KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS. Javaslat gazdasági program elfogadására

Átírás

1 Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának P O L G Á R M E S T E R E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat gazdasági program elfogadására Előterjesztő: Az előterjesztést készítette: Geiger Ferenc polgármester Pénzügyi Osztály Az előterjesztés előzetesen egyeztetve: Valamennyi munkatárssal Az előterjesztést megtárgyalja: - a Pénzügyi Bizottság, - az Oktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság, - a Szociális és Egészségügyi Bizottság, - a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, - a Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság, - a Jogi és Ügyrendi Bizottság, Testületi ülés időpontja: április 14. Ellenjegyzők: Vittmanné Gerencsér Judit Szervezési és Ügyviteli osztályvezető Jogi szempontból ellenőrizte: dr. Laza Margit jegyző 1

2 Tisztelt Képviselő-testület! Az alábbiakban beterjesztem a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának gazdasági programját évekre vonatkozóan. Tájékoztatom a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a határozati javaslatban szereplő jelen határozat melléklete alatt a jelen előterjesztésben beterjesztett, a Képviselő-testület által elfogadott esetleges módosításokkal, kiegészítésekkel egységes szserkezetbe foglalt gazdasági programot kell érteni. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) szerint: 116. (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. (2) A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól. (3) A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. (4) A gazdasági program, fejlesztési terv - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban - tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. (5) A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani. Kérem a Tisztelt Képviselő-testülettől a gazdasági program elfogadását. Határozati javaslat: Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének./2015. (IV.14.) határozata az Önkormányzat évekre vonatkozó gazdasági programjának elfogadásáról: A Képviselő-testület úgy dönt, hogy I. a jelen határozat melléklete szerinti tartalommal elfogadja az Önkormányzat évekre vonatkozó gazdasági programját. II. Felkéri a Polgármestert a Gazdasági Program aláírására. Az előterjesztést a Képviselő-testület döntési hatáskörben tárgyalja. A határozati javaslat elfogadása a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2014. (XI.14.) önkormányzati rendelet 50.. a) pontja alapján minősített többséget igényel. Budapest, március 31. Geiger Ferenc polgármester 2

3 Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Gazdasági programja, fejlesztési terve

4 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 5 2. Törvényi háttér 5 3. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai 5 4. Helyzetelemzés Költségvetés elemzés Az előző gazdasági programba tervezett fejlesztések megvalósulása Önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer Pályázatokon való részvétel anyagi feltételeinek biztosítása Adópolitika A vagyongazdálkodással kapcsolatos középtávú elképzelések A kerület középtávú fejlesztési lehetőségei Munkahelyteremtés lehetőségei Tervezett fejlesztések Stabil költségvetési politika kialakítása Zárszó 27 4

5 1. Bevezetés A gazdasági program alapvető célja, hogy a terjedő önkormányzati választási ciklusra meghatározza a Képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit. Bemutatásra kerül továbbá, hogy az elmúlt időszakban, hogyan alakultak az egyes gazdasági mutatószámok, melyek megalapozhatják a gazdasági tervben leírt, jövőbeni fejlesztési elképzeléseket. 2. Törvényi háttér Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 116. (6) bekezdése kimondja, hogy a Képviselő-testületnek az alakuló ülést követő 6 hónapon belül kell elfogadnia a gazdasági programját, mely a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szólhat. Az Mötv (3) bekezdése pontosan meghatározza a gazdasági program fogalmát: A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és faladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. Az önkormányzati tevékenységeknél, valamint az ezekkel kapcsolatos fejlesztési elképzeléseknél természetesen meghatározó zsinórmérték kell legyen az, hogy melyek az önkormányzat számára törvény által előírt kötelező, és önként vállalt feladatai. 3. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai I. Ellátandó kötelező feladatok (Igazgatási és Adóosztály - adóigazgatási terület) 1. Környezet terhelési díjról szóló évi LXXXIX. tv. felhatalmazása alapján döntés talajterhelési díj bevezetéséről 2. Döntés helyi adó bevezetéséről 3. Helyi adók mértékének év végi meghatározása a következő évi önkormányzati gazdálkodás megalapozásához 4. Helyi adó törvényen túli további mentességek, kedvezmények biztosítása 5. Lakosság évenkénti tájékoztatása a beszedett adók összegéről a költségvetési beszámoló részeként 6. Helyi adóztatás évenkénti ellenőrzése jegyzői beszámoló útján 7. Előzetes beleegyezés a Fővárosi Önkormányzat által működtethető, törvényben meghatározott helyi adók működtetéséhez II. Ellátandó önként vállalt feladatok (Igazgatási és Adóosztály - adóigazgatási terület) 1. Az adók beszedésének hatékony elősegítésére az önkormányzati bevétel terhére szabályozhatja az anyagi érdekeltség feltételeit 2. Az adófizetés esedékességi idejének módosítása 3. Adófizetési kötelezettség hiányában az adóbevallás alóli mentesítés III. Ellátandó kötelező feladatok (Építési és Beruházási Osztály) 1. Közútkezelői hozzájárulás kiadása (burkolat bontás, igénybevételi díj) 5

6 2. Útépítési és közművesítési hozzájárulás megállapítása 3. Helyi közutak közterek és parkok kezelése, fejlesztése és üzemeltetése 4. A kötelező feladatok ellátásához szükséges saját tulajdonú létesítmények fenntartása, üzemeltetése és fejlesztése IV. Ellátandó önként vállalt feladatok (Építési és Beruházási Osztály) 1. Ráckevei (Soroksári)-Duna ág vízgazdálkodásának és vízminőségének javítása szennyvízelvezetési- és elhelyezési feladatamenetrend szerint közlekedő ingyenes buszjárat üzemeltetésével a helyi közlekedés biztosítása - a kerület tömegközlekedéssel egyébként kevésbé ellátott területei vonatkozásában- 3. A csapadékvíz elvezetés biztosítása 4. Saját tulajdonú patakok, vízelvezető árkok fenntartása, üzemeltetése 5. Közterületek tisztántartása 6. A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő Pistahegyi köz 1. szám alatti óvoda fenntartása, üzemeltetése és fejlesztése V. Ellátandó kötelező feladatok (Igazgatási és Adóosztály - igazgatási terület) 1. Állati eredetű melléktermék elszállításáról, ártalmatlanná tételéről gondoskodás (kisállathullák elszállítása)ebrendészeti feladatok elvégzése érdekében 3 évente legalább egy alkalommal ebösszeírás VI. Ellátandó önként vállalt feladatok (Igazgatási és Adóosztály - igazgatási terület) 1. Fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatása 2. Hivatali munkaidőn túli, illetőleg külső helyszínen történő anyakönyvi események biztosítása 3. Helyi támogatás biztosítása 4. Közalkalmazottak lakáscélú támogatása VII. Ellátandó kötelező feladatok (Főépítész) 1. Helyi településrendezés, településfejlesztés a) az Önkormányzat dönt a kerület közigazgatási területére vonatkozó településfejlesztési koncepció, stratégia és településrendezési eszközök partnerségi egyeztetési szabályairól b) a Képviselő-testület megállapítja a kerületi településfejlesztési koncepciót és a kerületi integrált településfejlesztési stratégiát c) a Képviselő-testület a kerületi integrált településfejlesztési stratégia végrehajtásáról szóló beszámolóról évente dönt d) a Képviselő-testület kerületi építési szabályzato(ka)t állapít meg e) az Önkormányzat a kerület integrált településfejlesztési stratégiáját és a kerületi építési szabályzato(ka)t legalább 4 évente áttekinti, és dönt arról, hogy továbbra is változatlan tartalommal alkalmazza, módosítja, vagy újat készít f) az Önkormányzat részt vesz a fővárosi településrendezési eszközök (fővárosi településszerkezeti terv és fővárosi rendezési szabályzat) egyeztetési eljárásában és véleményezi azokat minden szakaszban g) az Önkormányzat a fővárosi településrendezési eszköz módosítását igénylő kerületi építési szabályzat(ok) készítését, vagy módosítását megelőzően kezdeményezi a fővárosi önkormányzatnál a fővárosi településszerkezeti terv módosítását h) a Képviselő-testület dönt a településrendezési szerződés megkötése előtt a közigazgatási területén található telkek beépítésére vonatkozó telepítési tanulmánytervekről i) a Képviselő-testület dönt a közigazgatási területén változtatási, telekalakítási illetve építési tilalom elrendeléséről 2. Építésügyi feladatok ellátása 6

7 a) az Önkormányzat előzetes tájékoztatást ad az ügyfeleknek a helyi településrendezési előírások tartalmáról, ennek keretében javaslatot tehet a telek beépítésének feltételeire a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatban b) az Önkormányzat szakmai konzultációt biztosít a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatos követelmények teljesítése érdekében VIII. Ellátandó önként vállalt feladatok (Főépítész) 1. Az Önkormányzat megállapítja az építmények rendeltetésszerű használatát biztosító személygépjárművek számának megállapításáról és a parkolás helyi rendjének szabályairól szóló szabályokat IX. Ellátandó kötelező feladatok (Polgármesteri Kabinet) 1. Hírlap kiadása 2. Önszerveződő közösségek támogatása X. Ellátandó önként vállalt feladatok (Jogi és koordinációs Osztály) 1. Szociális alapon nyújtott közműfejlesztési támogatás XI. Ellátandó kötelező feladatok (Sport) 1. Sport, ifjúsági ügyek, kerületi sport és szabadidősport támogatása XII. Ellátandó önként vállalt feladatok (Sport) 1. Sportpálya üzemeltetés, helyi amatőr sport, utánpótlás nevelés, fogyatékosok sportja 2. Sportcsarnok üzemeltetés, egészséges életmód kialakítását célzó programok, ifjúsági ügyek, szabadidős sporttevékenységek XIII. Ellátandó kötelező feladatok (Humán-közszolgáltatási osztály) 1. Egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások: a) Egészségügyi alapellátás. b) Háziorvosi (felnőtt, valamint gyermek) és fogorvosi alapellátás c) Az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás keretében a kerületi felnőtt lakosainak sürgősségi ellátása és a gyermek háziorvosi szolgálat éjszakai és szünnapi ügyeletének ellátása 2. Óvodai ellátás a) A soroksári óvodás korú gyermekek óvodai nevelése. b) Sajátos oktatási, nevelési igényű gyermekek ellátása, hátrányos helyzetű gyerekek támogatása, az esélyegyenlőség elősegítése. 3. Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások: 3.1. Szociális ellátás keretében Pénzbeli és természetbeni ellátások: a) Lakásfenntartási települési támogatás b) Rendkívüli települési támogatás c) Rehabilitációs célú települési támogatás d) Köztemetés e) Egészségügyi települési támogatás f) Adósságcsökkentési települési támogatás 3.2. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások: a) Szociális étkeztetés b) Házi segítség nyújtás c) Időskorúak nappali ellátása d) Családsegítés 7

8 e) Utcai szociális munka f) Gyermekek átmeneti otthona 3.3. Szociális szakellátás a) Időskorúak átmeneti elhelyezése 4. Gyermekvédelmi és gyermekjóléti alapellátás 5. Közfoglalkoztatás szervezése 6. Pénzbeli és természetbeni ellátások biztosítása a) Önkormányzati segély (korábban Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás) b) Gyermekétkezetés szociális támogatása c) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény d) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek vonatkozásában a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása e) Óvodáztatási támogatás 7. Helyi közművelődési tevékenység támogatása a.) Ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása b.) Szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása c.) Muzeális intézmények közművelődési tevékenységének támogatása 8. Az önkormányzat tulajdonában álló, az állami intézmény fenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetése 9. Pénzbeli és természetbeni ellátások biztosítása a.) Rendkívüli települési támogatás 10. Adatkezelés és adatszolgáltatás a) A pénzbeli és természetbeni ellátásban részesülők nyilvántartása b) Esélyegyenlőségi Program c) Szociálpolitikai Kerekasztal XIV. Ellátandó önként vállalt feladatok (Humán-közszolgáltatási Osztály) 1. Közfoglalkoztatatás szervezése 2. Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások a) Beiskolázási segély b) Helyi gyermeknevelési támogatás c) Karácsonyi élelmiszer segély d) Időskorúak részére nyújtott karácsonyi élelmiszerutalvány e) Születési támogatás f) Rendkívüli események okozta károk enyhítésére szolgáló támogatás 3. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások a) Jelzőrendszeres házi segítség nyújtás b) Közösségi pszichiátriai ellátás c) Szenvedélybetegek nappali ellátása 4. Egészségügyi szakellátások: a) Otthoni szakápolás / napjával megszünt / b) Mozgásszervi szakrendelés c) Nőgyógyászati szakrendelés d) Szemészeti szakrendelés e) Tüdőgyógyászati szakrendelés f) Gyógytorna és fizikoterápia 5. Önkormányzat által alapított Év Pedagógusa, Kerület Hűséges Pedagógusa és Soroksár Gyermekeiért kitűntetések 8

9 6. Önkormányzat által alapított "Év Egészségügyi dolgozója" és az "Év Szociális Dolgozója" cím 7. Közalkalmazottak lakáscélú támogatása XV. Ellátandó kötelező feladatok (Vagyonkezelési Osztály) 1. Saját vagyon nyilvántartása XVI. Ellátandó önként vállalt feladatok január 1-től (Vagyonkezelési Osztály) 1. Saját tulajdonú lakás és helyiséggazdálkodás 2. Egyéb ingatlanhasznosítás 3. Társasház kezelés 4. Üdülők üzemeltetése XVII. Ellátandó kötelező feladatok (Rendészeti Osztály) 1. Mezőőri szolgálat működtetése 2. Saját tulajdonban álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítása 3. Közterület-felügyelet működtetése XVIII. Ellátandó önként vállalt feladatok (Rendészeti Osztály) 1. Közterület-felügyeleti részfeladatok (Fővárosi Önkormányzattól való feladatátvétel) 2. A közterület-használat jogszerűségének ellenőrzése 3. A közösségi együttélés alapvető szabályainak ellenőrzése, betartatása és szankcionálása Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait az alábbi intézményrendszeren keresztül valósítja meg: Az intézményi struktúra: Gazdasági szervezettel rendelkező intézmény - Polgármesteri Hivatal - Gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények: - I. sz. Összevont Óvoda - II. sz. Összevont Óvoda - III. sz. Összevont Óvoda - Táncsics Mihály Művelődési Ház - Soroksári Intézményellátó Központ - Bp. Főv. XXIII. ker. Soroksár Önkormányzatának Egészségügyi és Szociális Intézménye Az állam január 1-től az alapfokú oktatási intézmények (Fekete István Általános Iskola, Galambos János Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Grassalkovich Antal Általános Iskola, Mikszáth Kálmán Általános Iskola, Páneurópa Általános Iskola, Török Flóris Általános Iskola), valamint a Soroksári Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény fenntartását átvette. Az önkormányzatnak ezen intézmények tekintetében a működtetése a feladata, melynek ellátására létrehozta a Soroksári Intézményellátó Központot január 1-től - törvényi változás következtében hozott Képviselő-testületi döntés alapján - az előző időszakhoz képest változást jelent, hogy az 9

10 Egészségügyi és Szociális Intézménynek megváltozik a gazdálkodási formája, vagyis önálló gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervvé alakul át. Továbbra is fontos feladat az intézményi hálózat folyamatos korszerűsítése. 4. Helyzetelemzés Soroksár főbb demográfiai jellemzői: a) Születések, halálozások számának alakulása az elmúlt 4 évben Év Születések Halálozások száma (fő) száma (fő) b) Házasságkötések számának alakulása az elmúlt 4 évben Év Házasságkötések száma (db) c) Lakónépesség alakulása az elmúlt 4 évben Év Lakosok száma (fő) d) Népesség kor szerinti megoszlása 10

11 2014. január 1-én Kor Korcsoport Fő 0-3 év gyermek év fiatalkorú év fiatalkorú év fiatal év felnőtt időskorú 4736 Összesen: e) Regisztrált munkanélküliek száma Év Regisztrált munkanélküliek száma (fő) Az előző évhez képest a születések számának emelkedése bizakodásra ad okot. A halálozási adatok előző évekhez képest sajnos emelkedést mutatnak. A házasságkötések száma fokozatos emelkedést mutat, amely arra enged következtetni, hogy nő a fiatalok között a családalapítási kedv. A lakosság számát tekintve elmondható, hogy fokozatosan emelkedik, ez is jól mutatja, hogy Soroksár kedvező célpontnak tekinthető Budapesten. A regisztrált munkanélküliek számának alakulása az előző időszakhoz képest, végre csökkenést mutat. Ez részben magyarázható, hogy elindult a gazdasági fejlődés, másrészben azzal is, hogy az önkormányzat óta fokozatosan emelte a 6 órában foglalkoztatott közfoglalkoztatottak létszámát. Ezt a jövőben is tovább szeretné biztosítani, esetleg szükség szerint még létszám bővítéssel is számol. 5. Költségvetés elemzés A mellékelt táblázat, illetve grafikon bemutatja az elmúlt 4 év beszámolóinak bevételi és kiadási főösszegeinek alakulását (ezer forintban) 11

12 adatok e-ft-ban évi teljesítés évi teljesítés évi teljesítés évi teljesítés BEVÉTELEK I. Intézményi működési bevételek II. Önkormányzatok sajátos működési bevételei III. Önkormányzatok felhalm.és tőke jellegű bevételei IV. Önkormányzat költségvetési támogatása V. Támogatási kölcsönök VI. Támogatási bevétel Korrekció műk.kv.tám.- és tám.ért.bev.miatt (-) Költségvetési bevételek összesen (I.+..+VI.+1.): VII. Pénzforgalom nélküli bevételek (pénzmaradvány) VIII. Belföldi hitelek felvétele Rövid lejáratú hitelfelvétel IX. Államháztartáson belüli megelőlegezések Finanszírozási bevételek összesen (VII.+IX.): X. Függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek Bevételek összesen: Tervezett beruházási hitelfelvétel a hiány finanszírozására Bevételek mindösszesen: adatok e-ft-ban évi teljesítés évi teljesítés évi teljesítés évi teljesítés KIADÁSOK XI. Felhalmozási kiadások Felújítás Intézményi beruházási kiadások Tulajdoni részesedések Felhalmozási célú pénzeszközátadás Kölcsönök nyújtása- és törlesztése XII. Működési kiadások Személyi juttatások- és munkaadót 8 terh.járulékok Támogatásértékű működési kiadások Működési célú pénzeszköz átadás ÁH-on kívülre Dologi kiadások Egyéb folyó kiadások Társadalom- és szoc.politikai támogatások Ellátottak pénzbeli juttatásai XIII. Kölcsönök nyújtása- és törlesztése

13 XIV. Pénzforgalom nélküli kiadások (tartalékok) Korrekció tám.foly.- és tám.ért.kiadás miatt (-) Költségvetési kiadások összesen (XI.+..+XIV.+15.): XV. Hosszú lejáratú finanszírozási kiadások XVI. Rövid lejáratú finanszírozási kiadások Finanszírozási kiadások összesen (XV.+XVI.): XVII. Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások Kiadások mindösszesen: e Ft Bevételek és Kiadások alakulása év 2012 év 2013 év 2014 év Bevételek mindösszesen Kiadások mindösszesen Az adatokból kitűnik, hogy az előző éveket is figyelembe véve 2011 évig a kiadások összege meghaladta a bevételek összegét évet követően viszont szemmel láthatóan a bevételek fokozatosan növekedve meghaladják a kiadási teljesítéseket. A 2014 év végi számok az előző évekhez viszonyítva sokkal magasabb bevételi teljesítést mutatnak, de ez a kiadásokról is elmondható. Folyószámlahitel és a fő bankszámla alakulása (forintban) év 2011 év 2012 év 2013 év 2014 év

14 A pénzlekötések összegét az elmúlt időszakban az alábbi táblázat illetve grafikon mutatja: év 2013 év 2014 év év év Az önkormányzat vezetősége második felétől kezdődően egy úgynevezett költségvetési munkacsoport működtet, melynek feladata a felmerülő kötelezettségvállalások megtárgyalása. Jól látható, hogy évtől kezdve már nem a folyószámlahitel keret felhasználásával valósult meg az adott évi költségvetés végrehajtása, hanem már komolyabb megtakarítás is keletkezett a bankszámlán, illetve pénzlekötése is volt az önkormányzatnak. A tényszerűséghez még hozzátartozik, hogy 2013 illetve 2014 évben az állam átvállalta az önkormányzatok adósságállományát. A években már csak, mint biztonsági tartalékként funkcionált a folyószámlahitel keret. Az önkormányzat a jövőben is fenn kívánja tartani ezt a fiskális szemléletet. Vagyonkimutatás (ezer forintban) Sorszám ESZKÖZÖK A.) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 2 I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök Üzemeltetésre, kezelésre átadott 5 IV eszközök 6 B.) FORGÓESZKÖZÖK ÖSSZESEN I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN Sorszám FORRÁSOK D.) SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN

15 14 1 Tartós tőke Tőkeváltozások Értékelési tartalék E.) TARTALÉKOK ÖSSZESEN I. Költségvetési tartalékok II. Vállalkozási tartalékok F.) KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN I. Hosszúlejáratú kötelezettségek II. Rövidlejáratú kötelezettségek III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások I.) EGYÉB SAJÁTOS FORRÁSOLDALI ELSZÁMOLÁSOK K.) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK FORRÁSOK ÖSSZESEN Az elmúlt 4 évben a kerület vagyoni helyzetét tekintve e Ft vagyonnövekedés keletkezett. A január 1. napjával hatályba lépett, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Kormányrendelet alapjaiban megváltoztatta a számviteli elszámolást, bevezette a pénzügyi számvitel és a költségvetési számvitel rendszerét. 6. Az előző gazdasági programba tervezett fejlesztések megvalósulása - Galéria 13 épületének nyílászáró cseréje és a kapcsolódó homlokzat felújítása a beruházás megvalósult - Galambos János Alapfokú Művészetoktatási Intézet tetőfelújítása - a terveztetés folyamata lezárult, az érdemi megvalósítás évben várhatóan megvalósul 15

16 - Helytörténeti gyűjtemény tetőfelújítása - a terveztetés folyamata lezárult, az érdemi megvalósítás évben várhatóan megvalósul. - A Polgármesteri Hivatal nyílászáró cseréje, homlokzat felújítása - a beruházáshoz előzetesen szükséges társasházi jogviszony rendezése (osztatlan közös tulajdon megszüntetése) folyamatban van. - Okmányiroda bővítése, akadálymentesítése - okafogyottá vált a Kormányhivatal részére történt ingatlanhasználati jog átadásával., - Déli temető hasznosítására emlékpark létesítése - nem valósult meg. - Molnár sziget parti sáv létesítése, kialakítása - előkészítés folyamatban. - RSD parti sávban a szennyező anyagok kivezetése az Molnár-sziget üdülőövezetéből (európai uniós forrásból) - a kivitelezés folyamatban van, a tervek szerint évben befejeződik a beruházás. - A Soroksári Nagyboldogasszony Főplébániatemplom mögötti transzformátor ház esetleges föld alá süllyesztése - egyeztetés alatt áll az ELMŰ-vel - Egészségügyi és Szociális intézmény megújuló energiahordozó növelése, értékteremtő beruházás elvégzése (napelem) KMOP keretében - nem történt pályázati kiírás, ellenben a Sportcsarnokban megvalósult az elmúlt időszakban KMOP pályázat keretében egy ilyen jellegű beruházás. 7. Önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere Az önkormányzat három külföldi várossal (Nürtingen, Székelyudvarhely, Tvardica), és egy magyarországi várossal (Törökbálint) tart fenn testvérvárosi kapcsolatot, melyek elmélyítésére és a lakosság körében való kiterjesztésére törekszünk. Az önkormányzat a jövőben is fenn kívánja tartani a testvérvárosi kapcsolatait. Az iskolák cserekapcsolatait továbbra is támogatni kívánja. A testvérvárosok civil szervezeteivel továbbra is az intenzív kapcsolatok ápolását szorgalmazza. Az önkormányzat az elmúlt időszakban egyházak támogatására egyre nagyobb összeget költ. Továbbra is folytatni kívánja a civil szervezetekkel ápolt kapcsolatokat, de ennek mértéke és minősége részben anyagi forrás függvénye. 8. Pályázatokon való részvétel anyagi feltételeinek biztosítása Az önkormányzat a pályázati önrészek finanszírozására minden évben elkülönítetten kezel a tárgyévi költségvetésének céltartalékában egy összeget. A pályázatok figyelése továbbra is az EU referensen keresztül valósul meg. Az önkormányzat nyitott bármilyen pályázaton való részvételre, akár más szervezetekkel, intézményekkel társulva is. Ezt jól mutatja a Wastecosmart pályázat is. 9. Adópolitika I. A helyi adópolitika célkitűzései, a helyi adóztatás eredményessége A helyi önkormányzatok gazdálkodási stabilitását elsősorban a helyi adóbevételek biztonságos tervezése, az adópolitikai célkitűzések kidolgozását elősegítő középtávú 16

17 adópolitikai koncepció elfogadása alapozza meg. Adópolitikai céljaink meghatározásához az előző négy éves tevékenységünk vizsgálatából kell kiindulni az alábbiak szerint. I/1. Helyi adók bevezetettsége Soroksár Önkormányzata 20 évvel ezelőtti megalakulása óta alkalmazza a helyi építmény- és telekadóztatás intézményét, a központosított adónemnek minősülő gépjárműadó beszedése mellett. Évekkel ezelőtt gépjárműadóból származott több bevétel, majd fokozatosan került adóbevételek szempontjából az első helyre az építményadó. A helyi adókról szóló évi C. törvény továbbiakban Htv január 1-jétől hatályos módosítása lehetővé tette az önkormányzatok számára új helyi adóként a települési adó bevezetésének lehetőségét. Soroksár Képviselő-testülete azonban úgy döntött, hogy nem kíván új települési adót bevezetni, inkább elkezdi az adómértékek differenciálásának lehetőségében rejlő többletbevétel kérdésének vizsgálatát. I/2. Adómértékek megállapítása Bp. Főv. XXIII. ker. Soroksár Önkormányzat Képviselő-testülete minden év végén dönt arról, hogy él-e vagy sem a helyi adókról szóló évi C. törvényben biztosított adómérték inflációs mértékkel való növelésének lehetőségével. Az alábbi táblázat azt tükrözi, hogy a Képviselő-testület a gazdasági válságra való tekintettel nem kívánta tovább terheli az adóalanyokat, ezért óta nem élt az adómértékek inflációs mértékű emelésével sem. Adónemek Bp. Főv. XXIII. ker. Soroksár Önkormányzata Helyi adó mértékének és előirányzatai teljesítésének alakulása években Tv. szerinti adómax. Ft/m2 Helyi mérték min. Ft/m2 Helyi mérték max. Ft/m év Min.% Max.% Eredeti előirányz. ezer Ft Teljesítés ezer Ft Építmény 1580, , ,7 Telek 287, ,5 95, ,8 Adónemek Tv. szerinti adómax. Ft/m2 Helyi mérték min. Ft/m2 Helyi mérték max. Ft/m év Min.% Max.% Eredeti előirányz. ezer Ft Teljesítés ezer Ft Építmény 1658, , ,2 Telek 301, ,1 91, ,2 Telj. % Telj. % Adónemek Tv. szerinti adómax. Ft/m2 Helyi mérték min. Ft/m2 Helyi mérték max. Ft/m év Min.% Max.% Eredeti előirányz. ezer Ft Teljesítés ezer Ft Építmény 1722, ,8 96, ,1 Telek 313, ,1 87, , év Telj. % 17

18 Adónemek Tv. szerinti adómax. Ft/m2 Helyi mérték min. Ft/m2 Helyi mérték max. Ft/m2 Min.% Max.% Eredeti előirányz. ezer Ft Teljesítés ezer Ft Építmény 1821, ,6 91, ,6 Telek 331, ,6 83, ,7 I/3. Részletfizetés, méltányosság, kedvezmények, mentességek vizsgálata Telj. % Az önkormányzati adópolitika szempontjából elvárás a mentességek, kedvezmények kérdéskörének szinte állandó, folyamatos vizsgálata. Központi elvárás, hogy kellően visszaszorítsa a kedvezményezettek körét, ugyanakkor egyes esetekben éljen és élni tudjon a méltányosság jogkörének gyakorlásával. Ugyanakkor figyelembe kell venni az évközi adózói észrevételeket is, amelyek rávilágítanak a helyi rendelet esetleges hiányosságaira, a speciális élethelyzetekre, a szabályozási tervek okozta beruházási nehézségekre. Méltányossági és részletfizetési kérelmek években Részletfizetés Adónem Évszám db összeg db Méltányosság kért összeg Törölni engedélyezett összeg Fizetési halasztás db összeg ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft - - Telekadó ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft - - Építményadó Gépjárműadó ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft , ,- Ft , ,- Ft 0 0,- Ft 0,- Ft - - Talajterh. díj ,- Ft 0 0,- Ft 0,- Ft ,- Ft , , ,- Ft 0 0,- Ft 0,- Ft

19 A fenti táblázatból kitűnik, hogy a részletfizetési kérelmeket előterjesztők száma átlagosan csökkenő tendenciát mutat leginkább a gépjárműadót fizetők tekintetében. Ahogy csökken az előterjesztett kérelmek száma, úgy csökken azon adótételek összege is, amelyre megkérik a részletfizetés lehetőségét. A méltányossági kérelmek esetében inkább növekedő a tendencia, különösen az építményadót fizetők körében. Az előző évhez képest jóval több méltányossági kérelem érkezett 2012-ben, amikor 4,4 M Ft megfizetésére kértek fizetési könnyítést. Érdekes, hogy 2013-ban feleannyian, azaz 19 adóalany terjesztett elő méltányossági igényt ugyancsak 4 M Ft összegre. Ennek oka, hogy a kérelmet előterjesztők nagy összegű tartozást halmoztak fel, vagy a évi adómérték emelés volt megterhelő számukra. Telekadó alóli méltányossági kérelmek száma évben volt kimagasló, amikor 8 M Ft-os összegre 21 adóalany kért fizetési könnyítést. Gépjárműadó alóli mentesülést kérők száma évek óta csökkenő tendenciát mutat, ami azt tükrözi, hogy annak összegszerűsége megfelel az adózói elvárásoknak. A mentességek kérdéskörének vizsgálatánál a helyi adó törvény szabályozásából kell kiindulni. A helyi önkormányzatok által biztosított adókedvezmények az EU irányelvek alapján továbbra is összeegyeztethetetlenek a közösségi támogatáspolitikával. Helyi rendeletünkben ezért a mai napig szerepel azon kitétel, amely szerint a vállalkozókat a helyi rendeletben biztosított mentességek, kedvezmények nem illetik meg. Építményadó alóli mentességek évek óta változatlanok, főleg a magánszemélyek lakó- és üdülőépületéhez kötődnek, ill. a sport célú hasznosítást preferálja. Kúriai döntés miatt vált indokolttá az építményadó mentességek módosítása, mivel a bírósági döntés értelmében lakóhely bejelentéséhez kötötten nem lehet mentességet biztosítani az építményadó alól. Következésképp helyi rendeletünkben megfogalmazottak szerint Soroksár illetékességi területén egy lakás akkor mentesül az építményadó alól, ha azt a tulajdonos saját maga vagy egyenes ági rokona életvitelszerűen használja. A telekadó mentességek egy része évek óta szerepel a helyi adó rendeletben az építési engedélyes ingatlanok mentessége, a közérdekű felhasználásra javasolt telek mentessége stb. ugyanakkor szinte minden évben bővül vagy meg is változik. A változtatást a Htv től hatályos módosítása idézte elő, amely bevonta a külterületeket az adóztatásba, ugyanakkor megszüntette az építési tilalom alatt álló ingatlanok teljes mentességét. Képviselő-testületünk a helyi rendeleti szintű összhang megteremtése érdekében 2013-ban úgy döntött, hogy biztosította a korábbi mentes telkek területének 50 %-ban történő adóztatását, ugyanakkor 100 %-os mentességben részesítette a település külterületi részén elhelyezkedő, üzleti célt nem szolgáló ingatlanokat, amennyiben azok magánszemély tulajdonát képezik. Ez utóbbi mentesség hatályát 2012-ig visszamenőlegesen terjesztette ki. A évi rendeleti módosításokat az évközben összegyűjtött adózói észrevételek alapozták meg. Reális igények fogalmazódtak meg az adóösszeg csökkentése érdekében azon magánszemélyek részéről, akik szabályozási tervvel nem rendelkező területen olyan M jelű munkahelyi építési övezetbe sorolt telkek tulajdonosai, ahol a beépítést megelőzően közműfejlesztésre is szükség van. Javaslatunk értelmében a kritikus övezetekben az adóelőírás 80 %-os mentesítésére tettünk javaslatot, de Képviselő-testületünk e területek 90 %-os mentesítéséről hozott döntést. Ugyancsak a 90 %-os mérséklés mellett döntött a képviselő-testület az E-VE (erdő-véderdő) övezetbe tartozó telkek esetében is január 1- től újabb területek (E-TG) kerültek 90 %-os mentesítés alá. II. Adóbevételek alakulása a végrehajtás hatékonysága, eredményessége tükrében 19

20 Az adópolitika kialakításának legjelentősebb célja a költségvetési igények minél nagyobb mértékben történő kielégítése. Az adóbevételek nagyságrendjét befolyásoló tényezőként ezért vizsgálat alá kell vonni a bevételek arányát, az adóbehajtási tevékenységet, az adóellenőrzési feladatok hatékonyságát is. II/1. Adóbevételek alakulása Adóbevételek alakulása adónemenkénti bontásban években (Eft) Évszám Építményadó Telekadó Gépjárműadó Pótlék és Bírság Egyéb sajátos bevétel Talajterhelés Összesen Építményadóban az elmúlt években egyenletes növekedés volt tapasztható, amely az adómértékek inflációs mértékű növelésének volt az eredménye. Tekintettel azonban arra, hogy óta adómértéket nem emeltünk, ezért a fenti táblázat szerinti minimális bevétel növekedés a kerületben létesülő új beruházásoknak, a célzott adóellenőrzésnek, és a behajtási tevékenység hatványozódásának az eredménye. Az adóbevétel összegszerűségében való hirtelen növekedését 2011-ről a évre telekadóban is megfigyelhetjük, holott itt adómérték emelés egyáltalán nem volt az elmúlt 5 évben. A külterületek törvényi szintű adóztatásában kell keresni a bevétel növekedés okát, amellyel bővült az adóztatható adótárgyak száma évben azonban 12 M Ft-os csökkenés látszik a bevételekben, mivel mentes lett az 1 ha alatti belterületi ingatlan az adó alól, ha a területet tényleges mezőgazdasági művelés céljára használják, és ezen használat tényéről az érintett adóalany meg is szerezte a területileg illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv igazolását. Soroksár területének sajátossága, hogy volt termelőszövetkezeti földterületek zömét mai is művelik, amelyek többsége belterületbe esik. Az adózók élve a fenti törvényi mentességi lehetőséggel igazolást nyújtottak be a tényleges mezőgazdasági tevékenységről, ezért mutat csökkenő tendenciát, mind az adótárgyak száma, mind a bevételek aránya. Gépjárműadóban nagy mértékű zuhanást lehet észlelni a évi bevételek tekintetében az előző évekhez képest. Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény 32. (1) bek. alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által az adó megállapításához való jog elévülési idején belül megállapított és beszedett gépjárműadó 40 %-a illeti csak meg az települési önkormányzatokat. Következésképp az előző évekhez képest az összbevétel 60 %-át át kell utalni a központi költségvetés részére. 20

21 Talajterhelési díj bevételeink háromszoros növekedése 2013-ban azzal magyarázható, hogy 120 Ft/m3-ről 1200 Ft/m3-re növekedett a díj mértéke. Ez ugyan 10 szeres növekedést jelent, de figyelembe kell venni, hogy évről évre egyre többen kérnek mentességet a talajterhelési díj megfizetése alól. Figyelembe kell venni azt a tényezőt is, hogy az emelt díjtétel ténylegesen ösztönző volt a rákötési kedv tekintetében. A bevétel felére zuhant 2014-ben, mivel képviselő-testületünk úgy döntött, hogy szociális alapú mentességeket kiszélesíti, azaz még többen kaphattak mentességet vagyoni helyzetük miatt, mint az előző években. Az egyedül élő nyugdíjasoknál például nincs jövedelem korlát, mivel a nyugdíj összegétől függetlenül mentességet kapnak a díj megfizetése alól. Egyéb bevételi számlára érkeznek a rendőrhatóságok által megállapított szabálysértési bírságok behajtott összegei, amelyből az adott év költségvetési törvényében meghatározott %- os mérték illeti meg a rendőrhatóságot. Jelenleg hatályos törvényi rendelkezések értelmében minden behajtott közlekedési szabálysértési bírság 40 %-a illeti meg az önkormányzatokat. A helyszíni szabálysértési bírságok 100 %-ban a települési önkormányzatok bevételét képezi. Jelen bevételi forrás hullámzó, attól függ, hogy mennyit jelentenek át behajtás érdekében az adott évben. II/2. Hátralékok alakulásának kérdései A bevételek alakulását természetesen minden időszakban befolyásolják a gazdasági válságjelenségek, a jogszabályi környezet, az adópolitika változása, az adóhatóságok aktív tevékenysége, a hátralékok alakulása, amelynek részletes bemutatásával jutunk el kiemelt fő céljaink meghatározásához. Kimutatás a hátralékok alakulásáról (EFt) Évszám Gépjárműadó Telekadó Építményadó Pótlék Bírság Egyéb bev. Talaj terhelés Illeték Összesen A hátralékok folyamatos növekedési tényezője ellen szinte teljes mértékben tehetetlenek vagyunk, amelynek lassú növekedése már szinte törvényszerű és teljes mértékben összefügg az általános fizetésképtelenséggel. A növekedési ütemet nem lehet adónemenként különkülön vizsgálni, mivel minden adónemben hasonló okok miatt növekszik a hátralékok összege. Első fő ok a felszámolás alá kerülő cégek évről évre növekedő száma, amelyek úgy gépjárműadó, mint építményadó fizetésre kötelezettek köréből kerülnek ki. A csőd elé néző 21

22 cégek hatalmas mértékű adósságot halmoznak fel, csak a cégforma függvényében lehet ráterheli a tartozást a magánszemély ügyvezetőre. Akár az elmúlt 4 évet, akár önkormányzatunk fennállásának 20 évét nézzük, elmondhatjuk, hogy a felszámolás alá kerülő cégek tartozásait akár automatikusan le is törölhetnénk, mivel előterjesztett hitelező igényünk több száz milliós összege az elmúlt években még egy millió forint összegben sem térült meg. Jelenleg már lassan 150 M Ft az a tétel, amelyet azért nem lehet behajtani, mert egyre több és több cég került felszámolás alá. Másik fő ok, hogy magánszemély hátralékosaink zömének nincs munkahelye, ezért munkabér letiltást indítani nem tudunk. A forgalomból kivonás intézményével csak ritkán tudunk élni, mivel a tartozás mögött már nincs élő gépjármű. További problémát okoz, hogy magánszemély adózóink többsége banki számlaszámmal nem rendelkezik, következésképp incasso intézményével élni nem tudunk. Új jelenség, hogy adózóink egy részét nem találjuk meg, fiktívvé vált lakcímén nem lelhető fel, más egyéb lakcíme nincs, nem beszélve a külföldre távozott adózókról. Azon adóalanyokat, akikkel szemben már nem tudtuk egyik behajtási formát sem érvényesíteni, átjelentettük az önálló bírósági végrehajtóhoz. Jelenleg még mindig 75 M Ft az a kimutatott összeg, amely behajtásáról kellett volna intézkednie a bírósági végrehajtónak. Azért feltételes ennek összegszerűsége, mivel április 30-val felmondtuk az önálló bírósági végrehajtóval a szerződést. Jelenleg egyenként vizsgáljuk az átadott ügyeket, amelyekben esetlegesen lehet még behajtást eszközölni, de a legtöbb esetben az elévülés iránt is intézkedni kell. Az elmúlt évben sajnálattal állapítottuk meg, hogy az önálló bírósági végrehajtó az átjelentett tartozások mintegy 20 %-át tudta csak behajtani. Jelenleg nincs más lehetőség, mint saját behajtási eszközeinkkel megkísérelni a behajtást, ill. átadni a tartozást behajtás érdekében a NAV részére. A NAV részére július óta 124 M Ft ot adtunk át behajtás érdekében. Ha azonban összevetjük a bevételeket a hátralékokkal és megvizsgáljuk, hogy a bevételeknek hány %-a a hátralék, akkor a kerület adóigazgatási tevékenysége, a behajtási tevékenység eredményesnek mondható. Adóhátralékok aránya a bevételek türkében ( években) Év Adóbevételek (eft) Hátralék (eft) Arány (%) , , , ,08 A fenti táblázat szerint 2011-ben az összbevétel 14,93 %-a volt a hátralék, amely a következő évben enyhén csökkent, majd 2013-tól folyamatosan növekszik. Az utóbbi években folytatott intenzív behajtási időszaknak - május, november - köszönhetően 20 % alatt tudtuk tartani a hátralékok összegét, ugyanis teljeséggel elfogadott, hogy a bevételnek csupán 20 %-át tegye ki a mindenkori hátralék összege évben 22 %-os növekedés látszik a hátralékok összegében az önálló bírósági végrehajtóval kötött szerződés megszüntetése miatt. Korábbi 22

23 években az önálló bírósági végrehajtónak átadott hátralékokat nem hajtható tételként tartottuk nyilván, amely hátralékok a kapcsolat tartás megszüntetése miatt folyamatosan kerülnek újra behajthatóvá, azaz növelik a hátralékok összegét. II/3. Adóellenőrzési feladatok Az adóbevételek növelésének leghatékonyabb intézménye az adóellenőrzési munka, amely a legtöbb esetben adóhiányt tár fel és ennek következményeként akár 50 %-os adóbírság kiszabásának van lehetősége. Az adóbírság kiszabását azonban mindenkor mérlegeljük, megvizsgáljuk az adózó javára és hátrányára szolgáló körülményeket. Év Ellenőrzések száma Megállapítással (db) Adóhiány (Ft) Ellenőrzések alakulása években Az ellenőrzés keretében megállapított Adóbírság (Ft) Késedelmi pótlék (Ft) Összes befizetendő az adózó terhére (Ft) Teljesített befizetés (Ft) év , , , , , év , , , , , év , , , , , év , , , , ,- Adóellenőrzési tevékenységünk évről évre növekedő eredményeket mutat, különösen mióta két adóellenőr teljes munkaidőben tudja ezeket a feladatokat ellátni. Tevékenységük kiterjed valamennyi adónem ellenőrzésére, a bevallást pótló, a bevallást javító ellenőrzési eljárások megindítására. Az adóellenőrrel szemben elvárás, hogy minden adónem tekintetében biztos tudása legyen, kiváló helyismerettel rendelkezzen a helyszíni bejárások alkalmával, sőt rendelkezzen egy természetes kiváncsisággal, amely segítségével újabb és újabb adózókat von be az adóztatásba. Ellenőrzés szempontjából a év volt kimagasló, amikor 183 ellenőrzést végeztünk és 46 M Ft adóhiányt állapítottunk meg, összegszerűségében azonban a év a kiemelkedő, amikor 50 ellenőrzéssel kevesebb eljárást bonyolítottunk le az előző évhez képest, ugyanakkor 51,1 M Ft adóhiányt állapítottunk meg. Az ellenőrzési eljárás hosszadalmas, körültekintő közigazgatási eljárásnak minősül, amely esetben nem a mennyiség a lényeges. Legfontosabb feladat, hogy érezzék adózóink az állandó ellenőrzöttséget, tisztában legyenek a helyi adóztatás követelményrendszerével, ugyanakkor nem elhanyagolható bevétel növelő szerepe sem. 23

24 III. Adópolitikai célkitűzések a évekre Adópolitikánkat az elmúlt négy éves adóigazgatási tevékenység vizsgálatát követően a következő elvek és célok megvalósításával kívánjuk kialakítani.: 1. Adóemelési terv keretében kalkulációt kell készíteni az adóbevételek nagyságrendjéről helyi rendeleti szabályozás keretében az adózói kör teherbíró képességének figyelembe vételével. 2. Évenként felül kell vizsgálni az adómentességek körét az igazságos közteherviselés érdekében, különös tekintettel az adóalanyok évközben előterjesztett észrevételei, valamint fellebbezéseiben előterjesztett jogorvoslati kérelmei alapján. 3. A méltányossági, részletfizetési kérelmek elbírálása során ügyelni kell a jogosultság körültekintőbb vizsgálatára, az elbírálás alapjául szolgáló dokumentumok beszerzésére, rászorulók ügyében a méltányosság gyakorlására, ugyanakkor élni kell és élni szükséges az elutasítás lehetséges eszközeivel is. 4. Végrehajtási eljárás során növelni kell a behajtási eszközök számát, amellyel a lehető legkisebb mértékre kell szorítani a hátralékállományt. 5. Különös gondot kell fordítani a cégek hátralékainak behajtására, amelyet állandósult kontroll biztosításával lehet elérni úgy a csődfigyelő rendszer heti ellenőrzésével, mint a banki számlaszámok felkutatásával. 6. Az ellenőrzési tevékenységet jobban ki kell terjeszteni az un. adófeltárási munkára, amely során a kerület egy részét az éves ellenőrzési tervvel összhangban intenzívebb vizsgálat alá kell vonni nemcsak a meglévő adózók ellenőrzésével, hanem az adóelkerülők adózói körbe való bevonásával. 7. Ötévenként felül kell vizsgálni a mentességben részesült adózók nyilvántartását és szükség esetén meg kell indítani az ellenőrzési eljárást. 10. A vagyongazdálkodással kapcsolatos középtávú elképzelések Az Önkormányzat vagyona a kötelező és az önként vállalt önkormányzati feladatok megvalósítását, az önkormányzati hatáskörök gyakorlását szolgálja. Az Önkormányzat vagyongazdálkodása ezen célok valamelyikének, vagy összességének teljesítésére, azaz közvetlenül vagy közvetetten közösségi célok elérésére irányulhat. Az üzleti önkormányzati vagyon megoszlásában domináns szerepet kap a belterületi beépítetlen ingatlanok, valamint a külterületi termőföldek és zártkertek. A jövőben ezen területek fejlesztése, hasznosítása lehet a legfontosabb önkormányzati vagyonpolitikai feladat. Az üzleti vagyonelemek körébe tartozó bérlakások tekintetében az Önkormányzat által a közép-és hosszútávú vagyongazdálkodási tervben foglaltak szerint a következő lakásgazdálkodási irányelvek és feladatok kerültek megfogalmazásra: önkormányzati bérlakások értékesítése a bérlők részére a bérlők megvásárlásra való ösztönzésével, illetve lakások értékesítése harmadik személy részére a bérlők hozzájárulásával, új bérlakások terveztetése, illetve építése önkormányzati tulajdonú telekingatlanon, üressé vált, rossz állapotú, önkormányzati bérlakások bontása. 24

25 A nem lakás céljára szolgáló helyiségeket illetően az Önkormányzat középtávú tervei között szerepel a helyiségek folyamatos felújítása és a felújított helyiségek bérbeadása, folyamatos üzemeltetése. 11. A kerület középtávú fejlesztési lehetőségei A gazdaságfejlesztési irányvonalak meghatározásakor feltétlenül szükséges figyelembe venni a helyi erőforrások (akár anyagi, akár szellemi) mellett a regionális és országos fejlődési tendenciákat. A kerület fejlődését biztosító gazdasági programba a legfontosabb célok - a kerület fejlesztési elképzelései: a) A Képviselő-testület általa elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégia (továbbiakban: IVS) megvalósulását ütemezetten, az anyagi lehetőségek függvényében kívánja megvalósítani. Az IVS három kiemelt akcióterületet tartalmaz: - Molnár-sziget és környéke terület - Újtelep akcióterület - Hősök tere és környéke városközpont akcióterület. b) A Fővárosi önkormányzat és a Soroksári önkormányzat között az ingatlan tulajdoni viszonyok rendezése, elsősorban Újtelep beépítetlen területeinek vonatkozásában. c) Az önkormányzat támogatná a MÁV elővárosi vasút projekt előkészítését, megvalósítását. d) Soroksár közlekedési helyzetének javítása a Fővárosi Önkormányzattal együttműködve. e) Soroksár városközpont parkolási gondjainak a megoldása az itt működő vállalkozások bevonásával. f) Új kerületi Rendőrkapitányság létesítése. g) Soroksári elkerülő út menti gazdasági fejlesztési terület I. illetve II. ütemének megvalósulása. 11. Munkahelyteremtés lehetőségei A település fejlesztésével az elkövetkező években az alábbi területeken várhatóak új munkahelyek a kerületben: - Az M5 autópálya melletti bevásárlóközponthoz tartozó beépítetlen terület övezetátsorolásával, építési szabályok megállapításával újabb áruház létesítéséhez teremtettük meg az építési feltételeket.(ikea) - Az Ócsai útról leágazó, tervezett soroksári elkerülő út melletti gazdasági fejlesztésre kijelölt mezőgazdasági terület övezetátsorolásával a meglévő telephelyek bővítése, valamint újabb telephelyek létesítése várható. Az I-II. ütem átsorolása megtörtént. - A Gyálhoz tartozó logisztikai területhez kapcsolódóan, de már Soroksár közigazgatási területén belül új gazdasági-logisztikai területek kialakításán dolgozunk, a szükséges településrendezési tervek módosítását ennek érdekében kezdeményeztük. - Megfelelő partneri kapcsolat kialakítása a kerületünkben működő vállalkozásokkal. 25