környezetvédelmi engedély határozat

Átírás

1 ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG Ügyszám: 14/02741/2010 Ügyintéző: Takács Sándor Karda József Kovács Márta Kellner Szilárd dr. Horváth Zsolt dr. Kalotás Zsolt Papp Gabriella dr. Solt Péter Tárgy: Kővirág 98 Bt. (Szárliget) Dunaszentmiklós I. mészkőbánya környezetvédelmi engedély határozat Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség K /2009. iktatószámú határozatát a Hilltop Neszmély Zrt. (székhely: 1024 Budapest, Ady Endre u ) jogi képviselő a Ruttkai & Marczel & Ruttkai Ügyvédi Iroda (iroda: 1012 Budapest, Attila út 133, fél emelet 4, ügyintéző: dr. Ruttkai Tamás ügyvéd) fellebbezése folytán felülvizsgáltam. Az elsőfokú határozatot HATÁROZAT megváltoztatom és a Kővirág 98 Bányászati, Környezetvédelmi, Kereskedelmi, Szolgáltató Bt. (székhely: 2067 Szárliget, Gyöngyvirág u. 21.) környezetvédelmi engedély iránti kérelmét a Dunaszentmiklós-I. mészkő védnevű bányatelken történő t/év éves kitermelésű bányászati tevékenységre elutasítom. Határozatom egy példányának megküldésével megkeresem az APEH Középdunántúli Regionális Igazgatóságát, hogy térítsen vissza a Hilltop Neszmély Zrt. címére Ft, azaz tizezer forint, lerótt fellebbezési illetéket. Határozatom ellen közigazgatási úton további jogorvoslatnak nincs helye, annak felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított 30 napon belül a Komárom-Esztergom Megyei Bírósághoz címzett, de az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez 3 példányban benyújtott keresettel lehet kérni Budapest, Mészáros u. 58/a, Levélcím: 1539 Bp. Pf. 675 Telefon: Fax: u orszagos@zoldhatosag.hu

2 INDOKOLÁS Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség K /2009. számú határozatával a Kővirág 98 Bányászati, Környezetvédelmi, Kereskedelmi, Szolgáltató Bt. (székhely: 2067 Szárliget, Gyöngyvirág u. 21.) /továbbiakban: Kérelmező/ kérelmére lefolytatott eljárásban, a Dunaszentmiklós-I. mészkő védnevű bányatelken történő t/év éves kitermelésű bányászati tevékenységre az előzetes vizsgálati dokumentációjának elfogadása alapján környezetvédelmi engedélyt adott. A határozat ellen a Hilltop Neszmély Zrt. (székhely: 1024 Budapest, Ady Endre u ) /továbbiakban: Hilltop Zrt./ a Ruttkai & Marczel & Ruttkai Ügyvédi Iroda (iroda: 1012 Budapest, Attila út 133, fél emelet 4, ügyintéző: dr. Ruttkai Tamás ügyvéd) jogi képviselő útján, és Dunaszentmiklós Község Önkormányzata (székhely: 2897 Dunaszentmiklós, Petőfi u. 52.) /továbbiakban: Dunaszentmiklós Önkormányzata/ fellebbezett. Kérték a környezetvédelmi engedély iránti kérelem végérvényes elutasítását. A Hilltop Zrt. előadta, hogy álláspontja szerint a mészkőbánya tervezett, 150 éves működési ideje alatt a tevékenység környezeti hatásai, a beálló változások jellege és előreláthatósága nem tisztázott. Sem a határozat, sem a kérelemhez mellékelt tanulmány nem tér ki a mészkőbányászatból eredő jelentős életmód- és életminőség változásokra. Szükséges a robbantásokból és a szállításból eredő zajterhelés érdemi vizsgálata a tevékenység végzésének időtartama korlátozása céljából. Hiányolja rekultivációs terv készítését és vitatja a tanulmány tartalmi és formai megfelelőségét. Dunaszentmiklós Önkormányzata a fellebbezésben 30 nap haladékot kért a részletes indokolásra, azonban a jelen határozat meghozataláig nem nyilatkozott. A fellebbezések megalapozottak. A Felügyelőség a Kérelmező kérelmére indult eljárásban a benyújtott kérelem, dokumentáció és hiánypótlások alapján megállapította, hogy a Dunaszentmiklós 052/2 hrsz-ú terület tonna tömegű kitermelhető ásványvagyona évi 250 munkanap/év, nappal óra időtartamú bányászat mellett, tonna/év kitermelés mellett kb. 150 évig elegendő. A m 3 humuszos fedőrétegből tolólapos munkagéppel történő letakarítás után, a bánya peremén, a tájrendezés során növényekkel betelepítendő védőtöltést alakítanak ki. 2

3 A mészkő jövesztését a tömbök méretétől és elhelyezkedésétől függően kotró-rakodó gépes kimozdítással, vagy fúrt lyukakba fűzött gyémántszemcsés drótfűrészes kivágással, sűrű furatok mentén horizontális darabolással, illetve aláfúrás után lazító robbantás technológiával tervezik végezni. A fúráshoz és a vágáshoz vízöblítést alkalmaznának, a törés és osztályozás a helyszínen történne. A kiszállítás naponta öt fordulóval, kijelölt útvonalon zajlana, a gépek üzemanyaggal feltöltésére, javítására és karbantartására a bányatelken kívül kerülne sor. A gépek és gépjárművek esetleges sérülése, meghibásodása vagy kigyulladása során keletkező havaria esetén várhatóan képződő veszélyes anyagok: - EWC kódjelű ásványolaj alapú klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok, - EWC kódjelű veszélyes anyagokkal szennyezett törlőkendők, abszorbensek, - EWC kódjelű veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó csomagolási hulladék - EWC kódjelűveszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek. A Felügyelőség napján végzett helyszíni bejárást a tárgyi területen, ami kerítéssel körbevett és beton bunkerek, lőállások, lokátor felállítási helyek, betonozott utak és kiárkolt temetetlen villamos kábel árkok jellemzik. Az új eljárás során az előzetes környezeti hatástanulmány és a módosított és kiegészített kérelem megküldésével megkereste az illetékes szakhatóságokat elsőfokú szakhatósági állásfoglalások beszerzése céljából, továbbá Dunaszentmiklós, Tata és Neszmély települések önkormányzatának jegyzőit, hogy a kiegészítést és a hirdetményt 30 napra függesszék ki, és az esetleges észrevételeket küldjék meg a Felügyelőségnek. Az elsőfokú határozat indokolása tartalmazza, hogy a Felügyelőség élve a 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdés b) pont alapján a melléklet B fejezete szerinti jogával, úgy ítélte meg, hogy a tervezett tevékenységhez a módosult kérelem szerint megváltozott feltételek miatt nem szükséges részletes hatásvizsgálati eljárás lefolytatása, mert a rendelkezésre álló adatok alapján megalapozott döntés hozható. A leírt előzményeket követően lefolytatott másodfokú eljárásban a rendelkezésemre álló iratokból az alábbiakat állapítottam meg: 3

4 Levegőtisztaság-védelem A rendelkezésemre álló dokumentumok alapján megállapítom, hogy a település, illetve a terület a 3. számú Komárom-Tatabánya-Esztergom légszennyezettségi zónába esik, ahol a szilárd, a nitrogénoxid valamint a szénmonoxid tartozik a kiemelten kezelendő légszennyező anyagok közé. A telephelyen belül a bányászati robbantásoknál valamint a jövesztésnél és a szállítások és rakodások során is főként ezek a légszennyező anyagok keletkeznek. A szőlőművelés alatt álló területek a bánya feletti részen találhatóak, nem az uralkodó szél irányába. A pincesorként szereplő terület a szállítási útvonalból kiágazó, attól független, saját út mellett található. A szállítási útvonalat a bortermelők, illetve bortermelő és szőlőművelő cégek ugyanúgy igénybe veszik, mint azt a bányászathoz tartozó szállítójárművek tennék. Tapasztalatok alapján a mészkőbányászat létesítményeihez (kőőrlő, stb.) tartozó szállítási útvonalakon kialakulhat zavaró, de a jogszabályi kereteket meg nem haladó porszennyezés. Ez azonban az építőkő bányászat esetében nem jellemző. A szállítás okozta levegőterhelés csökkenetése érdekében a Felügyelőség szükségesnek tartotta előírni a belső és külső közlekedési utak rendszeres tisztítását, portalanítását. A külfejtés letakarítás, jövesztés (szükség szerint robbantással), rakodás, szállítás, rekultiváció diffúz légszennyezéssel járó technológia. A fúrás és vágás folyamatában vizes öblítés kerül alkalmazásra a porképződés minimalizálása érdekében. A bánya területe a végzett tevékenység helyén helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnak számít. A külfejtés munkafázisai egy-egy diffúz légszennyező forrásnak minősülnek. A helyhez kötött diffúz légszennyező források bejelentési kötelezettségét a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 10. (4) bekezdés alapján teljesíteni kell. A bányászati tevékenységgel járó munkálatokat úgy kell végezni, hogy az általa okozott levegőterhelés a lehető legkisebb mértékű legyen, és a Rendelet 5 (1) bekezdése alapján a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 4

5 1.1. mellékletében meghatározott levegőminőségi határértéket meghaladó légszennyezettséget ne okozzon. Az elsőfokú határozat levegőtisztaság-védelmi szempontból szakmailag megalapozott. Zaj- és rezgésvédelem A Felügyelőség az elsőfokú határozat előírásai között megadott négy elszállítási útvonalat, valamint a megengedett zajterhelési határértékeket Dunaszentmiklós község üdülőterületén és lakóterületén.előírta, hogy méréssel dokumentálni kell a környezeti zajkibocsátást. Az előírásokkal szakmai szempontból megalapozottak. A fellebbezések vonatkozásában megállapítható, hogy Dunaszentmiklós Község Önkormányzata a július 27. napján kelt fellebbezésének részletes indokait nem csatolta. A Hilltop Neszmély Zrt augusztus 31. napján kelt fellebbezésében kifejti, hogy a környezetvédelmi engedélyt megadó határozatot nem lehetett volna meghozni, anélkül, hogy a mészkőfejtésből, az ehhez szükséges robbantásokból eredő zajterhelést érdemben vizsgálta volna az első fokon eljáró hatóság. Különösen sérelmesnek tartja, hogy a környezetvédelmi engedélyt megadó határozat nem korlátozza ezen tevékenységek végzésének időtartamát, ezért lehetséges, hogy a napi órás munkaidőt a környezetvédelmi engedélyt megadó határozatot meghozó elsőfokú hatóság elfogadta. A Felügyelőség ezen munkarend elfogadásakor figyelmen kívül hagyta a fejtésből és szállításból eredő környezeti zajterhelést, mely a Hilltop Zrt-re és a mészkőbánya szomszédságában található természeti értékekre és lakókörnyezetre nézve különösen hátrányos. A Hilltop Neszmély Zrt. fellebbezése szakmai szempontból nem alapos. A Kérelmező által benyújtott előzetes környezeti tanulmány szerint a rövid ideig tartó robbantások zaja nem befolyásolja a kibocsátott környezeti zajt (nem domináns), ezért a robbantásokból eredő zajterhelés külön vizsgálatára nem volt szükség. A jövesztést végző gépek nyolc óra hosszan üzemelnek. Egyidőben nem üzemel az összes gép. A legközelebbi lakóterület a tervezett bányarésztől 1,0 km távolságban található. A zajterhelés számításokban eltérő távolságokra határozták meg a bányatelek határvonalán a várható zajterhelést. A Ny-i, 500 m távolságú, a kitermeléstől legtávolabbi sarokpontba számított érték nem éri el az 5

6 üdülőterületre nappalra megengedhető határértéket, tehát nem indokolt időbeli korlátozás előírása. A tevékenység nem nevezhető a lakókörnyezetre hátrányosnak. A szállítási útvonal nem érinti Dunaszentmiklós belterületét. A távolsági szállítás Dunaszentmiklós külterületi útjáról indulna. A szállításból eredő zajszint a közutak környezetében a meglévő zajterhelést érdemben nem befolyásolja A számított növekmények értékei: 0,25 db 0,01 db az eltérő útvonal lehetőségek környezetében. Az elsőfokú határozat zaj- és rezgésvédelmi szempontból szakmailag megalapozott. Hulladékgazdálkodás A Kérelmező által benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció tartalmazza a várhatóan keletkező hulladékok gyűjtésére, kezelésére és nyilvántartására vonatkozó intézkedéseket, valamint az esetleges havária esemény ismertetését. A Felügyelőség határozata az indokolás részben rögzítette, a bányászati tevékenység során keletkező nem veszélyes hulladékok gyűjtésére és további kezelésére tervezett intézkedések bemutatását. Az üzemszerű működés során veszélyes hulladék, vagy technológiai hulladék nem keletkezik. Az esetleges havária esemény során környezetbe kerülő szennyező anyagok felitatására felitatóanyag rendelkezésre áll. Az EWC kódjelű települési szilárd hulladékok gyűjtése zárt tárolóban, további kezelése hulladéklerakóban történik. Az EWC kódjelű települési folyékony hulladék gyűjtése a szennyezést kizáró módon, telepített konténerben történik. Havária (pl. munkagépek meghibásodása) esetén a földre kifolyt szennyező anyagot (olaj, üzemanyag) felitató anyaggal semlegesíteni kell, majd az EWC * kódjelű szennyezett földdel együtt össze kell gyűjteni és veszélyes hulladékként kezelni a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenység végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (IV. 15.) Korm. rendelet szerint. A létesítés, üzemelés és a felhagyás során a környezet hulladékkal szennyezése havária, illetve a havária esemény nem megfelelő kezelése során valószínűsíthető, amelynek megelőzésére megfelelő intézkedéseket kell tenni. Az esetleges olajszennyezés a munkagépek és szállító járművek megfelelő karbantartásával, ellenőrzésével szinte teljes mértékben megelőzhető. 6

7 Fentiek alapján megállapítható, hogy a rendelkezésre álló iratanyag a tevékenység hulladékgazdálkodási megítélésére elegendő információt tartalmaz, továbbá a Felügyelőség által tett hulladékgazdálkodási előírások megfelelőek. Az elsőfokú határozat hulladékgazdálkodási szempontból szakmailag megalapozott. Vízkészletgazdálkodás és vízbázisvédelem. A Kérelmező által benyújtott ügyiratokban és előzetes környezeti hatástanulmány kiegészítésben foglaltak alapján megállapítható, hogy: Dunaszentmiklós településtől mintegy 1 km-re Ny-a, a Duna és Átalér folyók vízválasztóján kijelölt 13,647 ha területű Dunaszentmiklós I. mészkő védnevű bányatelek vízbázis védőterületet, egyéb felszín alatti víztermelő létesítményt, illetve felszíni vízfolyást nem érint. A bányatelek területe, az 1: méretarányú országos érzékenységi térkép alapján, a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny kategóriába tartozik. A bányatelek haszonanyagát képező pleisztocén korú édesvízi mészkő feküjében jelentős vastagságú, vízzáró közbetelepülésekkel tarkított negyed-, és harmadkorú, illetve kréta időszaki rétegösszletek települnek. A térség vízföldtani és morfológiai felépítéséből adódóan, a bányatelek megkutatása során mélyített fúrásokban talaj-, illetve rétegvizet nem találtak, az édesvízi mészkő és felső triász főkarsztvíztároló közötti közvetlen hidraulikai kapcsolat lehetősége pedig gyakorlatilag kizárt. A fentiekben rögzített tényállás alapján, mivel a tervezett külfejtés közműves ivóvízellátás céljából igénybe vett vízkészletet nem veszélyeztet, a térség vízföldtani adottságai következtében pedig, a haszonanyagot képező édesvízi mészkő és a triász főkarsztvíz tároló közötti hidraulikai kapcsolat lehetősége kizárt, a környezetvédelmi előírások betartása mellett, a környezetvédelmi engedély vízkészletgazdálkodási és vízbázisvédelmi vonatkozásban kiadható. Az elsőfokú határozat vízkészletgazdálkodás és vízbázisvédelmi szempontból szakmailag megalapozott. Talaj és felszín alatti vízvédelem A Kérelmező az ügyirathoz csatolta a 2004 május-júniusában összeállított Dunaszentmiklós I. mészkő védnevű bányatelek bányászati tevékenység előzetes környezeti tanulmánya című dokumentációt. Ebből megállapítható, 7

8 hogy a pleisztocén korú édesvízi mészkő különböző típusaiból kerül ki a terület hasznosítható ásványi nyersanyaga. Az édesvízi mészkő a főkarsztvíz tároló kőzetekkel semmilyen kapcsolatban nincs. A kutatás során a legnagyobb mélységig lehatoló fúrás a felszíntől 31,0 m-ig mélyült le. Sem ez, sem a többi fúrás sem talaj-, sem rétegvizet nem tárt fel. Az édesvízi mészkő a főkarsztvíz tároló kőzetekkel semmilyen kapcsolatban nincs. Ennek megfelelően a tervezett édesvízi mészkő bányászat a felszín alatti víz minőségét nem veszélyezteti. A jelen másodfokú eljárásban az ügyirathoz csatolt június 27-én kelt Dunaszentmiklós I- mészkő környezetvédelmi eljárás kiegészítés a felszín alatti vízre vonatkozóan újabb adatokat nem tartalmaz, így a korábban tett, és fent idézett szakmai megállapítások változatlanul érvényesek. Az elsőfokú határozat felszín alatti víz minőség védelmi szempontból szakmailag megalapozott. Természetvédelem A Felügyelőség határozatából és a csatolt iratanyagból megállapítható, hogy a Dunaszentmiklós I. mészkő védnevű bányatelek nem áll természetvédelmi oltalom alatt, nem tartozik a hazai Natura 2000 hálózathoz, nem érint ex lege védett természeti értéket, védett növény és állatfajokat és várhatóan hatásaiban sem fog káros hatásokat kifejteni ezen területekre és értékekre. A Felügyelőség határozatában a létező bányatelek területéhez tartozó Dunaszetmiklós 061/2 hrsz-ú gyepterületen a bányaművelést nem engedélyezte (határozat 22. pontja), amely elegendő biztosíték arra, hogy a természetes állapotú gyepterület megóvható legyen a bányaművelés okozta károsodásoktól. Az elsőfokú határozat természetvédelmi szempontból szakmailag megalapozott. Tájvédelem A tárgyi terület a tulajdoni lap másolat szerint Dunaszentmiklós, 052/2 hrszú, m 2 területű, kivett, telephely művelési ágú, Dunaszentmiklós I. mészkő védnevű bejegyzett bányatelek. A bányatelek fedőlapja 322,0 mbf, alaplapja 270 mbf, a relatív szintkülönbség 52 m. A tárgyi ingatlan természetbeni állapotában felhagyott, rendezetlen, volt katonai bázis. Az alapeljárást lezáró 14/5451/9/2006. ügyiratszámú, január 2-án kelt másodfokú határozat az első fokú határozatot megsemmisítette és az elsőfokú környezetvédelmi hatóságot új eljárás lefolytatására utasította. 8

9 A másodfokú határozat indokolása szerint: A természeti érdekek és tájértékek részletes kimunkálására lenne szükség. Nincsenek kimunkálva, értékelve a gazdasági és társadalmi következmények, különösen a történelmi borvidéket érintő hatása sem, ezért a kiadott határozat nem megalapozott. Az I. fokú hatóság nem rendezte, hogy a tervezett beruházás és a rendezési terv szerinti funkciója összeegyeztethető-e, az engedélyhez szükséges részletes szabályozási terv elkészült-e és az abban szereplő területhasználatnak a tervezett beruházás megfelel-e. Az a döntés sem volt megalapozottan megindokolva, hogy a hatóság miért tekint el a részletes hatásvizsgálat elkészítésétől. Az új eljárás során a Kérelmező módosította a kérelmét. A január 31-én Dunaszentmiklós I. mészkő környezetvédelmi engedélyezési eljárás kiegészítés szerint a bányatelek területe nem változik. A kitermelésre tervezett terület csökken le a 052/2 hrsz. területre. A kitermelésre tervezett éves mennyiség sem változik, marad t/év. A tervezett kitermeléssel a bánya üzemelési idejét 150 évben jelölték meg. Ugyancsak nem változik az alap és a fedőlap szintje sem. A jövesztés kotró rakodógéppel, fúrással, fűrészeléssel, lazító robbantással történne. A kiegészített vizsgálati dokumentáció szerint a bányaterületre a terepviszonyok miatt a tágabb környezetből nem lehet rálátni, a kialakuló bányagödör vizuálisan nem lesz érzékelhető a környező lakott területek felöl. A közvetlen környezetből érzékelhető lesz a változás. A bányászat előrehaladtával a meddő réteget a leművelt terület műszakilag rendezett részein (rézsűk és bányaudvar) kívánják elhelyezni. A határpillér elérésekor a végleges rézsűket szálban álló kőzetben kívánják kialakítani. A tájrendezés után a tervezett újrahasznosítás kivett ipari terület lenne. A tanulmány általános leírásban mutatja be a térségi történelmi kőbányászat hagyományait. A szállítási útvonalakra vonatkozóan öt változatot ismertet. A bánya területének egyetlen ésszerű megközelítési útvonala a benyújtott tervdokumentációban meghatározott útvonal. Térképmellékleten mutatja be a belterületi helyi szabályozási terv részletét, a tervezett szállítási útvonal vonatkozásában. Az elsőfokú környezetvédelmi engedély határozat 23. pontja természetvédelmi rendeltetésű védőpillért jelölt ki, továbbá előírta, hogy a 061/2 hrsz. területet a bányaművelés nem érintheti. A konkrét tájrendezési munkálatok kidolgozását a műszaki üzemi tervbe történő beépítésben jelöli meg, a környezetvédelmi engedély a folyamatos, termeléssel párhuzamosan végzett 9

10 tájrendezést és az őshonos növények alkalmazását írja elő. A 7. sz. kikötés négy féle szállítási útvonalat jelöl meg. Az indokolás szerint a 052/2 hrsz. ingatlan dél-délnyugati része természetvédelmi szempontból értékes gyep, több védett növényfajjal. A védőpillér kijelölésével a területrész élővilágának megőrzése biztosítható. A szomszédos ingatlanok részét képezik a HUDI20048 kódszámú, Szomódi gyepek elnevezésű Natura 2000 területnek. A tanulmány szerint a tervezett bányászati tevékenység hatása várhatóan a bányatelken belül marad, így nem feltételezhető kedvezőtlen hatás a Natura 2000 területek vonatkozásában. Az indokolás továbbiakban a terület láthatóságát elemzi, a vizsgálati dokumentációban foglaltak szerint. Tájvédelmi szempontból a láthatóság vizsgálatán túlmenően más megállapítást nem tesz. Az elsőfokú környezetvédelmi hatóság az új eljárás során úgy ítélte meg, hogy a módosult kérelem, megváltozott feltételek miatt -melyek az eredeti döntés alapját képező feltételekhez képest jóval kedvezőbbek- nem szükséges részletes hatásvizsgálati eljárás lefolytatása, mert a rendelkezésre álló adatok alapján a jelen eljárás során megalapozott döntés hozható. A Hilltop Zrt. fellebbezése szerint a tervezett mészkőbánya a közvetlen környezetében lévő természeti értékekre és lakókörnyezetre nézve különösen hátrányos. A rekultivációs terv nem ismert. A március 26-án kelt levelében kifogásolja az előzetes vizsgálati dokumentáció tartalmát, kidolgozottságát. Véleménye szerint a tanulmány nem tett eleget a 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet szerinti tartalmi követelményeknek. Nem fejti ki a hatásterület használatának és használhatóságának megváltozását, csak a forgalmi zajból eredő és a tájképi hatásokat fejti ki bővebben. Az elsőfokú határozat felülvizsgálata során megállapítottam, hogy a Felügyelőség környezetvédelmi engedély határozata a Főfelügyelőség 14/5451/9/2006. ügyiratszámú határozatában előírtaknak nem tett eleget. Az új eljárás során benyújtott vizsgálati dokumentáció hiányos. A 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet /továbbiakban: Korm. rendelet/ 6. szerinti vizsgálati szempontoknak nem felel meg. A Korm. rendelet 6. (2) bekezdés bc) pontja értelmében a tevékenység telepítési és technológiai lehetőségeinek leírásakor [Kt. 69. (2) bekezdés a) pontja] az előzetes tanulmánynak különösen a következőket kell tartalmaznia: a tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a településrendezési tervben rögzített módja. 10

11 A fentiek értelmében fel kell tárni, hogy -a hatótényezők milyen jellegű hatásfolyamatokat indíthatnak el; -a hatásfolyamatok -figyelembe véve a 2. számú mellékletben a vizsgálandó terület meghatározásához adott szempontokat- milyen területekre terjedhetnek ki, ideértve e területek térképen való körülhatárolását is; -a vizsgálandó területről rendelkezésre álló környezeti állapot, területhasználati és demográfiai adatok, valamint a hatásfolyamatok jellegének ismeretében milyen hatások léphetnek fel, mi ezek nagyságrendje, és mekkora a jelentőségük a környezet állapota, az emberek egészségi-, társadalmi- és gazdasági helyzetének változása szempontjából. A Korm. rendelet 6. (7) bekezdésnek megfelelően a tájban és az ökológiai viszonyokban várható változások részletes leírása [Kt. 69. (2) bekezdés c) pontja] magába foglalja: a) az új telepítés helyeként kiválasztott terület jelenlegi állapotának ismertetését, különösen a természeti és épített környezet értékei, a tájkép és a tájhasználat bemutatását; b) a terület környezet-, természet- és tájvédelmi funkcióinak elemzését; c) annak becslését, hogy a terület állapota és funkciói miként változhatnak meg a telepítés következtében; továbbá, hogy d) a c) pont szerinti változások milyen, a telepítés helyén túl terjedő hatásfolyamatokat indíthatnak el. Helyesen állapítja meg a fellebbezés, hogy a vizsgálati dokumentáció nem fejti ki a hatásterület használatának és használhatóságának megváltozását, csak a forgalmi zajból eredő és a tájképi hatásokat ismerteti. Az új eljárás során a kiemelten megjelölt szempontok szerinti vizsgálatokat sem végezte el a tanulmány készítője. Továbbra sincsenek kimunkálva, értékelve a gazdasági és társadalmi következmények, különösen a történelmi borvidéket érintő hatások. A vizsgálati tervdokumentáció nem a tárgyi területre vonatkozó, hanem a település belterületére készült településrendezési tervet mutatja be a mellékletek között és továbbra sem vizsgálja, hogy az abban szereplő területhasználatnak a tervezett beruházás megfelel-e. A bányászati tevékenység utáni tájrendezés megoldása szintén kidolgozatlan, ellentmondásokat tartalmaz (rézsűk és szálban álló kőzet). Nem állapítható meg egyértelműen a tervezett végállapot (ipari gazdasági terület a bányagödörben), a kialakuló felszíni formák, (pl. rézsű hajlásszögek). Továbbra sem állapítható meg a határozatból, hogy a környezetvédelmi hatóság miért nem találta szükségesnek a részletes környezeti hatásvizsgálat előírását a Korm. rendelet 4. sz. mellékletében felsorolt döntési szempontoknak történő megfeleltetés során. 11

12 Nem értelmezhető az elsőfokú határozat indokolásának megállapítása, ami szerint A tervezett bányászati tevékenység hatása várhatóan a bányatelken belül marad, így nem feltételezhető kedvezőtlen hatás a Natura 2000 területek vonatkozásában. Nem lehet megállapítani, hogy milyen hatások maradnak a bányatelken belül. A kijelölt bányatelek területe meghaladja a környezetvédelmi engedélyben, illetve hatásvizsgálati dokumentációban tényleges bányászati tevékenységre tervezett ingatlan területét. A hatásokat nem a Natura 2000 területre, hanem a jelölő fajokra és élőhelyekre vonatkoztatva kell vizsgálni és értékelni. Sem a vizsgálati dokumentáció, sem az elsőfokú határozat nem vizsgálja a bányaművelés által érintett tájrészlet érzékenységét, terhelhetőségét a jelenlegi terület és tájhasználatra vonatkoztatva, különös tekintettel a borvidéki területre, a megőrizendő karakterű településekre, védendő területekre, a környező tájrészletet jelenleg is terhelő tevékenységek, roncsolt felszínek, területek figyelembe vételével. A történeti áttekintés mellett a jelenlegi területhasználatok értékelhető bemutatása és a bányászati tevékenység környező területekre gyakorolt várható hatásának vizsgálata hiányzik. Az elsőfokú határozat tájvédelmi szempontból szakmailag nem megalapozott. A Főfelügyelőség a másodfokú eljárás során megkereste az elsőfokú eljárásban részt vett szakhatóságok másodfokú szerveit az elsőfokú eljárásban adott szakhatósági állásfoglalások felülvizsgálata érdekében. Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ (1118 Budapest, Budaörsi út ), mint az adott ügyben közreműködő hatáskörrel és illetékességgel rendelkező másodfokú hatóság, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 14/ /2009. számú megkeresésére az Eszak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség K /2009. számú ( Dunaszentmiklós I. mészkő védnevű mészkőbánya környezetvédelmi engedélyezési eljárása során hozott) határozata ellen, a Hilitop Neszmély Zrt. jogi képviseletében Ruttkai & Marcell & Ruttkai Ugyvédi Iroda, valamint Dunaszentmiklós Község Onkormányzata fellebbezése alapján indult másodfokú közigazgatási eljárásban a Komárom- Esztergom Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 20.2/4159-1/2007. számú szakhatósági állásfoglalását felülvizsgálta. 12

13 A KŐVIRÁG 98 Bányászati, Környezetvédelmi, Kereskedelmi, Szolgáltató Bt. (2067 Szárliget, Gyöngyvirág Út 21.) által májusjúniusában elkészített, tervszám nélküli Dunaszentmiklós I mészkő védnevű bányatelek - Bányászati tevékenység Előzetes Környezeti Tanulmánya című dokumentum (továbbiakban: EKT), annak évben benyújtott kiegészítése, a Fejér Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat által 2004-ben elkészített Humuszgazdálkodási terv a Dunaszentmiklós I mészkő védnevű bányához című terv, valamint a csatolt iratok alapján, a másodfokú talajvédelmi hatóság TALAJ VÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁSa a következő: A másodfokú talajvédelmi hatóság a 20.2/4159-1/2007. számú elsőfokú talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást módosítja, a környezetvédelmi engedély talajvédelmi szempontból kiadható. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, ez csak az érdemi határozat elleni jogorvoslatban támadható meg. INDOKOLÁS Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban Felügyelőség) a KŐVIRÁG 98 Bányászati, Környezetvédelmi, Kereskedelmi, Szolgáltató Bt. (2067 Szárliget, Gyöngyvirág út 21, továbbiakban: Ügyfél) részére H /2006. számon környezetvédelmi engedélyt adott a Dunaszentmiklós 052/2, 052/10, 061/6 brsz-ú területekre a Dunaszentmiklós I. mészkő védnevű bányatelken történő t/év mennyiségű haszonanyag kitermelésére. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (továbbiakban: Főfelügyelőség) 14/5451/9/2006. számú határozatában új eljárásra utasította a Felügyelőséget. Az új eljárás során az Ügyfél megküldte az EKT hatóság által kért kiegészítését, melyben az eredeti helyrajzi számok közül csak a Dunaszentmiklós 052/2 hrsz-ra kérte az engedély megadását. A Felügyelőség megkereste az ügyben érintett szakhatóságokat, köztük a Komárom- Esztergom Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növényés Talajvédelmi Igazgatóságot, aki 20.2/4159-1/2007. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbi előírás megtétele mellett megadta: A bányászati tevékenység gyakorlása során a szomszédos termőföldek minősége nem veszélyeztethető. 13

14 Ezt követően a Felügyelőség további kiegészítést kért, melynek során az Ügyfél a tervezett éves kitermelés mennyiségét t/évben határozta meg. A Fej ér Megyei Növény- és Taiajvédelrni Szolgálat által 2004-ben elkészített Humuszgazdálkodási terv a Dunaszentmiklós I mészkő védnevű bányához című terv m3 hurnuszos termőréteg letermelését irányozta elő a Dunaszentmiklós 052/2, 052/1 0, 06 1/6 brsz-ú területeken. Mivel a környezetvédelmi engedélyt az új eljárás során csak a 052/2 brsz-ú területre kérte az Ugyfél, ezért a letermelendő humuszos termőréteg mennyiségét a humuszgazdálkodási tervben szereplő m 3 -hez képest m 3 -ben állapította meg. A Felügyelőség K /2009. számú határozatában az Ügyfél részére a Dunaszentmiklós 1.-mészkő védnevű bányatelken történő t/év mennyiségű haszonanyag kitermeléséből álló mészkő bányászatára környezetvédelmi engedélyt adott. A határozat ellen a Hilltop Neszmély Zrt. (1024 Budapest, Ady Endre u ) jogi képviseletében Ruttkai & Marcell & Ruttkai Ügyvédi Iroda (1012 Budapest, Attila út 133), valamint Dunaszentmiklós Község Onkormányzata (2897 Dunaszentmiklós Petőfi u. 52.) fellebbezést nyújtott be. A fellebbezés talajvédelmi kérdéseket nem érint. A Főfelügyelőség 14/ /2009. számú levelében megkereste Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központot, mint másodfokú talajvédelmi szakhatóságot. A rendelkezésre álló iratok és az BKT-ban foglaltak figyelembevételével került felülvizsgálatra az elsőfokú talajvédelmi hatóság által kiadott szakhatósági állásfoglalás. A másodfokú talaj védelmi hatóság megállapította, hogy az elsőfokú talaj védelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása szakmailag megalapozottnak tekinthető, azonban nem tartozik az eljárás ezen szakaszához, így jelen szakhatósági állásfoglalás rendelkező részébe nem került beépítésre. Megállapítható, hogy az EKT-ban ismertetett technológia maradéktalan betartása esetén a tervezett tevékenységnek talajvédelmi szempontból a mezőgazdasági területekre káros környezeti hatása nincs. Az elsőfokú szakhatósági állásfoglalás felülvizsgálata a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény ai rendelkezéséhez kapcsolódó, a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. számú melléklet 2. c) pontja, valamint a Mezőgazdasági 14

15 Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. (1) felhatalmazása alapján történt. ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal MÁSODFOKÚ SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség eljárásában a K ügyiratszámú határozatában a Kővirág 98 Bányászati, Környezetvédelmi, Kereskedelmi, Szolgáltató Bt. (2067 Szárliget, Gyöngyvirág u. 21.) részére az általa készített előzetes környezeti tanulmány alapján a Dunaszentmiklós község külterületén a Dunaszentmiklós 1.-mészkő védnevű, bányatelken történő, tonna/év mennyiségű haszonanyag kitermeléséből álló mészkő bányászatára környezetvédelmi engedélyt adott. A határozat ellen Dunaszentmiklós Község Önkormányzata (2897 Dunaszentmiklós, Petőfi u. 52.) és a Hilltop Neszmély Zrt. (1024 Budapest, Ady Endre utca ) jogi képviselő útján fellebbezést nyújtott be. Az elsőfokú eljárásban közreműködő ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete 4666/2/2007. számon adott szakhatósági állásfoglalást. A másodfokú szakhatósági eljárásban a Dunaszentmiklós 1.-mészkő védnevű, bányatelken történő, tonna/év mennyiségű haszonanyag kitermeléséből álló mészkő bányászatához környezet- és település egészségügyi szempontból a környezetvédelmi engedély megadásához hozzájárulok. INDOKOLÁS Megállapítottam, hogy a Dunaszentmiklós 1.-mészkő védnevű, bányatelken történő, tonnalév mennyiségű haszonanyag kitermeléséből álló mészkő bányászati tevékenyég, a vonatkozó jogszabályi előírások betartása mellett környezet- és település egészségügyi veszélyt nem jelent, ezért a környezetvédelmi engedély megadásához hozzájárulok. Másodfokú szakhatósági állásfoglalásomat a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. és 45. -ainak rendelkezései alapján adtam meg. 15

16 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) a hivatkozott számú megkeresésükre felülvizsgálta a Veszprémi Bányakapitányság (Bányakapitányság) VBK!427 1/2/200 7 számú -a Kővirág 98 Bányászati, Környezetvédelmi, Kereskedelmi, Szolgáltató Bt. (2067 Szárliget, Gyöngyvirág u. 21.) által kérelmezett, a Dunaszentmiklós I.-mészkőbánya környezetvédelmi engedélyezéséhez szükséges- szakhatósági állásfoglalását. Az MBFH a felülvizsgálat alapján a Bányakapitányság VBK14271/2/2007 sz. egy feltétel kikötésével támogató szakhatósági állásfoglalását helybenhagyja és a környezetvédelmi engedély kiadásához hozzájárul. INDOKOLÁS A Hilltop Neszmély Zrt. (1024 Budapest, Ady Endre u ) megbízásából Dr. Rutkai Tamás ügyvéd (1012 Budapest, Attila u. 133.) által és Dunaszentmiklós Község Onkormányzatának Polgármestere (2897 Dunaszentmilós, Petőfi u. 52.) által az Eszak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség K /2009 ügyiratszámú engedélyező határozata ellen benyújtott fellebbezések bányászati, ásványvagyon védelmi és földtani szakkérdéseket nem vitatnak. Az MBFH a felülvizsgálat során megállapította, hogy a Bányakapitányság az eljárását a vonatkozó jogszabályok előírásai alapján folytatta le, állásfoglalását szakmailag megalapozottan adta ki. Az MBFH a másodfokú szakhatósági állásfoglalást a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdés alapján, a 3. (4) bekezdésében biztosított hatáskörében, valamint 314/2005. (XII. 25) Korm. rendelet 12. melléklete továbbá, a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 105. (1) bekezdésének figyelembevételével adta ki. Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Erdészeti Igazgatóság Szakhatósági állásfoglalás Hivatkozott számú levelével a Dunaszentmiklós I. mészkőbányával kapcsolatos előzetes környezetvédelmi engedélyezési eljárásában másodfokú szakhatósági állásfoglalásomat kérte, melyet hatáskör hiányában nem áll módomban adni. 16

17 INDOKOLÁS A részünkre megküldött iratanyagok között az illetékes elsőfokú erdészeti hatóság eljárására utaló irat vagy adat nem volt fellelhető. Eljárásom során megállapítottam, hogy a Dunaszentmiklós 052/2, 052/10 és 061/6 hrsz-ú földrész1eteken hatósági nyilvántartásaink szerint erdő nem található, ezért az adott eljárás kapcsán az erdészeti hatóság nem rendelkezik hatáskörrel. Döntésem a 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. (1) bekezdésében, valamint 10. e) pontjában biztosított jogkörömben, az Evt. 4. a Ket. 44. figyelembevételével adtam ki. Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Székesfehérvár V É G Z É S A KŐVIRÁG 98. t Szárliget, Gyöngyvirág u. 21.) gazdasági társaságnak a Dunaszentmiklós-I. mészkő védnevű bányatelken történő t/év éves kitermelésű bányászati tevékenységgel kapcsolatos környezetvédelmi engedélyezési eljárásban a jegyző helyi környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatóság i jogkörének felettes szerveként a másodfokú szakhatósági hozzájárulást megtagadom. Döntésem ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Végzésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslati kérelemben támadható meg. INDOKOLÁS Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 14/ /2009. számon az előzőekben nevezett eljárásban azzal kereste meg a kirendeltségünket, mint illetékességgel rendelkező másodfokú szakhatóságot, hogy a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően adja meg kirendeltségünk a szakhatósági állásfoglalását a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 12. mellékletének 4. pontja alapján. A főfelügyelőség a megkereséshez csatolta Dunaszentmiklós Jegyzőjének 42-7/2008. számú állásfoglalását is. A 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 12. mellékletének 4. pontja szerint az eljárásban az érintett település jegyzője működik közre a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően, valamint annak elbírálása 17

18 kérdésében, hogy a tevékenység összhangban áll-e a településrendezési eszközökkel. A Dunaszentmiklós, 052/2 hrsz-ú ingatlan nem áll sem helyi környezet-, sem helyi természetvédelmi védettség alatt. Az 5/2008. (IX. 17.) önkormányzati rendelettel elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv a 052/2 hrsz-ú telket Má3 jelű korlátozott mezőgazdasági területbe sorolja, amelyekre vonatkozó előírásokat az ör a tartalmazza. Ezek szerint: (1) A területen jellemzően gyepterűletek és olyan vízfolyás-menti sávok tartoznak, melyek fenntartása tájvédelmi és környezetvédelmi (vízvédelmi) szempontból fontos. ide tartoznak a nem erdő jellegű, de természetes vagy természet-közeli növénytársulással borított, a természeti környezet eredeti állapotában való megőrzésére kijelölt területek (p1. mocsarak, vizes élőhelyek, szikla gyepek, ősgyepek, vagy ezék másodlagosan kialakult formái). (2) A területen a meglévő növényállományt és a természeti képződményeket a kialakult állapot szerint kell megőrizni. A gyepterűletek nem törhetők fel. A tervezett bányaművelés külszinfejtéses. Bányászati tevékenységet folytatni az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XIl.20.) Korm. rendelet (OTÉK) 24. (2) bekezdésének 8. pontja szerinti különleges területbe sorolt, vagy a 301B. (1) bekezdés f) pontja szerinti különleges beépítésre nem szánt területbe sorolt területfelhasználási övezetben lehet. A településrendezési előírásokat sértő tevékenységre, területfelhasználásra az OTEK 1. (1) bekezdésének kogens rendelkezése alapján hatósági engedély, így szakhatósági hozzájárulás sem adható. Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hoztam meg. Az önálló fellebbezést a Ket. 98. (3) bekezdése alapján zártam ki. A jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 98. (2) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást. Az eljárási cselekmény kapcsán eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. Hatáskörömet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) Ket. 45. (2) bekezdésére figyelemmel a Ket (2) bekezdés a) pontja állapítja meg. A kiadmányozási jog a Közép-dunántúli Regionális Allamigazgatási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata V. fejezet 3. Cím 43. (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott, a kiadmányozás és a 18

19 helyettesítés rendjéről szóló 3/2009. (I. 1.) Számú szabályzata II. fejezetében, valamint a kiadmányozás és helyettesítés átmeneti szabályairól szóló /2009. számú hivatalvezetői intézkedés 2. pont b) alpontjában foglaltakon alapul. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi-, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) a H /2006. számú határozatával környezetvédelmi engedélyt adott a Kővirág 98 Bányászati, Környezetvédelmi, Kereskedelmi, Szolgáltató Bt. (2067 Szárliget, Gyöngyvirág u. 21.) számára Dunaszentmiklós külterületén a 052/2, 052/10 és a 06 1/6 brsz-ú ingatlanokon a Dunaszentmiklós-I. mészkő védnevű bányatelken történő t/év haszonanyag kitermelésére. Fellebbezés nyomán az Országos Környezetvédelmi-, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTVF) 14/5451/9/2006. számú határozatában új eljárásra utasította a Felügyelőséget. A megismételt környezetvédelmi engedélyezési eljárásban a Felügyelőség a K3578-4/2009. számú határozatával a Kővirág 98 Bt. kizárólag a 052/2 hrsz-ú ingatlanra vonatkozó kérelmére a Dunaszentmiklós-I. mészkő védnevű bányatelken történő t/év éves kitermelésű bányászati tevékenységre az előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadása alapján környezetvédelmi engedélyt adott. A határozat ellen a Hilltop Neszmély Kft. és Dunaszentmiklós Község Önkormányzata fellebbezést nyújtott be. Az OKTVF a Komárom-Esztergom Megyei Földhivatal (megyei földhivatal) /2007. számú szakhatósági állásfoglalásának felülvizsgálatát kérte a Ket ai és a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 6. pontja alapján. A rendelkezésre álló iratanyagok alapján megállapítható, hogy a megismételt első fokú eljárás során a Felügyelőség figyelmen kívül hagyta az illetékességi szabályokat, mivel első fokon a megyei földhivataltól kért földvédelmi szakhatósági állásfoglalást. A Felügyelőség által a megismételt eljárás során is alkalmazott, január l-ével azonban a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet által hatályon kívül helyezett, a környezetvédelmi hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. számú mellékletének 2. pont d) alpontja alapján, a környezeti hatásvizsgálati eljárásba hatásköri érintettség esetén bevonandó szakhatóság a termőföld mennyiségi védelmére kiterjedően: első fokon: az illetékes körzeti földhivatal, több körzeti földhivatal illetékességi területét érintő esetekben a megyei földhivatal, 19

20 másodfokon: a megyei földhivatal, ha első fokon a megyei földhivatal járt el, akkor a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. A megyei földhivatal a R. 3. számú melléklet alapján csak akkor járhat el első fokú szakhatóságként, ha a környezetvédelmi engedélyezési eljárás tárgyát képező, termőfóldnek minősülő földrészletek több körzeti földhivatal illetékességi területén fekszenek, azaz a kérelem több körzeti földhivatal illetékességi területét érinti. Mivel megállapítható, hogy tárgyi ügyben ezen különös illetékességi szabály alkalmazása nem áll fenn, így a megyei földhivatal első fokú szakhatósági állásfoglalás kiadására nem volt jogosult. Mivel a kérelem kizárólag a Dunaszentmiklós külterületén fekvő 052/2 brsz-ú ingatlant érinti, így első fokon a Tatai Körzeti Földhivatal rendelkezne a termőföld mennyiségi védelme tárgyában szakhatósági jogkörrel. Sajnálatos módon a megyei földhivatal is figyelmen kívül hagyta nem csupán az illetékességi-, hanem a hatásköri szabályokat is, amikor az eljárásban /2007. szám alatt első fokú szakhatósági állásfoglalást adott (2007. november 15.). A megyei földhivatal állásfoglalásában súlyos hibának minősül, hogy bár rögzítette a kérdéses ingatlan kivett (telephely) megnevezését, nem állapította meg a földvédelmi szakhatósági jogkörének hiányát, hanem a szakhatósági állásfoglalásában földmérési szakkérdésekre tért ki. A R. 3. számú melléklete alapján a földhivatal azonban csak földvédelmi jogkörben működhet közre az eljárásban szakhatóságként. Mivel a kérelemmel érintett dunaszentmiklósi 052/2 brsz-ú földrészlet az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett telephely megnevezéssel szerepel, az ingatlan nem minősül termőföldnek, így a R. 3. számú melléklete alapján sem a földhivatal sem a minisztérium nem rendelkezik földvédelmi szakhatósági jogkörrel a tárgyi engedélyezési eljárásban. A fentiek alapján a Főfelügyelőség másodfokú földvédelmi szakhatósági állásfoglalás kiadása iránti megkeresésének hatáskör hiányában nem áll módomban eleget tenni. Mivel az első fokú határozat sérti az eljárás során hatályos Ket. 22. g-át, valamint a R. 3. számú mellékletében foglaltakat, a főosztály másodfokú szakhatósági állásfoglalás kiadásától a hatásköri szabályok miatt eltekint. Végezetül jelzem, hogy a megkeresésből nem tűnik ki egyértelműen, hogy a megismételt eljárásban milyen jogszabályhelyek alapján, mely jogszabályokat alkalmazza a Felügyelőség, illetve az OKTVF. Jelzem, hogy az OKTVF a minisztériumot a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletnek a március l-jével hatályos 4. számú mellékletére való hivatkozással kereste meg. Ugyanakkor a fentiek alapján a Felügyelőség a megismételt eljárás során a december 31-20

21 ig hatályos R. alapján járt el. E rendeletet a 3 14/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet helyezte hatályon kívül, amelynek a február 28-ig hatályos 12. számú melléklete tartalmazta az eljárásban közreműködő szakhatóságokat, amely melléklet utóbb módosításokkal áthelyezésre került a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet fent hivatkozott és március 1-vel hatályos 4. számú mellékletébe. Mindezek alapján jogilag aggályosnak találom, hogy a megismételt első fokú eljárásban a Felügyelőség a R. alapján járt cl, míg a másodfokú eljárásban az OKTVF már a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú mellékletére való hivatkozással kereste meg a minisztériumot. Összegezve a szakértői vélemények és szakhatósági állásfoglalások észrevételeit az alábbiak állapíthatóak meg: Tájvédelmi szempontból a kérelemhez mellékelt, majd módosított és kiegészített dokumentáció hiánypótlással pótolható hibáin túlmenően, megalapozatlan és indokolatlan a Felügyelőség álláspontja, hogy nem találta szükségesnek a részletes környezeti hatásvizsgálat előírását a Korm. rendelet 4. sz. mellékletében felsorolt döntési szempontoknak történő megfeleltetés során. A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Székesfehérvár megtagadta a hozzájárulást az engedély kiadásához, mert az 5/2008. (IX. 17.) önkormányzati rendelettel /továbbiakban: ör./ elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv a 052/2 hrsz-ú telket Má3 jelű korlátozott mezőgazdasági területbe sorolja, amelyekre vonatkozó előírásokat az ör a tartalmazza, melynek (2) bekezdése szerint a területen a meglévő növényállományt és a természeti képződményeket a kialakult állapot szerint kell megőrizni. A gyepterűletek nem törhetők fel. A tervezett bányaművelés külszinfejtéses. Bányászati tevékenységet folytatni az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XIl.20.) Korm. rendelet (OTÉK) 24. (2) bekezdésének 8. pontja szerinti különleges területbe sorolt, vagy a 301B. (1) bekezdés f) pontja szerinti különleges beépítésre nem szánt területbe sorolt területfelhasználási övezetben lehet. A településrendezési előírásokat sértő tevékenységre, területfelhasználásra az OTEK 1. (1) bekezdésének kogens rendelkezése alapján hatósági engedély, így szakhatósági hozzájárulás sem adható. A évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól /továbbiakban: Ket./ 121. (1) bekezdés c) pont értelmében az e fejezetben szabályozott eljárások során a döntést meg kell semmisíteni, ha a határozatot a szakhatóság megkeresése nélkül vagy a szakhatóság jogszabályon alapuló állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg. 21

22 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Székesfehérvár elutasító szakhatósági állásfoglalása, és a tájvédelmi szempontból felmerült kizáró ok miatt, a Ket (1) bekezdés alapján, a Felügyelőség, mint elsőfokú hatóság határozatát megváltoztattam. Határozatom bírói felülvizsgálatának lehetőségét a Ket (1) bekezdés, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa számára az Obtv. 27/F. (3) bekezdés biztosítja. A bíróság illetékességét az évi III. törvény a polgári perrendtartásról 326. (4) bekezdés állapítja meg. Budapest, Dr. Filotás Ildikó főigazgató megbízásából: Horváthné dr. Antal Márta főosztályvezető s.k. Kapják: 1.) Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Győr, és rajta keresztül: - Ruttkai & Marczel & Ruttkai Ügyvédi Iroda, 1012 Budapest, Attila út 133, fél emelet 4, - Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény-, és Talajvédelmi Igazgatóság, 1118 Budapest, Budaörsi út , - Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11, - Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Erdészeti Igazgatóság, 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11, - ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal, 1097 Budapest, Gyáli út 2-6, - Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Székesfehérvár, 2800 Tatabánya, Fő tér 4, - Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, 1145 Budapest, Columbus u , - Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodája, 1051 Budapest, Nádor u. 22, tértivevénnyel, - Kővirág 98 Bt, 2067 Szárliget, Gyöngyvirág u. 21, 22