C,H,O,N,P,S,B,K,Ca,Mg Cu,Mn,Fe,Zn,Mo? (2-3 elem egy kérdésben) o Hogyan változik a növény ásványi anyag tartalma az idő múlásával?
|
|
- Veronika Vörös
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Tételek Agrokémia tárgyból (természetvédő, környezetgazdálkodó és vadgazda mérnökök) A vizsgán három vagy négy tétel lesz és kb.15 kiskérdés, aki a kiskérdéseket 50%-ra nem tudja annak nem javítom tovább a dolgozatát. 1. A műtrágya-felhasználás alakulása és hatásai Magyarországon és külföldön (1945-től napjainkig). 2. Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenységi agrártermelési szempontból (csoportok jellemzése, mezőgazd.alk.értékszám kiszámításánál figyelembe vett jellemzőkre példák (min.5), körny.érz. értékszám kiszámításánál figyelembe vett főszempontok (3db),KÉAÉ kiszámítása, aranykorona jelentése) 3. A műtrágyázás környezetkárosító hatásai 4. A növények kémiai összetétele 1.(osztályokat felrajzolni, ezen belül csak a víz, szárazanyagtartalomról részletesen) 5. A növények kémiai összetétele 2. (osztályokat felrajzolni, ezen belül csak a hamutartalomról és hamualkotókról részletesen) 6. A növények kémiai összetétele 3. (osztályokat felrajzolni, ezen belül csak a szervesanyag tartalomról részletesen) 7. A növényi tápelemek és osztályozásuk (definició, osztályozás mennyiség szerint) 8. A növényi tápelemek osztályozása kémiai tulajdonság és élettani funkció szerint (táblázat a tápelemek felvételéről és beépüléséről és szerepéről) 9. Tápanyagfelvétel a talajtól a gyökérig felületéig, 10. Tápanyagfelvétel a gyökér felületétől a növény sejtjeibe, tápanyagfelvétel a levélen keresztül. 11. Ionadszorpció a talajban (fogalom, megoszlás az oldat és kolloid közt, negatív töltéshelyek csoportosítása, kialakulása, a kolloidokon leggyakrabban előforduló ionok, csoportosításuk, ionadszorpció jelentősége, kationcsere kapacitás, bázistelítettség, domináns kationok, optimális kationarány ) 12. Talajsavanyúság (milyen ion okozza, meghatározása, a potenciális és aktuális ph közti különbség, optimális kémhatás, a talajkémhatás befolyása a tápanyagfelvételre, talajsavanyúság további kedvezőtlen hatásai, a talaj ph pufferoló képessége (mitől függ?), példák savanyú és lúgos kémhatást kedvelő a növényekre.) 13. A növény vízfelvétele és a befolyásoló tényezők (növény szívóereje felvétel módja, feltétele,turgeszcens állapot fogalma, vízformák a talajban (táblázatosan), DV, VKsz, HV fogalma homok, homok és agyag talaj jellemzése, optimális víztartalom) 14. Növények vízleadása, vízhasznosulása és az azt befolyásoló tényezők
2 15. A tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata (Liebig és Mitscherlich törvénye) 16. A tápanyagellátás hatása a termés minőségére (ábra, tápelemek hatása a fontosabb minőségi mutatókra, gabona, cukorrépa, burgonya, zöldség gyümölcs tápanyagellátása) 17. A tápanyagellátás hatása a gyepek minőségére 18. Tápanyagformák a talajban (közvetlenül felvehető és tartaléktápanyagok fogalma, hozzá tartozó csoportok, tápanyag-pufferoló képesség fogalma és magyarázata, NPK-ra vonatkozóan a tápanyagformák aránya) 19. N a talajban, (N formák megoszlása, N körforgalom, gazdagító folyamatok, veszteségforrások mineralizáció, N kötés,immobilizáció,nitrifikáció, denitrifikáció, pentozán hatás) 20. Tápanyag körforgalom a talajban (általánosságban források és veszteségek), Mitől függ a kilúgzás mértéke? N,P,K, Mg, Ca kilúgzásának jellemzése 21. P a talajban és a növényben (formák a talajban, felvétel és azt befolyásoló tényezők, szerep, hiánytünetek) 22. K a talajban, és a növényben (formák a talajban, felvétel és azt befolyásoló tényezők, szerep, hiánytünetek) 23. Ca és Mg a talajban, és a növényben (formák a talajban, felvétel és azt befolyásoló tényezők, szerep, hiánytünetek) 24. S a talajban, és a növényben (formák a talajban, felvétel, szerep, hiánytünetek) 25. Ammónium műtrágyák (gyártás, képlet, hatóanyag, tulajdonságok, savanyító hatás okai, sorrendje), fémnitrátok (képlet, tulajdonságok) 26. Karbamid (képlet, hatóanyag, előny, hátrány, átalakulás a talajban, felhasználásának szabályai, műtrágyafajták) 27. Lassan ható N trágyák I: előnyök, karbamid-aldehid kondenzátumok részletezve, aktivitási index, egyes frakciók jelentése 28. Lassan ható N trágyák II. bevonatos és inhibitoros műtrágyák 29. Folyékony N trágyák (előny, hátrány, az említett két műtrágya jellemzése) 30. Foszforműtrágyák alapanyaga, gyártása, csoportosítása, jellemzése 31. N, P, K trágyázás (kijuttatás ideje, módjai, adagok, trágyázásnál figyelembe vett szempontok) 32. K műtrágyák gyártás,képlet hatóanyag 33. Összetett műtrágyák (definíció, az említett négy műtrágya jellemzése) 34. Kevert műtrágyák: definíció, keverési szabályok, KRL, az előadáson elhangzott példák mi mivel keverhető és nem keverhető. 35. Folyékony NP és NPK műtrágyák 36. Műtrágyák legfontosabb fizikai és kémiai paraméterei: mészindex, sóindex és KRL érték
3 37. Talajjavítás, mésztrágyázás 38. Mikroelemtrágyák csoportosítása, csoportok jellemzése 39. Az istállótrágya keletkezése, kezelése, felhasználása 40. Hígtrágya, trágyalé fogalma ( keletkezése, felhasználása mennyiség, tárolás, felhasználás, hígtrágya fajták, szabályok az elhelyezésére, kijuttatható mennyiség) 41. Komposztálás fogalma, előnyei, összetétel, komposztképzés feltételei, komposztálás szakaszai, zöldtrágyázás 42. Tápanyagszükséglet megállapítása : levél vagy növényanalízis 43. Tápanyagszükséglet megállapítása kémiai módszerrel (kémiai módszer fogalma, növény által felvehető tápanyag fogalma, N,P, K és mikroelem ellátottság jellemzése) 44. Műtrágyázási szaktanácsadás (elv, falj. tápanyagszükséglet, fajl műtrágyahatóanyag szükséglet, műtrágyaigény és számolási képlete, szaktanácsadás lépései a kiskérdéseknek megfelelően kifejtve) 45. Növényvédőszerkémia Kiskérdések: o Mitől függ a termés nagysága? o Mi a trágyázás célja? o A fenntartható gazdálkodás fogalma o Pozitív tápanyagmérleg fogalma és hatásai o Negatív tápanyagmérleg fogalma és hatásai o Aranykorona fogalma o 100 pontos talajértékszám fogalma o Hogyan számítható ki a környezetérzékenységi-agrártermelési értékszám? o Milyen javaslatok vonatkoznak a kedvező, veszélyeztetett és védett területekre? o Miért káros az ha a vizek nitrát tartalma nagy? o Miért káros az egyoldalú nitrogén trágyázás? o Eutrofizáció fogalma o Definiálja a növény szárazanyagtartalmát? o Definiálja a növény hamutartalmát? o Hamualkotók csoportosítása (csak felsorolás)? o Fontosabb szerves vegyület csoportok a növényben (csak felsorolás) o Definiálja és sorolja fel a makroelemeket! o Definiálja és sorolja fel a mikroelemeket! o Milyen formában szokták megadni a makroelemek illetve a mikroelemek mennyiségét? o Mit jelent az, hogy 15 ppm egy fűminta réztartalma? o Milyen formában veszi fel a növény a következő tápelemeket: C,H,O,N,P,S,B,K,Ca,Mg Cu,Mn,Fe,Zn,Mo? (2-3 elem egy kérdésben) o Milyen formában épülnek be a növénybe a következő tápelemeket: C,H,O,N,P,S,B,K,Ca,Mg Cu,Mn,Fe,Zn,Mo? (2-3 elem egy kérdésben) o Milyen biológiai szerepük van a következő tápelemeknek?.
4 C,H,O,N,P,S,B,K,Ca,Mg Cu,Mn,Fe,Zn,Mo? (2-3 elem egy kérdésben) o Hogyan változik a növény ásványi anyag tartalma az idő múlásával? o A növény tápanyagigénye (N,P,K) a tenyészidőszakban (rajz, magyarázat (egy elem egy kérdés)) o Aktív és passzív tápanyagfelvétel fogalma o Diffúzió fogalma, mely tápelem jut el a gyökérig főképp diffúzióval, miért? o Anyagáramlás fogalma, mely tápelemek jutnak el a gyökérig főképp anyagáramlással, miért? o Intercepció fogalma o A talajkolloidok felületén leggyakrabban megkötődő ionok és csoportosításuk (két csoport) o Kationadszorpció jelentősége o Kationcserekapacitás fogalma. Milyen talajtulajdonságok határozzák meg az értékét? o Tápanyagpufferoló képesség fogalma, miért van a talajnak tápanyagpufferoló képessége? o Mikor mondjuk azt, hogy a Na, Ca, Mg vagy H-ion domináns a talajban? Milyen lesz a talaj jellege ekkor? (egy kérdés egy kation) o A talaj ph pufferoló képessége. Milyen talajtulajdonság befolyásolja? o Melyek a közvetlenül felvehető tápelemformák (2 forma, csak felsorolás) o Mit jelent a fixált tápanyag? o Melyek a közvetlenül nem felvehető formák (csak felsorolás)? o Hogyan függ a talajban levő foszfor felvehetősége a talaj ph-jától? o Savanyú talajokban milyen formában kötődik le a talaj foszfortartalma? o Meszes talajokban milyen formában kötődik le a talaj foszfortartalma? o Hogyan függ a talajban levő mikroelemek oldhatósága a talaj ph-jától? o Mi a potenciális és aktív savanyúság, mi okozza köztük lévő különbséget? o Mi határozza meg azt, hogy a talajban oxidációs vagy redukciós viszonyok uralkodnak? o Miért káros a hosszantartó redukciós viszony a talajban? o Oxidációs viszonyokra utaló ionok o Redukciós viszonyokra utaló ionok o Ozmózis fogalma o Növény szívóereje o Mi határozza meg a talaj vízvisszatartóképességét (1 mondatban) o VKsz, DV, HV fogalma o transzspirációs együttható fogalma o Liebig törvény (rajz, rövid magyarázat) o Mitscherlich törvény ( rajz, rövid magyarázat) o Hogyan növelhető a növények fehérje tartalma? o A nitrogén hatása a gyepek minőségére. o A K és P trágyázás általában a növények tartalmát növeli o A N trágyázás általában a növények tartalmát növeli. o közvetlenül felvehető formák (felsorolás, definíció) o kicserélhető forma definíció o tartalék formák (felsorolás, definíció) o tápanyagtőke fogalma
5 o fixált forma fogalma o biológiailag kötött forma fogalma o Humusz fogalma, évente hány %-a mobilizálódik? o N,P,K formák megoszlása a talajban (egy elem egy kérdés) o A P és a N közül melyikre jellemző a kilúgzás? Miért? o Nitrifikáció fogalma o ammonifikáció, aminizáció fogalma o denitrifikáció fogalma o A N mineralizációjának és immobilizációjának fogalma o A N kötő baktériumok és a gazdanövény szimbiózisa miből áll? o Tápelemek hiánytünetei (egy elem egy kérdés) Kevert műtrágya fogalma Összetett műtrágya fogalma Szuszpenziós műtrágya fogalma A N műtrágyákat egybe vagy megosztva juttatjuk ki? Miért? Ha megosztva hogyan? A K műtrágyákat egybe vagy megosztva juttatjuk ki? Miért? Ha megosztva hogyan? A P műtrágyákat egybe vagy megosztva juttatjuk ki? Miért? Ha megosztva hogyan? Melyik N műtrágyát szoktuk lombtrágyaként is használni? Mit jelent a fej és alaptrágyázás? Mit jelent P esetén a tartalékoló és feltöltő trágyázás? Milyen talajtulajdonságokat kell figyelembe venni K trágyázásnál? Képlet, hatóanyag a következő műtrágyákra: Ammónium szulfát Ammónium-nitrát Mi a mészammon-salétrom? Karbamid Miből áll a szuperfoszfát Tripleszuperfoszfát UAN oldat (összetevők, hatóanyag) Kálisó Kálium-szulfát MAP DAP Keserűsó (csak képlet) Kieserit (csak képlet) Apatit (csak képlet) Hígtrágya hatóanyagtartalom, összetétel Szervestrágya hatóanyagtartalom, összetétel Trágyalé hatóanyagtartalom Karbamid átalakulása a talajban (két lépésben) Aktivitási index fogalma Az orto és polifoszforsavak fogalma Az orto és polifoszforsav alapú műtrágyák hatóanyagtartalma átlagosan. Hogyan változik az össz hatóanyag ha K ot keverünk hozzá? Kelát fogalma és szerepe a mikroelemtrágyázásban
6 Mészindex és sóindex fogalma Erősen savanyú talajban mely elemekből lehet hiány és mely elemekből toxikus mennyiség? A N vagy a P műtrágyákra jellemző a kimosódás? Miért? Mennyi közepes minőségű istállótrágya hatóanyag tartalma közelítőleg? Lúgos talaj esetén milyen lehetőség adódik mikroelemtrágyázásra? Savanyú talaj mikroelemtrágyázásánál minek a veszélye áll fenn? Milyen talajtulajdonságok alapján határozzák meg a mészadagot a talajjavításhoz? Miért? A savanyú talajok javíthatók... eljárással. A szikes talajok javíthatók... eljárással. Az ammónium-nitrát hátrányos tulajdonságai: A foszforműtrágya-gyártás lényege: A K műtrágya gyártás lényege A N műtrágyagyártás lényege A szuperfoszfát.-ből készül Mit jelent a KRL érték a műtrágyáknál? Annál jobb a műtrágya minél. a KRL értéke. Szaktanácsadás lépései Fajlagos tápanyagszükséglet fogalma Fajlagos műtrágyahatóanyag-szükséglet fogalma Mi a különbség a tápanyagszükséglet és műtrágyszükséglet közt? Milyen termőhely csoportokat különböztetünk meg? Milyen talajtulajdonságok alapján becsülhető meg a N ellátottság? Milyen talajtulajdonságok alapján becsülhető meg a P ellátottság? Milyen talajtulajdonságok alapján becsülhető meg a K ellátottság? Hogyan becsülhető meg a várható temésszint, miért fontos ennek ismerete? Ha 1ha területre 150kg N műtrágyadag szükséges, akkor mennyi ammónium nitrátot kell kiszórni erre a területre (indoklással). Ha 1ha területre 130kg P 2 O 5 műtrágyadag szükséges, akkor mennyi szuperfoszfátot kell kiszórni erre a területre (indoklással). Növényvédőszerek csoportjai kártevők szerint (felsorolás) Kontakt hatású, mélyhatású, szisztematikus növényvédőszer fogalma Hatóanyag és növényvédőszer közti különbség Növényvédőszerekkel szemben támasztott követelmények MVI, ÉVI, MMM, MAK fogalma Növényvédőszerek csoportjai biokémiai hatás alapján (felsorolás) Perzisztencia fogalma Várakozási idők fajtái és jelentése LD50 fogalma Mikor méhveszélyes egy növényvédőszer? Mikor közepesen méhveszélyes a növényvédőszer Erdeiné dr. Kremper Rita
15. Növények vízleadása, vízhasznosulása és az azt befolyásoló tényezők 16. A tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata (Liebig és
A jegymegajánló dolgozatban három tétel és 10 kiskérdés lesz. A tételek a pontoknak kb. 70%-át a kiskérdések pedig 30%-át teszik ki. Az elégséges jegyhez 50% -os teljesítményt el kell érni a két jegymegajánló
RészletesebbenTÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 6. A műtrágyák és kijuttatásuk agronómiai és agrokémiai szempontjai 6.1. A műtrágyák alkalmazásának
RészletesebbenTÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS
TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TRÁGYÁK CSOPORTOSÍTÁSA Szerves - Istállótrágya - Hígtrágya - Zöldtrágya - Komposzt Szervetlen - Műtrágya TÁPANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA Makroeklemek - Nitrogén (N) - Foszfor (P 2 O 5 )
RészletesebbenTÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 6. A műtrágyák és kijuttatásuk agronómiai ill. agrokémiai szempontjai 6.1. A műtrágyák
RészletesebbenTalajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése
Talajvédelem Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése Talajok szennyezése Porok Savak Fémek Sók Növény-védőszerek
Részletesebben68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31.
68665 számú OTKA pályázat zárójelentés File: OTKAzáró2011 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése
RészletesebbenTápanyaggazdálkodásszámítás. mkk.szie.hu/dep/ntti
Tápanyaggazdálkodásszámítás mkk.szie.hu/dep/ntti Mi az a műtrágya? A műtrágyák a talajban keletkezett tápanyaghiányokat pótló anyagok, amelyek segítik a növényzet fejlődését. műtrágya növényvédőszer Műtrágya
RészletesebbenA Plantaco Kft. 2012. évi terméklistája
A Plantaco Kft. 2012. évi terméklistája Az elmúlt évtizedekben a szántóföldi növénytermesztés eredményességét elsősorban a hektáronkénti termés mennyisége határozta meg, minimális figyelmet fordítva a
RészletesebbenDr. Kardeván Endre VM államtitkár
Az EK-műtrágya -ként megjelölt műtrágyák forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről szóló 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet - Projekt neve: ÁROP-2.2.10-10-2010-0005 Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági Készítette:
RészletesebbenA biomasszahamu, mint értékes melléktermék
A biomasszahamu, mint értékes melléktermék Dr. Mikó Péter Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézet Budapest, 2014.12.11. Energiaforrás 1000 t olaj egyenérték megoszlás (%) EU-27 Magyarország EU-27
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
Részletesebben6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba
6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI Dr. Varga Csaba Oldódási és kicsapódási reakciók a talajban Fizikai oldódás (bepárlás után a teljes mennyiség visszanyerhető) NaCl Na + + Cl Kémiai oldódás Al(OH) 3 + 3H
RészletesebbenGABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 6. hét Előadás áttekintése Tápanyagellátás Vetéstechnológia Tápanyagellátás TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS A talaj
RészletesebbenMUNKAANYAG. Simon Gergely. A zöldségnövények környezetbarát tápanyagutánpótlása és talajművelése. A követelménymodul megnevezése: Zöldségtermesztés
Simon Gergely A zöldségnövények környezetbarát tápanyagutánpótlása és talajművelése A követelménymodul megnevezése: Zöldségtermesztés A követelménymodul száma: 2230-06 A tartalomelem azonosító száma és
RészletesebbenVILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar. Huszár Andrea IHYADJ
VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar Huszár Andrea IHYADJ FELHASZNÁLÁSA A készletek kérdése: múlt, jelen, jövő Tartalom Bevezetés... 2 Amit tudni kell a műtrágyákról
RészletesebbenNem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van. Tápanyaghiány. Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány.
Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van Tápanyaghiány Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány. A fák és növények alultápláltsága házi kertben is előfordul. Tünetei a rövid hajtások, a kisméretű
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Savanyú talajok javítása 74.lecke A talajjavítás fogalma STEFANOVITS (1977) definíciója
RészletesebbenTápoldatozás és a hozzá szükséges anyagok, eszközök. Beázási profil különböző talajtípusokon
Tápoldatozás és a hozzá szükséges anyagok, eszközök (3. 19. o.) Tápoldat növényi tápanyagok vizes oldata Tápoldatozás tápanyagok öntözővízzel történő kijuttatása; mikroöntözéssel fertilisation irrigation
RészletesebbenCsöppnyi gondoskodás... Csöpp Mix. Lombtrágya család. EK műtrágya. www.csoppmix.hu
Csöppnyi gondoskodás... B Mg Csöpp Lombtrágya család Cu Zn Fe Mn N K www.csoppmix.hu Csöpp 1. Kalászos Összetétel (m/m): Nitrogén (N) 10 % Kálium (K 2 O) 5 % (K) 4,15 % Kálcium (Ca) 2,5 % (CaO) 3,5 % Magnézium
RészletesebbenGramix Prog. Gramix Program. Gramix Program. egyedülálló. célszerűség. célszerűség. gyártástechnológia K+F K+F K+F K+F. minőség. minőség.
K+F Gramix Program tudatos gazdálkodás gyedi etétel yság s kelát prémium minőség mezo- és mikroelemek egyedülálló gyártástechnológia rugalmasság prémium minőség Program hozzáadott érték ezo- és elemek
RészletesebbenAGROKÉMIA ÉS A NÖVÉNYTÁPLÁLÁS ALAPJAI Oktatási segédlet a műtrágyák felismeréséhez
PANNON EGYETEM GEROGIKON KAR KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSTANI ÉS TALAJTANI TANSZÉK AGROKÉMIA ÉS A NÖVÉNYTÁPLÁLÁS ALAPJAI Oktatási segédlet a műtrágyák felismeréséhez Készítették: Dr. habil. Sárdi Katalin
RészletesebbenTrágyázási terv készítése
211 Szarvas Trágyázási terv készítése I. paradicsom 2 alap indító fej szervestrágya ammónium -nitrát IX/3 IV/3 513 175 N VI/2 sz.t. eke tárcsa kombi nátor 3 2 15 (2. o.) I. termőhely csernozjom talajok
RészletesebbenTápanyag-gazdálkodás
Tápanyag-gazdálkodás A szőlő növekedése és terméshozama nagymértékben függ a talaj felvehető tápanyag-tartalmától és vízellátottságától. Trágyázás: A szőlő tápanyagigényének kielégítésére szolgáló műveletcsoport
RészletesebbenA VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL
A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL ELTE Szerves Kémiai Tanszék A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG -TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL Bevezetés A természetes vizeket (felszíni
RészletesebbenTOTAL 44% A VETÉS JOBB MINŐSÉGE Nagyobb hozam és eredmény. NITROGÉN (N) Ammónia nitrogén (N/NH 4 ) 20% 24% KÉN (S)
NITROGÉN (N) Ammónia nitrogén (N/NH 4 ) KÉN (S) 20% 24% TOTAL 44% Fizikai tulajdonságok: gömb alakú, fehér színű, szagtalan granulátumok Granulometria: 2-5 mm között: min. 95% Vízben oldhatóság: 750g/l
RészletesebbenXXV. évfolyam, 4. szám, 2014. Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS. 2014. I-III. negyedév
XXV. évfolyam, 4. szám, 2014 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS 2014. I-III. Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XXV. évfolyam, 4. szám, 2014 Megjelenik ente Osztályvezető Dr. Vágó Szabolcs
RészletesebbenKÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott
KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott an10 Jó Mezőgazdasági Gyakorlat című képzéshez A képzési program kódszáma: an10 A képzési program megnevezése: Jó Mezőgazdasági Gyakorlat
RészletesebbenAz EK műtrágyák az Európai Unió tagállamai között, külön engedélyezési eljárás nélkül, szabadon forgalmazható műtrágyák.
Az Európai Parlament és Tanács 2003/2003 (október 13.) műtrágyákról szóló rendelete, a rendelet előírásait kielégítő műtrágyák esetében, engedélyezi az EK jelölés használatát. Az EK műtrágyák az Európai
RészletesebbenBevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok
Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok Kolloid rendszerek (kolloid mérető részecskékbıl felépült anyagok): Olyan két- vagy többfázisú rendszer, amelyben valamely anyag mérete a tér valamely irányában
RészletesebbenLombtrágya felhasználói kézikönyv
Péti Nitrokomplex Kft. 8105 Pétfürdő, Hősök tere 14. Pf: 411 Tel./Fax: +36 88 478-755 Tel.: +36 88 588-890, 588-891 E-mail: info@nitrokomplex.hu www.nitrokomplex.hu Lombtrágya felhasználói kézikönyv BEVEZETŐ
RészletesebbenMEGOLDÁSOKAT AJÁNLUNK! s z á n t ó f ö l d i o s z i a j á n l á s MÓRAAGRO KFT. ROSALIQ ROSASOL ROSAFERT
NEM MŰTRÁGYÁT ÁRULUNK, MEGOLDÁSOKAT AJÁNLUNK! s z á n t ó f ö l d i o s z i a j á n l á s MÓRAAGRO KFT. ROSAFERT ROSASOL ROSALIQ Bemutatkozás A Móraagro Kft. 1996. július 15-én alakult műtrágya, növényvédő
Részletesebbenwww.novenytaplalas.hu
www.novenytaplalas.hu A siker a részleteken múlik A növénytermesztés legösszetettebb és nagy szakismeretet igénylő feladata a tápanyagellátás. Eredményessége számos tényezőtől, a létfontosságú tápelemektől
RészletesebbenNÖVÉNYSPECIFIKUS. ajánlat napraforgóra
NÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat napraforgóra Termesztési tényezők szerepe a napraforgó termesztésben Trágyázzon a szükségletnek megfelelően! INTENZÍV TECHNOLÓGIA EXTENZÍV TECHNOLÓGIA 10% ÉVJÁRAT 35% 10% TALAJ
RészletesebbenTápanyag-utánpótlási javaslat gyümölcs termesztéséhez
Tápanyag-utánpótlási javaslat gyümölcs termesztéséhez Radifarm: Gyökérnövekedés serkentı biostimulátor. Olyan ültetvényekben használjuk, ahol gyenge gyökérzet révén nem megfelelı a hajtásnövekedés. Telepítésnél
RészletesebbenA talajok kémhatása. ph = -log [H + ] a talaj nedvesség tartalmának változásával. a talajoldat hígul vagy töményedik,
A talajok kémhatása ph = -log [H + ] a talajoldat H + -ion koncentrációja a talaj nedvesség tartalmának változásával a talajoldat hígul vagy töményedik, a talaj ph-ja így a függene a nedvességtartalomtól
RészletesebbenSZİLİTERMESZTÉS ELLENİRZİ KÉRDÉSEK
SZİLİTERMESZTÉS ELLENİRZİ KÉRDÉSEK 1. A szılıtermesztés története, hazai és világhelyzete - Mennyi Magyarország összes szılıtermı területe? - Mennyi a világ összes szılıtermı területe? - Mennyi a hektáronkénti
Részletesebben5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba
5. A talaj szerves anyagai Dr. Varga Csaba A talaj szerves anyagainak csoportosítása A talaj élőlényei és a talajon élő növények gyökérzete Elhalt növényi és állati maradványok A maradványok bomlása során
RészletesebbenMűtrágyakezelések hatása az őszi búza ásványianyag- és fehérjetartalmára
DEBRECENI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR ÉLELMISZERTUDOMÁNYI INTÉZET HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI, KERTÉSZETI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori
RészletesebbenBiomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László
Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Megújuló energiatermelés hazai lehetőségei Kiváló biomassza- és földhőtermelés
Részletesebben49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről
1 NITRÁT RENDELET 48% Mo. területének 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről nitrát-szennyezési bírságot köteles fizetni, ami 50.000-500.000
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Létfontosságú tápelemek, Tápelem hiánytünetek Előadás áttekintése 1. A növények tápelem ellátásának a vizsgálatára
RészletesebbenKomposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása
KTIA_AIK_12-1-2013-0015 projekt Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása Szabó Anita Kamuti Mariann Mazsu Nikolett Sáringer-Kenyeres Dóra Ragályi Péter Rékási Márk
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSG 2013. október 14. MEZŐGZSÁGI LPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSELI VIZSG 2013. október 14. 14:00 z írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenMŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS. 2010. év I-III. negyedév
MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS Műtrágya értékesítés Megjelenik negyedévente Felelős szerkesztő: Dr. Vágó Szabolcs osztályvezető Készítette: Petőné Varga Éva petone.varga.eva@aki.gov.hu Telefon: (06 1) 476-3081 Közreműködött:
RészletesebbenInnovatív talajjavítás bioszénnel - laboratóriumtól a szabadföldi alkalmazásig
Innovatív talajjavítás bioszénnel - laboratóriumtól a szabadföldi alkalmazásig Tudományos Diákköri Kutatás Készítette Bacsárdi Szilvia, IV. évf.(bsc) Máté Rózsa, II. évf. (MSc) Témavezetők Dr. Molnár Mónika
RészletesebbenYaraLiva CALCINIT. 15,5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg
Yara Mono műtrágyák YaraLiva CALCINIT 15,5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát, 2 kg Összes nitrogén tartalom: 15,5% Nitrát-nitrogén tartalom: 14,4% Ammónia nitrogén: 1,1% Kalcium tartalom
RészletesebbenIndokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásánál?
Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? című konferencia BUDAPEST, 2013. május 30. Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági
RészletesebbenNövénytáplálás FELSŐ FOKON. www.timacagro.hu
Növénytáplálás FELSŐ FOKON 2 016 www.timacagro.hu Tartalomjegyzék A természeti tényezők szerepe... 2-3 Yield Service szolgáltatás... 4-5 Talajkondícionálók... 6-7 Kalisol-ÚJ!... 8-9 Physiomax... 10-13
Részletesebben1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása. NPK műtrágya oldat mikroelemekkel kiegészítve nem alkalmazható (keverék)
Oldal 1 / 9 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1 Termékazonosító Termék neve: Leírása: CAS szám: EINECS szám: Genezis Pétisol termékcsalád NPK műtrágya oldat mikroelemekkel
RészletesebbenElőadó: Dr. Haller Gábor Szám: 12164/2002. Tárgy: Poly-Feed műtrágya család forgalomba hozatali és felhasználási engedélye
FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM NÖVÉNY-ÉS TALAJVÉDELMI FŐOSZTÁLY Előadó: Dr. Haller Gábor Szám: 12164/2002 Biomark KFT 1046 Budapest, Nagysándor J. u. 10. Tárgy: Poly-Feed műtrágya család
RészletesebbenVÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel
A víz keménysége VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel A természetes vizek alkotóelemei között számos kation ( pl.: Na +, Ca ++, Mg ++, H +, K +, NH 4 +, Fe ++, stb) és anion (Cl
RészletesebbenNem alkalmazható (készítmény)
Oldal: 1/9 Felülvizsgált verzió 1. A TERMÉK ÉS A VÁLLALAT AZONOSÍTÁSA 1.1. A termék azonosítása Kereskedelmi név CAS szám: EC szám: Szinonima: 1.2. A termék felhasználása mőtrágya (30%N) Nem alkalmazható
RészletesebbenGyep technológiák tapasztalatok kisérleti eredmények. Mágori Tibor
Gyep technológiák tapasztalatok kisérleti eredmények Mágori Tibor A komplex tápanyagellátás alapja Liebig hordója Liebig törvény: A tápelemeket a növények mindig a legkisebb mennyiségben jelenlévő tápelem
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 26. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS
RészletesebbenKis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével. Böcskey Zsolt műszaki igazgató
Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével Böcskey Zsolt műszaki igazgató Témavázlat: Szennyvíztisztításról általánosságban Egyedi szennyvíztisztítók
RészletesebbenAGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103 Összefüggés a talajsavanyúság mértéke és a mészhatások között a hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán, 1950 1998 I. A mészformák és a talajtulajdonságok
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Mezőgazdasági
RészletesebbenTrágyázás az erdőgazdaságban*
Trágyázás az erdőgazdaságban* DE,. JÁRÓ ZOLTÁN A világ mezőgazdálkodása elé tűzött cél az egységnyi területen maximális termés, illetve szervesanyagtermelés. Egyre inkább a mennyiség lép előtérbe és az
RészletesebbenSzikes talajok javítása. Tóth Tibor
Szikes talajok javítása Tóth Tibor Talajjavítás kilúgzással/átmosással (Keren, Miyamoto, 1990) FOLYAMATOK -a sók ki/feloldása -a víz átfolyása a talajprofilon -a sók eltávolítása a gyökérzónából Jó áteresztőképességű
RészletesebbenKOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA
KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás
Részletesebben11. A talaj víz-, hő- és levegőgazdálkodása. Dr. Varga Csaba
11. A talaj víz-, hő- és levegőgazdálkodása Dr. Varga Csaba A talaj vízforgalmának jellemzői A vízháztartás típusát a talajszelvényre ható input és output elemek számszerű értéke, s egymáshoz viszonyított
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenVIZSGÁLATI EREDMÉNYEK
A műtrágyázás üzemi számításának menete 1. A gazdaság (tábla) talajtípusának meghatározása és szántóföldi termőhelyi kategóriákba sorolása 2. A táblán termesztendő növény termés-mennyiségének mennyiségének
RészletesebbenÁltalános iskola (7-8. évfolyam)
Általános iskola (7-8. évfolyam) TÉMAKÖR / Vizsgálat megnevezése Vizsgálat sorszáma Jelleg (T=tanulói; D=demonstrációs; Tg=Tehetséggondozó) ANYAG, KÖLCSÖNHATÁS, ENERGIA, INFORMÁCIÓ Ismerkedés a laboratóriumi
RészletesebbenTANÁCSOK KÖRNYEZETBARÁT NÖVÉNYGONDOZÁSHOZ
TANÁCSOK KÖRNYEZETBARÁT NÖVÉNYGONDOZÁSHOZ Köszöntő A magyar tulajdonban lévő CORAX-BIONER BIOTECHNOLÓGIAI ZRT. több mint egy évtizede gyárt és forgalmaz a nagyüzemi mezőgazdasági termelők számára növényvédő
RészletesebbenFÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom
RészletesebbenDr. Köhler Mihály előadása
Biokultúra Tudományos Nap 2011. december 3. szombat Budapest Dr. Köhler Mihály előadása COLAS-ÉSZAKKŐ Bányászati Kft Bodrogkeresztúr Kakas-hegyi riolit tufa bánya COLAS-Északkő Bányászati Kft. Bodrogkeresztúr
RészletesebbenSTATISZTIKAI JELENTÉSEK
XVII. évfolyam 2. szám 2016 STATISZTIKAI JELENTÉSEK MŰTRÁGYA-ÉRTÉKESÍTÉS MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐKNEK 2016. Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XVII. évfolyam 2. szám 2016 Megjelenik negyedévente 2016.
Részletesebben15. Növények vízleadása, vízhasznosulása és az azt befolyásoló tényezők 16. A tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata (Liebig és
A jegymegajánló dolgozatban három tétel és 10 kiskérdés lesz. A tételek a pontoknak kb. 60%-át a kiskérdések pedig 40%-át teszik ki. Az elégséges jegyhez 50% -os teljesítményt el kell érni a két jegymegajánló
RészletesebbenKÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK
KÉMIA Elvárt kompetenciák: I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre) deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből
RészletesebbenA talaj, mint víztv talajszárazod. razodás. (MTA TAKI), Budapest. Az aszály. gon Konferencia
A talaj, mint víztv ztározó; talajszárazod razodás Prof. Dr. Várallyay György MTA Talajtani és s Agrokémiai Kutatóint intézet (MTA TAKI), Budapest Az aszály és szárazod razodás Magyarországon gon Konferencia
RészletesebbenREOLÓGIA, A KÖLCSÖNHATÁSOK ÖSSZESSÉGE
REOLÓGIA, A KÖLCSÖNHATÁSOK ÖSSZESSÉGE Joerg Wendel Wendel Email GmbH. Németország XXI International Enamellers Congress 2008 Május 18-22, Sanghaj, Kína Reológia - a kölcsönhatások összessége Joerg Wendel
RészletesebbenSzalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke
Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Mezőgazdaságtudományi Kar Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri
RészletesebbenA talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer
A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása OTKA Posztdoktori (D 048592) zárójelentés Bevezetés A talajsavanyodás stádiuma a talaj
RészletesebbenMezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1/309-1000; Fax: 1/246-2942
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1/309-1000; Fax: 1/246-2942 Ikt.sz.: 02.5/10351-2//2010 Tárgy HUMINIT NPK-DUDARIT NPK
RészletesebbenTalajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása
a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.
RészletesebbenKÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak
KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak Néhány gondolat a mellékletekhez: A tanterv nem tankönyvhöz készült, hanem témakörökre bontva mutatja be a minimumot és az optimumot. A felsőbb osztályba lépés alapja
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T 037 442 sz.
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL T 37 442 sz. OTKA téma Zárójelentés A magyar növénytermesztésben jelentős szerepet játszanak
RészletesebbenEgy kiváló minőségű átfogó biológiai termék. magas humusz koncentráció és hasznos biológiai összetevők jellemzik 1
Egy kiváló minőségű átfogó biológiai termék magas humusz koncentráció és hasznos biológiai összetevők jellemzik 1 MI IS A BIOVIN? EGY KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ ÁTFOGÓ BIOLÓGIAI TERMÉK, MELYET MAGAS HUMUSZ KONCENTRÁCIÓ
RészletesebbenSZABVÁNYOK Környezetvédelem Szakterületek > 13
SZABVÁNYOK Környezetvédelem Szakterületek > 13 13.020 Környezetvédelem 13.030 Hulladékok 13.040 Levegőminőség 13.060 Vízminőség 13.080 Talajminőség. Talajtan 13.100 Munkavédelem. Ipari egészségügy 13.110
RészletesebbenA kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében
A kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében Jakab Péter Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Tájökológiai
RészletesebbenIntegrált növényvédelem Nemzeti Cselekvési Terv
Integrált növényvédelem Nemzeti Cselekvési Terv Pál János témavezető Levegő Munkacsoport Komarno, 2011. december 9. Globális problémák Mi foglalkoztatja az embereket? (internetes felmérés) Légszennyezés
Részletesebbena NAT-1-1054/2006 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1054/2006 számú akkreditálási ügyirathoz A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Mezõgazdaságtudományi Kar Agrármûszerközpont (4032 Debrecen, Böszörményi
Részletesebben50 kg/ha 80 Ft/kg 50*80 = 4000 Ft/ha. 60 kg/ha 105 Ft/kg 60*105= 6300 Ft/ha. 130 kg/ha 65 Ft/kg 130*65= 8450 Ft/ha
SzGY04 - Végezzen el tápanyagutánpótlás számítást! GYAKORLATI PÉLDA Tápanyag utánpótlás Költségek: A./ Műtrágya anyagköltség B./ Keverés, őrlés segédüzemi költségének kiszámítása C./ Műtrágya felrakásának
RészletesebbenTalajok nedvességtartalmának megtartását célzó készítmény hatásvizsgálata
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudomány MSc. Talajok nedvességtartalmának megtartását célzó készítmény hatásvizsgálata Készítette: Husovszky Judit Témavezető: Dr. Varga Imre
RészletesebbenTalaj - talajvédelem
Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,
RészletesebbenKÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003
KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban
RészletesebbenSzakmai ismeret A V Í Z
A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,
RészletesebbenA TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN
A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Csoma Zoltán Budapest 2010 A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője: Témavezető:
RészletesebbenSZERVETLEN KÉMIAI TECHNOLÓGIA
SZERVETLEN KÉMIAI TECHNOLÓGIA ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS VEGYIPARI TECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2012/2013 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenSzántóföldi kultúrák fejtrágyázásának aktuális kérdései. Bertáné Szabó Emese
Szántóföldi kultúrák fejtrágyázásának aktuális kérdései Bertáné Szabó Emese Trágyaigény megosztása a tenyészidőszakban Műtrágyázási módok: Alaptrágyázás Starter trágyázás Fejtrágyázás Lombtrágyázás Kiegészítő
RészletesebbenÁsványi anyagok. Foszfor (P)
Ásványi anyagok Az ásványi anyagok azon csoportját, amelyek a szervezetünkben, a test tömegének 0,005%-ánál nagyobb mennyiségben vannak jelen, makroelemeknek nevezzük. Azokat az elemeket, amelyek ennél
RészletesebbenKÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003
KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 ű érettségire felkészítő tananyag tanterve /11-12. ill. 12-13. évfolyam/ Elérendő célok: a természettudományos gondolkodás
RészletesebbenDebreceni Egyetem Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési kar. Gyümölcsösök szükséges tápanyag-utánpótlását meghatározó program
Debreceni Egyetem Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési kar Gyümölcsösök szükséges tápanyag-utánpótlását meghatározó program Abonyi Gergely Informatikus agrármérnök hallgató Konzulensek: Dr. Kovács György
RészletesebbenSzudánifű (Sorghum sudanense)
Szudánifű (Sorghum sudanense) Mint neve is elárulja, Szudán és szavanna területeiről származó növény, aminek jó szárazságtűrő képessége részben innen eredeztethető. Földünkön ebbe a klímazónába tartozó
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSG 2007. május 2. MEZŐGZSÁGI LPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSELI VIZSG 2007. május 2. 8:00 z írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTTÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenSZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj
SZKA208_26 Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj tanulói LEGFONTOSABB TERMÉSZETI KINCSÜNK 8. évfolyam 289 26/1 A TALAJ ÖSSZETEVŐI A homok kis kőszemcsékből áll, melyek gömbölyded vagy sokszögű formát
Részletesebben7. A talaj fizikai tulajdonságai. Dr. Varga Csaba
7. A talaj fizikai tulajdonságai Dr. Varga Csaba Talajfizikai jellemzők Szemcseösszetétel (textúra) Talajszerkezet Térfogattömeg, tömörség Pórustérfogat Vízgazdálkodási jellemzők Levegő és hőgazdálkodás
Részletesebben