Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök"

Átírás

1 Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk alapján készült: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békés Megyei Vízmővek Zrt. TAPPE Hulladékgazdálkodási, Köztisztasági és Szolgáltató Kft. Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága KSH Szegedi Igazgatósága További segítık: Vass Csaba Fáriné Szabó Anikó Fotók: Veress Erzsi és saját fotók Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 1

2 Tartalomjegyzék Bevezetés 4 Elızmények 6 Békéscsaba város fıbb adatai 6 1. A környezeti elemek bemutatása Levegı Földtani közeg és talaj Felszíni és felszín alatti vizek Élıvilág Környezet egészségügy A települési környezet és az infrastrukturális ellátottság bemutatása Épített környezet Szennyvízkezelés és csatornázottság Hulladékgazdálkodás Területhasználat, zöldfelület gazdálkodás, településtisztaság Közlekedés Energiagazdálkodás Környezetbiztonság Környezeti nevelés A fenntartható fejlıdéssel összhangban a célok és célállapotok meghatározása Levegı Zaj Talaj Felszíni és felszín alatti vizek Élıvilág Környezetegészségügy Szennyvízkezelés és csatornázás Hulladékgazdálkodás Területhasználat, zöldfelület gazdálkodás, településtisztaság 88 Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 2

3 5.10. Közlekedés Energiagazdálkodás Környezetbiztonság Környezeti nevelés A program ellenırzésének, értékelésének feladatai A tervezett fejlesztések költségigényei és azok forrásai 93 Mellékletek 94 Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 3

4 BEVEZETÉS A környezet védelmének, a természeti értékek megırzésének ügye napjaink egyik meghatározó kérdésévé vált. Az elmúlt évszázadokban a föld népességének rohamos növekedése, igényeinek egyre magasabb szintő kielégítése, a mennyiségi szemlélető termelés térhódítása az ipari és mezıgazdasági termelés és a szolgáltatások hatalmas mértékő növekedését eredményezte, ami alapvetıen megváltoztatta életünket, a fogyasztói szokásokat. Az emberi élet minıségi változásai mellett ez a növekedés centrikus gazdasági szemlélet egyre jobban összetőzésbe került a környezetünkkel. A fosszilis energiák mértéktelen kitermelése, a pazarló anyagfelhasználások és a környezet terhelése egyre aggasztóbb méreteket öltött. A környezeti terhelések káros hatásait a földünkre kezdetben nem ismerték fel. A tudomány fejlıdésével, a mérési, megfigyelési rendszerek fejlıdésével egyre jobban felismerte az ember, hogy a földi energiák és nyersanyagok pazarló felhasználása és legfıképpen a fokozódó környezeti terhelések komoly gondokat okoz a környezetünkben. Az 1960-as években megalakult Római klub -ban tömörülı tudósok, mérnökök hívták fel elıször a figyelmet a környezeti terhelések tarthatatlanságára, annak csökkentésére, megszüntetésére. Azóta is szemtanúi vagyunk a folyamatos gazdasági növekedés és fogyasztói szemlélet és a fenntartható fejlıdési szemlélet és gyakorlat világmérető harcának. A társadalom jólétének, életminıségének javítása hosszú távon csak akkor biztosítható, ha a társadalmi és gazdasági fejlıdés természeti örökségünk megırzésével, természeti erıforrásaink védelmével, fenntartható használatával, a megfelelı környezeti minıség elérésével szerves egységben valósul meg. A fenntartható fejlıdés érdekében, illetve az Európai Unió elıírásait is figyelembe véve hazánkban is elfogadták a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvényt. Ezt követıen az Országgyőlés elkészített a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (I-II.), majd elfogadásra kerültek a környezetvédelemhez és a természetvédelemhez kapcsolódó jogszabályok, rendeletek egész sora. Ezek a jogszabályok már az Európai Unió elıírásainak megfelelıen készültek el. A környezetvédelmi törvény IV. fejezet 46. -a határozza meg a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait. A 46. b) pontja írja elı, hogy a települési önkormányzat önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki a 48/E. -ban foglaltak szerint, amelyet képviselı-testülete (közgyőlése) hagy jóvá.. A törvény 46. e) pontja írja elı, hogy elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot.. A évi XCI. törvény 27. (1) bekezdése az évi LIII. törvény 47. -át hatályon kívül helyezte, melyben többek között elıírták, hogy a környezetvédelmi programot legalább két évente felül kell vizsgálni. A környezetvédelmi program értékelésével kapcsolatosan jelenleg a törvény 46. -a alapján határozza meg az önkormányzat feladatait. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 4

5 Az önkormányzat folyamatosan figyelemmel kisérte/kíséri a környezetvédelemi program végrehajtását. A különbözı környezeti elemek védelme során több olyan intézkedést kezdeményezett (szennyvízcsatornázás-tisztítás, hulladékgazdálkodás, levegıtisztasági intézkedések, Élıvíz-csatorna fejlesztései, stb.), melyek megvalósultak, illetve megvalósításuk folyamatban van. A komplex intézkedések következtében Békéscsaba város környezeti állapotában bizonyos mértékő javulás tapasztalható, és az elkövetkezı középtávú idıszakban ez a javulás erıteljesebben lesz érzékelhetı. Ennek sikeres megvalósításában fontos, hogy az Európai Unió kiemelten támogatja a környezetvédelemhez kapcsolódó fejlesztéseket, mely források megszerzését az Önkormányzat kiemelten kezeli. Az Önkormányzat folyamatosan tájékoztatja a lakosságot, a közvéleményt a környezetvédelem helyzetérıl, a környezetvédelmi fejlesztésekrıl (városi honlap, Csabai Mérleg, lakossági fórumok, stb.). A lakosság fokozott érdeklıdése, az észrevételek és javaslatok növekedése jelzi, hogy az itt élı embereket érdekli városunk környezeti állapota és szeretnének még jobban tájékozódni a környezetvédelmi fejlesztésekrıl, elképzelésekrıl, szeretnének hatékonyabban részt venni azok megvalósításában (szelektív hulladékgyőjtés, környezetvédelmi akciókban való részvétel, stb.). A környezetvédelmi törvénnyel és a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban a környezetvédelem alapvetı céljai Békéscsaba városban A környezet állapot folyamatos értékelése A környezeti problémák meghatározása A célok meghatározása Környezeti értékek megóvása, a környezeti károk megelızése A környezetet károsító hatások korlátozása, megszüntetése, a kialakult környezeti károk felszámolása, a megfelelı környezeti állapot helyreállítása Problémamegoldás, intézkedési terv Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 5

6 ELİZMÉNYEK Békéscsaba megyei Jogú Város Önkormányzata az évi LIII. törvény elıírásai alapján 2002-ben elkészítette a Békéscsaba Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programját. A programot a közgyőlés a 354/2002. (VII. 11.) sz. határozatával fogadta el. Az évi LIII. törvény elıírásai alapján az Önkormányzata elvégezte a környezetvédelmi program felülvizsgálatát, mely felülvizsgálati dokumentumot a közgyőlés az 577/2004. (X. 20.) sz. határozatával elfogadta. A közgyőlés határozata elıírta, hogy a környezetvédelmi program felülvizsgálatát és értékelését a évben el kell végezni. Az LIII. törvény módosításait és az új helyzetet figyelembe véve az Önkormányzat a környezetvédelmi program értékelését a. évre határozta meg. Az Önkormányzat a környezetvédelmi program értékelésére a Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft.-t bízta meg. A tervezési szerzıdést az 1. sz. melléklet tartalmazza. A környezetvédelmi program értékelési tervdokumentációja (felülvizsgálata) elkészítésének fıbb szempontjai: a) a év óta eltel fıbb változások bemutatása a városban, b) a környezetben történt változások bemutatása környezeti elemenként, c) a 2002 évi környezetvédelmi programban meghatározott fıbb intézkedések megvalósulásának a bemutatása, d) az új törvényi elıírásoknak és a jelenlegi helyzetnek megfelelıen az új intézkedési terv meghatározása, e) a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Kirendeltségének /. ikt. számú véleménye Békéscsaba Megyei Jogú Város környezetvédelmi programjával kapcsolatban. BÉKÉSCSABA VÁROS FİBB KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM- HEZ KAPCSOLÓDÓ ADATAI A város környezetvédelmi programja a 2002-es évben készült el, az azóta eltelt hét évben a környezeti terhelések területén jelentıs változások történtek városunkban, mely változásokat a következıkben mutatjuk be. Az ipari és mezıgazdasági termelés csökkenésével párhuzamosan csökkentek a nyersanyag és energia felhasználások, ezzel párhuzamosan a környezeti kibocsátások. A környezeti terhelések csökkenését alapvetıen az ipari és mezıgazdasági termelés csökkenései határozták meg, ezzel párhuzamosan azonban az anyag és energiatakarékosság térhódítása, és a környezetkímélı technológiák bevezetése is közrejátszott. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 6

7 A hulladéktermelésben az ipari hulladékok jelentıs csökkenését regisztrálhattuk a fent jelzett okok miatt, egyedül a kommunális hulladékok mennyisége nıtt kis mértékben a kedvezıtlen fogyasztói szokások következtében ( PET palack, csomagoló anyagok, stb.). A kommunális szennyvizek csatornán történı elvezetésében és tisztításában a vizsgált idıszakban alapvetı változások nem történtek, jelenleg van elıkészítés alatt Békéscsaba város teljes területének csatornával való lefedése és a szennyvíztisztító telep fejlesztése. Ezek magvalósítását követıen jelentıs pozitív változások következnek be a talajok és talajvizek minısége terén, illetve a tisztított szennyvíz befogadója az Élıvíz-csatorna vízminıségében. A vizsgált idıszakban megépült a Békéscsabát É-i oldalról elkerülı útvonal, melynek eredményeként érezhetı változások következtek be a város fıútvonalainak forgalmi adataiban, ezen keresztül csökkent a levegıterhelés és a zajterhelés. Ennek ellenére Békéscsaba fı közlekedési útvonalain továbbra is jelentıs a városi és az átmenı forgalom, ennek eredményeként a levegıterhelés és a zajterhelés. A legterheltebb útvonalakon (Szarvasi út, Bartók Béla út) a napi gépjármőforgalom több esetben megközelíti a E/nap forgalmat. A város területén a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 4 mintavételi ponton végez légszennyezettségi méréseket, melybıl 3 helyen folyamatosan NO 2 mintavevıt üzemeltet, 1 mintavételi ponton pedig évtıl szálló port mér évtıl a kén- dioxid és az ülepedı por légszennyezı anyagok mérése megszőnt. A fentiek alapján megállapítható, hogy az elmúlt két év értékelt adatai szerint összességében a szálló por és a nitrogén- dioxid koncentráció határérték alatti, határérték túllépés a szálló por tekintetében a napi mérések során a tavaszi mezıgazdasági munkák, a nyár végi és az ıszi betakarítási, valamint az ıszi vetés elıkészítési munkák idején fordult elı. Demográfiai és egyéb adatok: 1. sz. táblázat Fontosabb mutatók A vizsgált év Lakónépesség (fı) Terület (km 2 ) Lakásállomány (db) Egy háztartásra jutó évi vezetékes 1 136, ,0 993 gázfogyasztás (m 3 ) Egy háztartásra jutó évi villamos energia 1 750, , fogyasztás (kwh) Egy lakosra jutó évi vízfogyasztás m 3 31,9 34,4 35,0 Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások 90,4 90,1 94,8 aránya (%) Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba 53,1 53,4 53,9 bekapcsolt lakások aránya (%) Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások száma (db) Elszállított hulladék (1000 tonna) 32-23,6 Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 7

8 Közhasználatú belterületi zöldterület ( m 2 ) Helyi autóbusz-közlekedés szállított utasok száma (1000 fı) Távbeszélı fıvonalak száma (db) Személygépkocsik száma (db.) Játszóterek, tornapályák, pihenıhelyek száma (db) Forrás: KSH évkönyvei - 1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának adatszolgáltatása Békéscsaba lakónépessége a vizsgált idıszakban fıvel csökkent, ami kisebb arányú (2,2 %), mint a megye lakosságának csökkenési aránya (5 %). Ebbe közrejátszik, hogy Békéscsaba megyeszékhely és gazdasági, kereskedelmi, közlekedési, oktatási központ. A jelenlegi gazdasági visszaesést és a jövedelmek visszaesését jelzi, hogy csökkent az egy háztartásra jutó gázfogyasztás és villamos energia felhasználás a vizsgált idıszakban. Városunkban a lakásállomány 3,4 %-kal nıtt a vizsgált idıszakban. Az egy háztartásra jutó vízfogyasztás kis mértékő növekedése tapasztalható, melynek egyik oka, hogy nıtt a vezetékes vízellátásba bekapcsolt lakások száma. A közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma nagyon kis mértékben növekedett, de még így sem érte el az 54 %-ot. Ezen, viszonylag alacsony szám következtében az elszikkasztott szennyvizek mennyisége jelentıs, ami terheli a város talajait, talajvizeit, és megemeli az amúgy is magas talajvízszinteket. A rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások száma nem változott, de mivel a város kertvárosi övezeteiben nagy számú családiházas építkezések tapasztalhatóak a hulladékszállításba bevont lakások számának az elkövetkezendı idıszakban emelkedni kell. Az elszállított kommunális szilárdhulladékok mennyiségi adatai a KSH felmérései szerint viszonylag pontatlanok. A pontos adatok a hulladékgazdálkodási fejezetben kerülnek kimunkálásra. A helyi autóbusz-közlekedést igénybe vevık száma csökken, aminek oka egyrészt a személygépkocsik számának a növekedése, másrészt a lakosság számának a csökkenése, illetve az utazási díjak emelkedése. A város belterületi zöldterületeinek mérését a KSH a vizsgált idıszak közepéig végezte. A KSH adatai szerint a zöldterületek nagysága csökkenı tendenciájú. A vizsgált idıszak utolsó évének adatait az Önkormányzat adatszolgáltatása alapján regisztráltuk, melyben a zöldterületek mérete tovább csökkent, bár itt figyelembe kell venni a KSH adatbázisa és az Önkormányzat adatbázisa közötti valószínősíthetı eltéréseket is. Egy lakosra 28,2 m 2 zöldterület jut városunkba, ami a városok közötti összehasonlításban jobb, mint az átlag. A játszóterek száma a vizsgált idıszakban kis mértékő hullámzást mutatott, minıségükben azonban romló tendenciát mutattak a vizsgált idıszak elejéig. Az utóbbi idıben jelentıs felújításokra került sor több játszótérnél. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 8

9 Új játszótér a Fövenyes utcában A vandál pusztítás nem kímélte a Kımíves Kelemen sori új játszóteret Békéscsaba belterületén az utcák fásítása, gondozása a középtávú utcafásítási terv szerint folyamatos. A külterületeken a telepített erdık területi aránya azonban igen alacsony. Békéscsaba környékének legnagyobb részét a szántó mőveléső területek, kisebb mértékben a gyep-legelı területek teszik ki. Békéscsaba közigazgatási területén az erdısültség aránya kisebb, mint a megyei erdısültségi arány (4,0-4,5 %). Ez azonban nagyon kevés. A nagyobb erdısültség nagyobb környezeti védelmet jelentene a város épített környezetének, az itt élı embereknek (por, zaj, levegıminıség, stb.), illetve a természeti környezetben, a tájban is pozitív változások következhetnének be az újabb erdıtelepítésekkel. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 9

10 Meteorológiai adatok 2. sz. táblázat Fontosabb mutatók A vizsgált év Középhımérséklet 0 C 12,3 11,9 10,0 10,9 Maximális hımérséklet 0 C 37,1 38,4 35,9 36,6 Minimális hımérséklet 0 C - 8,4-14,7-23,7-13,0 Éves csapadék mm Napsütéses órák száma A földünkön tapasztal klímaváltozás hatásait a vizsgált mutatóknál trendszerően nem lehet kimutatni. A meteorológiai mutatókban a szélsıségek régebben is jelen voltak, bár napjaink idıjárási körülményeinél ezek erısebben jelentkeznek. Békéscsabán 1951 óta mérik rendszeresen a meteorológiai körülményeket, és regisztrálják az adatokat. Az elmúlt 58 évben a legmelegebb napokat 1952-ben (39,8 0 C) és 2000-ben (41,7 0 C) mérték, a leghidegebb napokat 1954-ben (-25,0 0 C) és 1987-ben (- 25,9 0 C ) mérték. A legcsapadékosabb év az év volt 837 mm csapadékkal, a legszárazabb év a év volt 311 mm-es csapadékkal. A napsütéses órák növekedésében lehet egyedül tendenciát érzékelni. 1. A KÖRNYEZETI ELEMEK BEMUTATÁSA 1.1. Levegı Békés megye levegıtisztasági szempontból az ország kevésbé problémás, viszonylag tisztább levegıjő térségei közé tartozik. A megyében nem tapasztalható jelentıs ipari eredető szennyezés, hiszen nem üzemelnek a nagyobb levegıszennyezésekért felelıs vegyi- és nehézipari mővek és az erısen levegıszennyezı hıerımővek. A megyére is jellemzı, az országos tendenciához hasonlóan, hogy az ipari eredető légszennyezı anyagok kibocsátása az utóbbi évtizedben tartósan és folyamatosan csökkent. A tendenciák ismeretében remélhetı, hogy ezen a téren a jövıben sem fog romlani a helyzet. E kedvezı eredmény okai a termelés jelentıs visszaesésével is magyarázható. A csökkenésben kiemelten szerepel a korszerőbb ipari technológiák bevezetése, illetve az energiahordozók árának emelkedésébıl is adódó ésszerőbb energiafelhasználás következtében csökkenı ipari energiafelhasználás. Békés megyében valósult meg az országban elsıként a teljes körő földgáz program. Ezeken túlmenıen a katalizátoros gépjármővek és az ólommentes benzin elterjedése, a gépkocsik szén-monoxid kibocsátásának csökkenése és az évenkénti környezetvédelmi ellenırzés bevezetése, és nem utolsósorban a közel két évtizede mőködı környezetvédelmi hatósági munka eredményessége is szerepet játszott e kedvezı értékek kialakulásában. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 10

11 Ezt a képet azonban árnyaltabbá teszik az alábbi problémák: Békés megyében az Országos Légszennyezettségi Mérıhálózat keretén belül négy településen, Békéscsabán 4 ponton, Gyulán 1 ponton és Orosházán végeznek a felügyelıségek légszennyezettségi méréseket. A mérések alapján Békéscsaba levegıje a szálló porra vonatkozóan a légszennyezettségi index alapján a évben jó, a évben megfelelı minısítést, továbbá a nitrogén- dioxid tekintetében és évben is jó minısítést kapott. A megye sajátosságából adódóan a levegı minısége a por miatt kedvezıtlen, ugyanis településeink fı szennyezı anyaga a por, amely fıként helyi, mezıgazdasági és közlekedési eredető. Az utóbbi évek adatai alapján az ülepedı por és a szálló por amely a löszös talajok következménye - egyes térségekben határérték feletti imissziós értéket eredményezett. A fıközlekedési utak (Békéscsaba, Gyula, Orosháza kivételével) a települések belterületén haladnak át, viszont a megyében a levegı szennyezettségét csak az említett három városban mérik. Változást eredményezett a 44-es számú fıút új, a Békéscsaba belterületét elkerülı szakasza, mely következtében a város belterületén csökkent a közlekedés által okozott légszennyezés (zaj, por, levegıszennyezés). Békés megyei sajátosság a főtött fóliás növénytermesztés. E tevékenység tekintélyes része belterületen, illetve ahhoz közel folyik. A főtésre használt kazánokban gyakran használnak rossz minıségő, magas kéntartalmú tüzelıanyagot, továbbá használt gumiabroncsokat, fóliát és hulladékot is. Szintén az agrár-jelleggel és a falusias hagyományokkal függ össze a gyakori bőzhatás, amely sok lakossági konfliktus oka. Itt fı okként elsısorban a nagy tömegő, szabálytalan belterületi állattartást lehet megnevezni. Sajnos ezt mérni nem lehet. A megye területén jelentısebb légszennyezést okozó további tevékenységek kıolaj, földgáz kitermelés, feldolgozás, tégla- és cserépgyártás, gépgyártáshoz kapcsolódó felületkezelés, fa felületkezelés, üveggyártás, vasöntöde, kohászat, élelmiszergazdaság. Az elıforduló technológiák közül a tégla- és cserépgyártás elsısorban füstgáz kibocsátással és szilárd komponensekkel terhelik a levegıt. A fa ill. fém felületkezelés, valamint nyomdaipari tevékenységek során a jelentıs szerves oldószer kibocsátás okoz légszennyezettséget. A földgáztermelés és feldolgozás kibocsátása mind szénhidrogének, mind szén-monoxid, nitrogén-dioxid komponens tekintetében jelentıs. A mezıgazdaságban és a hozzá tartozó élelmiszeriparban elsısorban a terményszárító- és tisztító berendezések porkibocsátása jelentıs. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 11

12 Békéscsaba légszennyezı anyag kibocsátása Békéscsabán a 2007-es évben 155 telephelyen folytattak olyan tevékenységet, amely a rendelet elıírásai szerint levegı bejelentési kötelezettséggel jár. A légszennyezı anyagok kibocsátásának változásait a vizsgált idıszakban az alábbi táblázat tartalmazza: 3. sz. táblázat Szennyezı anyag Összesen (kg) SO 2 és SO CO NO x CO Szilárd anyag A legnagyobb mennyiségő kibocsátást eredményezı széndioxidnál a vizsgált idıszakban jelentıs csökkenés tapasztalható, míg a kéndioxidnál, szénmonoxidnál, nitrogénoxidoknál kis mértékő emelkedés tapasztalható a vizsgált idıszakban. A szilárdanyag kibocsátás mennyiségi kibocsátása évente hullámzó mennyiséget mutatnak, a 2007-es évben mérték a legkevesebb kibocsátást a vizsgált idıszakban. Békéscsaba emissziós forrásai által emittált szilárd légszennyezı anyag terjedési térképét a 2. sz. melléklet tartalmazza. A levegı minısége szempontjából átfogó és folyamatos képet adnak az imissziós mérıhálózat mérési eredményei Békéscsabán. Békéscsabán három ponton mérik folyamatosan a levegıben lévı NO x és szálló por koncentrációját, a SO 2 és az ülepedı por mérése a évtıl megszőnt. Mérési pontok: - Pásztor u Berényi u Derkovits sor 2. A évi mérési eredményeket alapul véve a kén-dioxid és a nitrogén-dioxid koncentrációi sem a főtési szezonban, sem a főtési szezonon kívüli idıszakban nem haladták meg a 14/2001. (VI. 9.) KöM-EüM-FVM rendelet 1. sz. melléklet által elıírt légszennyezettség egészségügyi határértékeket (24 órás). Az ülepedı por évi mérési eredményei alapul véve a 14/2001. (VI. 9.) KöM-EüM- FVM rendelet 1. sz. melléklet által elıírt légszennyezettség egészségügyi határértékeket (24 órás 16 g/m 2 *30 nap) csak egy esetben a márciusi mérési idısorban lépte túl. Ez bizonyos mértékő javuló tendenciát mutat. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 12

13 Imissziós mérıhely (KS-501 F mérıberendezés) a Berényi u alatti Bútoripari szövetkezetnél Az imissziós mérıhálózat üzemeltetését a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség debreceni laboratóriuma végzi. A 2008-as évtıl folyamatosan csak a NO x mérése, idıszakonként (negyedévente két hetes intervallumban) a szálló por mérése folyik. A 2002-ben elkészült környezetvédelmi programban problémaként vetették fel a légszennyezettséggel kapcsolatosan: A közlekedésbıl eredı kibocsátások növekedését (szálló por, ülepedı por, NO 2 ). A Település-közeli mezıvédı erdısávok hiánya fontos szerepet játszanak az ülepedıés szálló por terhelés növekedésében. A korszerőtlen közlekedési eszközök magas aránya. A levegı allergén pollenmennyiségének növekedése. Ipari és mezıgazdasági eredető légszennyezés, bőzkibocsátás (belterületi állattartás). A es idıszak alatt a problémák megoldására tett intézkedések, eredmények: Elkészült és beüzemelt a várost elkerülı fıútvonal a Gyulai út és a Szarvasi út közötti szakaszon, melynek eredményeként a belterületen csökkent az átmenı forgalom száma, így csökkentek a levegıterhelési emissziók (zaj, por, légszennyezés). Ennek ellenére a belterületi fıútvonalak (Szarvasi út, Bartók Béla út) forgalmi terhelései továbbra is magasak. A városi úthálózat mőszaki állapota, fıleg a téli idıjárást követı idıszakban eléggé problémás, amelynek következtében növekednek a környezeti terhelések (zaj, por, stb.) a kora tavaszi idıszakban. A csapadékmentes, száraz idıszakokban az úthálózatok tisztítása, portalanítása a fıbb útvonalakon folyamatos, de a mellékutakon nem elégséges, ami a porterhelés növekedését eredményezi. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 13

14 A települést övezı mezıvédı erdısávok telepítése áll, továbbra is alacsony szintő az erdısültség a város környékén. Ennek következtében a külsı területekrıl érkezı környezeti terhelések (por) csökkentése nem megoldott. A korszerőtlen közlekedési eszközök aránya a vizsgált idıszakban csökkent. A tömegközlekedésben új környezetbarát buszok kerültek beállításra. A személygépkocsi park száma növekedett, ezzel szemben átlagéletkoruk csökkent, ami valószínősíti a mőszaki állapot javulását, a környezeti kibocsátások csökkenését. Az allergiás megbetegedések száma nem csökkent, ami jelzi, hogy az allergizáló növények által termelt pollen mennyisége nem csökkent. Szigorú rendeletek szabályozzák például a parlagfő irtását, ennek ellenére vannak olyan, fıleg külterületi erdık, legelık, mőveletlen mezıgazdasági területek, ahol még nagy egyedszámban fellelhetı a parlagfő. A városi fásítási tervben szerepel az allergizáló fafajok folyamatos cseréje. Jelentıs légszennyezettséget okoz az állattartó telepeken a nem megfelelıen tárolt hígtrágya és almostrágya elhelyezése. A rendeleti elıírások szerint a hígtrágya és almostrágya tárolókat oly módon kell kialakítani, hogy az ne szennyezze a környezetet, a hígtrágya szántóföldön való elhelyezését pedig csak engedéllyel lehet végezni. Annak ellenére, hogy az állattartás csökkenı tendenciát mutat, sok telep nem üzemel, nem mindenütt alakították ki még az új elıírásoknak megfelelı tároló tereket, illetve sok esetben engedély nélkül helyezik el a hígtrágyát a szántóföldeken, legrosszabb esetben a földmedrő csapadékvíz elvezetı csatornákba. Békéscsaba város a regionális hulladékkezelı telepen hígtrágya elhelyezı telepet üzemeltet, ahová a lakosok és a kistermelık folyamatosan beszállíthatják a képzıdı hígtrágyát. A belterületen egyre kevesebb az illegális állattartás és ennek eredményeként az általa okozott bőzterhelés. Kiépítés alatt a hígtrágya elhelyezı terület befogadó barázdái Légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérıl szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján Békéscsaba város a szálló por (PM10) légszennyezı anyag tekintetében B légszennyezettségi zónába tartozik. A Körös- vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség jogszabály elıírásai Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 14

15 alapján az Önkormányzat és az illetékes ÁNTSZ közremőködésével a évben Békéscsaba városra vonatkozó légszennyezettségi zóna intézkedési programot készített. Ennek keretében kerül sor a város 1 megadott pontján szálló por mintavételére Földtani közeg és talaj A Kelet-Európára jellemzı zonalitás a Kárpát-medence területén széttöredezik. A szabályos övezetességet az egyedi tájak mozaik-együttese váltja fel. Különösen igaz ez a megállapítás az Alföldre, ahol a táji ökológiai állapot kialakulásában a viszonylag nagy éghajlati különbségekkel, azonos szerep jut a mikrodomborzati, hidrológiai, geológiai, talaj és antropogén beavatkozások sokszínőségének. Békéscsaba város mezıgazdasági jellegő területei úgy a szántóterület, mint a rét, gyep, legelı, vagy erdısült részek különbözı talajadottsággal rendelkeznek. Döntı többségük kiváló minıségő szántóterület, de elıfordul az erısen kötött réti öntéstalajok, valamint a szikes területek és gyepek. Legjellemzıbb genetikus talajtípusok: réti csernozjom (45 %, a település D-i, DNy-i részén), réti kötött talajok (35 %, a település É-i, ÉK-i részén, Nagyrét, Kisrét), szikes (5 %, elsısorban a gyepek fordulnak elı ilyen jellegő talajokon). A talaj védelme kiemelt fontosságú. Nemcsak termelı közeg, a mezıgazdasági termelés alapja, hanem élettér is, amelynek védelmet igényel. A földvédelem során figyelmet kell fordítani az alábbiakra: - a gyenge termıképességő, rossz minıségő talajok esetében a területhasznosítás módjának fokozatos megváltoztatására (erdıtelepítés), - a meliorációs beavatkozások között a meliorációk rekonstrukciójának megvalósítására, a meszezéses talajjavító eljárások és a mélylazításos talajmővelés alkalmazásának kiszélesítésére, - a talajszennyezı források megszüntetésére, - biztonságos szerves- és hígtrágya tároló helyek kialakítására. A mezıgazdasági termelésbe bevont talajoknál az utóbbi idıszakban bizonyos változások tapasztalhatóak, csökkennek a táblaméretek, csökkennek a tápanyag utánpótlások (szerves, szervetlen), egyre növekvı a területek kivonása (zöldmezıs beruházások), a régebben meliorált területeken a melioráció mőszaki létesítményei nem üzemelnek, csökkent az öntözött területek nagysága. A város belterületeinek antropogén talajait sok terhelı hatás érte az eltelt idıszakban. Ezek közül kiemelkedı a szennyvízcsatorna hálózat közepes mértékő kiépítettsége miatt a képzıdı szennyvizek szikkasztásából eredı terhelések. Az ipari termelésbıl és a közlekedésbıl Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 15

16 származó terhelések hatásai a talajra, egyes havária jellegő események, illetve az állattartásból kibocsátott terhelések (hígtrágya elhelyezés). A 2002-ben elkészült környezetvédelmi programban problémaként vetették fel a talajainkat érı hatásokkal kapcsolatosan: Az illegális szemétlerakók, mint pontszerő talajszennyezı források feltérképezése, tiltó táblák elhelyezése és a megfelelı szankcionálás megszervezése nem megoldott. A város környéki zöldmezıs beruházások számára környezetvédelmi és talajvédelmi szempontból is elfogadható területek kijelölése, térképezése nem készült el. Vízbázis védelem szempontjából rendkívül fontos a szippantott szennyvizek sorsának nyomon követése, a tiltott elhelyezések szankcionálásának a megszervezése. A város játszótereinek, pihenı parkjainak forgalmas útvonalaktól való, környezetegészségügyi szempontból rendkívül fontos zöldsávos elválasztása nem mindenhol megnyugtatóan megoldott. A belterületi állattartás szabályozása, a környezetveszélyeztetı tevékenységek szigorú szankcionálása. A es idıszak alatt a problémák megoldására tett intézkedések, eredmények: Az illegális hulladék elhelyezések felmérése megtörtént és az illegális lerakók felszámolása folyamatosan történik. Sajnos a lakosság az illegális elhelyezéseket nem szüntette be teljes mértékben. A közterület felügyelet erıforrásainak megfelelıen ellenırzi az illegális hulladék elhelyezéseket, és koordinálja annak feltérképezését. Az eredmények ellenére az ellenırzéseket fokozni kell és a szankcionálást is alkalmazni kell. Az Önkormányzat az illegális hulladék elhelyezések megakadályozására helyi rendeletében írja elı, hogy a mőködı Békéscsabai Regionális Hulladéklerakó Mőbe a lakosok folyamatosan és ellenszolgáltatás nélkül szállíthatják be az 1 m 3 alatti kommunális hulladékaikat. A város lakosai élnek ezzel a lehetıséggel. A potenciális környezeti terhelést jelentı felhagyott Kétegyházi úti hulladéklerakó rekultivációs tervei elkészültek, most van pályáztatás alatt (KEOP) a rekultiváció megvalósítása. A pályázat befogadásra került, melynek eredményeként 100 %-os támogatással a rekultiváció a 2012-es évig megvalósítható. Ennek megvalósításával egy jelentıs potenciális szennyezıforrás szőnik meg. A város fejlıdése szempontjából jelentıs zöldmezıs fejlesztések valósultak meg a vizsgált idıszakban. Ezen beruházások döntı többsége a gyengébb minıségő mezıgazdasági területeken, illetve a mővelésbıl kivont területeken valósult meg. Ennek ellenére fontos volna egy olyan tervet készíteni, amely a talajvédelmi intézkedéseket is szem elıtt tartva határozná meg, jelölné ki a fejlesztési területeket. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 16

17 A talajok terhelése szempontjából kiemelkedı problémát jelent a csatornázatlan területeken képzıdı kommunális szennyvizek elszikkasztása, illetve a szippantott szennyvizek elhelyezése. A tervezett csatornafejlesztésekkel a város teljes területén megvalósul a képzıdı szennyvizek zárt szennyvízcsatorna hálózaton történı elvezetése, megszőnve ezáltal a jelentıs környezeti terhelés. A szippantott szennyvizek befogadója a Békéscsabai Szennyvíztisztító telep, ahol a jelenlegi fogadás nem a legkorszerőbb, így annak bizonyos környezeti terhelései jelentkeznek. A szennyvíztisztító telep fejlesztéseivel a szippantott szennvizek környezetkímélı fogadása és kezelése megoldódik. Hasonlóan problémát jelent az állattartás során képzıdı hígtrágyák tárolása, kezelése és elhelyezése napjainkban. Sok esetben a tárolásokat nem az elıírásoknak megfelelıen szigetelt tároló helyeken végzik, az elhelyezések pedig sok esetben illegális helyeken történik. A város a Békéscsabai Regionális Hulladékkezelı Mő területén üzemelteti a hígtrágya elhelyezésére szolgáló területét, ahova a beszállítások nagyon rapszódikusak. Ezen a területen is fokozni kellene az ellenırzéseket és a szankcionálást. A városban található játszóterek fejlesztései folyamatosan történnek, jelentıs számú új játszótér került kialakításra az elıírásoknak és fıleg a gyermekek igényeinek megfelelıen. Sajnos tapasztalható a felújított játszóterek vandál tönkretétele és használata is. A belterületi állattartás rendeletileg szabályozott, annak ellenırzését és szankcionálását kell még erısíteni Felszíni és felszín alatti vizek Békéscsaba környezetét formáló elemek közül meghatározó szerepet töltenek be a felszíni és a felszín alatti vizek, melyek jelentıs része az emberi beavatkozások következtében már nem az egykori természetes módon győlnek össze, folynak le, és jelentıs a minıségükben tapasztalható problémák is Felszíni vizek Vízföldrajzi szempontból a város elég kedvezıtlen helyzető. A legközelebbi természetes folyóvizek km-re húzódnak a várostól (Fehér-Körös, Kettıs-Körös), ami a hasznosítás szempontjából elég nagy távolság, de az árvízveszély szempontjából nem elhanyagolható távolság. Az 1888-as nagy árvizet követıen építették ki a Békéscsabát K-rıl határoló körgát rendszert, melynek döntı része még napjainkban is funkcionál. Békéscsaba felszíni vízfolyásai a XIX századi nagy vízszabályozások következtében alakultak ki, illetve ezt megelızıen a békéscsabaiak által kiásott (1777) a Fehér-Körössel összeköttetést jelentı Hajós-csatorna által kialakult Élıvíz-csatorna rendszer határozza meg. Az Élıvízcsatorna vízutánpótlása a Gyulavárinál kiépített tömlıs gát (régebben tősgát) által duzzasztott vízbıl történik, döntıen szivornyás (gravitációs) betáplálással. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 17

18 A Fehér-Körös vízhozama, árvizes helyzete azonban ezt a vízbetáplálást nagyon megnehezítik és nem minden esetben tudják biztosítani a szükséges vízmennyiséget az Élıvíz-csatornába. Az Élıvíz-csatorna torkolati szakasza Békésen található, ahol kisvizes idıszakban gravitációsan, nagyvizes idıszakban vízátemeléssel juttatják be a fölös vízmennyiséget a Kettıs-Körösbe. Az Élıvíz-csatorna 923 km 2 területrıl győjti össze a belvizeket, illetve a gyulai és a békéscsabai szennyvíztisztító telepeken képzıdı tisztított szennyvizek befogadója is. Az Élıvíz-csatorna vízminısége ezen nagy területrıl érkezı diffúz és pontszerő terhelések következtében nem a legjobb. A nyári kisvizes idıszakban, amikor az Élıvíz-csatorna vízhozama alig éri el a 0,5 m 3 /sec vízhozamot, a vízminıség sok esetben jelentıs problémát okoz, elsısorban a Békéscsaba alsókörgáti zsilip és Békés felsıkörgáti zsilip között. Az Élıvíz-csatorna és a körösök vízminıség adatai. I negyedév (KÖRKÖVIZIG): 4. sz. táblázat Mintavételi hely Mintaszám A. B. C. D. E. Fehér-Körös Gyulavári 9,3 fkm 3 III III V III II Kettıs-Körös Mezıberény kh. 3 II I - III II Élıvíz-csatorna Veszely 24,2 fkm 1 III III - III I Élıvíz-csatorna Békési torkolat 3 V V V III II Jelmagyarázat: A csoport: B csoport: C csoport: D csoport: E csoport: az oxigénháztartás jellemzıi nitrogén és foszforháztartás jellemzıi mikrobiológiai jellemzık mikroszennyezık toxicitás egyéb jellemzık I. osztály: kiváló víz II. osztály: jó víz III. osztály: tőrhetı víz IV. osztály: szennyezett víz V. osztály: erısen szennyezett víz A táblázatból látható, hogy az Élıvíz-csatorna a diffúz és pontszerő szennyezıdések hatására a torkolati szakaszon az oxigénháztartás, a nitrogén és foszforháztartás és a mikrobiológiai jellemzık alapján erısen szennyezett vízminısítésőek, a mikroszennyezık toxicitás szempontjából tőrhetı, az egyéb jellemzık alapján jó vízminıségő kategóriába esnek. A fenti adatok is bizonyítják, hogy csökkenteni kell az Élıvíz-csatorna terheléseit, melyben az egyik meghatározó terhelı forrás, a Békéscsabai Szennyvíztisztító telep fejlesztései rövid idın belül megkezdıdnek. Továbbra is megfelelı szinten biztosítani kell az Élıvíz-csatorna vízbetáplálását (legalább 1,0-1,5 m 3 /sec) még a kisvizes és árvizes idıszakban is, ezzel biztosítva a megfelelı mennyiségő hígító víz mennyiségét. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 18

19 Az Élıvíz-csatorna Gyulai zsilip feletti szakasza Az elmúlt idıszakban a Közép Békési Települések Vízvédelmi Egyesülete INTERREG pályázaton 380 millió forintot nyert az Élıvíz-csatorna fejlesztéseire, mely keret felhasználásra került. Sólyapályák épültek, elkészült a békési torkolati zsilip elıtt gereb mőtárgya, úszó hínárvágó gép ( csibe ) lett vásárolva és beüzemelve. Jelenleg az egyesület az Élıvíz-csatorna fenntartási munkáinak végzésében és a friss víz betáplálásának koordinálásában fejti ki tevékenységét. Jelentıs felszíni vízként említhetjük még a város DNyi-i részén található bányatavakat, mely három nagyobb és 17 kisebb tóból áll, területük mintegy 80 ha. Vízminıségük jó, kiváló sport és rekreációs tevékenységre. Itt említhetjük meg a csapadékvíz záportározóként használt Darányi sori és a Víztároló utcai felszíni vizeket is Felszín alatti vizek Békéscsabán jellemzıen a talajvíz szintje a talajszinthez közel van. A belvíz különösen a nem, vagy alig csatornázott településrészeken jelent környezeti szempontból komoly gondot. A háztartások szennyvize a telkeken gyakran földbeásott, védelem nélküli aknákban győlik, az emelkedı talajvíz, pedig ezeket átöblítve szennyezi helyben (és nagyobb távolságba is eljutva) a talajt és természetesen önmagát is. Ez a környezeti elemek állapotában jelentıs romlást eredményez, használatukat korlátozza, helyreállításuk jelentıs ráfordítást igényel. A környéken a talajvizet a lakosság nagy része hasznosítja, sokan rendelkeznek saját kúttal. A szennyezett talajvíz használata így közegészségügyi és járványtani szempontból kockázatot foglal magában. Békéscsabán a belvíz az utóbbi évtizedekben többször is súlyos problémaként jelentkezett. Az alattomos, fıként a csapadékosabb idıjárásnak köszönhetı esemény komplex védelmielhárítási feladatot jelent. Megjelenésének nemcsak természetes, de antropogén okai is vannak, többek között az elvezetı csatornák elhanyagoltsága, sıt gyakran hiánya, a csatornázottság hiánya nagyban hozzájárul kialakulásához. A talajvíz nyugalmi szintje az egész város területén 1,0 2,9 m-re tehetı. A talajvíz átlagos keménysége o (német keménységi fok). Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 19

20 Talajvízviszonyok A szennyvízcsatornázás tervezése során (2008) nagy számú vizsgálat lefolytatására került sor. A vizsgált területen belvizes részek és mély fekvéső területek találhatóak. A fúrásokban mért nyugalmi vízszint 1,0 2,9 m volt, bár megjegyezendı, hogy az átlagosnál kevesebb csapadék hullott a vizsgálat évében. Megjegyzendı, hogy mint minden vízzel ellátott, de nem csatornázott településen, úgy a vizsgáltaknál is megváltoztak a talajvízviszonyok. Ugyanis amíg korábban néhány mélyfúrású artézi kút és majdnem minden ház udvarán lévı ásott kút szolgálta a vízigényeket, addig a felsı talajvízréteget állandó jellegő apasztó hatás érte. A vezetékes vízellátással a helyzet megváltozott, a csatorna hiányában jelentıs vízmennyiség jut a talajba, csökken a talajvíz párolgási vesztesége, az ásott kutak többségénél a funkció megváltozott, és ez a talajvízszint megemelkedését eredményezte, vízdómok keletkeztek, melyek szerint legnagyobb mértékő emelkedés a város és a csatolt települések középsı részén tapasztalható, ami a szélek felé csökken. A megváltozott talajvízviszonyok (megemelkedett talajvízszint) következtében számos olyan pince vált használhatatlanná, melyben korábban soha nem volt vízbetörés. Ez a változás a maximális vízszint helyzetében is változást eredményezett, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag a települések nagyobb részén a maximális vízszint a terepszint magasságában, vagy annak közvetlen közelében helyezkedik el. Békéscsaba városközponti és déli-délnyugati, nyugati részén a maximális talajvízszint 86,50 86,60 mbf, az északi részen 85,00 mbf, a keletin 85,50 mbf, az észak-nyugati városszélen, pedig 87,60 mbf szinten fordult elı a legmagasabb vízszint. Két talajvízfigyelı kút a település északi és a déli részén található, különbözı talajszerkezető területeken, geodéziai magasságkülönbségük 57 cm. Az 1567 kat. számú kút egy kötött fedıréteg nélküli homoklisztes homok talajrétegre lett telepítve, míg a 417 kat. számú kút, egy kötött zárórétegő, agyag fedık után elhelyezkedı szemcsés talajt céloz meg, mélyebben lévı vízadó rétegekkel. Az alábbi táblázat Békéscsaba belterületén található KÖRKÖVIZIG kezelésében lévı talajvízfigyelı kutak, vízszint változásainak tíz éves adatsorát mutatja, a perem szinthez viszonyítva. 5. sz. táblázat 4-es Honvéd utca vége, EOVX: , EOVY: , Perem: 86,99 mbf Év\Hó Berényi út İszi u. (Temetı) EOVX: , EOVY: , Perem: 87,56 mbf Év\Hó Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 20

21 a.h a.h a.h A maximális talajvízszint a város nagy részén gyakorlatilag a terepszinten van, így a csatornahálózat állandó talajvíznyomás alatt van. Az átlagos talajvízszint -1,0-2,0 m között található, ami azt jelenti, hogy a szennyvízcsatorna hálózat általában 1,0 2,0 m víznyomás alatt van. Ivóvíz-szolgáltatás A város területén beszerezhetı rétegvíz minısége nem felel meg az ivóvízszabvány követelményeinek, elsısorban az arzéntartalom miatt. A helyi, egyedi kutakkal történı vízbeszerzés ezért csak a nem ivóvíz-minıségő igények kielégítése céljából jöhet számításba. Békéscsaba város beleértve Mezımegyert és Gerlát is közüzemi vízellátása kizárólag a Közép-Békési Regionális Vízmőre (KBRV) mint vízbázisra támaszkodik. A regionális rendszer víztermelı telepei (Kevermes, Medgyesbodzás, esetenként Újkígyós) hosszú távon ki tudja elégíteni a város és környéke vízigényét. Az ivóvíz minısége területén az új EU elıírások fıleg az As és a Mn határértékek betartásánál jelentenek újabb feladatokat. Megkezdıdött a térség ivóvízminıség javító programjának második ütemének az elıkészítése ben a város (lakosság, közületek, gazdálkodók, intézmények, önkormányzat) m 3 ivóvizet fogyasztott, melybıl a legnagyobb felhasználó a lakosság volt m 3 - es fogyasztással. A napi átlagos ivóvízfogyasztás: 7.957,5 m 3 volt. A városban élı lakosság 94,8 %-a rendelkezik ivóvízbekötéssel. Fajlagos ivóvízfogyasztás: 89,48 l/fı/d volt a 2007-es évben. A Békés Megyei Vízmővek Zrt. adatszolgáltatási dokumentumait a 3. sz. melléklet tartalmazza. A szolgáltatott víz As tartalma az új EU szabványoknak (10 µg/l) megfelelı volt a 2007-es évben, mivel annak értéke a vett minták átlagában 9,243 µg/l volt. A mért paraméterek közül a 2007-es évben mért komponensek átlagkoncentrációi egy esetben sem haladták meg az elıírt (a 65/. (III. 31.) Korm. rendelettel módosított 201/2001. /X. 25./ Kr.) határértékeket. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 21

22 Ennek ellenére a Dél- alföldi Régió Ivóvízminıség- javító Programja keretében az ivóvízminıség javítási program megvalósítása fontos feladat. Jelenleg az elvi vízjogi engedélyes tervek készítése van folyamatban. Hévizek A településen 6 db termálkút (B-87, B-1019, B-1042, B-880, B-282, B-1018) rendelkezik vízjogi üzemeltetési engedéllyel. Az utóbbi években csak két kút (B-282, B-1018), az Árpád fürdı két kútja üzemel, a többi használaton kívüli. Az üzemeltetési engedéllyel nem rendelkezı jaminai B-953 kataszteri számú hévízfeltáró kút önkormányzati tulajdonú, használaton kívüli kút. A kút által feltárt nátrium- hidrogénkarbonátos víznek a jódid-, fluorid-, metabór- és metakovasav tartalma mellett jelentıs fenol (8,59 mg/l) tartalma is van. Az Országos Közegészségügyi Intézet évi értékelésében a kút vizét csak hıcserélın keresztüli hı hasznosítására ajánlja. A magas fenol tartalom miatt a B-953 kataszteri számú kút vize fürdési célra nem alkalmas. Elvi lehetıség van a kút átalakítására, a megnyitott rétegek elcementezésére és sekélyebb termálvízadók megnyitására perforálással. Az Árpád fürdı két gyógyvizes kútja közül a B-282 kataszteri számú kút 1364,0-1959,3 m között 8 db vízadó réteget szőrız be (a kifolyó víz hımérséklete 76 C ). A fürdı másik B-1018 kataszteri számú kútja a 662,0-790,0 m közötti porózus rétegeket hasznosítja (a kifolyó víz hımérséklete 40 C ). Mindkét kút vize gyógyvízzé van minısítve. Amennyiben az Önkormányzat egy új gyógyfürdı létesítését határozza el, akkor a B-953 kataszteri számú kút mőszaki átalakítása helyett célszerőnek látszik egy új kút fúrása a már ismert gyógyvizet szolgáltató rétegekre. Mindkét mőszaki megoldás esetén gondoskodni kell a használt termálvíznek a vonatkozó jogszabályoknak megfelelı elhelyezésérıl. A 2002-ben elkészült környezetvédelmi programban problémaként vetették fel a felszíni és a felszín alatti vizeinkkel kapcsolatosan: Kisvizes idıszakban az Élıvíz-csatorna vízpótlásának hiányai miatt ökológiai és városképi hiányok átmeneti idıszakban jelentkezhetnek a város területén. Az Élıvíz-csatorna idıszakos alacsony terhelhetısége miatt elsısorban a két körgáti anyagárok felıli szennyezıdések a meghatározóak. Az Élıvíz-csatornán elıforduló vízbetáplálási mőszaki zavarok, illetve belvízüzem miatt szintén jelentkezhetnek ökológiai és városképi problémák. A déli anyagárkokba és környezetében (Nádas lecsapoló-csatorna) felhalmozódott szennyezıdések következtében a talajvíz és a felszíni vizet másodlagos szennyezések érik. A termálvizek összetételük miatt (magas szervesanyag,- só-, és fenoltartalom) csak különbözı megszorításokkal és idıszakosan helyezhetık el a befogadókba. A hévizek felhasználása során a készletcsökkenésen túl igen nagy problémát jelent az elfolyó víz elhelyezése. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 22

23 A 2002-es évben készült környezetvédelmi program problémakatasztere csak érintılegesen tartalmazott sok olyan problémát, ami a vízgazdálkodás területén fellelhetı volt már abban az idıszakban is: A közmőolló relatíve alacsony szintje miatt (53,9 %) a talajvizek terhelése és szennyezése jelentıs mértékő, illetve a szikkasztások miatt a belterületen a talajvíz szintje tartósan magas állapotú. Nagycsapadékos-belvizes idıszakban az elvezetı rendszerek mőszaki és karbantartási hiányosságai miatt a belvizek, csapadékvizek gyors elvezetése több esetben problémát okozott. A szennyvíztisztító telepi kibocsátások a jelenlegi szennyvíztisztítási technológia mellett nem tudják biztosítani a tisztított szennyvízben a szervesanyag és a foszfor folyamatos határértéken tartását, ennek következtében az Élıvíz-csatorna többletterheléseket kap. Szükséges volna az Élıvíz-csatorna fejlesztései terén az érintett városok (Gyula, Békéscsaba, Békés) hatékonyabb összefogására, támaszkodva a Közép-Békési Települések Vízvédelmi Egyesületére. Az ivóvízminıség tekintetében az EU szigorúbb követelményeket írt elı, melynek betartására az ivóvízminıség javító program elıkészítését megvalósítását napirenden kell tartani. A es idıszak alatt a problémák megoldására tett intézkedések, eredmények: Az elmúlt idıszakban a Közép-Békési Települések Vízvédelmi Egyesülete koordinálásában az Élıvíz-csatornán 380 milliós fejlesztési program valósult meg. A -es évtıl az egyesület koordinálja a fenntartási és vízbetáplálási munkákat az érintett településeken. A KÖRKÖVIZIG mint üzemeltetı az ökológiai vízellátásban és a vízfelhasználások biztosításában végzi tevékenységét, az egyesület pedig az ezen felül igényelt fenntartási és vízbetáplálási munkákat finanszírozza és koordinálja. Az Élıvíz-csatorna terheléseiben a békéscsabai szennyvíztisztító telepi bevezetések a meghatározóak, emellett jelentı diffúz szennyezıdéseket szállítanak a csatlakozó belvízlevezetı csatornák is, és nem elhanyagolhatóak az illegális pontszerő bevezetések terhelései sem. A környezetvédelmi programban megjelölt és kiemelt két körgáti anyagárok felıl érkezı terhelések arányaiban nem meghatározóak. Az Élıvíz-csatorna frissvíz betáplálásában nem a mőszaki hibák okozzák a fı problémát, hanem a Fehér-Körös kisvizes idıszakaiban és az árvizes idıszakban a garvitációs vízbetáplálás szüneteltetése. Ebben az idıszakban is van lehetıség vízbetáplálásra, de ez már nagyobb költségekkel jár. Ennek szervezésében és a költségek megteremtésében fontos a vízvédelmi egyesület szerepe. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 23

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv

Részletesebben

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012.

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. -2012. április - Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 A FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓT KÉSZÍTETTE:... 4 A FELÜLVIZSGÁLAT JOGSZABÁLYI

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

Ikt. sz.: KTVF: 41283-7/2010. Tárgy: A Dunamenti Erımő egységes

Ikt. sz.: KTVF: 41283-7/2010. Tárgy: A Dunamenti Erımő egységes KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 41283-7/2010. Tárgy: A Dunamenti Erımő egységes környezethasználati

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója 2013. november Alapadatok a Társaságról A Társaság cégneve: VISONKA Takarmánykeverı Szolgáltató

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó Hajdú-Bihar Megyei Rendır-fıkapitányság Hajdúnánás Rendırkapitányság 4080 Hajdúnánás, Bocskai út 26-28. Tel.: 52/570-050 Fax.: 52/570-051 BM Tel.: 32/53-20 Fax.: 32/53-21 e-mail: hraskoj@hajdu.police.hu

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben)

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése a hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 1 JÓVÁHAGYOTT VERZIÓ! PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Pilis Város Egészségügyi Szolgáltatás-tervezési Koncepcióját

Részletesebben

Fejér Megyei Kormányhivatal

Fejér Megyei Kormányhivatal Fejér Megyei Kormányhivatal Ügyszám: KTF-17409/2015., 38824 /2016. Ügyintézı: Várdai Enikı, Bálint Zsuzsánna Telefon: (22) 514-300, (22) 514-310 Tárgy: Lovászpatona, Pölöskei major 07/7 hrsz.-ú ingatlanon

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

3. ábra. A Szegedi kistérség elhelyezkedése és áttekintı térképe (Firbás Térképstúdió)

3. ábra. A Szegedi kistérség elhelyezkedése és áttekintı térképe (Firbás Térképstúdió) 2. A KISTÉRSÉG RÖVID BEMUTATÁSA A Szegedi kistérség Csongrád megye déli felének középsı harmadán, az Alsó-Tisza, illetve a déli országhatár mentén helyezkedik el. Mintegy 753 km 2 -es kiterjedése az ország

Részletesebben

Talaj - talajvédelem

Talaj - talajvédelem Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,

Részletesebben

Mátranovák község Önkormányzata. 3/2005. (V.5.) rendelete

Mátranovák község Önkormányzata. 3/2005. (V.5.) rendelete Mátranovák község Önkormányzata Képviselı-testületének 3/2005. (V.5.) rendelete Mátranovák község helyi építési szabályzatáról. Mátranovák Község Önkormányzata Képviselı-testületének 3/2005.(V.5.) rendelete

Részletesebben

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Budapest, XVIII. ker. Petıfi

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. 1 2. 1. 4. JELENLEGI HELYZET A települési szennyvíziszap Magyarországi mennyisége évente megközelítıen 700.000 tonna Ennek 25-30%-a szárazanyag

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.

Részletesebben

KONDOROS NAGYKÖZSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE 2011 2016

KONDOROS NAGYKÖZSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE 2011 2016 KONDOROS NAGYKÖZSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE 2011 2016 KÉSZÍTETTE: SZIPORKA KFT. KAPOSVÁR, 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1. A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI...4 1.1 A tervkészítés elõzményei: 4 1.2 A tervkészítés

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Földhivatal. 2008. évi szöveges beszámolója

Bács-Kiskun Megyei Földhivatal. 2008. évi szöveges beszámolója 6000 Kecskemét, Nagykırösi u. 32 Tel: 76/481-045, Fax: 76/481-450 Szám: 28.088/20/2009 Bács-Kiskun Megyei Földhivatal 2008. évi szöveges beszámolója 1. FELADATKÖR, SZAKMAI TEVÉKENYSÉG Bács-Kiskun Megyei

Részletesebben

Szöveges elıterjesztése a 2012. január 01.-tıl alkalmazni kívánt díjmódosítási kérelemhez

Szöveges elıterjesztése a 2012. január 01.-tıl alkalmazni kívánt díjmódosítási kérelemhez A ELİTERJESZTÉSE a Pécs Város területén a kötelezı hulladékkezelési közszolgáltatásba bevont gazdálkodó szervezetekre, intézményekre és magánszemélyekre érvényes hulladékkezelés közszolgáltatási díjainak

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e. a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e. a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testülete a hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 1 A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának bemutatása... 4

TARTALOMJEGYZÉK. 1 A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának bemutatása... 4 Az NSRK 211-213-as akcióterveinek környezeti vizsgálata V. A 27-213-as idıszak operatív programjainak módosítására vonatkozó környezeti jelentés elkészítése Budapestt,, 211.. decemberr TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı

Részletesebben

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám 432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS HATÁROZATAI száma 166/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 167/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 168/2010.

Részletesebben

H U LLADÉKGAZD Á L K O D Á S I TERV SZANK

H U LLADÉKGAZD Á L K O D Á S I TERV SZANK H ELYI H U LLADÉKGAZD Á L K O D Á S I TERV SZANK 2010-2016 1 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 1. A tervkészítés általános adatai... 9 1.1.Általános bevezetı... 9 1.1.1. A tervezési szint bemutatása... 9

Részletesebben

BAKONYI ERİMŐ ZRT. AJKA KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET 2008.

BAKONYI ERİMŐ ZRT. AJKA KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET 2008. BAKONYI ERİMŐ ZRT. AJKA KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET 2008. I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A vállalkozás bemutatása A Bakonyi Erımő Zártkörően Mőködı Részvénytársaság az Állami Vagyonügynökség által 1992. január 1-vel alapított

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ 17. évfolyam 1. szám 2010.augusztus VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vííz Kerrettiirrányellv 2009..

Részletesebben

10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet. A rendelet hatálya

10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet. A rendelet hatálya A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet az 50 MW th és annál nagyobb névleges bemenı hıteljesítményő tüzelıberendezések mőködési feltételeirıl és légszennyezı

Részletesebben

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 1. Jövőkép Kunadacs a Kiskunsági Homokhátságon

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó Szarvasi Rendırkapitányság Rendészeti Osztály Dévaványa Rendırırs 551 Dévaványa, Árpád út 5. 6/66/483-377 E-mail : szarvas.rk@bekes.police.hu Száma: 46/ 274 /213. ált. A tájékoztatót elıterjesztésre alkalmasnak

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

Elıterjesztés a Fıvárosi Közgyőlés részére

Elıterjesztés a Fıvárosi Közgyőlés részére BUDAPEST FİVÁROS ÖNKORMÁNYZATA VÁROSÜZEMELTETÉSI ÉS VAGYONGAZDÁLKODÁSI FİPOLGÁRMESTER-HELYETTES Ügyiratszám: Fph/ /2007/Hm Tárgy: 2008-2010. évi útfelújítások, kerékpárút létesítések, tömegközlekedés elınyben

Részletesebben

Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben

Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben Szokolovszki Zoltán 1 Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben 1. Bevezetés Közismert, hogy egy település életében, a városi ökoszisztéma mőködésében a zöldfelületnek,

Részletesebben

A Program készítéséért felelıs:

A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Környezetvédelmi Programja 2011-2016 évekre Budapest, 2011. 1 A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata A Program elkészítésében

Részletesebben

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A sztratoszférikus ózonnal kapcsolatos probléma és

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS...

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS... 1/67. oldal TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES... 5 I. A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT. TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA, A TEVÉKENYSÉGI TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEGZİ ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

J A V A S L A T 2009. ÉVI Ü Z L E T I T E R V É R E

J A V A S L A T 2009. ÉVI Ü Z L E T I T E R V É R E J A V A S L A T A TARJÁNHİ SZOLGÁLTATÓ-ELOSZTÓ KFT. 2009. ÉVI Ü Z L E T I T E R V É R E Salgótarján, 2009. március 20. Kiss József ügyvezetı igazgató - 1 - HATÁROZATI JAVASLAT Tisztelt Közgyőlés! Kérem

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján a

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELİSÉG H A T Á R O Z A T

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELİSÉG H A T Á R O Z A T KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELİSÉG Tárgy: Hulladékgazdálkodási engedély Ügyszám: 26092/2013. Iktatószám: 12071/2014. Ügyintézı: Sturmné Laczó Andrea H A T Á R O Z A T 1.00

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Pécs, 2003. február 14. Dr. Iványi Ildikó igazgató Tartalomjegyzék I. A JELENTÉS ÉRTÉKELİ TÁBLÁZATAI II. EGYES TÁBLÁZATOKHOZ FŐZÖTT

Részletesebben

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 0 KVVM FI Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez Változatelemzés,

Részletesebben

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615. I.

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615. I. JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Ügyszám: J-3327/2008. A

Részletesebben

Gyomaendrıd Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2009-2014

Gyomaendrıd Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2009-2014 Gyomaendrıd Város Önkormányzata 5500 Gyomaendrıd, Szabadság tér 1. sz. GYOMAENDRİD VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE 2009 A Gyomaendrıdi Regionális Hulladékkezelı Mő bejárata A kompaktor Megbízó:

Részletesebben

RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS

RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZİ KFT. 9022 GYİR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 Borsod-Tender Kft. Tartalom I. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ... 8 1. A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések...

Részletesebben

Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz. Bizalom Nyugdíjpénztár. Budapest, 2009. március 14.

Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz. Bizalom Nyugdíjpénztár. Budapest, 2009. március 14. Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz Bizalom Nyugdíjpénztár Budapest, 2009. március 14. 2 Bevezetı A Bizalom Önkéntes Kölcsönös Kiegészítı Nyugdíjpénztár az 1994. május 16-i alakuló közgyőlésén

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Fejér Megyei Kormányhivatal

Fejér Megyei Kormányhivatal Fejér Megyei Kormányhivatal Ügyszám: KTF-22777/2015.,34649/2016. Ügyintézı: Stéger Ferenc, Bálint Zsuzsánna Telefon: (22) 514-300, (22) 514-310 Tárgy: Pápai szennyvíztisztító telep környezetvédelmi mőködési

Részletesebben

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1. 1. T e l e p ü l é s h á l ó z a t i ö s s z e f ü g g é s e k, a t e l e p ü l é s h e l y e a t e l e p ü l é s h á l ó z a t b a n, t é r s é g

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

BUDAPESTI FAIPARI TERMELİ ÉS KERESKEDELMI KFT.

BUDAPESTI FAIPARI TERMELİ ÉS KERESKEDELMI KFT. BUDAPESTI FAIPARI TERMELİ ÉS KERESKEDELMI KFT. 1108 Budapest, Kozma u. 13. KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET a 2010. évi gazdálkodásról Budapest, 2011. március 25. Bódis Sándor ügyvezetı igazgató Kiegészítı melléklet

Részletesebben

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január)

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Elıszó... 3 Bevezetés... 5 Miért az egészségtervek?... 5 A Dunabogdányi egészségtervtıl várt hasznok, egészségnyereség...

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. október 31-i ülésére. Az elıterjesztést készítette: intézményi referens

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. október 31-i ülésére. Az elıterjesztést készítette: intézményi referens 3. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. október 31-i ülésére Tárgy: dr. Faragó Márta Ilona praxisjogának értékesítése Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit intézményi

Részletesebben

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. Tel.: 283-0203 Fax:283-0203/117 Postacím: 1725 Budapest, Pf. 84 www.sisy.hu A KÖZALKALMAZOTTAK

Részletesebben

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján a

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Díjképzési Módszertan

Díjképzési Módszertan Az 1. számú módosítással egységes szerkezetbe foglalt Díjképzési Módszertan Hatályos: 2009. június 17. Módosítások jegyzéke Módosítás Hatálybalépés idıpontja sorszáma tárgya száma 1. 1. sz. módosítás VPE4482009

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám DAOP_HKIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Városrendészeti Tanácsnok 2011. évi tevékenységérıl

B E S Z Á M O L Ó Városrendészeti Tanácsnok 2011. évi tevékenységérıl Tisztelt Képviselı-testület! B E S Z Á M O L Ó Városrendészeti Tanácsnok 2011. évi tevékenységérıl Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselı-testülete a 331/2010. (X. 21) számú Képviselı-testületi Határozatában

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. október 27.-i ülésére

ELİTERJESZTÉS A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. október 27.-i ülésére A KOMÁROM-EESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E Szám: VI. /2011 ELİTERJESZTÉS A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. október 27.-i ülésére Tárgy: Elıterjesztı: Rendeletalkotás A kéményseprı-ipari

Részletesebben

26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja. Fogalommeghatározások

26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja. Fogalommeghatározások 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredető rákkeltı anyagok elleni védekezésrıl és az általuk okozott egészségkárosodások megelızésérıl A munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK

I. ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK BELSİSÁRD Község Önkormányzati Képviselı-testületének 22/2006.(XII.12.) számú rendelete BELSİSÁRD KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL Belsısárd Község Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e Tárgy: Elıterjesztı: Elıadó: Beszámoló a megyei területrendezési terv követelményeinek

Részletesebben

Általános elıírások. Az elıírások hatálya 1..

Általános elıírások. Az elıírások hatálya 1.. Bakonyoszlop Községi Önkormányzat Képviselıtestületének 6/2005. (V.28.) számú rendelete Bakonyoszlop község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról Bakonyoszlop Község

Részletesebben

WAREMA Területfejlesztési Koncepció. 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı

WAREMA Területfejlesztési Koncepció. 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı WAREMA Területfejlesztési Koncepció 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı I. BEVEZETÉS 1. A WAREMA projekt helye a magyar tervezési rendszerben 1.1. A térségi tervezés jogszabályi

Részletesebben

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban ( A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerısítése, közös kezdeményezések támogatása címő TÁMOP 2.5.2. program, FSZH) III/III. rész Primárius

Részletesebben

Összefoglaló táblázat a társaság legfontosabb gazdasági adatairól. 2008. év

Összefoglaló táblázat a társaság legfontosabb gazdasági adatairól. 2008. év Tisztelt Közgyőlés! Az önkormányzat 100%-os tulajdonú gazdasági társasági elkészítették a évi üzleti üket, melyeket jelen elıterjesztés keretében, gazdasági társaságonként az alábbiakban foglalunk össze:

Részletesebben

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25

Részletesebben

A fogyatékkal élık térhasználatának néhány problémája Békéscsabán. Fabula Szabolcs. 1. A fogyatékosság vizsgálatának jelentısége

A fogyatékkal élık térhasználatának néhány problémája Békéscsabán. Fabula Szabolcs. 1. A fogyatékosság vizsgálatának jelentısége A fogyatékkal élık térhasználatának néhány problémája Békéscsabán Fabula Szabolcs 1. A fogyatékosság vizsgálatának jelentısége A globalizáció nem új jelenség, azonban napjainkban egyre jobban megtapasztalhatjuk

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG H A T Á R O Z A T

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG H A T Á R O Z A T KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG Ügyszámunk: 14452/2013. Iktatószámunk: 80384/2013. Ügyintézınk: Marcsek Balázs Tárgy: Hulladékgazdálkodási engedély H A T Á R

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELİSÉG H A T Á R O Z A T

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELİSÉG H A T Á R O Z A T KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELİSÉG Ügyszám: 25949/2013. Iktatószám: 74617/2014. Ügyintézı: Bujdosó Julianna Tárgy: Hulladékgazdálkodási engedély H A T Á R O Z A T 1.00 Engedélyes:

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község a 2013 2018 (Felülvizsgálva 2015) (Tervezet) Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Sorszám:8. Ügyiratszám: 1-3/2012. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012.

Részletesebben

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009 SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2009 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 4 A Szociális Koncepció célja, törvényi háttere 4 1.2. Elvi alapok 4 1.2.1. Jövıkép (vízió) 5

Részletesebben

A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT.

A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT. Continental Danubia Kft. Bejegyzett Könyvvizsgáló Társaság MKVK Tagsági Ig.szám: 001262 Független Könyvvizsgálói Jelentés A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT. Készült: Pécsett, 2007. március 19-én A könyvvizsgálói

Részletesebben

Tervezet: ABIZOTTSÁGHATÁROZATA

Tervezet: ABIZOTTSÁGHATÁROZATA ConseilUE PUBLIC Brüsszel, D006234/02 Tervezet: ABIZOTTSÁGHATÁROZATA ( ) aco 2 4kibocsátásáthelyezéskockázatánakjelentısmértékbenkitettágazatokés alágazatoklistájánaka2003/87/ekeurópaiparlamentiéstanácsiirányelvszerinti

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET PÁROLGÁS A párolgás halmazállapot-változás, amelyhez az energiát a felszín által elnyelt napsugárzási

Részletesebben

1.A rendelet hatálya. 1.. A rendelet hatálya kiterjed a helyi önkormányzatra és költségvetési szervére.

1.A rendelet hatálya. 1.. A rendelet hatálya kiterjed a helyi önkormányzatra és költségvetési szervére. Tengelic Község Önkormányzata Képviselı-testületének 7./2011 (IV.13.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról. Tengelic Község Önkormányzata Képviselı-testülete

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Karbon-lábnyom és környezettudatosság vizsgálatok Baja és környékén PhD-értekezés tézisei Patocskai Mária Hajnalka Témavezetı: Dr. Hajnal Klára PhD Pécs,

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

BAKONYI ERİMŐ ZRT. AJKA KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET 2009.

BAKONYI ERİMŐ ZRT. AJKA KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET 2009. BAKONYI ERİMŐ ZRT. AJKA KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET 2009. I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A vállalkozás bemutatása A Bakonyi Erımő Zártkörően Mőködı Részvénytársaság az Állami Vagyonügynökség által 1992. január 1-vel alapított

Részletesebben

6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról

6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról Rendezési terv egységes.doc RECSK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról /Egységes szerkezetben a módosítására hozott 2/2001.

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S SÁROSPATAK VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-240 Fax.: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu Ügyfélfogadás ideje: Hétfı: 8-12 és 13-16, szerda: 8-12 és 13-17 30,

Részletesebben

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft. Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány

Részletesebben