Dabas és Környéke Vízügyi Kft.

Átírás

1 Dabas és Környéke Vízügyi Kft. A DAKÖV Kft. víziközművekkel kapcsolatos felújítási és beruházási tevékenységének SZABÁLYZATA Hatályos: január 01-től Jóváhagyta: Jasper Lóránt ügyvezető Ritecz György ügyvezető

2 TARTALOMJEGYZÉK oldal 1. A szabályozás célja 5 2. A víziközmű beruházásokhoz kapcsolódó jogszabályi előírások, ajánlások évi C. törvény a számvitelről évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról évi CCIX törvény a víziközmű-szolgáltatásról (Vksztv.) /2013. (II.27.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX törvény egyes rendelkezésének végrehajtásáról (Vhr.) /2013 (V.29.) NFM rendelet a víziközművek vagyonértékelésének 13 szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról 3. A víziközmű vagyon elemek felújítási munkáinak meghatározása 16 Felújítások általános meghatározása 16 Épületek, építmények 16 Épületek 16 Épület felújításnak minősülő munkák 19 Építmények 20 Építmény felújítás rekonstrukció 20 Fejlesztés, beruházás 21 3.I. Felszín alatti vízkivétel 21 a. Mélyfúrású kút, hagyományos átmérővel: 21 i. Épület, építmény 21 i.i. Gép, berendezés 23 i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. 25 b. Kút, nagy átmérővel (parti szűrésű kút) 27 c. Galéria 27 d. Bányavíz kivétel 28 e. Egyéb vízkivétel (pl. forrásfoglalás) II. Felszíni vízkivétel III. Vízműtelep és vízkezelő létesítmények 28 a. Vízműtelep 28 i. Épület, építmény; 28 i.i. Gép, berendezés; 29 i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás 29 b. Vízkezelő létesítmények 29 i. Épület, építmény 29 i.i. Gép, berendezés 30 i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás IV. Vízelosztás 31 a. Ivóvízhálózat 31 i. Építmény 31 i.i. Gép, berendezés 32 i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. 32 2

3 b. Víztárolók: 32 i. Épület, építmény; 32 i.i. Gép, berendezés; 33 i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. 33 c. Nyomásfokozók: 33 i. Épület, építmény; 33 i.i. Gép, berendezés; 33 i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás V. Szennyvízelvezetés 33 a. Szennyvízcsatorna (gravitációs): 33 i. Épület, építmény; 34 i.i. Gép, berendezés; 34 i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. 34 b. Szennyvízvezetékek (kényszeráramoltatású): 34 i. Épület, építmény; 34 i.i. Gép, berendezés; 35 i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. 36 c. Szennyvízátemelők: 36 i. Épület, építmény; 36 i.i. Gép, berendezés; 36 i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás VI. Szennyvíztisztítás 36 a. Szennyvíztisztító-telep 36 i. Épület, építmény; 36 i.i. Gép, berendezés; 37 i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás 41 b. Egyedi szennyvízkezelő létesítmény 41 c. Természetközeli szennyvíztisztítók 41 d. Egyedi zárt szennyvíztároló VII. Egyedi víziközmű-létesítmények 42 a fenti típusokba be nem sorolható víziközmű elemek i. Épület, építmény 42 i.i. Gép, berendezés 42 i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás VIII. Földterületek 4. A víziközmű felújítás és beruházás pénzügyi-gazdasági vonatkozásai Eljárásrend a víziközmű-szolgáltató által elvégzett 52 víziközmű-fejlesztésekkel, beruházásokkal kapcsolatban 5.1. A Vksztv bekezdés szerint: 52 Hibajelleggel, váratlanul felmerülő beavatkozások 5.2. A Vksztv. 30. (2) bekezdés szerint: 56 Olyan beavatkozások, amelyek elmaradása az ellátás Biztonságát veszélyeztetné, vagy egyéb kárveszély felmerülésével közvetlenül fenyeget. 3

4 5.3. A Vksztv. 11. (1)-(6) bekezdése szerint: 57 A 15 éves időtávra szóló gördülő fejlesztési terv felújítási és pótlási, valamint beruházási tervében jóváhagyott feladatok 5.4. A Vksztv. 72. (1)-(2) bekezdés szerint: 59 A beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulásból elvégzett beruházások 6. Bérleti-üzemeltetési szerződések módosítása A bérleti-üzemeltetési szerződés kiegészítése jelen szabályzat alapján- 59 a víziközmű felújítási és beruházási munkákra vonatkozóan 6.2. A bérleti-üzemeltetési szerződéseket a hivatkozott jogszabályok és a jelen 59 szabályzat alapján az alábbiakkal javasoljuk kiegészíteni: 7. A szabályzat hatálya 61 MELLÉKLETEK A DAKÖV Kft. számlarendjéhez kapcsolódó U (üzemkód rendszer) 2. Ivóvízhálózat hibafelvételi és hibaelhárítási lap 3. Ivóvízhálózat létesítmények hibafelvételi és hibaelhárítási lap 4. Szennyvízátemelők (vákuum) gépházak hibafelvételi és hibaelhárítási lap 5. Szennyvíz-csatorna hálózat hibafelvételi és hibaelhárítási lap 6. Szennyvíztisztító telep hibafelvételi és hibaelhárítási lap 7. Fizetős munkalap a megrendeléses és egyéb munkák elvégzéséhez 8. Ügyvezetői utasítás: víziközmű-fejlesztési hozzájárulás jogszabály szerű nyilvántartásáról, számlázásáról és felhasználásáról 1. A szabályozás célja: 4

5 A DAKÖV Dabas és Környéke Víz ügyi Kft. az illetékes hatóságtól a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól 2145/2013. számú határozattal víziközmű-szolgáltatói működési engedélyt kapott, amelyben egyúttal az egyes víziközmű-rendszerekre, az ellátásért felelős önkormányzatokkal kötött bérleti-üzemeltetési szerződéseket is jóváhagyta. A bérleti-üzemeltetési szerződésben rögzítésre került, hogy a víziközmű-szolgáltató végzi az üzemeltetésre átadott és átvett víziközművek rendeltetésnek megfelelős szakszerű működtetését az ellátásért felelős önkormányzat pedig gondoskodik a víziközmű fejlesztés megvalósításáról. Az üzemeltetési és felújítási, valamint beruházási feladatok egyértelmű elkülönítése miatt, szükséges ezen fogalmak szabályzatban történő meghatározása. 2. A víziközmű beruházásokhoz kapcsolódó jogszabályi előírások, ajánlások: Jelen szabályzat összeállításánál az alábbi jogszabályok előírásait vettük figyelembe: évi C. törvény a számvitelről évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról évi CCIX törvény a víziközmű-szolgáltatásról (továbbiakban: Vksztv.) 4. 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX törvény egyes rendelkezésének végrehajtásáról (továbbiakban: Vhr.) 5. 24/2013 (V.29.) NFM rendelet a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról Ajánlások: A szabályzat elkészítésénél figyelembe vettük a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (továbbiakban: MEKH) 1/2014. számú ajánlását, melyet a víziközmű-szolgáltató és az ellátásért felelős számára a gördülő fejlesztési tervek összeállításával, elkészítésével kapcsolatban adott ki. Szintén figyelembe vettük a Magyar Víziközmű Szövetség 2014/2 számú szakmai ajánlását is, különösen annak 1. sz. mellékletét a víziközmű-objektum csoport bontásra. A későbbiekben mindkét ajánlás jogszabályként is megjelent, így azokkal a továbbiakban nem kell foglalkozni. A hivatkozott jogszabályok előírásai a víziközművekkel kapcsolatos beruházásokra: évi C. törvény a számvitelről Értelmező rendelkezések, fogalmak 3. (4) E törvény alkalmazásában 7. beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a biztosítást is); beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését 5

6 eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt; 8. felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; a tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától; 9. karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi; Számviteli alapelvek 14. (3) A törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó számviteli politikát. (4) A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell többek között azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. Megjegyzés: A vállalkozás akkor jár el helyesen, ha a számviteli politikájában a számviteli törvény egészének, alapelveinek figyelembevételével- rögzíti, hogy az egyes tárgyi eszközökkel kapcsoaltos tevékenységek közül melyeket minősíti beruházásnak, felújításnak, fenntartásnak évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról 1. (1) E törvény szabályozza az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló vagyon (a továbbiakban: nemzeti vagyon) megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit, az állam és a helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonának körét, a nemzeti vagyon feletti rendelkezési jog alapvető korlátait és feltételeit, valamint az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeit. (2) Nemzeti vagyonba tartozik: a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, 6

7 2. Az önkormányzati vagyon 5. (5) 22 A helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi a) a helyi önkormányzat tulajdonában álló közmű, 4. A vagyongazdálkodás alapelvei 7. (1) 32 A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását és e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. (2) A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő, az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése évi CCIX törvény a víziközmű-szolgáltatásról (Vksztv.) 1. Alapelvek 1. (1) A víziközmű-szolgáltatás alapelvei: c) az ellátási felelősség elve: e törvényben meghatározottak szerint az állam vagy a települési önkormányzat (a továbbiakban együtt: ellátásért felelős) kötelessége és joga gondoskodni a közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzéséről, d) a szolgáltatói felelősség elve: a víziközmű-szolgáltató a 15. (2) bekezdés a) c) pontja szerinti szerződés (a továbbiakban együtt: üzemeltetési szerződés) hatálya alatt az ellátási területen a víziközmű-szolgáltatás nyújtásáról e törvény előírásai szerint gondoskodik; a szolgáltatói felelősség körében a víziközmű-szolgáltató a rábízott víziközmű-szolgáltatás keretében a víziközmű-rendszer teljesítő képességének mértékéig fogadja a víziközmű-rendszerre rácsatlakozni kívánó természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli jogalanyok igényeit, a felhasználóknak ivóvizet szolgáltat, elvégzi a felhasználási helyen keletkező szennyvizek összegyűjtését, elvezetését és tisztítását, 2. Értelmező rendelkezések 2. 2 E törvény alkalmazásában: 8. gördülő fejlesztési terv: hosszú távú, felújítási és pótlási, valamint beruházási tervrészből álló terv, 20. víziközmű: olyan közcélú vízilétesítmény, amely 7

8 a) település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül az ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, -tárolást, -szállítást és -elosztást, felhasználási helyekre történő eljuttatást, mindezekhez kapcsolódóan a tűzivíz biztosítását vagy b) a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetést is ideértve) a szennyvíz felhasználási helyekről történő összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését szolgálja, 21. víziközmű-fejlesztés: víziközműre irányuló olyan beruházási vagy felújítási tevékenység, mely célja szerint új víziközmű létesítését, a meglévő víziközmű bővítését, rekonstrukcióját és pótlását is magába foglalhatja, víziközmű üzemeltetése: a víziközmű-szolgáltatás nyújtása céljából a víziközmű-szolgáltató által végzett mindazon tevékenységek összessége, amelyek a jogszabályokban és az üzemeltetési szerződésben előírt követelmények teljesítése érdekében okszerűen merülnek fel, különösen a víziközmű műszaki értelemben vett napi üzemben tartása, karbantartása és javítása, közszolgáltatási szerződés-kötés, számlázás, ügyfélszolgálat működtetése, 2.4. A víziközművek tulajdonjoga (1) Víziközmű kizárólag az állam és települési önkormányzat tulajdonába tartozhat. 7. (1) A víziközmű-tulajdonos tulajdonába tartozó rendszerfüggetlen víziközmű-elem a víziközmű-szolgáltatás hatékonyabb megszervezése érdekében a víziközmű-tulajdonossal üzemeltetési szerződést kötött víziközmű-szolgáltató részére elidegeníthető, a víziközműszolgáltató tulajdonában állhat. (2) A víziközmű-szolgáltató a tulajdonában lévő rendszerfüggetlen víziközmű-elemet számviteli elszámolásaiban az egyéb saját tulajdonú eszközeitől elkülönítetten tartja nyilván, és gondoskodik a szükségessé váló felújításáról, pótlásáról. 4. A víziközmű-fejlesztés 10. (1) A víziközmű-fejlesztés megvalósításáról ha e törvény másként nem rendelkezik az ellátásért felelős gondoskodik. (2) 16 Ha a víziközmű-fejlesztést a víziközmű-szolgáltató végzi, akkor a víziközmű az üzembe helyezésének napjával az ellátásért felelős tulajdonába kerül, és az ellátásért felelős jogosult arra vonatkozó vízvezetési szolgalmi jog alapítására (1) A víziközmű-szolgáltatás hosszú távú biztosíthatósága érdekében a fenntartható fejlődés szempontjaira tekintettel víziközmű-szolgáltatási ágazatonként tizenöt éves időtávra gördülő fejlesztési tervet kell készíteni. A gördülő fejlesztési terv felújítási és pótlási tervből, valamint beruházási tervből áll. (2) A (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel a felújítási és pótlási tervet a víziközmű-szolgáltató, a beruházási tervet az ellátásért felelős készíti el, és nyújtja be minden év szeptember 15-ig a Hivatalhoz. (3) Bérleti-üzemeltetési szerződés alapján végzett víziközmű-működtetés esetében a felújítási és pótlási tervet az ellátásért felelős, építési koncessziós szerződés alapján végzett víziközműműködtetés esetében a beruházási tervet a víziközmű-szolgáltató készíti el és nyújtja be. (4) Az az ellátásért felelős vagy víziközmű-szolgáltató, aki nem minősül az adott víziközműrendszerre vonatkozó felújítási és pótlási terv, vagy beruházási terv tekintetében benyújtásra 8

9 kötelezettnek, annak tartalmára nézve véleményezési joggal rendelkezik. Az írásba foglalt véleményeltérés a jóváhagyásra benyújtott terv mellékletét képezi. (5) Amennyiben a víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési jogviszony tartalma szerint nem kötelezettje, vagy egyéb szerződéses jogviszony alapján nem kivitelezője a víziközműre irányuló beruházásnak, vagy a tervszerű rekonstrukciós, felújítási és pótlási munkáknak, kötelezettsége azok bonyolítási feladatait a víziközmű-szolgáltatás érdekében felmerülő tevékenységei részeként elvégezni. 5. A víziközművek vagyonértékelése, nyilvántartása 12. (1) 19 A víziközmű tulajdonosa a 16. szerinti pályázat kiírását ennek hiányában az üzemeltetési szerződés megkötését megelőzően a tulajdonában lévő víziközmű vonatkozásában vagyonértékelést végeztet. A vagyonértékelés költségei a víziközmű-rendszer üzemeltetésbe adásából származó bevételek terhére is finanszírozhatóak. (2) A vagyonértékelés az üzemeltetési szerződés mellékletét képezi. 10. A bérleti-üzemeltetési szerződés 29. (3) A víziközmű-fejlesztésről a bérleti-üzemeltetési szerződés fennállása alatt az ellátásért felelős gondoskodik. (4) Ha a víziközmű-fejlesztést a víziközmű-szolgáltató végzi ide nem értve a 30. szerinti eseteket, az kizárólag a víziközmű-üzemeltetési jogviszonytól elkülönülten, önálló vállalkozási szerződés alapján végezhető. 30. (1) Az ellátásbiztonság fenntartása érdekében a víziközmű-szolgáltató elvégzi azokat a hibajelleggel, váratlanul felmerülő beavatkozásokat, amelyek a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezései értelmében az értéknövelő felújítások körében számolhatók el. (2) A víziközmű-szolgáltató az (1) bekezdésben foglaltakon túl elvégez a felújítás körébe tartozó bármely olyan beavatkozást is, amely elmaradása az ellátás biztonságát veszélyeztetné vagy egyéb kárveszély felmerülésével közvetlenül fenyeget. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelős esetleges mulasztásától függetlenül eleget tesz. (4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti felújítási beavatkozások szükségének felismerését követően a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelőst haladéktalanul tájékoztatja. Az ellátásért felelős az elvégzett munkálatok indokolt költségeit megtéríti. 21. Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás 69. (1) A nem lakossági felhasználó a víziközmű-szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltak szerint a víziközmű-szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet 72. (1) 112 A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás kizárólag azon település víziközmű-fejlesztési igényeivel összefüggésben ide nem értve a felhasználó részére kiépítendő ivóvíz- vagy szennyvíz-bekötővezetéket használható fel, ahol a hozzájárulás megfizetésével érintett felhasználási hely található. (2) Ha az üzemeltetési szerződés alapján a víziközmű-szolgáltatót olyan víziközmű-beruházási kötelezettség terheli vagy amennyiben annak megvalósítása már megtörtént terhelte, amely műszaki értelemben összefügg a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást megfizető felhasználó igényeivel, akkor a víziközmű-szolgáltató jogosult a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást e kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékig felhasználni. Egyéb esetben a víziközmű- 9

10 szolgáltató mint az ellátásért felelős megbízottja a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást az ellátásért felelős javára szedi be, és az így beszedett összeget az üzemeltetési szerződésben meghatározottak szerinti elszámolást követően az ellátásért felelős részére legalább évente átadja. 25. Átmeneti rendelkezések (1) A július 15-én meglévő üzemeltetési szerződés tekintetében az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott szempontok szerint vagyonértékelést kell végeztetni december 31-ig /2013. (II.27.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX törvény egyes rendelkezésének végrehajtásáról (Vhr.) A VÍZIKÖZMŰ-FEJLESZTÉSI HOZZÁJÁRULÁS ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI 90. (1) A nem lakossági felhasználó által kért bekötés megvalósításához vagy a részére nyújtott víziközmű-szolgáltatás mennyiségének növeléséhez, illetve minősége igényelt javításához a (2) bekezdésben rögzítettek kivételével a víziközmű-szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. (4) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elkülönítetten kezelendő, és kizárólag a víziközmű fejlesztésére fordítható. 35. A gördülő fejlesztési terv elkészítése 90/A. (1) A gördülő fejlesztési terv (a továbbiakban: Terv) a víziközmű-szolgáltatási ágazaton belül víziközmű-rendszerenként és fejlesztési ütemenkénti bontásban tartalmazza az elvégzendő beruházási, felújítási és pótlási feladatokat. (2) A Terv célja, hogy a víziközmű-szolgáltatási ágazat közművagyonának műszaki állapota megfelelő színvonalú legyen ahhoz, hogy a víziközmű-szolgáltatás folyamatosan és költséghatékonyan biztosítható legyen. 90/B. (1) Ha a víziközmű-rendszeren több ellátásért felelős is tulajdonnal rendelkezik, a víziközmű-rendszerre vonatkozó Terv elkészítésének kötelezettsége a Vksztv. 9. (3) bekezdése szerint meghatározott ellátásért felelős képviselőt terheli. (2) A képviselő az általa képviselt ellátásért felelősnek legalább 15 napos véleményezési határidőt biztosít. (3) Ha a véleményezésre jogosult határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a Tervet elfogadta. (4) A Terv elkészítésének költségeit a Vksztv a szerint a gördülő fejlesztési terv készítésére és benyújtására kötelezett viseli. Több kötelezett esetén az ellátásért felelősök egyetemlegesen viselik a Terv elkészítésének költségeit. 90/C. (1) A beruházási terv, valamint a felújítási és pótlási terv az alábbi felsorolás szerinti bontásban tartalmazza a benyújtás évét követő 15 évre vonatkozó elvégzendő feladatokat: a) I. ütem: részletes műszaki terv és ez alapján készült költségkalkuláció (1. év), b) II. ütem: megalapozó műszaki terv és költségbecslés (2 5. év), c) III. ütem: távlati műszaki terv és költségbecslés (6 15. év). 10

11 (2) A Hivatal a terv készítésére kötelezett indokolt kérelmére az I. ütemben előirányzott feladatok átütemezéséhez az alábbiak szerint járulhat hozzá: a) a feladatok megvalósítása valamilyen külső oknál fogva ellehetetlenült, vagy b) a Terv készítése óta bekövetkezett változás miatt más víziközmű-fejlesztés megvalósítása kap elsőbbséget. (3) A II III. ütemek esetén a következő Terv benyújtásakor van lehetőség a szükséges átütemezés végrehajtására. 90/D. (1) A beruházási tervnek a tervezett új víziközművek megvalósításával, a meglévő víziközművek bővítésével kapcsolatos célokat és feladatokat kell tartalmaznia. (2) A felújítási és pótlási tervnek a meglévő és üzemelő víziközművek felújítási, pótlási és rekonstrukciós jellegű feladatait kell tartalmaznia. (3) A beruházási tervnek, illetve a felújítási és pótlási tervnek víziközmű-szolgáltatási ágazatonként és azon belül víziközmű-rendszerenként és fejlesztési ütemenként tartalmaznia kell: a) az elvégzendő feladatokat víziközmű-objektumonkénti csoportosításban, fontossági sorrendben, a főbb műszaki paraméterekkel; b) a felújítás, pótlás, beruházás szükségességét alátámasztó műszaki indokolást; c) az I III. fejlesztési ütemekben ismertetett feladatok becsült költségeit, a Terv I. ütemben alkalmazott árszintet bázisnak tekintve; d) a felújítások, pótlások, beruházások megvalósításához szükséges pénzügyi forrásokat, az ellátásért felelősök, illetve a víziközmű-szolgáltató által biztosított, illetve külső (pályázati) források szerinti bontásban; valamint e) annak bemutatását, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat a leginkább indokolt fejlesztésekre ütemezte. (4) A tervezési időszakban előre nem látható körülmények miatt a) a rendkívüli helyzetből adódó azonnali feladatok elvégzésére az előzetes költségterv 1 5 százalékát kell tervezni, b) az a) pont szerinti feladatokon túlmenően az egyes ütemek között a források átcsoportosítása az előzetes költségterv ba) 15 százalékáig a Hivatal egyidejű tájékoztatásával, bb) 15 százalékát meghaladó mértékben a Hivatal előzetes hozzájárulásával végezhető el. (5) A beruházási terv, valamint a felújítási és pótlási terv kialakításánál figyelembe kell venni az alábbiakat: a) a bírósági, hatósági határozatból vagy jogszabályból eredő kötelezettséget; b) a szerződésben vállalt kötelezettséget; c) a víziközmű-fejlesztési programban való részvételt vagy az ahhoz való csatlakozást; d) a fejlesztés elmaradásával járó kockázat következményeit, mértékét; e) az üzemeltetési költség jelentős csökkenésével járó fejlesztést; f) a vagyontárgyak beszerzésének időpontját, anyagát, építési körülményeit, jelenlegi műszaki állapotát, várható élettartamát, illetve a műszaki amortizáció mértékét; g) a működtetési költségek várható alakulását a tervezett fejlesztések megvalósulása függvényében; h) a hibastatisztikát és a hibaelhárítások költségelemzését; i) a rendkívüli helyzetből adódó azonnali feladatokat; valamint j) az illetékes népegészségügyi szerv által jóváhagyott vízbiztonsági tervet. 11

12 (6) A közműves ivóvízellátást érintő Tervnek aktuális adatokat tartalmazó vízigény-számításon, illetve ha a fejlesztés indokolja hálózathidraulikai modellezésen kell alapulnia. (7) A közműves szennyvízelvezetést és -tisztítást érintő fejlesztési terv készítésénél a) a terheléseket elsődlegesen a víziközmű-rendszerre jellemző ivóvízigényekre alapozva kell meghatározni, b) a keletkező nyers szennyvíz minőségét és a vízvédelmi hatóság által meghatározott, a tisztított szennyvízre előírt kibocsátási határértékeket is figyelembe kell venni. (8) Egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékterhelés számításához külön hidrológiai és hidraulikai számítást kell csatolni. (9) A Tervben figyelembe kell venni a területrendezési tervekben és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben megfogalmazott fejlesztési igényeket, illetve be kell mutatni azok teljesítését. (10) A fejlesztéseknél alkalmazott technológiáknak, a fejlesztésekhez felhasznált anyagoknak és eszközöknek meg kell felelniük a víziközmű-szolgáltatás körében az elérhető legjobb technológiák, anyagok és eszközök színvonalának azzal, hogy előnyben kell részesíteni: a) az energiahatékony, biztonságos üzemeltetést lehetővé tevő, egységes rendszert képező és hosszú élettartamú megoldásokat; b) a víziközmű várható élettartama alatt az üzemeltetés egy évére vonatkoztatott legkisebb beruházási és üzemeltetési költségeket biztosító megoldásokat; valamint c) a környezeti elemek kíméletére, takarékos használatára, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésére, a természetes és az előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekvő megoldásokat. (11) A Tervben meg kell határozni azokat a beruházással kapcsolatos feladatokat, amelyek megvalósításához a vízügyi hatóság előzetes véleménye alapján vízjogi engedélyt kell beszerezni. 36. A Terv pénzügyi forrásai 90/E. (1) A víziközmű-szolgáltatás biztonságát meghatározó felújítások, pótlások és rekonstrukciók fedezetének forrásait elsődlegesen a szolgáltatási díjban érvényesített díjhányad biztosítja. (2) A víziközművek megvalósításának és a meglévő víziközművek bővítésének pénzügyi fedezetét a vagyonkezelési, koncessziós vagy bérleti-üzemeltetési szerződés alapján elsősorban a fejlesztésre kötelezett ellátásért felelős vagy víziközmű-szolgáltató biztosítja. (3) A víziközmű-szolgáltató feladata annak alátámasztása, hogy az új víziközművek ráfordítási igényei nem veszélyeztetik a meglévők felújítási és pótlási feladatait. 37. A Terv felülvizsgálata 90/F. (1) A Hivatal a Terv jóváhagyását megtagadja, ha a) a bemutatott pénzügyi források alapján a Terv végrehajtása nem biztosított; b) a tervezett beruházás megvalósítása jogszabályokkal ellentétes. (2) A Hivatal a Terv jóváhagyását megtagadhatja, ha a) a benyújtott Terv nem felel meg a 90/D. szerinti tartalmi követelményeknek; b) a pénzügyi források bemutatása hiányos; c) a bemutatott felújítások és pótlások tervezett költsége és a szolgáltatási díjban ezen feladatok ellátása érdekében érvényesített díjhányadból számított forrás nagysága nincs összhangban. 90/G. (1) A Hivatal a jóváhagyott beruházási tervben, valamint a felújítási és pótlási tervben foglaltak végrehajtását ellenőrzi. (2) Az elvégzett beruházások, felújítások és pótlások megvalósítását, műszaki, gazdasági és jogi eseményeit, adatait dokumentálni szükséges. 12

13 (3) Az elvégzett beruházások, felújítások és pótlások dokumentációjának tartalmaznia kell legalább: a) eszköz beszerzésére, szolgáltatás elvégzésére vonatkozó eljárás esetén az ajánlattevők adatait és az ajánlatuk tartalmát; b) ajánlattételi felhívást, illetve dokumentációt; c) az eszköz, szolgáltatás megrendelésének igazolását; d) a teljesítés igazolását; e) a felmerült költséget igazoló számla másolatát; f) a műszaki átadás-átvétel dokumentumait; g) a beépítés tényét, szolgáltatás elvégzését igazoló képanyagok dokumentációját; h) a terv- és megvalósulási dokumentáció eltérését bemutató, indokolással ellátott értékelést; i) engedélyköteles vízilétesítmény esetén a jogerős vízjogi üzemeltetési vagy vízjogi fennmaradási engedélyt, ennek hiányában legalább az engedély kiadására irányuló eljárás megindításáról szóló igazolást. (4) A Hivatal az elvégzett fejlesztések értékarányosságát is jogosult ellenőrizni /2013 (V.29.) NFM rendelet a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról I. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 1. E rendelet alkalmazásában: 4. víziközmű-objektum: minden olyan azonosítható víziközművagyon-elem, amelynek pótlási költsége műszaki költségkalkulációval alátámasztható, pontos műszaki tartalma meghatározható, és legalább az alábbi feltételeknek megfelel: a) térbeli elhelyezkedése meghatározható, b) az adott eszközhöz legalább épület, építmény, gép, berendezés, irányítástechnika, energiaellátás bontásban az élettartam hozzárendelése lehetséges és c) pótlási költségét meghatározó műszaki jellemzőit tekintve homogén egységet képez; 5. víziközműobjektum-csoport: egy adott technológiai funkciónak megfelelő, műszakilag összefüggő víziközmű-objektumok összessége; 6. víziközművagyon-leltár: a víziközmű-rendszernek vagy a víziközmű-rendszer alkotóelemeinek olyan objektum szintű, ágazatonként és víziközműobjektum-csoportok szerint strukturált kimutatása, amely alkalmas a víziközmű-objektumok számviteli törvényben meghatározott eszközcsoportokhoz történő hozzárendelésére. 2. A vagyonértékelés előkészítése 13

14 3. (1) A vagyonértékeléshez szükséges víziközművagyon-leltár előállításáért, teljes körűségéért, továbbá annak folyamatos aktualizálásáért a víziközmű tulajdonosa felel. (4) Ha a víziközművagyon-leltár nem teljes, a vagyonértékelés adatigényéhez szükséges kiegészítését, ideértve az esetleges műszaki felméréseket is, a víziközmű-tulajdonos költségére kell elvégezni. 4. A vagyonértékelés végrehajtása avulással korrigált újraelőállítási költségalapú módszer esetén 5. (2) A víziközművagyon-leltárban az 1. melléklet szerinti struktúrában kell szerepeltetni a víziközmű-objektumot. 1. melléklet a 24/2013. (V. 29.) NFM rendelethez A víziközművagyon-leltár részletezése I. Felszín alatti vízkivétel a. Mélyfúrású kút, hagyományos átmérővel: i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. b. Kút, nagy átmérővel (parti szűrésű kút): i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. c. Galéria: i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. d. Bányavíz kivétel: i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. e. Egyéb vízkivétel (pl. forrásfoglalás): i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. II. Felszíni vízkivétel i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. III. Vízműtelep és vízkezelő létesítmények a. Vízműtelep: 14

15 i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. b. Vízkezelő létesítmények: i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. IV. Vízelosztás a. Ivóvízhálózat: i. Építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. b. Víztárolók: i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. c. Nyomásfokozók: i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. V. Szennyvízelvezetés a. Szennyvízcsatorna (gravitációs): i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. b. Szennyvízvezetékek (kényszeráramoltatású): i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. c. Szennyvízátemelők: i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. VI. Szennyvíztisztítás a. Szennyvíztisztító-telep: i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. b. Egyedi szennyvízkezelő létesítmény: i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. c. Természetközeli szennyvíztisztítók: 15

16 i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. d. Egyedi zárt szennyvíztároló: i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. VII. Egyedi víziközmű-létesítmények: a fenti típusokba be nem sorolható víziközmű elemek i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. VIII. Földterületek 3. A víziközmű vagyon elemek felújítási munkáinak meghatározása Felújítások általános meghatározása Épületek, Építmények Épület vagy építmény az ideiglenes vagy végleges rendeltetéssel megvalósított ingatlan jellegű tárgyi eszköz, amely csak talajjal való egybeépítés (alapozás) révén, vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre, a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik. Épületek Az épületeknél gyakran előfordul, hogy több funkciót látnak el, ilyenkor az épületet egy leltárfelvételi egységként, aszerint a funkció szerint kell felvenni, amelyik az épület legnagyobb részére terjed ki. Egy épületet több leltárfelvételi egységként csak akkor kell felvenni, ha az épület részei között (pl. az eredeti és a toldaléképület között) az elhasználódási idejük (leírási kulcsuk) tekintetében lényeges különbség van. Az épületeket elhasználódási idejük alapján három csoportba soroljuk. Ezek a következők: - Hosszú élettartamú épületek Melyek felmenő (függőleges) teherhordó szerkezetei beton, vasbeton, tégla, kő, kohó-vagy habsalak, egyéb szilárd falazó elem vagy acél szerkezetűek, anyagúak. A kitöltő (nem teherhordó) falazatai tégla, blokk, panel, öntött falazatok, fémlemez, szendvics, gipsz üvegbeton és profilüveg felületek. A vízszintes teherhordó szerkezetei (közbenső és tetőfödémei, illetve egyesített teherhordó és térelhatároló tetőszerkezetei) előre gyártott vagy monolit vasbeton födémek, acéltartók kitöltő elemekkel vagy boltozott födémek. - Közepes élettartamú épületek 16

17 Melyek felmenő teherhordó szerkezetei könnyű acél és egyéb fémszerkezetek, gázszilikát szerkezetek, bauxitbeton szerkezetek, tufa és salakblokk szerkezetek, fűrészelt fa szerkezetek, vályogfalak szigetelt alapokon. Kitöltő falazatai azbeszt, műanyag és egyéb függönyfalak (szendvics szerkezetek). Vízszintes teherhordó szerkezetei fagerendás, borított és sűrűgerendás Mátrai födémek, könnyű acél födémek, illetve egyesített acél tetőszerkezetek könnyű kitöltő elemekkel. - Gyorsan elhasználódó épületek A felmenő teherhordó szerkezetek szerfás és deszkaszerkezetek, vályogvert falszerkezetek, ideiglenes téglafalazatok. Kitöltő falazatai deszkafalak, lemezkeretbe sajtolt lapfalak. Vízszintes teherhordó szerkezetei szerfás, tapasztott és egyéb födémek vagy könnyű szerkezetek. A DAKÖV Kft. kezelésébe adott épületeket az alábbi csoportba sorolhatjuk: Igazgatási épületek Üzemviteli épületek - kezelő épületek - labor épületek Nyomásfokozó és/vagy technológiai épületek - szivattyúházak - technológiai berendezések épületei - POLIDOM műanyag, és acél konténerházak Műhely és szerviz épületek Raktár és tároló épületek - raktárak - szabadtéri raktárak, nyitott színek - garázsok - önálló tároló állványzatok Üzemi célú szociális épületek - öltözők, fürdők, Speciális célú épületek - transzformátorházak - elektromos mérő, elosztó, kapcsoló és vezérlő házak - kazánházak - kutak felépítményei 17

18 - klórozó épületek - porták - iszapkezelés épületei - egyéb tevékenységet szolgáló épületek - tároló zárkamrák Az épület fő részei: - falazat, - nyílászárók, - padló, - födém, - fedélszék, - héjazat, - vízvezeték, - gázvezeték, - központi fűtés, - csatorna, - elektromos és hírközlő vezeték, - személyfelvonó berendezések és gépházak, (teherfelvonó technológia része kivételével) - az egész épület használhatóságát és ellátását biztosító szellőző- és klímaberendezések, - szemétledobó. Nem része az épületnek, ezért külön tárgyi eszközként kell kimutatni: - az épületen belüli technológiai rendeltetésű vezetékeket, a riasztó berendezéseket, - a teherfelvonót és gépészeti berendezéseit, - az épületben elhelyezett olyan központi fűtőberendezést (kazánt), amely az adott épület fűtésén és melegvíz-ellátásán kívül: - az épületben folyó technológiai célú tevékenység hőenergiával való ellátását, - más épületek fűtését, meleg víz ellátását is biztosítja. - az épületben elhelyezett technológiai rendeltetésű gépek, berendezések, - egyedi légkondicionáló berendezések - elektromos vezérlő szekrények. még akkor is, ha az egész épületre kiterjed, vagy ha korszerűbb formában, módszerrel történik a javítási munka (például meszelés helyett festés, vagy tapétázás, vagy falburkolat elhelyezése, vagy szőnyegpadló helyett parketta vagy fordítva). - Tetőszerkezet javítása, részleges cseréje. - Lapostető-szigetelés javítása, cseréje. - Az épület talajnedvesség elleni szigetelése, injektálása. - A szellőző-, légüdítő- (légállapot-szabályozó) berendezések részleges cseréje, - A személyfelvonó, 18

19 - A mozgólépcső, egyes darabjainak, alkotórészeinek cseréje - A szemétledobó, egyes darabjainak, alkotórészeinek cseréje - A központi antenna, egyes darabjainak, alkotórészeinek cseréje - A kaputelefon, egyes darabjainak, alkotórészeinek cseréje - A lépcsőházi levélszekrény egyes darabjainak, alkotórészeinek cseréje. - A villamos energia, a víz-, a gáz-, a hő ellátás vezetékeinek, berendezéseinek részleges cseréje. - A meglévő épület olyan átépítése, átalakítása, amelynek eredményeként az épület egészének, vagy az épület egy részének funkciója, rendeltetése nem változik meg (például célszerűségi okokból az épületen belüli válaszfalak, szociális helyiségek áthelyezése). Épület felújításnak minősülő munkák: Ha az egész épületre kiterjed, vagy ha korszerűbb formában, módszerrel történik a javítási munka (például meszelés helyett festés, vagy tapétázás, vagy falburkolat elhelyezése, vagy szőnyegpadló helyett parketta vagy fordítva), akkor felújításnak minősül. Felújítások továbbá az alábbiak: - Tetőszerkezet részleges cseréje. - Lapostető-szigetelés cseréje. - Az épület talajnedvesség elleni szigetelése, injektálása. - A szellőző-, légüdítő- (légállapot-szabályozó) berendezések részleges cseréje, - A kaputelefon, egyes darabjainak, alkotórészeinek cseréje - A villamos energia, a víz-, a gáz-, a hő ellátás vezetékeinek, berendezéseinek részleges cseréje. - A meglévő épület olyan átépítése, átalakítása, amelynek eredményeként az épület egészének, vagy az épület egy részének funkciója, rendeltetése nem változik meg (például célszerűségi okokból az épületen belüli válaszfalak, szociális helyiségek áthelyezése). - A meglévő épületnél a födémcsere és az azzal együtt elvégzett munkák. - A meglévő épület szellőző-, légüdítő- (légállapot-szabályozó) berendezés teljes cseréje (a teljes cserébe beletartozik a központi és a helyi berendezések, a vezetékek cseréje is). - A meglévő központi fűtőberendezések (kazánok) cseréje. - Fűtéskorszerűsítésnél minden olyan munka, amely a szilárd tüzelőanyagú központi fűtésről olaj- vagy gázüzemű központi fűtésre, olajtüzelésű központi fűtésről gáztüzelésű központi fűtésre, központi fűtésről távfűtésre való átállással kapcsolatos. Építmények 19

20 Építménynek nevezzük azon jellemzően nem épület jellegű tárgyi eszközöket, amelyek a talajjal való egybeépítés (például kút, vezeték stb.), vagy a talajhoz való kapcsolódás (például légvezeték, híd, térvilágítás stb.), vagy éppen a talajból való kialakítás (például töltés, védterület stb.) révén jönnek létre. A vízellátás, a csatornázás épületeit gyakran egybeépítik olyan építménnyel, amely az együttes létesítmény nagyobb részét képezi. Ilyenek a kutak fölé épített kútaknák, kútkezelő épületek, a víztisztítás műtárgyai, a homokfogó-, ülepítő-, derítő-, szűrő és tisztavíz medencéket magukba foglaló épületek, a szennyvíztisztítás egyes műtárgyai feletti épületek. Ezek az alattuk lévő építménnyel egy leltárfelvételi egységet alkotnak, és ezért ezeket az építmények között kell nyilvántartani. Építmény felújítás, rekonstrukció A felújítás az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz (hátralévő) élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az adott eszköz használata jelentősen javul, és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amelynek elhasználódottsága már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. A rekonstrukció az a beruházási folyamat, amely a meglévő tárgyi eszköz technikai megújítására, részleges vagy teljes újralétesítésére, átépítésére, illetve cseréjére irányul. Célja, hogy a tárgyi eszköz eredeti teljesítőképessége részben, vagy egészben az eredeti állapotra helyreálljon. Rekonstrukciónak, felújításnak számít az a felújítási igény miatt elvégzett beavatkozás is, ahol a technikai fejlődésnek köszönhető korszerűbb anyagok, eljárások alkalmazása révén, a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeljük. A felújítási, rekonstrukciós tevékenység során a leltárban szereplő tárgyi eszköz fizikai valóságában változatlanul fellelhető, de műszaki paraméterei az elhasználódás miatt már nem alkalmasak a vele szemben támasztott minőségi követelmények teljesítéséhez. A nagyjavítás fogalma: Időszakonként, rendszeresen visszatérő, a tárgyi eszköz újra előállítási értékéhez viszonyítva általában jelentős költséggel járó helyreállítási munka. így a leltárfelvételi egység eredeti műszaki állapota vagy megközelítően, vagy teljesen helyreáll. A felújítások speciális esetei: 20

21 Ha az építmény, technológia berendezés vagy rendszer újonnan kerül át üzemeltetésre és az üzemeltetésbe átvett, hozzá kapcsolódó technológiai eszközök műszaki állapota nem alkalmas a biztonságos, szakszerű és gazdaságos üzemeltetésre, akkor a DAKÖV Kft. elvégezheti ezen felújítási munkálatokat, amelyet előzetesesen egyeztet az adott víziközmű rendszer tulajdonosával. Ezek felújítási munkálatoknak számítanak, ide értve az elvégzendő munkafolyamatok, anyagok, alkatrészek és az ehhez szükséges mérési, felmérési,tervezési munkálatok, logisztikai tevékenységekkel együtt. Ebben az esetben nem számít a felújítandó, cserélendő alkatrészek számossága és összegszerűsége, hanem az hogy a funkcióját biztonságosan, szakszerűen és gazdaságosan ellássa az eredeti műszaki tartalomnak, funkciónak megfelelően. Ha a javítás költsége meghaladja a javítandó tárgyi eszköz értékének 50%-át, akkor minden esetben felújításnak tekintendő, nyomvonalas létesítmények esetében a gyártási hosszt meghaladó vagy legalább 6 méteres volumenben történő szakaszcsere is. Fejlesztés, beruházás A beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, eredeti élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező, vagy új tárgyi eszköz létesítését, beszerzését szolgáló állománynövelő tevékenység. Beruházásnak minősül: a meglévő tárgyi eszközök bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, kapacitásának növelése A beruházásokat vagy egyedileg kell leltárfelvételi egységenként kezelni, vagy a tárgyi eszköz értékét kell növelni. Beruházások körébe tartozik az önkormányzati víziközmű vagyontárgyak kapacitásának bővítése, új, korszerűbb technológiák létesítése, új nyomvonalas létesítmények építése. 3.I. Felszín alatti vízkivétel a. Mélyfúrású kút, hagyományos átmérővel: i. Épület építmény; Ide tartoznak a: csőkutak, mélyfúrású kutak, megfigyelő kutak. 21

22 Az eredeti vízadó képesség visszaállítása érdekében végzett: szűrőcső csere, kutak vízzáródása (cementezés), mélyítés ráfúrással. A Felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók. Az épületek, rendszeres használata következtében leromlott állapot helyreállítását szolgáló tevékenység. Ennek során sem az eredeti hely (elhelyezés), sem az eredeti alapterület, sem az eredeti rendeltetési cél nem változik meg. A szerkezeti elemek megváltoztatása azonban a munka felújítási jellegét nem befolyásolja. Az építési felújítás kétféle lehet: az egész területre, építményre kiterjedő teljes felújítás, az épület, vagy építmény legalább egy fő részére kiterjedő részleges felújítás. Az épület részleges felújításának az a munka minősül, amely az épület fő részei közül legalább egyre teljes egészében, vagy túlnyomó részben kiterjed. Az épület fő részei: falazat, nyílászáró szerkezet, fedélszék, héjazat, födém, álmennyezet központi fűtés, vízvezeték, felvonó, világítási hálózat, csatorna. A felújítás olyan, időszakonként rendszeresen visszatérő, tárgyi eszköz újraelőállítási értékhez képest általában jelentős költséggel járó nagyjavítás, amely a tárgyi eszköz eredeti műszaki állapotát megközelítően vagy teljesen visszaállítja. A felújítási munkák elhatárolását azonban csak a költségek nagyságrendje alapján megítélni nem szabad. Épület felújítás Meglévő épületnél a födémcsere és az azzal együtt elvégzett munkák. Meglévő épület szellőző-, légüdítő-berendezés teljes cseréje (a teljes cserébe beletartozik a központi és a helyi berendezések, a vezetékek cseréje is). Külön-külön is a villamos energia, a víz-, a gáz-, a hőellátás vezetékeinek és berendezéseinek együttes és teljes cseréje. A meglévő központi fűtőberendezések (kazánok) cseréje. Fűtéskorszerűsítésnél minden olyan munka, amely a szilárd tüzelőanyagú központi fűtésről olaj-, vagy gázüzemű központi fűtésre, olajtüzelésű központi fűtésről gáztüzelésű központi fűtésre, központi fűtésről távfűtésre való átállással kapcsolatos és nem minősül mennyiségi növekedéssel nem járó épület beruházásnak. Teljes vakolatcsere épület részenként is 22

23 i.i Gép, berendezés; Áramfejlesztő gépek Ide tartoznak a: mobil (hordozható, áttelepíthető), stabil (telepített) hálózatpótló berendezések. Fő egységeik: meghajtó motor, generátor, gerjesztő, szabályozó rendszer. Felújításnak minősül A fő egységek cseréje, vagy a generátor áttekercselése. Kazánok, fűtési berendezések Ide tartoznak a.: fűtési és technológiai célú szén, tüzelőolaj, földgáz, PB gáz üzemű gőz, vagy melegvíz előállítására szolgáló kazánok és kiszolgáló berendezéseik. Fő egységeik: égőfej, kazántest, csővezetékek és szerelvényeik, szivattyú, kazán felügyeleti rendszer. Az égőfej cseréje. Tagos kazánok teljes cseréje. A szivattyú felújítása, vagy cseréje. SZIVATTYÚK, VENTILÁTOROK, KOMPRESSZOROK, Légkompresszorok Ide tartoznak a: turbófúvók és turbókompresszorok, dugattyús kompresszorok, rotációs és forgódugattyús kompresszorok. A légkompresszorok (stabil, vagy mobil) fődarabjai: 23

24 a kompresszor, a meghajtó motor, és a légtartály, tartozékai pedig: a biztonsági szerelvények, akkumulátor, gépalap, vagy futómű, üzemanyag tartály, elektromos berendezések, tömlők, vezetékek. A kompresszornak, vagy fődarabjainak (ház, tengely, járókerék, dugattyú, csavar,...) cseréje. A meghajtómotor, vagy fődarabjainak cseréje. A légtartály cseréje. A futómű komplett cseréje. A biztonsági és szabályozószerelvények komplett cseréje. Szivattyúk Ide tartoznak a: térfogat kiszorításelvén működő szivattyúk (örvény szivattyúk), A szivattyúk fődarabjai: szivattyú és a meghajtó motor tartozékai lehetnek: nyomócső, elzáró szerelvények, visszacsapó szelep és a vízmérő. Köpenybe (csőtartályba) telepített búvárszivattyús kútgépészet a fenti tartozékokon kívül kiegészül még a csőtartállyal is. A szivattyú fődarabjainak cseréje: járó és vezetőkerekek szivattyúház, tengely. A motor, vagy fődarabjainak cseréje: álló és forgórész. A fent felsoroltak közül bármelyik cseréje. Ventilátorok 24

25 Ide tartoznak azok a gázt (levegőt, vagy más légnemű anyagot) szállító munkagépek, melyeknél a gáz még összenyomhatatlannak tekinthető. Felépítésük hasonlít a szivattyúkéhoz, ezért a felújítások meghatározásánál az ott leírtakat kell figyelembe venni. i.ii Irányítástechnika, energiaellátás. Ide tartoznak a: PC-k, PLC-k, folyamatirányító számítógépek, perifériális illesztő egységek, modemek. a számítógép fő egységeinek (alaplap, processzor, Winchester, tápegység) cseréje. Értéknövelő felújításnak minősül minden olyan tevékenység, mely a számítógépes konfiguráció fődarabjainak (alaplap, processzor, Winchester) cseréjét okozza, ha azok kapacitása bővül. Ide tartoznak az: erősáramú légvezetékek, erősáramú földkábelek, jelző és távműködtető (vezérlő) kábelek, katódvédelem kábelei és létesítményei, hírközlési légvezetékek, hírközlési földkábelek, kábelcsatornák és azok aknái. Légvezetékek és földkábelek szakaszos (minimum két oszlop, vagy ellenőrző akna közötti), vagy teljes hosszban történő cseréje. Oszlopcsere. Szigetelő, vagy szigetelő lánc csere teljes hosszon. Lámpatestek és áramkörök teljes cseréje. Ide tartoznak a: telepek, udvarok és tároló terek önálló áramkört képező köz- és díszvilágítási berendezései, az ezekhez tartozó vezetékek, kábelek, oszlopok, lámpatestek és kapcsolók. Transzformátorok és áramátalakítók Ide tartoznak a: középfeszültségű, kisfeszültségű energetikai célú transzformátorok, váltóáramú (forgógépes, vagy félvezetős) berendezések. Transzformátorok újratekercselése. 25