RENDÉSZETI és VAGYONVÉDELMI SZABÁLYZATA

Átírás

1 ELTE TANÍTÓ ÉS ÓVÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR RENDÉSZETI és VAGYONVÉDELMI SZABÁLYZATA 2004.

2 TARTALOMJEGYZÉK Rendészeti és vagyonvédelmi szabályzat I. Általános rendelkezések 3. oldal II. Az ELTE Tanító-és Óvóképző rendészeti szervezete Főiskolai kar komplex vagyonvédelmi rendszere 4. oldal 4. oldal III. A rendészettel és a vagyonvédelemmel kapcsolatos feladatok A feladatok rendszere Személyhez kötődő feladatok, kötelezettségek és jogosultságok Az egyes személyek rendészeti (vagyonvédelmi) feladatai Az egyes rendészeti (vagyonvédelmi) feladatok 5. oldal 5. oldal 5. oldal 7. oldal 13. oldal IV. Tudományos kutatási-, és személyes adatok védelme 22. oldal V. Biztosítás 23. oldal VI. Vagyonvédelmi felvilágosítás, oktatás 23. oldal VII. A rendészeti és a vagyonvédelmi szervezet tagjainak 24. oldal szakképesítése VIII. Tervek, intézkedések 24. oldal IX. Iratok 26. oldal X. Záró rendelkezések 27. oldal Mellékletek A rendészettel és a vagyonvédelemmel összefüggő jogszabályok Mechanikai vagyonvédelem követelményei Elektronikai vagyonvédelem követelményei Biztosítás Bombafenyegetés, tevékenység bombariadó esetén Pénztárolási előírások Készpénzszállítás szabályai Kulcskezelési Rend Házirend Engedély egyetemi tulajdonú eszközök kölcsönzéséhez Engedély saját tulajdonú eszköz behozatalához Feljegyzés Jelentés Jegyzőkönyv Kábítószerek jellemzői: Tájékoztató Belépés, benntartózkodás és távozás rendje A rendészeti és a vagyonvédelmi szervezet tagjainak Szakképesítése 1. sz. melléklet 2. sz. melléklet 3. sz. melléklet 4. sz. melléklet 5. sz. melléklet 6. sz. melléklet 7. sz. melléklet 8. sz. melléklet 9. sz. melléklet 10. sz. melléklet 11. sz. melléklet 12. sz. melléklet 13. sz. melléklet 14. sz. melléklet 15. sz. melléklet 16. sz. melléklet 17. sz. melléklet Függelékek - 2 -

3 Az államháztartásról szóló - többször módosított évi XXXVIII. Törvényben, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló - módosított - 217/1998. (XII. 30.) Kormány rendeletben foglaltak alapján, az ELTE Tanító és Óvóképző Főiskolai Kar (továbbiakban: TOFK) rendészeti és vagyonvédelmi tevékenységének szabályozására a Kari Tanács az alábbi Rendészeti és vagyonvédelmi szabályzatot (a továbbiakban: szabályzat) alkotja. I. Fejezet Általános rendelkezések A SZABÁLYZAT HATÁLYA 1. (1) A jelen szabályzat hatálya a) a TOFK által üzemeltetett létesítmények területére, és b) a TOFK munkavállalóira, továbbá a hallgatókra, valamint a szükséges mértékben a főiskola területén tartózkodó egyéb személyekre terjed ki. (2) A jelen szabályzat alkalmazásában a) a TOFK munkavállalója valamennyi, a főiskolával teljes vagy részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló szerződéses jogviszonyban álló személy; b) a TOFK területén tartózkodó egyéb személyek különösen a főiskolával szerződésben álló vállalkozók, kivitelezők, bérlők, továbbá a vendégek; c) hallgatók a főiskolával hallgatói jogviszonyban álló személyek; A SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI HÁTTERE 2. A rendészeti és vagyonvédelmi szabályzat a vonatkozó, a jelen szabályzat 1. sz. mellékletében meghatározott törvényekben, rendeletekben foglalt előírások figyelembe vételével készült, rendelkezéseinek betartása, illetve végrehajtása kötelező érvényű. A FŐISKOLA RENDÉSZETI ÉS VAGYONVÉDELMI FELADATAI 3. (1) A TOFK feladata a működési területén folyó rendészeti és vagyonvédelmi tevékenység ellátása, felügyelete, a vonatkozó rendelkezések megtartásának rendszeres ellenőrzése. (2) A TOFK szabályzatokban foglaltaknak megfelelően a rendészeti és vagyonvédelmi tevékenység szakmai irányítására és ellenőrzésére, valamint a feladatok végrehajtására megfelelő képzettséggel rendelkező személyt (továbbiakban rendész) kell megbízni. (3) A rendész alapvető feladata az érvényben levő jogszabályok és a főiskolai szabályzatok rendelkezéseinek érvényre juttatása a rendészeti és a vagyonvédelmi megbízottak közreműködésével, a mechanikus, elektromos, illetve elektronikus biztonsági berendezések, készülékek működtetésével. (4) A jelen szakasz (3) bekezdésében meghatározott feladatokon belül a rendész feladata: a) a TOFK egyéb létesítményeiben a rendészeti és vagyonvédelmi feladatok ellátására személyek kijelölése, és a főigazgató által írásban történő megbízása; b) a feladataik, kötelezettségeik, jogaik, felelősségük írásban történő meghatározása; - 3 -

4 c) a szervezeti, üzemeltetési vagy a használattal összefüggő változásokkal párhuzamosan a vagyonvédelmi eszközök, berendezések, illetve az ezeket üzemeltető személyzet megbízása, a vagyonvédelmi érdekek kielégítésének megfelelően (MABISZ ajánlások); d) a meglévő vagyonvédelmi berendezések, rendszerek (eseti, időszakos, rendszeres) felülvizsgálatának, karbantartásának, esetleges javításának elvégeztetése, szükség esetén a korszerűsítése, bővítése feltételeinek előkészítése; e) a dolgozók és hallgatók vagyonvédelemmel kapcsolatos oktatása (házirend, vagyonvédelmi rendszerek használata, stb.); f) a tulajdon védelmében a rendészeti és a vagyonvédelmi szabályok megszegőivel szemben felelősségre vonás, illetve minősített esetben (bizonyítható mulasztás, gondatlanság, szabály be nem tartása esetén) kártérítési eljárás kezdeményezése. II. Fejezet A Főiskola rendészeti szervezete A főiskola komplex vagyonvédelmi rendszere 4. A főiskola a rendészeti, vagyonvédelemi tevékenységével kapcsolatos feladatok végrehajtását, a végrehajtásban résztvevők szakmai irányítását az alábbi szervezeti felépítéssel biztosítja. A RENDÉSZETI, VAGYONVÉDELMI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE 5. (1) Az irányítás és ellenőrzés személyi összetétele az alábbiak szerint kerül meghatározásra: a) főigazgató; (mint ingatlangazda) b) főigazgató-helyettesek c) gazdasági vezető d) szervezeti egységek vezetői; e) rendész; f) a főiskola egyéb létesítményeiben a rendészeti és vagyonvédelmi feladatok ellátásával megbízottak, (vagyonvédelmi előadó, gondnok, portás stb.). (2) A rendészeti és vagyonvédelmi feladatok végrehajtására az alábbi személyek kötelesek: a) a főiskola alkalmazásában álló személyek közül a rendész, a portás, vagy más megnevezéssel, de a fentieknek megfelelő feladatkörrel dolgozó személyek; (3) A vagyonvédelmi tevékenységben a jelen szakasz (1)-(2) bekezdésében meghatározottakon felül az alábbi személyek vesznek részt: a) a szabályzat 1. (2) bekezdése a) pontjában meghatározott személyek, így a főiskola közalkalmazottai, megbízási szerződéssel foglalkoztatott más személyek; ideértve az oktatókat és óraadókat is; b) a szabályzat 1. (2) bekezdése c) pontjában megjelölt hallgatók, így különösen a különböző oktatási, illetve képzési formákban résztvevő nappali, esti, levelező tagozatos, valamint a távoktatásban résztvevő magyar és külföldi hallgató

5 6. A főiskola komplex vagyonvédelmi rendszere az alábbi elemekből áll: a) a szabályzat 2. sz. mellékletében részletezett mechanikai vagyonvédelem, amely a MABISZ ajánlásban foglaltak szerinti minősítés alapján: minimális, részleges, valamint teljes. b) a szabályzat 3. sz. mellékletében részletezett elektronikai jelzőrendszer, amely a MABISZ ajánlásban foglaltak szerinti minősítés alapján: minimális, részleges, valamint teljes. c) adatvédelem d) személyi (élőerős) vagyonvédelem, amelyet alkotnak a főiskola alkalmazásában állók (alkalmazottak), így különösen a rendész, a portások, vagy más megnevezéssel, de a fentieknek megfelelő feladatkört betöltő személyek, e) szabályrendszer, amelyet a főiskolára hatályos különböző jogszabályok, az ELTE, jelen szabályzat, illetve a munkaköri leírásokban foglaltak f) biztosítás, amelyre az Egyetem és valamely, a hatályos jogszabályoknak megfelelő módon kiválasztott biztosító társaság között biztosítási szerződés jött létre, amely a betöréses lopásból, rablásból eredő, valamint elemi károk kárfedezeti megtérítésére, valamint felelősség biztosításra terjed ki, a kötelező önrészt meghaladó összegre vonatkozó mértékben. III. Fejezet A rendészettel és a vagyonvédelemmel kapcsolatos feladatok A FELADATOK RENDSZERE /Személyhez kötődő feladatok, kötelezettségek és jogosultságok/ 7. (1) A rendészettel és a vagyonvédelemmel kapcsolatos feladatok irányítása és ellenőrzése az alábbi személyek hatáskörébe tartozik: a) főigazgató,(mint ingatlangazda b) főigazgató-helyettesek, c) gazdasági vezető d) szervezeti egységek vezetői, e) rendész, f) a főiskola egyéb létesítményeiben a rendészeti és vagyonvédelmi feladatok ellátásával megbízottak, (vagyonvédelmi előadó, gondnok, portás stb.). (2) A rendészettel és a vagyonvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtása az alábbi személyek hatáskörébe tartozik: a) a főiskola alkalmazásában álló személyek közül a rendész, a portás, vagy más megnevezéssel, de a fentieknek megfelelő feladatkörrel dolgozó személyek - 5 -

6 (3) A jelen szakasz (1)-(2) bekezdésében meghatározott személyeken túl a vagyonvédelemben részt vesznek a) a főiskolai alkalmazottak, más munkavállalók szerződéssel vagy megbízási szerződéssel, ideértve az oktatókat és óraadókat is, illetve b) a hallgatók, függetlenül állampolgárságuktól és attól, hogy nappali, esti, levelező vagy távoktatási képzésben vesznek-e részt. (4) Valamennyi főiskolai dolgozó és hallgató feladata a) bűncselekmény, b) robbantással való fenyegetés (bombariadó), c) tűz, robbanás, közmű súlyos meghibásodása, d) robbanószerkezetre utaló gyanú háborús robbanószerkezet, levélbomba, álcázott robbanóeszköz (pokolgép), e) kábítószer (drog) használatára utaló jelek esetén a jelen szabályzatban meghatározott intézkedések megtétele. Egyes rendészeti (vagyonvédelmi) feladatok 8. A jelen szabályzat alkalmazásában rendészeti (vagyonvédelmi) feladaton a következőket kell érteni: 1. Belépés, távozás, benntartózkodás rendjének meghatározása 2. Kulcskezelés rendjének meghatározása 3. Saját vagy idegen tulajdonú eszközök behozatala rendjének meghatározása 4. Főiskolai tulajdonú eszközök főiskolán kívüli használata rendjének meghatározása 5. Eszközök nyilvántartási rendjének meghatározása 6. Nagy értékű eszközök tárolása rendjének meghatározása 7. Jelentős értékű anyagok, tárgyak tárolása rendjének meghatározása 8. Pénzőrzés, pénztárolás, pénzszállítás rendjének meghatározása 9. Biológiai - kémiai anyagok kezelésének, tárolása rendjének meghatározása 10. Lezárt helyiségek felnyitása rendjének meghatározása 11. A biztonságot növelő szolgálat elrendelése 12. A rendezvények biztosításával kapcsolatos feladatok 13. A hirdetmények elhelyezési rendjének szabályozása 14. A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos feladatok 15. Az alkohol-szondás ellenőrzés szabályainak meghatározása 16. Elektromos, elektronikus vagyonvédelmi rendszerek működtetése 17. Gépjárműforgalom és parkolás rendjének meghatározása 18. Talált tárgyak kezelése rendjének meghatározása 19. Feljelentés - 6 -

7 Az egyes személyek rendészeti (vagyonvédelmi) feladatai A főigazgató 9. (1) A TOFK rendészeti és vagyonvédelmi tevékenységét a főiskola főigazgatója irányítja, aki ez irányú tevékenységét a gazdasági vezetőre átruházott jogkörrel gyakorolja. (2) A Főigazgató mint egyszemélyi felelős vezető a rendészeti és a vagyonvédelmi feladatait a jogszabályok előírásai szerint látja el, döntési és ellenőrzési jogkörét fenntartva a rendészeti és a vagyonvédelmi ügyek irányításával a gazdasági vezetőt bízza meg. Ennek keretében a) felelős a kar rendészeti és vagyonvédelmi tevékenységéért, valamint a rendészeti és a vagyonvédelmi rendelkezések megtartatásáért; b) a rendészeti és a vagyonvédelmi munka végzéséhez biztosítja a szükséges személyi, anyagi és egyéb feltételeket; c) a rendkívüli eseményekkel (5-ös sz. melléklet) kapcsolatos feladatokról és a biztonságot növelő szolgálat elrendeléséről szóló 5/1989. (III.17.) MM rendelet 2. (1) bekezdésében meghatározott rendkívüli események bekövetkezésekor, írásban tájékoztatja az Oktatási Minisztérium Közgazdasági és Biztonságszervezési Osztályának vezetőjét; d) helyi szabályzatot készíttet a rendészetről és a vagyonvédelemről, valamint a kulcskezelés rendjéről, a helyi speciális feladatokról; e) a vállalkozókkal kötött szerződésekben a rendészeti és a vagyonvédelmi tevékenységgel kapcsolatos felelősséget és a helyi sajátosságoknak megfelelő speciális rendészeti és vagyonvédelmi feladatokat rögzíti; f) az irányítása alá tartozó létesítménynél köteles a tulajdon elleni cselekmények elkövetésének megelőzése és a kari vagyon megóvása érdekében vagyonvédelmi intézkedéseket elrendelni, a végrehajtáshoz szükséges feltételeket biztosítani, a végrehajtást ellenőrizni, ellenőriztetni (pl. kulcskezelési szabályzat, bélyegzőkezelési szabályok, iratkezelési szabályok, szigorú számadású bizonylatok kezelési szabályai, eszköz-nyilvántartási rend, stb.); g) a kar tulajdonában keletkezett kár esetén intézkedik a rendőrség értesítéséről, a biztosítói kárbejelentés azonnali (24 órán belüli) megtételéről (a 2/2002. Gazdasági Főigazgatói Utasítás alapján), valamint tájékoztatja az ELTE Biztonságszervezési Osztályát; h) kivizsgálja az eset körülményeit, annak eredményétől függően dönt a felelősségre vonás kérdésében és fegyelmi, illetve kártérítési eljárást kezdeményez; i) intézkedik a parkolóhelyek jelen szakasz (3) bekezdésében meghatározottak szerinti kialakításáról (körültekintő kijelölés, a parkoló helyek felfestése), igénylési és elbírálási rendjének, valamint nyilvántartási, használati és ellenőrzési szabályainak kidolgozásáról; j) Az éves rendészeti és vagyonvédelmi értékelést elkészítteti és a tárgyévet követő év február 10 napjáig a Rektori Hivatal Biztonságszervezési Osztálya részére megküldi. (3) A parkolóhelyek kialakításánál figyelemmel kell lenni a tűzoltósági felvonulási terület, ún. veszélyességi övezet, föld alatti és föld feletti tűzcsapok, egyéb főelzárók (gáz, víz, elektromos), kapcsolószekrény, vészkijáratok, ill. kapukra, menekülési útvonal leszűkítésére, valamint az épületek, építmények esetében és a gépkocsik egymás között betartandó biztonsági távolságra

8 A szervezeti egységek vezetői 10. (1) A szervezeti egység vezetője tanszékvezetők, szervezeti egység vezetők a) mint a munka közvetlen irányítója felelős az irányítása alá tartozó egységnél a kezelésébe adott eszközök, anyagok megőrzéséért, a tulajdon megóvásáért, b) intézkedik a vagyontárgyak kezelése, megőrzése rendjének kialakításáról, a munkahelyi nyilvántartások vezetéséről, valamint az említettek végrehajtásának ellenőrzéséről. c) intézkedik a tulajdon elleni cselekmények elkövetésének megelőzése és az intézményi vagyon megóvása érdekében (Pl.: kulcskezelési rend), a végrehajtáshoz szükséges feltételeket biztosítja, a végrehajtást ellenőrzi; d) gondoskodik a dolgozók tájékoztatásáról a tulajdonvédelemmel kapcsolatos feladataik, kötelezettségeik tekintetében; e) meghatározza az egyes munka-, illetve tevékenységi körökhöz tartozó, a tulajdon védelmével kapcsolatos felelősségi köröket; f) az intézmény tulajdonában keletkezett kár esetén jelenti az eseményt a főigazgatónak, aki intézkedik a rendőrség értesítéséről, a biztosítói kárbejelentés azonnali (24 órán belüli) megtételéről (a 2/2002. Gazdasági Főigazgatói Utasítás alapján), valamint tájékoztatja az ELTE Biztonságszervezési Osztályát; g) a rendész közreműködésével kivizsgálja az eset körülményeit, annak eredményétől függően a felelősségre vonás kérdésében dönt és fegyelmi, illetve kártérítési eljárást kezdeményez. (2) Azoknál a szervezeti egységeknél, ahol közösen használnak helyiségeket, illetve területeket az egységek vezetői közösen rendelkeznek a rendészeti és a vagyonvédelmi felelősségről, felelősökről. A pénzkezelő személyekkel kapcsolatos rendelkezések 11. (1) a pénzkezelő hely működésével (házipénztár, állandó ellátmány, eseti ellátmány), a pénz napi záró állomány összegének és a napi készpénzforgalom értékének megfelelő biztonsági körülmények teljesítéséért a gazdasági vezető, és a pénzkezelő a felelős a pénzkezelés szabályok szigorú betartásával. (6. sz. melléklet) (2) A pénzkezelő személyt közvetlen, míg a gazdasági vezetőt, illetve a szervezeti egység vezetőjét közvetett anyagi felelősség terheli az ellátmány teljes összegéig. (3) A pénzszállítás szabályos végzéséért, a kifizetés idején történő őrzésért a gazdasági vezető, a szervezeti egység vezető, és a pénzkezelő a felelős (6. és 7. sz. melléklet). A TOFK rendésze 12. (1) A főiskola rendésze a főigazgatótól kapott felhatalmazás alapján végzi a főiskola rendészeti, és vagyonvédelmi tevékenységét ellátja a rendészeti és vagyonvédelmi szakterületet érintő feladatokat, a napi ügyekkel kapcsolatos munkaköri leírásában meghatározott operatív teendőket. Tevékenységét a gazdasági vezető felügyeli

9 a) Ellenőrzi a szervezeti egységeknél tevékenykedő, rendészeti és vagyonvédelmi feladatokat ellátó személyeket; b) mechanikai-, és/vagy elektronikai vagyonvédelmi rendszerek telepítésével, illetve vállalkozás keretében személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató szervezet alkalmazásával kapcsolatban folytatott koordináció keretén belül javaslattal él; c) bűncselekmény elkövetése esetén szükség szerint részt vesz a rendőrségi helyszínelésen; d) a főiskolai tulajdont ért kár esetén rendőrségi feljelentést kezdeményez; e) gondatlanságból, vagy szándékosan elkövetett károkozás vagy mulasztás esetén (Leltározási-; Pénztári-; Rendészeti és vagyonvédelmi szabályzatok megsértése) a feltárt hiányosságokról, a szabályzatok, megsértéséről tájékoztatja a gazdasági vezetőt; f) rendszeresen ellenőrzi a főiskola létesítményeiben a rendészeti és vagyonvédelmi szabályzatban, foglaltak végrehajtását. g) a kulcskezelés rendjének elkészítése, szükség szerint javaslat tétel a szabályzatok módosítására h) a telepített vagyonvédelmi rendszer(ek) használatának megszervezése, valamint a karbantartás és javítás felügyelete; i) a kialakított parkolóhelyek nyilvántartásának, a használati szabályok betartásának ellenőrzése; j) a létesítmények területén történt betörés vagy bűncselekmény esetén a rendőrség, a főigazgató és a Biztonságszervezési Osztály értesítése, megérkezésükig a helyszín biztosítása, a gazdálkodó egység vezetőjének tájékoztatása, a történtekről jegyzőkönyv (14. sz. melléklet) felvétele, melyet a Biztonságszervezési Osztálynak küld meg; k) rendkívüli eseménynek minősülő eset bekövetkezésekor a főigazgatót, az érintett hatóságokat és az ELTE Biztonságszervezési Osztálya vezetőjét haladéktalan értesíti; l) A rendészeti és vagyonvédelmi tevékenység éves tervének elkészítésében részt vesz. (2) A rendész a főigazgató felhatalmazása alapján jogosult a) az illetéktelen, ittas vagy bódult állapotban lévő személy belépését megakadályozni, őt onnan rendőri közreműködéssel eltávolíttatni; b) a jogsértő cselekményt elkövető személyt magatartásának abbahagyására felszólítani; c) bűncselekmény elkövetésén tettenért személyt a rendőrség helyszínre érkezéséig lehetőség szerint visszatartani; d) bármely helyiségbe belépni, ott a szükséges intézkedéseket megtenni; e) bárkitől felvilágosítást vagy véleményt kérni, indokolt esetben jegyzőkönyvi meghallgatást végezni, illetve a vizsgálatban részt venni. A TOFK gondnoka (1) A rendészeti tevékenységet végző személyek, így különösen a portások, feladatinak meghatározása, munkaköri leírásuk kidolgozása és időszakos felülvizsgálata a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása, a munkavégzésükkel kapcsolatos feladatok ellátásának megszervezése és ellenőrzése. (2) A portán vezetett nyilvántartások (kulcsnapló, eseménynapló, nyilatkozat kulcsátvételről, saját tulajdonú eszközök behozatala, kari tulajdonban lévő eszközök kivitele) ellenőrzése. (3) A parkolás rendjének ellenőrzése és a szabad parkolóhely kiadásának koordinálása. (4) Részvétel szabálysértés vagy bűncselekmény kivizsgálásában és jelentésében

10 A főiskola alkalmazásában állók alkalmazottak 13. (3) A kar alkalmazásában álló személyek feladata így különösen a portás, rendészeti feladatokkal megbízott személy a kar vagyonvédelmi szabályzatában, valamint a tevékenységüket érintő egyéb szabályzatokban és rendelkezésekben (Pl.: Tűzvédelmi szabályzat, Kulcskezelési rend, Pénzkezelési szabályzat, Bélyegzőkezelési szabályzat, Szigorú számadású bizonylatok kezelési szabályzata), valamint a munkaköri leírásukban foglaltak teljesítése. Így különösen a) a személy és áruforgalom, a belépési jogosultságok ellenőrzése a főigazgató, illetve a szervezeti egység vezetője által megszabott módon és mértékben; b) a telepített vagyonvédelmi rendszerek működtetése, a jelzések kontrollálása, a szükséges intézkedések megtétele; c) a létesítmény rendszeres ellenőrzése a különféle rendezvények időtartama, a munkaidőn túli időszak alatt, illetve a munkaszüneti napokon; d) a kulcskezelés rendjére vonatkozó általános szabályok és a helyi speciális rendelkezések betartása; e) a rendszeresített nyilvántartások vezetése; f) a kulcsok kiadásának, visszavételének és tárolásának végrehajtása a szabályozásnak megfelelően, valamint az elrendelt nyilvántartások vezetése; (kulcsnapló, eseménynapló, nyilatkozat kulcs átvételre) g) a lezárt helyiségek kulcsainak a portán vagy erre a célra kijelölt helyen történő őrzése; h) a bekapcsolva felejtett világítás és egyéb készülék, berendezés kikapcsolása, illetve szükség szerinti áramtalanítása a helyi adottságoknak megfelelően; i) tűz esetén a tűzoltóság azonnali értesítése és a tűzriadó terv szerinti intézkedések megtétele; a helyszínre érkező tűzoltók munkájának helyismereteik alapján történő segítése, a tűzoltás vezetője utasításainak végrehajtása. (4) A kar alkalmazásában álló személyek a rendészeti és vagyonvédelmi feladatok végrehajtása során a kar főigazgatójának, illetve a szervezeti egység vezetőjének felhatalmazása alapján jogosultak a) a kar területére belépő és annak területén tartózkodó személyeket belépési jogosultságuk igazolására felszólítani; b) az illetéktelen, ittas vagy bódult állapotban lévő személy belépését megakadályozni, őt onnan esetleg rendőri segítség igénybevételével eltávolíttatni; c) csomagot, járművet, menetokmányt, illetve szállítási okmányt a helyi vagyonvédelmi szabályzatnak megfelelően átvizsgálni; d) jogsértő cselekményt elkövető személyt tevékenységének felhagyására felszólítani; e) bűncselekmény elkövetésén tettenért személyt a rendőrség helyszínre érkezéséig lehetőség szerint visszatartani. A vagyonvédelemben résztvevő más személyek 14. (5) A kar dolgozóinak és hallgatóinak rendészeti és vagyonvédelmi területet érintő feladatait, kötelezettségeit és jogosultságait a munkavégzés helyének és módjának figyelembe vételével, a helyi sajátosságoknak megfelelően a tanszékvezetők, a szervezeti egység vezetője, illetve a közvetlen vezetők határozzák meg. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott helyi sajátosságok különösen

11 a) a belépési jogosultságot biztosító eszközök (kártya, zseton, kód), b) a védett helyiségekkel kapcsolatos speciális rendelkezések, c) a nagy értékű munkaeszközök, berendezések, gépek, műszerek, hálózatok, d) a speciális tananyagok, információhordozókkal kapcsolatos tevékenység, e) az egyedi szellemi termékek, kutatási anyagok, információk, f) a gyűjtemények, műkincsek, védett anyagok, okmányok, iratok, g) a munkaszobák, műhelyek, laboratóriumok, közös helyiségek, sportlétesítmények, h) a főiskolai tulajdonban levő járművek, anyagok, alkatrészek, szerszámok, i) a személyi használatra átadott - főiskolai leltárban szereplő dolgok, j) a pénz, pénzhelyettesítők, bélyegek, egyéb értéktárgyak alkalmazási, használati, kezelési, tárolási szabályai. (7) Valamennyi kari dolgozó és hallgató feladata a) a kari és a személyi tulajdon megőrzése, megóvása; b) a használatában lévő eszközök kellő gondossággal történő kezelése, biztonságos tárolása, az eszköz értékének megfelelő és a jogszabályban megállapított anyagi felelősség vállalása. (8) A tulajdon megőrzése és megóvása érdekében bármely helyiségből utolsó személyként történő távozás esetén a) a helyiségben lévő energiafogyasztó gépeket, berendezéseket, eszközöket le kell kapcsolni, kivéve az engedélyezetten folyamatosan üzemelőket, b) az ablakokat be kell zárni, c) a helyiségeket kulcsra kell zárni és d) ahol figyelő-, illetve riasztórendszer van telepítve, ott azt élesíteni kell. Feladatok bűncselekmény esetén 15. (9) Bűncselekmény, vagy arra utaló esemény felfedéséről értesíteni kell a főigazgatót, illetve a szervezeti egység vezetőjét, és a rendészt. (10) A főigazgató vagy a szervezeti egység vezetőjének távollétében a helyettesítésével vagy az adott ügyben való intézkedéssel megbízott személynek rendelkezése alapján értesíteni kell a rendőrséget, és ha szükséges, az ügyben érintett más hatóságot. (11) A nyomozás eredményessége, illetve a hatóság eredményes munkájának biztosítása érdekében a rendőrség kiérkezéséig gondoskodni kell a terület érintetlen állapotban való megőrzéséről, ezért elsődleges feladatként meg kell akadályozni a területre történő illetéktelen bejutást. (12) Amennyiben az esemény, biztosítási, káreseménynek minősül, úgy a főigazgatónak vagy az általa megbízott személynek illetve a szervezeti egység vezetőjének 24 órán belül értesítenie kell a főiskolával szerződésben álló biztosítási képviseleti társaságot (4. sz. melléklet). A bejelentés elmulasztása, a határidő túllépése a kárrendezés tekintetében jogvesztésnek minősül, így a kártérítés meghiúsulhat

12 Feladatok robbantással való fenyegetés (bombariadó) esetén 16. (13) Robbantással való fenyegetés (bombariadó) esetén az alábbiakban meghatározott sorrendben értesíteni kell a) a hívást vevő személy felettesét; b) a főigazgatót, illetve a szervezeti egység vezetőjét; c) az illetékes rendészt és/vagy gondnokot; d) a rendőrséget amennyiben a robbantással való fenyegetés háborús robbanószerkezetre vonatkozik a tűzszerészeket (a továbbiakban együtt: rendőrség) és a Biztonságszervezési Osztályt. (14) A TOFK dolgozóinak és hallgatóinak minden robbantással való fenyegetést komolyan kell venni. Abban az esetben, ha a robbantással való fenyegetés telefonon történik, a hívást vevő személynek a beszélgetés alatt az 5. sz. mellékletben és az 1.sz. függelékben leírtak szerint kell eljárnia. (15) Robbantással való fenyegetés (bombariadó) esetén a rendőrséget lehetőleg annak a személynek kell tájékoztatni, aki a fenyegetővel beszélt, mivel a hatóság tájékozódás érdekében további kérdéseket tesz fel a telefonbeszélgetéssel kapcsolatban. (16) A továbbiakban a főigazgatónak (távollétében a helyettesítésével vagy az adott ügyben való intézkedéssel megbízott személynek) és a rendőrség helyszínre érkező képviselőjének rendelkezései szerint kell eljárni. (17) Robbantással való fenyegetés (bombariadó) esetén az épületeket ki kell üríteni, a pánik keletkezését lehetőség szerint meg kell akadályozni. (18) A bombariadó terv, amely tartalmában megegyezik a tűzriadó tervvel, előre meg kell határozni az emberek menekülési lehetőségeinek irányát, a menekítés helyét, a magára hagyott helyiségekkel kapcsolatos teendőket (energiaforrásokat kikapcsolva, helyiséget lezárva, a kulcsot a portásnak átadva, stb.). (19) Amennyiben van olyan személy, aki feltűnő érdeklődést tanúsít az esemény iránt, illetőleg akinek a reagálásából arra lehet következtetni, hogy köze lehet a fenyegetéshez, a helyszínre érkező rendőrséget erről tájékoztatni kell. Feladatok tűz, robbanás, közmű súlyos meghibásodása esetén 17. (20) Tűz, robbanás, közmű súlyos meghibásodása esetén az alábbiakban meghatározott sorrendben értesíteni kell a) az illetékes szakhatóságokat, így az esemény jellegének megfelelően a tűzoltóságot, mentőket, rendőrséget, gázműveket, elektromos műveket; (21) Elektromos tűz esetén azonnali áramtalanítást kell végrehajtani. (22) Gázszivárgás esetén a) ugyancsak azonnali áramtalanítást kell végrehajtani, b) ezt követően az épületet ki kell üríteni, c) a kiürítés során feltétlenül közölni kell a kiürítés okát, ugyanis a dohányzás, vagy villanykapcsoló működtetése robbanáshoz vezethet d) az épület áramtalanítását csak épületen kívüli főkapcsolóval szabad elvégezni, e) a kiürítéssel egy időben értesíteni kell a Gázművek szakembereit. (23) Az áramtalanítás előtt meg kell győződni arról, hogy a liftben nem tartózkodnak. (24) Csőrepedés esetén a főelzárót (tolózár, golyóscsap) mielőbbi el kell zárni

13 Feladatok robbanószerkezetre utaló gyanú esetén 18. (25) Robbanószerkezetre utaló gyanú esetén az alábbiakban meghatározott sorrendben értesíteni kell a) a megtaláló felettesét, a főigazgatót, illetve a szervezeti egység vezetőjét; b) a rendőrséget; c) az illetékes rendészt és/vagy gondnokot; d) a Biztonságszervezési Osztályt. (26) Ha épület felújításoknál vagy földmunkáknál olyan fémtárgy kerül elő, amelyről feltételezni lehet vagy egyértelműen biztos, hogy háborús robbanószerkezet, a meg találás helyén és környezetében a további munkákat azonnal be kell szüntetni, a területet le kell zárni és a rendőrség kiérkezéséig, őrizni és biztosítani kell. (27) Ha a levél szállítója, átvevője, szétosztója (kézbesítő, postabontó), vagy a levél felbontója (iktató, titkársági dolgozó, címzett) levélbombára utaló jelet észlel, a küldeményt érintetlenül kell hagynia, a szobát és a környező szobákat ki kell üríteni és a rendőrség kiérkezéséig a helyiségeket, őrizni kell, illetéktelenek, bejutását meg kell akadályozni. A levélbombák főbb ismérveit az 5. sz. melléklet tartalmazza. (28) Bármilyen gyanús tárgy vagy csomag megtalálása esetén, melynek eredete vagy tulajdonosa ismeretlen, azt érintetlenül kell hagyni, azt megmozdítani szigorúan tilos. (29) Ilyen esetben az érintett területet ki kell üríteni és a rendőrség kiérkezéséig a helyiséget, őrizni kell, illetéktelenek bejutását a menekülési útvonal szabadon hagyása mellett meg kell akadályozni. Feladat kábítószer terjesztésére utaló jelek esetén 19. (30) Kábítószernek minősülő anyagokat áruló, vagy osztogató személy észlelése esetén azonnal értesíteni kell a rendőrséget a későbbi felderítés miatt lehetőleg oly módon, hogy az illető azt ne vegye észre, a helyszínről ne tudjon elmenekülni. Az egyes rendészeti (vagyonvédelmi) feladatok A belépés, a távozás és a benntartózkodás rendje 20. (31) A létesítményekbe való bejutás munkaidő alatt mindenki számára engedélyezett. (32) Munkaidőn túl a főiskola létesítményeibe a bejutás azonban csak az erre vonatkozó engedéllyel rendelkezőknek biztosított. Az épületek nyitva tartásának rendje: A épület Budapest, XII. Kiss János altb.u.40. hétfőtől-péntekig: óráig. szombaton: ig B épület Budapest, VIII. Bezerédi u.16/b. hétfőtől-péntekig: ig. szombat: óráig

14 (33) A főigazgató, a tanszékvezetők, illetve a szervezeti egység vezetője által kiadott, a munkaidőn túli belépéshez szükséges engedélyeket melyek tartalmazzák a személyazonosításhoz szükséges adatokat és az engedély érvényességének időpontját, időszakát, a kibocsátó nevét, aláírását és bélyegzőlenyomatát három példányban kell elkészíteni, amelyből 1 példányt az engedély kiadó egységnél, 1 példányt az engedéllyel rendelkező személynél, 1 példányt pedig a portaszolgálatnál kell elhelyezni. (34) Külső személyek, terembérlők, munkát végzők csak előzetesen megkötött szerződés alapján tartózkodhatnak az épületben. A szerződésnek tartalmaznia kell, hogy milyen helyiségeket használhatnak, mely területeken végezhetnek munkát, a benntartózkodás kezdetének és befejezésének időpontját, és a szerződés érvényességi idejét. (35) A tanszékvezetők, illetve a szervezeti egység vezetője a helyi adottságokból fakadó igényeknek megfelelően a 16. sz. mellékletben meghatározott szempontok alapján a jelen szabályzatban meghatározottól eltérő szorosabb szabályozást is kidolgozhatnak. (36) Minden belépő személy belépési jogosultságát ellenőrizni kell! (37) Távozáskor a gépjárművek csomagterét, a távozó személyek csomagjainak munkaidő alatti ellenőrzését a főigazgató, vagy a szervezeti egység vezetőjének rendelkezései szerint kell végrehajtani. A kulcskezelés rendje 21. (38) A létesítmények azon helyiségeit, ahol a) veszélyes (tűz- és/vagy robbanásveszélyes, sugárzó, fertőző, egészségre ártalmas) anyagot tárolnak, használnak, illetve előállítanak, b) olyan információk (kutatási adatok, személyi adatok) kezelését, nyilvántartását vezetik, amelyek titkosnak minősíthetők, c) értékes technikai eszközökkel dolgoznak, felügyelet hiánya esetén zárva kell tartani. (39) A helyiséget utoljára elhagyó személy a zárásért felelősséggel tartozik. Amennyiben a helyiséget olyan személy vagy személyek számára nyitották ki, akik nem rendelkeznek kulccsal, a zárásért az felel, aki a helyiségbe való bejutást lehetővé tette. (40) A kulccsal rendelkezőkről nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza a kulcs birtokosának nevét és azon helyiségek listáját, melyekhez kulccsal rendelkezik. (41) A védeni kívánt helyiséghez az egymás közötti, vagyis nem regisztrált másolatok kizárása érdekében másolásvédett (nem másolható) kulccsal működő zárakat kell felszerelni. A másolatok készítéséhez szükséges ún. mester kártyát illetéktelenek elől nem hozzáférhető helyre megfelelően el kell zárni. (42) A főigazgató, a tanszékvezetők, illetve a szervezeti egység vezetőjének mérlegelés jogkörébe, illetve felelősségi körébe tartozik azon helyiségek meghatározása, amelyek kulcsait nem szükséges a portán tartani. E helyiségek meghatározása során törekedni kell a minimálisra. (43) A tűzkulcsokat megfelelően zárt és lepecsételt borítékban kell a portára leadni, melyeken az illetéktelen felnyitás egyértelműen megállapítható. A boríték tartalmazza azt az információt, hogy vészhelyzet esetén mely helyiségben és hol találhatók az egyes helyiségek kulcsai és annak a személynek az elérhetősége, aki az említett esetben értesítendő. (44) A közös helyiségek kulcsainak portáról történő felvételi rendjéről a helyiségek felett rendelkező személynek (tanszékvezető, igazgató, stb.) kell dönteni

15 (45) A portára leadott kulcsokat csak azok vehetik fel, akik neve szerepel a vezetők által erre a célra leadott hivatalos listán, igazolják magukat és a kulcs átvételét aláírásukkal, elismerik. (46) A tanszékvezetőknek illetve a szervezeti egység vezetőinek a kulcskezelés rendjét kulcskezelési szabályzatban kell meghatározni. A Kulcskezelési Szabályzatot a jelen rendészeti és vagyonvédelmi szabályzattal együtt a rendészeti és a vagyonvédelmi iratok között kell tárolni. A szabályzat tartalmi elemeire vonatkozóan a 8. sz. melléklet és a sz.függelék ad iránymutatást. Saját vagy idegen tulajdonú eszközök behozatalának rendje 22. (47) A TOFK területére nem az intézmény tulajdonában levő eszközt, berendezést munkavégzés céljából behozni csak a tanszékvezető illetve szervezeti egység vezetőjének a 11. sz. melléklet szerint kiállított írásos engedélye alapján lehet. (48) A személyi tulajdont ért biztosítási káresemények bekövetkezése esetén az intézmény kártérítést, kárenyhítést csak abban az esetben fizet, ha az eszköz nyilvántartása, tárolása és használata a helyi szabályzatokban leírtaknak megfelelő módon történt. (49) A TOFK a dolgozók és hallgatók személyi tulajdonának védelmét portaszolgálattal, vagyonvédelmi oktatással, esetenként más intézkedésekkel elősegítheti de a megóvás elsősorban a tulajdonosok érdeke, kötelessége! (50) A munkába járáshoz oktatáshoz nagyobb értéket képviselő dolgot a hallgatók és dolgozók csak saját felelősségükre hozhatnak a TOFK területére. Ezek őrzéséért, a bennük keletkezett károkért vagy eltűnésükért a TOFK felelősséget nem vállal. (51) Különleges esetben a TOFK dolgozója saját tulajdonát képező nagyobb értékű eszközt a TOFK területére behozhat. Ebben az esetben a portán elhelyezett Eseménynaplóba az eszköz megnevezését, típusát, gyári számát be kell írni. Vezetőjét tájékoztatnia kell az eszköz behozatalának céljáról. Kivitelnél az eszközt be kell mutatni a portán és regisztrálni kell a kivitelt. TOFK tulajdonában lévő tulajdonú eszközök intézményen kívüli használatának rendje 23. (52) A TOFK tulajdonát képező eszközt kivinni kizárólag hivatalos használatra a 10.sz sz sz. melléklet szerint kiállított írásos engedélyével vagy szállítólevéllel lehet. Az engedélyt négy példányban kell elkészíteni, amelyből egy példány a szervezeti egységnél, egy példány a portán, egy példány a GISZH-nál, egy pedig a kölcsönző személynél marad. (53) Az engedélyen szerepelnie kell az eszköz vagy eszközök leltári és gyári számának, a készülék állapotának, valamint a kölcsönadás időtartamának. (54) Visszahozásakor a kölcsönzési engedély valamennyi példányán fel kell tüntetni annak dátumát. Az eszköz állapotáról az engedélyező, vagy az általa megbízott személy köteles meggyőződni. (55) A kölcsönző személy a kölcsönzött eszközért, annak leltári értékéig anyagilag felelős. Eszközt kölcsönadni csak alkalmazottnak lehet. (56) A saját tulajdonú, nagyobb értékű eszköz behozatalát és kivitelét a portán regisztráltatni kell. Az engedély 1 példányát a portán le kell adni és a behozatal és kivitel tényét fel kell rá vezetni

16 Az eszközök nyilvántartási rendje 24. (57) A gazdasági vezető felelőssége, és kötelessége hogy a beszerzett és használatba vett eszközöket függetlenül az eszköz eredetétől (beszerzés, ajándék, vagy térítésmentes átvétel) azonnal nyilvántartásba vegyék, ennek megfelelően a készülék típusát és gyártási számát, értékét az erre a célra rendszeresített állományba vételi bizonylaton. Több egységből álló eszköz esetén a gyártási számokat külön-külön kell feltüntetni a bevételezési bizonylaton. (58) A saját tulajdon kivételével, a nem intézményi tulajdonú eszközök tulajdonnak az intézményben történő használata esetén a ,-Ft értékhatár feletti eszközöket ideiglenesen nyilvántartásba ill. leltárba kell venni, mint idegen tulajdont. Nagyértékű eszközök tárolásának rendje 25. (59) Azoknak a helyiségeknek a nyílászáróit, amelyekben jelentős összértékű technikai eszközt helyeztek el, az értékhatárnak megfelelő MABISZ ajánlás szerinti előírásoknak megfelelő mechanikai és elektronikai védelemmel kell ellátni. (60) Az egyes vagyoncsoportok különböző szintű értékkategóriáira vonatkozó előírásokat (védelmi osztályonként) a Biztosítási szerződés melléklete és a biztosító vagyonvédelmi szabályzata, illetve az 1-es vagyoncsoportba tartozó készpénz esetében jelen szabályzat 6. sz. melléklete tartalmazza. A mechanikai védelemmel szembeni követelményeket a 2. sz. melléklet, míg az elektronikai védelemmel szembeni követelményeket a 3. sz. melléklet tartalmazza. Jelentős értékű anyagok, tárgyak tárolásának rendje 26. A tanszékek, által használt, vagy tárolt olyan jelentős értéket képviselő anyagokat, tárgyakat, így különösen érméket, kőzeteket, okmányokat, iratokat, melyek esetleges eltulajdonítása pótolhatatlan veszteséget jelent az érintettek számára, a biztosítási szerződésben meghatározottaknak megfelelő elektronikai és mechanikai védelemmel ellátott helyiségben kell elhelyezni. Pénzőrzés, pénz tárolása és szállítása 27. (61) A pénzkezelésre vonatkozó előírásokat az ELTE Pénztár Szabályzata (LI/1993.), valamint a biztosítási szerződés mellékletei tartalmazzák. (62) A közvetlen vagyonvédelemre vonatkozó előírások a pénzösszeg (ellátmány, előleg, stb.) értékhatároknak megfelelő tárolásának feltételeit (amelyek biztosítása a gazdasági vezető, betartása pedig a pénzkezelő személy feladata) a 6. sz. melléklet tartalmazza. (63) A készpénzszállítás megszervezése és lebonyolíttatása a kifizetés idején történő őrzése a gazdasági vezető és a rendész feladata. (64) Pénzszállítással csak a főiskolával munkaviszonyban álló dolgozót, vagy megfelelő referenciákkal rendelkező, a tevékenység végzésére hatósági engedéllyel rendelkező vállalkozást lehet megbízni. A jelen bekezdésben meghatározott személyek e megbízással kapcsolatos felelősségi körét írásban kell rögzíteni

17 (65) A pénzszállításra megbízást adó vezető köteles a pénzszállítással megbízott dolgozóval a feladat ellátásával kapcsolatos előírásokat ismertetni. A pénzszállítás körülményeit, részleteit a szállításban résztvevőkön kívül senki sem ismerheti. A szállított készpénzért annak felvételével és a szállításával megbízott személy(ek) a felelős(ek). A felelősség a pénz tényleges átvételétől a tényleges át-, illetve továbbadásáig tart. (66) A készpénzszállítások alapvető biztonsági feltételeit a 7. sz. melléklet tartalmazza. A befizetett pénzeszközök, valamint a kifizetésre átvett pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályokat az ELTE pénzkezelési szabályzata tartalmazza. A biológiai és a kémiai anyagok kezelésének, tárolásának rendje 28. (67) A karon az olyan anyagok használata során, amelyek veszélyesnek minősülnek, eltűnését vagy indokolatlan és jelentős mennyiségcsökkenését, azonnal jelenteni kell a) A tanszékvezetőnek, illetve szervezeti egység vezetőjének, b) a rendőrségnek és c) az ELTE Biztonságszervezési Osztályának. (68) Az olyan vegyi anyagokat, amelyek önállóan is, vagy a gyógyszertári, illetve a bolti forgalomban kapható egyéb anyagokkal kiegészítve különböző robbanóanyagok és kábítószerek (drogok) előállítására alkalmasak, fokozott figyelem mellett kell tárolni és kezelni. (69) Azokat a helyiségeket, ahol a jelen szakaszban meghatározott anyagok tárolása történik megfelelő mechanikai és/vagy elektronikai védelemmel kell ellátni. (70) A jelen szakaszban meghatározott anyagok az említett módokon használva veszélyesnek minősülnek. Lezárt helyiségek felnyitása 29. (71) A lezárt helyiség felnyitása rendkívüli eseményt kivéve csak bizottság jelenlétében történhet. Az 5. sz. mellékletben meghatározott rendkívüli esemény bekövetkezésekor a bizottság összehívása nem szükséges, de a felnyitásról utólag írásban tájékoztatni kell a tanszékvezetőket, az egység vezetőjét, és a rendészt. (72) Az (1) bekezdésben meghatározott bizottság tagjai: a) a rendész vagy gondnok, b) az érintett vezető; c) egy fő tanú. (73) A lezárt helyiség felnyitásáról, annak indokairól és a tapasztalatairól jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát a helyiség felnyitásában érintett vezető kapja. (74) Ha erőszakos felnyitás nyomai fedezhetők fel valamely helyiségen, a helyszín érintetlenül hagyása mellett az eseményt jelenteni kell a gazdasági vezetőnek vagy a gondnokság vezetőjének, illetve a rendésznek, akik a szükséges rendőrségi bejelentést megteszik. A rendőrség megérkezéséig a helyiséget őriztetni kell. Az eseményről értesíteni kell az ELTE Biztonságszervezési Osztályát is

18 A biztonságot növelő szolgálat elrendeléséről 30. (75) A biztonságot növelő szolgálatot elrendelésére az 5. sz. mellékletben meghatározott rendkívüli esemény bekövetkezésekor kerül sor. (76) Az elrendelésekor a következő fontosabb intézkedéseket kell tenni: a) megszervezni a létesítmény fokozott ellenőrzését; b) a létesítmény őrzés védelmének a megerősítése, c) a be- és kilépés, az anyag-, áruszállítás valamint a belső mozgás korlátozása, d) a különböző szolgálatok (rendőrség, tűzoltóság, PV) együttműködésének megszervezése, e) amennyiben az események és a körülmények indokolják a belügyi szervekkel együttműködve biztosítási terv készítése. (77) A biztonságot növelő szolgálatot elsősorban az oktatói kar, a műszaki személyzet, és a portaszolgálatból kell megszervezni. A rendezvények biztosításával kapcsolatos feladatok 31. A rendezvény engedélyezője a rendezvény szervezőjével írásban rögzíti a helyi sajátosságoknak megfelelő, a rendezvény megtartásával kapcsolatos biztonsági intézkedéseket a) az anyagi felelősség személyi körének és mértékének pontos meghatározására, valamint b) a helyiség vagy a létesítmény leltár szerinti átadás-átvételére tekintettel. A hirdetmények elhelyezési rendjének szabályozása 32. Hirdetményeket csak a kijelölt hirdetési helyekre kitett hirdetőrácsokra vagy hirdetőtáblákra szabad elhelyezni. A hirdetményeken az engedélyezők aláírásának jól láthatóan rajta kell lenni. Hirdetmények elhelyezését engedélyezheti: HÖK, főigazgató, főigazgató-helyettes, szervezeti egység vezetője. A szabályozástól eltérő hirdetéseket a gondnokság eltávolítja. A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos feladatok 33. (78) Az 5. sz. mellékletben meghatározott rendkívüli esemény bekövetkezésekor az érintett vezetőknek, vagy az általuk megbízott személynek haladéktalanul intézkedni kell a) az emberi élet mentéséről, b) az anyagi javak mentéséről, valamint a rendkívüli esemény elhárítására hivatott szervek (rendőrség, tűzoltóság, mentők, honvédség, polgári védelem, ANTSZ.), továbbá az ELTE Biztonságszervezési Osztálynak mielőbbi értesítéséről. (79) A bejelentésnek tartalmazni kell:

19 a) a létesítmény megnevezését, a jelentést adó nevét, b) a rendkívüli esemény megnevezését helyét és időpontját, c) a feltételezett keletkezési okot, d) a keletkezett kár becsült értékét, e) a megtett intézkedést. (80) A rendkívüli esemény bekövetkezéséről tájékoztatni kell a felettes vezetőt. Az alkoholszondás ellenőrzés szabályai 34. (81) A kar területén, valamint a munkavégzéshez, étkezéshez használt kiegészítő mozgási körzetben az alkoholfogyasztás tilos. (82) Azt a dolgozót, aki alkohol hatása alatt áll, a munkavégzéstől el kell tiltani. Annak idejére munkabér nem fizethető. Az alkoholos befolyásoltság mértékétől függően felelősségre vonásban kell részesíteni. (83) Azt a dolgozót, aki munkahelyére italozás vagy árusítás céljából alkoholt hoz be, felelősségre kell vonni. (84) A jelen szakasz (2)-(3) bekezdésében meghatározott esetekben az intézkedést, a felelősségre vonást és fegyelmi eljárást a dolgozó közvetlen munkahelyi vezetője (egység vezetője) kezdeményezi. A közvetlen munkahelyi vezetőnek felelősségre vonást kell kezdeményeznie abban az esetben is, ha azt az ellenőrző szervezetek, így különösen a. vagyonvédelem, munkavédelem, munkavégzést irányító vezető javasolják. (85) Azokon a munkahelyeken, ahol veszélyes tevékenység folyik, folyamatos alkoholszondás vizsgálatot kell végeznie a terület, vagy részleg vezetőjének vagy az általa megbízott személynek. Ezeken a munkahelyeken állandó jelleggel alkoholszondát kell tartani. (86) Az alkoholfogyasztás felderítése, bizonyítása céljából indokolt esetben alkoholszondás ellenőrzést kell végezni. Az ellenőrzést az illetékes szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával a rendész végzi a munkavédelmi előadó és egy tanú jelenlétében. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni, aminek a következő adatokat kell tartalmazni: név, az ellenőrzés helye, napja, ideje (óra, perc), az ellenőrzés eredménye, a résztvevők aláírása

20 Elektronikus vagyonvédelmi rendszerek működtetése 35. (87) A kar területen létesített vagyonvédelmi rendszerek használatának megszervezése (ideértve a működtetést, valamint a karbantartást és javítást is), ellenőrzése a rendész feladata. (88) A telepített vagyonvédelmi rendszerek hatékonysága érdekében a kezelési, használati, karbantartási szabályokat következetesen és folyamatosan be kell tartani. (89) A használatban lévő élesítési kódok meghatározását, időszakos változtatását a jelen rendészeti és vagyonvédelmi szabályzatban meghatározott időközönként az arra feljogosított személyek végzik. (90) Amikor a kódokat ismerő személy az állományból kilép, az érintett kódokat meg kell változtatni, illetve nem kódos rendszernél a kulcsot (mágneskártya, zseton, stb.) be kell vonni, hozzáférési jogosultságát ki kell iktatni. (91) A szolgálatba lépő portásnak (rendész, stb.) tájékozódni kell a szolgálatot átadótól a riasztó-, figyelő rendszerben bekövetkezett eseményekről, így különösen arról, hogy meghibásodás vagy riasztás történt-e, s ha igen milyen intézkedéseket tett az előző szolgálat, mire kell még intézkedni. (92) A szolgálatba lépő portásnak (rendész, stb.) meg kell győződnie a rendszerbe telepített eszközök (központ, tápegység, kamera, monitor, stb.) működőképességéről. Az észlelt hibákat a nyilvántartási (átadás-átvételi) füzetben rögzíteni kell. (93) Amennyiben a rendszer működőképességében észlelt hiányosságokat az előző szolgálat nem tudta megszüntetni, úgy haladéktalanul intézkedni kell az üzemképesség helyreállítására. (94) Bármilyen üzemzavar vagy rendellenesség esetén a tényeket dokumentálni kell, ezzel egyidejűleg intézkedni kell a hiba mielőbbi elhárítása érdekében. 36. (95) A felhasználóknak a vagyonvédelmi rendszer üzemeltetése során a) meg kell ismerniük a kiépített (telepített) vagyonvédelmi rendszert, működési elvét, b) meg kell határozni azon személyek körét, akik a rendszer élesítését (hatástalanítását) gyakorlatban végrehajtják, c) kódzáras rendszer esetén meg kell határozni a kódzárak kódjait, melyeket a felhasználó részére át kell adni, d) gondoskodni kell a kódszámok időszakos megváltoztatásáról (pl. munkahelyről kilépő személy esetén), e) a kamerák és monitorok folyamatos belső figyelését biztosítani kell, f) időben végre kell hajtani a rendszer élesítését, g) a rendszer üzemeltetésében bekövetkezett műszaki meghibásodásokat azonnal jelezniük kell a rendésznek vagy a gondnoknak, (96) A vagyonvédelmi rendszer riasztásjelzése esetén a) meg kell győződni a riasztás pontos helyéről (hurok, épület, szoba,), b) a helyszínre kell menni és meggyőződni a riasztás okáról (illetéktelen behatolás, szabotázs, üzemzavar, stb.), c) illetéktelen behatolás vagy szabotázs esetén gondoskodni kell az érintett terület lezárásáról, a rendőrség értesítéséről, a helyszín biztosításáról, d) üzemzavar esetén meg kell szüntetni a riasztásjelzést (hang, fény) és végre kell hajtani a közpon(tok) újraélesítését,

21 e) a rendőri intézkedés után az eseményt rögzíteni kell a nyilvántartási füzetben, f) az eseményről értesíteni kell a jelen utasításban meghatározott személyeket, g) el kell készíteni az esemény leírását tartalmazó jelentést vagy feljegyzést. Gépjárműforgalom és parkolás 37. (97) a gépjárműforgalom csak a portaszolgálat ellenőrzése, illetve felügyelete mellett történhet. (98) Anyagszállítás esetén a ki-, és beszállítások jogosultságát a szállítólevelek vagy más bizonylatok alapján ellenőrizni kell. (99) csak azok a gépjárművek hajthatnak be, amelyek állandó vagy ideiglenes behajtási engedéllyel rendelkeznek. 38. (100)A TOFK területén öt személygépkocsi-parkolóhely van, melyeket az intézmény személygépkocsija, valamint a főigazgató engedélye alapján a TOFK három alkalmazottja használhat. A kiadott engedélyek visszavonásig érvényesek. Egy parkolóhelyet a gondnokkal történt előzetes egyeztetetés alapján- esetenként lehet igénybe venni. (101)A létesítmények területén levő parkolóhelyeket körültekintően, a vonatkozó előírásoknak megfelelően, jól látható módon kell kijelölni, felfesteni, megjelölni. (102)A parkolóhelyek kialakítása során az alábbiakra kell különös figyelmet fordítani: a) a tűzoltósági felvonulási területek, veszélyességi övezetek, a föld alatti és föld feletti tűzcsapok, egyéb főelzárók gáz, víz, elektromos kapcsolószekrények szabadon hagyására, b) vészkijáratok, illetve kapuk eltorlaszolásának, menekülési útvonal leszűkítésének tilalmára, az épületek, építmények és a parkoló gépkocsik között betartandó biztonsági távolságok megtartására, c) a parkolási terület helyi sajátosságaira. Talált tárgyak kezelése 39 (1) A talált vagy elhagyott tárgyakat az érintett épület portájára vagy a gondnoknak kell leadni. A talált tárgyakat nyilvántartásba kell venni, majd meg kell kísérelni a tulajdonos felderítését. A talált tárgyakat az Eseménynaplóba be kell vezetni, aminek tartalmazni a kell - a megtalálás időpontját, - a tárgy megnevezését és leírását olyan részletezéssel, hogy azonosítható legyen. (2)A portán leadott talált tárgyakat amennyiben azokért a tulajdonos egy hónapon belül nem jelentkezik a gondnoknak kell átadni, aki ezeket három hónapig őrzi. (3)Különös gonddal kell eljárni a bombagyanús, illetve egyéb veszélyes tárgyak (pl.: fegyver, kábítószer) megtalálásakor, melyek elhagyása szándékos is lehet. Ilyen gyanú esetén értesíteni kell a gondnokságot vagy a rendészetet, illetve szükség esetén a rendőrséget

22 Feljelentés 40. (103)A TOFK vagyonban bűncselekmény, vagy szabálysértés következtében keletkezett kár esetén feljelentést kell tenni. A feljelentés megtétele érdekében a szervezeti egység vezetője írásban köteles bejelenteni a szabálysértést vagy bűncselekményt a gazdasági vezetőnek, a gondnokság vezetőjének vagy a rendésznek. Bejelentést kell tenni a következő esetekben: gazdasági bűncselekmény, tulajdon elleni károkozás, élet vagy személyi biztonság elleni bűncselekmény, egyéb olyan cselekmény, amely a tulajdont közvetve vagy közvetlenül veszélyezteti, illetve ellentétes a Rendészeti és Vagyonvédelmi Szabályzattal. Az eseményről a rendésznek jegyzőkönyvet kell felvenni, aminek tartalmazni kell az alábbiakat: az esemény helyszíne, időpontja, az elkövető neve, adatai (ha ismert), az esemény vagy cselekmény leírása, az adott kár becsült nagysága, a tanuk, bizonyítékok megnevezése, illetve összegyűjtése. (104)A feljelentést a Biztonságszervezési Osztály teszi meg, a 14. sz. melléklet szerint elkészített jegyzőkönyv, valamint az érintett időszakban portaszolgálatot ellátók 12. sz. melléklet szerint elkészített jelentésében vagy a 13. sz. melléklet szerint elkészített feljegyzésében foglaltak alapján. (105)A Biztonságszervezési Osztály a feljelentés megtételéről, illetve az eljárás befejezéséről (pl.: nyomozást megszüntető határozat), vagy szüneteltetéséről tájékoztatja a főigazgatót. (106)A rendkívüli eseményekről a Rektori Hivatal Biztonságszervezési Osztályát soron kívül tájékoztatni kell, (rendész, vagy a gondnok feladata) tekintet nélkül arra, hogy az elkövető az ELTE alkalmazottja, hallgatója, vagy a főiskola szervezetén kívüli gazdálkodó szervezet, vállalkozó alkalmazottja, (ha a megkötött szerződésben erre vonatkozóan erre kitétel szerepel) vagy olyan személy, aki a főiskolával nem áll jogviszonyban

23 IV. Fejezet. Tudományos kutatási-, és személyes adatok védelme 41. (107)Az érintett vezetők, mint adatkezelők, illetve a kutatási témafelelős kötelesek gondoskodni az adatok biztonságáról, kötelesek kialakítani azokat a technikai és szervezési megoldásokat, eljárásokat, amelyek a biztonságos adatvédelem követelményeinek eleget tesznek. 42. (108)Az adatok megjelenési formája az adathordozótól függően lehet a) papír iratok formájában; b) dia és film archívumok formájában; c) mágneses adathordozók szöveges vagy képi adatállományok formájában (mérési eredmények, fájlok, adatbázisok, stb.); d) egyéb adathordozók különféle formákban. (109)Az adattartalom, a megjelenési-, tárolási forma és az adathordozó függvényében az adatok védelmének módszere és szintjei lehetnek a) fizikai védelem, b) szabályok kidolgozása és alkalmazása, c) minősített iratok kezelése (pl.: titkos ügykezelés, stb.), d) elektronikus, mágneses adathordozón tárolt adatok védelme. Anyagi értéket képviselő adatok (kutatási anyagok) védelme 43. Az intézményben folyó tudományos munkák számítógépes dokumentálásának védelméhez szükséges megelőzési feladatok megszervezéséért, megvalósításáért és a védelmi lehetőségek alkalmazásának ellenőrzéséért az adott vezető, illetve szervezeti egység vezetője a felelős. Személyes adatok védelme 44. (110)Az adatkezelő az adatvédelmi feladatokat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően látja el. (111)Az adatkezelő köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek a törvény valamint az egyéb adat és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. (112)Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozatal, törlés, illetve sérülés vagy megsemmisülés ellen. (113)Azokat a számítógépeket, amelyeken személyes adatokat tárolnak, a számítógépes hálózatba nem szabad bekötni, illetve az ún. tűzfal raszter megoldás alkalmazásával biztosítani kell, hogy a rendszerbe csak az a személy tudjon belépni, aki ismeri a belépési jelszót, illetve aki rendelkezik olyan szoftverrel, amely ezt meg tudja fejteni (pl. államhatalmi szerv)

24 (114)Anyagi értéket képviselő adatok és a személyes adatok védelmi vonatkozásában a kari Informatikai Biztonsági Szabályzat (IBSZ) szerint kell eljárni. V. Fejezet Biztosítás 45. (115)Az Egyetem és a biztosító társaság között létrejött biztosítási szerződés alapján a vagyonvédelem tekintetében a betöréses lopás során eltulajdonított eszközök és a kapcsolódó vandalizmus anyagi kárainak, illetve a rablás során a biztosított eszközökben keletkezett károk kötelező önrészt meghaladó összegére vonatkozóan kárfedezeti térítés áll rendelkezésre. (116)Káresemény bekövetkezésekor a jelen szabályzatban meghatározott személyeknek a kárt lehetőleg azonnal, de legkésőbb 24 órán belül írásban be kell jelenteni az ELTE biztosítási képviselőjéhez, ezzel egyidejűleg tájékoztatni kell az ELTE gazdasági főigazgatóját, valamint a Biztonságszervezési Osztályt. A kár kései bejelentése jogvesztéshez vezethet. VI. Fejezet Vagyonvédelmi felvilágosítás, oktatás 46. (117)Minden dolgozót munkakörének megfelelő rendészeti és vagyonvédelmi oktatásban, felvilágosításban, illetve továbbképzésben kell részesíteni a) munkába állásakor, b) a munkahely, a munkakör vagy a munkafolyamat megváltozásakor, c) hosszabb, fél évet meghaladó távollétet követő ismételt munkába állás után; d) minden esetben, amikor ez szükségessé válik (pl.: káreset kapcsán). (118)Rendészeti és vagyonvédelmi oktatás (felvilágosítás, figyelemfelhívás) nélkül a dolgozó nem állítható munkába. (119)Rendészeti és vagyonvédelmi oktatásban kell részesíteni a hallgatókat, az évfolyam kezdetekor. (120)A rendészeti és a vagyonvédelmi oktatás megszervezéséért, megtartásáért a tanszékvezetők, illetve szervezeti egység vezetője és a rendész a felelős. (121)Az oktatásról nyilvántartást kell vezetni és annak megtörténtét a dolgozó aláírásával, igazolja. (122)Az oktatásnak az alábbiakra kell kiterjednie a) a TOFK rendészeti és vagyonvédelmi szabályzatában foglaltakra, b) az oktatási-, vagy munkaterületet, esetleg a tevékenységet érintő speciális rendészeti és vagyonvédelmi szabályokra, c) a káresetek megelőzésével kapcsolatos előírásokra, d) a biztonságtechnikai berendezések szakszerű kezelésére, e) a kulcskezelésre vonatkozó helyi szabályok ismeretére, f) a bombariadó esetén követendő magatartásra, valamint g) a rendészeti és a vagyonvédelmi szabályok, előírások megszegésének következményeire. (123)Az oktatással kapcsolatos dokumentációt a rendészeti, vagyonvédelmi iratokhoz kell csatolni

25 A személyi tulajdon védelme 47. A TOFK dolgozóinak és hallgatóinak személyi tulajdonát ért sérelem megelőzése, a személyi tulajdon tulajdonos általi megóvása optimális eszközeinek kiválasztása érdekében az érintettek figyelmét a potenciális veszélyforrásokra fel kell hívni, különösen oktatás keretében, körlevélben, figyelmeztető táblákon. VII. Fejezet A rendészeti és a vagyonvédelmi szervezet tagjainak szakképesítése 48. (124)A rendészeti és a vagyonvédelmi szervezet tagjainak a 17. sz. mellékletben meghatározott szakképesítéssel kell rendelkezniük. (125)A végrehajtás szintjén tevékenykedő főiskolai alkalmazottak (rendész, portás, stb.) szakirányú szakképesítésre nem kötelezettek. (126)Ezen alkalmazottak szakmai felkészítése a képzés, a megszerzett ismeretek ellenőrzése és azok szinten tartatása a rendész feladata. VIII. fejezet Tervek, Intézkedések Vagyonvédelmi koncepció (terv) 49. (127)A létesítményekre vonatkozóan a jelentkező igények és a rendelkezésre álló lehetőségek összehangolása érdekében a rendészeti és vagyonvédelmi helyzet javításának lehetőségeit feltárandó vagyonvédelmi tervet kell kidolgozni. A terv elkészítése a rendész feladata. (128)A vagyonbiztonság fokozása érdekében a vagyonvédelemre tervezett kiadásokat és a rendészeti és vagyonvédelmi területen megvalósítandó célokat a prioritások figyelembe vételével rangsorolnia kell és a kialakított elképzeléseket saját forrásra és egyetemi központi forrásra (központi keretből igényelt összegre) felbontva, három évre ütemezett tervben kell összefoglalnia. (129)A vagyonvédelmi tervben foglalt feladatok végrehajtását az anyagi lehetőségekkel összhangban ütemezni kell. Ezt követően azt szakmai véleményezésre a Biztonságszervezési Osztályhoz fel kell terjeszteni. (130)A TOFK éves költségvetés megvitatása és elfogadása után a Biztonságszervezési Osztály közli a célokra tárgyévben leosztott kereteket, amelynek birtokában, a tárgyévben elvégezhetők a feladatok. (131)A jelen szakasz (2) bekezdésében meghatározott három éves gördülő tervet évente január 31. napjáig a megvalósulásoknak, illetve az újabb igényeknek megfelelően módosítani kell. (132)Az éves tevékenység rendészeti és vagyonvédelmi szempontú értékelése során az általános jellegű statisztikai értékeléseken túl, a vagyonvédelmi koncepcióban szereplő

26 a tárgyidőszakra vonatkozó tervek megvalósulásáról, elmaradásáról, hatékonyságáról vagy hibáiról illetve a jövőre vonatkozó feladatokról elemzést kell készíteni. (133)A fentiekre vonatkozó írásos anyagot, a tárgyévet követő év február 1. napjáig a Biztonságszervezési Osztályához kell megküldeni. Bombariadó terv (Kiürítési terv) 50. (134)A robbantással való fenyegetés, illetve a főiskola területén vagy épületeinek közvetlen közelében előtalált háborús robbanószerkezet által jelentett bombafenyegetés rendkívüli eseménynek minősül. (135)A bombariadó terv, (azonos a tűzriadó tervvel) alkalmasnak kell lennie az (1) bekezdésben meghatározott események szervezett, tervezhető elhárítására, a veszélyhelyzet minimalizálására és az emberi élet, egészség megóvása érdekében a tervszerű, előkészített, átgondolt és begyakorolt irányítás és cselekvés biztosítására. (136)A közveszéllyel való fenyegetettség állapotában (akár valós, akár vélt a veszélyhelyzet) az előzetesen kidolgozott terveket kell megvalósítani. (137)A Bombariadó tervnek tartalmaznia kell a) az intézkedéseket, azon belül az értesítendő személyek körét, a rendőrség értesítésére kötelezett személy megjelölését; b) a bombariadó elrendelésére feljogosított személy meghatározását, a döntési jogkör és az abban való helyettesítési rend pontos megjelölésével; c) kiterjedt objektumok esetén a kiürítés mértéke eldöntésének elveit; d) a bejelentés módját, a tájékoztatás pontos szövegét; e) az épület kiürítésének gyakorlati végrehajtását; f) a személyre (munkakörre) szabott feladatokat (irányítók, segítők, ellenőrzés, kulcsok kezelése, közreműködők a hatóság felé); g) az objektum jellegéből fakadó speciális intézkedéseket, értesítési kötelezettségeket; h) a tervek elhelyezését, ismertetését. (138)A bombafenyegetés esetén követendő legfontosabb eljárási szabályokat az 5. sz. melléklet tartalmazza. IX. Fejezet Iratok 51. (139)A rendészettel és a vagyonvédelemmel kapcsolatos iratokat a Rendészeti és Vagyonvédelmi irattartóban kell elhelyezni, ebben más iratok nem tarthatók. (140)A rendészeti és vagyonvédelmi iratokat a rendész feladata elhelyezni és azokat kérésre be kell mutatni az ellenőrzést végző személynek. (141)A portaszolgálatot ellátóknál csak a tevékenységük végzéséhez szükséges iratokat, okmányokat, szabályzatokat, rendelkezéseket és leírások másolatait, valamint a nyilvántartásokat kell tárolni. (142)A rendészeti és vagyonvédelmi iratok okmányként kezelendők, jegyzőkönyvi átadásátvétel tárgyát képezik. Gondos kezelésükért, megőrzésükért az azokat átvevő személy felel

27 (143)A rendészeti és a vagyonvédelmi területet érintő iratokat évente át kell tekinteni és a szükséges módosításokat el kell végezni. Ennek felelőse a rendész. 52. A Rendészeti és Vagyonvédelmi irattartónak tartalmaznia kell: a) az ELTE Rendészeti és vagyonvédelmi szabályzatát; b) jelen rendészeti és vagyonvédelmi szabályzatot; c) a kulcskezelési rendet, vagy szabályzatot; d) a bombariadó tervet (kiürítési tervet); e) a rendészeti szervezet tagjainak munkaköri leírásait; f) a vagyonvédelmi rendszerekre vonatkozó minden iratot (igények leírása, árajánlat, megbízás, szerződés, nyilatkozat, átvételi igazolás, garanciajegy, szervizkönyv, javítási napló, üzemeltető software program, service, műszaki leírás, használati utasítás, karbantartási szerződés, elvégzett karbantartások igazolása karbantartási számlák másolatai); g) szerződéssel alkalmazott vagyonvédelmi tevékenységet végző vállalkozást vagy személyt, úgy az érvényben lévő szerződést mellékleteivel együtt; h) a rendészeti és vagyonvédelmi tevékenység értékelésére vonatkozó iratokat és a vagyonvédelmi koncepciót; i) a bűncselekményekkel, szabálysértésekkel kapcsolatos jegyzőkönyvek, jelentések, levelek, feljelentések, megszüntető határozatok, egyéb iratok másolatait, és a biztosító felé küldött jelentéseket és az érkezett válaszokat; j) a rendészeti és vagyonvédelmi tevékenységgel összefüggő egyéb iratokat. X. Fejezet Záró rendelkezések 53. (144)A jelen szabályzat elfogadásának napján lép hatályba. A Rendészeti és Vagyonvédelmi Szabályzatot a Kari Tanács április. 15.-i ülésén elfogadta. Budapest, április 15. dr. Hortobágyi István Főigazgató

28 ELTE TANÍTÓ ÉS ÓVÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR RENDÉSZETI és VAGYONVÉDELMI SZABÁLYZATA M E L L É K L E T E K (Az Egyetem mellékletei alapján)

29 1. sz. melléklet A rendészeti és a vagyonvédelmi tevékenységgel összefüggő (fontosabb) hatályos jogszabályok évi XX. törvény, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA /különösen a köz-, és magántulajdon védelmére vonatkozó szabályok/ évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről /különösen: a tulajdon és a birtok védelmére, a szükséghelyzetre, valamint a kártérítésre vonatkozó szabályok/ évi IV. törvény, a Büntető Törvénykönyvről /különösen: a jogos védelemre, a végszükségre és a tévedésre vonatkozó szabályok/ évi XXII. törvény, a Munka Törvénykönyvéről /különösen: a munkavégzésre és az okozott kárért való felelősségre vonatkozó szabályok, 173. a munkavállaló által okozott kár/ évi XXXVIII. törvény, az államháztartásról évi LXIII. törvény, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról évi LXXVI. törvény, a szakképzésről /különösen: a biztonságszervezői-, rendészeti-, illetve személy és vagyonőri szakképesítésekről -OKJ anyakönyvezett-/ évi IV. törvény, a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról 115/1991. (IX.10.) Korm. rendelet, a kézilőfegyverekről és lőszerekről, a gáz- és riasztófegyverekről, valamint a légfegyverekről és a lőterekről 175/2003.(X.28.) Korm. rendelet, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet, az államháztartás működési rendjéről 280/ /1999. (XII.27.) Korm. rendelet, 306/2002 (XII.27.) Korm.rendelet 95/2003.(VII.15.) az Korm.rendelet az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet módosításáról 5/1989. (III.17.) MM rendelet, a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos feladatokról és a biztonságot növelő szolgálat elrendeléséről

30 2. sz. melléklet A mechanikai vagyonvédelem követelményei a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által ajánlott mechanikai védelmi követelmények alapján Minimális mechanikai védelem A védett helyiség falazatai, födémszerkezetei és a nyílászárók az alábbi követelményeket kielégítik: az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek a bejárati ajtók zárását biztonsági zár végzi biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám-vagy betűjel kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a et, valamint az egyedi minősített lamellás zár, illetve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 6 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafallal azonos értékű. Megjegyzés: A lakat nem minősül biztonsági zárnak, kivéve a minősített biztonsági lakatokat és lakatzárakat. Részleges mechanikai védelem A védett helyiség falazatai, födémszerkezetei és a nyílászárók az alábbi követelményeket kielégítik: a 3 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) minimum 100x300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal (vagy azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel, illetve biztosítóintézet által minősített biztonsági üveggel) védettek a rács a falhoz 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel erősített, a minimális mélység 100 mm 15 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető) a nyílászárók (ajtók) tokszerkezetei falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazathoz erősítettek. Ajtók esetében rácsozat (pl. ollós rács) került alkalmazásra, amennyiben az ajtó valamely alkotóelemére az előírt védelem nem teljesül az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kiemelés, feszítés, reteszhúzás ellen védettek biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám-vagy betűjel kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a et, valamint az egyedi minősített lamellás zár az ajtók minimum 3 diópánttal a tokhoz rögzített, az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja a zárnyelvek (ajtók esetében) legalább 20 mm mályen zárnak az ajtólap és az ajtótok zárási pontossága 5 mm-en belüli

31 bevésőzár esetén az ajtólap külső, keskenyebbik oldala fémlemezzel megerősített fatok esetén megerősített zárlemez kerül alkalmazásra a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 15 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafallal azonos értékű. Teljes körű mechanikai védelem A védett helyiség minden oldalról megfelelő szilárdsági tulajdonságú falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók burkolják. A mechanikai rendszer a következő jellemzőkkel rendelkezik: a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete maximum 100x300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél rácsszerkezettel (vagy azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel, illetve biztosítóintézet által minősített megfelelő módon beépített biztonsági üveggel) védettek a rács a falhoz 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel erősített, a minimális beépítési mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető) a nyílászárók (ajtók) tokszerkezetei falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazathoz erősítettek az ajtók és ajtótokok fémből vagy keményfából készült, faanyag esetén az ajtólap minimum 40 mm vastag és tömör, az ajtólap és a tok zárási pontossága 2 mm-en belüli, az ajtó minimum három diópánttal a tokhoz rögzített a zárszerkezet többpontos zárást biztosít (minimum 4), a zár biztonsági zárnak minősül (biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám-vagy betűjel kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a et, valamint az egyedi minősített lamellás zár), a zárszerkezet fúrás, a hengerzár törés ellen védett az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja a zárnyelvek (ajtók esetében) legalább 20 mm mályen zárnak az ajtók kiemelés, feszítés ellen védettek a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 38 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafallal azonos értékű

32 3. sz. melléklet Az elektronikai vagyonvédelem követelményei a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által ajánlott elektronikai védelmi követelmények alapján Elektronikai védelem Az elektronikailag védett helyiség megfelel a következő meghatározásoknak: a biztosított helyiségek valamennyi nyílászáró (ajtó, ablak, felülvilágító, árukiadó stb.) szerkezete riasztással, jelzéssel védett, vagy teremvédő berendezés (infra stb.) alkalmazása esetében minden helyiségre kiterjedő a védelem a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képez és védett téren belül került elhelyezésre a központi egység jelzi a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön és a szabotázs vonalon a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett, minimum 1 mm-es lágyacélból, vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból készült az élesítés kulcsos kapcsolóval történik, a kapcsoló háza minimum 1,5 mm-es lágyacél vagy ezzel egyenértékű mechanikai szilárdságú anyagból készült és eltávolítása, illetve megbontása esetén a jelzésvonalon riaszt az egyes részek meghibásodását a rendszer jelzi élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központ valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyeli, jelzés után egy másodpercen belül riaszt a jelzőáramkörök magszakadását a rendszernek jelzi a kültéri hangjelzés a riasztást kiváltó ok megszűnése után 1-3 percen belül automatikusan megszűnik, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy a karbantartó által kézzel lekapcsolható, a rendszer a lekapcsolást követően ismételten éles állapotba kapcsol a kültéri jelzésadók a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolságra telepítettek, hogy azok elérhetősége csak segédeszközzel oldható meg a kültéri hangjelző szabotázsvédett, minimum 1,5 mm-es lágyacél anyagból készült, vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel rendelkezik, a hangereje meghaladja a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel az energiaellátás két, egymástól független, kölcsönhatásmentes energiaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítja, elemes táplálás esetén a rendszer minimum 3 hónapig üzemképes marad az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 24 órás üzemeltetését, a 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítja akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltés biztosított a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékek a falon belül vagy acélvédőcsőbe telepítettek

33 Elektronikai védelem hatósági ügyeleten történő riasztással A védett helyiség megfelel az elektronikai védelemre vonatkozó (fenti) és a következő meghatározásoknak: Az elektronikai védelem állandó készenléttel rendelkező rendőrségi vagy szakhatósági engedéllyel rendelkező, állandó készenléti ügyeletet biztosító vagyonvédelmi figyelőrendszer központjában riaszt. Rablótámadást jelző berendezés A védett helyiség megfelel a rablótámadást jelző berendezésekre vonatkozó következő meghatározásoknak: Az ügyfélforgalom céljára és az értéktárolásra szolgáló helyiségek a nyitva tartás ideje alatt állandóan üzemképes állapotban lévő rablótámadás jelző berendezéssel vannak felszerelve, mely olyan helyiségben ad le riasztást, ahol állandó ügyelet biztosított. Rablótámadást jelző és rögzítő berendezés A védett helyiség megfelel a rablótámadást jelző berendezésekre vonatkozó következő meghatározásoknak: Az ügyfélforgalom céljára és az értéktárolásra szolgáló helyiségek a nyitva tartás ideje alatt állandóan üzemképes állapotban lévő rablótámadás jelző és rögzítő (videorendszer, fényképezőgép) berendezéssel vannak felszerelve, mely olyan helyiségben ad le riasztást, ahol állandó ügyelet biztosított

34 4. sz. melléklet Biztosítás Az Eötvös Loránd Tudományegyetem biztosítási szerződésével kapcsolatos legszükségesebb tudnivalók, három témakörbe csoportosítva: 1. Mire nyújt fedezetet a megkötött biztosítás? 2. Mit kell tenni káresemény bekövetkezésekor? 3. Ki illetékes a biztosítási ügyekben? 1. Mire nyújt fedezetet a megkötött biztosítás? A közbeszerzési eljárás keretében a VALKO-INTERNATIONAL Co. Ltd. Biztosítási Alkusz, Képviseleti, Tanácsadó és Szakértői Kft. közreműködésével a ZÜRICH BIZTOSÍTÓ Rt. kockázatviselésében létrejött vagyon-és felelősségbiztosítási szerződés az EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM által meghatározott, a kezelésében ill. használatában lévő vagyoni eszközökben (épület, berendezés, computer, készlet, stb.) keletkezett, valamint a főiskola felelőssége (általános felelőssége, bérlői-és bérbeadói valamint oktatási szolgáltatói felelőssége, ill. munkáltatói felelőssége) körében megjelenő károk esetén a biztosítási fedezeti összegek mértékéig az alábbi kárigényekre és feltételekkel nyújt fedezetet: Kárfedezet megnevezése a fedezet kiterjed az alábbi kártípusokra és költségekre az önrészesedés mértéke: Tűzbiztosítás Károk: tűz, robbanás, villámcsapás (elsődleges és másodlagos hatásai), valamint a füst által okozott károk Kártérítés: tűzoltás, bontás, kiürítés, kárenyhítés, szakértői költségek, ill maga a tűzkár helyreállítási költség Önrészesedés: Ft/káresemény, mely minden kárból levonásra kerül Vezetékes víz biztosítás Károk: az épület külső határolófelületein belül lévő, szennyvíz, csapadék és fűtés vezetékeinek törés, repedés és kilyukadása miatt kiömlő víz és gőz által okozott károk Kártérítés: kárelhárítás, kárenyhítés (kiszivattyúzás, eltakarítás, fertőtlenítés) és a helyreállítás költségei Önrészesedés: Ft/káresemény, mely minden kárból levonásra kerül Viharbiztosítás Károk: a vihar, felhőszakadás, hónyomás és jégverés által az épületben és berendezésbekben okozott károk, valamint ismeretlen jármű beleütközése által okozott károk Kártérítés: kárelhárítás, kárenyhítés, eltakarítás és a helyreállítás költségei Önrészesedés: Ft/káresemény, mely minden kárból levonásra kerül Betöréses lopás biztosítás Károk: erőszakos behatolás során, lezárt helyiségekben és az ott tárolt biztosított eszközökben keletkezett eltulajdonítási és vandalizmus károk Kártérítés: pótlás, helyreállítás Önrészesedés: Ft/káresemény, mely minden kárból levonásra kerül Rablás biztosítás Károk: erőszakos cselekmények által a telephelyeken tárolt, biztosított eszközök rablás során keletkezett kárai Kártérítés: pótlás Önrészesedés: Ft/káresemény, mely minden kárból levonásra kerül Üvegbiztosítás Károk: bármilyen üvegfelület bármely okból történt kára Kártérítés: pótlás-helyreállítás, le-és visszaszerelés költségei Elszámolása: negyedévente, ELTE szinten gyűjtve, elszámolás alapján történik

35 Önrészesedés: Ft/káresemény, mely minden kárból levonásra kerül Felelősségbiztosítás Károk: általános felelősség (a szerződésen kívüli, harmadik feleknek okozott károk), munkáltatói felelősség (munkajogi állományú személyek balesetei), bérlői és bérbeadói felelősség oktatási szolgáltatói felelősség (hallgatók) kárai Kártérítés: az alkalmazandó jog és biztosítási feltételek szerint a térítési kötelezettség alá eső, a biztosított által okozott károk. Önrészesedés: Ft/káresemény, mely csak a dologi károkból kerül levonásra (személysérülésnél nincs önrész) 2. Mit kell tenni káresemény bekövetkezésekor? Káresemény bekövetkezésekor - a gazdálkodó és szervezeti egység vezetőjének - a kárt lehetőleg azonnal, de legkésőbb 24 órán belül be kell jelenteni. A bejelentést írásban a VALKO-INTERNATIONAL Co.Ltd. Biztosítási Alkusz, Képviseleti, Tanácsadó és Szakértői Kft-hez (Tel.: , , Fax.: , levélcím: 1066 Budapest, Teréz krt. 40.) az ELTE biztosítási képviselőjéhez kell megtenni és az ELTE Gazdasági Főigazgatóját tájékoztatni szükséges. Figyelem! A kár kései bejelentése jogvesztéshez vezethet. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell: a kár időpontját és a kárral kapcsolatos körülmények rövid leírását, a leglényegesebb ismert információkat, a megtett intézkedéseket, valamint az illetékes személy(ek) nevét és elérhetőségi adatait (telefon és fax-számait, címét). Ezt követően a VALKO-INTERNATIONAL Kft. útmutatásait célszerű követni a további eljárás során, hogy a kárigény a lehető legrövidebb időn belül megfelelő rendezést nyerhessen. Általános érvényű, hogy a károkat minden esetben meg kell előzni (a tűzvédelmi, biztonsági, stb. berendezéseket rendszeres karbantartással, felülvizsgálattal a megfelelő műszaki állapotban kell tartani, a személyzetet ki kell oktatni, ismereteit megfelelő időszakonként ellenőrizni kell, a megfelelő szervezeti intézkedéseket meg kell hozni, ill. azokat időszakosan felül kell vizsgálni, stb.). Kár bekövetkezte esetén a kárenyhítés mindenki kötelessége, ennek keretén belül mindent el kell követni a veszély és a keletkező kár csökkentésére. A kár okát bizonyító körülményeket, ill. a károsodott eszközöket a biztosító szemléjéig meg kell őrizni, legalább a bejelentéstől számított 5 napig, hogy a kár ténye és a kár mértéke látható, megítélhető illetve bizonyítható legyen. Fotók készítése ajánlatos, ez segíti a bizonyítási eljárást és a kárigények vita mentes érvényesítését. A kár felszámolása során törekedni kell a legkisebb ráfordítással történő helyreállításra (a munkák elvégzésére több árajánlat beszerzése javasolt), tekintettel arra, hogy a biztosító a megalapozatlan költségeket nem téríti meg. A helyreállítást célszerű a biztosítóval előre egyeztetett, általa elfogadott árajánlat (költségvetés) alapján megkezdeni. Végül a kárrendezés megtörténtéről (a kártérítési összeg megérkeztéről) az ELTE Főigazgatói Hivatala a Valko-International Kft-t értesíti, ill. visszajelzést tesz

36 3. Ki illetékes a biztosítási ügyekben? Tanító és Óvóképző Főiskolai Kar A biztosítási ügyekben az ELTE 2002 januári megbízása alapján az ELTE valamennyi biztosítása és szervezeti egysége vonatkozásában kizárólagosan illetékes szolgáltató a VALKO-INTERNATIONAL Co.Ltd. Biztosítási Alkusz, Képviseleti, Tanácsadó és Szakértői Kft Címe: 1066 Budapest, Teréz krt. 40., Tel.: (1) , , Fax.: (1) E társaság köti meg és gondozza az ELTE érdekeltségében megjelenő biztosítási szerződéseket, ill. képviseli az ELTE-t a kárügyekben a biztosítótársaságokkal szemben. A biztosítási kérdésekben az ELTE részéről a Gazdasági Főigazgató illetékes, az ügyintézést a Főigazgató Titkársága (Darók Viktória Tel.: 2780 mellék), a tűzesetek, a jelentős értékű káresetek, illetve a súlyos-, esetleg halálos kimenetelű balesetek helyszíni archiválását a Rektori Hivatal Biztonságszervezési Osztálya végzi

37 5. sz. melléklet Bombafenyegetés Tevékenység bombariadó elrendelése esetén A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos feladatokról és a biztonságot növelő szolgálat elrendeléséről szóló 5/1989. (III.17.) MM rendelet 2..(1).bekezdése alapján az alábbi eseményeket tekintjük rendkívüli eseménynek :...minden olyan esemény rendkívülinek minősül, amely a gazdálkodó szerv rendeltetésszerű működését jelentősen zavarja, illetőleg lehetetlenné teszi, így különösen: -a természeti és ipari katasztrófák, valamint a természeti környezet állapotát lényegesen rontó föld-, víz-, vagy légszennyezés; -a járványos megbetegedések vagy sok ember egészségét jelentősen károsító vagy az életét veszélyeztető események bekövetkezése; -a súlyos munkabaleset (1993.évi XCIII törvény a munkavédelemről); -minden olyan károkozás, amelynél a kárérték becsült nagysága Ft-ot meghaladja, jelentős kulturális érték esetén a kár nagyságától függetlenül minden károkozás; -a létesítmény területén történt fegyverhasználat, vagy a létesítmény részére kiadott fegyver eltűnése, elvesztése, illetve eltulajdonítása; -a létesítménynél kiépített, alkalmazott biztonságtechnikai eszközök, berendezések, felszerelések megrongálása; -a létesítményterületén elkövetett bűncselekmény és szabálysértés; -a létesítmény magasabb vezetőállású dolgozójával szemben bűncselekmény alapos gyanúja miatt elrendelt nyomozás; -a létesítményben tartózkodó magas szintű állami vagy pártvezetők, illetve magas szintű külföldi delegációk tagjainak balesetei; -a létesítménynél megtartott rendezvény megzavarása. A bombafenyegetés, mivel az, az intézmény rendeltetésszerű működését jelentősen zavarja, illetve azt időszakosan lehetetlenné teszi, valamint megvalósítja a Büntető törvénykönyv 270/A.szakaszában nevesített közveszéllyel való fenyegetés bűncselekményt (figyelemmel a fenti rendelet 2..g./.pontjára) rendkívüli eseménynek minősül. Tevékenység Bombariadó esetén Robbantással való fenyegetés (bombariadó) esetén: - a hívást vevő személy felettesének azonnali értesítése - a robbantással fenyegetett intézmény vezetőjének értesítése, - rendész és/vagy a gondnok értesítése, - rendőrség értesítése (az intézmény vezetőjének döntése szerint!). Minden robbantással való fenyegetést komolyan kell venni! Az elmúlt évek tapasztalatai azt támasztják alá, hogy a fenyegetések telefonon történnek. A rendőrséget - a 107-es vagy 112-es telefonszámon (amennyiben a robbantással való fenyegetés háborús robbanószerkezetre vonatkozik a tűzszerészeket: es telefonszámon) - annak kell tájékoztatnia, aki a fenyegető személlyel beszélt. Azt, hogy a

38 hívást vevő személynek a beszélgetés alatt mire kell figyelnie a következő bekezdésben foglaltak, tartalmazzák. A továbbiakban az épület(ek)et ki kell üríteni és a pánik keletkezését lehetőség szerint meg kell akadályozni. Amennyiben van olyan személy, aki feltűnő érdeklődést tanúsít az esemény iránt, illetőleg akinek a reagálásából arra lehet következtetni, hogy tud a bombariadóról, érdemes a helyszínre érkező rendőröket erről tájékoztatni. Telefonon történő BOMBAFENYEGETÉS esetén az információk biztosítása érdekében az alábbiakra kell figyelemmel lenni. Fontos, hogy a hívást vevő, illetőleg a beszélgetést halló személyek lehetőleg pontosan vissza tudják adni a fenyegető szavait és viselkedését, ezért meg kell próbálni beszéltetni az illetőt. Az alábbiakra kell figyelni: - mit mondott!!! - férfi vagy nő - fiatal vagy idős - izgatott vagy nyugodt - élőbeszéd vagy magnóról lejátszott - érthető-e, tájszólása vagy akcentusa van-e - használ-e jellegzetes kifejezést - normál vagy elváltoztatott hangon beszél - háttérzajok - mennyi ideig beszélt - a hívás befejezésének időpontja. A fenti információk a fenyegetést végző személy felderítéséhez, illetőleg azonosításhoz feltétlenül szükségesek. Elsősorban a telefonközpontokat kezelő személyek kaphatnak ilyen fajta telefonhívást. A fenyegetéskor, illetve a fenyegetést követő teendőkre történő oktatás, a kezelő közvetlen felettesének a feladata! A LEVÉLBOMBÁK főbb ismérvei az alábbiak: nincs, vagy ismeretlen a feladó, a küldemény súlya méretéhez képest nagy, súlyelosztása egyenetlen, tapintása kemény, merev, esetleg drótot vagy oda nem illő tárgyat lehet érezni, erős marcipán, mandula vagy olaj szaga van, a borítékon esetleg olajos foltok láthatók, csomagolása nagyon precíz, gondos (cellux, szalag), a borítékon általában feltűntetik: csak a címzett bonthatja fel

39 6. sz. melléklet Pénztárolási előírások Pénztárolási előírások A pénzt az alábbiak szerint lehet tárolni. A tárolás céljára szolgáló helyiségnek azonban - ezen felül - meg kell felelni a tárolt összegnek megfelelő védettségi szintre vonatkozó előírásoknak is! a./ Ft értékhatár alatt b./ Ft közötti érték c./ Ft közötti érték d./ Ft értékhatár felett a./ Ft értékhatár alatt: - lakás céljaira szolgáló helyiségben tetszőleges módon, - üzlethelyiségekben, munkahelyeken beépített, illetve rögzített lemezkazettában, b./ Ft közötti érték esetén: - lakás céljaira szolgáló helyiségben tetszőleges módon, - üzlethelyiségekben, munkahelyeken megerősített rögzített lemezkazettában, vagy páncélszekrényben, (A fokozatnak megfelelően) c./ Ft közötti érték esetén: - lakás céljaira szolgáló helyiségben Ft-ig tetszőleges módon, egyébként minősített, biztosit által elfogadott megerősített rögzített lemezszekrényben, páncélszekrényben, (B és C fokozatnak megfelelően) - egyéb helyiségben minősített, biztosító által elfogadott megerősített rögzített lemezszekrényben, páncélszekrényben, (B és C fokozatnak megfelelően) d./ Ft feletti összeg esetén: - minősített, Biztosító által elfogadott páncélszekrényben, a páncélszekrényt el kell látni testhangérzékelő és nyitásérzékelővel, be kell kötni az elektronikus jelzőrendszerbe. (D és M fokozatnak megfelelően) A pénz tárolására szolgáló helyiségnek, a tárolt összeg függvényében az alábbi védelmi előírásoknak kell megfelelni. Védelmi Osztály Összeghatárok VII Ft -ig VI Ft -ig V Ft -ig IV Ft -ig III Ft -ig II Ft -ig I Ft felett

40 A helyiségekre vonatkozó védelmi előírások : VII. Védelmi osztályban: - minimális mechanikai fizikai védelem, VI. Védelmi osztályban: - részleges mechanikai fizikai védelem, V. Védelmi osztályban: - teljeskörű mechanikai fizikai védelem, - minimális elektronikai jelzőrendszer, IV. Védelmi osztályban: - teljeskörű mechanikai fizikai védelem - részleges elektronikai jelzőrendszer - biztosító által minősített rendszer III. Védelmi osztályban: - teljeskörű mechanikai fizikai védelem - teljeskörű elektronikai jelzőrendszer - rendszeres és dokumentált karbantartás - biztosító által minősített rendszer II. Védelmi osztályban: - teljeskörű mechanikai fizikai védelem - teljeskörű elektronikai jelzőrendszer - szakszolgáltató által végzett rendszeres és dokumentált karbantartás - biztosító által minősített rendszer - állandó (24órás) portaszolgálat (lakás kivételével) - automatikus távjelzés a rendőrségnek, vagy egyéb fegyveres testületnek, fegyveres vagyonvédelmi szakszolgálatnak I. Védelmi osztályban: - teljeskörű mechanikai fizikai védelem - teljeskörű elektronikai jelzőrendszer - szakszolgáltató által végzett rendszeres és dokumentált karbantartás - biztosító által minősített rendszer - fegyveres őrség - közvetlen, vezeték nélküli összeköttetés a rendőrséggel, vagy egyéb fegyveres testülettel, fegyveres vagyonvédelmi szakszolgálattal

41 A szabályzatban levő előírások pontos betartása érdekében az alábbiakat kell figyelembe venni! Biztonsági zárnak minősül a kiegészítő reteszeléssel ellátott, min. 5 csapos hengerzár, a min. 6 rotoros mágneszár, a kéttollú speciális kulcsos zár, a szám vagy betűkombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a et valamint az egyedileg minősített lamellás zár. A lakat nem minősül biztonsági zárnak! Páncélszekrény az a fém vagy fa borítású szekrény, amely dupla falu (a falban beton vagy kavics zúzalék van) 2 db kulcsos zár vagy 1db kulcsos és 1db számkombinációs zár van rajta, a záráspontossága 2 mm. Minden ettől eltérő műszaki paraméterű szekrény, amennyiben fémből van lemezszekrénynek minősül! Megfelelő rácsszerkezet az, amelynek a teljes rácsfelület osztása max. 100x300 mm azaz egy szál kivágása esetén még nem keletkezik behatolásra alkalmas nyílás, a rács anyag 12 mm átmérőjű, hegeszthető köracél (pl. A34), vagy ezzel egyenértékű szilárdságú más anyag. A beépítési mélység min. 150 mm. melyet a rács függőleges és vízszintes szálai mentén min. 300 mm-ként de legalább 4 db falazókörömmel kell a falba rögzíteni

42 7. sz. melléklet Készpénzszállítás szabályai A készpénzszállítás személyi és tárgyi feltételei: a./ Ft biztosítási összegig b./ Ft közötti biztosítási összegnél c./ Ft közötti biztosítási összegnél d./ Ft biztosítási összeg felett a./ Ft biztosítási összegig: Tárgyi feltétel: tetszőleges módon Személyi feltétel: 1 fő pénzszállító b./ Ft közötti biztosítási összegnél: Tárgyi feltétel: riasztó jelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával Személyi feltétel: 2 fő (1 fő pénzszállító és 1 fő kísérő) C./ Ft közötti biztosítási összegnél: Tárgyi feltétel: riasztó jelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával és gépkocsival Személyi feltétel:3 fő, vagy 2 fő ha az egyik fegyveres d./ 5 millió forint biztosítási összeg felett: Csak erre a célra kiképzett, a biztosítótársaságok vonatkozó szabályzatának megfelelő pénzszállító szervezet végezheti a szállítást az alábbi feltételekkel : 15 millió Ft szállított értékhatárig gépkocsival két fő fegyveres személyzettel, riasztó jelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával (vagy egyéb eszközzel) 30 és 50 millió Ft között speciális pénzszállító kocsival (páncélautó) három fős személyzettel, melyből kettő fő fegyveres. A gépjármű feleljen meg a DIN szerinti C2 szintnek. 50 és 100 millió Ft között speciális pénzszállító kocsival (páncélautó) három fős személyzettel, melyből kettő fő fegyveres. A gépjármű feleljen meg a DIN szerinti C3 szintnek. 100 millió Ft felett speciális pénzszállító kocsival (páncélautó) három fős személyzettel, melyből kettő fő fegyveres. A gépjármű feleljen meg a DIN szerinti C4 szintnek

43 8. sz. melléklet Kulcskezelési Rend A gazdálkodó/szervezeti egység kulcskezelésének rendjét Kulcskezelési Szabályzatban kell meghatározni. A Kulcskezelési Szabályzatot a helyi rendészeti és vagyonvédelmi szabályzattal együtt a rendészeti és vagyonvédelmi iratok között kell tárolni. A Kulcskezelési Szabályzat tartalmi elemei: Általános szabályok Hol és hogyan történik a kulcsok tárolása és nyilvántartása, Megfelelő, jól őrizhető, kulcstárolásra alkalmas helyiség kijelölése, Nyilvántartások rendje: milyen rend alapján lehet a kulcsokat felvenni, hogyan kell leadni, (előre nyomtatott napi kulcsforgalmi lapok, vagy idősoros nyilvántartás) Felhívás a kulcsok másolásának tilalmára! Figyelmeztetés az elvesztéssel járó járulékos költségek (másolás, zárcsere, ajtó javíttatása) megtérítési kötelezettségére, valamint a kulcsokkal való visszaélés, figyelmetlenség miatt bekövetkezett kárviselés kötelezettségére, Intézkedés egyes helyiségek szigorúbb biztonság körébe vonásáról (pl.: pénztár, irattár, telefonközpont, számítógépterem) és a nyitás-zárás esetleges külön szabályozásáról, Belépési jogosultságok kiosztása (digitális kulcsok felprogramozása, hozzáférési jogok kiosztása, levédése), Kulcsfelvételi jogosultságok naprakész nyilvántartása, felelős megnevezése Több szervezet által közösen használt helyiség/ek kulcsainak egyedi kezelése: átadás-átvétel dokumentálása, esetleg helyiségleltárral egybekötve Rendszeres szolgáltatások (takarítás, fűtés, stb.), és az Esetenkénti szolgáltatások (javítás, karbantartás, hibaelhárítás, stb...) esetén a kulcsok átvételének, visszaadásának módja, dokumentálása, felügyelettel vagy nem Kulcsmásolatok letétbehelyezése, azok esetleges igénybevételének módja Szerződéses helyiséghasználókkal való megállapodások: mely helyiségeket használhatja, milyen feltételekkel, milyen kulcsokat kap meg, amit nem kap meg azt, hogyan és hol tárolják Köteles Tűzkulcsok tárolási módja (boríték, doboz, kazetta, kulcsszekrény) Helyi specialitások:... Melléklet: kimutatás az épület minden helyiségének (funkció, üzemeltető vagy használó szerint), minden kulcsáról (milyen a kulcs, kártya, vagy zseton: másolható, nehezen másolható, vagy egyedi - nem másolható), ki és mikor vette át, vagy hol kerültek elhelyezésre, másolatok száma kinél vannak, főkulcsok kinél, vagy hol vannak elhelyezve - melyik helyiségeket nyitják

44 9. sz. melléklet Házirend A házirendben szabályozandó kérdések (az adott intézmény jellegének megfelelő pontok alapján, a helyi sajátosságokkal kiegészítve) : belépés, benntartózkodás rendje, vagyonvédelmi rendelkezések betartása rendbontó, mások nyugalmát zavaró magatartás, szerencsejátékok tiltása értéktárgyak, készpénz behozatala, elhelyezése (értékmegőrző létesítése), felelősségvállalás mértéke, parkolás rendje, igénybevétel, térítés módja kapuzárás- kapunyitás, csendrendelet életbelépési ideje, zárás utáni bejutás módja, be- és kijelentkezés szabályai miről kell bejelentést tenni, kinek hogyan, talált tárgyak kezelési szabályai portaszolgálat rendje - kulcsok felvétele, leadása, adminisztráció általános használati szabályok, (együtt - egymás mellett élés alapvető normái) egészségügyi szabályok, (pl: élelmiszerek tárolása), élelmiszerek melegítésének helyi tilalma, szeszfogyasztásra, kávéfőzésre vonatkozó helyi korlátozások dohányzásra vonatkozó helyi szabályok fizetési - elszámolási kötelezettség teljesítése szolgáltatások igénybevételi lehetősége, módja, korlátai takarítás rendje (szolgáltatás, vagy saját feladat, vagy vegyes részleges) közös használatú helyiségek használati rendje (könyvtár, tornaterem, öltöző, uszoda,.) rendezvényekkel kapcsolatos helyi szabályozás, engedélyezés rendje, rend biztosítása, felelősségvállalás mértéke milyen gépeket, berendezéseket lehet üzemeltetni (pl. saját eszközt általában Tilos!) Felhívás a megelőző tűzvédelmi szabályok betartására, vendégek fogadásának rendje, szankciók kilátásba helyezése a fentieket be nem tartókkal szemben tudomásulvétel: aláírás Minden a kollégiumok szolgáltatásainak tartós igénybevételére jogosultról olyan részletességű személyi nyilvántartást kell felfektetni, amely lehetővé teszi, hogy szükség esetén a hozzátartozókkal kapcsolatot lehessen létesíteni. (Pl.: kórházba kerülés, vagy eltávozás esetén hosszabb ideig nem tér vissza) A bérlőkkel kapcsolatos házirend szabályai: megállapodást kell kötni a bérlőkkel csak olyan dolgokban szabad megállapodni, ami nem sérti a főiskola érdekeit A megállapodás főbb szempontjai: a belépésre jogosultság eltérései, behajtás, vizsgálat munkaidő, nyitvatartási idő-eltérések engedélyezése kulcsőrzés - kiadás közös helyiségek használatának rendje közös szolgáltatások igénybevételi, igénylési rendje, realizálása közös infrastrukturális szolgáltatások (pl: telefonközpont) igénybevétele és elszámolása rendészet jogai és jogállása bérlőnél

45 Nyomtatvány száma: / Eszközkiviteli (Kölcsönzési) engedély az ELTE TÓFK tulajdonában lévő eszközökhöz Ft értékhatárig Engedélyezem... számára, hogy otthoni munkavégzés vagy kutatás céljára az alábbi eszköz(öke)t darabszám:...megnevezése:... leltári száma:... gyári száma:... darabszám:...megnevezése:... leltári száma:... gyári száma:... darabszám:...megnevezése:... leltári száma:... gyári száma:... összesen...db -ot hó...napjától hó... napjáig az épületből kivigye. Budapest, hó...nap Illetékes leltárkörzet felelős aláírása leltárkörzet szerinti illetékes szervezeti egység vezetőjének aláírása Elismervény Az eszközt otthoni használatra átvettem. Budapest, hó...nap (kölcsönvevő neve)... (tanszéke) Cím:... Sz.ig.szám:... A felsorolt eszköz(ök)ért a kölcsönvevő teljes erkölcsi és anyagi felelősséggel tartozik. A portaszolgálat feljegyzése A kivitel időpontja: hó...nap A portás aláírása:... A visszahozatal időpontja: hó... nap A portás aláírása: Kiállítandó: 4 példányban Kapják: Szervezeti egység vezetője Kölcsönvevő Portaszolgálat, Gazd. és Inf. Szolg. Hivatal

46 Engedélyezzük Tanító és Óvóképző Főiskolai Kar Nyomtatvány száma: / Eszközkiviteli (Kölcsönzési) engedély az ELTE TÓFK tulajdonában lévő eszközökhöz Ft értékhatár felett... számára, hogy kizárólag hivatalos használatra az alábbi eszköz(öke)t darabszám:...megnevezése:...leltári száma:... gyári száma:... darabszám:...megnevezése:...leltári száma:... gyári száma:... darabszám:...megnevezése:...leltári száma:... gyári száma:... összesen...db -ot hó...napjától hó... napjáig az épületből kivigye. A használat célja:... Budapest, hó... nap Illetékes leltárkörzet felelős aláírása leltárkörzet szerinti illetékes szervezeti egység vezetőjének aláírása gazdasági vezető aláírása főigazgató vagy helyettesének aláírása Elismervény Az eszközt átadta:... Aláírás Az eszközt átvettem: kölcsönvevő aláírása (tanszéke) Címe:... Sz.ig.száma:... Budapest, hó...nap A felsorolt eszköz(ök)ért a kölcsönvevő teljes erkölcsi és anyagi felelősséggel tartozik A portaszolgálat feljegyzése A kivitel időpontja: hó...nap A portás aláírása:... A visszahozatat időpontja: hó...nap A portás aláírása: Kiállítandó: 4 példányban Kapják: Szervezeti egység vezetője, kölcsönvevő, portaszolgálat, Gazd. és Inf. Szolg. Hivatal

47 Engedély saját vagy idegen tulajdonú eszköz(ök) behozatalához Nyomtatvány száma: / Engedélyezem, hogy alulírott a saját tulajdonában lévő vagy nem a főiskolai kar tulajdonában lévő (a megfelelő aláhúzandó) eszközt munkahelyi használatra, vagy egyéb célból a főiskolai kar területére behozza. Az eszköz Mennyisége:... Megnevezése:... Típusa:... Gyári száma:... Az eszköz tulajdonosának ( vagy a karra behozójának) adatai: Név:... Cím:... Sz.ig. szám:... A használat ideje: tól ig Az eszköz használati (elhelyezési) helyeként kijelölve: Szervezeti egység:... Pontos cím: (szoba száma) :... Budapest, hó...nap az eszköz tulajdonosa (behozója) engedélyező Elismervény (nem saját tulajdonú, Ft értékhatárt meghaladó eszköz munkahelyi használata esetén) A fenti eszközt a főiskolai kar eszköznyilvántartásába felvettem. Nyilvántartási száma:... Budapest, hó...nap A portaszolgálat feljegyzése... A tanszék leltárfelelőse A behozatal időpontja: hó...nap A portás aláírása:... A kivitel időpontja: hó...nap A portás aláírása:... Kiállítandó: 4 példányban Kapják: Szervezeti egység vezetője, kölcsönvevő, portaszolgálat, Gazd. és Inf. Szolg. Hivatal

48 Tájékoztató Nyomtatvány száma: / szervezeti egység vezetője részére Ezúton adunk tájékoztatást arról, hogy ( a megfelelőt kérjük kitölteni) a főiskolai karról hó...napján...(eszköz megnevezése)...(aki az eszközt kivitte) a fent megnevezett eszközt kivitte. *************************************************************************** a főiskolai karról hó...napján...(eszköz megnevezése)...(aki az eszközt behozta) fent megnevezett eszközt behozta.... A portaszolgálat nevében

49 12. sz. melléklet /Iratminta/ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM... szervezeti egység megnevezése... F E L J E G Y Z É S... név... beosztás/munkakör Asszony/Úr részére Tárgy :... Szöveg hely, dátum... aláírás beosztás/munkakör

50 13. sz. melléklet /Iratminta/ J E L E N T É S Tárgy :... Szöveg - történeti tényállás ismertetése - észrevételek, intézkedések - tények, megállapítások, következtetések, vélemények - javaslatok hely, dátum név/aláírás/munkakör

51 14. sz. melléklet /Iratminta/ J E G Y Z Ő K Ö N Y V Tárgy :... Készült : hol... gazdálkodó/szervezeti egység megjelölése, címmel) mikor... Jelen vannak: név. gazdálkodó/szervezeti egység beosztás/munkakör/tel. szám Név. gazdálkodó/szervezeti egység beosztás/munkakör/tel. szám Név. gazdálkodó/szervezeti egység beosztás/munkakör/tel. szám Szöveg - történeti tényállás ismertetése: rövid, tömör, de minden lényeges körülményt érintő - esetleges tanúk észrevételei - egyéb érintettek nyilatkozata - tett intézkedések hely, dátum aláírás beosztás/munkakör... aláírás beosztás/munkakör... aláírás beosztás/munkakör

52 15. sz. melléklet TÁJÉKOZTATÓ Kábítószerek jellemzői március 1-jétől hatályosak a Büntető törvénykönyv módosult új paragrafusai (282., 283. ). Büntetendő a kábítószer termesztése, előállítása, megszerzése, tartása, az országba való behozatala vagy onnan való kivitele, kínálása, átadása, forgalomba hozatala és a kábítószerrel való kereskedés. A büntetés mértéke súlyosabb, ha mindezek ellen valaki közintézmények területén, oktatási intézményekben, művelődési otthonokban, laktanyákban vagy börtönökben vét. Ez alól a fogyasztó és a kereskedő sem kivétel. A büntetéstől való mentesség a továbbiakban csak azt a kábítószerfüggőt érinti, aki a törvény által kettőévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekményt követett el. Az első fokú ítélet meghozataláig viszont igazolnia kell, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer függőséget gyógyító kezelésben részesült. Kábítószer használatára, fogyasztására utaló jelekkel, anyagmaradványokkal bárki, de elsősorban a takarító személyek, rendészek, portások, recepciósok, éjjeliőrök találkozhatnak. Általában mosdó és illemhelyiségekben, illetve ritkán használt helyiségekben, valamilyen rendezvény alatt vagy rendezvényt követően. A kábítószer felismerhetőségének jellemzői elsősorban a színe (ált. fehér, fekete vagy a barna valamilyen árnyalata) és az állaga (púderszerű por, kristályos zúzalék, kátrányos ragadós massza, kekszszerű anyag, dohány vagy teafűhöz hasonló anyag). Felhasználási módjukból adódóan a kábítószer használatára utaló jelek a következők lehetnek: tabletták vagy kapszulák elszórva, injekciós fecskendő, üres ampulla, vályúformába összehajtott alufólia, füstszűrő nélküli cigarettacsikk, illetve a fentiekben említett színű és állagú anyagok maradványai. Külön meg kell említeni az LSD"-t, melynek megjelenési formái bélyeg, matrica, nyalóka vagy zacskós cukorka, illetve az amfetamin származékokat, amelyek az ún. gyorsítótabletták (SPEED, EXTASY stb.) Cannabis származékok Marihuána Formája: növény szárának és leveleinek összeőrölt formája. Hatásai: szájszárazság, enyhe szédülés, feldobottság érzés, nevető rohamok, gátlások oldódása, kitágult pupillák, bedagadt szem, esetleges hallucinációk, illúziók. Pszichikai függőséget okoz, a kemény drogok előszobájának nevezik. Hasis (has, csoki, shit, haska, stb.) Formája: a cannabis virágzó ágvégződéseinek gyantája

53 Hatásai: szájszárazság, szédülés, fokozott szívműködés, koordinálatlan mozgás, nevetéskényszer, bódultság, esetleges hallucinációk, időérzék elvesztése, kitágult pupillák, bedagadt szem, lappangó lelki, személyiségi problémák felszínre kerülése. Túladagolás: hányinger, álmosságérzet (ún. bealvás), amelynél fennáll az aspiratio veszélye, ami azt jelenti, hogy a fogyasztó megfulladhat a saját hányadékától. Előfordulhat fokozott szívműködés és a vérnyomás drasztikus ingadozása. Elvonási tünetek: Erős pszichikai függőséget okoz! Kialakul a drogfogysztókra jellemző élet, a kötelezettségek iránti közömbösség. Amphetamin származékok és az LSD Speed Formája: fehér, sárga vagy rózsaszín por, ill. tabletta. Hatásai: 10-30percen belül jelentkezik, Fáradtság-és éhségérzet elmúlása, agyi és testi teljesítőképesség, szívműködés, anyagcsere, izzadás fokozódása, szájszárazság. Növeli az agresszivitást, gyakran a hallucinációkat. Rendszeres használata legkésőbb 2 éven belül teljesen tönkreteszi a belső szerveket (szív, máj, vese), esetlegesen halált okoz. Túladagolása: túladagolása már az első alkalommal halálos lehet. Rendkívül veszélyes, azonnali orvosi beavatkozásra van szükség. Elvonási tünetei: a szer kiürülése (kialvása) után mély depresszió léphet fel. Elvonáskor jellemző a levertség, lábszár-, ill. alkarfájdalmak. Extasy Formája: tabletta, amely legtöbbször kedves figurákat ábrázol. Hatásai: hasonló a speed hatásához, de lényegesen erősebb érzelmi típusú hatása van. Kikapcsolja a szervezet védekező mechanizmusait (éhség, szomjúság, fáradtságérzet, emeli a testhőmérsékletet, többszörös vese, szív és májtermelést idéz elő). A meglévő alaphangulat fokozódása (függetlenül attól, hogy az milyen irányú). Hosszú távú használata máj-, vese-, és agykárosodást okoz. Túladagolás és elvonási tünetek: ugyanaz, mint a speednél. A halálos dózis az anyagtól függően akár 1-2 tabletta is lehet. Az illegális előállítás miatt a tablettáknak gyakran ismeretlen szennyezőanyag-tartalmuk van, ez tovább növeli a mérgezés veszélyét. LSD Formája: Európában bélyegként, az USA-ban folyadék, tabletta vagy kapszula formájában is előfordul. (Az LSD bélyeg lényegesen kisebb, mint a postai bélyeg.) Hatásai: Hallucinogén, percen belül fejti ki hatását, amely 8-12 órán keresztül tart. A tárgyak elfolyóvá válnak, a térérzékelés megváltozik, az érzelmeket pozitív és negatív irányba egyaránt fokozza. Kényszerképzeteket, helyzetmegítélési zavarokat, félelmeket, pánikbetegséget, tudathasadásos tünetegyüttest, öngyilkosságvágyat, mély depressziót idézhet elő. Súlyos személyiségzavarokat okozhat, lappangó elmebetegséget hozhat a felszínre. Előfordulhat, hogy a használó soha nem jön ki az LSD-"álmából". Túladagolás: hányinger, pulzus váltakozása, pszichotikus tünetek, dühkitörések, pánikszerű félelmek. Elvonási tünetek: erős pszichikai függőséget okoz, előfordulhat depresszió, végtagfájdalmak az aphetamin jelenléte miatt. Ópiumszármazékok Ópium Mákgubóból nyerik különféle eljárásokkal

54 Hatása: Kis mértékben afrodiziákum (potencianövelő), nagy mennyiségű, hosszú távú használata impotenciát okozhat. Hatása a hozzáadott szerektől függően széles skálán mozog. Nagymértékben tartalmaz mellékalkaloidot, ezért fogyasztása kifejezetten veszélyes. Morfium Az ópiumból vonják ki. Hatásai: euforikus, súlytalan lebegéshez hasonló állapot. A tudatos világtól való teljes elrugaszkodás, tökéletes álomvilág. Túladagolás: mély, álomszerű eszméletvesztés után légzésbénulás. Elvonási tünetek: Erős lelki és fizikai függőséget okoz fájdalomcsillapító hatása miatt. Ha a beteg nem jut megfelelő mennyiségű droghoz, erős fizikai fájdalmat érez, és ebbe bele is halhat. Tipikus elvonási tünete továbbá a remegés, hasmenés, pánikszerű idegesség. A leszokás orvosi segítség nélkül szinte lehetetlen. Heroin Formája: fehér vagy barnás por, oldat. Hatásai: személytelen boldogság, eufória. Gyomor-, és májkárosodást okoz, idővel a szervezet teljes pusztulását idézi elő. Túladagolás: ugyanaz, mint a morfium. Elvonása: a morfium elvonási tünetei kb. hatszoros intenzitással. Kokainszármazékok Kokain Formája: fehér por. Hatása: fokozza a testi és szellemi teljesítőképességet, euforikus állapotot idézhet elő. Megszünteti a fáradtság-, szomjúság-, és éhségérzetet. Enyhén hallucinogén. Kiürüléskor depressziót, levertséget, agressziót, negatív képzeteket okoz. Túladagolása: eszméletlen állapot, drasztikus vérnyomásesés, akut szívhalál. Elvonási tünetek: Erős pszichikai függőséget okoz, de előfordulhatnak testi hiányjelenségek is. Crack Formája: Sárgásbarna, szilárd, törékeny anyag. Kristályok formájában kerül forgalomba. Hatása: A legalattomosabb, leggyilkosabb kábítószer. Többnyire szennyezett, és használata rövid időn belül halálhoz vezet. Drasztikusan emeli a vérnyomást. Rövid ideig tartó eufórikus hatását mély depresszió követi. Rendszeres használata pszichózist, agresszivitást, antiszocializálódást, üldözési mániát, gyors lezüllést okoz. Rendkívül erős függőséget okoz. Túladagolása: Drasztikus vérnyomás- és pulzusnövekedés, szívroham vagy agyvérzés. Elvonása: Elviselhetetlenül erős pszichikai elvonási tünetek: hallucinációk, víziók, pánikreakciók. A crackfüggők mindenre képesek adagjuk megszerzéséért! Testi hiányjelenség: tipikus szürke, petyhüdt, megereszkedett bőr. A leszokás szinte lehetetlen (még a heroinról való leszokásnál is nehezebb)

55 16. sz. melléklet Belépés, benntartózkodás és a távozás rendjének kialakítása A belépés, benntartózkodás és távozás helyi szabályozása során - a létesítmény, illetve az azt használó gazdálkodó/szervezeti egység működési sajátosságainak, adottságainak megfelelően - az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a rendszer kialakítása során figyelembe kell venni, hogy csak személyforgalom lesze, vagy járműforgalom is, ezen belül személygépkocsi, vagy teherforgalom. Ezek ugyanis a be-, és kiléptetés, az ellenőrzés és a dokumentálás módszere szerint is elkülönülhetnek, figyelembe kell venni, hogy van-e speciális feladatokat ellátó porta, vagy mindegyik ugyanolyan szabályok szerint dolgozik, meg kell határozni a "nyitvatartási" időt, és az erre vonatkozó általános szabályokat, illetve az ezen túl érvényesítendő speciális szabályokat, nyitvatartási időben a belépéshez és benntartózkodáshoz elegendő az általános jogosultság, azon kívül viszont egyedi engedélyezés szükséges, szabályozni szükséges a belépések kontrolálásához szükséges riasztóberendezések üzemeltetésével kapcsolatos teendőket is, szükséges-e valamilyen, és ha igen milyen igazolvány felmutatása a belépéshez, a belépést nyilvántartásba kell-e venni, és ha igen milyen körben (pl. csak vendégek, látogatók, vagy mindenki, esetleg ezek kombinációja időszakhoz kötve), nyilvántartás adattartalma, benntartózkodáshoz vendégkártyák kiadási rendje, Szabályozni kell milyen vizsgálatokat, kell végezni be-, főként pedig kilépéskor (csomag, táska), illetve ezeket milyen módszerrel kell végezni (minden esetben, csak kifejezett gyanú esetén, valamilyen szisztéma szerint, pl. véletlenszerű kiválasztással) és erre egy külön helységet kell biztosítani. dönteni kell a vizsgálatok alóli személyi mentesség köréről, vendégek, látogatók esetén kártyás rendszerrel, adategyeztetést követően önállóan bemehetnek-e, vagy telefonértesítés alapján az jön a portához értük, akihez jöttek (ilyenkor a várakozáshoz megfelelő helyet kell kialakítani), személygépkocsik behajtási rendjének szabályozása során milyen elveket kell alkalmazni: kell-e nyilvántartást vezetni, ha igen mit kell nyilvántartani (személyt vagy a járművet) milyen adatokkal, mekkora hely áll rendelkezésre parkolás céljára, azt esetleg kik vehetik igénybe kizárólagos joggal, a személygépkocsik csomagterének bemutatásával, vizsgálatával kapcsolatos szabályokról: hogy ez az átvizsgálás ne sértsen jogszabályt, csak akkor végezzék el, ha előtte a behajtó jármű vezetőjével közlik, hogy ilyen feltétellel vezetheti be járművét a területre, a tehergépjármű forgalom ellenőrzése tekintetében szabályozandó a raktér vizsgálatának módja, mely átvizsgálás vagy szemrevételezés lehet, valamint az utastérre vonatkozó vizsgálat lehetősége, illetve a naplózás adattartalma (amit naplózni kell azt ellenőrizni is!)

56 17. sz. melléklet A rendészeti és a vagyonvédelmi szervezet tagjainak szakképesítése Szervezeti szint Beosztás/Munkakör Szakképesítés Irányítás ellenőrzés Végrehajtás A főiskola rendésze Egyetemi alkalmazásban állók (alkalmazottak: rendész, recepciós, portás, őrportás, éjjeliőr, stb...) Nem a főiskola alkalmazásában állók (vállalkozók alkalmazottai) személy-és vagyonőrök középfokú biztonságszervező** Alapfokú vagyonvédelmi oktatás** személy és vagyonőri vizsga ** Javasolt szakképesítés

57 TÓFK 1. sz. Függelék BOMBARIDADÓ TERV - A riasztás elrendelésére; az épület kiürítésére az utasítást a veszélyeztetett körzetben tartózkodó vezető vagy a helyettese adhatja ki. - A riadót az intézmény saját híradórendszerén keresztül közli, az épület elhagyására hosszantartó, megszakított ismételt csengőjelzéssel, szükség esetén szóban hívja fel a figyelmet. - A riasztás elrendelése után a tanítást, foglalkozást, munkát azonnal be kell fejezni! - A kiürítési utasítást adó személynek meg kell győződnie a kiürítés megtörténtéről. - A kiürítésnél az oklevél-nyilvántartó könyvet, napi pénztárjelentést, a banki nyilvántartást a felelősen kezelő személyek kötelesek magukkal vinni, illetve biztonságba helyezni. - Az intézkedő vezető gondoskodik a gázvezeték elzárásáról és az épület vagy épületrész áramtalanítósáról. - A kiürítés során az épületnek csak azon helyiségeit szabad bezárni, amelyekhez az ott dolgozóknak saját kulcsuk van, vagy az ott dolgozók kulcshasználatát kari utasítás szabályozza. - A riadót az elrendelő vezető szünteti meg. Az épületek kiürítése A épület A LIFTET MENEKÜLÉSRE TILOS HASZNÁLNI! Menekülési utak: III. emeletről a lépcsőházon a II. emeletre, illetve az udvarra lehet lejutni. II. emeletről Az új épületszárny lépcsőházán át az udvarra, a régi épületszárny hátsó lépcsőházán át az udvarra a régi épületszárny Nagy Jenő utcai oldalán lévő lépcsőházon át az alagsor felé a belső udvarra, I. emeletről az új épületszárny lépcsőházán át az udvarra, a régi épületszárny hátsó lépcsőházán át az udvarra, a régi épületszárny Nagy Jenő utcai oldalán lévő lépcsőházon át az alagsor felé a belső udvarra, a főlépcsőházon át a Kiss János altb. utcára lehet menekülni. Földszintről az új épület hátsó bejáratán át az udvarra, a régi épületszárny hátsó lépcsőházi bejáratán át az udvarra,

58 a könyvtár belső kijáratán át az udvarra, belső bejáraton át a földszinti folyosóra, a Nagy Jenő utcai oldali lépcsőházon át az alagsor felé a belső udvarra, a főlépcsőházon át a Kiss János altb. utcára lehet kijutni. Alagsorból az új épület alagsori bejáratán és a gépkocsi behajtón át az udvarra, a Nagy Jenő utcai lépcsőházon át a belső udvarra, a főbejáraton át a Kiss János altb. utcára, a büfé melletti lépcsőn a belső udvarra, illetve a kazánházból vészlépcsőn át a Kiss János altb. utcára lehet kijutni. Menekülési utak: B épület II. emeletről A lépcsőházon át a Bezerédj utcába lehet kijutni. I. emeletről A lépcsőházon át a Bezerédj utcára lehet kijutni. Földszintről Folyosóról a belső udvarra, illetve a lépcsőházon át a Bezerédj utcába lehet menekülni. Alagsorból Lépcsőn a főlépcsőházba, onnan a Bezerédj utcába lehet menekülni

59 TÓFK 2. sz. Függelék KULCSKEZELÉSI SZABÁLYZAT A TOFK helyiségeihez a portán egy-egy kulcsot kell elhelyezni, amit állandóan zárt kulcsszekrényben kell tartani, amit csak a portaszolgálatot ellátó adhat át a jogosultak részére. A TOFK helyiségei az alábbi csoportokba sorolhatók: 1. csoportba tartoznak az irodák, tanszéki szobák. Ezekhez a helyiségekhez célszerűen minden ott dolgozónak lehet kulcsa. Ha rendkívüli esetben (pl. nem hozta magával) valaki mégis kulcsot kér a portán, az saját irodája, tanszéki szobája kulcsát átveheti. A kulcs átvételét a Kulcsátvételi naplóba be kell jegyezni. A bejegyzésnek tartalmaznia kell a tanszék vagy szervezeti egység megnevezését, az átvevő nevét, a helyiség megnevezését és az ajtó számát, a dátumot, az átvétel, majd a visszaadás időpontját, az átvevő aláírását. 2. csoportba tartoznak a tanszékek, szervezeti egységek kizárólagos használatában lévő helyiségek, tantermek, laboratóriumok, nyelvi laboratóriumok, rajztermek, szertárak, tornatermek, technikai szaktantermek, számítógéptermek stb. Ezek kulcsai a tanszékeknél, szervezeti egységeknél vannak elhelyezve, a helyiséget használók ott vehetik át. Különleges esetekben a portáról is elkérhetik, a kulcsfelvételt akkor az előbbiek szerint kell regisztrálni. 3. csoportba tartopnak azok a helyiségek, amelyekben nagy értékű eszközök, berendezések, nagy összegű készpénz, bizalmas adatokat tartalmazó adathordozók vannak elhelyezve. Ezek kulcsai az érintett tanszékeknél, szervezeti egységeknél vannak, a helyiségek használói ott vehetik fel. A helyiségek takarítása csak az ott dolgozók jelenlétében történhet. A 3. csoportba tartoznak: a sokszorosító helyiségei főigazgatói irattár informatikai szolgáltató csoport helyiségei informatikai oktatási csoport helyiségei oktatástechnikai stúdió helyiségei Matematika Tanszék számítógépterme 219-es ének-zene tanterem fotólabor könyvtár helyiségei. 4. csoportba tartoznak az egyéb oktatási helyiségek, amelyeket reggel 8 óra előtt kinyitnak és csak éjszakára zárnak be, napközben az órarend szerinti foglalkozások történnek bennük. 5. csoport A tornatermi öltözők kulcskezelési rendje eltér az 1-4. csoportba tartozóktól. A kulcsokat a hallgatók a portán felvehetik, majd oda kell leadniuk, regisztrálása a TÓFK 3. sz. Függelék szerinti lapon történik. Rendkívüli esetre is gondolva azonban a Testnevelési Tanszéken is legyen letétben egy-egy kulcs az öltözőkhöz, amelyelv elhelyezését és kezelését a tanszékvezető szabályozza. 6. csoport A kondicionálóterem kulcsát a TÓFK minden alkalmazottja és hallgatója a portán felveheti a TÓFK 4. sz. Függelék szerinti lap kitöltése után, majd a kulcsot oda kell visszavinni és a portásnak leadni. A kulcsot másnak átadni tilos!

60 7. csoport Műhelyek, egyéb helyiségek kulcsait az ott dolgozók munkakezdéskor a portán felveszik, a munka befejezésekor ott kell leadniuk. - A szervezeti egység vezetőjének egységén belül minden helyiséghez lehet kulcsa. - Óraadók, részmunkaidőben dolgozók kulcsfelvételi jogosultságáról a szervezeti egység vezetője dönt. - A kulcsfelvételre jogosultak névsorát a GISZH titkárságára írásban kell leadni, a változások naprakész átvezetéséről a szervezeti egység vezetőjének kell gondoskodni. - Terembérlők csak a bérelt helyiség kulcsainak átvételére jogosultak a bérleti szerződés portán elhelyezett példánya alapján. - Kulcsot engedély nélkül másoltatni tilos! Másolásra a szervezeti egység vezetője adhat engedélyt. - Kulcs elvesztése esetén a szervezeti egység vezetőjének jegyzőkönyvet kell felvenni, és a zár cseréjéről gondoskodnia kell. A zár cseréjének, az engedélyezett másolatok elkészítésének, az ajtó esetleges javításának teljes költsége a kulcs elveszítőjét terheli. - Valahol otthagyott vagy elvesztett kulcsokkal történő visszaélés vagy egyéb kár a kulcs elvesztőjét terheli. - A kulcskezelési előírások értelemszerűen vonatkoznak a helyiségekben levő zárható bútorok kulcsaira is. - A munkaviszony megszűnése után a kulcsot a szervezeti egység vezetőjének vagy megbízottjának vissza kell venni, és azt a kulcsnyilvántartásban rögzíteni kell. - Az irodákat, tanszéki szobákat, laboratóriumokat, tanszékek kizárólagos használatában lévő oktatási helyiségeket, ha azokban senki nem tartózkodik, zárva kell tartani. A helyiséget utolsónak elhagyó oktató vagy dolgozó kötelessége az ajtó zárása

61 NYILATKOZAT KULCSFELVÉTELRŐL TÓFK 3. sz. Függelék...(név)... (évfolyam, csoport)...(diákigazolvány száma) a mai napon a testnevelési óra időtartamára a tornatermi öltöző kulcsát átvettem. Amennyiben az öltöző használata után a kulcsot a portán nem adom le, az ELTE TÓFK érvényes szabályzatai alapján az esetleges károk keletkezéséért (zárcsere költségei stb.) teljes anyagi felelősséggel tartozom. Budapest, hallgató 1 pld. hallgató 1 pld. porta

62 NYILATKOZAT TÓFK 4. sz. Függelék...(név) (munkaköre/beosztása vagy évfolyam, csoport).... (diákigazolvány száma) a mai napon. óra időtartamra a kondicionálóterem kulcsát átvettem. Amennyiben a kondicionálóterem használata után a kulcsot a portán nem adom le vagy a kondicionálóterem használata közben kárt okozok (zárcserek, helyreállítás költségei) az ELTE TÓFK érvényes szabályzatai alapján teljes anyagi felelősséggel tartozom. Budapest, alkalmazott, hallgató 1 pld. hallgató, alkalmazott 1 pld. porta