Talaj - talajvédelem
|
|
- István Török
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Talaj - talajvédelem
2 A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer
3 A talaj, eltérıen a másik két elemtıl, helyhez kötött, ezért a talajt ért szennyezıdések felhalmozódnak, hatásuk tartós lehet. A talaj a Föld szilárd kérgének legfelsı része, háromfázisú polidiszperz rendszer, ebben szilárd, cseppfolyós és légnemő anyagok találhatóak diszpergáltan (szóródás)
4 A talaj termékenysége miatt a földi élet nélkülözhetetlen és megújuló erıforrása, lehetıvé teszi a víz, levegı és a felvehetı tápanyagok egyidejő jelenlétét, képes a növények talajökológiai igényeit kielégíteni
5 A talaj funkciói: - feltételesen megújuló természeti erıforrás - élettér - biomassza termelés közege - tápanyagok raktározója - stresszhatások pufferközege - szőrırendszer
6 A talaj szennyezıdése, leromlása Talaj leromlása (degradáció): eredményeként a talaj termékenysége csökken, vagy (teljes) lepusztulás jön létre. A degradációs folyamatok a talaj anyagforgalmának kedvezıtlen megváltozását jelentik, következményei: a talaj funkcióiban beálló zavarok, a talajökológiai feltételek romlása, a talajtermékenység csökkenése, kedvezıtlen feltételek a technológiai mőveletek energiatakarékos elvégzéséhez, nagyobb termelési ráfordítások, káros környezeti mellékhatások.
7 A fı földhasználati kategóriák %- osaránya Szávó Zsolt II. évf. levelezı 7
8 Hazai viszonyok közti degradációs folyamatok: vízerózió, szélerózió (defláció), savanyodás, szikesedés, talajtömörödés, szélsıséges talajvíz-gazdálkodás kialakulása, biológiai degradáció, tápanyagforgalom kedvezıtlen irányú megváltozása, pufferképesség csökkenése, toxicitás. Talaj környezeti tőrıképessége: az a határ, amelynél a talajt érı környezeti terhelések még nem okoznak tartós termékenységcsökkenést, illetve más káros környezeti hatást.
9 Az agronómiai talajvédelem feladatai Mővelési ágak megválasztása, elhelyezése Területek táblásítása Talajjavítás Erózió és defláció elleni védekezés Talajvédı termesztéstechnológia
10 Nitrátérzékeny területek Ide tartoznak: Nagy tavaink vízgyőjtı területei Azok a területek, ahol ivóvíz felhasználás céljára vízkivétel történik A karsztos területek Az ivóvízbázisok védıterületei Azok a területek, ahol a talajok vízáteresztı képessége nagy és a fı vízadó réteg a felszín közelében található.
11 Nitrátérzékeny területek Szávó Zsolt II. évf. levelezı 11
12 Talajaink nitrogéntartalma A nitrogén a növények számára felvehetı formában nem tud felhalmozódni a gyökérzónában, lemodósik a mélyebb rétegekbe, és elérve a talajvizet szennyezést okoz. A talajban a nitrogén legnagyobb részarányban a talaj szerves anyagához kötötten található Szávó Zsolt II. évf. levelezı 12
13 Talajaink nitráttartalma
14 A tápanyagpótlás miatti elnitrátosodás okai: Nem tartották be a növény nitrogénigényének megfelelı trágyázási javaslatot Nagy mennyiségő hígtrágyát alkalmaztak Nagy átlagos csapadékkal jellemezhetı termesztési körzetben, vagy az átlagostól eltérı csapadék hullott, ill. kedvezıtlen volt a csapadékeloszlás A talajvíz a felszín közelében helyezkedett el A talajszelvény vízzel telített, vagy ahhoz közeli állapotban volt Drénezték a területet Helytelenül öntöztek.
15 A tápanyagutánpótlás tervezéséhez ismernünk kell: Az adott termıhely tulajdonságait (talajadottságok, éghajlat, domborzat, stb.) A termıhely talajának tápanyagellátottságát A termeszteni kívánt növény tápanyagigényét.
16 Talajvédelmi Laboratóriumok Szávó Zsolt II. évf. levelezı 16
17 Talajok kémhatása
18 A ph függvényében a kémhatások ph talaj < 4,5 erısen savanyú 4,5-5,5 savanyú 5,5-6,8 gyengén savanyú 6,8-7,2 semleges 7,2-8,5 gyengén lúgos 8,5-9,0 lúgos > 9,0 erısen lúgos
19 A káros mértékő talajsavanyodás A savanyodás okai: Emberi beavatkozás Légköri savas ülepedés Szakszerőtlen gazdálkodás A mőtrágyák túlnyomó többségének talajsavanyító hatása van, melyet savanyú talajokon mésztrágyázással tompítani kell.
20 a talaj kémhatása jelentısen befolyásolja a növények életfolyamatait Az alacsonyabb rendő mikroorganizmusok élettevékenységére is hatással van a tápanyag-gazdálkodást is jelentısen befolyásolja, erısen savas vagy lúgos közegben a tápanyag (foszfátionok) megkötıdik, ez semleges kémhatás körül nem érzékelhetı Legkedvezıbb a semleges körüli kémhatás.
21
22 A környezet savasodásának mérséklési lehetıségei 1. Alacsony kéntartalmú olaj és szén felhasználása. A nagy készletek szennyezettek, ezért felhasználás elıtti tisztítás. 2. Az égetéskor keletkezett emisszió csökkentése Nedves eljárás: - CaCO 3 : mészkıinjektálásos módszer eredmény: kéndioxid % nitrogénoxid - 50 % a keletkezı gipsz részben hasznosítható - CaCO 3, CaO: szuszpenzió permetezése a kémény gázkeverékéhez %-os hatékonyság
23 A környezet savasodásának mérséklési lehetıségei 3. A közlekedési eszközök kipufogógázainak csökkentése - katalizátorok A már elsavasodott környezet rehabilitációja - felszíni álló vizek meszezése - talajmeszezés
24 Másodlagos szikesedés A szikes talajok gyenge termékenységő, rossz vízgazdálkodású talajok, bennük alkáli sók, fıként nátrium halmozódik fel. A szikesedés elıfeltétele a hidromorf talajképzıdés, a sókban gazdag talajképzı kızet és a sok sót tartalmazó, nem túl mély talajvíz. Szikesedés emberi tevékenység hatására: öntözés másodlagos szikesedés. /Tiszántúl öntözött területein, közel 400 ezer ha./
25 Szikesedésre akkor kell számítani, ha a talajvíz mélysége a kritikus talajvízszint fölé emelkedik vagyis az a talajvízmélység, ahol a kilúgzási és a sófelhalmozódási folyamatok egyensúlyban vannak. A kritikus talajvízmélységet befolyásolja: - a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai, - a talaj átlagos oldható sótartalma, - a talajvíz só- és nátriumtartalma, - a talaj kémhatása. Hazánkban a kritikus talajvízmélység 1,5-4,0 m között.
26 TALAJ ERÓZIÓ Talajerózió: azon pusztító folyamatok összessége, melyek hatására a talaj felsı rétege fokozatosan elvékonyodik, vagy gyorsan lepuszul, ezáltal termékenysége leromlik, esetleg mezıgazdasági mővelésre alkalmatlanná válik.
27 Az elhordott talajszemcsék más területeken, esetleg az eredeti helytıl távol lerakódnak, vagy az élı vizekbe jutnak. Kárt okoznak: a csatornák és vízelvezetı árkok feltöltıdnek, feliszapolódnak, a növényzetet hordalék boríthatja el.
28 Eróziót kiválthatja: Víz Szél
29 A vízerózió káros hatásai Növényzetben: kipusztulás, fulladás (szedimentációs területeken), minıségromlás Vizekben: kül. szennyezések, feliszapolódás Talajban: szervesanyag-készlet csökkenés (vékonyodik a humuszos réteg) biológiai aktivitás csökkenés termıréteg-csökkenés, talajhibás szintek felszínhez közelebb elhelyezkedése kémhatás és mésztartalom változás (savanyodás-lúgosodás) tápanyagkészlet változás (jelentıs csökkenés, ahonnan lehordódik a talaj, esetleg növekedés, ahová lehordja (pl.: völgyfenék)) peszticidek és más károsító anyagok felhalmozódása a mélyebb fekvéső részeken a terület mővelhetısége nehezebbé válik (árok, barázda) A talajlepusztulás következtében jönnek létre a humuszban szegény talajokkal jellemzett területek, ill. talajfoltok.
30
31 A víz- és szélerózió által veszélyeztetett területek elhelyezkedése:
32
33 Az erózió víz általi talajpusztulás
34 Vízerózió kialakulásában A csapadék mennyisége Idıtartama Cseppnagysága Hevessége Tavaszi hóolvadás gyorsasága A lejtı Meredeksége Hosszúsága Alakja Elhelyezkedése A talaj nedvességállapota Vízgazdálkodása Szerkezete növényborítottsága meghatározó:
35 Az erózió elleni védekezés Földrendezés Táblásítás Talajjavítás Az egész vízgyőjtırendszer vízrendezése Mőszaki talajvédelem Erdészeti elıírások alkalmazása Talajvédı termesztéstechnológia
36 Defláció A szél felszínalakító tevékenysége következtében kialakuló talajpusztulás Legfıbb okai: az erdık irtása gyepterületek felszámolása a talaj védelmét figyelmen kívül hagyó talajhasználat a talajszerkezet leromlása helytelen vízrendezés (lápok lecsapolása) potenciálisan deflációveszélyes területek nagyobb aránya (futóhomok talajok)
37 Elsısorban a homok- és láptalajokon okoz károkat, de aszályos idıjáráskor kötöttebb talajokon is. Hazánkban fıleg a Duna-Tisza-köze és Nyírség. A szélerózióval veszélyeztetett terület nagysága kb. 1,4 millió ha. részei: kifúvás, szállítás és lerakódás. A talajok szerkezetessége a deflációval szembeni ellenállást fokozza. Azok a talajok a kevésbé ellenállók, amelyeknél kevés a szerves és szervetlen kolloidtartalom (futóhomok). A szervesanyag-tartalom a talaj térfogattömegét csökkenti, ezért a nagy szervesanyag-tartalom fokozza a talajpusztulás veszélyét. Homoktalajnál 5 %, agyagtalajnál % a szervesanyag-tartalom, tehát a homoktalaj mozdul el könnyebben. A felszín érdessége csökkenti a deflációveszélyt. A növényzet csökkenti a szél sebességét és energiáját, gyökérzetével megköti a talajt, beárnyékolja a talajfelszínt.
38 Szél: sebessége, iránya, örvénylése Talaj: A deflációt befolyásoló tényezık morfológiai és agronómiai szerkezete szemcseösszetétele szerves-anyag tartalma nedvesség állapota érdessége növényborítottsága A terület (tábla): kitettsége, a deflációs terület hossza
39 A defláció elıfordulásának idıszakai A deflációs napok március és május közötti idıszakra esnek Leggyakoribb deflációs idıszak a márciusi, áprilisi hónapokra esik (böjti szelek) A tél fagya a talajt apró morzsássá, szél által könnyen mozgathatóvá teszi A talajelıkészítés során a magágykészítı gépek aprómorzsás magágyat alakítanak ki A májusban a defláció már a kikelt állományt is károsíthatja: homokverés
40 A defláció elleni védekezés Mezıvédı erdısávok telepítése Megfelelı nagyságú/alakú táblák kialakítása Növények védı hatásának kihasználása Talajvédı termesztéstechnológia Mesterséges szélfogók kihelyezése
41 A talaj szennyezıdése, leromlása Talajszennyezés: a talaj természetes minıségének, a minıséget jellemzı paramétereknek jelentıs mértékő, az élılények számára fontos talajfunkciók szempontjából kedvezıtlen irányú megváltozása, megváltoztatása.
42 Pontszerő Ásványi lelıhelyek Geológiai formációk Szennyvizek Szennyvíziszapok Hígtrágya Hulladékok - folyékony - szilárd - toxikus Termelési emissziók Természetes eredető Emberi eredető Nem pontszerő Természetes (pl. vulkáni) kiülepedés Árvizek, elöntések, esızések Erıs szelek Természetes radioaktív sugárzások Légszennyezésbıl származó kiülepedés Mezıgazdasági vegyszerhasználat - mőtrágyák - herbicidek - peszticidek Közlekedés Atomrobbantások
43 A talajjavítás és talajvédelem jelentısége, fajtái - Talajhiba: azok a kémiai és fizikai jelenségek, amelyek a talajok termékenységét jelentıs mértékben csökkentik. Ilyen a szikesség, a savanyúság, láposodás, mocsarasodás. - Talajjavítás : a talajhiba megszüntetése útján a talaj termékenységének tartós növelését szolgálja.
44 A talajjavítás módszere lehet: - fizikai - kémiai - biológiai - Fizikai: a mélyforgatás, altalajlazítás, talajcsövezés, lecsapolás, öntözés. - Kémiai eljárásokat a savanyú-, és a szikes talajok javítására. A talajkolloidokon adszorbeált kationok közt a kalcium az uralkodó.
45 - Biológiai talajjavítás során a talaj kedvezıtlen tulajdonságait termesztett növény segítségével szüntetik meg (zöldtrágyázás).
46 Rekultiváció - Újramővelés, alkalmassá tétel újrahasznosításra. - Olyan technikai, biológiai, agronómiai eljárások összessége, amelyek során a természeti, vagy az emberi tevékenység károsító hatására terméketlenné vált földterület alkalmassá válik mezıgazdasági, vagy egyéb módon történı újrahasznosítására.
47 - A különbözı módon károsított területek rekultivációja egymásra épülı kétszakaszú, technikai és biológiai megújítás: - technikai rekultiváció - biológiai rekultiváció
48 Technikai rekultiváció: olyan mőveletek sora, amelyek következtében a terület alkalmassá válik a biológiai rekultiváció elvégzésére, egyéb hasznosítási célok esetén a területhasználat céljának megfelelı hasznosítására. Biológiai rekultiváció: olyan agronómiai mőveletek sora, amelyek hatására a károsodott terület talajbiológiai, talajkémiai, vízgazdálkodási tulajdonságai fokozatosan javulnak, alkalmassá válnak a rendeltetésszerő mezıgazdasági, erdészeti hasznosításra.
49 Technikai rekultiváció feladatai: - a terep megtisztítása a hulladékoktól, amelyek zavarhatják a terület rendeltetésszerő használat - gazdaságosan mővelhetı terület, táblaméret, eróziómentes lejtıviszony kialakítása -a terület használatához szükséges utak kialakítása -a terület vízrendszerének kialakítása - a humuszos termıréteg visszaterítése egyengetése - a vízmosások és a szakadékok megkötése - a süllyedések és a horpadások megszüntetése - a terület illesztése a környezı területekhez, a ráfolyás megakadályozása - a zárógödör mederrendezése, rézsőépítés és partvédelem - erımővi zagyterek, iszapkazetták koronavédelme - a földes kopárok eróziójának megakadályozása
50 Melioráció Fejlesztési tevékenység, egymással szorosan összefüggı biológiai, kémiai, fizikai, mőszaki eljárások rendszere, amely a talaj természetes termékenységének megırzését, tartós növelését alapozza meg és a korszerő gazdálkodás termıhelyi feltételeit alakítja ki.
51 Melioráció feladatai: területrendezés vízrendezés talajvédelem talajjavítás öntözés.
52 Területrendezés: Egy adott vállalkozás területének elrendezése, a termıhelyi adottságok és a hasznosítás megfelelı összekapcsolásával. Vízrendezés: Egy adott terület vízháztartás-szabályozásának rendszere, célja: - a természetes csapadék talajban történı helyben tartásának és hasznosításának elısegítése, - az idıszakosan káros, fölösleges víz levezetése, tározóba vagy befogadóba juttatásának biztosítása. Felszíni (csatornahálózat, tározó, mőtárgyak) és felszín alatti (talajcsıhálózatok) mőszaki mővekkel és agrotechnikai módszerekkel (mélylazítás) történik.
53 Talajvédelem: Fıleg a termıföld pusztulásának csökkentésére, állagának, termékenységének megırzésére irányul. Az erózió és a defláció elleni védekezésre szolgál. Talajjavítás A talajok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak kedvezı irányú módosítása. Feladata: a talaj olyan állapotának megteremtése, amely biztosítja az optimális víz-levegı arányt, a kívánt kémhatást, javítva ezzel a talaj vízgazdálkodását, a tápanyag-feltáródást, deflációval és erózióval szembeni ellenállást. Öntözés Egy adott terület természetes vízháztartásába történı beavatkozás egyik módja, elsıdlegesen a talaj vagy a légkör vízkészletének kiegészítését célozza.
54 Talajszennyezıdés A hígtrágya, a szerves- és mőtrágyák "tápanyagterhelésükkel" jelentenek veszélyt a környezetre, vízkészletekre, ivóvízbázisra. A különbözı eredető és kémiai összetételő hulladékok, szennyvizek és szennyvíziszapok viszont káros alkotórészeikkel, nehézfém- és detergenstartalmukkal szennyezik a talajt és környezetet A talaj - bizonyos határig - képes a talajba jutó szennyezı anyagok kedvezıtlen hatását tompítani puffer
55 Szennyezett talajok remediálása A terület megjavítását, meggyógyítását, rendbehozatalát jelenti. A talajt szennyezı vegyi anyagok koncentrációját olyan kis értékre csökkentjük, amelynek kockázata elfogadható. A legtöbb országban a gyakoribb talajszennyezıkre meghatározzák azt a küszöbértéket, amely már elviselhetetlen kockázatot jelent az ökoszisztémára és az emberi egészségre - beavatkozási szint: ennél nagyobb érték esetén a tulajdonost, vagy a használót intézkedésre, remediálásra kötelezik. Szennyezett talajok esetében nem a remediálás az egyetlen kockázatcsökkentési lehetıség.
56 A beavatkozás sürgısségétıl és a szennyezett terület nagyságától és a költségektıl függıen más megoldások: - Nem kezeljük, de kivonjuk a használatból, vagy módosítjuk a használatát - Izoláljuk, azaz teljesen elzárjuk a környezetétıl - Kiemeljük a szennyezett talajt és megfelelı lerakóhelyre szállítjuk A teljes és végleges megoldás legtöbbször a remediálás. A talaj kezelése, kármentesítése, tisztítása, a szennyezıanyag és a terület függvényében in situ, vagy ex situ módon
57 Remediálási módszerek - helyszín szerint ex situ vagy in situ módszerek - alkalmazott kezelés típusa szerint fizikai, kémiai, termikus, vagy biológiai. - kezelendı környezeti elemek szerint talaj, felszín alatti víz, vagy a kettı együttes remediálása lehet, vizi ökoszisztémák esetén a felszíni vízé és/vagy az üledéké - Két alapvetı megoldás a hatástalanításhoz: a szennyezı mobilizálása (kivonás, bontás) és az immobilizáció (hozzáférhetetlenné tétel). - A szennyezı fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai, halmazállapota szerint - egyetlen technológiát alkalmazunk-e, vagy többet
58 Talajszennyezési károk elhárítása Az erısen szennyezett talajok ártalmatlanításának gyakorlata: a talajt kiemelik és megfelelıen kialakított lerakóhelyre szállítják. Probléma: a veszélyes hulladéklerakók kapacitása nem elegendı, a szállítás költséges, ezért talajcserét csak a legszükségesebb esetben. a talaj kitermelése nélküli (in situ) a talaj kitermelésével és a kezelést követı visszajuttatásával történı (ex situ) eljárások Ezekkel kombinálva: a szennyezések terjedését megakadályozó talajszigetelési módszereket és a szennyezett talajvíz terjedését gátló, kezelı és visszaforgató hidraulikus eljárásokat.
59 Talajtisztítási eljárás a talaj kiemelése nélkül (in situ) Elınye: - kitermelés, szállítás és kezelés nem történik, nem okoz további környezeti és egészségügyi kárt - szennyezés-mentesítéshez nincs szükség további területre - nincs tárolóigény (a kitermelt talajnak) - a megtisztított talaj az eredeti helyén marad - kedvezıbb a költségek vonatkozásában
60 Alkalmazhatóságának feltételei: - jó áteresztıképesség - szennyezı anyag homogén eloszlása módszerei: - átlevegıztetési - talajmosási - biológiai lebontási - rögzítési, lekötési
61 Átlevegıztetési eljárás - Könnyen illó oldószerek (trikoloretilén, kloroform) eltávolításánál alkalmazzák. - Lényege: a szennyezett talajba injektálócsövek segítségével meleg levegıt vezetnek, amely a talajon átáramlik. - A szennyezett levegıt elszívó csövekkel eltávolítják, és a felszínen aktív szenes adszorpcióval tisztítják. - Az oldószer 99 %-át tudják eltávolítani.
62 Talajmosási eljárás - A szénhidrogénekkel szennyezett talajt felületaktív anyagot tartalmazó vízzel átmossák, a mosóoldatot kezelik, végül a megtisztított talajvizet visszavezetik a talajba. - Alkalmazható szerves eredető szennyezıdéseknél is. - A szennyezett talajok biológiai tisztítása során injektáló és kiemelı kutakkal a talajvizet cirkuláltatják, a vízhez mikroorganizmusokat és tápanyagokat (N, P nyomelemeket) adnak, miközben a talajvízbe levegıztetı kutakkal oxigént juttatnak.
63 Rögzítési, lekötési eljárás - A talaj pórusaiba polimerizálódó vagy kocsonyásodó anyagot injektálnak, amely a szennyezıdéseket a talajhoz köti. Pl. a durvaszemcsés talajnál elsı lépésként cementet injektálnak, második lépésben vízüveg, mész, gipsz kötıanyagot. - Olyan vegyszereket injektálnak, amelyek vegyi reakciók révén kötik meg a szennyezıdéseket.
64 Talajtisztítási eljárás a talaj kiemelésével (ex situ) A talajból a szennyezıdéseket helyben, de a talaj kiemelését követıen fizikai, kémiai és biológiai úton távolítják el, vagy alakítják át. Elınye: - kevésbé érzékeny a talaj áteresztı képességére és homogenitására - kevésbé érzékeny a szennyezıdések talajbeli eloszlásának egyenetlenségére Hátránya: - nagyobb területigény -magasabb költségek eljárások: - termikus - talajmosási - biológiai lebontási - szilárdítási
65 Termikus eljárás - Égetéssel ( C) és hıbontással ( C) egyaránt. - Az égetı-berendezés forgódobos tőztérbıl és utóégetıbıl áll. A berendezéseket hıcserélıvel, füstgáz- és szennyvíztisztítóval látják el. Többségük mobil vagy áttelepíthetı. - Az eljárással aromás és klórozott szénhidrogénekkel, nehézfémekkel szennyezett talajok tisztíthatók. - Az eljárás költséges, további hátránya, hogy a kiégett talaj halott. Talajmosási eljárás - Mosófolyadékként víz + vegyszer (pl. sav, lúg, felületaktív anyag) keveréket. Olajjal, oldószerrel, nehézfémekkel szennyezett talaj esetén
66 Biológiai lebontási eljárás - A kiemelt talajból biológiai úton távolítják el a szennyezıdéseket. Olaj, aromás szénhidrogének és fenolok eltávolítására szolgál. - Elınye a kis energiaszükséglet és kezelési költség, de csak kisebb szennyezıanyag koncentrációnál alkalmazható Szilárdítás - Rögzítıanyagot (cement, mész, vízüveg) kevernek a talajba, amelyet ezután az eredeti helyére visszatesznek.
A víz. Szerkesztette: Vizkievicz András
A víz Szerkesztette: Vizkievicz András 1. A talajban, mint talajoldat, ami lehet: kapillárisvíz (növények által felvehetı víz), abszorbciós víz (talajkolloidok felületén megkötött víz, növények számára
RészletesebbenTELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.
TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. 1 2. 1. 4. JELENLEGI HELYZET A települési szennyvíziszap Magyarországi mennyisége évente megközelítıen 700.000 tonna Ennek 25-30%-a szárazanyag
RészletesebbenA talaj fogalma, funkciói
A talaj fogalma, funkciói Bioszféra az ember fizikai környezete A bioszféra elemei: az atmoszféra a hidroszféra a litoszféra A bioszféra a biológiai szervezıdés legmagasabb szintje; kb. 3,5 milliárd évvel
RészletesebbenElıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére
Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális
RészletesebbenVÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ
17. évfolyam 1. szám 2010.augusztus VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vííz Kerrettiirrányellv 2009..
RészletesebbenMAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE
A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített
RészletesebbenGlobális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A sztratoszférikus ózonnal kapcsolatos probléma és
RészletesebbenVÍZKEZLÉS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS
VÍZKEZLÉS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS 2008. A környezetgazdálkodási mérnöki, illetve a természetvédelmi és vadgazda mérnöki alapképzési (BSc) szakok képesítési követelményeinek kidolgozása, a szakok beindítása
RészletesebbenTalajvédelem. 7. modul
9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu Talajvédelem 7. modul készítette: Törkenczi Arnold 1 7. modul Tartalomjegyzék 7. TALAJVÉDELEM... HIBA! A KÖNYVJELZİ
RészletesebbenTechnológiai módszeregyüttes, az optimális biotechnológiához tartozó paraméterek: KABA, Kutricamajor
Technológiai módszeregyüttes, az optimális biotechnológiához tartozó paraméterek: KABA, Kutricamajor TECHNOLÓGIAI MÓDSZEREGYÜTTES, AZ OPTIMÁLIS BIOTECHNOLÓGIÁHOZ TARTOZÓ PARAMÉTEREK: KABA, KUTRICAMAJOR...
RészletesebbenA. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG
Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat
RészletesebbenSzent István Egyetem Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Szent István Egyetem Gödöllı Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS JÖVEDELMEZİSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZİK VIZSGÁLATA Doktori (PhD) értekezés Kis Sándor Gödöllı 2008.
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme
RészletesebbenSzikes talajok javítása. Dr. Blaskó Lajos
Szikes talajok javítása Dr. Blaskó Lajos A talajjavítás fogalma Talajjavításon, azoknak az eljárásoknak az összességét értjük, amelyek a talaj termékenységét tartósan növelik valamely talajhiba kiküszöbölésével,
RészletesebbenA MEZİGAZDAS GAZDASÁGI GI EREDETŐ KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENT
A MEZİGAZDAS GAZDASÁGI GI EREDETŐ KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENT KKENTÉSÉNEK NEK LEHETİSÉGEI Az erózi ziós s károk k csökkent kkentésének nek koncepciója: talajvédı gazdálkod lkodás Conservation Agriculture
RészletesebbenKÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ
KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,
RészletesebbenA TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK
1 A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK Az ember tudatos gazdasági cselekedeteinek fı mozgatórugója a haszonra való törekvés. Ennek a célnak az eléréshez azonban nem hagyhatók
Részletesebben432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám
432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS HATÁROZATAI száma 166/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 167/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 168/2010.
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenKészítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök
Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk
RészletesebbenHajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e. a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl
Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testülete a hulladékgazdálkodásról
RészletesebbenVaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS
VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS...
1/67. oldal TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES... 5 I. A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT. TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA, A TEVÉKENYSÉGI TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEGZİ ÉRTÉKELÉSE...
RészletesebbenH U LLADÉKGAZD Á L K O D Á S I TERV SZANK
H ELYI H U LLADÉKGAZD Á L K O D Á S I TERV SZANK 2010-2016 1 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 1. A tervkészítés általános adatai... 9 1.1.Általános bevezetı... 9 1.1.1. A tervezési szint bemutatása... 9
RészletesebbenDAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma
Az akcióterv neve DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám DAOP_HKIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát
RészletesebbenENERGIAHASZNOSÍTÁS. (Lesz-e energiaválság?) Az energiagazdálkodás fogalma
/9 ENERGIAHASZNOSÍÁS (Lesz-e energiaválság?) Az energiagazdálkodás fogalma Azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyeknek célja a rendelkezésre álló energia gazdaságos hasznosítása. Az energiagazdálkodás
RészletesebbenSzabályozási irányok 2. változat a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében
Magyar Energia Hivatal Tervezet 091020 Szabályozási irányok 2. változat a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében A Hivatal hozzászólás céljából 2009. szeptember 21-i
Részletesebben10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet. A rendelet hatálya
A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet az 50 MW th és annál nagyobb névleges bemenı hıteljesítményő tüzelıberendezések mőködési feltételeirıl és légszennyezı
RészletesebbenFöldmővek, földmunkák II.
Földmővek, földmunkák II. Földanyagok tervezése, kiválasztása Földmővek anyagának minısítése A földmőanyagok általános osztályozása A talajok (új) szabványos osztályozása A talajok minısítése a fölmőanyagként
Részletesebben90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól
1 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. (2) bekezdés b) és c) pontjában, a növényvédelemről
RészletesebbenFÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.
RészletesebbenA víz Szerkesztette: Vizkievicz András
A víz Szerkesztette: Vizkievicz András 1.A talajban, mint talajoldat, ami lehet: kapilláris víz (növények által felvehető víz), adszorbciós víz (talajkolloidok felületén megkötött víz, növények számára
RészletesebbenEGÉSZSÉGVÉDELEM. Munkaegészségtan
EGÉSZSÉGVÉDELEM Munkaegészségtan A munkaegészségtan fogalma és feladata Munkahigiéné: az a tud., amely kutatja az ember és a munkakörnyezet kölcsönhatását, tanulmányozza az emberi szervezetnek a munkakörnyezethez
Részletesebben2. Technológia-monitoring módszerei, laborkísérletek
BÁNYAREM Bányászati tevékenységbıl származó diffúz szennyezıforrások kockázatának csökkentése immobilizáción alapuló integrált remediációs technológiákkal GVOP - 3.1.1-2004 - 05-0261 / 3.0 2. Technológia-monitoring
RészletesebbenHáztartásunk hulladékai
Háztartásunk hulladékai Tanulói feladatlap Csoport:. Elérhetı szám:.. Elért szám:. Ssz. Feladat Pont Szám Idı Perc 1. A hulladék egyidıs az élettel. Minden élılény termel valamiféle hulladékot élete során,
RészletesebbenGyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás
Gyepgazdálkodás Sáringer-Kenyeres Tamás Bevezetés A telepítés (felújítás) elıkészítése táblásítás. A táblák méreteit a természetes határok, a hasznosítási, továbbá az üzemelési igények figyelembevételével
Részletesebben2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenII. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3
II. Stratégiai program TARTALOMJEGYZÉK 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 2.1 ERİSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...3 2.1.1 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATRENDSZER,
Részletesebben4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége
4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége Az emberiség a fejlődése során a természeti környezetbe, a benne lejátszódó folyamatokba egyre nagyobb mértékben avatkozott be. Az emberi tevékenység következtében
RészletesebbenA HASZNÁLT HÉVÍZ SZIKKADÁS HATÁSAI A TALAJ-TALAJVÍZ RENDSZERRE,
Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék Földtudományi Doktori Iskola DOKTORI (Ph. D.) ÉRTEKEZÉS A HASZNÁLT HÉVÍZ SZIKKADÁS HATÁSAI A TALAJ-TALAJVÍZ RENDSZERRE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL
Részletesebbena Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e Tárgy: Elıterjesztı: Elıadó: Beszámoló a megyei területrendezési terv követelményeinek
Részletesebben23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet. A rendelet hatálya. Értelmezı rendelkezések
A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezelésérıl és a komposztálás mőszaki követelményeirıl A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII.
RészletesebbenA SZEGEDI FEHÉR-TÓ SZIKES ÜLEDÉKEINEK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI TULAJDONSÁGAI
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Ásványtani, Geokémiai és Kızettani Tanszék PhD értekezés A SZEGEDI FEHÉR-TÓ SZIKES ÜLEDÉKEINEK KÖRNYEZET-
Részletesebben3. Az alkotórészekre vonatkozó összetétel/információ
1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalat azonosítása Magnatec Diesel 10W-40 B3 Terméknév Biztonsági adatlap: 464973 Az anyag/készítmény Motorolaj négyütemő motorokhoz. A használattal kapcsolatos felhasználása
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenA HASZNÁLT HÉVÍZ SZIKKADÁS HATÁSAI
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék A HASZNÁLT HÉVÍZ SZIKKADÁS HATÁSAI A TALAJ-TALAJVÍZ RENDSZERRE,
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 Borsod-Tender Kft. Tartalom I. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ... 8 1. A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések...
RészletesebbenTalajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása
a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.
RészletesebbenA talajok kémhatása. ph = -log [H + ] a talaj nedvesség tartalmának változásával. a talajoldat hígul vagy töményedik,
A talajok kémhatása ph = -log [H + ] a talajoldat H + -ion koncentrációja a talaj nedvesség tartalmának változásával a talajoldat hígul vagy töményedik, a talaj ph-ja így a függene a nedvességtartalomtól
RészletesebbenBIZTONSÁGI ADATLAP. 1. Szakasz: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása. 2. Szakasz: A veszély meghatározása
BIZTONSÁGI ADATLAP 1. Szakasz: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása Termékazonosító Keverék kereskedelmi neve vagy megnevezése Regisztrációs szám KaVo Oxygenal 6 Termék kódja 0.489.3451
RészletesebbenVegyszermentes megoldás a mindennapokban
Vegyszermentes megoldás a mindennapokban Mai rohanó világunkban a legtöbb ember, ha megoldást keres a problémáira egybıl a legkönnyebben elérhetı és leggyorsabban, leghatékonyabban alkalmazható eszközt
RészletesebbenKOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA
KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás
Részletesebbenegyetemi adjunktus Hulladékgazdálkodás hazai és EU-s jogi keretei Hasznos honlapok a jogi részekhez:
Faipari hulladékgazdálkodás (II. blokk) Dr. Németh Gábor Ph.D. egyetemi adjunktus Hulladékgazdálkodás hazai és EU-s jogi keretei Hasznos honlapok a jogi részekhez: http://www.ktm.hu/ http://www.kvvm.hu/hir
RészletesebbenTÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2011 2015)
TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2011 2015) Készítette: Nagyalföldi Környezetvédő és Térségfejlesztő Egyesület 5000 Szolnok, Szapáry út 19. Törökszentmiklós 2011 1 TARTALOMJEGYZÉK 1.
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység
RészletesebbenBiztonsági adatlap Azonosító: 1843 az 1907/2006/EK rendelet szerint
Felülvizsgált változat kiadása: 2010. 06. 23. Oldalszám: 1/6 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító: PREVENT tőzoltó aeroszol 1.2. A keverék megfelelı azonosított
RészletesebbenKomposztálás Hogy is csináljam?
Komposztálás Hogy is csináljam? A kerti komposztálás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy személyesen is tegyen valamit bolygónkért, világunk és gyermekeink szebb jövıjéért! Tudta Ön, hogy éves szinten
RészletesebbenKörnyezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A hulladék k definíci ciója Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni
RészletesebbenA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl
JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes
RészletesebbenAZ MTA TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI KUTATÓINTÉZET RÖVID BESZÁMOLÓJA A MOKKA TÉMA KERETÉBEN VÉGZETT MUNKÁKRÓL FITOREMEDIÁCIÓ
AZ MTA TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI KUTATÓINTÉZET RÖVID BESZÁMOLÓJA A MOKKA TÉMA KERETÉBEN VÉGZETT MUNKÁKRÓL III/2a feladat. A remediáció elmélete és gyakorlata I. EU együttmőködés: Áttekintés az innovatív
RészletesebbenKözép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség
Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25
RészletesebbenSzikes talajok javítása. Tóth Tibor
Szikes talajok javítása Tóth Tibor Talajjavítás kilúgzással/átmosással (Keren, Miyamoto, 1990) FOLYAMATOK -a sók ki/feloldása -a víz átfolyása a talajprofilon -a sók eltávolítása a gyökérzónából Jó áteresztőképességű
RészletesebbenSzakmai ismeret A V Í Z
A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,
RészletesebbenBiztonsági adatlap Azonosító: 0068 az 1907/2006/EK rendelet szerint
Felülvizsgált változat kiadása: 2009. 05. 12. Oldalszám: 1/10 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító: PROFIX vágó, fúró, üregelı aeroszol acélokhoz és színesfémekhez
Részletesebben83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről
83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának
RészletesebbenKÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG I:\I_DOCS\2010\7684-7.DOC
KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG I:\I_DOCS\2010\7684-7.DOC Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 7684-7/2010. Tárgy: Salgótarján,
RészletesebbenA bioszféra védelme. Környezetvédelem
A bioszféra védelme Környezetvédelem Környezetvédelmi Lexikon: "A környezetvédelem olyan céltudatos, szervezett, intézményesített társadalmi tevékenység, amelynek célja az ember ipari, mezıgazdasági, bányászati
RészletesebbenCsupor Károly. Vízben oldható faanyagvédıszer kioldódási tulajdonságai. Doktori (Ph.D.) értekezés. Nyugat-Magyarországi Egyetem
Csupor Károly Vízben oldható faanyagvédıszer kioldódási tulajdonságai Doktori (Ph.D.) értekezés Témavezetı: Dr.habil Varga Ferenc intézetigazgató egyetemi tanár Nyugat-Magyarországi Egyetem 21 VÍZBEN OLDHATÓ
RészletesebbenBiztonsági adatlap Azonosító: 1089 az 1907/2006/EK rendelet szerint
Felülvizsgált változat kiadása: 2009. 02. 06. Oldalszám: 1/5 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító: KENTAUR nyári szélvédımosó folyadék 1.2.A keverék megfelelı
RészletesebbenA Polgármester elıterjesztése JAVASLAT. Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére
A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére Az államháztartásról, valamint az önkormányzatokról szóló törvények elıírásai alapján Gyır Megyei Jogú Város 2010.
Részletesebben7. Az éghajlat és a természeti zónák
7. Az éghajlat és a természeti zónák A környezeti tényezık közül az éghajlati tényezık azok, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolják a talajok, a növényzet és a növényi produktivitás földrajzi eloszlására.
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely
RészletesebbenZárt anyagáramokra épülı alternatív szennyvízgazdálkodás
Zárt anyagáramokra épülı alternatív gazdálkodás Bemutatás és áttekintés 2009 Budai Péter BME Vízi Közmő és Környezetmérnöki Tanszék Háztartási vízhasználatok és szennyvizek - 1 Vízfogyasztás Magyarország:
RészletesebbenNÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV Iktatószám: 632-4/2011. Tárgy: Kaposvár, Deseda tó fürdıvízprofil megállapítása Elıadó: Szanyi Attiláné Hivatkozási szám: Melléklet: 2 db HATÁROZAT Somogy Megyei Kormányhivatal
RészletesebbenA jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota ) 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet
A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota ) 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról A környezet védelmének
RészletesebbenTERMÉK BIZTONSÁGI ADATLAP Ca(OH) 2
1. AZ ANYAG / KÉSZÍTMÉNY ÉS A GYÁRTÓ / VÁLLALAT AZONOSÍTÁSA 1.1 Az anyag azonosítása Az anyag neve: Egyéb elnevezések: Kalcium - dihidroxid mészhidrát, hidratált mész, hidratált kalciumos mész, oltott
RészletesebbenA 40/2012. (VIII. 13.) BM 7/2006. (V. 24.) TNM
A belügyminiszter 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelete az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 107. szám
RészletesebbenIngatlanfinanszírozás és befektetés
Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanmenedzser 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanfinanszírozás és befektetés 5. Befektetések értékelése, ingatlanbefektetések
RészletesebbenA talaj természettudományos értelmezése kiterjed
A talajok védelme Növénytáplálkozás szemszögébıl a talaj szilárd, folyékony és gáz fázisból álló heterogén rendszer, mely lehetıvé teszi a növényi-állati és mikrobiális életet a talajban és annak felszínén.
RészletesebbenDU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT.
DU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT. 8000 Székesfehérvár Gyümölcs u.4-6. Telefon: 06 22/512-620; Telefax: 06 22/512-622 E-mail: du-plan@du-plan.hu Statikai szakvélemény Balatonföldvár, Kemping utca végén lévı lépcsısor
RészletesebbenMátranovák község Önkormányzata. 3/2005. (V.5.) rendelete
Mátranovák község Önkormányzata Képviselı-testületének 3/2005. (V.5.) rendelete Mátranovák község helyi építési szabályzatáról. Mátranovák Község Önkormányzata Képviselı-testületének 3/2005.(V.5.) rendelete
RészletesebbenRÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS
REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZİ KFT. 9022 GYİR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS
RészletesebbenKÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG H A T Á R O Z A T
KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG Ügyszámunk: 28567/2012. Iktatószámunk: 74879/2013. Ügyintézınk: Sturmné Laczó Andrea Tárgy: Hulladékkezelési engedély H A T Á
RészletesebbenÁSVÁNYI DÖRZSÖLT VAKOLAT 2.0 és 2.5
MŐSZAKI ADATLAP 11.09-hun DEKORÁCIÓS VAKOLATOK ÁSVÁNYI DÖRZSÖLT VAKOLAT 2.0 és 2.5 1. Leírás, alkalmazás Az ÁSVÁNYI DÖRZSÖLT VAKOLAT 2.0 és 2.5 cement. mész és polimer kötıanyagok kombinációján alapuló
RészletesebbenA KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI
A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A LEGALAPVETİBB ÉGHAJLAT-MEGHATÁROZÓ TÉNYEZİ: A FÖLDRAJZI FEKVÉS. A Kárpát-medence az északi félgömbi mérsékelt övezet középsı sávjában, a valódi mérsékelt
RészletesebbenA Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány
Részletesebben6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról
Rendezési terv egységes.doc RECSK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról /Egységes szerkezetben a módosítására hozott 2/2001.
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK
DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA
Részletesebben1/10 oldal Készült a 453/2010/EK irányelvei alapján Felülvizsgálva: 2012. 09. 27. Kiadva: 2011. 02. 18.
1/10 oldal 1. A ANYAG ÉS A VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA: 1.1. A anyag megnevezése: Gyorsaklór Felhasználási javaslat: Klórtartalmú, gyorsan oldódó vízfertıtlenítı granulátum, amely azonnal megemeli a víz szabad
RészletesebbenA Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Pályázati felhívása
A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Pályázati felhívása Az erdık közjóléti célú védelmét és bıvítését szolgáló feladatok ellátásának csekély összegő (de minimis) támogatásáról szóló 112/2008.
RészletesebbenFejér Megyei Kormányhivatal
Fejér Megyei Kormányhivatal Ügyszám: KTF-17409/2015., 38824 /2016. Ügyintézı: Várdai Enikı, Bálint Zsuzsánna Telefon: (22) 514-300, (22) 514-310 Tárgy: Lovászpatona, Pölöskei major 07/7 hrsz.-ú ingatlanon
RészletesebbenSzerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012.
Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. -2012. április - Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 A FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓT KÉSZÍTETTE:... 4 A FELÜLVIZSGÁLAT JOGSZABÁLYI
RészletesebbenKörnyezetvédelem. A Földet nem ıseinktıl örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön.
Környezetvédelem A Földet nem ıseinktıl örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön. A FÖLD FÉNYSZENNYEZÉSE AZ ŐRBRİL NÉZVE forrás: http://www.geocities.com/kayleelayne/images/earthlights_dmsp_big.jpg
Részletesebben3. ábra. A Szegedi kistérség elhelyezkedése és áttekintı térképe (Firbás Térképstúdió)
2. A KISTÉRSÉG RÖVID BEMUTATÁSA A Szegedi kistérség Csongrád megye déli felének középsı harmadán, az Alsó-Tisza, illetve a déli országhatár mentén helyezkedik el. Mintegy 753 km 2 -es kiterjedése az ország
RészletesebbenSÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE. 11/2002. (VII. 4.) számú. r e n d e l e t e
SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 11/2002. (VII. 4.) számú r e n d e l e t e a város kül- és belterületének Szabályozási Tervérıl és Helyi Építési Szabályzatáról Sárospatak Város Önkormányzatának Képviselı-testülete
RészletesebbenBiztonsági adatlap Azonosító: 0068 az 1907/2006/EK rendelet szerint. Kiadás dátuma: 2006. 12. 19. Oldalszám: 1/6 Felülvizsgálat: 2009. 05. 12.
Kiadás dátuma: 2006. 12. 19. Oldalszám: 1/6 1. A készítmény és a társaság azonosítása 1.1. A készítmény azonosítása: PROFIX vágó, fúró, üregelı aeroszol acélokhoz és színesfémekhez 1.2.A készítmény felhasználása:
RészletesebbenHa a szántóföldet égetett mészszel trágyázzuk meg, úgy az égetett mész a talajból vizet vesz fel és átalakul mészhydrattá (vagyis oltott mészszé).
A mésztrágya. A mész egyike azon anyagoknak, melyet trágyaszer gyanánt már a legrégibb idıben alkalmaztak, mint az már Pliniusnak munkáiban is fölemlítve van. Hogy azonban a mésznek a talajra és ezzel
Részletesebben