TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ( )

Átírás

1 TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ( ) Készítette: Nagyalföldi Környezetvédő és Térségfejlesztő Egyesület 5000 Szolnok, Szapáry út 19. Törökszentmiklós

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖRNYEZETÁLLAPOT HELYZETÉRTÉKELÉSE 1.1 Települési környezet tisztasága Csapadékvíz és belvíz elvezetés Kommunális szennyvízkezelés győjtés, elvezetés, - tisztítás Kommunális hulladékkezelés Veszélyes hulladékkezelés Légszennyezés Zaj és Rezgésvédelem Helyi közlekedésszervezés Ivóvízellátás és vízvédelem Energiagazdálkodás Zöldterület gazdálkodás Természetvédelmi és tájvédelmi területek, védett épületek Feltételezhetı rendkívüli környezetszennyezés, elhárítás feladatai KÖRNYEZETI SWOT ANALIZIS TEMATIKUS AKCIÓPROGRAMOK ÉS ELÉRT EREDMÉNYEK Levegıtisztaság védelmi akcióprogram Az akcióprogramban kijelölt célfeladatok Kijelölt feladatok teljesítése, végrehajtásért felelısök Vízvédelmi akcióprogram A felszíni vizek védelmét szolgáló célfeladatok Kijelölt feladatok teljesítése A felszín alatti vizek védelmét szolgáló célfeladatok Kijelölt feladatok teljesítése, végrehajtásért felelısök Földvédelmi Akcióprogram

3 3.3.1 Az Akcióprogramban kijelölt célfeladatok Kijelölt feladatok teljesítése, végrehajtásért felelısök A települési és az épített környezet védelmét szolgáló Akcióprogram Az akcióprogramban kijelölt célfeladatok A kijelölt feladatok teljesítése Az épített környezet védelme Akcióprogram Kijelölt feladatok teljesítése, végrehajtásért felelısök Az emberi egészségvédelmi célok A kijelölt célok teljesítése, végrehajtásért felelısök Természetvédelmi célokat szolgáló Akcióprogram A kijelölt célok megvalósítása, végrehajtásért felelısök Tájvédelmi célokat szolgáló akcióprogram A kijelölt célok megvalósítása, végrehajtásért felelısök Hulladékgazdálkodási célokat szolgáló Akcióprogram Települési szilárd hulladékártalmatlanítást, kezelést szolgáló célfeladatok A kijelölt célok megvalósítása Települési folyékony hulladékok kezelését, ártalmatlanítását szolgáló célfeladatok A kijelölt célok megvalósítása Termelési nem veszélyes hulladékok újrahasznosítását, ártalmatlanítását szolgáló célfeladatok A kijelölt célok megvalósítása Veszélyes hulladékok győjtését, ártalmatlanítását szolgáló célfeladatok Kijelölt célok megvalósítása, végrehajtásért felelısök..77 3

4 3.9 Zaj-és rezgés elleni védelemi célfeladatok Kijelölt célok megvalósítása, végrehajtásért felelısök Környezetbiztonsággal kapcsolatos célokat szolgáló Akcióprogram Kijelölt célok megvalósítása, végrehajtásért felelısök...78 MELLÉKLET

5 ELİZMÉNYEK A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény a települési önkormányzatok részére elıírja a környezetvédelmi program készítését, illetve az elkészített programok megvalósításának idıszakos felülvizsgálatát. A környezetvédelmi program egy olyan a települési és épített környezet állapotát bemutató dokumentum, amely az egyes állapotjellemzık megırzésével, mások javításával kapcsolatos célokat tőz ki, és ezek megvalósításához célszerő beavatkozásokat fogalmaz meg, annak érdekében, hogy a település, mint élıhely (lakóhely és munkahely) hosszabbtávon fenntartható (lakható, élhetı/élhetıbb) legyen. Törökszentmiklós város környezetvédelmi programját, a Törökszentmiklós és Térsége Együttmőködési Társulás megbízásából a statisztikai kistérséghez tartozó 9 településsel együtt évben készítette el a KEVITERV AKVA Mérnöki Vállalkozási Kft. (5001 Szolnok, Ságvári krt.4.). A program elsı felülvizsgálata és tisztázó jellegő elkülönítése a kistérségi települések együttes környezeti problémáitól 2006 évben történt meg Törökszentmiklós vonatkozásában. Ezen dokumentációt a Nagyalföldi Környezetvédı és Térségfejlesztı Egyesület (5000 Szolnok, Szapáry út 19.) készítette el, melyet Törökszentmiklós Város Önkormányzat Képviselı testülete a 81/2006. (VI.29.) K.t számú határozatával elfogadott. Jelen felülvizsgálat elvégzésére július 14-én kapott megbízást a Nagyalföldi Környezetvédı és Térségfejlesztı Egyesület (5000 Szolnok, Szapáry út 19.) Törökszentmiklós Város Önkormányzatától. Az Önkormányzat a megbízásban meghatározta a felülvizsgálat szakmai kötelezı tartalmát, valamint annak összehangolását a magasabb megyei és nemzeti szintő környezetvédelmi programokkal. A felülvizsgálat során az alábbi dokumentumokat, forrásanyagokat vettük figyelembe: - Törökszentmiklósi Kistérség Környezetvédelmi Program (2001.) - Törökszentmiklós Város Környezetvédelmi Program (2006.) - Nemzeti Környezetvédelmi Program ( ) - Jász-Nagykun-Szolnok Megye Környezetvédelmi Program ( ) - Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program ( ) - Közép - Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség adatszolgáltatási anyaga ( ) - Törökszentmiklós Város Önkormányzatának adatszolgáltatási anyaga ( ) - 35/2004.(IX.17.) Ör. rendelet a közterület rendjérıl, a zöldterület fenntartásáról és az állattartás szabályairól. - 20/2002. (XII.18.) Ör. rendelet a települési szilárd hulladékkal és a szelektív hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról. 5

6 - 21/2002. (XII.18.) Ör. rendelet a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelezı helyi közszolgáltatásról. - 27/2004. (VI.25.) a település folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelezı helyi közszolgáltatásról szóló 21/2002. (XII.18.) számú rendelet hatályba léptetésérıl - 28/2004. (VI.24) a talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokról. - Hulladék keretirányelv (75/442/EGK) - A levegı minıségi keretirányelv (96/62/EK) - A hulladéklerakókról szóló irányelv (99/31/EK) - Víz keretirányelv (280/2004/EK) - A környezeti zajról szóló irányelv (2002/49/EC) - Az integrált szennyezés-megelızés és ellenırzés irányelv-ippc direktíva (96/91/EEC) - A környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv (97/11/EC) - A környezeti információhoz jutás szabadságáról szóló irányelv (90/313/EGK) - Élıhely direktíva (92/43/EEC) 1. KÖRNYEZETÁLLAPOT HELYZETÉRTÉKELÉSE 1.1 Települési környezet tisztasága A város településtisztasági rendtartását, elıírásait a közterület rendjérıl, a zöldterület fenntartásáról és az állattartás szabályairól szóló 35/2004.(IX.17.) Ör. rendelete szabályozza. A rendelet hatálya kiterjed: a, az épített és természetes környezetre b, a környezetet terhelı, veszélyeztetı tevékenységekre c, azokra a természetes és jogi személyiséggel rendelkezı személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetekre, akik környezeti jogokkal rendelkeznek, illetve ilyen kötelezettségek terhelnek. d, akik környezetet terhelı, veszélyeztetı, szennyezı környezethasználatot folytatnak. 6

7 A város településtisztasági feladatait az Önkormányzattal közösen megkötött keretszerzıdés értelmében a Törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Kft. telephelye: Törökszentmiklós, Puskás Ferenc út 12. látja el. A lakosság a várost összességében tisztának ítéli meg, valamint meg van elégedve a köztisztasággal. Azonban a város településközponti városrészében található parkokat, zöldterületeket, buszmegállókat, utcákat, a vendéglátóhelyek környékét, valamint a szelektív hulladékgyőjtı szigetek környékét a lakosság szemetesebbnek, szennyezettebbnek találja. A lakosság környezettel kapcsolatos véleményét jelentısen befolyásolja a szőkebb (saját ingatlana körüli területek, életterek) minısége, környezeti állapota. A város lakott területekre és utakra, járdákra történı beporzás (Alföldi mezıváros révén a várost nagy kiterjedéső szántó mővelési ágú területek határolják) a széllel, csapadékkal, a jármővek sárfelhordásával rendszeresen megtörténik. Az utakra került, majd a jármővek által felvert szállópor rontja a város levegıtisztaságát, a levegı minıségét. Az utak mentén, a belvárosban fásítási akciók szervezésével próbálja az Önkormányzat az esztétikai szempontokon túl a por megkötését, valamint a levegı tisztaságának javítását elısegíteni. Önkormányzati belterületi utak hossza 127 km (266 db), melybıl a portalanított utak aránya 76,22%. Szilárd burkolatú út hossza 98,8 km, útalappal ellátott út hossza 7 km, földút hossza 28,2 km. Az önkormányzati utak tisztítását, pormentesítését, síkosság mentesítését a Törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Kft. szerzıdés alapján ütemezve végzi, valamint rendkívüli esetekben a közmunkaprogramban résztvevı személyek is mozgósíthatóak. Az összes, gépi és kézi technológia alkalmazásával tisztított út hossza 98,8km, tisztított járda hossza 7,5 km, tisztított kerékpárút hossza 7,4 km. A síkosságmentesítés során a Kft. az elıírt/engedélyezett/felhasználható környezetkímélı anyagokat is alkalmazza. A közterület tisztaságának megóvása érdekében évben, a város közterületeire a korábbi években kihelyezett 99 db 30 liter őrtartalmú köztéri hulladékgyőjtı edényzet mellé, további 32 db edényzet került - a város központi városrészeként értelmezett területekre kihelyezésre, így összesen 131 db edényzet ürítését, karbantartását végzi a Kft. 1. kép: Kihelyezett 30 liter űrtartalmú köztéri hulladékgyűjtő edényzetek 7

8 Segíti a helyi településtisztasági feladatok kezelését a lakosság környezettudatos magatartása; a városi oktatási-nevelési intézmények, civil szervezetek által kezdeményezett, valamint a közszolgáltatók által szervezet környezetvédelmi akciók magas színvonalon történı lebonyolítása/megrendezése. Rangos elismerést jelentett a városnak az Önkormányzati Minisztérium; a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium; a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium; a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium; a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium; az Oktatási és Kulturális Minisztérium; Budapest Fıváros Önkormányzata, valamint a Magyar Turizmus Zrt. által kiírt virágos magyarországért virágosítási, parkosítási és környezetszépítı verseny, melyre az Önkormányzat május 15-én jelentkezett. A versenyben Törökszentmiklós Város Önkormányzata meghatározott célként tőzte ki, hogy a lakosság aktív bevonásával és részvételével egy kulturált, környezetbarát, (a településkép esztétikus megjelenítésével, növényekkel történı díszítéssel, a környezetvédelem és környezetgazdálkodás követelményeinek érvényesítésével) vendégváró városképet alkot meg. Ezen cél eléréséhez új zöldfelületeket (parkok, fasorok létesítése) alakított ki, elısegítette és lehetıségeihez mérten támogatta a kulturált egészséges környezet kialakítását a közterek, utcák, épületek, intézmények virágosításával, parkosításával. A Szervezı Bizottság a verseny követelményeit az alábbiakban határozta meg, amelynek alapján került sor a bírálatra, a versenyben elért eredmény megállapítására és a díjazásra: Minıségi követelmények: - A települési zöldfelületek, parkok, emlékhelyek, sírkertek minısége, gondozottsága; - fák, cserjék, évelık, örökzöldek, egynyári virágok, kiültetése; - településképet meghatározó épületek, mőemlékek állapota és környezetük gondozottsága. A befektetett munka és részvétel: - az önkormányzat erıfeszítése (források, támogatás, szervezés és irányítás); - helyi vállalkozások, intézmények részvétele (üzletek, üzemek, stb.); - közösségi együttmőködések, civil szervezetek részvétele; - magánházak tulajdonosai, a lakosság részvétele (utcakertek, elıkertek, épülethomlokzat díszítése). Általános benyomások: - A település zöldfelület gazdálkodása, helyzete, általános benyomás a települési környezetrıl; - a település tisztasága, parlagfő és gyommentessége; - az épített környezet minısége, állapota (terek, utcák, utcabútorok); - a település megjelenése turisztikai szempontból. 8

9 Környezeti nevelés, kommunikáció: - A környezeti nevelés az oktatási intézmények külsı és belsı környezetének virágosításával, a növények gondozásával, az ifjúság aktív részvételével; - kommunikáció. A versenyre jelentkezett települések bírálatát (Törökszentmiklós Város esetében erre szeptember 2-án került sor) szakemberekbıl álló zsőri végezte és az elért pontszámokat figyelembe véve a Szervezı bizottság javaslata alapján díjakkal, Törökszentmiklós vonatkozásában különdíjjal (2009. október 9-én Sopronban került átadásra) jutalmazta. 1.2 Csapadékvíz és belvíz elvezetés Törökszentmiklós város belterületének domborzata síkvidéki jellegő, így fokozottan veszélyeztetett a csapadékvíztıl. Területén már régen folytatnak kármegelızı jellegő csapadékcsatorna építéseket, egyes településrészeken hosszabb zártcsatornás elvezetı hálózat is kiépült és az utcák nagyobb részében van valamilyen csapadékcsatorna, hol szikkasztó árok, hol vízelvezetı funkcióval is rendelkezı csatorna. A várost a 70-es években sújtotta jelentısebb belvíz, akkor jelentıs mértékben kiépültek az elvezetı rendszerek, illetve a talaj terhelésének csökkentésére a város északi részén a 80-as években többnyire kiépült a szennyvízelvezetés. Ezt követıen nem volt a 90-es évek végéig jelentısebb belvízterhelés, bár egyes területeken ekkor is folyt védekezés, illetve mőködtek a kiépített csatornarendszerek. A csatornahálózat átfogó, öblözetenkénti szintő tervezés alapján történı kiépítése a 90-es évek végén indult meg és a évi nagy belvizek után gyorsult fel. Jelenleg a település utcáinak mintegy a felén üzemel megfelelıen megtervezett és megépített csapadékvíz elvezetı rendszer, míg az utcák másik felénél legtöbb helyen szikkasztó csatornák találhatóak, illetve sajnos egyes helyeken még az sem. A 90-es évek végén, illetve 2000, 2001., illetve ezt követıen 2005 és 2006 években a rendkívüli csapadékos idıjárás a tervezhetı védekezési tevékenység mellett rendkívüli belvízelvezetést tett szükségessé. A védekezési munkák minden esetben a Törökszentmiklós város belvízvédelmi terve alapján kerültek végrehajtásra. A fejlesztések eredményeként a város 50%-a most már vízelvezetı árokkal van ellátva. A lakóingatlanok megvédése érdekében szivattyúzásra, elvezetı árkok kotrására volt szükség. A város területén a felszíni vízelvezetı és szikkasztó árkok kiépítettsége megközelíti a 90%-ot. A csapadékviszonyok egyenlıtlen elosztása szükségessé teszi a szikkasztó árkok összekötését, vízelvezetı árkokká történı átalakítását, illetve a városból kivezetı fıgyőjtı csatornák felújítását, átvezetı képességének javítását, olcsóbb üzemeltetését eredményezı átalakítását és a befogadó felé történı szabályozottabb továbbítását lehetıvé tevı győjtı, szabályozó rendszerek kiépítését. A terület lejtési viszonyai ugyanakkor nem tették lehetıvé az elvezetı csatornák optimális lejtésének kialakítását. A település vízelvezetı rendszerének állapota jónak mondható, kivéve a zárt csapadékvíz csatornákat. Az elmúlt években folytatott a város jelentıs részét lefedı szennyvízberuházás következtében a bel-és csapadékvíz csatornák állaga romlott. A nyílt csatornákba, áteresztı csövekbe került föld akadályozta a vízelfolyást. Ezen problémák elhárítása a város egész területén maradéktalanul megtörtént. 9

10 A belvizek által veszélyeztetett településrészek: Rózsa Ferenc utca, Petıfi utca (rész szakaszai), Karancs utca, Széchenyi utca (rész szakaszai), Fertı utca, Deák Ferenc utca (rész szakaszai), Berzsenyi Dániel utca, Ibolya út, Móricz Zsigmond utca, Kállai út, Móra Ferenc utca, Damjanich utca, Wesselényi utca, Szent László utca, Debreczenyi utca, Munkácsi utca, Radnóti utca, Liszt Ferenc utca, Ferdinánd utca. Az elmúlt 10 év során több alkalommal volt rendkívüli belvízvédekezésre szükség a városban. A rendszer jelentıs részét újra kellett építeni, illetve fel kellett újítani. Törökszentmiklós Város Önkormányzata az ÉAOP D pályázati kódszámon november 1-én kezdıdı, valamint december 31-én befejezésre kerülı A törökszentmiklósi bel- és csapadékvíz elvezetı rendszer rekonstrukciója címő projekt során megcélozta a csapadék- és belvíz belterületrıl való biztonságos elvégzésének érdekében a vízkárokkal veszélyeztetett területeken a csapadékvíz-elvezetı, belvízelvezetı infrastruktúra fejlesztést. A fejlesztés összesen 34 rendeltetési helyet érintett, amelybıl 30 önkormányzati, 4 pedig egyéb tulajdonú (Törökszentmiklós Térségi Víz-Csatornamő Kft. és Állami tulajdon, Mezıtúr-Tiszazugi Vízgazdálkodási Társulat és KÖTI-KÖVIZIG kezelésben van) ingatlan. A rendeltetési helyek közül 26 belterületen, 8 pedig külterületen helyezkedik el. A tervezéssel és kivitelezéssel érintett vízgyőjtı területek az alábbiak szerint kerültek összefoglalásra: - Andrássy mellék csatorna vízgyőjtı területe: belterületi 192 ha külterületi 345 ha - Tenyıi úti öblözetrész, Ferdinánd utcával: 93 ha - Vásárhelyi Pál utca, Bicskás tó: 64 ha - Vásárhelyi Pál utca: 9 ha - Szellı utca: 45 ha Összesen belterületi: külterületi: 403 ha 345 ha Az Andrássy-mellék csatornán: (csatornahossz m) az átereszek átépítése, a csatorna vízelvezetését akadályozó fás szárú növények eltávolítása, valamint a vízelfolyást/vízelvezetést elısegítı/meggyorsító mederkotrás került elvégzésre. A Tenyıi úti öblözetrészben: (csatornahossz m) megépítésre került a T sz. csatorna, az öblözet fıgyőjtıje. A Ferdinánd úti csatorna rekonstrukciója során: megépült a T jelő csatorna 610 m hosszúságban, valamint a T jelő csatorna 60 m hosszúságban. A Vásárhelyi Pál úti öblözetrészben: megépítésre került a B jelő csatorna 1500 m hosszúságban. A Vásárhelyi Pál út ÉK-i öblözetrészben: megépült a V jelő csatorna 410 m hosszúságban. 10

11 A Szellı utcai öblözetrészben: megépült az SZ jelő csatorna, hossza 550 m az SZ csatorna, hossza 210 m az SZ csatorna, hossza 360 m az SZ csatorna, hossza 220 m, valamint a NY-1 nyomóvezeték, 630 m hosszúságban A Széchenyi úti öblözetrészben: megépült az S jelő csatorna 190 m hosszúságban, valamint az S jelő csatorna 210 m hosszúságban. 1.3Kommunális szennyvízkezelés győjtés, elvezetés, - tisztítás A kommunális szennyvíz: a háztartási vízfogyasztás végterméke, lényegében bármely olyan víz, amely emberi behatásra szennyezıdött, illetve eredeti minısége romlott. A kommunális szennyvíz tartalmaz(hat): a felmosóvízet, mosóvízet, fürdıvízet, ételmaradékot, székletet, vizeletet. Fı jellemzıje a nagy mennyiségő szervesanyag-tartalom, és a nagy tömegő mikroorganizmus. Ez a szennyvíz két okból veszélyes: a. A szerves anyagok bomlása során lecsökken a víz oldott oxigén tartalma. b. A mikroorganizmusok közvetlen fertızési veszélyt jelentenek a környezetre. A települési szennyvízkezeléssel, csatornamő üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat a Törökszentmiklós Térségi Víz- Csatornamő Kft. Törökszentmiklós Táncsics M. út 42/A látja el. A város szennyvíz csatornázottsága kiépítettsége igen jónak mondható közel 100% - a lakossági bekötések aránya 96%. Jelentıs fejlesztések (2004.évtıl kezdıdıen) történtek a szennyvíz tisztító telep hatásfok növelésére, mely során nagymértékben átalakították, korszerősítették a mechanikai tisztítómő mőtárgyait és berendezéseit, valamint a biológiai tisztítómő technológiáját. A fejlesztés eredményeképpen a tisztítómő kapacitása nem nıtt, de a szennyvíz minıségi adatok jóval kedvezıbbek lettek a korábbiaknál. A tisztítótelep kapacitása 4000 m 3 /d. A gerinchálózaton, illetve vezetéken beérkezı (szennyvíztisztító telepre befogadott) települési folyékony hulladék mennyisége évben m 3, 2010.évben m 3. A szippantott (beszállított) szennyvízbıl fogadóképessége 50 m 3 /d évben a szennyvíztisztító telepre beszállított szippantott települési folyékony hulladék mennyisége m 3, évben m 3. A városi fı átemelıbıl nyomóvezetéken érkezı nyers szennyvíz a finom géprácsra kerül. A rács szemetet a mőtárgy földszintjén a meglévı szállító konténerek fogadják. A rácsról érkezı szennyvíz a hosszanti átfolyású homokfogókra kerül, mely homokot ún. surrantón keresztül szintén a szállítókonténerbe juttatják. A homokfogókról osztómővön keresztül az osztályozóba érkezik a szennyvíz. Az osztályozóból távozó szennyvizet az anaerob tér fogadja, ahol az, a csapadékos idıben megnövekedett vízhozam 400m 3 /h feletti részét a biológiai tisztítást megkerülve a csapadékvíz ülepítıkre irányítja. 11

12 Az anaerob medencében a megfelelı áramlási viszonyokat a beépített keverı biztosítja. A medencébıl két oxidációs medencébe jut a szennyvíz, melyben a lassú keverıkkel biztosított áramlás lehetıvé teszi a levegıztetést. Innen az utóülepítı medencébe jut a szennyvíz. Az utóülepítı medencék kör alaprajzú, sugárirányú átfolyású, sík fenekő medencék, melyekbıl a kör győjtıvályú vezeti el a tisztított szennyvizet a fertıtlenítı térbe. Itt helyezkedik el az iszap-recirkulációs szivattyú telep is. A fertıtlenítı tér kettı labirintmedencébıl áll, ezáltal megfelelı tartózkodási idıt biztosít a szennyvíz fertıtlenítésére. A szükséges klórgázt a klórozó fülkébe telepített injektoros gázadagoló juttatja a szennyvízhez. A fertıtlenített távozó szennyvíz a meglévı tisztított szennyvízátemelın és nyomóvezetéken keresztül jut ki a befogadóba, a TINÓKA belvízcsatornába. A tisztítás-technológiából rendszeresen eltávolításra kerülı fölös iszapot (100 m 3 /nap) az iszap víztelenítése után komposztálják. A komposztálás során megfelelı szintre csökken az iszapok szennyezıanyag tartalma és kedvezı fizikai, kémiai és biológiai átalakítások hatására mezıgazdaságilag hasznos tápanyagforrás keletkezik. A komposztálást nagy kiterjedéső térburkolaton végezik el, mely felület biztosítja az elıkészítést, utóérlelés, valamint a tárolást.. 2. kép: A szennyvíztisztító telep földrajzi elhelyezkedése és annak szerkezeti kialakítása Törökszentmiklóson tapasztalható jelenség, hogy az elidısödı településrészeken található (100 éves vagy annál régebbi lakóingatlanok vonatkozásában) ingatlanokon nincs kiépített fürdıszoba, wc, ezért továbbra is számolni kell az ingatlanokon található ún. őrgödrös wc-k tartalmának szabálytalan módon történı elhelyezésével. A tisztítómőnél alkalmazott technológia biológiai tisztítás nem teszi lehetıvé a lakossági őrgödrös wc-k tartalmának szippantott ürülék elhelyezését, ezért az a portákon belül kerül elhelyezésre és szennyezi a talajvízkészleteket. Erre a problémára célszerő lenne megoldást találni úgy, hogy a szennyvíztisztító telepen kívül kerüljön kialakításra befogadó, ártalmatlanító, hasznosító telep, mely befogadná, kezelné ezeket a hulladékokat. A környezetterhelési díjról szóló évi LXXXIX. tv. 11. (1) bekezdés értelmében a talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a mőszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. A talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokról a 28/2004 (VI.24.) Önkormányzati rendelet is rendelkezik évben összesen 991 ingatlan vonatkozásában került talajterhelési díj megállapítva. 12

13 1.4 Kommunális szilárd hulladékkezelés A Hgt. a települési önkormányzatok részére kötelezı feladatként határozza meg a következı feladatokat: - közszolgáltatás megszervezése (szilárd és folyékony hulladékokra), - közterületen elhagyott hulladékok begyőjtése, kezelése, - a kezelımővek létesítése és üzemeltetése, vagy más szervezésében mőködı közszolgáltatáshoz való csatlakozás, - közterületek tisztántartásának megszervezése, - a közszolgáltatás díjainak megállapítása, - helyi hulladékgazdálkodási tervek elkészítése. Az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják továbbá: - szelektív győjtés megszervezését, - hulladékgyőjtı udvarok és szigetek kialakítását, - válogatómővek és komposztáló üzemek létesítését. A települési szilárd hulladékkal és szelektív hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési feladatokat a 20/2002 (XII.18.) Önkormányzati rendelete szabályozza. Törökszentmiklóson évek óta mőködik a szervezett hulladékgyőjtés, melyet a Törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Kft. végez. A Szolgáltató az Önkormányzat 100%-os tulajdonában levı gazdálkodó szervezet, ezért a szolgáltatás a lehetı legbiztosabb kezekben van. Az önkormányzatnak a saját cége fölött van a legnagyobb befolyásolási lehetısége, s ezzel a lakosság érdekében és saját szolgáltatási kötelezettsége miatt is, - élhet. A kizárólag üzleti szempontú gazdasági szervezetekkel ellentétben az önkormányzati cég árszabása jobban igazodik a lakosság többségének valós anyagi teherbírásához. A Szolgáltató kiemelt alapfeladata a szervezett közszolgáltatás formájában történı települési szilárd hulladék győjtése, szállítása, ártalmatlanítása, valamint tevékenységi körébe tartozik még a zöldfelületek rendben tartása, út- és járdatisztítás mint kiegészítı tevékenység. A kft. hatáskörébe alapvetıen a települési nem veszélyes szilárd hulladékok tartoznak, így nem foglalkozik folyékony, illetve veszélyes hulladékok kezelésével, kivéve a közterületeken elhullott állatok tetemeinek begyőjtésérıl és a szolgáltató (ATEV Zrt.) részére történı átadásáról. Az intézményes szemétgyőjtést a szilárd burkolatú és burkolatlan utak mentén végzik részben kukás-konténeres, részben zsákos rendszerben. A közterületre szabályszerően kihelyezett győjtıedényekbıl elhelyezett háztartási hulladékot a szolgáltató heti rendszerességgel elszállítja, a heti egy alkalomnál gyakoribb elszállítást külön megrendeléssel lehet igénybe venni. A hulladékgyőjtést és szállítást a mőveletek végzésére alkalmas zárt, kiporzásmentes, öntömörítıs gépjármővekkel végzik, melyet az alábbi fényképfelvételek szemléltetnek. 13

14 A hulladékhasznosítás komplex tevékenységének egyik eszköze az ún. szelektív győjtés. A szilárd települési hulladékok mennyiségének csökkentésére ökológiai szempontból legmegfelelıbb eljárás. Az elkülönített győjtés lényege, hogy a fejlett környezeti tudattal rendelkezı fogyasztó tisztán és egymástól elválasztva győjti össze a kiürült csomagolóeszközöket, illetve egyéb háztartási hulladékot (pl. újságpapír, használt ruha). Ezek az elkülönítetten összegyőjtött, tiszta csomagolóanyagok ismételten visszajuttathatók a termelésbe, mint másod-nyersanyagok. A szelektív hulladékgyőjtés alkalmazásának céljai: a hasznosítható összetevık feldolgozóiparba történı visszaforgatása, a veszélyes összetevık elkülönített kezelésével a települési szilárd hulladék által okozott környezetterhelés csökkentése, a szelektív győjtéssel elért hulladékmennyiség-csökkentés következtében a szükséges ártalmatlanítási (lerakóhelyi) kapacitások megtakarítása. Nyitott platós hulladékgyőjtést alkalmaznak a városban keletkezı, felhalmozódó egyéb hulladékok összegyőjtésére. Pl.: illegális szemétlerakás, karácsony utáni fenyık győjtése. Ezekkel a gépjármővekkel oldják meg az edényzetek szállítását javításra és tisztításra, illetve egyéb lakossági igények kielégítésére is szolgálnak január 1-tıl a városban keletkezı hulladékot Kétpóra szállítják a Kétpói Regionális hulladéklerakóba. A lerakó a jelenleg hatályos jogszabályoknak megfelelıen, gazdaságos és hatékony módszerek figyelembevételével valósult meg európai normáknak megfelelı, ártalommentes hulladék elhelyezést biztosítva. A lerakót megközelítıleg 20 éves lerakási idıhöz építették ki, amely kb m 3 éves hulladékmennyiség lerakását biztosítja. A felépült létesítmény alatt természetes védıréteg (nagy vastagságú agyag) található. Ezt szintén nagy vastagságú, nem bomló mőanyag HDPE fóliával egészítették ki, amely alatt elektronikus szenzorrendszer biztosítja, hogy a szigetelés bármilyen sérülésérıl az üzemeltetı azonnal tudomást szerezzen. A lehulló csapadékot vagy más, a hulladék bomlásából származó nedvességet egy ún. drénrendszer győjti össze, az összegyőjtött víz pedig egy csurgalékvíztárolóba kerül. A hulladéklerakó mellett található egy mesterséges tó, mely öntözıvizet biztosít a szárazabb idıszakokban a lerakott hulladék öntözéséhez. A hulladék bomlása során keletkezı gázokat gázkutak győjtik össze, amelyek energiatermelésre is használhatók. A hulladéklerakó mellett egy komposztáló is épült, amely lehetıvé teszi a begyőjtött szerves hulladékok újrahasznosítását, illetve biológiai semlegesítését. 3. kép: A Kétpói Regionális hulladéklerakó gázkútjai, valamint a beszállított hulladék elhelyezése 14

15 A Kétpói Regionális Hulladéklerakóba az alábbi települési szilárd hulladékmennyiségek kerültek beszállításra január december 31-ig kg január szeptember 30-ig kg január október 31-ig kg A Kft. évente két alkalommal (tavasz, ısz) hirdet lomtalanítási akciót, mely során elszállításra kerülnek az egyéb szilárd (használaton kívüli bútorok, a háztartásokban feleslegessé vált termékek) hulladékok. A Kft. évente ugyancsak két alkalommal hirdet meg zöldhulladék győjtési akciót (tavasz, ısz), melynek során elszállításra kerülnek a mőanyag zsákokban összegyőjtött kerti hulladékok (falomb, stb.), valamint a meghatározott méretre összevágott és összekötözött zöldhulladékok. A településen a hulladékszállítás 100%-os lefedettségő 5770 lakás van bekapcsolva családi házas övezetben, a lakótelepi ingatlanok száma pedig A hulladékgyőjtésbe be nem kapcsolt kb. 150 ingatlan lakatlan, vagy csak üres telek. Az 1100 literes kerekes gördülıs tartályokat elsısorban a lakótelepeken alkalmazzák. A jogszabályi elıírások, a fenntartható fejlıdés, az emberi egészség, a környezet magas szintő védelme, a természeti erıforrásokkal való gazdálkodás, a hulladékkezelés megelızése, a képzıdı hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében szelektív hulladékgyőjtı szigetek kialakítását fogalmazta és valósította meg az Önkormányzat az elmúlt években. A Hulladékgazdálkodási tervében elérendı célként tőzte ki a város, hogy a városban minden ezer lakosra jusson egy szelektív hulladékgyőjtı sziget, (2003. január 30-tól június 3-ig) amit meg is valósított. A szelektív hulladékgyőjtı szigeteket fokozatosan építették ki. Elıször 10 db sziget jött létre, melyek a város forgalmasabb helyein, így pl.: nagyobb üzletek, iskolák, lakótelepek közelében kerültek elhelyezésre. Annak érdekében, hogy a város teljes lakossága kényelmesen, viszonylag rövid távolságon belül elérhesse ezen szolgáltatást, az önkormányzat további 14 db sziget kialakítását valósította meg, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által nyújtott decentralizált települési hulladék közszolgáltatás fejlesztésére vonatkozó támogatásból. A közterületeken telepített győjtıszigetek feladata a folyamatos szelektív győjtési lehetıség biztosítása a lakosság szilárd hulladékféleségei számára. 15

16 A győjtıszigeteken kizárólag a másodnyersanyagként hasznosítható összetevıket győjtenek, papír, mőanyagpalack és vegyes üveg. A győjtıszigeteken veszélyes hulladékot, bomló szerves hulladékokat, az egészségre káros, tovább nagydarabos hulladékokat nem győjtenek. A szelektív hulladékgyőjtı szigetek mindegyike 4 győjtıkonténerbıl áll és 3 frakció (1 db papír, 2 db mőanyag, 1 db vegyes üveg) szervezett győjtését teszi lehetıvé. A papír hulladékgyőjtı edényzetbe: színes vagy fekete-fehér újságpapírt, folyóiratot, füzetet, könyvet, hullámpapírt, csomagolópapírt, kartondobozt, prospektusokat, irodai papírhulladékokat;. a mőanyag-győjtı edényzetbe: üdítıs, ásványvizes PET-palackokat (melyeket üresen, kimosva, kupakjaikat lecsavarva, összegyőrve/préselve/tömörítve), élelmiszerek és kozmetikai termékek flakonjai, dobozai (PE és PP jelzéssel); a vegyes üveggyőjtı edényzetbe: tiszta, kiöblített italos és egyéb (bébiételes, befıttes és lekváros üveg), a háztartásban feleslegessé vált üveget (üvegeket a mőanyag, vagy fémkupakok, karikák, csavaros fedelek nélkül, kimosva) lehet elhelyezni. 4. kép: A szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítását, valamint az alkalmazott hulladékgyűjtő edényzetek A településen élı lakosság egy része komolyan veszi a szelektív hulladékgyőjtés fontosságát, ezért hulladéktípusonként szétválogatva helyezi a hulladékokat az edényzetekbe. Sajnos az is gyakori, hogy a háztartási hulladék és egyéb más jellegő hulladék is bekerül a szelektív hulladékgyőjtı edényzetekbe, így a sokak által megfelelıen elhelyezett hulladék is szennyezıdik, illetve kevesebb szelektíven győjtött hulladéknak marad hely a győjtıedényzetben. Ezért az edényzetek kialakításánál törekedtek a szők, kisnyílású, zárható vandálbiztos konténerek alkalmazására. A kihasználtság hiánya, valamint a folyamatos rongálások miatt 2 db szelektív hulladékgyőjtı sziget megszüntetésre került. 16

17 Törökszentmiklós Város közterületein elhelyezett szelektív hulladékgyőjtı szigetekrıl beszállított hulladékmennyiségeket az alábbi táblázat szemlélteti. Lista: Hulladékmérleg táblázat Idıszak: Hely: Hulladék begyőjtés Hulladékkód Hulladék megnevezése Átvett mennyiség [kg] MŐANYAGOK PAPÍR HULLADÉK VEGYES ÜVEG HULLADÉK Lista: Hulladékmérleg táblázat Idıszak: Hely: Hulladék begyőjtés Hulladékkód Hulladék megnevezése Átvett mennyiség [kg] MŐA.CSOM.HULL MŐANYAGOK Papír és karton csomagolási hulladékok PAPÍR HULLADÉK VEGYES ÜVEG HULLADÉK

18 Lista: Hulladékmérleg táblázat Idıszak: Hely: Hulladék begyőjtés Hulladékkód Hulladék megnevezése Átvett mennyiség [kg] MŐA.CSOM.HULL MŐANYAGOK Papír és karton csomagolási hulladékok PAPÍR HULLADÉK üveg hulladék fehér VEGYES ÜVEG HULLADÉK Lista: Hulladékmérleg táblázat Idıszak: Hely: Hulladék begyőjtés Hulladékkód Hulladék megnevezése Átvett mennyiség [kg] MŐA.CSOM.HULL MŐANYAGOK Papír és karton csomagolási hulladékok PAPÍR HULLADÉK VEGYES ÜVEG HULLADÉK

19 A törökszentmiklósi hulladékgyőjtı udvar: A hulladékgyőjtı udvar olyan győjtıhely, ahol a lakosság elhelyezheti a nem rendszeresen keletkezı nagydarabos hulladékait (lom), a háztartásokban keletkezı veszélyes hulladékait, amelyek elszállítása a rendszeres hulladékgyőjtı járatok üzemeltetésével nem oldható meg. A hulladékgyőjtı udvarok a városképbe illeszkedı, igényesen kialakított létesítmények, amelyek kizárólag a hulladék ideiglenes, szakszerő és biztonságos tárolására szolgálnak. Az összegyőjtött anyagokat fajtájuktól függıen feldolgozzák, illetve ártalmatlanítják. A Remondis Kétpó Kft. mint a Kétpói Regionális Hulladékkezelı rendszer üzemeltetıje október 16-án megnyitotta a törökszentmiklósi hulladékudvar kapuit a lakosság számára. A megfelelı győjtıhely és győjtıedényzetek kialakításával a hulladékudvar térítésmentesen átveszi az - olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékait (EWC kód:13 02) - motor, hajtómő és kenıolajok. - hulladékká vált csomagolóanyagokat (EWC kód:15) - papír és karton, mőanyag, fa, fém, üveg csomagolási hulladékok - termékként tovább nem használható gumiabroncsokat (EWC kód: ) - építési és bontási hulladékokat (EWC kód:17) -fémek (beleértve azok ötvözeteit is), vörösréz, bronz, sárgaréz, vas, acél - települési hulladékokat (EWC kód:20). - papír, karton, üveg, fénycsövek, elemek és akkumulátorok, elektromos berendezések A hulladékgyőjtı udvarban magánszemélyek naponta a felsorolt hulladékokból 100 kg, gumiabroncsból 200 kg mennyiséget szállíthatnak be térítésmentesen. 5. kép: A törökszentmiklósi hulladékudvar 19

20 A települési szilárd hulladéklerakó rekultivációja január 1-tıl a volt városi települési szilárd hulladéklerakó (2110/3.hrsz) telephely bezárásra került. A terület tulajdonosa: Törökszentmiklós Város Önkormányzata. A lerakó összterülete: 16,5631 ha, amelynek hulladékkal feltöltött része ~ 9 ha (~ t lerakott hulladék). A hulladéklerakóba háztartási és települési hulladékokkal együtt kezelendı nem veszélyes ipari jellegő hulladékok is kerültek, ezért a törökszentmiklósi hulladéklerakót a Nem veszélyes hulladéklerakó kategóriába sorolták. A hulladéklerakó területe természetes szigetelı rendszerrel (vízzáró agyagféleségek) rendelkezik/rendelkezett, amely sajnos nem elégítette ki a jelenleg érvényes jogszabályok elıírásait. A feltárt hulladéktest vastagsága 1,5 7,5 m között változott, a legkisebb rétegvastagság a terület bejárati részén, a legnagyobb rétegvastagság pedig a terület középsı részén tapasztalható. A lerakón 4 db monitoring kút (4-6 m között elhelyezkedı talajvíz mintázás céljából) létesült, illetve 1 kút a lerakótól ~ 800 m- re helyezkedik el. A kutak változó talpmélységgel (B-1 jelő kút:10,3 m; B-2 jelő kút:10,3 m; B-3 jelő kút:8,2 m; A-1 jelő kút:10,5 m, D-1 jelő kút:10,5 m), valamint szőrızési mélységgel (B-1 jelő kút:7,3-9,3 m; B-2 jelő kút:7,3-9,3 m; B-3 jelő kút:5,2-7,2 m; A-1 jelő kút:7,5-9,5 m, D-1 jelő kút:7,5-9,5 m), rendelkeznek. 6. kép: A régi városi hulladéklerakót (rekultiválás előtt) a monitoring kutak megjelölésével az alábbi fényképfelvétel szemlélteti. 20

21 A jelenlegi talajvíz áramlási iránya: északnyugat délkelet. Az ellenırzı mérés a szennyezés csökkenését mutatja, amely a szennyezés utánpótlás hiányára utalhat. A település vezetékes vízellátását felszín alatti vízbázisból látják el, mélyfúrású kutakból, amelyek a belterületen kívül illetve azok határán találhatóak. A lerakott hulladék eltávolítása a rekultiváció során nem szükséges, illetve a mennyisége (a 30 év lerakási idıtartamot számítva kb t) alapján nem oldható meg. A hulladéklerakóban a bomlási folyamatok figyelembevételével kb.70 m 3 /h metán mennyiség keletkezik, illetve az idıjárási viszonyoktól függıen távozik a levegıbe. A rekultiváció megvalósítása az alábbi feltételek, célok biztosítása érdekében szükséges: - tájbaillesztés, - roncsolt felszín megszüntetése, - szennyezés kimosódása elleni védelem, - talajerózió megakadályozása, - felszíni vízelvezetés, - talajvíz figyelés a szennyezés kiterjedésére, - levegıminıség védelem, - felszín és felszín alatti vízkészlet védelme, - élıhelyek kialakítása, - közegészségügyi feltételek javítása. Szennyezés kimosódás elleni védelem: A hulladékkal borított terület csökkentését a régebben lerakott hulladék összetolásával, a nagytömegő mozgatás elkerülésére a szakemberek nem javasolták. A lazább 3-4 éve lerakott hulladékok a depóniába áttermelésre kerültek, így összefüggı rekultivált felszín került kialakításra. Elvégzésre került a hulladéktest egyengetése, tömörítése, lejtésirányok kialakítása. A depónia felszínére és a kialakításra kerülı rézsőre 30 cm humuszban gazdag földtakarás (felsı 10 cm-es rétegként alkalmas lehet rá a komposztált szennyvíziszap is), valamint 30 cm kiegyenlítı réteg (átrostált, frakcionált hulladékból biztosítandó a szállítási és anyagköltségek csökkentésére) került. A kiegyenlített felszínő rézsőn geotextil borítás és bentonit alapú vízzáró terítés került. Mivel a takarórétegek nem gázzáróak, a felszínükön szabadon távozhat az esetlegesen képzıdı biogáz. Talajerózió elleni védelem: A rekultiváció szerves részét alkotja a növénytelepítés (gyep kialakítás), mely a termıföld (humusz) szakszerő elterítése után (min.30 cm vastagságban) megtörtént. Az enyhe rézsőlábak védelmét biztosítja a telepítésre került tüskés cserjesor. A telepítés célja elsıdlegesen a terület lehatárolása, az illegális lerakás elleni akadályképzés, illetve a zöldövezet kialakítása. A talajerózió ellen a felszíni víz irányított elvezetése (tereprendezéssel biztosítva) is biztonságot ad. 21

22 Élıvilágvédelem: Természetvédelmi szempontból bármely potenciális rekultivációs eljárás elvégezhetı volt, mert jelentıs természeti értékre nincs hatással sem a jelenlegi lerakó, sem a rekultiválás, sem a kitőzött végállapot. Tekintettel arra, hogy a lerakó nyugati oldala közvetlenül szomszédos a lakóépületekkel, és a lerakó felszámolása után illegális hulladék elhelyezésre csábíthatnak, ezért 10 m széles, sőrő, ıshonos, szúrós hajtásképzıdményő fajokból álló (kökény, varjútövis, stb.) mezsgyével került körbekerítésre. A felsorolt cserjefajok ugyanakkor tőzifának kevéssé alkalmasak, így ilyen célú kivágásukra vélhetıen nem kerül sor. A rekultiváció során igénybe vett nagy munkagépek üzemeltetését a madárfészkelési szezonon (március-július) kívülre ütemezték, így nem következett be a lerakó területén fészkelı, egyébként a tájba gyakori, védett énekesmadarak (pl. búbos pacsirta) az évi fészekaljának megzavarása, elpusztítása. A rekultiválás során kialakított friss talajfelszíneket gyorsan növı, adott esetben agresszíven terjedı hazai főfajokkal (tarackbúza, csillagpázsit, angol perje) vetették be. A Törökszentmiklós Város Önkormányzata (mint ingatlantulajdonos), a Törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Kft. (mint üzemeltetı), a Szollak Vagyonkezelı Kft. (mint a kivitelezés mőszaki ellenıre), a Keviterv Plusz Kft. (mint a rekultivációs tervek készítıje), valamint a Green Network Kft. (mint a rekultivációs munkákat végzı szervezet) szakemberei, október 29-én 10 órakor a hulladéklerakó munkaterületének átadásához szükséges helyszíni bejárást elvégezték, a terület rekultivációra történı átadása megtörtént. A 2000/HU/16/P/007.számú ISPA projekt keretén belül (melynek értelmében 19 település felhagyott kommunális szilárd hulladék lerakóinak rekultivációja valósul meg) a 2110/3.hrszú kommunális szilárd hulladéklerakó depónia rekultivációs feladatait az IGN 2009 Konzorcium (vezetı cége:imsys Kft.) befejezte, a rekultivációt készre jelentette. A mőszaki átadás átvétele június 16-án megtörtént. A Referencia Építıipari Kft. (Törökszentmiklós, Kossuth L. út 3.) mint a rekultivált hulladéklerakó mellett található téglagyári telephely üzemeltetıje február 17-én írásbeli bejelentést tett, melyben kérte, hogy a rekultiváció során történt területfeltöltés által okozott, a téglagyári szárítószínek padozatát elöntı csapadékvíz elvezetést a terület tulajdonosa haladéktalanul végezze el. A március 2-án történt a terület tulajdonosa, a kivitelezés mőszaki ellenıre, a kivitelezı, valamint a Referencia Építıipari Kft. képviselıi helyszíni szemlén megállapításra került, hogy a bejelentés valós, a rekultivált hulladéklerakó telep köré csapadékvíz elvezetı övárkot nem alakítottak ki. A kivitelezés mőszaki ellenıre, valamint a kivitelezı a helyszíni szemlén elmondta, hogy a rekultiválás során a Közép Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség által meghatározott mőszaki elıírások alapján, a Felügyelıséggel folyamatosan egyeztetve járt el, így a kialakult helyzetért nem vállal felelısséget. Az ingatlan tulajdonosa folyamatosan keresi a lehetıséget a kialakult helyzet megszüntetésére. Illegális hulladék elhelyezés problémája Az illegális hulladéklerakók potenciális szennyezı- és fertızıforrások. A kórokozók, a mérgezı- és szennyezıanyagok a talajvízbe szivárogva veszélyeztethetik az élı és élettelen környezeti elemeket. A takarás nélküli rothadó hulladékban elszaporodhatnak a rovarok és a rágcsálók, melyek kórokozók terjesztıi lehetnek. A szél szintén messzire szállíthatja a könnyebb szemetet és a keletkezı bőzt. Az egyén nem eléggé környezettudatos magatartása az oka annak, hogy illegális szemétlerakókkal, ún. vadlerakókkal is találkozunk környezetünkben. Ezek jelenléte, ellenırizetlen "mőködése" mindannyiunk számára idızített környezetvédelmi bomba. 22

23 A lakosság egy része a szabályozott elhelyezés helyett az építési törmeléket (sittet), lomot és egyéb hulladékot a város elhagyott területein, vagy a városszéli erdıkben rakja le. Általános tapasztalat, hogy a város közelében található külterületi utak melletti árkok gyakran szemétlerakó helyekké válnak. Ismeretlen elkövetık kisebb mennyiségő (1-2 db zsák) hulladékot helyeznek el. A guberálók szétvágják a zsákokat, a zsákokban lévı szemetet pedig szétterítik a területen. Késıbb ezekre a területekre a lakosok újabb és újabb hulladékot szállít ki, így a szemét egyre nagyobb területet foglal el. A nem megfelelı hulladékkezelés, a rendezetlen, szétszórt hulladék látványa, melyet az alábbi fényképfelvételek is szemléltetnek, tönkreteszi a táj eredeti szépségét, csökkenti a pihenés, kikapcsolódás teljes körő lehetıségét. Törökszentmiklós Város Közigazgatási (önkormányzati tulajdonban lévı) területén belül lévı (közterületeken) illegális hulladéklerakók felszámolása minden évben folyamatosan az Önkormányzat lehetıségeihez (a rendelkezésre álló anyagi és a felhasználható eszközpark) mérten megtörténik, közmunkások, oktatási-nevelési intézmények tanulói/hallgatói, helyi egyesületek aktív közremőködésével és segítségével. Támogatni kell a környezettudatos életvitelt, a fenntartható fejlıdés eszméjét és gyakorlatát bemutató közlemények, reklámok, mősorok elıállítását és terjesztését. A szemlélet formálás feltétele, hogy az állampolgárok tájékozottak legyenek a környezetük állapotáról, a hulladékgazdálkodás fontosságáról. Fokozni kell a civil szervezetek, zöldmozgalmak kultúraközvetítı és közösségfejlesztı intézmények támogatását a hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében. Az önkormányzatnak a munkatársak részére biztosítania kell a folyamatos oktatást, új jogszabályok megismerését, a végrehajtására a jogi és technikai tudásszint emelését. 1.5 Veszélyes hulladékkezelés A veszélyes hulladékok eredetük, összetételük vagy koncentrációjuk miatt kockázatot jelentenek az egészségre, a környezetre. Minden olyan esetben, ha egy hulladékról nem tudjuk, hogy az veszélyesnek minısül-e vagy sem, ennek megállapításáig az adott hulladékot veszélyesnek kell tekinteni. A veszélyes hulladékot eredményezı vagy veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységnél betartandó alapvetı követelmény, hogy törekedni kell a hulladék képzıdésének és veszélyességének megelızésére és csökkentésére, illetve minél nagyobb arányú hasznosítására, biztosítani kell a hulladék sorsának nyomon követhetıségét, ellenırizhetıségét, és meg kell akadályozni a környezet szennyezését, illetve az egészség károsítását. 23

24 Kiemelt követelmény a leghatékonyabb megoldás, a legjobb elérhetı technika alkalmazásának elıírása (BAT), amelyet mind a veszélyes hulladékot eredményezı termelési, szolgáltatási tevékenységek, mind a veszélyes hulladékok kezelése során tekintetbe kell venni. Veszélyes hulladék kezelésekor különös gonddal kell eljárni, ezért a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos minden tevékenység (szállítás, begyőjtés, tárolás, ártalmatlanítás) hivatalos engedélyekhez kötött. A háztartásokban keletkezı kis mennyiségő veszélyes hulladékot térítésmentesen le lehet adni a városi hulladékudvarban. Az elektromos/elektronikus hulladékokat, fénycsöveket, szárazelemeket, akkumulátorokat, gyógyszereket általában átveszik az árusítás helyén is. A nagy mennyiségben keletkezı veszélyes hulladékok elszállítását már hulladékszállító szakcégre kell bízni, akik kapcsolatban állnak a kezelı, ártalmatlanító cégekkel. Mind a hulladékszállító, mind a hulladékkezelı cég jogszabályban meghatározott engedélyekkel kell, hogy rendelkezzen a tevékenység végzéséhez, és az átvett hulladékról szintén jogszabályban meghatározott tartalmú dokumentációt készítenek. Törökszentmiklós város közigazgatási területén az alábbi hulladékgazdálkodási szervezetek végeznek/végezhetnek veszélyes hulladékszállítást. - NETTA Kft. (1180 Budapest, Zádor út 4.) Törökszentmiklós, Dózsa Gy, úti telephelyen - SZEM-MA Kft. Törökszentmiklós, Tenyıi út 6.szám alatti telephelyen - DESIGN Kft. (6000 Kecskemét, Ipar út 6.) helyszínre történı kiszállással. Magyarországon az Európai Unióhoz történt csatlakozás óta megjelent környezetvédelmi törvényi elıírások egyik célja, a korábbi hulladékgazdálkodási gyakorlat megváltoztatása. A már regionális és helyi szinten is elkészült hulladékgazdálkodási tervekben kiemelt hulladékáramok közé tartoznak többek között a használt elemek. Az elemek és akkumulátorok hulladékainak visszavételérıl szóló 109/2005. (VI.23.) Kormányrendelet alapján egy országos hálózat kiépítése kezdıdött meg a használt elemek visszagyőjtésére. Törökszentmiklóson a Design Kft. Szolnoki Képviselete (cím: Szolnok, Ságvári krt. 4.) végzi ezen hulladékgyőjtési tevékenységet, mely győjtési tevékenységet az alábbi intézményeknél végzi: - Pánthy E. Katolikus Általános iskola 1 db - Bethlen Gábor Református tagozatos Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium és Alapfokú Mővészetoktatási Intézet 1 db - Hunyadi Mátyás Nevelési - Oktatási Központ 2 db - Kölcsey Ferenc Általános Iskola 1 db - Székács Elemér Szakközépiskola 1 db - Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium 1 db - Lábassy János Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 1 db - Törökszentmiklós Város Polgármesteri Hivatal 1 db A programban résztvevıknek térítésmentesen biztosították a 25 literes őrtartalmú elemgyőjtı edényt és azok rendszeres ürítését, valamint a szállításhoz szükséges dokumentumokat. 24

25 Állati eredető hulladékok győjtése és elszállítása A városban a Törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Kft. (Gyepmesteri telep üzemeltetési szerzıdés alapján) gondoskodik a város közterületén elhullott állatok tetemeinek elszállításáról. Az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat egészségügyi szabályairól szóló (VI.27.) FVM rendelet szerint engedélyezett kezelı és feldolgozó üzemmel (ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt Budapest, Illatos út 23. -) Törökszentmiklós Város Önkormányzata október 1-én megkötötte, az állati eredető hulladékok elszállítására és kezelésére vonatkozó szerzıdését október 17-én 2 db 240 liter őrtartalmú állati eredető hulladékok győjtésére szolgáló speciális győjtıedény került az önkormányzat részérıl megvásárlásra, melyek a Kft. telephelyére kerültek. A hulladékszállítást végzı Zrt. Törökszentmiklósról (2008. októberétıl decemberéig) a dokumentáció elkészítéséig összesen kg állati eredető hulladékot szállított el. 1.6 Légszennyezés A város geográfiai elhelyezkedésébıl adódóan a levegıben lévı szennyezı anyagok koncentrációját elsısorban a helyi emissziók határozzák meg. A legjelentısebb helyi kibocsátások az alábbi tevékenységi körökbıl származnak: Ipari, mezıgazdasági és szolgáltatói tevékenységek emissziói, Lakossági - elsısorban főtési eredető - légszennyezés, Közlekedés Természetes eredető légszennyezés Ipari, mezıgazdasági és szolgáltatói tevékenységek emissziói: A városban tapasztalható ipari termelés csökkenésével, jelentısen mérséklıdött az üzemek légszennyezı anyagkibocsájtása is. Jelenleg 135 telephely engedéllyel rendelkezı vállalkozás található Törökszentmiklóson, mely telephelyeket az 1. számú melléklet szemléltet. A telepek a legkülönfélébb tevékenységet (folyamatosan vagy csak idıszakosan/szakaszosan) végzik, ezáltal minden telepnek más és más a kibocsátásra kerülı szennyezıanyag összetétele/koncentrációja, valamint annak mennyisége. Az egyik legjelentısebb kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxid kibocsátó a CLAAS Hungária Kft, de a nitrogén-oxid kibocsátása a közlekedési emisszió mellett így is eltörpül. 7. kép: A CLASS Hungária Kft. törökszentmiklósi telephelye 25

26 Szilárd por kibocsátásának vonatkozásában elsısorban a közlekedésnek és a környezı mezıgazdasági területekrıl származó talaj eredető pornak van nagy szerepe. A lakott területeken lévı utakra, járdákra a külterületekrıl érkezı beporzás (Alföldi mezıváros révén a várost nagy kiterjedéső szántó mővelési ágú területek) a széllel, csapadékkal, a jármővek sárfelhordásával rendszeresen megtörténik. Az utakra került, majd a jármővek által felvert szállópor és az ülepedı por rontja a város levegıtisztaságát, a levegı minıségét. A porszennyezés a talajadottságok, a szántóföldi mővelés, az ısztıl-tavaszig zöldnövényzettel nem fedett kiterjedt területek huzamos ideig tartó porzása, és a burkolatlan utak következménye. A porszennyezéshez járul még hozzá a mezıgazdasági üzemek terményszárítóinak mőködése is. A nagy kiterjedéső, zöldfelületek, zöld növények elsısorban a fák védı erdısávok pormegkötı képessége jelentıs mértékben csökkentheti az idıszakos porterhelés mértékét és a kacsolódó környezeti és környezet-egészségügyi kockázatot. Nem elhanyagolható azonban a telephelyek városi levegıre gyakorolt hatása sem, mivel ezen üzemek többnyire sőrőn lakott részein vannak a városnak, és viszonylag kis magasságban (10-50 méter) történik a kibocsátás. Az Öntöde esetében a kémények csak 5-10 méter magasságban találhatóak közvetlenül a lakókörnyezetbe. Ezen telephely a Közép Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség által rendszeresen ellenırzött telephelyek közé tartozik. A másik porszennyezı forrás a Referencia Kft. által üzemeltetett (2110/9.hrsz) téglagyár, mely ugyancsak hozzájárul a levegı szennyezettségének kialakulásához. 8. kép: A törökszentmiklósi téglagyár Ezen felül még az állattartásból, a nem megfelelı és szabályszerő hanyag trágyakezelési technológia alkalmazásából eredı bőzhatás is szennyezi a város levegıjét. Az állattartási technológiák esetében szilárd légszennyezıanyaggal, illetve ammónia, kén-hidrogén és egyéb bőz anyagokkal kell számolni. Ez utóbbiak mennyisége nagyban függ a tartástechnológiától, a trágyakezeléstıl és az állategészségügyi szabályok betartásának fokától. 26

27 Törökszentmiklóson a dokumentáció elkészítéséig, (a törökszentmiklósi Falugazdászi Hivatal adatszolgáltatása alapján) 6 db nagyüzemi állattartó telep mőködik az alábbi állatlétszámokkal. Sorszám Név Állatfaj Darabszám 1 Márvány Imre egyéni vállalkozó Szarvasmarha Ander 2000 Kft. Pulyka Bartapusztai Mezıgazdasági Bt. Sertés (hízó) Agrokard 2001 Bt. 5 Lasa Agrokultúra Kft. Sertés (anyakoca) Baromfi (biocsirke) Székács Elemér Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Tangazdasága Baromfi (tojótyúk) Anyajuh Lakossági - elsısorban főtési eredető légszennyezés: Törökszentmiklós főtési struktúrája jelentısen átalakult az elmúlt évtizedben, egyre nagyobb teret nyert a földgáz alkalmazása - ma már a lakások 90 %-ában van földgáz - visszaszorult szén és gázolaj, nıtt a fa főtési célú felhasználása. Ezek a változások csökkentették és átstrukturálták a főtési emissziót: csökkent a főtési eredető kén-dioxid (SO2) és szilárd (korom és por) kibocsátás, de ugyanakkor emelkedett a nitrogén-oxidok (NOx) mennyisége. Gáztüzelés esetén a füstgázok kedvezı légszennyezıanyag kibocsátása mellett igen fontos, hogy nem keletkezik a vegyes tüzelésre jellemzı salak és hamu, mely kiporzása révén, illetve hulladékként (elhelyezési problémák) okoz zavaró hatást. A javuló tendenciák mellett azonban a főtési emisszió nem elhanyagolható fıként a nitrogén-oxidok esetében. Ezért elsısorban a főtési idényben jelentkezı levegıminıség romlás a jellemzı, mely a légszennyezı anyagok feldúsulásának kedvezı idıjárási és mikro klimatikus viszonyok (inverziós jelenségek) miatt akár érzékszervileg is észlelhetı. A lakossági egyedi főtıberendezések nem kötelezettek bejelentésre, a megfelelı környezetvédelmi elıírásokat a tüzelı berendezések gyártóinak kell betartaniuk. Azonban sajnos az is elıfordul, hogy a vegyes tüzeléső kazánokban a felelıtlen tulajdonosok/használók olyan hulladék anyagokat, égetnek el (pl. mőanyag flakon, fáradt olaj, gumi, stb..), amelyek vagy önmagukban is veszélyesek, vagy égéstermékük toxikus. Ezzel, ill. az ilyen égetést kísérı fekete füsttel és bőzzel nemcsak bosszúságot okoznak környezetüknek, hanem veszélyeztetik is szomszédaik és családtagjaik egészségét. Ugyanakkor a gázfőtésre való áttérés környezeti és elsısorban környezet-egészségügyi hátrányai is láthatóak: Az egyébként környezetbarátnak titulált gázfőtés elınyei akkor érvényesülnek, ha az égéstermékeket kéményen vezetik el. A gázfőtés széleskörő elterjedésében az elmúlt tíz-tizenöt évben nagy szerepet játszó parapet gázkonvektorok azonban az égéstermékeket általában az ablakok alatt vezetik ki a szabadba. 27

28 Az ilyen készülékekkel ellátott többszintes lakóépületeket fıként nitrogén-oxidból és szénmonoxidból álló "szennyezıanyag burok" veszi körül, amely főtési idıszakban lehetetlenné teszi a normális szellıztetést növelve a beltéri légszennyezı anyagok koncentrációját. Ezzel kapcsolatban kell megemlíteni a belsıtéri légszennyezettség problémáját is, aminek egyre nagyobb jelentıséget tulajdonítanak a szakemberek az allergiás betegségek kialakulásában. Viszont ez a legösszetettebb és legkevésbé feltárt problémakör a légszennyezés és az emberi egészség vonatkozásában. További hátrányként említhetı még, hogy a gáztüzelésre való áttérés környezeti hatása elsısorban a falusias jellegő kertes családi házas övezetekben - ugyanakkor kettıs. Egyrészt a főtési eredető légszennyezés káros összetevıinek összes kibocsátása csökken, ill. összetétele megváltozik. Másrészt a hagyományos, természet-közeli falusi életmódból eredı hasznosításra való törekvés vagyis a hulladékképzıdés tradíciókon alapuló minimalizálása visszaszorul, majd eltőnik. Így ami különösebb környezeti veszélyeztetés nélkül a falusi tőzhelyben elégethetı volt (pl. papír), az most a kommunális szilárd hulladék közé kerül, növelve annak elszállítandó mennyiségét ami a közlekedési eredető légszennyezés növekedéséhez járul hozzá. 9. kép: Fűtési eredetű légszennyezés Törökszentmiklós felett A kommunális eredető légszennyezések között meg kell még említeni a kerti hulladékok égetését és a parlagterületek, tarlók felgyújtását, mely számos kellemtelenséget okoz a közvetlen és tágabb környezetüknek. Jelentıs egészségügyi kockázatot jelentenek továbbá a lakosság által egyedi főtéső berendezésekben és nyílt téren elégetett mőanyag, gumi és egyéb (laminált lemez, pozdorja bútorelemek, stb.) hulladékokból felszabaduló toxikus és rákkeltı anyagok. A levegı védelmérıl szóló 306/2010. (XII.23) Korm. rendelet 4. értelmében Tilos a légszennyezés, valamint a levegı lakosságot zavaró bőzzel való terhelése, továbbá a levegı olyan mértékő terhelése, amely légszennyezettséget okoz. 28

29 A 34. (1) bekezdés értelmében A környezetvédelmi hatóság a levegıvédelmi követelményt megsértı természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet részére, a jogsértı tevékenység megszüntetésére, illetve a mulasztás pótlására való kötelezéssel egyidejőleg, - ha jogszabály másként nem rendelkezik levegıtisztaság-védelmi bírságot szab ki, mely a rendelet 9.számú mellékletének 18. pontja alapján ,-Ft-ig terjedhet. 10. kép: A város (őszi-téli) légszennyezését (is) okozó (az engedély nélküli nyílt téri égetési) emberi tevékenységek A levegı védelmérıl szóló 306/2010. (XII.23) Korm. rendelet 4. értelmében Tilos a légszennyezés, valamint a levegı lakosságot zavaró bőzzel való terhelése, továbbá a levegı olyan mértékő terhelése, amely légszennyezettséget okoz. A 34. (1) bekezdés értelmében A környezetvédelmi hatóság a levegıvédelmi követelményt megsértı természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet részére, a jogsértı tevékenység megszüntetésére, illetve a mulasztás pótlására való kötelezéssel egyidejőleg, - ha jogszabály másként nem rendelkezik levegıtisztaság-védelmi bírságot szab ki. A (2) bekezdés értelmében a levegıvédelmi követelmények megsértésének eseteit és az azokhoz kapcsolódó levegıtisztaság-védelmi bírságok mértékét tartalmazó 9.számú melléklet 18. pontja alapján ,-Ft bírság megfizetésére köteles, aki bármely anyagot a jogszabályi elıírásokat megszegve, illetve engedély nélkül a nyílt téren éget. A feldolgozott lakossági panaszbejelentésekbıl kiderült, hogy a város egyes területein, melyek között falusias, kertvárosias és nagyvárosias beépítéső lakóterület is van idıszakosan kifejezetten zavaró állattartási eredető bőz érezhetı. Általában a lakossági panaszbejelentések egyik forrása, a rossz állattartási gyakorlat miatt bekövetkezı egymás szomszédságában lakó/élı személyek konfliktusa. Azt is el kell fogadni, hogy a bőz mértéke és zavaró hatása is eléggé szubjektív fogalom. Ami egy településközpontban/városközpontban élı embernek akár zavaró is lehet, az egy mőködı és élı falusias jellegő élettérben - ahol állatot is tartanak - természetes környezeti állapotként elfogadható, amennyiben az állategészségügyi és közegészségügyi alapfeltételeket betartják. Közlekedés: A város levegı minıségének romlásában a legfıbb szerepet mégis a közlekedés játssza, mivel a városon átmenı 46. számú fıközlekedési út, valamint az ún. győjtı utak (Almásy út, Pánthy Endre út, Jókai út, Petıfi út, Hunyadi út, Tenyıi út, Béla király út, Táncsics Mihály út, Hámán Kató út, Alatkai út) átkelési szakaszának nagy forgalmával egészségügyi, oktatási és egyéb intézményeket, valamint lakóterületeket érint. A közúti közlekedés légszennyezı hatása függ a gépjármővek egyedi kibocsátástól (mőszaki állapotától, a gépjármővek sebességétıl), a közutak minıségétıl, valamint a rajtuk áthaladó forgalom sőrőségtıl, meteorológiai jellemzıktıl. 29

30 A forgalmi zsúfoltság a város központban általában a munkanapokon a reggeli munkakezdés elıtti ( között) és utáni ( között) órákban, valamint a péntek délutáni és szombat délelıtti ( között) bevásárlási idıszakban jelentıs. Kerékpárút hálózat szempontjából a várost érinti az országos és a regionális hálózati vonal a térségi fejlesztési tervekben. A városban elkülönített kerékpárút a 46.számú fıközlekedési út mentén lévı Mezıtúr felé vezetı út, illetve Surjány felé közlekedve található. Az autóbusz állomás a város szívében (melyet az alábbi fényképfelvétel is szemléltet), a Kossuth tér mellett helyezkedik el. Az autóbuszközlekedés hálózata elég sőrő járatszámmal (napi 109 helyközi és távolsági járattal) szolgálja a távolsági és a helyi (kishelyközi) tömegközlekedést, mely a környék levegıtisztaságát ( területen áthaladó 46.számú fıközlekedési úton közlekedı magas számú gépjármőforgalommal együtt) rendszeresen vagy idıszakosan negativ irányban befolyásolja. 11. kép: A törökszentmiklósi buszpályaudvar Természetes eredető porszennyezés: A városban élık életminıségét, egészségügyi állapotát befolyásolhatja a levegı pollenszennyezettsége ami szorosan összefügg a zöldfelület gazdálkodással és a zöldterületek állapotával is. Az utóbbi évtizedekben folyamatosan és drasztikusan emelkedik a légúti allergiás betegek és megbetegedések száma. Az emberi tevékenységek révén a levegıbe kerülı vegyi anyagok - elsısorban a maró hatású szennyezık (kén-dioxid, nitrogén-dioxid, peroxidok, stb.) - az egészségesnek tőnı emberek nyálkahártyáját is károsítják, és így a fokozottan érzékennyé vált légutakban a különbözı biológiai allergének (pollenek, gombák) heves reakciókat válthatnak ki. Ezért egyre fontosabbá vált ezeknek a biológiai anyagoknak a figyelemmel kísérése, és vizsgálati eredmények, valamint a feltárt összefüggések alapján konkrét megelızı intézkedések, akcióprogramok kidolgozása. Az allergiás tünetek jelentıs hányadát a belélegzett növényi pollen okozza. A magyarországi flóra mintegy 2200 faja közül csupán néhány tucatnak van allergológiai jelentısége. A fajok többsége a füvek családjába tartozik (Poaceae), de akadnak allergének a fák és a kétszikő lágyszárúak között is. Mind közül a parlagfő (Ambrosia elatior) az, amelyik a legsúlyosabb népegészségügyi problémát okozza. Jelenleg Magyarországon a betegek %-ánál okoz tüneteket a parlagfő. Jász Nagykun Szolnok megyében, így Törökszentmiklóson is általában februártól (megjelenésük idıpontja szerinti sorrendben: mogyoró, tiszafa, szilfa, juharfa, nyírfa, kırisfa, platánfa, tölgyfa, diófa, pázsitfüvek, gabonák, hársfa, útifő, csalán, kender, libatop, disznóparéj, üröm, parlagfő) októberig tart a kritikus idıszak. 30

31 A parlagfő terjedése, szaporodása - és így a kibocsátott pollenszemek száma nagymértékben függ az idıjárástól, valamint az adott évben termesztett szántóföldi kultúráktól, és a szántóföldi gyommentesítéstıl. A településen belüli parlagfő koncentrációt pedig befolyásolja a belterületi zöldfelületek állapota akár közterület, akár magántulajdon. Vagyis a parlagfő elterjedésének alapvetı és fı oka a bel- és külterületi zöldfelületek, útszélek elhanyagolása, ápolatlansága, illetve a mezıgazdasági mővelésre szánt földek parlagon hagyása, a nem megfelelı mértékő gyommentesítés. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletrıl szóló évi XLVI. Törvény értelmében a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfő virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követıen ezt az állapotot a vegetációs idıszak végéig folyamatosan fenntartani. A védekezés legegyszerőbb módja a június végétıl két-három alkalommal végzett kaszálás, esetleg a vegyszeres gyomirtás. A mővelési cél nélküli talajbolygatás csak serkenti az egész szezonban folyamatosan csírázó parlagfő szaporodását. A parlagfővel fertızött külterületek felkutatását a törvény a földhivatalok hatáskörébe, belterületen a jegyzı hatáskörébe utalta. A június 30-i dátum széleskörő ismerete azért fontos, mert az a szankciómentes, önkéntes jogkövetés lehetıségének határnapja. A védekezés alapvetı alkotmányos jogokat is érint. A törvényi szabályozás a közvélemény elvárásából - a nagyszámú allergiás beteg érdekében az egészséges környezethez való jogot ezúttal a tulajdonjog elé helyezi, így az államigazgatási eljárás általános szabályait betartva a védekezés zárt ingatlanon, telephelyen is elvégezhetı. 12. kép: Parlagfű Törökszentmiklós Város Önkormányzatához ha belterület, ha külterület és 7,8 ha mezıgazdasági terület (zártkert) tartozik. A település magába foglalja Bala, Surjány, Barta, Szenttamás és Szakállas településeket. Az önkormányzati tulajdonban lévı területek nagy részének ápolását, kezelését (melyek intenzíven mővelt zöldterületek kategóriájába tartoznak) vállalkozási szerzıdés alapján a Törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Kft., a szerzıdésben nem szereplı de ugyancsak önkormányzati tulajdonban lévı (~ 40 ha) területek gaztalanítását, parlagfőmentesítését a közmunkaprogram keretén belül közmunkások végzik. A problémát felismerve Törökszentmiklós Város Önkormányzata május 19-én együttmőködési szándékát fejezte ki az Egészségügyi-, Szociális-és Családügyi Minisztérium Népegészségügyi Fıosztálya által szervezett IRTSD A PARLAGFÜVET címő akcióprogramban, valamint a Jász Nagykun Szolnok Megyei Önkormányzat által a Jász Nagykun Szolnok Megyei Parlagfő mentesítési Alap terhére kiírt Jász Nagykun Szolnok Megyében megvalósuló parlagfő mentesítési tevékenységek támogatására címő akcióprogramokban is. 31

32 A Jász Nagykun Szolnok Megyei Önkormányzat által, a Jász Nagykun Szolnok Megyei Parlagfő-mentesítési Alap terhére 2007., 2008., 2009.években kiírt Jász Nagykun Szolnok Megyében megvalósuló parlagfő-mentesítési tevékenységek támogatására kiírt pályázatokon az Önkormányzat 2009.évig példaértékően és sikeresen szerepelt, 2009.évben a pályázat megvalósítását mintaértékő programmegvalósításként jegyezték. Az Önkormányzat 2007.évben (a maximálisan elnyerhetı ,-Ft pályázati összegbıl) ,-Ft-ot évben (a maximálisan elnyerhetı ,-Ft pályázati összegbıl) ,-Ft-ot évben pedig (a maximálisan elnyerhetı ,-Ft pályázati összegbıl) ,-Ft összegő támogatást nyert el, melynek során összesen 4 db nagyteljesítményő motoros főkasza került megvásárlásra. A Környezetvédelmi program elkészítésének idıpontjáig, az önkormányzat a tulajdonában lévı összesen 18 db nagyteljesítményő motoros főkaszát szükség szerint üzemelteti. Az Önkormányzat a városban mőködı civil szervezetek közül a Törökszentmiklósi Városvédı és Szépítı Egyesülettel, a Kapocs a Mozgássérültek Segítségére Alapítvánnyal, a közigazgatási szervek közül a Törökszentmiklós Körzeti Földhivatallal, a Jász Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatallal és annak szakigazgatási szerveivel, valamint a Parlagfő mentes Magyarországért Regionális Koordinációs Bizottság Jász Nagykun- Szolnok Megyei Albizottságával tart fent folyamatos szakmai kapcsolatot. A levegıtisztaság védelme érdekében többek között - elı kell segíteni ahol lehetséges a nem motorizált közlekedés biztosítását - biztosítani kell a tömegközlekedés fejlıdését, javítani kell a szolgáltatási színvonalat és a versenyképességet mőszaki és gazdasági, tarifapolitikai intézkedésekkel. - Az üzemelı gépjármőpark emissziós (a légkörbe kibocsátott anyagmennyiség) jellemzıinek javítása utólagosan beépíthetı eszközök alkalmazásának ösztönzésével (korszerő jármővek beszerzésével és üzembeállításával) - A környezetvédelmi és közlekedési prioritásokat összehangolva folytatni lehetıség szerint gyorsítani kell a települést elkerülı utak építését és a hiányzó úthálózati elemek kiépítését. - Az ipari kibocsátások csökkentése területén elsısorban a megelızés elvének figyelembevételével korszerő és kisebb energiaigényő technológiákat kell elınybe részesíteni és támogatni. - A kommunális főtésbıl eredı káros kibocsátások csökkentése, a főtési energiaigény csökkentésével kis szennyezıanyag kibocsátású tüzelıberendezések és megfelelı minıségő tüzelıanyagok alkalmazásával. 32

33 1.7 Zaj és Rezgésvédelem A zaj az emberi szervezetre különbözı hatásokat gyakorol. Ezek függenek fizikai paramétereitıl, (hangnyomásszintje, idıbeni lefutása, stb.) információtartalmától, de az egyének érzékenységétıl, lelki és fizikai állapotától is. A zaj hatásait 4 fı csoportra lehet osztani: -30 db fölött pszichés-, -65 db fölött vegetatív idegrendszeri -, -90 db felett hallószervi db felett a - fájdalomküszöb fölött - fizikai fájdalmat okozó hatásairól beszélhetünk. Az emberben feszültségérzet alakul ki, hamarabb elfárad, reakcióideje megnı. A db-es zajban az emberek túlnyomó részénél az alvás felületesebbé válik. a REM fázisok nem kellıen mélyek, esetenként felébredés is bekövetkezhet. A db-es zaj vegetatív idegrendszeri hatásokat okoz. Gyakori a fejfájás, megnı a vérnyomás, pulzusszám, emésztési- keringési zavarok léphetnek fel, de elıfordulhat végtag zsibbadás is. A 70 db-es zaj hatására az emberek 33 %-a felébred. A 85 db fölött, hosszabb behatási idıt követıen a fenti tüneteken kívül maradandó halláskárosodás is bekövetkezhet. Természetesen, fenti adatok tájékoztató jellegőek, mivel a zaj meglehetısen egyénfüggı. Ugyanaz a zaj az egyik embernél okoz valamilyen károsodást, a másiknál nem. Az emberi szervezet képes valamilyen szinten alkalmazkodni, különösen igaz ez az állandó zajokra. Különösen alkalmas a nyugalom megzavarására az a nem kívánthangjelenség, amelynek információtartama is van (pl. szórakozóhely környezetében az utcán beszélgetés). A város zaj elleni védelmét: az építésügyi (épített környezet védelme) és környezetvédelmi (épített emberi környezet mőködtetése, rendeltetésszerő használata) elıírások szabályozzák. A vizsgálatok tanúsága szerint a környezet határérték feletti zajjal terhelı létesítmények, tevékenységek száma feltehetıen magasabb a mérésekkel feltártnál. Ennek okai: -A túllépést érzékszervi úton nehéz meghatározni. - Ahol az üzem dolgozói a környezı lakosság körébıl kerülnek ki, a munkahely féltés hatására kevesebb a panasz. - Ahol a lakosok nagy része zajos létesítmények mellett nıtt fel és nem változtatott lakóhelyet, a megszokás hatására az indokoltnál kevesebb a zajpanaszok száma. - A zaj iránti tőrıképesség eltérı, egyenként számos szubjektív tényezı befolyásolja. Megjegyzendı, hogy az utóbbi években csökkent az emberek zajjal szembeni toleranciája. Ezt mutatja a lakossági panaszbejelentések számának növekedése is. pl: a szórakozó és vendéglátó helyek mőködésével kapcsolatos bejelentések, városi szabadtéri rendezvények (motoros találkozó). 33

34 A környezetbıl származó zajterhelés eredete szerint lehet: - ipari-, mezıgazdasági-, - közlekedési-, - egyéb eredető zaj. Ipari zajkibocsátás A nagy ipari zajkibocsátók száma (és környezetszennyezése) az üzemek, gyárak privatizációja, szétdarabolása eredményeként folyamatosan csökken. Nem ritka az olyan üzem, gyár, amely lehetséges kapacitásának töredékével üzemel, esetenként csak egy mőszakban. A lakóterületekbe beékelıdött - környezetvédelmi gondokkal is küzdı - ipari üzemek (pl. Öntöde, stb.) gyakran nem kellıen tıkeerısek az ipari parkba történı kitelepüléshez. Kisipari telephelyek, vállalkozások: A privatizáció következtében az ilyen telephelyek száma ugrásszerően megnıtt. Gyorsan reagálnak a változó piaci helyzetre, ezért rövid idı alatt profilt váltanak, vagy megszőnnek, átalakulnak. Ezek egy részénél - ha a termelés volumene jelentıssé válik - a környezet zavarásának mértéke megnı. (fokozott gépjármő forgalom, éjszakai mőszak, stb.) A jól érvényesülı kisvállalkozásoknál spontán, a terjeszkedés korlátai miatt, vagy lakossági panaszbejelentések hatására bekövetkezik az iparterületre, belterületi határon kívülre történı áttelepülés. Nehezebb a helyzet a családi házas övezetben - gyakran kényszer - vállalkozásként indított - épület alagsorába, garázsba telepített zajos tevékenységeknél. Ilyen pl: autójavítás, lakatosipari, asztalos ipari vállalkozás. Ezek mőködése zajvédelmi szempontból kedvezıtlen hatásokat is eredményezhet. Az új kisvállalkozások jelentıs része határérték megkérése iránti kötelezettségének nem tesz eleget, vagy ha már rendelkezik emissziós elıírással, a tevékenységben bekövetkezett változások bejelentését elmulasztja. Mezıgazdasági zajkibocsátás A mezıgazdaság két ágazata közül a növénytermesztés - tevékenységének helyszínébıl adódóan - panaszt nem, vagy csak elvétve okoz. A tevékenységeket jellemzıen lakott területtıl távolabb folytatják, s csak idıszakosan (pl: szántás, betakarítás, termék fuvarozás, stb.) terhelik zajjal a környezetüket. A kapcsolódó helyi feldolgozói háttér (szárító, gabonatároló, stb.) zaja sem terjed túl általában a mezıgazdasági terület határán. A mezıgazdasági termékek árufuvarozásának hatása a nyári és ıszi idıszakban a közutak forgalmában már mérhetı változást okoz. Egyes útszakaszokon létrejövı zajterhelés nagysága a normál forgalomból származót lényegesen meghaladó (+3-+6 db) is lehet. Az állattartással kapcsolatosan leginkább az intenzív, kis helyigényő tartás okozhat lakossági panaszokat. A bejelentéseket indukáló tényezı a sertés, libatartással, szarvasmarha tartással összefüggésben az állatok hangja, másrészt (egyes állattartási módoknál) a kapcsolódó technológiai berendezések zaja (szivattyúk, stb.) 34

35 Közlekedési zajok: - Közúti gépjármő forgalom eredető zajok A település zajterhelésének alapvetı, meghatározó eleme a közúti közlekedés által okozott zaj. Ez két összetevıbıl áll: - a településen átmenı forgalomból (tranzit), - belsı forgalomból. A közúti forgalom zaja elsısorban a fıközlekedési utak és győjtıutak mellett élı lakosságot és a zajérzékeny létesítményeket, területeket érinti (pl: a Pánthy Endre út) A városban a közúti tömegközlekedés autóbuszokra épül. A járatok nagy része a település központján halad keresztül, ami a túlzsúfolt fıutak forgalmát erısen növeli. A közúti forgalom zaja nem egyenletes. A forgalom sőrősége napszakonként és havonta is változik. A forgalmi zsúfoltság a város központban általában a munkanapokon a reggeli munkakezdés elıtti ( között) és utáni ( között) órákban, valamint a péntek délutáni és szombat délelıtti ( között) bevásárlási idıszakban jelentıs. Havi eloszlásban a személygépjármővek részaránya a nyári idıszakban magasabb, mint a többi évszakban. A tehergépjármő hányad ısszel (fıleg a mezıgazdasági áruszállítás miatt) jelentısebb. A közutak forgalma hétköznap nagyobb, mint hétvégén. A közutak közül kiemelkedı (a várost elkerülı úthálózat megépítésének ellenére) a 46. számú fıközlekedési út, amely kettészeli a várost. Az úton naponta több száz jármő áramlik, ami zajjal, kipufogógázzal terheli az út menti területeket. 13. kép : Törökszentmiklós várost elkerülő 4.számú főközlekedési úthálózat A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekőségérıl és fejlesztésérıl szóló 2003.évi CXXVIII.törvény és 1004/2007. (I.30.) Kormányhatározat aktualizálását célozza meg a Gyorsforgalmi-és fıúthálózati nagytávú terve és hosszú távú fejlesztési programja jelenleg kormány elı került tervezete, különös tekintettel a 2013-ig terjedı programidıszak kiterjesztésére. Az elıterjesztést széleskörő szakmai és társadalmi vita elızte meg. Az elıterjesztésben az M4 autópálya Üllı-Törökszentmiklós nyugat közötti szakaszának megvalósítása ebben a programban az I. programciklusban szerepelt, amely 2016-ig megvalósítandó fejlesztéseket tartalmazza. A program elfogadása jelenleg is folyamatban van. A kivitelezési munkálatok során a már korábban megépült Törökszentmiklós elkerülı szakasz meglévı útpályálya is felhasználásra kerül. 35

36 Az autópálya létesítése, mely 6 település közigazgatási területét érinti (Szolnok, Besenyszög, Tiszapüspöki, Törökszentmiklós, Örményes, Fegyvernek) alapvetıen átrendezi az országos úthálózaton bonyolódó forgalmat. A tervezett nyomvonal végig a környezetvédelmi engedély által meghatározott nyomvonalfolyosóban halad, a településeket a környezetvédelmi engedélyben meghatározott védıtávolságokkal elkerülve. A közlekedés által okozott lég és zajszennyezés Szolnok és Törökszentmiklós esetében a lakosság terhelését csökkenti, mivel ezen nyomvonal a lakott területeket megközelíti ugyan, de annak hatásterülete ezeket nem érinti. - Vasúti közlekedés 14. kép: A tervezett M4 autópálya nyomvonala A tömegközlekedést szolgáló vasúti fıvonal magas szinten mőködik, az állomás rendezettségével megfelelıen kiépített. 15. kép : A törökszentmiklósi vasútállomás (légifelvétel) Törökszentmiklós városon áthaladó vasúti forgalomra jellemzı, hogy naponta a MÁV Zrt. Kisújszállási Pályafenntartási Szakaszmérnöksége által szolgáltatott adatok alapján ( idıintervallumot figyelembe véve) összesen 190 szerelvény (személyszállító, teherszállító és mozdonyvonat) halad keresztül, mely éves szinten szerelvény áthaladását, ezzel a környék zaj-és rezgésterhelésének magasabb szintő regisztrálhatóságát eredményezi. A beszámoló elkészítésének idıpontjáig, valamint annak átfogó idıszakát figyelembe véve a Törökszentmiklós Város Polgármesteri Hivatalhoz nem érkezett, a vasúti közlekedéstıl származó zaj-és rezgésterheléssel kapcsolatos kérelem/bejelentés. 36

37 Szajol-Püspökladány vasútvonal rekonstrukciójának tervezési szakasza 2011.évben a végéhez ér, melynek során a 2015 év végéig ezen pályaszakasz a jelenlegi 120 km/h utazási sebesség helyett 160 km/h utazási sebesség elérését eredményezi. Ezen a szakaszon kulturált körülményeket biztosító öt új vasútállomás épül, és megtörténik az állomások térvilágításának felújítása, valamint összességében a 70 km-es pálya szakaszon összesen 320 km vágányzat (sín) épül be. Törökszentmiklós vasútállomásának átépítése 2013 évben megkezdıdik. A vasútállomás épületére egy emeleti szint kerül, ahol a szakszolgálati irodák kapnak helyet. A földszinten az utas tér korszerősödik majd. A törökszentmiklósi szakaszon 15 km sín épül be, új peronok épülnek 400 m hosszban, melynek egy részén az esıvédı tetı is kialakításra kerül. Közúti aluljáró épül a Pánthy E. út vasút keresztezıdésben, mely lifttel és lépcsıvel is megközelíthetı lesz. Ugyancsak gyalogos átjáró épül a Babits Bethlen Bacsó úti keresztezıdésekben. Az állomás épülete körül 24 db új parkolóhely, valamint új busz forduló is épül a Polgár G. úton. Megújul a közlekedı utak burkolata és kerékpár tároló is kialakításra kerül. Zajvédı falak építésével csökkentik, a vasúti közlekedésbıl származó zajhatásokat amely 1200 m (a pálya bal oldalán) és 470 m (a pálya jobb oldalán) szakaszon kerül megépítésre. Egyéb zajok Az egyéb zajok tartománya meglehetısen széles spektrumot érint. Egy része a lakó és középületek rendeltetésszerő használatát biztosító épületgépészeti berendezései: szellızı ventillátorok, hőtı aggregátorok, stb. mőködésébıl ered. Egyes esetekben a lakó, vagy intézményterület központjában az élelmiszerboltok és áruházak hátsó frontjára, ritkábban tetejére elhelyezett szellızıventillátorok, hőtıpultok aggregátorai az akadálytalan hangterjedés következtében okoznak határérték feletti környezetterhelést. Szaporodnak az épületek falára, tetejére elhelyezett légkondicionáló berendezések is. Helytelen telepítés, nagy teljesítmény esetén panaszt okozhatnak. Hasonlóan a kisvállalkozásokhoz, gondot okoznak a lakókörnyezetben, a lakás vagy melléképülete részbeni átalakításával megvalósuló, alapvetıen a szolgáltatási ágazatban tevékenykedı boltok, kis üzletek. Ezek egy részénél nem a közvetlenül kibocsátott zaj, hanem a hajnalban áruszállítást végzı jármővek, a vásárlók, a vendégek jelenléte okoz panaszt. Lakossági panasz okozói a lakóterületen lakóingatlan céljára vásárolt, de vállalkozási célra felhasznált telephelyek. Ezeken éjszaka tárolják, hétvégén javítják a tevékenységhez kapcsolódó szállítójármőveket. A tehergépkocsik elindítása és a javítással együtt járó zaj és rezgés, a kipufogógáz és a gyakori talajszennyezés irritálja a környezetet. A lakott területek fı zajcsoportját a különbözı szórakoztató létesítmények jelentik (éttermek, sörözık, presszók, szabadtéri rendezvények) A rendeltetésszerő használaton túlmenıen a közönségforgalomból adódó zajjal is terhelik környezetüket. Törökszentmiklós Város Polgármesteri Hivatala által évben beszerzésre került egy CEL-490 C1/K1. zajmérı készülék, valamint a hozzá tartozó CEL-110/1. akusztikus kalibrátor, mely mérımőszer a MSZ 1351 számú szabvány szerint a zajmérık I. pontossági osztályába tartozik. A zajmérı berendezés kezelését és használatát a mérésekkel megbízott köztisztviselık, jegyzıi utasítás, valamint az idevonatkozó elıírások (rendeletek és Magyar Szabványok) szerint végzik. A zajmérések minden esetben elıre nem bejelentett és nem kiértesített mérések, melynek során vizsgálatra kerül az üzemi és szabadidıs létesítményektıl származó nappali és/vagy éjszakai zaj terhelési határérték, valamint az engedélyezett nyitvatartási idık betartási kötelezettsége. 37

38 A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 4. (1) bekezdésének a) pontja értelmében zaj és rezgésvédelmi ügyekben az elsıfokú hatósági jogkört a kistérség székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzıje gyakorolja. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 34. (2) bekezdés a) pontja értelmében, az üzemi vagy szabadidıs zajforrások esetében, amelyeknek az 5. (3) bekezdés szerinti vélelmezett 100 m-en belüli hatásterületén olyan zajtól védendı épület vagy terület van, amelyre a környezetvédelmi hatóság korábban nem állapított meg határértéket, a 10. (1) bekezdésében foglalt zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz. Védendı (védett) terület a településrendezési terv szerint: - lakó-, üdülı-, vegyes terület, - különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, az egészségügyi területek és temetık területei, - zöldterületek (közkert, közpark) - gazdasági területnek az a része, amelyen zajtól védendı épület helyezkedik el. Védendı (védett) épület, helyiség: - kórtermek és betegszobák, - tantermek és elıadtermek oktatási intézményekben, foglalkoztató termek és hálóhelyiségek bölcsödékben és óvodákban; - lakószobák lakóépületekben; - lakószobák szállodákban és szálló jelleggő épületekben; - étkezıkonyha, étkezıhelyiség lakóépületekben; - szállodák, szálló jellegő épületek, közösségi lakóépületek közös helyiségei; - éttermek, eszpresszók; - kereskedelmi, vendéglátó épület eladóterei, illetve vendéglátó helyiségei, várótermek. A nagy és kis létszámú állattartó telepek esetében is jelentkezhetnek zaj kibocsátások és zajterhelések, melyek származhatnak a termelési folyamatokból, valamint a háttérforrásokból. A fıbb zajforrások a következık lehetnek: állatok, istállók, ventillátorok, a takarmány készítése és kezelése, trágyagazdálkodási tevékenységek és egyéb tevékenységek. 38

39 A zajhatások jellemzıen létesítmény specifikusak és helyi jelentıségőek. Általában a zajhatásokat sikerül a határértékeken belül tartani a telepek megfelelı tervezésével. Azonban, ahogy a telepméretek növekednek, és a lakóövezetek terjeszkednek a hagyományos mezıgazdasági övezetek felé, a zajcsökkentı technológiák fontossága a jövıben megnıhet. Amikor a telephely mőködtetıje ezen technológiák közül választ, nem csak a zaj szintjét, de annak frekvenciáját, idıtartamát és jelentkezésének idıpontját is figyelembe kell vennie. 1.8 Helyi közlekedésszervezés Az önkormányzatok általános feladatai között szerepel a helyi közlekedésrıl való gondoskodás, mégpedig oly módon, hogy az egyszerre szolgálja a lakosság közlekedéssel kapcsolatos érdekeit és egyben megóvja ıket a potenciális káros környezeti hatásoktól. Ennek Legjobban az úthálózat és a közlekedés olyan fejlesztése felel meg, ahol a több funkció, a többféle szempont ötvözıdik. A környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve legalább a következı lehetıségekre kell fokozott figyelemmel lenni: - gyalogos politika, tehát a gyalogosoknak szánt területek és azok használata fejlesztése, egyebek között a forgalomtól elzárt területek, gyalogátkelıhelyek, közúti jelzések, stb. megfelelı arányainak kialakításával; - a kerékpározás támogatása, egyebek között kerékpárutak tervezésével és kialakításával, a kerékpáros parkolás elısegítésével, a kerékpárral kapcsolatos szolgáltatások támogatásával, stb; - a helyi tömegközlekedés fejlesztése, amely a gépjármő-közlekedés kiváltására alkalmas; - a gépjármő-közlekedés csökkentése forgalmi tilalmakkal, forgalomcsökkentéssel, sebességkorlátozás bevezetésével, parkolási szabályokkal (parkolási korlátozás, parkolási díjak) A legfontosabb kérdés a közúti közlekedésen belül az utakkal kapcsolatos feladat és hatáskörök megjelenítése. A közúthálózat országos közutakból és helyi közutakból áll. Az országos közutak az állam tulajdonában, a helyi közutak (beleértve a kerékpárutakat is) a települési önkormányzatok tulajdonában vannak. A közút kezelıje köteles gondoskodni arról, hogy a közút biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen. A közút forgalmi rendjét ha a jogszabály másként nem rendelkezik a közút kezelıje alakítja ki. A forgalmi rendet a forgalmi körülmények vagy a baleseti helyzet jelentısebb változása esetén, de legalább ötévenként a közút kezelıjének felül kell vizsgálni, és ha szükséges módosítani kell. A közút megrongálódását a közút kezelıje köteles haladéktalanul kijavítani vagy a közút forgalmának biztonságát veszélyeztetı helyzetet elhárítani. A kijavításig, illetıleg a veszélyhelyzet elhárításáig köteles a forgalomban részt vevıket a veszélyre figyelmeztetni, szükség esetén sebesség-vagy súlykorlátozást elrendelni, illetıleg a közutat lezárni. A helyi közlekedési viszonyok alapvetıen megváltoztak a 4 sz. fıközlekedési út várost elkerülı szakaszának megépülésével, így az átmenı forgalom túlsúlya lecsökkent. A gyalogos közlekedés mára háttérbe szorult egyrészt a fennálló akadályok (pl. járdák állapota nem megfelelı, a járdán parkoló gépkocsik), másrészt a megváltozott életmód, fogyasztási szokások miatt. Hasonló, infrastrukturális, közlekedésbiztonsági és egyéb tényezık akadályozzák a településeken belüli kerékpáros közlekedés terjedését, amely így nem jelentheti a mobilitási igények kielégítésének valódi, környezetbarát alternatíváját. A vasúti személyszállítás is folyamatosan visszaszorul, míg az egyéni közúti közlekedés aránya egyre növekszik. Jelenleg az egyéni, személygépjármővel való közlekedéssel a vasút sem árban, sem komfortban nem képes felvenni a versenyt. 39

40 A vasúti teherszállítás szintén egyre csökkenı mértékő, miközben a közúti teherszállítás mértéke és aránya drasztikusan nı, s ez az érintett települések számára is jelentıs környezeti terhelést jelent. A különféle közlekedési módok közötti átjárhatóság biztosítása, a közlekedési rendszerek összekapcsolása a közlekedés hatékonyabbá tétele mellett a környezetre gyakorolt káros hatások csökkenéséhez is hozzájárul. Célok: Fenntarthatóbb települési közlekedési rendszerek kialakítása (környezetkímélıbb, energia- és költségtakarékosabb személy- és áruszállítás). Az egyéni és közösségi közlekedés igénybevételi részarányát érintı romlási folyamatok mérséklése, lehetıség szerint megállítása, illetve a jelenlegi kedvezı arány további javítása. Az egyéni motorizált közlekedés környezetkímélıbbé tétele, különösen a személygépkocsi közlekedés környezeti hatásainak mérséklése. Az egyéni, nem motorizált közlekedési formák elısegítése, fejlesztése. A különbözı közlekedési eszközök és formák (egyéni és közösségi) használatának hatékony összehangolása. A célok elérése érdekében szükséges önkormányzati intézkedések: Környezetkímélı gépkocsi-használat ösztönzése (közös jármővek). A fenntarthatósági szempontoknak megfelelı új technológiák és alternatív üzemanyagok térnyerésének segítése (pl. elektromos meghajtású bérautó-szolgáltatás bevezetése, akkumulátor utántöltı és cserélı állomások létesítése). Infrastruktúra-fejlesztés a környezeti szempontok figyelembe vételével (pl.: a jármőpark korszerősítése; a városi közlekedésben az utasok informálásának és kényelmének javítása). A közösségi közlekedési módok ütemes és összehangolt menetrendi struktúrájának kialakítása, tarifák összehangolása. A gyalogos és a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása (járda- és kerékpárútépítés, valamint ezek karbantartása, a biztonságos használat feltételeinek javítása: közvilágítás, köztisztaság, közbiztonság). Intelligens városi és agglomerációs közlekedési rendszerek kiépítése. Az egyéni közlekedési szokások alakítása szemléletformálással, folyamatos tájékoztatással. A közlekedési igényt csökkentı kampány szervezése (autómentes nap). A közösségi közlekedési eszközök és a nem motorizált közlekedési lehetıségek igénybevételének ösztönzése. A közlekedési fıként gépjármő használati igények csökkentése várostervezési, forgalomszervezési és szabályozási eszközök segítségével. A településrészek felújítása során a gyalogos közlekedés igényeinek figyelembevétele, sétálóutcák és forgalomcsillapított területek kialakítása. Kerékpárbérlés, - kölcsönzés feltételeinek megteremtése, javítása. A külsı és városkörnyéki területeken lehetıleg ırzött kerékpártárolók és gépkocsi parkolók létrehozása. A jövıt illetıen viszont adódnak 1-2 éven belül megoldásra váró közlekedésszervezési feladatok, melyek a következık: számú fıközlekedési út felüljáró (Mezıtúr felıl haladva) utáni belvárosi szakasza forgalmának elterelése a fıutcáról egy városszéli kitérı szakaszra. 40

41 - A 4-es számú fıút elkerülı szakaszán leágazások kiépítése az ballai felüljáró közelében mindkét oldalon, azaz a Sziget dőlı és a Táncsics Mihály út irányában. A Táncsics Mihály út korszerősítésével és bekapcsolásával a 4-es fıútba tovább lehet csökkenteni a fıutca tranzit forgalmát, valamint közvetlen forgalmi kapcsolat révén az É-i városrészben egy kiemelt kereskedelmi, szolgáltatói, ipari fejlesztési övezetet lehet kialakítani. 1.9 Ivóvízellátás és vízvédelem A települési közmőves ivóvízellátással kapcsolatos helyi feladatokat a közmőves ivóvízellátásról és a közmőves szennyvízelvezetésrıl szóló a 38/1995 (IV.5.) Korm. rendelet szabályozza. Törökszentmiklóson a települési vízellátással kapcsolatos szolgáltatói, üzemeltetıi feladatokat a Törökszentmiklós térségi Víz-Csatornamő Kft. Törökszentmiklós Táncsics M. út 42/A látja el. A település teljes belterületén az ivóvíz hálózat ki van építve, részben körvezetékes, részben ágvezetékes hálózatként üzemel, összhossza 110 km. A hálózat fıkörét, a belvárost körülölelı NA 200-as vezetékbıl kiépített hálózati kör alkotja. A hálózat többi része közvetett vagy közvetlen módon ehhez az említett fıkörhöz csatlakozik. A rendszer megtáplálása mélyfúrású kutakról történik, melyek nagy része a belterületen kívül esik, vagy a belterület határán található. A kutakból a vizet a Táncsics úton található vízmőtelepre vezetik. A vízmőtelepen egyrétegő fizikai szőrı, valamint egy gáztalanító berendezés mőködik, mely a vas-és mangántalanítást végzi. Megfelelı klórozás után egy 300-as nyomócsövön az ivóvízminıségre tisztított víz a tározóba, illetve a víztoronyba kerül, majd innen a városi hálózatra. A vízmő mértékadó kapacitása m 3 /d, amibıl jelenleg m 3 /d mennyiséget használnak fel. A városi hálózatra jellemzı, hogy a városközpontból kifelé haladva egyre kevésbé épült ki a körvezetékes rendszer, legnagyobb részt ágvezetékekrıl történik a vízellátás. A hálózaton a tőzivíz igénynek megfelelıen közel 200 db tőzcsap van elhelyezve, melyek legnagyobb része föld alatti tőzcsap. Üzemelı közkifolyók száma 81 db. Jász Nagykun Szolnok megyébıl 7 társulásba tömörülve 37 önkormányzat vesz részt abban az ivóvízminıség javító Programban, melynek (a program kezdete augusztus 11.) várható befejezése február 11. A programban Törökszentmiklós székhellyel Törökszentmiklós és Térsége Ivóvízminıség javító Társulás vesz részt, melybe: Örményes, Kuncsorba, Tiszabı, Tiszatenyı és Törökszentmiklós tartozik. A projekt mőszaki tartalma: Település (rész) Törökszentmiklós Mőszaki tartalom Vízbázis bıvítése 2 db kút felújításával, vízkezelési technológia fejlesztése. Surjány Kistérségi rendszer kialakítása Surjány központtal, vízbázis bıvítése 1 db meglévı kút felújításával, vízkezelési technológia fejlesztése. Szakállas Kistérségi rendszer kialakítása Surjány központtal, vízbázis bıvítése 1 db meglévı kút felújításával, vízkezelési technológia fejlesztése. Balla Vízátvétel Tiszapüspökibıl 41

42 A lakosság részére szolgáltatott ivóvíz minıségét a vízmő teleprıl kiadott vízminıség mellett lényegesen befolyásolja a vízelosztó hálózat állapota is. Vízelosztó hálózat vízminıséget befolyásoló általános hatásai a következık: - A vízminıség javító program megvalósulásáig a hálózatba kijuttatott határérték feletti minıségő vízbıl vas-mangán és arzéntartalmú lerakódások alakultak ki a vízelosztó csıhálózat falán. Ezen lerakódások egy része hálózatöblítéssel, másik része mechanikus csıtisztítással eltávolítható. A visszamaradó keményebb lerakódások idıvel fellazulhatnak (szennyezıanyagok kioldódása és kismértékő vízminıség változás miatt), melyet megismételt mechanikai tisztításokkal részben el lehet távolítani. - A vízelosztó hálózat külsı határainál ágvezetékek is találhatók, melyekben az alacsony ágvégi vízigények miatt túl hosszú (több napos) a tartózkodási idı, ami hosszú távon bakteriális szennyezések kiinduló pontja lehet. Ezen ágvezetékeket kismérető vezetékkel ( DN 65 DN 80 ) körösíteni célszerő, így az ágvégeken a vízáramlás felgyorsítható és a vízkör lecsökken. Balla: - Vízelosztó hálózatokon jellemzı az azbeszt cement anyagú, elöregedett (25-40 éves) csıvezetékek jelentıs aránya. Továbbá esetenként elıfordul egyéb nem megfelelı minıségő (acél, öntöttvas, ragasztott kötéső rideg PCV) csıanyag is. Ezen csıvezetékeknél gyakoriak a csıtörések, melyek javítása során idıszakos vízhiány áll elı, továbbá a javítás során a csıvezeték belülrıl is szennyezıdik, a vezeték öblítése és fertıtlenítése szükséges, jelentıs a bakteriális szennyezıdés veszélye. Balla vízellátása a jövıben Tiszapüspöki vízellátó rendszerrıl fog történni. Tiszapüspöki Önkormányzatával és üzemeltetıjével történt egyeztetések szerint Balla vízigénye biztosítható a Tiszapüspöki hálózatról, mely vízátvételt Törökszentmiklós-Balla elfogadja. Surjány: - Tiszapüspöki vízigénye: 380 m 3 /d. - Balla vízigénye: 25 m 3 /d - Vas és mangán-mentesítés a korszerő és jól mőködı CWG öntisztuló vízszőrıkkel. - Ammónia tartalom miatt hálózatra adott vízben esetenként megjelenik a nitrit. Alsótározó rendszeres tisztítása szükséges a nitrifikáló baktériumok megjelenése miatt! Szakállas: - Kút kitermelés Metanull (fermagó és zúzott márvány töltető) gáztalanító hypós fertıtlenítés alsó tároló (50 m 3 ) hidroforos nyomásfokozás +hálózatba termelés. Törökszentmiklós város, a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levı települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet alapján az ÉRZÉKENY vízminıség-védelmi területen lévı települések közé tartozik, ezért minden építés/kivitelezés során a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben foglaltak maradéktalan betartása szükséges. 42

43 A vízminıség védelem területén a vízbázisoknál nem merült fel a vízszolgáltatást veszélyeztetı, vagy korlátozó probléma, de a környezeti kockázatokat illetıen az a legveszélyeztetettebb környezeti elem és egyben a legfontosabb közszükségleti, fogyasztási cikk és települési infrastruktúrális szolgáltatás. A rétegvizek veszélyeztetettségét azért kell különleges felelıséggel kezelni, mert a városban a vízhasználatok területén van a legtöbb visszaélés és engedély nélküli létesítmény. Azontúl, hogy a helyi lakosok tekintélyes része közel 1000-es nagyságrendben adózatlanul vízkészlet járulék megfizetése nélkül és a vízgazdálkodási szabályok betartása nélkül termeli ki a vizet a vízi létesítményeket kutat, kútfejet, víztároló létesítményeket stb is gyakran a létesítési elıírások mellızésével kontár módon vételezik ki. Tetézi mindezen anomáliákat, hogy ugyanezen telkeken szabálytalanul, rosszul mőködı szennyvíztároló, szikkasztó létesítmények találhatók, melyek direkt módon teszik ki a talajt, talajvizet szennyezı hatásnak, illetve gyakran a kútaknán, a csıperem illesztésen keresztül szennyezik magát a rétegvizet. Felszíni vizek Törökszentmiklós település egyedüli jelentısebb belvízelvezetı és egyben szennyvízbefogadó felszíni vízfolyása a Szajoli fıcsatorna. A Szajoli fıcsatorna vize IV.-V. osztályba sorolható, mely szennyezett-erısen szennyezett minıségnek felel meg. Ez arra utal, hogy a csatorna vize külsı eredető szerves és szervetlen anyagokkal, illetve szennyvízzel terhelt, biológiailag hozzáférhetı tápanyagokban gazdag víz. Ez a vízminıség kedvezıtlenül hat a magasabb rendő növényekre és a soksejtő állatokra. A Tisza folyó vízminısége, - mint a Szajoli fıcsatorna befogadója - III. osztályba sorolható, mely a minısítési szabvány szerint tőrhetı víz minısítéső. A Tisza folyó a megye területén a terhelés-öntisztulás összefüggésében egyensúlyban van, a bevezetett szennyezıanyagok hatására vízminıség romlás nem mutatható ki. A Nagykunsági fıcsatorna kiváló-jó vízminıséget képvisel. Felszín alatti vizek Talajvizek A felszíni földtani képzıdmények holocén-pleisztocén korú folyóvízi jellegő üledékek. A térség felszíni-felszínközeli képzıdményei rendkívül változékony felépítésőek. Jól jellemzi a variabilitást az a tény, hogy Törökszentmiklós keleti határánál téglagyár mőködik az agyagos, infúziós lösz jellegő képzıdményekre alapozva, míg a déli területrészen homokbányát üzemletettek. A felszín alatt m-ben lévı képzıdmények lefelé fokozatosan durvulnak. A talajvizek használata nem jelentıs, elsısorban a hobbykertek öntözési célú vízkitermelése a jellemzı. Mivel a talajvizek jelentik a mélységi vizek utánpótlásának bázisát, azok állapotának jobb megismerése és tovább szennyezésének visszaszorítása a közeli idıszak kiemelt feladata kell hogy legyen. Rétegvizek Törökszentmiklós körzetében a felsı-pleisztocén korú víztartók jelentik a fı ivóvízbázist, bár a városi vízmő kútjainak egy része az alsó-pleisztocént is szőrızi. Az alsó-pleisztocén összlet kb m között található, összeségében iszapos, agyagos felépítéső, csupán néhány regionális finom kifejlıdéső homokszint mutatható ki, így csak kisebb vízhozamok adására képesek. ( l/p). A középsı-pleisztocén rétegsorozat m között helyezkedik el, és túlnyomóan agyagos felépítéső, vagyis vízbeszerzésre alkalmatlan. 43

44 A felsı-pleisztocén összlet alkotja a város és a környezı települések fı vízbázisát. A kvarter felsı szakaszának kavicsolt kúttal való szőrözésével l/p maximális vízhozamokat is elértek. A jelentıs víztermelések következtében a nyugalmi vízszintek 1-5 m-es regionális süllyedések formájában mutatkoznak a vízadó képzıdményekben. A kitermelhetı rétegvíz minısége a vas és metántartalom miatt esik kifogás alá, a rétegvizekben külsı eredető szennyezıdés nem mutatható ki. A termelt víz mennyisége a vízdíjemelések következtében jelentkezı takarékosság hatására folyamatosan csökken. Termálvizek A termálkutak elsısorban kommunális céllal (fürdık ellátása) kerülnek hasznosításra, de a szenttamási részen a korszerő kútfúrási, kiképzési technológiák megjelenéséig, jobb híján ivóvíz bázisul is szolgáltak. A hévíztartó felsı pannon képzıdménycsoportot a helyszíntıl függıen m között szőrızik a termálkutak. A kitermelhetı alkáli-hidrogénkarbonátos, fluoridos jód és fluorid tartalmú víz hımérséklete C fokos Energiagazdálkodás Az energiafelhasználás növekedése egyike a legátfogóbb környezeti problémának, amelynek kezelése országos, regionális és helyi szinten egyaránt számos feladatot jelent. A fokozott energiafelhasználás problémái közül csak néhányat említve: - a légkör felmelegedése, mint legátfogóbb kérdés, amelynek forrásai között a széndioxid szerepel kiemelt helyen; - a szmog kialakulása, amelyhez az energiafelhasználás is hozzájárul; - a savasodás (savas esık, savasodó talaj, savasodó vizek); - a felszín alatti vizek szennyezése; - az egészséget közvetlenül fenyegetı toxikus hatások. Az önkormányzatok is szerepet vállalhatnak az energiagazdálkodás hatékonyabbá, környezetkímélıbbé tételében az alábbi eszközökkel: - az energiafelhasználás mennyiségi csökkentése elsısorban az épületek energiahatékonyságának elısegítése révén, amelyen belül az önkormányzati hivatal és intézményi épületek energia hatékony megoldásait kell megtalálni, a tervezéstıl az utolsó szigetelésig, illetve a felhasználás ellenırzéséig; - a lakások energiahatékonyságának elısegítése, pl. a főtés szabályozásával; - oktatás és információ az építkezıknek, a létesítmények üzemeltetıinek, a lakosoknak; - az önkormányzati dolgozók tudatos fellépésének támogatása, pl. ösztönzéssel, stb.; - az energiahatékonyság fokozása, amelyben az önkormányzat együttmőködı szerepet vállalhat; - az energiafelhasználás fajlagos szennyezésének csökkentése, amelyben a hatékony építési technikák, az energiahasználatot ellenırzı eszközök, a hatékonyabb energiafelhasználási módszerek ösztönzése; - a megújuló energiaforrások alkalmazásának támogatása (anyagi, marketing, stb.) Az önkormányzat különbözı eszközöket vehet igénybe: - szabályozás (közvilágítás, villamos energia korlátozás, gázelosztás, stb.) - oktatás, ismeretterjesztés; - piaci eszközök alkalmazása, pl. támogatás, szerzıdéskötés. Magyarország területe alatt a földkéreg az átlagosnál vékonyabb, ezért hazánk geotermikus adottságai igen kedvezıek, jelentıs termálvízkinccsel rendelkezünk. Ezt a tényt ismerte fel és kívánja kiaknázni Törökszentmiklós Város Önkormányzata is. 44

45 Törökszentmiklós Város Önkormányzata a KEOP konstrukcióra benyújtott Termálvíz komplex hasznosítása Törökszentmiklóson címő KEOP számú projektjét, évi döntéssel ,- Ft támogatásban részesítette. A fejlesztés során mélyfúrású kutak létesülnek és a geológiai viszonyok alapján méter mélységbıl már o C-os víz kinyerése érhetı el, amely már alkalmas különbözı berendezéseken keresztül az intézményi épületek főtésére. A város földtani adottságai alapján, a déli irányba haladva egyre jobbak a lehetıségek, hogy nem túl mélyen, megfelelı hımérséklető és mennyiségő vizet lehessen kinyerni. A másik körülmény, hogy olyan szerencsés helyzetben van a város, hogy az intézményeinek jelentıs része és elsısorban a legnagyobb alapterülető, illetve főtött légköbméterő intézményei az Almásy út mentén, vagy onnan könnyen elérhetı távolságban vannak. Ezen szempontok alapján és a lehetıségeket megvizsgálva a Székács Elemér Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium udvarára tervezték, a geotermikus energia kinyerésének kútjait megfúrni. Innen távvezeték segítségével az Almásy úton végig, majd a Polgármesteri Hivatal udvarán keresztül átvezetve a Vásárhelyi P. út, Kölcsey utcákat érintve, a Táncsics M. úton keresztül a városi strandfürdıig kerülne a rendszer kiépítésére. Az utolsó felhasználási hely a városi strandfürdı. A jelzett útvonal mentén az alábbi intézményi épületetek csatlakoztatnák a rendszerre: - Székács Elemér Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium; - Lábassy János Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium kollégiumi, oktatási és sportcsarnokának épülete; - Városi Bölcsıde; - Pánthy E. Katolikus Általános iskola; - Helytörténeti győjtemény épülete; - Pedagógiai szakszolgálat épülete; - KSZSZK Almásy úti klubépülete; - Lukács Mozgó; - Kodály Zoltán Mővészetoktatási Intézmény; - Rádió épülete; -Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, kollégiumi és oktatási épülete valamint (Törökszentmiklós, Kossuth L. út 167.szám alatti) tagóvodája; - EGYMI épülete; - Törökszentmiklós Város Polgármesteri Hivatal; - Ipolyi Arnold Városi Könyvtár és Helytörténeti győjtemény; - Városi Mővelıdési Központ (Törökszentmiklós, Kossuth L. út 135.)épülete; - Kölcsey Ferenc Általános Iskola Ipolyi téri és Kölcsey úti épületei. 45

46 A kút fúrása és a távvezeték építése a legnagyobb költségigényő beruházási rész, de egyes intézményekben a belsı főtési rendszert is teljesen, vagy részben át kell alakítani a geotermikus energia fogadásához. Ez egyrészrıl a hı központok hıcserélı rendszereit érinti, de több helyen a belsı főtési rendszert is át kell alakítani. A pályázati cél, ha globálisan nézzük, akkor az emisszió csökkenése: CO t/év, NOx 1200 kg/év, SO x 140 kg/év. Ha nemzetgazdaság szempontjából vizsgáljuk a fejlesztést, akkor geotermikus energiával helyettesített import földgáz mennyisége m 3 /év. Ha az Önkormányzat költségvetését vizsgáljuk, akkor éves szinten a tisztán megtakarított kiadás (az üzemeltetési költség levonása után) millió forint lehet. A megújuló energiával termelt hı folyamatosan biztosíthatja az intézmények igényét, az Önkormányzat nem lesz kiszolgáltatva a piac változásainak. A számítások szerint ez a fejlesztés kb.6-7. év alatt megtérülhet. Törökszentmiklós Város Önkormányzata 2011.évben az EGYMI (Törökszentmiklós, Kossuth L. út 126.), valamint a Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium (Törökszentmiklós, Almásy út 1.) számára 1 db összesen 10,2 kw névleges teljesítményő, megújuló energiaforrásokat hasznosító hibrid (napelemes-szélgenerátoros) üzemő berendezést telepített 25 méter magasságban. A beszerzés célja, hogy az egészségügyi és oktatási épületek elektromos energia felhasználásának egy része, megújuló energiából kerüljön felhasználásra. Az épületek közvetlenül egymás mellett találhatóak, melyek tetıszerkezetére telepített energiatermelı rendszerek két részbıl állnak: - egy 6 kw névleges teljesítményő szélgenerátoros rendszerbıl, (mely rendszer kwh energiamennyiséget termel) valamint - egy 4,2 kw névleges teljesítményő napelemes rendszerbıl (mely rendszer kwh energiamennyiséget termel). A hibrid rendszer optimális körülmények között évente kwh energiát termel, mely a Gimnázium éves energiafogyasztásának ( kwh) kb. 22%-át fedezi. A rendszer ún. hálózatba visszatáplálós, így a meglévı elektromos hálózat pufferként szolgál. A rendszer által termelt energia látványos módon egy nagymérető kijelzın kerül megjelenítésre, mely kijelzı a Gimnázium aulájában található. A kijelzı egyszerre mutatja mind a napelemes rendszer, mind pedig a szélgenerátoros rendszer termelési adatait, mely kijelzıt az alábbi ábra szemléltet. 46

47 Szélgenerátoros rendszer: Az EGYMI tetıszerkezetére (lapostetı) 6 db, egyenként 1 kw névleges teljesítményő, Airdolphine GTO típusú, hálózatba visszatápláló szélgenerátor (3 méter magas tartóoszlopra szerelve) került telepítésre. A szélgenerátorok már aránylag kis szélsebességnél (2,5 m/s szélsebesség esetén) is megkezdik az energiatermelést, de névleges teljesítményüket közepes, átlagos légáramlás esetén (pl.:12,5 m/s nagyságú szél esetén) érik el. Viharos erejő szélben a beépített automatikus fékezı és a védelmi rendszer a generátorokat megvédi a túlpörgéstıl. A szélkerekek 3 db (SMA Windy Boy 3800 típusú) inverterrel (áramátalakítóval) csatlakoznak az elektromos hálózat különbözı fázisaira, ami egyenként 25A-es kismegszakítóval biztosított. A villamos csatlakozás a legközelebbi elektromos csatlakozási ponton, az épület legfelsı funkcionális szintjén történik az iskolában. Napelemes rendszer: 16. kép: Szélgenerátorok az Egyesített Gyógyító - Megelőző Intézet tetőszerkezetén Az Iskola tetıszerkezetére (tagolt nyereg tetıszerkezet) 4,2 kw névleges teljesítményő napelemes rendszer (20 db Kyocera KD210 típusú, japán gyártmányú napelemes modul) került telepítésre, mely m 2 kiterjedéső. A napelemek 2 db (német gyártmányú, SMA Sunny Boy 2500 típusú) inverteren (áramalakítón) keresztül csatlakoznak a meglévı elektromos hálózathoz. 17. kép: A rendszer technológiai folyamatábrája 47