoztatható nő, illetve fiatalkorú, ha kockázatértékelést végeztek, és az alapján intézkedés történt az érintett személyek egészségének és biztonságának garantálására.

20 S z a b á l y z a t Oldal: 20/49. (4) Idősödő munkavállaló alkalmazásánál fokozottan törekedni kell a munkának a munkavállaló munkaképességéhez való igazítására. (5) Fogyatékkal élő és állapotos munkavállalóra egyedi kockázatértékelést kell készíteni. Más szervezet dolgozóira vonatkozó szabályok 28. (1) Külső gazdálkodó szervezet munkavállalói által a főiskola területén történő munkavégzése esetén a szerződésben rögzíteni: a munkaterület elhatárolását, a munkatevékenység irányítási, ellenőrzési kötelezettségét, a munkavédelmi oktatások megtartását, az egyéni védőeszközök biztosításának módját, a munkaeszközök biztonságos állapotának fenntartását, a baleset bejelentését, az elsősegélynyújtás biztosítását. (2) Amennyiben garanciális berendezések javítását, vagy ehhez hasonló munkát végeznek külső gazdálkodó szervezet munkavállalói, akkor a munkavédelmi előírások betartásáért, betartatásáért az a helyi vezető a felelős, ahol a munkát végzik. (3) A helyi speciális baleseti veszélyforrásokról tájékoztatni kell: a hallgatókat, a látogatókat, idegen munkáltató által a főiskola területére munkavégzés céljából kivezényelt dolgozókat Gépek, berendezések 29. (1) Minden villamos eszközt, berendezést úgy kell telepíteni, hogy a villamos hálózatra csatlakoztatása szabványos legyen. (2) A berendezéseket csak megfelelő teljesítményű és érintésvédelemmel ellátott, rögzített csatlakozási pontokhoz lehet csatlakoztatni. (3) A berendezéseket csak villamos szakemberek helyezhetik üzembe. (4) Üzembe helyezés esetén alapvetően figyelembe kell venni a berendezéshez adott kezelési, karbantartási utasításokat, melyeket a felhasználók számára folyamatosan biztosítani kell. (5) Az üzembehelyezést a 612 Munkavédelmi üzembe helyezés formanyomtatványon kell dokumentálni. (6) Kizárólag olyan villamos berendezés, készülék, gép, kapcsoló, világítótest, szerelvény használható, amely az MSZ 2364 szabványsorozat és az MSZ 172/1. sz. Érintésvédelmi Szabvány előírásainak megfelel.

21 S z a b á l y z a t Oldal: 21/49. (7) Villamos berendezés javítását, karbantartását, cseréjét csak szakképzett és a munkával megbízott személy végezheti. Az ilyen jellegű munkavégzés során figyelembe kell venni az MSZ számú szabvány előírásait is. Anyagmozgatás 30. (1) Anyagmozgatásra szolgáló járművön, berendezésen személyt szállítani tilos! (2) Szállító és emelő eszközöket csak rendeltetésüknek, a megengedett terhelhetőségüknek megfelelően, kifogástalan műszaki állapotban lehet használni. Anyagtárolás 31. (1) Nyomtatványokat, iratokat és egyéb anyagokat és tárgyakat csak fajtánként csoportosítva, sajátosságaiknak megfelelően lehet tárolni. (2) Maró, mérgező anyagot kizárólag zárt, törés ellen védett, felirattal ellátott edényzetben szabad tárolni. Ilyen anyagot csak elzárt helyiségben szabad tárolni. (3) Raktárakban a polcok terhelhetőségét fel kell tüntetni. A raktári állványok polcait csak a megengedett terheléssel szabad terhelni. A biztonságos munkavégzés személyi, szervezési feltételei 32. (1) Minden munkához annyi és olyan képzettségű munkavállalót kell beosztani, hogy a munka biztonságosan elvégezhető legyen. (2) Ha a munkavégzés során fellépő ártalmi tényező munkavállalóra kifejtett hatása sérülést, vagy más egészségkárosodást okozhat, a munkát kiadó vezetőnek intézkedni kell az ártalom megszüntetésére, illetve csökkentésére. (3) Egy adott munkafolyamat elvégzéséhez szükséges szakképzettséget, minimális létszámot a technológiai, műveleti, gépkezelési és karbantartási utasításokban kell meghatározni. A minimális létszám biztosítása az illetékes vezető feladata. (4) Új berendezés üzembe helyezésénél, új technológia bevezetésénél az illetékes vezető köteles a munkavállaló betanításáról gondoskodni, a betanítás megtörténtét dokumentálni. (5) Ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, a munkát elrendelő vezető az egyik arra alkalmas munkavállalót megbízza a munka irányításával és azt a többiek tudomására hozza. (6) Azokon a munkahelyeken, ahol egészségi ártalom veszélye áll fenn, a munkaközi szünet eltöltésének lehetőségét olyan környezetben és helyiségben kell biztosítani, ahol az ártalom nem áll fenn (lehetőség szerint étkezésre is alkalmas legyen).

22 S z a b á l y z a t Oldal: 22/49. (7) Tilos az egészségre ártalmas, veszélyes anyagokat felhasználó munkaterületeken étkezni, élelmiszert tartani. Veszélyes anyagokkal azonos helyen, hűtőszekrényben tilos élelmiszert tárolni. Egyedüli munkavégzés tilalma 33. (1) Az alábbi munkahelyeken tilos egyedül belépni, tartózkodni, munkát végezni: transzformátorházakban, villamos elosztó terekben, nagyteljesítményű kazánházban, hőközpontban, a javítás ideje alatt, hegesztési munkafolyamatoknál, mérgező anyagok kezelése helyén. (2) Az alábbi munkahelyeken csak a munkára beosztott munkavállalók és az ellenőrzést végzők tartózkodhatnak: kémiai laboratóriumok, méregraktár, villamos elosztó- és kapcsolóterek, kazánházak. Az elsősegélynyújtás szabályai, elsősegélynyújtók kijelölése, képzése 34. (1) Azon munkahelyeken, ahol nincs lehetőség azonnali egészségügyi ellátásra, a munkahely vezetőjének, a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességétől, illetve az ott dolgozók számától függően kialakított elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt és a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személy jelenlétét kell biztosítani. (2) Az elsősegélynyújtó felszerelést, a mentődobozt és a tevékenységtől függően hordágyat, megfelelő mennyiségben és minőségben, jól látható, könnyen és gyorsan elérhető, szenynyeződéstől védett helyen kell készenlétben tartani. (3) Gondoskodni kell az elhasznált, lejárt, használhatatlan eszközök pótlásáról. (4) Az elsősegélynyújtó felszerelést az erre kijelölt és kiképzett személy kezelheti. (5) Tájékoztató táblán fel kell tüntetni az elsősegélynyújtó felszerelés pontos helyét, és a kijelölt elsősegélynyújtó dolgozó nevét. (6) Az elsősegélynyújtók szakmai felkészítéséről és szükség szerinti továbbképzéséről a vezető gondoskodik.

23 S z a b á l y z a t Oldal: 23/49. Egyéb munkaszervezési előírások 35. (1) Ha a főiskola munkavállalója más gazdálkodó egységnél végez munkát, az MvSZ előírásain túlmenően köteles elsajátítani és betartani a helyi biztonsági előírásokat is. Egyéni védőeszközök használata, védőitalok, tisztálkodási szerek juttatásának rendje Egyéni védőeszközök használata 36. (1) A munkavállalót védőöltözettel és egyéni védőeszközökkel kell ellátni, ha munkakörében egészségét vagy testi épségét károsító hatás áll fenn, illetve léphet fel, vagy közegészségügyi szempont indokolja. Ez vonatkozik a főiskolán ideiglenesen tartózkodókra, a hallgatókra, és minden közalkalmazottra. (2) Az egyéni védőeszközöket a külön utasítás alapján a beszerző szerzi be. (3) Csak munkavédelmi minősítéssel ellátott egyéni védőeszköz beszerzése megengedett. (4) A munkavállaló köteles a részére kiadott védőfelszerelést a munkavégzés során rendeltetésszerűen használni. (5) A védőruha, védőfelszerelés megóvásáról, napi karbantartásáról és tisztításáról a munkavállaló a tőle elvárható módon köteles gondoskodni. (6) Az egyéni védőruha, védőeszköz kihordási időhöz nem kötött, cserénél az elhasználódott, nem javítható védőfelszerelést selejtezésre le kell adni. (7) A belépő munkavállalót felvételkor közvetlen munkahelyi vezetője tájékoztatja azokról a hatásokról, melyekkel szemben az egyéni védőeszköz használata őt megvédi. (8) A kiadott egyéni védőeszköz használata az előírt munkavégzéshez kötelező. Azt a munkavállalót, aki figyelmeztetés ellenére a védőeszközt nem használja, a munkavégzéstől el kell tiltani; az emiatt kieső időre munkabér nem fizethető. (9) A védőeszközök gondatlan használatából származó vagy szándékos rongálás esetén bekövetkező károkat a munkavállalónak meg kell térítenie. (10) Az egyéni védőeszköz személyes használatra szolgál, pénzben, utalványban megváltani nem lehet. (11) Az egyes munkaterületekre használandó védőfelszerelések (védőruházat, védőeszköz) juttatásának meghatározása munkavédelmi szaktevékenységnek minősül. Az egyes munkaterületekre használandó védőfelszerelések juttatásának rendjét külön utasítás tartalmazza. Védőitalok juttatási rendje 37. (1) A munkáltató térítés nélkül védőital juttatásban részesíti azt a dolgozót, aki a szervezetet fokozottan igénybevevő hideg, illetve meleg hőmérsékleti körülmények között dolgozik.

24 S z a b á l y z a t Oldal: 24/49. (2) Hidegnek minősül az a munkahely, ahol a dolgozó a munkaidejének 50 %-nál hosszabban a) szabadban végez munkát és a várható napi hőmérséklet + 4 C alatt van, b) zárt munkahelyen dolgozik, ahol a hőmérséklet tartósan + 10 C alatt van. (3) Hidegnek minősülő munkahelyen dolgozók részére + 50 C hőmérsékletű teát kell biztosítani. (4) Igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell kiszolgálni, ha a munkahely korrigált effektív hőmérséklete meghaladja a +24 C-ot. A védőital lehet: a) C-os ivóvíz, b) C-os ízesített alkoholmentes ital. (5) A védőital elkészítéséért, szétosztásáért, a fogyasztásukhoz szükséges tárgyi feltételek biztosításáért a munkahelyi vezető a felelős. Tisztálkodási szerek, védőkrémek ellátási rendje 38. (1) Az éttermet, helyi étkezőket papírszalvétával kell ellátni. A mosdókba folyékony kéztisztítószert (szappant), illetve kézmosószert, törölközőt vagy elektromos kézszárítót, a WCkhez kellő mennyiségű egészségügyi papírt kell biztosítani, s gondoskodni kell a helyiségek rendszeres tisztántartásáról. (2) Fokozott szennyeződéssel járó munkáknál személyenként megfelelő mennyiségű ipari kéztisztítószert vagy kézmosó krémet kell biztosítani. (3) Azokon a munkahelyeken, ahol a védőkesztyű a munka jellegéből adódóan nem viselhető és a bőr kiszáradásának veszélye áll fenn, megfelelő védelmi képességű, védőkenőcsöt kell biztosítani. (4) A munkahelyeken csak engedélyezett bőrvédő készítmények használhatók. (5) Bőrvédő készítményt az alábbi munkakörökben kell biztosítani: karbantartók, takarítók, gépjárművezetők, anyagbeszerzők, kertészetek, laboratóriumi dolgozók, vegyszerekkel dolgozók. Munkavédelmi oktatás A munkavédelmi oktatás célja 39. (1) A munkavédelmi oktatás célja, hogy a munkavállalók megismerjék a munkaterületükre, tevékenységükre vonatkozó általános és speciális magatartási szabályokat, valamint a konkrét előírásokat, melyek szükségesek az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos

25 S z a b á l y z a t Oldal: 25/49. munkavégzéshez. Ismerniük kell a munka során előfordulható veszélyforrásokat és a veszélyhelyzetben szükséges teendőket. A munkavállalók előzetes munkavédelmi oktatása 40. (1) Minden újbelépő munkavállalót elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. (2) Oktatás keretében gondoskodni kell arról, hogy minden munkavállaló: munkahely vagy munkakör változtatásakor, munkaeszköz átalakításakor, vagy új munkaeszköz, gép, műszer üzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatottság teljes időtartama alatt alkalmazza a biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteit. (3) Az oktatás során a munkavállalónak többek között meg kell ismernie: az MvSZ vonatkozó előírásait, a technológiai, műveleti, kezelési utasításokat, a biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogait és kötelességeit, a munkával kapcsolatos biztonsági előírásokat, munkaegészségügyi előírásokat. (4) A munkavégzésnek feltétele az előzetes elméleti és gyakorlati oktatás megtörténte. (5) Az előzetes elméleti oktatást a munkavállaló munkába állása előtt a munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltatója tartja. (6) Az előzetes gyakorlati oktatást a munkavállaló munkába állása előtt a szervezeti egység vezetője vagy az általa megbízott beosztottja tartja. (7) Az oktatott anyag elsajátításáról visszakérdezés útján meg kell győződni. (8) Az elméleti és gyakorlati oktatást dokumentálni kell. A dokumentáció egy eredeti példányát a munkaügyi előadó őrzi meg. (9) Az oktatási tematikát a munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltató állítja össze. A munkavállalók időszakos munkavédelmi oktatása 41. (1) A munkavállalókat évenként továbbképzésben kell részesíteni: (2) A továbbképzésre a 40. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A munkavédelmi oktatás további előírásai 42. (1) Munkahelytől hat hónapon túli távollét esetén az ismételten munkába állókat elméleti és gyakorlati oktatásban kell részesíteni, amit a munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltató végez és dokumentál.

26 S z a b á l y z a t Oldal: 26/49. (2) Más munkaterületekre történő áthelyezésnél az oktatásról az új munkahely vezetője gondoskodik, az új munkaterület követelményeinek megfelelően. (3) Új technológia, eljárás bevezetésekor, új gép, berendezés üzembe helyezése előtt a változásnak megfelelő oktatás megtartásáról a szervezeti egység vezetője gondoskodik. (4) A főiskola területén munkát végző külső munkáltató helyi vezetőjét a üzemeltetési koordinátor vagy a munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltató írásban tájékoztatja a speciálisnak minősülő helyi sajátosságokról. (5) Rendkívüli oktatást kell tartani az adott munkaterületeken a következő esetekben: a) halálos, súlyos, csonkulásos baleset, b) kettőnél több személy egyidejű sérülése, c) sorozatos balesetek, d) a feltételek jelentős megváltozása esetén. (6) Az oktatásokat munkaidőben kell megtartani. Munkavédelmi vizsgáztatás 43. (1) Munkavédelmi vizsgát kell tenni azoknak a munkavállalóknak, vezetőknek, akik gázpalack kezelésével, tárolásával, szállításával foglalkoznak. Ez vonatkozik a műszaki területeken használt gázpalackokra is. (2) A gázpalack-kezelők képzését a munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltatónak kell megszerveznie és kiviteleznie. A képzés tematikáját a munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltató állítja össze. (3) A munkavállaló részére sikeres vizsgáról a vizsgáztató hatóság bizonyítványt ad ki, amelynek eredeti példányát a munkavállaló, másolatát a munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltató őrzi meg. (4) A munkavédelmi vizsga érvényességi ideje 5 év, letelte után újból vizsgát kell tenni. A határidők nyilvántartása a munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltató feladata. Munkavédelmi eljárások Munkavédelmi üzembe helyezési eljárás 44. (1) Veszélyes létesítmények, munkahelyek, munkaeszközök (gépek, berendezések stb.), technológiák munkavédelmi üzembe helyezését, használatba vételét írásban kell elrendelni. (2) Veszélyes az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve.

27 S z a b á l y z a t Oldal: 27/49. (3) A munkavédelmi üzembe helyezési eljárás feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, melyet értesítés alapján a főiskola munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltatója végez, és dokumentál. (4) Munkavédelmi üzembe helyezési eljárást kell tartani az a nagyjavítás, felújítás, átalakítás, továbbá az egy évnél régebb, használaton kívül tárolt gép, berendezés újraindítása esetén. (5) A munkavédelmi üzembe helyezési eljárás során veszélyes munkaeszköz, technológia, létesítmény, munkahely üzemeltetéséhez, munkavédelmi szempontból: próbaüzemre, ideiglenesen, véglegesen adható ki engedély; próba- vagy kísérleti jelleggel legfeljebb 180 nap időtartamig lehet üzemeltetni (6) A munkavédelmi üzembe helyezési eljárás megszervezése, az érintettek értesítése a munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltató feladata. (7) A munkavédelmi üzembe helyezési eljárás során meg kell győződni arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia a munkavédelmi követelményeket kielégíti-e. Az üzembe helyezési engedélyt a 612 Munkavédelmi üzembe helyezés formanyomtatványon kell elkészíteni és kiadni. A nyomtatvány két példányát a létesítményt, munkahelyet, munkaeszközt, technológiát használó üzemeltetőnek, egy példányát a üzemeltetési koordinátornak kell megőrizni. (8) A munkavédelmi üzembe helyezési engedély kiadására jogosultak: kancellár műszaki igazgató. Üzemeltetési dokumentumok 45. (1) A veszélyes gépek, berendezések, üzemeltetéséhez magyar nyelvű műszaki leírás, kezelési utasítás szükséges; beszerzéséről, elkészítéséről a szervezeti egység vezetője gondoskodik. Az elkészített kezelési utasításokat be kell mutatni véleményezésre a munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltatónak. (2) A gépek, berendezések javítása esetén a javítást végző köteles írásban nyilatkozni az elvégzett munka minőségéről, megfelelőségéről. Külső cég által végzett munka esetén is kötelező minőségi nyilatkozatot kérni. (3) A veszélyes munkaeszközök dokumentációjához hozzátartozik a munkavédelmi megfelelőséget bizonyító irat (munkavédelmi minősítés), melyet a selejtezésig meg kell őrizni. (4) A kezelési utasítás tartalmát az érintett munkavállalókkal meg kell ismertetni és a munkahelyen el kell helyezni. A kezelési utasításnak nem kell tartalmaznia azokat az alapvető szakmai ismereteket (szerszám használata, egyszerű munkafogások, stb.), melyek az adott szakképzettségű munkavállalóktól egyértelműen elvárhatók.

28 S z a b á l y z a t Oldal: 28/49. (5) Az épületek, gépek, berendezések biztonságos üzemeltetése érdekében karbantartási tervet kell készíteni. A terv szerinti karbantartások elvégzéséről a üzemeltetési koordinátor gondoskodik. (6) Gépjárművek, munkagépek esetében a felújítási munkákról az szállítási csoportvezető gondoskodik. Időszakos felülvizsgálatok 46. (1) A munkavállalónak a kezelésére, használatára átadott gépet, berendezést, munkaeszközt minden használatbavétel előtt biztonsági szempontból szemrevételezéssel meg kell vizsgálnia. (2) A veszélyes munkaeszközök időszakos biztonsági felülvizsgálatát 5 évenként kell elvégezni, ha más jogszabály, üzemeltetési dokumentum (gépkönyv) más időszakot nem ír elő. (3) Elektromos árammal működő gépeket, berendezéseket a vonatkozó szabványok előírásai szerint kell műszeres vizsgálatnak alávetni. A villamos kéziszerszámok felülvizsgálatát évenként kell elvégeztetni. (4) Emelőgépek, daruk, szállító- és villástargoncák felülvizsgálatát a gépkönyvek és a vonatkozó jogszabályok szerint kell elvégeztetni. (5) Gépjárművek időszakos hatósági felülvizsgálatát a vonatkozó rendelet előírása szerint kell megszervezni. (6) A gáztüzelésű berendezéseket, gázzsámolyokat, gázsütőket, gázfőző berendezéseket 5 éves rendszerességgel, a gázszolgáltatóval felül kell vizsgáltatni. A felülvizsgálat elvégeztetéséért a szervezeti egység vezetője felelős. (7) A kazánok és a nyomástartó edények hatósági felülvizsgálatáról az üzemeltetési koordinátor gondoskodik. (8) A hegesztő-berendezések és tartozékaik felülvizsgálatát a vonatkozó jogszabályok szerint kell elvégeztetni. (9) A munkavállalók a rendelkezésükre bocsátott szerszámokat szemrevételezéssel minden használatbavétel előtt ellenőrzik. Hibás, nem biztonságos szerszámmal tilos dolgozni. (10) A biztonsági munkaöveket félévente kell időszakos vizsgálatnak alávetni, akkor is, ha azokat nem használták. Munkaövvel történő zuhanás után a munkaövet újból minősíttetni kell. (11) Új munkahelyek létesítése és rekonstrukció esetén az üzembe helyezés előtt műszeres méréseket kell végezni (zaj, klíma, világítás, stb.), melyről a üzemeltetési koordinátor gondoskodik. (12) A villamos berendezések érintésvédelmi-szabványossági felülvizsgálata: a) szerelői ellenőrzés: évente; b) érintésvédelmi-szabványossági felülvizsgálat: 3 évente;

29 S z a b á l y z a t Oldal: 29/49. c) villamos berendezések legalább 10%-ot elérő bővítése, vagy átalakítása után érintésvédelmi-szabványossági felülvizsgálattal; d) az érintésvédelem olyan hibájára vagy hiányosságára visszavezethető rendellenesség észlelése esetén, amely hibát vagy hiányosságot nem lehet un. szerelői ellenőrzéssel megállapítani, érintésvédelmi-szabványossági vizsgálattal. (13) A villamos berendezések tűzvédelmi-szabványossági felülvizsgálata 54/2014. (XII.5.) BM rendelet A villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a) 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, b) egyéb esetben legalább 6 évenként a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja. A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni. (14) Villámvédelem felülvizsgálata 54/2014. (XII.5.) BM rendelet A nem norma szerinti meglévő villámvédelem időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni. A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból a) a 300 kg vagy 300 l mennyiségnél több robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, b) egyéb esetben legalább 6 évenként, c) a villámvédelem (LPS és SPM) vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, d) sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. Munkahelyi ittasság-vizsgálat 47. (1) Minden munkahelyi vezető az irányítása alá tartozó munkahelyen alkoholos befolyásoltság gyanúja esetén az érintett közalkalmazott alkoholos állapotát ellenőrizheti. (2) Alkoholos állapot ellenőrzését a vezető kizárólag tanú jelenlétében végezheti. A munkavállaló emberi méltóságát a vizsgálat lefolytatásának módja nem sértheti.

30 S z a b á l y z a t Oldal: 30/49. (3) Az alkoholszondás vizsgálat megtagadása, illetve pozitív eredménye munkafegyelmi vétséget képez, melynek elbírálása a munkavállaló tekintetében munkáltatói jogokat gyakorló vezető hatáskörébe tartozik. (4) Az alkoholszondás ellenőrzésről minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni. Az ellenőrzés eredményét tartalmazó jegyzőkönyv egyik példányát az érintett munkavállalót részére át kell adni. (5) Ha a munkavállaló a vizsgálat pozitív eredményét vitatja, ennek felülvizsgálatára, mind a munkáltató, mind a munkavállaló véralkohol-vizsgálatot kérhet. Amennyiben a véralkohol-vizsgálat eredménye megerősíti az alkoholszondás vizsgálat eredményét, a vizsgálati költség a munkavállalót terheli. (6) Pozitív eredményű vizsgálat esetén a munkavállalót a munkavégzéstől el kell tiltani, a kiesett időre munkabér nem fizethető. Hasonlóan kell eljárni az alkoholos vizsgálat megtagadása esetén is. (7) Munkabaleseteknél alkoholos befolyásoltságra utaló körülmény esetén alkoholszondás vizsgálatot kell tartani, melynek eredményét a munkabaleseti jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Munkavédelmi ellenőrzés 48. (1) A munkahely közvetlen vezetője a munkavégzés ideje alatt munkaterületét munkavédelmi szempontból figyelemmel kísérni és a hiányosság(ok) megszüntetése érdekében hatáskörében intézkedik. (2) A szervezeti egység vezetője vagy megbízottja évente egy alkalommal a munkahelyek egészére kiterjedő munkavédelmi ellenőrzést tart. Az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok megszüntetése érdekében hatáskörében intézkedést kell tennie. (3) A szervezeti egység vezetője által elrendelt ellenőrzésen részt kell vennie a szervezeti egység vezetőjének vagy megbízottjának és a munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltatónak. Az ellenőrzésről értesíteni kell a foglalkozás-egészségügyi orvost is. (4) Az ellenőrzést folytató személyek jegyzőkönyvet készítenek, melyben rögzítik az ellenőrzésen tapasztaltakat. (5) Az ellenőrzések során készített jegyzőkönyv eredeti példányát a munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltató, másolati példányát a szervezeti egység vezetője őrzi meg. (6) Az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok megszüntetésére vonatkozóan a szervezeti egység vezetője intézkedik. Azonnali intézkedést kell tenni az életveszélyt vagy közvetlen balesetveszélyt feltáró megállapítások esetén. (7) Az ellenőrzésen tapasztalt hiányosságok megszüntetését a munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltató ellenőrzi és az eredményt jegyzőkönyvben rögzíti.

31 S z a b á l y z a t Oldal: 31/49. Munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések Munkabalesetek bejelentése 49. (1) A munkavállalónak a munkavégzése során történt balesetét, a munkaidő kieséssel nem járó sérülést vagy a rosszullétet közvetlen vezetője felé haladéktalanul jelentenie kell. (2) Ha a sérült bármilyen ok miatt akadályozva van, balesetét nem tudja jelenteni, azt annak a munkatársának kell megtennie, aki a sérülésről tudomással bír. (3) A munkahelyi vezető minden, a betegállománnyal nem járó sérülésről baleseti bejelentést vesz fel a 109 Baleseti bejelentés formanyomtatványon. (4) A munkahelyi vezető a munkabalesetet haladéktalanul jelenti a munkavédelmi ügyintézőnek, aki gondoskodik a munkabaleset kivizsgálásáról. (5) A munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltatónak a bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről a szervezeti egység vezetőjével együtt meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek minősíti-e. Ha nem minősül munkabalesetnek, akkor erről a jogorvoslat lehetőségével a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesíteni kell. (6) Nem tekinthető munkabalesetnek az a baleset, amely sérültet a lakásáról a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására menet közben éri kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történik. (7) Ha a főiskolán munkavállaló magyar állampolgárságú személyt külföldi kiküldetés során munkabaleset ér, ezt azonnal jelentenie kell a szervezeti egység vezetője felé kivéve ha fizikai állapota ezt nem teszi lehetővé. Ezen bejelentés alapján a szervezeti egység vezetője munkabaleset bekövetkeztét a munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltató felé bejelenti. (8) A munkabaleset késedelmes jelentése munkafegyelmi vétséget képez. Munkabalesetek kivizsgálása 50. (1) A bejelentett munkabaleset vizsgálatát a szervezeti egység vezetője a munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltató közreműködésével végzi, mely munkavédelmi szaktevékenységnek minősül. (2) A munkabaleset vizsgálatába szükség esetén be kell vonni a foglalkozás-egészségügyi szolgálat vezetőjét. (3) A munkabalesetről Munkabaleseti jegyzőkönyv -et kell felvenni (8. sz. melléklet). A szükséges tanúkat meg kell hallgatni és a sérült nyilatkozatát rögzíteni kell. A munkabaleseti jegyzőkönyvet a szervezeti egység vezetője írja alá. (4) A kitöltött Munkabaleseti jegyzőkönyv -et a munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltató küldi meg az alábbiak szerint: Eredeti példányban a területileg illetékes Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelőségének minden hó 8-ig,

32 S z a b á l y z a t Oldal: 32/49. 2 másolati példányban társadalombiztosítási ügyintézőnek, 1 másolati példányban a szervezeti egység vezetőjének, 1 másolati példányban a sérültnek, 1 másolati példány a munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltatónál marad. (5) Ha a sérült a jegyzőkönyv megállapításaival nem ért egyet, tájékoztatni kell, hogy az területileg illetékes Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelőségéhez fordulhat felülvizsgálatért. (6) A jegyzőkönyvek központi nyilvántartását a munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltató végzi. A nyilvántartást rendszeresen egyeztetni kell a társadalombiztosítási ügyintézővel. (7) Amennyiben a leadott táppénzes lapon baleseti kódszám szerepel (a számjegy 1 vagy 2) és a munkabaleseti jelleg nincs feltüntetve, a munkavállalót nyilatkoztatni kell a baleset bekövetkezésének körülményeiről a Társadalombiztosítási Igazgatóság részére. Ha munkabalesetekre utaló körülmény áll fenn, a balesetet pótlólag ki kell vizsgálni. Külső munkáltató munkavégzésével kapcsolatos balesetek 51. (1) A főiskola területén munkát végző külső munkavállaló munkabalesetét a külső munkáltató vizsgálja és jelenti be. A vizsgálatban a főiskola munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltatója felkérésre közreműködhet. Foglalkozási megbetegedés 52. (1) A foglalkozási megbetegedések vizsgálatát, nyilvántartását és bejelentését a hatályos jogszabályok alapján kell elvégezni. (2) Főiskolai munkavállalót ért foglalkozási megbetegedés bejelentését, vizsgálatát, jegyzőkönyvezését és nyilvántartását a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa végzi és jelentést tesz az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes főorvosa részére. Az esemény vizsgálatába be kell vonni a munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltatót, a szervezeti egység vezetőjét, valamint az orvos részéről meghatározott szakembereket. (3) Halálos kimenetelű és tömeges foglalkozási betegség esetén a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa bejelentést tesz az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat felé. Ugyancsak értesíti a kancellárt és a munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltatót. Kárigény jelentkezése, kártérítésre való jogosultság 53. (1) Munkabaleset vagy baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási megbetegedés esetén munkavállaló halála esetén a hozzátartozója kárigényre jogosult. (2) A munkabaleset, illetve foglalkozási megbetegedés vizsgálatát követő 15 napon belül a munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltató a munkavállaló vagy hozzátartozója részére

33 S z a b á l y z a t Oldal: 33/49. a 112 Kárigény bejelentés formanyomtatványt bizonylatolt módon átadja, vagy postán a munkavállaló lakcímére megküldi. (3) A benyújtott kárigény jogosultságát a munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltató szakvéleményét figyelembe véve, a rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok alapján a Igazgatási, Jogi és Szervezési Igazgatóság jogtanácsosának előkészítése alapján a kancellár bírálja el. Nem kell megtéríteni a kár azon részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő. (4) Nem tartozik a munkáltatói felelősség körébe az öngyilkosság és az öncsonkítás, így a munkáltatót kártérítési kötelezettség ezekben az esetekben nem terheli. Rendkívüli események jelentése 54. (1) Súlyosnak tekintendő és azonnali bejelentésre kötelezett munkabalesetek: halálos baleset (bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggő okból életét vesztette), orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülés, egészségkárosodás, valamely érzékszerv (érzékelő-képesség) vagy a reprodukciós képesség (nemzőképesség, termékenység) elvesztése, illetve jelentős mértékű károsodása, súlyos csonkulás (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése és az ennél súlyosabb esetek), beszélőképesség elvesztése vagy feltűnő eltorzulás, bénulás, illetve elmezavar. (2) Az előző pontban felsorolt munkabalesetek bekövetkezésénél a helyszínen levő személynek azonnal értesítenie kell: a Mentőket, tel.: 112, 104 a Rendőrséget, tel.: 112, 107 a kancellár, tel.: 37/ a szervezeti egység vezetőjét, a munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltatót tel.:37/ , 37/ (3) A súlyos munkabalesetet, tömeges balesetet, súlyos vagy kettőnél több sérüléssel járó hallgatói baleset esetén a rektor vagy a kancellár azonnal köteles továbbjelenteni: az Heves Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelősége Telefon: 36/ Fax: 36/ (4) Ha a súlyos baleset elektromos áram hatása, vagy kazán, gázpalack, egyéb nyomástartó edény robbanása miatt következett be, azt haladéktalanul jelenteni kell: a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Műszaki Koordinációs és Súlyosbaleset-megelőzési Főosztályának Telefonon: 1/ Fax: 1/ A bejelentést írásban is meg kell ismételni.

34 (5) A bejelentésnek tartalmaznia kell: S z a b á l y z a t Oldal: 34/49. a sérült személyi adatait (név, születési hely és időpont, anyja neve, lakcím), munkakörét, a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét, az esemény leírását, a bejelentő személy nevét, beosztását. (6) A helyszínt a hatósági szemlebizottság megérkezéséig megváltoztatni nem szabad. Kivételt képez, ha további veszély áll fenn, vagy jelentős gazdasági kár keletkezne. A helyszín megváltoztatása előtt a helyszínről rajzot (fényképet, felvételt stb.) kell készíteni és a tárgyi bizonyítékokat meg kell őrizni. (7) Súlyos munkabaleset vizsgálatát a munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltatónak meg kell kezdeni és ebben a hatóságokkal együtt kell működnie. (8) A rendkívüli esemény során (pl. tűzeset, földrengés, egyéb természeti csapás) értesítendő vezetők nevét, címét, telefonszámát, valamint az intézkedés módját a főiskola portáin elhelyezett és az intraweben is hozzáférhető vészhelyzeti tervek tartalmazzák. Munkavédelmi érdekképviselet 55. (1) A munkavédelmi képviselő megválasztását, működését, jogait a Munka Törvénykönyvében foglaltak tartalmazzák, valamint az évi XCIII. tv. és módosításai. (2) Ha a munkavállalók maguk közül munkavédelmi képviselő(ke)t választanak, erről értesíteniük kell Szenátust. (3) A munkavédelmi képviselő jogosultságai: ellenőrizheti az egységekben a munkabiztonság feltételeit, azok változásait, minden munkabiztonsági kérdésben javaslatot tehet, az üzembe helyezési eljárásokon, a munkabalesetek kivizsgálásában részt vehet. Vegyes rendelkezések 56. (1) A Mvt évi XCIII. törvény 12. alapján az MvSz munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül, így az előírásainak megszegése fegyelmi, szabálysértési, súlyosabb esetben büntetőeljárást vonhat maga után. a) A kancellár köteles fegyelmi eljárást lefolytatni, ha arra feljogosított személy, vagy külső szerv a munkavédelmi szabályok megszegése miatt, azt elrendeli, illetve kezdeményezi. b) Szabálysértési eljárás lefolytatására a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő jogosult. A szabálysértés súlyától függően az elkövetőt figyelmeztetésben részesítheti, pénzbírsággal sújthatja, vagy helyszíni bírságot szabhat ki. c) Büntetőjogi felelősségre vonásra elsősorban a foglalkozás körében elkövetett bűncselekmények esetén kerül sor. A büntetőeljárás megindításához nem szükséges súlyos baleset bekövetkezése, elegendő lehet a tényleges és közvetlen veszélyeztetés ténye is.

35 S z a b á l y z a t Oldal: 35/49. (2) A főiskola, mint munkahely az 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet 2. számú melléklete szerint a II. munkavédelmi veszélyességi osztályba tartozik. E melléklet 3. pontja szerint egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű személyt kell foglalkoztatni teljes munkaidőben. 109 Baleseti bejelentés 112 Kárigény bejelentés 612 Munkavédelmi üzembe helyezés Kapcsolódó feljegyzések Mellékletek 1. melléklet: Baleseti veszéllyel járó munkakörök, és időszakos munkaköri, szakmai alkalmassági orvosi vizsgálatok rendje 2. melléklet: Járványügyi érdekből kiemelt munkakörök 3/a. melléklet: Fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységek 3/b. melléklet: 3/c. melléklet: Pszichoszociális kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelések 4. melléklet: Veszélyes munkaeszközök jegyzéke 5. melléklet: Munkavédelmi és tűzvédelmi oktatási igazolás 6. melléklet: Munkabaleseti jegyzőkönyv

36 S z a b á l y z a t Oldal: 36/49. Fokozottan baleseti veszélyekkel járó munkakörök, tevékenységek 1. Magasban végzett munka 2. Földalatti bányászati, kőolaj- és földgázbányászati mélyfúrási munkakörök 3. Tűz- és robbanásveszéllyel járó munkakörök 4. Villamosüzemi munkakörök 5. a) Feszültség alatti munkavégzéssel járó munkakörök (FAM) b) Egyéb feszültség alatt végzett tevékenységek 6. Fegyveres biztonsági őrség, személy- és vagyonvédelmi tevékenység 7. Egyéb baleseti veszéllyel járó munkakörök 1. melléklet A 28/2011. (IX.6.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti az A fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a B tűz- és robbanásveszélyes és a C tűzveszélyes osztályba tartozó létesítményben, helyiségben végzett tevékenységek, valamint a vállalati tűzvédelmi utasítás -ban meghatározott munkakörök: az ipari robbantóanyagok gyártásával, tárolásával, szállításával és felhasználásával kapcsolatos tevékenységek A vonatkozó külön előírás (MSZ 1585) Erősáramú üzemi szabályzat alapján erősáramú villamos berendezéseken feszültség alatti, feszültség közelében és veszélyes közelségben végzett tevékenység Külön jogszabályban meghatározott tevékenység Mozgó munkaeszközök, munkaeszközök mozgó elemei, haladó (mozgó) termékek, alapanyagok, félkész és késztermékek mellett vagy közelében végzett munka Időszakos munkaköri, szakmai alkalmassági orvosi vizsgálat rendje A 33/1998. (VI.24.)NM rendelet szerint Az időszakos orvosi vizsgálatok gyakorisága: a) Az 1 4. és a 6 7. pontban megjelölt munkakörökben dolgozóknál, valamint oktatók, kutatók és adminisztrátorok esetében 40 éves korig háromévenként, életév között kétévenként, 50 év felett évenként b) Az 5. pontban megjelölt munkakörökben dolgozóknál évenként c) a képernyő előtti munkát végzők esetében évenként.

37 S z a b á l y z a t Oldal: 37/49. Járványügyi érdekből kiemelt munkakörök 2. melléklet Vizsgálatok köre Járványügyi érdekből kiemelt munkakörök Ivóvíz minőségű vízellátást szolgáló berendezések, létesítmények működésével, szerelésével és karbantartásával kapcsolatos munkakör Bakteriológiai vizsgálat 2. Bőrgyógyászati vizsgálat 3. TBC (ernyőképszűrés érvényes lelete) + Elvégzendő vizsgálat

38 S z a b á l y z a t Oldal: 38/49. 3/a. melléklet Fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységek* 1. Különösen nagy felelősség viselése emberekért, anyagi értékekért. 2. Döntés szükségessége a) nehezen áttekinthető helyzetben, b) új helyzetekben, c) hiányos információk alapján, d) ellentmondó információk alapján, e) bonyolult szabályok, összefüggések utasítások alapján, f) egymást gyorsan követő problémákban. 3. Alkotó szellemi tevékenység a) zavaró ingerek környezetében, b) különösen bonyolult szabályok, utasítások alapján. 4. Rutin szellemi munka a) időkényszer viszonyai között, b) rövid idejű, egyszerű feladat változtatás nélküli állandó ismétlésével, c) tartósan szükséges akaratlagos figyelemmel. 5. Különböző munkaeszközök, technológiai folyamatok pontos, gyors váltogatása időkényszer vagy különleges figyelmi követelmény, illetve fokozott felelősség eseteiben. 6. Képernyős munkahelyeken történő munkavégzés. 7. Emberekkel foglalkozás kötelezettsége konfliktusveszélyes helyzetben. 8. Testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos személyek nevelési-oktatási, ápolási-gondozási, rehabilitációs intézményeiben, javító intézetekben nevelési, oktatási tevékenységet végzők. 9. Szakképzett ápolói munkát végzők elmeosztályokon, elmeszociális otthonokban, súlyos fogyatékosok szociális intézményeiben, szociális otthonok munkavállalói, traumatológiai, intenzív osztályokon, krónikus és baleseti belgyógyászati osztályokon (öngyilkossági kísérletet tett betegeket ellátó osztályokon), onkológiai osztályokon, detoxikálókban, krónikus elmegyógyászati osztályokon, valamint drogambulancián, illetve -osztályokon. * Főként a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti,,d'' foglalkozásegészségi osztályba tartozók esetében fordulnak elő.

39 S z a b á l y z a t Oldal: 39/49. Pszichoszociális kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók* 3/b. melléklet 1. A gazdálkodó szervezet hierarchizáltságából, belső kapcsolatrendszeréből adódó konfliktusszituációk érintettjei. 2. Családtól távol, országon belül vagy kívül tartósan munkát végzők, a túlmunka esetenkénti igényével, rendszertelen étkezési, komfortot nélkülöző pihenési lehetőséggel. 3. Hajléktalan munkavállalók. 4. Külföldről áttelepült munkavállalók, az áttelepülést követő első 2 évben. 5. Állami gondozásból kikerült, munkába állt személyek, a munkába állást követő 3 évben. * Az adatokat csak a foglalkozás-egészségügyi orvos kérdezheti ki, és azokat szolgálati titokként kell kezelni.

40 S z a b á l y z a t Oldal: 40/49. 3/c. melléklet A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelések [A mellékletben a tiltást + jelöli. A zárójelben szereplő számok (magyarázatuk a táblázat végén található) a foglalkoztathatóság feltételeit jelentik.] Megterhelések 1. Magából a munkavégzésből adódó megterhelések 1.1. Túlzott fizikai megterhelés Dinamikus izommunka Közepesen nehéz munka + (3), (5) Terhes Fiatal- korú <45 45-x >x Fiatalkorú >x (1) éves éves nők (3) (3) (3), (5) Nehéz munka + + (3) (3) + (3) (3) Főleg statikus elemeket tartalmazó izommunka Anyagmozgatási munka > 10 kg tömeg emelése + (5) (5) (5) + (5) (5) Kényszertesthelyzetben végzett munka + (5) (5) (5) + (5) Kezek kis ízületeit érő mikrotraumák kumulációjának lehetőségével járó munka 1.2. Fokozott pszichés megterhelés Időkényszer feltételei között végzett tevékenység esetén (egyedi gép-kiszolgálás, szalag vagy szalagszerű technológiák) akkor, ha a néhány elemi műveletből felépülő, periodikusan ismétlődő tevékenységek végrehajtására előírt műveleti idő nem haladja meg a 3 percet és nincs szervezett tevékenységcsere Fokozott pszichés információterheléssel járó vagy különleges figyelmet igénylő tevékenység (időhiány viszonyai közötti döntési feladatok, nagytömegű eltérő jelentésű információ felvétele és értelmezése nagypontosságú ellenőrzési funkciók teljesítése zavaró ingereket tartalmazó környezetben), ha meghaladja a törvényes munkaidő 50%-át 1.3. A dolgozó saját vagy mások egészsége, testi épsége szempontjából az átlagosat meghaladó mértékű kockázattal járó munka (9) férfiak (5) + (5) (5) (5) (5) (5) + + (5) (5) + (5) + + (5) + (5) + + (5) (5) (5) +

41 2.1. Fokozottan terhelő munkahelyi klíma Hőterhelés 1 S z a b á l y z a t Oldal: 41/ Hőexpozícióban végzett nehéz fizikai munka Közepesen nehéz fizikai munka + + (5) + (5) Könnyű fizikai munka Hideg munkakörnyezetben végzett munka Váltakozva hideg-meleg munkahelyen végzett munka + + (5) Nedves munkakörnyezetben végzett munka + (5) + (5) Kéz/kar rezgés 2,5 m/s 2 expozíció felett Egész testre ható rezgéssel járó munka: 0,5 m/s 2 expozíció felett Ionizáló sugár-expozícióban dolgozók Mikrohullámú sugár-expozíció Zajexpozícióban végzett munka: a munkavállalót érő, az alkalmazott egyéni hallásvédő eszköz zajcsillapító képességének figyelembevételével számított 87 dba egyenértékű A- hangnyomásszintet meghaladó napi expozíció, illetve a munkavállalót érő 140 dbc csúcs hangnyomásszintet meghaladó pillanatnyi zajbehatás Túlnyomásban végzett munka + + (5) (5) Nagyon mérgező, a reprodukciót károsító, daganatkeltő, teratogén, mutagén vegyi anyagok expozíciója: A 2.8. tulajdonságú növényvédő szerek (beleértve tulajdonságaitól függetlenül valamennyi szerves foszforsav-észtert is) gyártásával, hatástalanításával, kiszerelésével és közvetlen felhasználásával (permete-zés, porozás, gázosítás) járó munka Szerves oldószerek gyártásával, kiszerelésével és felhasználásával járó munkák Higany és higanyvegyületek, indium és indium-vegyületek, VI. értékű króm és VI. értékű krómvegyületek előállításával, gyártásával, feldolgozásával, felhasználásával járó munkák +, (2) +, (2) +, (2) + (5), (8) (5) + (5) + (5) (5) + (5) + (5) (5) + (5)

42 Antibiotikumok gyártásával, csomagolásával, üzemszerű felhasználásával járó munkák Hormonok, hormonkészítmények gyártásával, csomagolásával járó munkák A külön jogszabályban meghatározott rákkeltő anyagok Az alábbi vegyi anyagokkal történő expozíció: S z a b á l y z a t Oldal: 42/49. +, (2) +, (2) +, (2) aminopterin +, (2) antikoagulánsok +, (2) citosztatikumok gyártásával, csomagolásával, felhasználásával járó munkák +, (2) difenil-hidantoin +, (2) dohánytermékek gyártása, feldolgozása, kiszerelése +, (2) fenol +, (2) halotán +, (2) jódtartalmú gyógyszerek komb. és szekvencionális orális kontraceptíumok +, (2) melfalán +, (2) metil-ccnu +, (2) nem szteroid ösztrogének +, (2) nikotin +, (2) + (5) (5) + (5) + (5), (8) (5) + (5) + (5) + + (5), (8) + (5), (8) + (5), (8) + (5), (8) + (5), (8) + (5), (8) + (5), (8) + (5), (8) + (5), (8) + (5), (8) + (5), (8) tireosztatikumok (5), (8) treoszulfán +, (2) Szaporodást károsító anyagok 1. kategória87 +, (2) (5), (8) Szaporodást károsító anyagok 2. kategória

43 S z a b á l y z a t Oldal: 43/49. Mutagén anyagok 2. kategória hexametilfoszfortriamid dietilszulfát benz(a)pirén benz(d,e,f)krizén ,2 dibróm-3-klórpropán etilén-oxid metil-akrilamidometoxi-acetát (>0,1% akrilamid-tartalommal) metil-akrilamidoglikolát (>0,1% akrilamidtartalommal) etilénimilin; azriridin akrilamid Tüdőfibrózist okozó porexpozíció Toxoplazma és rubeola vírusfertőzés veszélyével járó munka, illetve expozíció, kivéve, ha terhes dolgozók immunizálás útján megfelelő védelmet kaptak ezen ágensek ellen Jelmagyarázat: + Tiltás. (1) A tiltás terhesekre, nemrégen szült dolgozókra és szoptató anyákra terjed ki. (2) A tiltás az anyatejet adókra is kiterjed. (3) Az MSZ 21875:79 Melléklet M1-ben férfiakra megadott érték 70%-a. (4) Törölve. (5) Esetenkénti döntés a munkaalkalmassági vizsgálat és a munkakörre kiterjedő ergonómiai vizsgálat, a megterhelés-igénybevétel elemzése alapszolgáltatás keretében. (6) Kivéve a könnyűbúvár-készülékes kutató (pl. régészeti) munkát. (7) A föld alatti bányászati, kőolaj- és földgázbányászati mélyfúrási munkakörökben végzett munka esetében esetenkénti döntés az (5) pontban foglaltak szerint, kivéve: fizikai munkát nem végző nők vagy azok, akik szakmai kiképzésük céljából kötelesek bizonyos időt föld alatti bányászati munkakörben vagy fúrótoronynál eltölteni. (8) Korai terhesség (<14. terhességi nap) vizsgálati feltételeinek és vizsgálatának biztosítása kötelező. A korai terhesség védelme végett a fogamzóképes korú nő a (8) jelzésű anyagokkal (ezek gyártásával, kiszerelésével, illetőleg növényvédő szerek esetében felhordásával) csak akkor foglalkoztatható, ha a munkaadó biztosítja a korai terhesség diagnosztizálásához szükséges gyorstesztet. A gyorstesztet családtervezés előtt álló munkavállaló nő a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa útján kapja meg, ha a családtervezést neki bejelentette, és a gyorsteszt alkalmazásának módját, időpontját az orvossal ugyancsak előzetesen megbeszélte, és írásban nyilatkozik arról, hogy a meg-

44 S z a b á l y z a t Oldal: 44/49. beszélés értelmében megfelelően jár el, valamint a teszt eredményéről a foglalkozásegészségügyi orvosát 24 órán belül tájékoztatja. (9) A 4. számú mellékletben szereplő munkakörök, tevékenységek. x Az egyénre irányadó nyugdíjkorhatár. * Szaporodást károsító anyagok 1. kategória.

45 S z a b á l y z a t Oldal: 45/ melléklet Veszélyes munkaeszközök jegyzéke Az Mvt. 21. (2) bekezdése alapján veszélyesnek minősülő munkaeszközök jegyzéke 1. A famegmunkálásra vagy a fához hasonló fizikai tulajdonsággal rendelkező anyagok megmunkálására, húsfeldolgozásra vagy a húshoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok feldolgozására szolgáló (egy- vagy többélű), következő típusú körfűrészek: 1.1. működés közben rögzített fűrészéllel/fűrészélekkel dolgozó fűrészgép, amely rögzített gépágygyal rendelkezik, és a munkadarabot kézi előtolással vagy leszerelhető gépi előtolással mozgatja; 1.2. működés közben rögzített fűrészlappal dolgozó fűrészgép, kézzel működtetett váltakozó mozgású fűrészpaddal vagy kocsival; 1.3. működés közben rögzített fűrészlappal dolgozó fűrészgép, amely a munkadarabot beépített mechanikus előtolással, kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel mozgatja; 1.4. mozgó élű fűrészgép, amely a munkadarabot mechanikus előtolással, kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel mozgatja. 2. Faipari gyalugép kézi előtolással. 3. Faipari vastagsági gyalugép egyoldali megmunkálásra, amely beépített mechanikus előtolással rendelkezik, a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével. 4. A következő típusú szalagfűrészek kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel, famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására, vagy húsfeldolgozásra és a húshoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok feldolgozására: 4.1. működés közben rögzített éllel/élekkel dolgozó fűrészgép, rögzített vagy váltakozó mozgású fűrészpaddal vagy gépággyal; 4.2. váltakozó mozgású kocsira szerelt éllel rendelkező fűrészgép. 5. Az 1 4. és a 7. pont szerinti gépek kombinált kivitelben famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyag megmunkálására. 6. Faipari csapmarógép több szerszámtartóval, kézi előtolással. 7. Függőleges marógép kézi előtolással famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására. 8. Faipari kézi láncfűrészgép. 9. Kézzel adagolt és ürített, fémek hidegátalakítására való sajtó, beleértve azt az élhajlítógépet is, amely mozgó elemeinek elmozdulása meghaladhatja a 6 mm-t, és a sebessége meghaladhatja a 30 mm/s értéket. 10. Műanyag-feldolgozó fröccsöntőgép vagy formázóprés a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével. 11. Gumiipari fröccsöntőgép vagy formázóprés a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével. 12. A következő föld alatti munkára szolgáló gépek: mozdony és fékezőkocsi, hidraulikus energiával működtetett alátámasztó biztosító berendezés. 13. Kézi adagolású háztartási hulladékgyűjtő teherjármű, amely présmechanizmussal van felszerelve. 14. Járműemelők. 15. Személyek vagy személyek és terhek emelésére szolgáló szerkezetek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye több mint három méter magasságból. 16. Hordozható patronos rögzítő- és egyéb összekapcsoló gép. További munkaeszközök: 17. Daruk és futómacskák gépi meghajtással.

46 18. Gépi hajtású emelőtargoncák. 19. Villamos emelődobok. 20. Rakodógépek, jövesztő-rakodógépek. 21. Mezőgazdasági és erdészeti traktorok. 22. Járműürítés és -mozgatás különleges berendezései. 23. Személyszállításra használt folyamatos szállítóberendezések. S z a b á l y z a t Oldal: 46/49. Az Mvt ának (5) bekezdése alá tartozó egyes veszélyes munkaeszközök jegyzéke 1. Helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású daruk 2. Járműürítés és -mozgatás helyszíni összeszerelésű különleges berendezései 3. Személyemelésre ideiglenesen felhasználható emelőberendezések

47 S z a b á l y z a t Oldal: 47/ melléklet

48 S z a b á l y z a t Oldal: 48/ melléklet

49 S z a b á l y z a t Oldal: 49/49.