Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI

Átírás

1 Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 0 KVVM FI Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez Változatelemzés, pénzügyi elemzés, közgazdasági költség-haszon elemzés szeptember

2 Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 1 KVVM FI Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez Változatelemzés, pénzügyi elemzés, közgazdasági költség-haszon elemzés szeptember

3 Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 4 2 Általános módszertani kérdések A költség-haszon elemzés szerepe A költség-haszon elemzés helye A költség-haszon elemzés elemeinek kapcsolódása Kiemelt módszertani kérdések 10 3 A rekultivációs projektek háttere 14 4 Változatelemzés Általános módszertan Az elemzés folyamata A változatok meghatározása Költség-hatékonyság mutatók Változatelemzés a rekultivációs projekteknél Változatok rekultivációs projektek esetében Költség-hatékonyság elemzés Egyszerősített közgazdasági költség-haszon elemzés Többszempontú értékelés 24 5 Pénzügyi elemzés A pénzügyi elemzés célja A pénzügyi elemzésnél kiemelt módszertani kérdések A projekt pénzügyi költségeinek becslése Beruházási költségek Mőködési költség Maradványérték A költségek összegzése 39

4 Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez A projekt pénzügyi bevételeinek becslése, illetve összegzése Fizetıképességi vizsgálatok (affordability) A projekt pénzügyi teljesítménymutatói Pénzügyi megtérülés EU-támogatás nélküli esetben A befektetett tıke megtérülése A támogatási arány és támogatási összeg kiszámítása Támogathatósági feltételek vizsgálata A támogatási összeg meghatározása A projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata A beruházás finanszírozása A mőködés fenntarthatósága A projekt összevont pénzáram kimutatása 47 6 Közgazdasági költség-haszon elemzés A projekt pénzügyi költségeinek összegzése A projekt közgazdasági költségeinek becslése Költségvetési (fiskális) kiigazítások Piaci árról való áttérés elszámoló árra Közgazdasági költségek összegzése A projekt hasznainak becslése Használónál jelentkezı hasznok becslése Az externális hasznok becslése A hasznok összegzése Közgazdasági teljesítménymutatók 55 7 Érzékenység és kockázatelemzés Érzékenységvizsgálat A pénzügyi és közgazdasági elemzés során használt adatok számbavétele, csoportosítása Az egymástól függı változók azonosítása, kizárása A változók hatásának elemzése A projekt kritikus változóinak azonosítása A küszöbértékek számítása Kockázatelemzés A kritikus változók küszöbértékeinek elıfordulási valószínőségének vizsgálata Kockázatkezelési stratégia 61 1 sz. melléklet: Rövidítések 63

5 Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 4 1 Bevezetés A programozási idıszak az EU támogatás szabályaiban számos jelentıs változást hozott. Ez érinti a projekt elıkészítése során eddig is elvégzett költség-haszon elemzés módszertanát is. A változások fıbb pontjait egy rövid, 2006-ban elfogadott útmutató foglalja össze. A dokumentum azonban hangsúlyozza, hogy a részletes módszertani útmutatást egyelıre még továbbra is a korábbi, 2002-ben kiadott útmutató ad. A két útmutató, illetve a támogatási szabályok egyes tisztázatlan pontjaira az NFÜ szakértıi az EU szakértıitıl kértek és kaptak állásfoglalást 2006 ıszén. A változásokról szóló dokumentum több pontján is megjelenik az ajánlás, hogy a tagországok dolgozzanak ki az EU útmutatók alapján saját, keret jellegő útmutatót. A nemzeti sajátosságokat is figyelembe vevı módszertani keret feladata, hogy az egyes tagországokban készített költség-haszon elemzések szektoronként, illetve prioritási tengelyenként jól összehasonlíthatóak legyenek és jól szolgálják a támogatásra érdemes projektek kiválasztását. Jelen útmutató célja: összehangolt módszertani keret megadása Alkalmazási kör Jelen útmutató célja, hogy az ajánlásokkal összhangban olyan módszertani keretet adjon, amely a projekt elıkészítıi és értékelıi számára megkönnyíti a vonatkozó elıírások áttekintését, ezek alkalmazását. Ennek érdekében az útmutató az eddig készült alábbi útmutatókban foglalt követelményeket egységes szerkezetben jeleníti meg: Guide to cost-benefit analysis of investment projects (Structural Fund- ERDF, Cohesion Fund and ISPA), 2002 (a továbbiakban: EU Útmutató, 2002) WORKING DOCUMENT 4 Guidance on the methodology for carrying out Cost-Benefit Analysis (Version sent to translation 08/2006), (a továbbiakban: EU Útmutató kiegészítése, 2006) az NFÜ kérdéseire az Európai Bizottságtól októberében kapott válaszok (a továbbiakban: EU Válaszok 2006) (a továbbiakban mindezek együtt: EU Útmutatók). A Strukturális alapok és Kohéziós Alap felhasználásának feltétele, hogy a támogatás indokoltsága igazolható legyen. Ez elsısorban az alábbi feltételek teljesítésé jelenti: társadalmi hasznosság igazolható legyen,

6 Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 5 csak a megvalósuláshoz szükséges mértékő támogatást kapnak, túltámogatás nem történjen; a projekt keretében létrehozott eszközök mőködtetése, a szolgáltatási színvonal pénzügyileg fenntartható legyen. Ezen támogatási feltételek ellenırzése a költség-haszon elemzés módszereivel történik meg. Konkrét jogszabályi elıírás szerint a nagyprojektek és a jövedelemtermelı projektek esetében kötelezı költség-haszon elemzés készítése. Egyéb esetekben kötelezı a támogatási feltételek igazolása, amely valamilyen bonyolultságú, részletezettségő költség-haszon elemzés elkészítését jelenti. Ezen útmutató feladata az is, hogy ezen projektek számára is megadja, hogy a támogatási feltételek igazolása hogyan történjen. A költség-haszon elemzés további feladata, amely szintén minden projekt esetében szükséges, hogy a vonatkozó szabályrendszer szerint a számítások alapján a támogatás aránya és összege számolható legyen. Nagyprojektek A részletes költség-haszon elemzés készítése jogszabály alapján kötelezı a nagy projektek esetében melyet a Bizottságnak is meg kell küldeni. A Tanács 1083/2006/EK Rendeletének 39. cikke értelmében a nagyprojektnek minısül az olyan projekt, amelynek célja valamely pontos gazdasági vagy mőszaki természető oszthatatlan feladat elvégzése, amely egyértelmően meghatározott célkitőzésekkel rendelkezik, és amelynek teljes költsége környezetvédelem esetében meghaladja a 25 millió EUR-t, más területeken az 50 millió EURt. Jövedelemtermelı projektek Alkalmazás a rekultivációs célú projektek esetében A költség-haszon elemzés elkészítése jogszabályi kötelezettséget jelent és a támogatási szerzıdés feltételét képezi. A Tanács 1083/2006/EK Rendeletének 55. cikke értelmében jövedelemtermelı projekt bármely olyan infrastrukturális beruházást magában foglaló mővelet, amelynek igénybevétele közvetlenül a felhasználókat terhelı díjakkal jár, vagy vagy föld vagy épületek értékesítését vagy bérbeadását magában foglaló mővelet, vagy vagy bármely más, ellenszolgáltatás fejében történı szolgáltatásnyújtást magában foglaló mővelet. Amennyiben jövedelemtermelı projektekrıl van szó, kötelezı a részletes költség-haszon elemzés. Ha esetleg igazolható, hogy a projekt nem jövedelemtermelı, akkor a költség-haszon elemzésnek legalább az ábrában szereplı minimális kérdések megválaszolására kell kiterjednie jelen útmutató szerint.

7 Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 6 Alapelvek szerint: minden infrastruktúra fejlesztési projekt Az útmutató alkalmazása és korlátai Az EU támogatás általános alapelvei szerint az alapokból nyújtott támogatásoknak a növekedést, a foglalkoztatás növelését és a környezet minıségének javítását kell szolgálniuk. Egyes projektek ilyen jellegő hatásainak kimutatását szolgálja az egyszerősített közgazdasági költség-haszon elemzés. Így annak elvégzése a projekt elıkészítés része kell, hogy legyen. Az útmutató módszertani kereteket ad, továbbá az elemzések során egységesen alkalmazandó paraméterek értékeit adja meg. Elsısorban az egyes projektek összehasonlíthatóságát, illetve az értékelık munkáját könnyítı egységesítést szolgálja. Nem kívánja azonban helyettesíteni a költség-haszon elemzést végzı szakértık közgazdasági, pénzügyi szakértelmét. Jelen útmutató nem terjed ki a megvalósíthatósági tanulmány tartalmának teljes körő megadására, azonban az útmutatóban szereplı pontok struktúrájukban illeszkednek a megvalósíthatósági tanulmányba beépítendı változatelemzésre és a kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági elemzésére vonatkozó struktúrájához. Az útmutató leírási módszere Az egyes részek leírása során az útmutató a következı logikai lépéseket követi: inputok megadása: konkrét értékkel, értékhatárokkal, illetve számítási módszerekkel; számítási módszer: annak a módszernek a leírása, hogy az inputok alapján milyen matematikai összefüggéseinek alapján számíthatók ki az outputok; outputok megadása: részletes követelménylista, adott esetben táblázati forma megadása (javaslat).

8 Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 7 2 Általános módszertani kérdések költség-haszon elemzés feladata: hatékony projektek racionális megvalósulásának támogatása 2.1 A költség-haszon elemzés szerepe A költség-haszon elemzés feladata annak kimunkálása és bemutatása, hogy a közösségi, illetve költségvetési forrásokból nyújtott támogatások olyan fejlesztések megvalósulásához járulnak hozzá, amelyek: költséghatékonyak; társadalmi hasznuk jelenértéke meghaladja a társadalmi költségeik jelenértékét; csak a megvalósuláshoz szükséges mértékő támogatást kapnak, túlzott támogatás nem történik; a mőködtetése során a létrehozott szolgáltatási színvonal pénzügyileg fenntartható. költség-haszon elemzés elemei: változat elemzés pénzügyi elemzés közgazdasági költség-haszon elemzés vagy más néven: társadalmi gazdasági elemzés A fenti feladatok ellátását az EU útmutatókban meghatározott három elem szolgálja. Változatok elemzése, melynek célja annak alátámasztása, hogy a projekt a megvalósítható változatok közül a legjobb. A pénzügyi elemzés, amely a kiválasztott mőszaki megoldásra (változatra) vonatkozóan a beruházónál, kedvezményezettnél felmerülı költségeket és bevételeket veszi számba és veti össze pénzáram (cash-flow) szemléletben. Ennek keretében kell a pénzügyi fenntarthatóságot is vizsgálni. A közgazdasági költség-haszon elemzés, amelynek célja a kiválasztott mőszaki megoldásra vonatkozóan a társadalmi hasznosság és költségek vizsgálata. Tekintettel arra, hogy ennek a vizsgálatnak a keretében a pénzügyi hasznokat és költségeket kell kiegészíteni vagy felváltani társadalmi költségekkel és hasznokkal, ezt társadalmi-gazdasági elemzésnek is tekinthetjük. A pénzügyi és a közgazdasági elemzés egyaránt tartalmaz érzékenységvizsgálatot és kockázatelemzést.

9 Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 8 A költség-haszon elemzés a projekt elıkészítés során a projekt mőszaki tartalmának, intézményi és finanszírozási feltételeinek meghatározásában játszik fontos szerepet. Az EU támogatás hatékony felhasználásáért felelıs szervezetek számára azonban az egyes projektek költség-haszon mutatói a projektek összehasonlíthatóságát is szolgálják és a közülük történı választást segítik. 2.2 A költség-haszon elemzés helye A költség-haszon elemzésnek a projekt elıkészítés folyamatában a környezetvédelmi, mőszaki, tervezési feladatokhoz és az intézményi elemzéshez kell kapcsolódnia. Ez az integrált megközelítés elengedhetetlen. Költség-haszon elemzést a megvalósíthatósági tanulmány készítési folyamatába kell integrálni Költség-haszon elemzést a hatósági folyamatba kell integrálni A költség-haszon elemzés tehát elsısorban a megvalósíthatósági tanulmány készítésének folyamatába illeszkedik. Az elemzés adatait azonban pontosítani szükséges, ha a mőszaki tervezés újabb fázisába kerül (pl. elkészül az engedélyes terv), illetve pontosabbá válnak a hatások becslései. Költségbecsléseket alapvetıen tervezıi költségbecslések, illetve az üzemeltetık adatai adnak. Az elırejelzéseket szintén az ı segítségükkel kell elvégezni. A költség-haszon elemzés során felhasznált adatok mőszaki szempontból való alátámasztása szükséges. Ez különösen fontos a karbantartási költségek, pótlási költségek és a maradványérték becslése konzisztens becslésénél. 2.3 A költség-haszon elemzés elemeinek kapcsolódása A költség-haszon elemzés egyes elemeinek kapcsolatát, valamint az egyes elemek célját, helyét, outputját és eredményét az alábbi ábra mutatja.

10 1. ábra: A költség-haszon elemzés elemei Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 9 Célja Helye Output Következtetés Változatelemzés Költség-hatékonyság elemzés Költség-hatékonyság elemzés esetén: legkisebb költségő változat Több-szempontú értékelés Egyszerősített közgazdasági költséghaszon elemzés A mőszakilag megvalósítható és jogilag megfelelı projekt változatok közötti választás A tanulmánytervek és mőszaki költségbecslések alapján a részletes mőszaki tervezés és engedélyezések elıtt Többszempontú elemzés esetén: egy súlyozott pontszám Egyszerősített költséghaszon esetén: Nettó A legmegfelelıbb, hatékony mőszaki megoldás kiválasztása, ami a további kidolgozás alapját képezi hasznok jelenértéke, Pénzügyi elemzés Pénzügyi megtérülés, vizsgálata Finanszírozás, fenntarthatóság vizsgálata A kiválasztott változatra részletesen a, mőszaki költségbecslések és piaci elemzések, jogszabályi /szerzıdéses elıírások alapján Pénzügyi teljesítmény mutatók FNPV, FRR Pénzáram tábla (cash A tételes beruházási költség meghatározása EU támogatási összeg, saját forrás igény és az egyéb támogatás összegének meghatározása EU támogatás számí- flow) tása Társadalmi költségek és hasznok elemzése Közgazdasági költséghaszon elemzés Többszempontú értékelés Támogathatóság vizsgálata A kiválasztott változat társadalmi hasznosságát vizsgálja Kiválasztott változatra a részletes tervek, tanulmányok, mőszaki költségbecslések, környezeti hatás és kereslet elemzés alapján Közgazdasági teljesítmény mutatók: ENPV, ERR, BCR Többszempontú elemzés szempontjai alapján egy súlyozott pontszám A projekt támogatás jogosságának alátámasztása A számított mutatók alapján lehetséges a más projektekkel történı összehasonlítás Érzékenység-, forgatókönyv- és kockázatelemzés A költség-haszon elemzés eredményeinek szilárdságát/megbíz hatóságát vizsgálja Mindhárom elemzés részeként Kritikus változók, Küszöbértékek meghatározása Számszerősített kockázatok Elırejelzések kritikus pontjainak meghatározása, A kockázat

11 Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez Kiemelt módszertani kérdések Az elemzés készítésének elsı lépéseként meg kell határozni az általános elemzési módszert, azaz hogy a fejlesztési különbözeten alapuló módszer vagy a történelmi költségek módszer alkalmazására kerül-e sor. A kiválasztott megközelítést konzisztensen kell alkalmazni az elemzés mindhárom elemére. Az EU útmutatók általánosan a fejlesztési különbözet módszerérével történı számítást írják elı. Ez a projekt hatását a történelmi elızményektıl elkülönítetten mutatja, azaz a meglévı infrastruktúrát, annak hatásait adottnak veszi. A rekultivációs projektek esetén alapvetıen a fejlesztési különbözetek módszerét kell alkalmazni. Fejlesztési különbözet módszere A fejlesztési különbözet 1 módszerének alkalmazásához meg kell határozni a projekt nélküli változatot. Ezt nem mint reális (pl. jogszabályi elıírásokat teljesítı) változatként, hanem mint számítási segédeszközt kell tekinteni. Ez az, ami a projekt nélkül történne. A projekt beruházási, mőködési költségeit, bevételeit és hatásait a projekt nélküli változathoz viszonyítva kell megállapítani 2 a teljes vizsgált referenciaidıszakra (ld. késıbb). Lehetnek olyan költségelemek, hatáselemek stb., amelyek esetén csak a fejlesztés és a projekt nélküli eset különbözete becsülhetı meg (például a költségcsökkenés mértéke). Ezek esetében lehetséges csupán a különbözet becslése, de a projekt nélküli esetet ekkor is be kell mutatni, továbbá a különbözeti becsléssel érintett elemek esetén a becslési módszer eltérését jelezni kell. A fejlesztési különbözet módszerének lényege, hogy csak a projekt hatásaira, fenntarthatóságára összpontosít és nem foglalkozik a meglévı állapottal, annak esetleges problémáival sem. Történelmi költségek módszer Amennyiben a hatások illetve költségek becslése szempontjából a projektbeli fejlesztés elválaszthatatlanul épül a meglévı infrastruktúrára, akkor a történelmi költségek módszer alkalmazása szükséges. Ez esetben alá kell támasztani, hogy miért nem lehetett alkalmazni a fejlesztési különbözeten alapuló módszert. A rekultivációs projektek többségénél ilyen eset nem fordulhat elı. Ebben az esetben a pénzügyi elemzés során az Európai Bizottság az alábbi módszer használatát javasolja: a történelmi költségek módszerénél a projekt nélküli forgatókönyvben semmilyen infrastruktúra nem szerepel; a projekt megvalósítása esetén a következıket kell figyelembe venni: 1 EU útmutató kiegészítése, 2006 (incremental method) 2 A projekt nélküli változat az EU útmutató (2002) 19. oldalán a do nothing változatnak felel meg, amit más módszertani leírások baseline változatnak neveznek.

12 Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 11 o az új infrastrukturális elemek beruházási költsége + a meglévı infrastruktúra maradványértéke piaci értéken, továbbá o a projekt megvalósítását követıen a teljes infrastruktúra által teremtett összes jövedelem (a mőködési költség és bevétel becslésekor hatékony mőködtetést kell feltételezni). Gyakorlatilag tehát arról van szó, mintha a meglévı infrastruktúrát (épületek, gépek, berendezések, technológia) újra befektetnék új vállalkozásként, kiegészítve az új építményekkel, gépekkel, berendezésekkel technológiával, és a teljes befektetés megtérülését vizsgáljuk a mőködési költségeket (és jövedelemtermelı projektek esetén a bevételeket) is figyelembe véve. Az új infrastruktúra pótlási költségei mellett a meglévı infrastruktúra pótlási költségeit is meg kell becsülni. A meglévı infrastruktúra értéke: a még várható élettartam alatt elérhetı nettó jövedelem jelenértéke, vagy az eszközállomány jelenlegi piaci értéke (értékbecslés alapján), vagy az eszközállomány jelenlegi piaci értéke a hitelekhez kapcsolódó adósságszolgálat jelenértékével csökkentve. A projekt elszámolható költségét azonban csak az új építmények, gépek, berendezések, technológia, illetve az ezekhez kapcsolódó járulékos költségek (tervezés, mőszaki felügyelet, TA, PR) képezik. A két módszert nem lehet felváltva alkalmazni Projekt nélküli eset A két módszert (fejlesztési különbözet illetve történelmi költségek) nem lehet felváltva alkalmazni egyazon fejlesztésre vonatkozó elemzésben. Ha a projekt nélküli változatot nem határozzák meg, akkor egyes elemzık hol a projekt által elért hatásokat veszik figyelembe, hol a projekt és a meglévı infrastruktúra együttes hatásait. A legnagyobb torzítást az okozhatja, ha a költségek becslésénél a fejlesztési különbözet módszerét alkalmazzák, a hatásoknál pedig a történelmi módszert, vagy fordítva. A projekt nélküli eset (vagy forgatókönyv) lényegében az elemzési idıtávra vonatkozóan megadott olyan részletes helyzetleírás, amely a projekt elmaradása esetén következne be. Mivel a költség-haszon elemzés kizárólag a pályázatban szereplı projekt hatásait vizsgálja, el kell különíteni azon hatásokat, amelyek a projekt elmaradása esetén is bekövetkeztek volna. Ennek érdekében meg kell határozni azt a forgatókönyvet, amely bemutatja, mi történne a pályázati projekt elmaradása esetén az elemzési idıtávon belül. A pályázati projekt beruházási költségébıl, üzemeltetési és karbantartási költségébıl, valamint bevételébıl le kell vonni azon összegeket, amelyek várhatóan a projekt nélküli forgatókönyv esetén is jelentkeznének. A projekt nélküli forgatókönyv leírásának a következıkre kell kiterjednie: a mőszaki tartalom rövid megadása;

13 Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 12 ha a projekt nélküli esetben is tervezhetı beruházás, akkor a beruházási költségek becslése (ennél célszerő feltételezni egy körülbelül olyan volumenő beruházást, amelyet a pályázó rendelkezésére álló önerı, illetve az általa EU-támogatás nélkül is megszerezhetı költségvetési és egyéb forrás fedezne); a mőködési költségek becslése (különös tekintettel a monitoring eltérı költségeire, a rekultiváció elmaradása miatt kiszabható felszín alatti vízvédelmi bírságra); a bevételek becslése, ha egyáltalán felmerül; a hatások bemutatása. A projekt nélküli eset leírásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy milyen általános elemzési módszer került kiválasztásra. Amennyiben a fejlesztési különbözeten alapuló módszert alkalmazzák, akkor a kiválasztott változat és a projekt nélküli eset közti különbségekre kell összpontosítani a leírásban. A történelmi költség módszer alkalmazása esetén a módszer lényegébıl fakadóan a projekt nélküli eset a teljes infrastruktúra hiánya, így minden költség, bevétel, hatás értéke nulla. A projekt nélküli eset nem feltétlenül jogszabályi követelményeket kielégítı változat, de mőszakilag megvalósíthatónak kell lennie. Meghatározásának egyik vezérfonala az, hogy mit tudna az infrastruktúra tulajdonosa/gondos gazdaként tenni, a szőkös pénzügyi keretei között, hogy legalább a jelenleg is meglévı szolgáltatási színvonal fennmaradjon, tekintetbe véve a reálisan tervezhetı erıforrásokat. Árfolyam Infláció Reálértéken történı tervezés Hatásterület lehatárolása Ütemezett beruházás Az elemzés adatait forintban kell megadni. Nagy projektek esetén (ti. amikor környezetvédelem esetén a projekt költsége meghaladja a 25 millió eurót) a forintban meghatározott tételeket, továbbá a pénzügyi és gazdasági mutatókat euróra is át kell számítani. Az átszámításhoz a Pénzügyminisztérium (PM) által meghatározott költségvetési tervezési árfolyamot kell alkalmazni. A projekt elemzés során változatlan áron (inflációval kiigazított, a kiinduló évhez rögzített ár) kell számolni. Azonban a pénzügyi áramok elemzése során, ha az elemzés változatlan árakon történik, és az inflációs elırejelzések alapján a relatív árak változása jelentıs, akkor a relatív árak korrekciója szükséges. Az elemzéseket reálértéken kell végezni. Ennek során ügyelni kell az egyes tételek egymáshoz viszonyított relatív árváltozásaira. A reálértéken történı számítás esetében reál diszkontrátát kell alkalmazni (lásd késıbb). A rekultivációs projektek hatásterületét a lerakó földrajzi területe határozza meg. Ütemezett beruházás: egy szerves egységet képezı beruházás önállóan is mőködıképes elemeinek egymástól eltérı idıben történı átadása. Önálló ütemnek azon elem tekinthetı, amelyik legalább egy évig üzemel a hozzá közvetlenül kapcsolódó újabb ütem átadása elıtt.

14 Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 13 Ütemezett beruházás részeként az adott ütemben megépítésre tervezett szakasz gazdaságossági jellemzıinek külön számítása esetén általában a többi szakasz várható ütemezéső megvalósulásának figyelembevétele szükséges. A kockázatvizsgálat során elemeként kiszámítandó azon eset is, ha a további ütemek nem, vagy csak késıbb valósulnak meg. Amennyiben a beruházást ütemezetten tervezik megvalósítani, akkor szükséges a különbözı ütemezési sorrendek összehasonlító vizsgálata is. Vizsgált idıtáv A vizsgált idıtáv (referenciaidıszak 3 ) azon évek száma, amelyek tekintetében a költség-haszon elemzés elırejelzéseket tartalmaz, azaz a pénzügyi és a közgazdasági költség-haszon elemzés során alkalmazott idıtáv. A projekt jövıbeni alakulására vonatkozó elırejelzéseket a projekt gazdaságilag hasznos élettartamának megfelelı és hosszabb távú valószínő hatásainak felölelésére elégségesen hosszú idıszakra kell kialakítani. Ez alapján a rekultivációs projektek vizsgált idıtávja 30 év (amely tartalmazza a beruházási idıszakot is, a pályázat benyújtásától). 3 Az EU útmutató kiegészítése (2006) alapján.

15 Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 14 3 A rekultivációs projektek háttere A rekultivációs projektekre a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Vizeink jó kezelése címő akcióterve vonatkozik. Az akcióterv szerint támogatható a tovább nem üzemeltethetı, a környezetvédelmi követelményeknek meg nem felelı települési szilárd hulladék lerakók lezárása és rekultivációja. Az akcióterv szerint a támogatás célja: az ország teljes területén a bezárt, felhagyott települési szilárd hulladéklerakók rekultivációjának elvégzése a környezet védelmének érdekében. A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokat és feltételeket a módosítás alatt lévı 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet határozza meg. Fontos kiemelni, hogy a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet és az akcióterv szerint a kármentesítés nem tartozik bele a rekultiváció fogalmába A KEOP által támogatható tevékenységek A rekultivációs projektekre a KEOP Vizeink jó kezelése akciótervén belül A települési szilárd hulladéklerakókat érintı térségi szintő rekultivációs programok elvégzése címő konstrukció vonatkozik. Amennyiben adott esetben a környezetvédelmi felügyelıség tényfeltárást, illetve kármentesítést rendel el, úgy ezen tevékenységek nem támogathatóak jelen konstrukció keretében. A pályázati útmutató alapján a rekultivációs munkálatokhoz kapcsolódó támogatható tevékenységek az alábbiak: A helyszín biztosítása: o Bontás Felépítmények, épületek bontása; A használaton kívüli vezetékes mőtárgyak (pl. elektromos, gáz, vízvezeték) bontása, ha az a beruházás végrehajtását akadályozná, vagy veszélyeztetné. o A helyszín elıkészítése (csak a beruházáshoz szükséges mértékben!)

16 Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 15 A rekultivációs rétegrend kialakításához szükséges tereprendezés. Rekultivációs munkálatok végzése (amennyiben az illetékes hatóság kétütemő rekultivációt határoz meg, úgy csak a rekultiváció elsı üteme kerülhet támogatásra): o Rekultivációs rétegrendhez szükséges anyagbeszerzés; o Rekultivációs rétegrend kialakítása; o Vízelvezetı rendszer kialakítása; o Depóniagáz- győjtı, ártalmatlanító rendszer kiépítése (amenynyiben indokolt); o Passzív hidraulikus védelmi rendszerek kiépítése (amennyiben a szennyezés terjedését megelızendıen ez a leginkább költséghatékony megoldás); o Hulladéklerakók felszámolása. A rekultivációhoz, utógondozáshoz szükséges tevékenységek: o Fúrások (figyelıkutak kiépítéséhez); o Figyelıkutak kiépítése (amennyiben a felügyelıség elıírja); o Növénytelepítés, tájba illesztés; o A terület elkerítése. Fenti támogatható tevékenységek kombinációja valamint A támogatásból létrehozandó létesítmények védelméhez és használatbavételéhez elengedhetetlenül szükséges és indokolt beruházások megvalósítása; Tájékoztatási és nyilvánossági feladatok; Projektmenedzsment a megvalósítás során; Projekt megvalósításhoz kapcsolódó közbeszerzési tevékenységek; Mérnök feladatok ellátása (FIDIC rendszerben); Tervezıi mővezetés; Könyvvizsgálat; A projekt fıtevékenységéhez kapcsolódó tervezés és engedélyeztetés (amennyiben vállalkozói feladat);

17 Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 16 A projekt megvalósítása során felmerülı egyéb terület elıkészítı munkák (megelızı régészeti feltárás, régészeti szakfelügyelet, lıszermentesítés költségei). A pályázatok elbírálásának szempontjai A pályázatok elbírálása során többek között figyelembe kell venni a következıket: a változatelemzés megfelelısége; a kiválasztott változat költséghatékonysága; 4 a projektelemek (projektköltségek) és az üzemeltetési költségek indokoltsága és elszámolhatósága; kockázatkezelési stratégia a beruházási és az üzemeltetés idején; a projekt társadalmi hasznossága, továbbá a projekt pénzügyi fenntarthatósága a kötelezıen alkalmazandó útmutatón alapuló közgazdasági költség-haszon elemzés, valamint pénzügyi elemzés alapján. A pályázatnak minden esetben része a költség-haszon elemzés. A projekt megvalósítása során esetlegesen jelentkezı jövedelmek a 1083/2006/EK rendelet alapján csökkentik a támogatás arányát. 4 a pályázó a rekultiváció megtervezésekor a szennyezés terjedésének megakadályozása mellett figyelembe vette a válaszható technikák gazdaságosságát és leginkább költséghatékony megoldást választotta

18 Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 17 4 Változatelemzés 4.1 Általános módszertan A mőszakilag és jogilag megvalósítható változatok esetében az EU útmutatót (2002) figyelembe véve a változatok elemzése az alábbi módokon történhet: Költség-hatékonyság elemzés Egyszerősített költség-haszon elemzés Többszempontú értékelés. A változat elemzés alapjául alapjában véve a közgazdasági költség-haszon elemzés során alkalmazott inputok és feltételezések az irányadóak. A változatelemzés során alkalmazott módszereket és kapcsolatukat az alábbi ábra mutatja be.

19 2. ábra: A változatelemzés során alkalmazandó módszerek Móó rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 18 A projekt céljának meghatározottsága Hatások/hasznok jellege Alkalmazandó módszer A projekt célja meghatározott A projekt vagy projekt elem konkrét célját nem kell a változat elemzés során meghatározni, az már adottság, jogszabály vagy stratégia meghatározza (ekkor a változatok a megoldásokban különböznek) A projekt eredménye egyfajta hatással leírható, a cél túlteljesítése nem eredményez nagymértékő haszon növekedést A projekt eredménye csak komplexen több hatással együttesen leírható Költség-hatékonyság elemzés Legkisebb költség Többszempontú értékelés A hasznok naturális mértékegység alapján pontozással kerülnek kifejezésre A projekt célja meghatározatla n A projekt vagy projekt elem konkrét célját is a változat elemzés során kell meghatározni, jogszabályi elıírás vagy stratégia szerint (ekkor a változatok különbözhetnek a célokban és a megoldásokban, amelyeket egy vagy több lépcsıben is lehet elemezni) A projekt eredménye csak komplexen több hatással együttesen leírható A projekt eredménye egyfajta hatással leírható, a cél túlteljesítése nagymértékő haszon növekedést Többszempontú értékelés A hasznok naturális mértékegység alapján pontozással kerülnek kifejezésre Többszempontú értékelés A hasznok naturális mértékegység alapján pontozással kerülnek kifejezésre Egyszerősített közgazdasági költség-haszon elemzés eredményez A hasznok pénzben kerülnek kifejezésre, vagy az egyfajta hatást jellemzı naturáliákban

20 Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 19 Költség-hatékonyság elemzés A költség-hatékonyság elemzés eredményei alapján kiválasztható egy adott cél elérésére alkalmazandó optimális megoldás. A költség-hatékonyság elemzés során a hatások és költségek számbavétele folyik. A költségek számszerősítése, forintosítása megtörténik, a hatások értékben való kifejezése helyett az adott cél elérését jelentı állapot változás naturáliákkal (természetes mértékegységben) való jellemzése valósul meg. A költség-hatékonyság elemzés módszer során a célmeghatározás jellemzıi: a cél meghatározása jellege szerint homogén; az adott cél túlteljesítése nem eredményez nagymértékő haszonnövekedést. A hasznok naturális mértékegységben kerülnek kifejezésre Egyszerősített közgazdasági költséghaszon elemzés Az egyszerősített közgazdasági költség-haszon elemzés akkor alkalmazandó, ha a konkrét célt több paraméter írja le és ezeknek a paraméter célértékeknek a meghatározása is a változatelemzés célja 5. A leghatékonyabban és a legkisebb kockázattal megvalósítható változat kiválasztásának lépései: beruházási és mőködési költségek becslése, társadalmi-gazdasági és környezeti hatások becslése, változatok összevetése haszon/költség mutatók alapján. Többszempontú értékelés A többszempontú értékelés módszerének alkalmazására abban az esetben javasolt, amennyiben a cél meghatározás jellege szerint nem homogén. Elınye, hogy az intézményi, mőködtetési kockázat is figyelembe vehetı az elemzés során. Ez az elemzés figyelembe veheti például egy szempontként az egyszerősített pénzügyi elemzés mutatóit. Ez akkor releváns, ha a projekt megvalósítójának, illetve használóinak forrásai szőkösek, vagy különbözı intézményi változatok jelentısen eltérı pénzügyi feltételeket eredményeznek, így a pénzügyi megvalósíthatóság kérdéses lehet. Ekkor egy elızetes, egyszerősített finanszírozási terv eredményei, következtetései bevonhatók a többszempontú értékelésbe, illetve ezek alapján a pénzügyileg nem megvalósítható változatok kizárhatók a további elemzésbıl. 5 Ilyen pl. az EU Útmutató (2002) 19. oldalán megadott do minimum és do something alternatívákra adott példa. A változat elemzés feladata, annak eldöntése is, hogy a folyón való átjutás általános célját érdemes-e híd építéssel megoldani, vagy elegendı a meglévı kompjárat felújítása.

21 Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez Az elemzés folyamata A változatelemzés számítási becslésen alapuló elırejelzést jelent a megvalósítható változatok közül a legjobb változat kiválasztása érdekében. A változatelemzési folyamat az alábbiak szerint alakul: A cél(ok) meghatározása: a projekt által elérendı cél minél pontosabb kvalitatív lehatárolása (eredmény indikátornak megfelelıen). Ha a cél meghatározása is a változatelemzés feladata, akkor a cél jellemzésére szolgáló mérıszámokat kell megadni. Változatelemzés: o A lehetséges változatok szőrése az alábbi szempontok alapján: mőszaki megfelelıség, jogszabályi környezetnek való megfelelıség. o A mőszakilag és jogilag megvalósítható változatok vizsgálata: elemzés, összehasonlítás és kiválasztás A változatok meghatározása A változatok meghatározásánál általánosságban az alábbi szempontok figyelembevétele szükséges: a mőszaki és jogi szempontból megfelelı megoldások megfogalmazása és annak vizsgálata, hogy ezek ténylegesen különbözı változatokat jelentenek-e; a célállapot teljesülésének bemutatása; amennyiben a döntési változat a projekt egy részelemére vonatkozik, a többi résszel való kapcsolat leírása. A projektváltozatok szőrése történik meg annak alapján, hogy illeszkedik-e az EU-támogatásokra vonatkozó elıírásokhoz. Az illeszkedés vizsgálata a következı kérdések elemzését jelentheti: a vizsgált változat gazdasági vagy mőszaki természető oszthatatlan feladatnak tekinthetı-e; egyértelmően meghatározott célkitőzésekkel rendelkezik-e Költség-hatékonyság mutatók A hatékonysági mutatók általános képlete: naturáliában kifejezett változás/forintban kifejezett költség. A mutatók tehát azt fejezik ki, hogy egységnyi hatás elérésének mekkora a fajlagos költsége.

22 Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 21 A költséghatékonysági mutató számlálója: a projekt által elért eredmény természetes mértékegységben kifejezve. A mutató nevezıje: a beruházási és mőködési költségek megfelelı módon figyelembe véve: a mutató vonatkozhat a teljes tervezési idıhorizontra, ekkor a számlálóban az összes hatást, a nevezıben a költségek jelenértékét kell szerepeltetni. A mutató lehet éves, ekkor az éves hatást és a külön képlet szerint számítható éves költséget kell összevetni (éves szintre átszámított beruházási költség + éves mőködési költség). A konkrét költség-hatékonysági mutatókat a vonatkozó pályázati útmutató határozza meg. 4.2 Változatelemzés a rekultivációs projekteknél A változatelemzéshez a rekultivációs projektek esetében legalább az alábbi változatokat kell meghatározni: a projekt nélküli eset ( baseline scenario ), ami egyben a jelenlegi helyzet fenntartását jelenti. Ehhez hasonlítjuk a projekt árbevétel és költségnövekményét a fejlesztési különbözet módszerének alkalmazása esetén. A jelenlegi helyzet fenntartása is feltételezi, hogy a szükséges pótlásokat elvégezzük. olyan beavatkozások, amelyek az általános célkitőzést az egyes paraméterek tekintetében különbözı módon érik el. A projekt keretén belül megvalósuló fejlesztésre vonatkozóan legalább 2 változat meghatározása és elemzése szükséges Változatok rekultivációs projektek esetében A rekultivációs projektek esetén a különbözı projektváltozatok a mőszaki megoldás, a technológia tartalma szerint térhetnek el egymástól Költség-hatékonyság elemzés A költség-hatékonyság elemzés folyamatát az alábbi ábra mutatja be. 3. ábra: A költség-hatékonyság elemzés folyamata

23 Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 22 DÖNTÉSI VÁLTOZATONKÉNTI ELEMZÉS DÖNTÉSI VÁLTOZATOK ÖSSZEVETÉSE Beavatkozási változatra vonatkozó költségbecslés döntési kritérium: Várható állapothoz tartozó hatásbecslés Költségek és hatások összevetése legkisebb költség - hatások számbavétele, - hatások ugyanabban a naturáliában történı számszerősítése, Döntési változatok sorbarendezése A rekultivációs projekteknél a költség-hatékonyság elemzés akkor alkalmazható, ha a változatok ugyanazon célállapotot érik el ugyanazon idıpontra (a változatokat így is kell megfogalmazni). Ekkor a változatok közti különbség a rekultivációs technológiában jelentkezik. Amennyiben a rekultivációs technológiák elétérései miatt eltérı környezeti eredmény is várható a hatóság kötelezés végrehajtásakor, akkor a költség-hatékonyság elemzés nem alkalmazható, hanem egyszerősített költség-haszon elemzést vagy többszempontú elemzést kell alkalmazni (ld. késıbb) A változatok költségeinek és hatásainak becslése A költségbecslés a közgazdasági költség-haszon elemzésben meghatározottak szerint történik annyi eltéréssel, hogy nagyvonalú, elızetes becslésekrıl van szó, amelyek általában tanulmánytervre alapozottak. Az egyes változatokhoz tartozó hatások becslése az alábbi elemekbıl épül fel: hatások számbavétele, hatások természetes mértékegységben (naturáliában) való kifejezése A döntési változatok összehasonlítása és kiválasztása A döntési változatok sorba rendezése a teljes vizsgált idıszak összes költségének jelenértéke alapján történik. A rekultivációs projektek esetében, ha az egyes változatok csak a projekt mőszaki tartalmában különböznek, akkor a döntési változatok sorba rendezése a teljes vizsgált idıszak változatonkénti összes költségének jelenértéke alapján történik Egyszerősített közgazdasági költség-haszon elemzés Az egyszerősített közgazdasági költség-haszon elemzés során a változatokat a hatások és a költségek alapján hasonlítjuk össze. Az összevetés egyszerősített haszon-költség mutató segítségével történik, amelynek képlete: összes ha-

24 Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 23 tás/összes többletköltség. A mutató azt fejezi ki, hogy egységnyi költséggel mekkora hatást lehet elérni az egyes változatok esetén. Az egyszerősített közgazdasági költség-haszon elemzést minden változatra vonatkozóan azonos szinten, egységesen kell elvégezni. Amennyiben ez nem lehetséges, javasolt a többszempontú értékelésre való áttérés. Az egyszerősített költség-haszon elemzés elvileg olyan változatok összehasonlítására alkalmas, amelyek különbözı célállapot elérését valósítják meg, vagy ugyanazon célállapotot különbözı idıpontra érik el. Az egyszerősített közgazdasági költség-haszon elemzés során a leghatékonyabban és a legkisebb kockázattal megvalósítható változat kiválasztásának lépései: beruházási és mőködési költségek becslése, társadalmi-gazdasági és környezeti hatások becslése, változatok összevetése haszon/költség mutatók alapján. A döntési változatok vizsgálata a projekt nélküli állapothoz viszonyítva történik. A környezetvédelmi felügyelıség által kiadott rekultivációs kötelezés esetén ugyan egy adott célállapotot kell elérni, azonban az alkalmazott megoldások általában eltérı környezeti hatást érnek el. Ebben az esetben a változatok öszszehasonlítása többszempontú elemzéssel javasolt. Az alábbiakban bemutatjuk az egyszerősített költség-haszon elemzés menetét A változatok költségeinek és hatásainak becslése A költségbecslés a közgazdasági költség-haszon elemzésben meghatározottak szerint történik annyi eltéréssel, hogy nagyvonalú, elızetes becslésekrıl van szó, amelyek általában tanulmánytervre alapozottak. A hatások becslése a hasznok pénzben történı meghatározásával a közgazdasági költség-haszon elemzésnél leírtak szerint történik A döntési változatok összehasonlítása és kiválasztása Az egyszerősített közgazdasági költség-haszon elemzést minden változatra vonatkozóan azonos szinten, egységesen kell elvégezni. Amennyiben ez nem lehetséges, javasolt a többszempontú értékelésre való áttérés. Az egyszerősített közgazdasági költség-haszon elemzésben is lehetıség nyílik a társadalmi nettó haszon (nettó jelenérték) számítására, ha a számítás a változatelemzés szintjén is elvégezhetı módszerrel történik. Ebben az esetben a változatokat az ENPV 6 (gazdasági nettó jelenérték) és az ERR (gazdasági belsı megtérülési ráta) alapján is össze lehet hasonlítani a részletes elemzési módszertan szerint. 6 A rövidítések jegyzékét az 1. sz. melléklet tartalmazza.

25 Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 24 A kiválasztott változat a legmagasabb haszon/költség mutatóval rendelkezı változat. 1. táblázat: Az egyszerősített költség-haszon elemzés eredménye Haszon jelenértéke vagy naturáliában kifejezett összege Költségek jelenértéke Haszon/költség mutató A projekt változat B projekt változat... projekt változat Azon változatok esetén, ahol a haszon/költség mutató nem ér el egy elıre meghatározott küszöbértéket, a változatot el kell vetni. Ha a haszonelemek pénzben történı kifejezése is megtörténik, akkor a haszon/költség mutató értékének legalább az 1-et el kell érnie Többszempontú értékelés Mivel a rekultivációs projektek esetén az elérendı célállapot általában a hatósági kötelezésben meghatározott és az azt elérı rekultivációs technológiák környezeti hatásai érdemben eltérnek egymástól, így a rekultivációs projektek esetében alapvetıen a többszempontú értékelés alkalmazása javasolt. Ez a módszer akkor is javasolt, ha: a célállapot és a projekt mőszaki tartalmának meghatározásán kívül egyéb, például intézményi jellegő változatok is vannak. Ilyen intézményi jellegő kérdés lehet pl. a létrejövı eszközök tulajdonlása, hasznosítása stb.; ha az egyszerősített közgazdasági költség-haszon elemzés elvégzésére nem kerülhet sor, de szükség van többféle hatás összehasonlítására A változatok költségeinek és hatásainak becslése A fıbb költségfajták: beruházási költségek: egyes hatékonysági mutatók számításához az éves költségeket kell az éves hasznokhoz hasonlítani. Ez esetben a beruházási költségekbıl éves költséget kell számítani a következı képlet segítségével: éves beruházási költség (ACC) = beruházási költség * tıkemegtérülési arány (CRF) CRF = r/[1-(1+r) -n ] ahol:

26 Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 25 r = reál értékben mért diszkontláb (reál közgazdasági diszkontráta (5,5%), n = beruházás élettartama. Mőködtetési költségek: a mőködtetési költségek évente megjelenı költségek. A költségeket felmerülésük idején teljes mértékben kell figyelembe venni. Az éves beruházási költség (ACC) és az éves mőködési költség összeadható, így olyan beruházást és a mőködést is figyelembe vevı éves költséget kapunk, amelynek alapján az egyes projektek reálisan összehasonlíthatók. Ha a mőködési költségek és/vagy a hatások évente jelentısen változnak, akkor alkalmazható a költségek becslésére a költségek jelenértéke is, ekkor a hatásokat is a teljes vizsgált idıszakra kell összesíteni. A hatások részletes becslése az alábbi vizsgált hatások figyelembevétele alapján történik: környezeti hatások (az értéket nem pénzben fejezzük ki, hanem pontozzuk. A környezeti hatások értékének pénzben történı becslése az elemzés legvégén, a kiválasztott projektváltozat részletes pénzügyi és költség-haszon elemzésében történik meg.) Gazdasági életképesség (pl. az önerıigény pontozása). Intézményi és mőködtetési kockázatok. Fenntarthatósági, finanszírozhatósági szempontok A döntési változatok összehasonlítása és kiválasztása Az összehasonlításhoz a hatások összesítésének módszere a következı: a hatások éves értéke alapján pontszám adása, amely a hatásokat hatásonként ezres skálára vetíti, normalizálja (azaz mindegyik hatás esetében az elérhetı maximális pontszám 1000 lesz); az egyes hatások egymáshoz való viszonyát súlyok fejezik ki. Az összes hatás pontszáma az egyes hatások pontértékeinek és súlyának szorzatösszege. A kiválasztott változat a többszempontú értékelés alapján a legmagasabb pontszámot elérı változat lesz. A pénzügyi megvalósíthatóság alapján egyes változatok elızetesen kizárhatók a további elemzésbıl. Például azon változatokat, amelyeknek finanszírozását / fenntartását a projekt megvalósítója nem tudja vállalni (például saját forrás, önerı korlát miatt), ki kell zárni a további elemzésbıl függetlenül az egyszerősített közgazdasági költség-haszon elemzés eredményétıl.

27 Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 26 Az alábbiakban egy javasolt szempontrendszer szerinti összehasonlítás kerül bemutatásra. társadalmi hasznosság: lehetıség szerint a nettó társadalmi haszon pénzben kifejezve. Ennek hiányában a társadalmi hasznokat elemenként kell a többszempontú értékelésbe bevonni. Így meg kellene jeleníteni pl. környezeti hatásokat, munkahelyek számára gyakorolt hatásokat, stb. gazdasági életképesség: a tevékenység szakmai, piaci fenntarthatóságát kell elemezni itt (pl. a létrehozott termékek, melléktermékek eladhatósága, a kritikus inputok hozzáférhetısége stb.) intézményi és mőködési kockázatok: elemezni kell, hogy a szervezeti feltételek, szerzıdéses és jogi háttér mennyire alkalmas a változat megvalósítására, a kockázatok jelentısek-e, illetve lehet-e azokat megfelelıen kezelni pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság: itt azt kell vizsgálni, hogy a beruházás és a mőködés során rendelkezésre álló források menynyiben elegendıek a projekt finanszírozására. 2. táblázat: Példa a többszempontú értékelésre a rekultivációs projektek esetén Pontszám Súly Hatás A projekt - társadalmi hasznosság - gazdasági életképesség - intézményi és mőködési kockázatok - pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság Összesen B projekt - társadalmi hasznosság - gazdasági életképesség - intézményi és mőködési kockázatok - pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság Összesen C projekt - társadalmi hasznosság - gazdasági életképesség - intézményi és mőködési kockázatok - pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság Összesen

28 Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 27 5 Pénzügyi elemzés 5.1 A pénzügyi elemzés célja A pénzügyi elemzés célja, hogy a kiválasztott projektre vonatkozóan a projekt pénzáramának (cash-flow) becslésével kiszámítsuk a projekt pénzügyi teljesítménymutatóit (FNPV: pénzügyi nettó jelenérték, FRR: pénzügyi belsı megtérülési ráta). A pénzügyi elemzés mutatja be a projekt pénzügyi fenntarthatóságát is, nevezetesen, hogy az elemzési idıszakban elegendı pénzügyi forrás áll-e rendelkezésre a fejlesztés (projekt) által elért szolgáltatási színvonal fenntartására. A pénzügyi elemzés gyakorlatilag a beruházás pénzáramait bemutató táblázatok összeállításából áll, beleértve a beruházási költségeket, a mőködési költségeket (üzemeltetés, fenntartás, pótlás), a bevételeket, a finanszírozás forrásait és a halmozott nettó pénzáramot. 7 A megtérülési számítást kétféle módon (viszonyítási alappal) kell elkészíteni: a teljes beruházási költség megtérülése. A finanszírozási hiány számítása is ennek figyelembe vételével készül. A befektetett tıke (ti. az EU támogatással és a hitellel csökkentett beruházási költség) megtérülése. Ekkor a pénzügyi bevételeket a mőködésbıl származó bevétel és a maradványérték jelenti, míg a kiadási oldalon a nemzeti hozzájárulás, a hiteltörlesztés, a kamatfizetés és a mőködési költségek jelentkeznek. A pénzügyi elemzés fontos eleme a projekt finanszírozási hiányának kiszámítása, amely azt mutatja meg, hogy a beruházás mekkora hányada nem fedezhetı a pénzügyi diszkontráta által meghatározott megtérüléssel a projekt jövıbeli nettó bevételeibıl. 7 A mintaszámítást tartalmazó excel táblázat-rendszer is ezen táblázatok összeállítását segíti.

29 Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez A pénzügyi elemzésnél kiemelt módszertani kérdések A pénzügyi elemzés során kiemelt figyelmet kell fordítani a 2.4. pontban bemutatott Kiemelt módszertani kérdések mellett alábbi kérdésekre. Intézményi kérdések Az intézményi kérdések részletes vizsgálatának a megvalósíthatósági tanulmány elkülönült fejezetében kell megjelennie. A költség-haszon elemzés számára ennek keretében tisztázni kell a következıket: a projekt kedvezményezettje, aki a támogatásra pályázó fél és egyben a beruházó is. A KEOP vonatkozó támogatási konstrukciója szerint rekultivációs célú pályázatokat települési önkormányzatok, települési önkormányzati társulások nyújthatnak be. 8 A projektberuházás során létrehozott / beszerzett vagyontárgyak, eszközök a támogatásban részesülı tulajdonába kerülnek. A 1083/2006 EK Tanácsi rendelet alapján (IV. Fejezet 57. cikk) 9 a vagyontárgyakat, eszközöket a projektberuházást követı meghatározott 5 éven belül tilos elidegeníteni, továbbá a projekt által nyújtott szolgáltatást 5 évig fenn kell tartani. Amortizáció kezelése A projekt beruházással érintett vagyontárgyak tulajdoni, használati viszonyainak elemzésében részben fel kell tárni, hogy a projekt megvalósítása során milyen megállapodások szükségesek a beruházás lebonyolíthatóságához (pl. szolgalmi jog más tulajdonában álló ingatlanán keresztül történı hozzáférésre stb.) A diszkontált pénzáram alapú pénzügyi megtérülési számításoknak az amortizációs költség közvetlenül nem része, mivel az amortizációs költség nem jelent közvetlen készpénzkiadást. A megtérülés és a finanszírozási hiány számításának szempontjából közömbös, hogy az amortizáció elszámolására vonatkozólag milyen számviteli szabályok, módszerek vannak. 8 A KEOP szerint az akcióterv idıszakában meghívásra kerülnek mindazon projektgazdák, melyek esetén az ISPA ill. Kohéziós Alap Bizottsági Határozat rögzíti a rekultivációs feladatok elvégzésének kötelezettségét, de az ISPA/Kohéziós Alap források nem biztosítják a projektben tervezett rekultiváció megvalósítását; továbbá a 1067/2005 (VI. 30.) Korm. Határozatban rögzített hulladékgazdálkodási projektgazdák; és azok a meglévı hulladékgazdálkodási társulások, amelyek területe régiós határokon túlnyúlik és értékük meghaladja a 650 millió Ft-ot /2006 EK tanácsi rendelet IV. fejezet 57. cikk: A mőveletek tartóssága (1) A tagállam vagy az irányító hatóság biztosítja, hogy egy mővelet csak akkor tartja meg az alapokból származó hozzájárulást, ha a mővelet befejezıdését követı öt éven belül vagy olyan tagállamokban, amelyek éltek azzal a lehetıséggel, hogy ezt a határidıt a KKVkba történı beruházás vagy az ezek által teremtett munkahelyek fenntartása érdekében csökkentsék, három éven belül a mőveletet illetıen nem történik olyan jelentıs módosulás, amely: a) jellegét vagy végrehajtási feltételeit érinti, illetve valamely cégnek vagy közjogi szervnek jogtalan elınyt biztosít; és b) valamely infrastruktúraegység tulajdonjogának jellegében bekövetkezett változásból vagy egy termelıtevékenység megszőnésébıl ered.