KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

Átírás

1 KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független Ökológiai Központ Alapítvány

2 A kiadvány papírtakarékossági okokból csak elektronikus formában jelent meg. Kérjük, hogy csak a legszükségesebb esetben nyomtassák ki. A betőméretet és sorközt úgy határoztuk meg, hogy egy A4-es oldalra két oldalt nyomtatva (kb. 70%-os kicsinyítéssel) jól olvasható legyen, így kétoldalasan akár 15 lapra kinyomtatható. A kiadványt 2010-tıl rendszeresen frissítjük, egyes fejezetei véleményezhetık a Fenntartható építés portálon: A kiadvány a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium évi Zöld Forrás keretének támogatásával készült el.

3 Creative Commons 2.5 Nevezd meg!-ne add el!-így add tovább! 2.5 Magyarország A következıket teheti a mővel: szabadon másolhatja, terjesztheti, bemutathatja és elıadhatja a mővet származékos mőveket (feldolgozásokat) hozhat létre Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! A szerzı vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a mőhöz kapcsolódó információkat: Megjelölendı szerzı: Független Ökológiai Központ Alapítvány Megjelölendı cím: Környezeti fenntarthatósági segédlet ÚMFT-s építési beruházásokhoz Ne add el! Ezt a mővet nem használhatja fel kereskedelmi célokra. Így add tovább! Ha megváltoztatja, átalakítja, feldolgozza ezt a mővet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyezı licenc alatt terjesztheti. Az alábbiak figyelembevételével: A szerzıi jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtıl eltérhet

4 Tartalomjegyzék Bevezetı: Fenntartható fejlıdés az építészetben (KB, MJ) 5 A projekt-elıkészítés jelenlegi gyakorlata és az értékelési rendszer (PZS) 11 Segédlet a fenntarthatósági szempontok érvényesítésére (KB, KF, MJ) 21 Mellékletek: 1) Esettanulmány: KETISZK (KF) 40 2) Ajánlások a fenntarthatósági szempontrendszer felülvizsgálatára 46 3) Fogalomtár 50 4) Ajánlott és felhasznált irodalom 64

5 Bevezetı Kiadványunk célja, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében építési beruházással pályázók és építész tervezıik körében elısegítsük a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesülését. A kiadvány az építészek, projektgazdák, pályázatírók számára is hasznos információkat tartalmaz az elıkészítés, a tervezés és a megvalósítás szakaszában egyaránt. A kiadvány keretében elıször ismertetjük a fenntartható fejlıdés fogalmát, különbözı értelmezését az építészetre vonatkoztatva, eljutva a fenntartható építés területére. Ezt követıen bemutatjuk és értékeljük az ÚMFT-s projekt-elıkészítés gyakorlatát rámutatva annak hiányosságaira, valamint bemutatva azokat az eszközöket, módszereket, melyek segítségével a környezeti szempontokat már a tervezés korai stádiumában el lehet kezdeni. Az ÚMFT pályázatokhoz készült egy környezeti fenntarthatósági útmutató, ami egyrészrıl túl általános, másrészrıl nem eléggé gyakorlatias, nem ad elég fogódzót a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséhez a pályázóknak inkább elveszi a kedvét a fenntarthatóságról való gondolkodástól. A 60 szempontot tartalmazó szempontrendszerbıl kiválasztottuk az építési beruházások esetében relevánsakat és kiegészítettük olyan hasznos információkkal, melyek segítségével könnyebben vállalhatók, illetve teljesíthetık azok. Rá kívánunk mutatni arra is, hogy az adott fenntarthatósági szempontnak mekkora a költségigénye, megtérülése, illetve a környezeti haszna. A mellékletek között elıször bemutatunk egy esettanulmányt, a HEFOP-os pályázat keretében megvalósult Kecskeméti Integrált Szakképzı Központ (KETISZK) tervezésének és kivitelezésének tapasztalatait. Sajnos igen jellemzı, hogy a tervezéskor még meglévı környezettudatos építészeti elemek gyakran a költségcsökkentés áldozatává esnek. A 2004 óta összegyőlt tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy a környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése nem éppen hatékony a jelenlegi formájában, ezért a 2. számú mellékletben ajánlásokat fogalmaztunk meg a fejlesztéspolitikai intézményrendszer szereplıi, tervezık, értékelık számára, a szempontrendszer módosítására. A kiadványt fogalomtár, valamint az ajánlott és a felhasznált irodalom felsorolása zárja. A kiadvány, mint írtuk, az elsı változat, azt rendszeresen frissíteni kívánjuk 2010-tıl, ezért várjuk véleményüket a fenntarthato.hu portál hamarosan induló fórumán. Kovács Bence, szerkesztı Bevezetı fenntartható fejlıdés az építészetben 5

6 Fenntartható fejlıdés az építészetben A fenntartható fejlıdés fogalma 1987-ben, a Brundtland jelentés (Our Common Future/Közös jövınk) nyomán kerül bevezetésre, akkori meghatározása szerint: "A fenntartható fejlıdés olyan fejlıdés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövı nemzedékek esélyét arra, hogy ık is kielégíthessék szükségleteiket. Herman Daly a késıbbiekben pontosította a fogalmat: A fenntartható fejlıdés a folytonos szociális jobblét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó képességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlıdés pedig azt, hogy jobbak. A növekedés az anyagi gyarapodás következtében elıálló méretbeli változást, míg a fejlıdés a nagyobb teljesítıképesség elérését jelenti. Gyulai Iván 2009-ben az alábbi módon fogalmaz a fenntartható fejlıdésrıl: A fejlıdés nem más, mint jobbá válni az alkalmazkodásban folyton változó környezethez Ha fejlıdésrıl egyetemleges értelemben beszélünk, úgy teljesen szükségtelen jelzı a fenntartható kifejezés A fenntartható fejlıdés egy viszonyrendszer, melynek a környezet és társadalom egésze által szabta keretek szerint kell megvalósulnia A fenntartható társadalom megvalósulásának három egymástól elválaszthatatlan feltétele, alapértéke van: a rendszerszemlélet, a szociális igazságosság, s a jó környezet-minıség. Az ember megjelenésétıl kezdve alakította környezetét. A környezet pusztítása mára már óriási méreteket öltött, és rendszerszintő problémákat hívott elı. Ezért új szemléletre van szükség az építészetben is, amely alapvetıen meghatározza: milyen épületeket hozunk létre, milyen anyagból, milyen energiafelhasználással stb. Hol érhetı tetten a terület- és településrendezés, illetve az építıipar szerepe, felelıssége a fenntartható fejlıdésben? Megfogalmazható, megfogalmazódott a fenntartható építés definíciója, mely elsısorban a fenntartható erıforrás-használat kérdésére és egészséges épített környezet létrehozására koncentrál. Környezetterhelésünk több mint 50 %-a ugyanis lazán vagy szorosan az épületek és a közlekedési rendszerek fenntartására, létesítésére fordítódik, és egészségünket alapvetıen határozza meg, hogy milyen épületekben töltjük életünk %-át. Bevezetı fenntartható fejlıdés az építészetben 6

7 Az építészek, tervezık felelısségét tovább fokozza, hogy döntéseik, terveik legalább évtizedekig, de akár évszázadokig determinálják a környezet- és energiahasználatot (lakható város vagy szétterülı város közlekedési területigénye és a közlekedés energiaigénye; főtési energiafogyasztás stb.). A fenntartható építés definícióját C. Kibert a CIB (Nemzetközi Építéskutatási Tanács) 1994-ben Tampában rendezett szimpóziumán a következıképp fogalmazta meg: Egészséges épített környezet létesítése és felelıs fenntartása az erıforrások hatékony kihasználásával, ökológiai elvek alapján A fenntartható építés tehát, mint a fenntartható fejlıdés, a fenntarthatóság egyik ága elsısorban gazdasági és környezeti kérdésekkel foglalkozik. A fenntarthatóság szociális oldalával csak szakmai korlátain belül foglalkozik, de egy egészséges társadalom felvázolására csak a környezet létrehozása értelmében vállalkozik, annak gazdasági, társadalmi mőködtetésére azonban nem. Mielıtt a fenntartható építés területén szükséges és lehetséges tennivalókat tekintenénk át, érdemes pár szóval szólni arról a fogalmak tisztázása érdekében, mit értünk környezetbarát-, környezettudatos-, energiatudatos építésen, ökoépítészeten, bioépítészeten. A fenti fogalmak mindegyike a fenntartható építés részének tekinthetı, elsısorban nem településrendezési tartalommal, egymással átfedésben. A környezetbarát-, környezettudatos-, ökoépítészet elsısorban az épület és a környezet viszonyára koncentrál. Minél kevésbé környezetterhelı anyagok használatával kíván építkezni és alapvetı célja, hogy az épületek fenntartása a természet körfolyamataihoz hasonlóan minél inkább zárt rendszereket képezzen. Elsısorban az energiagazdálkodás, a vízgazdálkodás, szennyvízkezelés és a hulladékkezelés témaköreire koncentrál. Az energiatudatos építés kifejezetten az építés legnagyobb környezetterhelı elemére a települések, épületek energiagazdálkodási problémáira koncentrál. És végül szólni kell a bioépítészetrıl, mely talán Magyarországon a legkevésbé ismert, sokszor pejoratívan használt fogalom, amikor nem a ház és a környezet, hanem a ház és a benne lévı ember viszonya az elsıdleges szempont. A bioépítészetet Németországban holisztikus értelmezéssel használják, melynek része az ökoépítészet is, mi azonban a késıbbiekben a bioépítészetet Magyarországon használatos fogalma szerint használjuk. A fenntartható építés általános alapelvei A fenntartható építés általános alapelveit Medgyasszay Péter az alábbiakban fogalmazta meg a Fenntartható építés tudásbázisában 2004-ben: Bevezetı fenntartható fejlıdés az építészetben 7

8 Területrendezési szinten: A települési struktúrát, a közlekedési vonalakat és a mezıgazdasági-, ipari tevékenységeket úgy kell kialakítani, hogy teret hagyjunk a társadalom alapját képezı mezıgazdaságnak, illetve a természeti környezetnek. Az európai és a magyar táj része az azt fenntartó ember. Városrendezési szinten: A település ökológiai lábnyomának csökkentése, azaz - biológiailag aktív felületek növelése, - közlekedési igény minimalizálása, - energiahasználat csökkentése, - vízhasználat csökkentése, - hulladékképzıdés minimalizálása. Épület szinten: A házban "lineális folyamatok" helyett "körfolyamatok", azaz - nem megújuló energiaforrások használata helyett megújuló erıforráshasználat, melyet tájolással, térszervezéssel, szerkezettervezéssel támogatott energiatakarékosság támogat, - esıvizek használata, vízhasználat csökkentése, szennyvizek helyben, vagy helyközelben történı tisztítása, - építési anyagok átgondolt használata, mely csökkenti a káros emissziót és gondot fordít az újrahaszosíthatóság kérdésére is, - használat során keletkezı hulladékok szelektív kezelésének támogatása. Építıanyagok szintjén: Megújítható, vagy ásványi nyersanyagot tartalmazzanak, minél nagyobb százalékban, toxikus anyagot ne tartalmazzanak, toxikus anyagot gyártás során ne használjanak, Bevezetı fenntartható fejlıdés az építészetben 8

9 használat után ne keletkezzen veszélyes hulladék, mindenféle hulladék mennyisége minimális legyen, járuljon hozzá az ember testi-, lelki egészségéhez. A Gyulai Iván által megfogalmazott, a fenntartható társadalom kialakítására vonatkozó három feltétel a rendszerszemlélet, a szociális igazságosság, s a jó környezet-minıség, az épületekre, a tervezésre vonatkoztatva az alábbiakat jelenti: 1. rendszerszemlélető tervezés: a teljes életciklus figyelembevételével (bölcsıtıl a bölcsıig) az épített és természeti környezettel való kapcsolat végiggondolásával, 2. társadalmilag hasznos funkció, 3. egészséges épített környezet. A rendszerszemlélető tervezés és az egészséges épített környezet kialakításának alapjait már bemutattuk a fenntartható építés elvei kapcsán, röviden ejtsünk néhány szót a társadalmi igazságosság társadalmi hasznosság kérdéskörérıl is, mert ennek figyelmen kívül hagyásával születhetnek olyan fenntartható építészeti példák, mint a kıröshegyi völgyhíd nulla-kibocsátású hídmesteri telepe (Lásd: vagy a londoni Heathrow repülıtér 5. terminálja ( melyekre nem is lenne társadalmilag szükség, ha valóban fenntarthatóan közlekednénk, illetve ezt segítı módon alakítanánk ki az infrastruktúrát. Az építészet célja a praktikus használati és/vagy szellemi igényt kielégítı téralakítás, térszervezés, ami a társadalmi munkamegosztásban az (építı)anyagokból megfelelı technológia alkalmazásával létrehozott (épület)szerkezetek által, az építési tevékenység során válik háromdimenziós valósággá. A fenntarthatóság az építészetben sokkal tágabb fogalom, mint az egyes épületek fenntartásának (fenntarthatóságának) kérdése, ugyanakkor az épületek hosszabb élettartama, egészséges épített környezet fenntartása hozzájárul a fenntartható társadalom kialakításához. Minden építési tevékenység beavatkozás a természeti környezetbe - sebet ejt az (egyszer volt) ökológiai egyensúlyon. Ezért feladatunk, hogy ez a seb minél kisebb legyen, ezt a sebet gyógyítgassuk. A (funkcionális) építési igény változása és a szerkezetek (viszonylagos) állandósága közötti ellentmondást a meglévı épületek karbantartása, felújítása (újrahasznosítása), az új funkcionális igényeknek megfelelı átalakítása oldhatja fel. A gyorsuló idı a használati igények differenciálódását hozta, a funkcionális igények változásának-fejlıdésének (ciklus) idejét rövidíti. Az épületek szerkezetei a múlt század közepéig többszöri funkcióváltást is kiszolgáltak. Az épületszerkezetek (elsısorban a tartószerkezetek) Bevezetı fenntartható fejlıdés az építészetben 9

10 tartóssága, életciklusa elsısorban az anyagféleségektıl függ, másodsorban a környezeti hatásoktól - ez utóbbi paradox módon a környezet (ökológiai) állapotától - ami az (építı)anyagok károsodási idejét mintegy exponenciálisan felgyorsította (pl. nagyvárosi építıkövek rohamos gipszesedése). Az épületszerkezetek között a szakipari munkák fizikai és erkölcsi avulásának felgyorsulása is szembetőnı, ennél gyorsabb ütemő lett a szerelıipari produktumok avulása - az épületgépészeti berendezések rohamos fejlıdésére, az elektronika, az automatizálás bevezetése következtében. Az épületek fenntartása lényegében két oldalról közelíthetı meg: Az épület fizikai fenntartása: A szerkezetek karbantartása, felújítása, megerısítése, részbeni cseréje révén az egészséges épített környezet biztosítása. Az épület használati értékének fenntartása: Az erkölcsi avulás megszüntetése, a funkcióigény változásnak megfelelı biztosítása, ami a térszervezés átalakításával, bıvítéssel is járhat, ami összeköthetı a szerkezetek átalakításával. Az ÚMFT-s beruházásoknál külön szempont a projekt fenntarthatósága, ami szerencsétlen szóhasználat, a projekt eredményeinek fenntartásáról van itt szó. Sajnos csak igen korlátozottan vizsgálják az épületek fenntartását, jellemzıen a funkció megtartására kérnek 5 év garanciát. A folyamatosan változó társadalmi igények miatt különösen fontos, hogy az épületek tervezésénél a jövıbeni funkcióváltásokra is gondoljunk, az épület alkalmazkodóképességére figyeljünk. Bevezetı fenntartható fejlıdés az építészetben 10

11 A projekt-elıkészítés jelenlegi gyakorlata és az értékelési rendszer Az Európai Unió területi és társadalmi egyenlıtlenségek csökkentését szolgáló közösségi politikájában kiemelt szerep jut az ún. strukturális alapokon keresztül hozzáférhetı fejlesztési források felhasználásának. A pályázatokon keresztül hozzáférhetı fejlesztési források a pályázó szervezetek mőködési/mőködtetési kiadásait nem támogatják, csak olyan projektek támogatására használhatók fel, amelyek a fejlesztések révén elıállt színvonalat és infrastruktúrát az elıírt fenntartási idıszak végéig garantálják. Ezzel a támogatáspolitikai célkitőzéssel összhangban az ÚMFT pályázati kiírásaiban a fenntarthatóság horizontális szempontrendszere a korábbiaknál is hangsúlyosabbá vált. Mindez a pályázó szervezeteket elméletileg saját mőködésük tekintetében nagyobb hatékonyságra, innovációs képességük folyamatos javítására ösztönzi, következésképpen kedvez a környezettudatos, fenntartható építési technológiák széles körő elterjedésének. Áttekintve a strukturális alapok forrásainak elmúlt évek során történt felhasználásának eredményeit ugyanakkor arra a következtetésre jutunk, hogy a gyakorlatban a fejlesztés- és támogatáspolitikai célkitőzések csak igen korlátozottan érvényesültek, a támogatott projektek keretében korszerőtlen fizikai infrastruktúra jött létre, amelynek tervezésekor nem kaptak kellı hangsúlyt a fenntarthatósági szempontok. Látjuk továbbá, hogy a kis számú jó gyakorlat megvalósulása is elsısorban a magán szektor szereplıi és a civil szervezetek által, sokszor a strukturális alapok hatókörén kívül esı projektekhez köthetıek, míg az állami/önkormányzati szektor projektjei esetében alig akad példa a környezettudatos építési technológiák helyes alkalmazására. Mindez számos kérdést vet fel a strukturális alapokat mőködtetı intézményrendszer mőködésének hatékonysága, a tervezık és a pályázók szakmai felkészültsége szempontjából egyaránt. A tanulmány azokat a lehetıségeket, helyzeteket és eszközöket vizsgálja, amelyek ezeken a szinteken elısegítik, illetve gátolják a környezettudatos, fenntartható építési megoldások alkalmazását. A tervezık szerepe és lehetıségei a fenntartható építési gyakorlat ösztönzésében A tervezık szerepe és felelıssége az épületek és települések, az épített környezet minıségének alakításában régmúltba visszanyúló és szerteágazó vita tárgya, amely tekintélyes szakirodalommal rendelkezik. Nehéz ebben a vitában a rendelkezésre álló keretek között állást foglalni. Tény, hogy az épületek végsı formájának és tartalmának kialakulására a tervezı és megrendelı személye, A projekt-elıkészítés jelenlegi gyakorlata és az értékelési rendszer 11

12 illetve a tervezı és megrendelı között mőködı kapcsolat egyaránt hatással vannak. Távolabbról tekintve a folyamatokra, a tervezık és megrendelık közötti együttmőködés eredményét ugyanakkor alapvetıen egy minden másnál erısebb törvényszerőség, az ıket körülvevı társadalmi tér határozza meg, a benne létezı különbözı egyéni és közösségi preferenciákon, tudáson és hiedelmeken, lehetıségeken keresztül. Azok a közösségek, amelyek kultúrájában a hosszú távú gondolkodás, a takarékosság, az együttmőködés és a szolidaritás készségei és hagyományai erıs beágyazottsággal vannak jelen, nagyobb hatékonysággal óvják természeti és épített környezetüket, döntéseik nagyobb összhangban vannak a fenntarthatóság alapértékeivel. Magyarország elmúlt 20 évének története egy sikertelen felzárkózási kísérlet története, amelynek következményeképpen a magyar társadalom tagjainak döntı többsége sem egyéni, sem közösségi szinten nem képes a kor kihívásainak megfelelı, korszerő döntéseket hozni. A tervezıknek ezért minden más szakma képviselıihez hasonlóan feladatuk, hogy szakmai munkájuk során és a civil életben egyaránt segítsék környezetüket közöttük megbízóikat a korszerő ismeretek és készségek elsajátításában, a jó döntések meghozatalában. A megbízók aktív részvételének szükségessége a tervezés folyamatában A környezettudatos építéshez kapcsolódó tervezıi segítségnyújtás jelentısége az épületek tervezését megelızı pontokon, elsısorban az elıkészítés folyamatát érintı megbízói döntéshozatalnál érhetı tetten. A tervezınek ekkor, a megbízóval való együttmőködés kezdetekor, az elsı konzultációk során szükséges tisztázni, hogy a megújuló technológiák alkalmazásakor nem léteznek univerzális megoldások, minden épület esetében hosszas mérlegelést követıen lehet megtalálni az egyedi feltételekhez és használati szokásokhoz igazodó optimális megoldást. Általában ezen a ponton kerülnek zárójelbe a médiából, kereskedelmi kiállításokról, ismerısi/baráti körbıl származó információkon alapuló különbözı megbízói elıfeltevések, hiedelmek és az ezekbıl származó hibás célkitőzések, amelyek valamely konkrét technológia (pl. hıszivattyú) alkalmazását helyezik a középpontba. A tervezést megelızı komplex elıkészítési folyamat során a megbízó és a tervezı együttmőködésének célja ezzel szemben az, hogy a szóba jöhetı környezetbarát és energiatakarékos építészeti és gépészeti megoldások teljes köre mérlegelésre kerüljön, és a leginkább megfelelıek kerüljenek kiválasztásra. Szintén a tervezés kezdetekor érdemes a megbízóval tisztázni, hogy bár a környezettudatos építéshez szükséges technológiák, berendezések a piacon hozzáférhetı, beárazott termékek, valamint a tervezésükhöz, kivitelezésükhöz szükséges szakértelem és szolgáltatások szintén rendelkezésre állnak a környezettudatos épület nem a polcról leemelhetı, megvásárolható, A projekt-elıkészítés jelenlegi gyakorlata és az értékelési rendszer 12

13 önmagában értelmezhetı és mőködı termék. A jól mőködı, ökologikus épület létrehozásából nem spórolható ki a megbízó tudatos, saját életmódját, szükségleteit folyamatosan vizsgáló és felülvizsgáló, azok jövıbeli változásait figyelembe vevı tervezı munkája, a változásokra nyitott, alkalmazkodó és megújulásra kész életmód iránti elkötelezettsége. Az ökologikus épületek tervezése a tervezı és megbízó közös alkotó tevékenysége, ennek a megbízóval történı elfogadtatása, megértetése, illetve a megbízó bevonása a tervezési folyamatba a tervezık egyik legfontosabb feladata. Az alábbiakban néhány olyan, a konkrét építészeti tervezést kiegészítı tervezıi feladatot és eszközt sorolunk fel, amelyek a tervezés és megvalósítás során növelik a megbízók és tervezık közötti együttmőködés hatékonyságát a döntéshozatalhoz szükséges információk részletekbe menı kimunkálásán és közös értékelésén keresztül. Építészeti konzultáció, energiahatékonysági audit és szakvélemény készítése Meglévı, korszerősítés elıtt álló épületek esetében az elıkészítési szakaszban az épület elızetes helyszíni bejárását, a meglévı állapotra vonatkozó tervdokumentáció és a közületi számlák áttekintését, illetve amennyiben szükséges, az épület részletes felmérését követıen érdemes hıtechnikai számításokat végezni. A hıtechnikai számítások alapján modellezhetıvé válik az épület energiagazdálkodása, és méretezhetıvé válnak a javasolt szigetelési és gépészeti megoldások. Az eredmények pontos teljesítmény-elıírásokat nyújtanak az épület szigeteléséhez és javasolt gépészeti korszerősítéshez, lehetıséget biztosítanak pontos költség és megtérülés-számítások elvégzéséhez, és jó alapot szolgáltatnak az épület építészeti és épületgépészeti terveinek elkészítéséhez. Az építési projektek során az építészeti/gépészeti tervezést megelızıen felmerülı döntés elıkészítı feladatok az alábbiak lehetnek: Meglévı, korszerősítés elıtt álló épület energetikahatékonysági vizsgálata helyszíni bejárás, tervdokumentáció, illetve a közületi számlák alapján Hıtechnikai számítások elvégzése Javaslatok az épület szempontjából optimális alternatív szigetelési, klimatizálási, aktív és passzív gépészeti megoldások megvalósítására Hıkamerás felvételek készítése A projekt-elıkészítés jelenlegi gyakorlata és az értékelési rendszer 13

14 Költségbecslések készítése, árajánlatok begyőjtése Megtérülési periódus-becslés Komplex fenntarthatósági / megvalósíthatósági tanulmányok készítése Komplex fenntarthatósági tanulmányok elkészítésékor az energiahatékonyság témakörén túlmutató szempontok vizsgálata keretében sor kerülhet az épület és környezete közötti anyag és energiaáramok elemzésére, az épületek üzemeltetése során felmerülı egyéb fenntarthatósági szempontok (hulladékgazdálkodás, növényzettelepítés, esıvíz-hasznosítás, ergonómia stb.) vizsgálatára, alkalmazásuk helyi lehetıségeinek feltárására, konkrét javaslatok megfogalmazására a fenntarthatósági szempontok hatékonyabb érvényesítése érdekében. Projekt menedzsment A tervezık részvétele a projekt menedzsment feladatok ellátásában talán az egyik legfontosabb garanciája az innovatív elgondolások következetes érvényesítésének. Az elıkészítési periódusban felmerülı tervezıi feladatok között is számos, a hagyományos tervezési feladatok körén kívüli feladat került megnevezésre, amelyek a projekt menedzsment feladatok közé sorolhatók. Ennek magyarázata, hogy a környezettudatos építési technológiák alkalmazása sokszor olyan új, a megbízók számára szokatlan, újszerő megoldások, eljárások alkalmazását teszik szükségessé, amelyek meghaladják a megbízók kockázatviselési hajlandóságát, ezért már a tervezés fázisában könnyen áldozatául esnek a pénzügyi és ütemezési bizonytalanságokat optimalizáló (minimalizáló) egyébként racionális beruházói menedzsment szemléletnek. Az innovatív építési megoldások megtartása érdekében ezért a tervezık bevonása indokolt lehet a szélesebb értelemben vett projekt menedzsment feladatok ellátásába is. A projektek megvalósításában történı szélesebb értelemben vett feladat - és felelısségvállalás révén a tervezı, mint a megbízó technológiáktól, gyártóktól, termékektıl független, de azok gyakorlati megvalósításához értı és tapasztalattal rendelkezı partnere, képes lehet ellensúlyozni az ismeretlennel szemben fennálló megrendelıi félelmeket. Mindez a hagyományosan tervezıi feladatok körébe tartozó felelıs mőszaki vezetés mellett pályázati projektek esetében jelentheti a pályázati dokumentáció összeállításában, a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésében történı részvételt (különös tekintettel a projekt ütemezésének és a pénzáramok tervezésére), valamint a projektek megvalósítása során felmerülı koordinációs és kommunikációs tevékenységek támogatását is. A projekt-elıkészítés jelenlegi gyakorlata és az értékelési rendszer 14

15 Fenntartható fejlıdés szempontrendszere az ÚMFT építési beruházásainál A strukturális alapok pályázatokon keresztül hozzáférhetı fejlesztési forrásai olyan projektek támogatására használhatók fel, amelyek a fejlesztések révén elıállt színvonalat és infrastruktúrát az elıírt fenntartási idıszak végéig garantálják. Ezzel a támogatáspolitikai célkitőzéssel összhangban kerültek minden korábbinál világosabban megfogalmazásra az ÚMFT pályázati kiírásaiban a projektek alapvetı támogathatósági kritériumai. A támogathatósági kritériumok mérésére és bemutatására, a támogatásra érdemes projektek kiválasztásának elısegítésére a as programozási idıszakra az EU útmutatók alapján a nemzeti sajátosságokat is figyelembe vevı összehangolt módszertani keretek kerültek kidolgozásra és elıírásra. A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap felhasználásának feltétele, hogy a támogatás indokoltsága igazolható legyen. Ez elsısorban az alábbi támogatási feltételek teljesítését jelenti: 1. Társadalmi hasznosság igazolható legyen. 2. Csak a megvalósuláshoz szükséges mértékő támogatást kapnak, túltámogatás ne történjen. 3. A projekt keretében létrehozott eszközök mőködtetése, a szolgáltatási színvonal pénzügyileg fenntartható legyen. (Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez, NFÜ, 2007 november) Ezen támogatási feltételek ellenırzése a projektek megvalósíthatósági tanulmányai kidolgozásának részeként elvégzésre kerülı költség-haszon elemzés módszereivel történik (további idézet a fenti dokumentumból): A költség-haszon elemzés feladata annak kimunkálása és bemutatása, hogy a közösségi, illetve költségvetési forrásokból nyújtott támogatások olyan fejlesztések megvalósulásához járulnak hozzá, amelyek költség-hatékonyak, társadalmi hasznuk jelenértéke meghaladja a társadalmi költségeik jelenértékét, csak a megvalósuláshoz szükséges mértékő támogatást kapnak, túltámogatás nem történik, mőködtetése során a létrehozott szolgáltatási színvonal pénzügyileg fenntartható. A projekt-elıkészítés jelenlegi gyakorlata és az értékelési rendszer 15

16 A fenti feladatok ellátását az EU útmutatókban meghatározott három elem szolgálja. Változatok elemzése, melynek célja annak alátámasztása, hogy a projekt a megvalósítható alternatívák közül a legjobb. A pénzügyi elemzés, amely a kiválasztott mőszaki megoldásra vonatkozóan a beruházónál, kedvezményezettnél felmerülı költségeket és bevételeket veszi számba és veti össze, pénzáram (cash-flow) szemléletben. Ennek keretében kell a pénzügyi fenntarthatóságot is vizsgálni. A közgazdasági költség-haszon elemzés, amelynek célja a kiválasztott mőszaki megoldásra vonatkozóan a társadalmi hasznosság és költségek vizsgálata. Tekintettel arra, hogy ennek a vizsgálatnak a keretében a pénzügyi hasznokat és költségeket kell kiegészíteni vagy felváltani társadalmi költségekkel és hasznokkal, ezért ezt társadalmi-gazdasági elemzésnek is tekinthetjük. A projektek társadalmi hasznosságának, költséghatékonyságának és pénzügyi fenntarthatóságának a pályázati dokumentumokban megfogalmazott támogatási kritériumai, valamint az azok mérésére kidolgozott eszközrendszer a pályázó szervezeteket projektjeik kidolgozásakor nagyobb hatékonyságra, innovációs képességük folyamatos javítására ösztönzik, következésképpen kedveznek a környezettudatos, fenntartható építési technológiák széles körő elterjedésének. A Strukturális Alapok forrásainak elmúlt évek során történt felhasználásának eredményeit értékelve ugyanakkor mégis azt tapasztaljuk, hogy a fejlesztés- és támogatáspolitikai célkitőzések a gyakorlatban csak igen korlátozottan érvényesültek, a támogatott projektek keretében rövidtávon is fenntarthatatlan fizikai infrastruktúra jött létre, amelynek tervezésekor nem kaptak kellı hangsúlyt a környezettudatosságon, költséghatékonyságon, hosszú távú gondolkodáson és életciklus szemléleten alapuló fenntarthatósági szempontok. A Strukturális Alapokat mőködtetı intézményrendszer hatékonyságának javítására irányuló ajánlásainkat a tanulmány külön fejezetében fogalmazzuk meg. Azt azonban már ezen a ponton szeretnénk hangsúlyozni, hogy a támogatási kritériumok következetes érvényesítésével a strukturális alapok forrásainak alacsony hatékonyságú felhasználása elkerülhetı lett volna. Az intézményrendszer mőködése tehát elsısorban a pályázatok szakmai értékelésénél és ellenırzésénél ereszt. A projekt-elıkészítés jelenlegi gyakorlata és az értékelési rendszer 16

17 Projekt-elıkészítési gyakorlat A projektek megvalósíthatósági tanulmányainak részeként elıírt költség-haszon elemzés módszertana nem csak az értékelık számára teszi lehetıvé a támogatható projektek kiválasztását, de segítséget is nyújt a pályázók számára a projekt-elıkészítés során elképzeléseik folyamatos felülvizsgálatára, értékelésére és javítására. A költség-haszon elemzés helyét illetıen az Általános módszertani útmutató a következı ajánlásokat fogalmazza meg: A költség-haszon elemzésnek a projekt elıkészítés folyamatában a környezetvédelmi, mőszaki, tervezési feladatokhoz és az intézményi elemzéshez kell kapcsolódnia. Az integrált megközelítés elengedhetetlen. A költség-haszon elemzés tehát elsısorban a megvalósíthatósági tanulmány készítésének folyamatába illeszkedik. Az elemzés adatait azonban pontosítani szükséges, ha a mőszaki tervezés újabb fázisába kerül (pl. elkészül az engedélyes terv), illetve pontosodnak a hatások becslései. Költségbecsléseket alapvetıen tervezıi költségbecslések, illetve az üzemeltetık adatai adnak. Az elırejelzéseket szintén az ı segítségükkel kell elvégezni. A költség-haszon elemzés során felhasznált adatok mőszaki szempontból való alátámasztása szükséges. Ez különösen fontos a karbantartási költségek, pótlási költségek és a maradványérték becslése konzisztens becslésénél. Elméletileg a projektek minden egyes mozzanatának az életciklusra vetített költséghatékonyság és a társadalmi hasznosság együttes figyelembe vételével történı megtervezése lenne a feltétele. A pályázatok szakmai értékelési és ellenırzési rendszerének hiányosságaiból kifolyólag a strukturális alapok forrásfelhasználásának hatékonyságát az biztosíthatná, ha a pályázók felismerve és megértve, hogy a pályázatok támogatási feltételeinek teljesítése nem ellentétes, sıt összhangban van saját hosszú távú érdekeikkel saját motivációikból és szakmai kompetenciájukból építkezve képesek lennének önállóan elıállítani a korszerő projektek megvalósításához szükséges innováció-tartalmat. A kis számú jó gyakorlat megvalósulása ugyanakkor szinte kizárólag a magánszektor és a civil szervezetek projektjeihez köthetı, amelyek a strukturális alapok forrásainak kisebb részét veszik igénybe. A források nagyobb részét a közszféra szervezetei, intézményei és vállalatai használják fel, ezért a Strukturális Alapok forrásfelhasználásának hatékonysága érdemben elsısorban az ı projektelıkészítési és megvalósítási gyakorlatuk fejlesztésén keresztül növelhetı. Az alábbiakban azokat a közszférára jellemzı mőködési sajátosságokat tekintjük át, amelyek nagymértékben akadályozzák a civil- és magánszektorban már egyre gyakrabban mőködı, a korszerő projektfejlesztéshez, és ezen keresztül a fenntartható építési technológiák alkalmazásához szükséges tudatos, nyitott, felkészült és hosszú távon gondolkodó menedzsment szemlélet kialakulását. A projekt-elıkészítés jelenlegi gyakorlata és az értékelési rendszer 17

18 Pályázatok - projektek nélkül Magyarország európai uniós csatlakozása óta eltelt évek során megerısödött és a korábbiaknál is nyilvánvalóbbá vált az igény a magyar közigazgatás átfogó reformja iránt, azonban az állami és önkormányzati feladatok régóta esedékes újragondolása, a feladatokat hatékonyan ellátó közigazgatási intézményrendszer kialakítása a mai napig késik. Ennek köszönhetı, hogy a közszféra elavult és régóta változatlanságba dermedt feladat- és intézményi struktúrájának figyelmét már hosszú ideje és egyre inkább a saját mőködési zavaraiból fakadó ad-hoc problémák és konfliktusok kezelése, a tőzoltás, a rövid távú túlélés igénye köti le. Ezen tevékenysége közben nem jut ideje megérteni az uniós források felhasználásának korszerőségét biztosító horizontális szempontrendszer, illetve a támogatási kritériumok jelentését és jelentıségét, vagyis a hosszú távú pénzügyi fenntarthatóság, a költséghatékonyság valamint a társadalmi hasznosság szempontjai egészen egyszerően kívül esnek érdeklıdési- és érdekkörén. Az évtizedek óta egymásra rétegzıdött hibás gyakorlatok, szabálytalanságok, rendezetlenségek, a mőködést alapszinten biztosító informális viszonyok átláthatatlansága, és mindezek elfedését biztosító zárkózottság és passzivitás a közszféra szereplıit alkalmatlanná teszik a korszerő projektfejlesztéshez elengedhetetlen, partnerségen alapuló együttmőködésekben történı részvételre is. A közszféra által a Strukturális Alapok forrásainak felhasználása során alkalmazott pályázatelıkészítési gyakorlat fıbb jellemzıi: 1. A közszféra szereplıi a Strukturális Alapok pályázataira sokszor nem mint fejlesztési céljaik, illetve az azok megvalósítását elısegítı projektek finanszírozási lehetıségére tekintenek, hanem mint a forráshoz jutás leküzdendı adminisztratív akadályára. Ebbıl az alapvetı értelmezési különbségbıl adódóan az elsı probléma, amivel a pályázók a munka kezdetekor szembesülnek, hogy nincs elég idı a pályázati kiírásban megfogalmazott kritériumok teljesítésére. A rendelkezésre álló idı hiánya legitimálja a pályázatkészítési munka során alkalmazott módszereket, és elfedi a hibás elıkészítési gyakorlat igazi okait. 2. A rendelkezésre álló rövid idı következtében a pályázatok elkészítésének (pályázatírásnak) feladatai gyakran a mindennapi munkaszervezési elvek mentén, utasításos - bürokratikus rendszerben kerülnek megszervezésre (kiosztásra). A feladatok megosztása a pályázatok elıkészítése során akár többször is módosulhat a mindennapi feladatellátás ad-hoc módon felmerülı A projekt-elıkészítés jelenlegi gyakorlata és az értékelési rendszer 18

19 igényeinek megfelelıen. A pályázat tartalmi illetve szakmai részének megírása elkülönül a költségvetés összeállításának és a pénzügyi mellékletek kitöltésének feladatától. 3. Mivel a pályázók a munka kezdetekor nem rendelkeznek projekttel, elsı lépésként projektnek látszó tevékenységet kell találni. A projektnek látszó tevékenység a pályázati kiírásban felsorolt, a pályázat keretében támogatható tevékenységek listája alapján áll elı. A pályázók ezt követıen a pályázatok formai követelményeinek megfelelı dokumentáció összeállítására összpontosítanak. 4. A tervezett tevékenységek és a hozzájuk kapcsolódó költségvetés és a pénzügyi mellékletek elkészítése során a pályázók gyakran arra fordítják figyelmüket, hogy az elérhetı fejlesztési forrásokat hogyan használják fel mőködési és dologi kiadásaik folyamatosan növekvı finanszírozási problémáinak enyhítésére. Ennek megoldása egyre nehezebb, ezért egyre több figyelmet és idıt igényel. 5. A közszféra szereplıi az NFT I., valamint az ÚMFT fejlesztési forrásait igen kedvezı feltételek legtöbbször 100 %-os támogatási intenzitású pályázati támogatás mellett használhatják fel. Ez lehetıséget nyújtana számukra, hogy projektjeik fejlesztéséhez és megvalósításához a piacon elérhetı legkorszerőbb technológiákat alkalmazzák, és ehhez a legfelkészültebb szakemberek segítségét vegyék igénybe. A gyakorlatban azonban a közszféra olyan szakemberek segítségét veszi igénybe, akik képesek alkalmazkodni a szőkre szabott, érdemi fejlesztések elıkészítésére irreálisan rövid határidıkhöz, a közszféra mőködésének sajátos igényeihez, a pályázati dokumentáció formai követelményeinek kielégítésére korlátozódó megbízásokhoz. A korszerő fejlesztések elıkészítéséhez szükséges információgyőjtésre, a használati szokások elemzésére, a mőködésben rejlı tartalékok feltárására irányuló, szervezeten kívülrıl jövı érdeklıdés bizalmatlanságot kelt (és a mindig közeli határidı folytán erre idı sem jut). Ezzel összefüggésben a fejlesztések során elınyben részesülnek a tervezést, méretezést, optimalizálást és engedélyezést nem igénylı, egyszerő beavatkozások, amelyek látványosak, és egyszerő beszerzés révén megvalósíthatóak. 6. A projektekre jellemzı célorientáltság, a változtatás igénye szükségképpen változásokat igényel és idéz elı a szervezet mőködésében, ezért a kiinduló helyzethez képest magasabb kockázattal jár. Ez különösen igaz a környezettudatos építési projektek esetében, amelyek megvalósítása újfajta menedzsment szemléletet követel, együttmőködésre késztet, szokatlan technológiai megoldásokat alkalmaz, és a folyamat végén olyan fizikai infrastruktúrát eredményez, amelynek üzemeltetése és használata a megszokott gyakorlattól eltérı szemléletet és magatartásformákat követel meg. A projekt-elıkészítés jelenlegi gyakorlata és az értékelési rendszer 19

20 A közszférában dolgozók nem érdekeltek a szokásosnál nagyobb vagy attól eltérı erıfeszítések és kockázatok felvállalásában, ezért elutasítanak minden olyan fejlesztést, amely radikális változást idézhet elı a kialakult használati szokásokban. Összefoglalás A közszférába ágyazott, a Strukturális Alapok pályázatainak értékelését és ellenırzését mőködtetı intézményrendszer alacsony hatékonysága mögött ugyanazok a problémák húzódnak meg, amelyek a pályázat elıkészítés bemutatott gyakorlatát okozzák. A korszerő, fenntartható építési gyakorlat hiánya a közszféra építési beruházásai esetében a távlati gondolkodás és a rendszerszemlélet hiányára vezethetı vissza. A tanulmány készítıi szerint a teljes magyar társadalomban, így a közszférában is szemléletváltásra van szükség, mely elvezethet egy átfogó strukturális reformhoz a közszolgáltatások hatékony ellátásának megszervezésére, mely elımozdíthatja a Strukturális Alapok forrásainak hatékonyabb felhasználását. Ehhez a szemléletváltáshoz járulhat hozzá a fenntarthatósági szempontok közérthetı megfogalmazása és következetes érvényesítése a fejlesztési programok és az egyes projektek szintjén egyaránt. A projekt-elıkészítés jelenlegi gyakorlata és az értékelési rendszer 20

21 Segédlet a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséhez Az alábbi segédlet a környezeti fenntarthatósági útmutató kiegészítéseként készült, azzal a céllal, hogy az építési beruházásoknál figyelembe veendı és vehetı, vállalható szempontokkal kiegészítse azt. A 60 szempontból több nem releváns, így azokat kihagytuk, de benne hagytunk több olyan szempontot, mely ugyan nem vállalható építési beruházásoknál, ugyanakkor érdemes megfontolni. A KEOP pályázatoknál 2009-ben csökkentették a választható/választandó szempontok körét, ugyanakkor a legtöbb pályázati kiírásnál még a 2007-ben megszületett egységes, alábbi 60-as szempontrendszer él. Adott pályázati kiírásnál eltérı számozást is alkalmazhatnak. Ahol az útmutató -ra hivatkozunk, ott az Útmutató a fenntartható fejlıdés érvényesítéséhez az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai keretében kiírt pályázatokhoz címő dokumentumot értjük. Figyelem! A segédletet az ÚMFT általános fenntarthatósági útmutatóját figyelembe véve állítottuk össze, az egyes pályázati kiírások feltételrendszere ettıl eltérhet. A segédletet nagy körültekintéssel állítottuk össze, azonban felelısséget nem vállalunk a benne foglaltak megtartásából eredı károkért. Véleményüket, javaslataikat, és a hibabejelentésüket várjuk a Fenntartható Építés Tudásbázisunk hamarosan induló fórumán: A választható tevékenységeket, ahol általánosan jellemzı, az alábbi szempontok szerint jelöltük: környezeti hatás: jelentıs / jelentéktelen beruházási költség: magas / alacsony megtérülés: gyors / lassú A választható tevékenység figyelembe vételének lehetséges idıszakai: helyszín kiválasztása, tervváltozat kiválasztása, kivitelezı kiválasztása Segédlet a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséhez 21

22 A választható tevékenység megvalósításának, ellenırzésének idıszakát külön jelöltük: A pályázat összeállítása, tervezés idején A beruházás során A pályázat, beruházás lezárásakor A pályázat befejezése, az épület üzemeltetése idején A fenti javaslatok a jobb áttekinthetıséget segítik, mivel a választható szempontok sorrendje nem a beruházás kronológiáját követi, hanem fenntarthatósági szakmai szempontok szerint van csoportosítva. Érvényesíthetıség szintje: települési szint, épület/telek szintje, épületszerkezetek szintje A fenti szempont azért fontos, mert a települési szinten érvényesíthetı szempontok szinte kizárólag az önkormányzati pályázó esetén jöhetnek szóba, más pályázó esetében csak az érintett települési önkormányzattal történı megállapodás birtokában. Az épület/telek szintjén érvényesíthetı szempont minden építési beruházásnál szóba jöhet, elsısorban a helyszín és tervváltozat kiválasztásakor. Az épületszerkezetek szintjén érvényesíthetı szempontokat általában a kiviteli tervek és a közbeszerzési kiírás készítésekor kell figyelembe venni. Fenntarthatósági szempontok I. Környezettudatos menedzsment és tervezés I./A Környezeti menedzsment eszközök 2) Fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik vagy vállalja elkészítését A fenntarthatósági terv vagy program megléte hasznos lehet a tervezı számára a projektgazda tevékenységeinek környezeti hatásaira vonatkozóan, továbbá segítheti a vállalt környezeti fenntarthatósági szempont teljesülésének nyomon követését. Elıkészítéskor kell figyelembe venni, a tervezés során kell érvényesíteni. Segédlet a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséhez 22

23 3) Környezettudatos tevékenységek 3.f A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók száma Érdemes a megvalósuló épület és berendezéseinek környezettudatos használatával, üzemeltetésével (világítás, szellıztetés, árnyékolás, főtésszabályozás stb.) kapcsolatos tájékoztatókat tartani. Ez alacsony költségigényő, gyorsan megtérülı beruházás, mely hozzájárul más vállalások (pl. fajlagos víz- vagy energiamegtakarítás) teljesítéséhez is. Alacsony költségigényő, gyorsan megtérülı tevékenység, mellyel jelentıs környezeti terheléscsökkenés is elérhetı. Pályázat készítésekor kell figyelembe venni, a beruházás végén, a használatba vételkor kell megvalósítani. 3.g Nyilvánosság számára aktuális környezeti információkhoz való hozzáférés rendszeres és a kötelezı mértéken felüli biztosítása Építési beruházásoknál van erre egy nagyon könnyen érvényesíthetı, ám igen hasznos információszolgáltatási lehetıség az épületek energiatanúsítványával kapcsolatban. Az Európai Parlament és a Tanács által december 16-án elfogadott, az épületek energiateljesítményérıl szóló 2002/91/EK irányelve preambulumának (16) pontjában külön említi a közhivatalokat: "A közhivatalok épületeit és a nyilvánosság által gyakran látogatott épületeket kell példaként állítani a környezeti és energetikai megfontolásokhoz, ezért ezekrıl rendszeresen energiateljesítményre vonatkozó igazolásokat kell készíteni. Az ilyen energiateljesítményre vonatkozó igazolást jól látható helyre kell kifüggeszteni, ezzel fokozni lehet az energiateljesítményrıl szóló információ széles körő elterjesztéséhez. Továbbá a hivatalosan ajánlott belsı hımérsékletek és a ténylegesen mért hımérséklet egymás melletti kijelzésével visszaszorítható a főtı-, légkondicionáló és szellızırendszerek helytelen használata. Ez elısegítheti a szükségtelen energiafelhasználás elkerülését, és a külsı hımérséklethez viszonyítottan kellemes beltéri klimatikus feltételek (hıkomfort) fenntartását." Sajnos a hazai rendelet szőken értelmezi a közhivatalokat és csak az energiatanúsítvány kifüggesztését teszi kötelezıvé az 1000 m 2 -nél nagyobb hasznos alapterülető hatósági rendeltetéső, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén, egyúttal elıírja az energetikai tanúsítvány összefoglaló lapját az épület közhasználatú részében jól látható helyen való kifüggesztését. Segédlet a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséhez 23

24 Tehát a közhivatalok esetében megfontolásra javasoljuk az energetikai tanúsítvány összefoglaló lapjának kitőzését, mellette a tervezett és a mért hımérséklet és páratartalom, valamint évente a fajlagos víz- és energiafogyasztás feltüntetését. A tanúsítvány elkészíttetése 1000 m 2 felett kötelezı, a hımérı és páratartalom mérı ára jelentéktelen, a fajlagos víz- és energiafogyasztást a fenntartási idıszakban is számolni kell, így csupán a kinyomtatása, kerül költségbe. A nyilvánosság elınyeit a preambulum idézett részlete kellıen indokolja. Kapcsolódó jogszabályok: 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzıinek tanúsításáról 2002/91/EK irányelv az épületek energiateljesítményérıl Alacsony beruházási költségő, gyorsan megtérülı beruházás, amely közvetve jelentısen csökkentheti a környezetterhelést. Pályázatbeadáskor kell figyelembe venni (elszámolható költség), a beruházás végén, használatbavételkor megvalósítani. 4. A termék-, szolgáltatásfejlesztés során a várható környezeti hatások elemzése megtörténik és a fejlesztés ezek figyelembevételével valósul meg Építési beruházásnál többnyire készülnek alternatívák, tervváltozatok. Ezek értékelésénél érdemes számba venni a várható környezeti hatásokat és ezeket figyelembe venni a döntéskor. Az útmutató szerint az öko-design és az életcikluselemzés jöhet szóba az értékelésnél. Elıkészítéskor kell figyelembe venni, a tervezés során kell érvényesíteni, a tervváltozatok kiválasztásánál. I/B. Fenntartható fejlıdést szolgáló tervezési eljárások 5.) A fejlesztés a környezeti hatások tekintetében a hatásviselık számára kedvezıbb helyzetet eredményez Az útmutatóban felhozott példák (hangszigetelés, zöldfelület fejlesztés) jól példázzák az itt szóba kerülı lehetıségeket. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozását segítı Városfejlesztési kézikönyv átdolgozott, 2. kiadása már tartalmazza 8. fejezetében A fenntartható fejlıdés programja címő részt, ahol négy oldalban leírják, hogyan kell a települési környezet minıségét Segédlet a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséhez 24

25 mind rövid, mind középtávon alapvetıen befolyásoló városi és városrészi helyzetértékelés során kimutatásra került szők keresztmetszeteket (pl. szennyezı forrás jelenléte, egyes városrészekben az erıteljes motorizáció káros hatásai, a zöldfelületek kritikusan alacsony aránya egyes városrészekben, a város közintézményeinek, lakóépületeinek pazarló energiafelhasználása) értékelni és kezelni. Ezen feltárt fogyatékosságokat kell röviden összefoglalni jelen fejezetben. Igen hasznos lenne, ha az Integrált Városfejlesztési Stratégia a környezeti szempontokat (zajterhelés, légszennyezés stb.) a jelenleginél jobban integrálná, hiszen egy komplex IVS statisztikailag könnyen ki tudná mutatni a vállalás méréséhez szükséges érintett lakosságszámot is, ami a szempont mérıszáma. Elıkészítéskor kell figyelembe venni, a kivitelezés során kell érvényesíteni. 7.) A létrejövı terméket/szolgáltatást minısíti valamely elfogadott környezeti, fenntarthatósági minısítési rendszer szerint Oktatási, nevelési célú épületek esetében az ökoiskola, zöld óvoda, erdei iskola minısítések jöhetnek szóba, melyeknek vannak az épületre, illetve annak használatára vonatkozó fenntarthatósági kritériumai. A kempingek és idegenforgalmi szálláshelyek számára elérhetı az Európai Unió Öko-cimke minısítése, melyrıl a címen lehet bıvebb tájékoztatást kapni. Ezen túlmenıen a Passzívház minısítés is szóba kerülhet, amelyet a darmstadti Passzívház Intézet végez. A minısítéstıl függ a beruházás költsége, a megtérülés viszont általában gyors. A tevékenységet már az elıkészítéskor kell figyelembe venni, a kivitelezés végén kell megvalósítani. 9.) A tudásmegosztás (képzések, mőhelyek, konferenciák, megbeszélések stb.) választott körülményei környezettudatosságot tükröznek Az építési beruházásnál ez közvetlenül nem érvényesíthetı szempont, ugyanakkor a helyszínnek választott intézmény kialakításánál, tervezésénél érdemes figyelembe venni az alábbi szempontokat: 1. Szelektív hulladékgyőjtés rendelkezésre állása Segédlet a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséhez 25

26 2. Egészséges munkakörülmények (világítás, monitorok kiválasztása, zöld növények, szellızés stb.) biztosítása 3. Pihenéshez szükséges zöldfelület kialakítása 4. Biztonságos kerékpártárolók kialakítása (Lásd 24. pontnál) Amennyiben képzési helyszínként is szóba jöhet a tervezett épület, akkor érdemes a fenti szempontokat a tervezés során figyelembe venni. 11.) Elınyben részesíti a környezeti szempontból elınyösebb eszközöket, termékeket, alapanyagokat a beszerzéseinél A zöld beszerzés építési tevékenységeknél is szóba jöhet. Mivel a közbeszerzési eljárások esetén már többnyire meghatározottak az építıanyagok, szerkezetek pontos paraméterei, ezért már a tervezés során figyelembe kell venni a környezeti szempontból elınyösebb megoldásokat, alapanyagokat, így például PVC helyett linóleum, oldószeres helyett vizes bázisú festékeket célszerő alkalmazni. Már a tervezés szakaszában figyelembe kell venni, a közbeszerzéskor pedig érvényesíteni. 12.) Elınyben részesíti a környezeti menedzsment rendszerrel rendelkezı beszállítókat az eszközbeszerzés során/tanácsadó, oktató szervezeteket a szolgáltatás vásárlás során (ezen beszállítók száma) A kivitelezı kiválasztását célzó közbeszerzési kiírást kell figyelembe venni, a kiválasztáskor pedig érvényesíteni. 13.) Elınyben részesíti a helyi beszállítókat a beszerzéseinél Környezetileg ugyanolyan fontos, hogy nem csak a beszállító, hanem lehetıség szerint a termék is helyi vagy legalább hazai, európai legyen. Ezért kerülni kell az egzotikus építési anyagokat, pl. egzóta fákat vagy ázsiai, afrikai kıburkolatokat. A kivitelezı kiválasztását célzó közbeszerzési kiírást kell figyelembe venni, a kiválasztáskor pedig érvényesíteni. Segédlet a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséhez 26