A7-0109/ MÓDOSÍTÁSOK elıterjesztette: Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Átírás

1 A7-0109/ MÓDOSÍTÁSOK elıterjesztette: Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság Jelentés Renate Sommer A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatása A7-0109/2010 Rendeleti javaslat (COM(2008)0040 C6-0052/ /0028(COD)) 1 2 preambulumbekezdés (2) A biztonságos és egészséges élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belsı piacnak, és jelentıs mértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jólétéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeikhez. (2) A biztonságos élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belsı piacnak és jelentıs mértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jólétéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeikhez. Ez a rendelet egyaránt szolgálja a belsı piac érdekeit a jog egyszerősítése, a jogbiztonság biztosítása és a bürokrácia csökkentése révén, és a polgárok javára is válik, megkövetelvén az élelmiszerek egyértelmő, érthetı és olvasható címkézését. Az egészséges élelmiszerek fogalma nincsen meghatározva; az egészséges jelleget a biztonságos szó már kifejezi, mert ez a betegséget okozó összetevık hiányát és a fogyasztásra való teljes alkalmasságot jelenti. Fontos hangsúlyozni, hogy a rendeletnek célkitőzése mind a fogyasztók jobb védelme, mind a belsı piac harmonizációja. PE / 1

2 2 3 preambulumbekezdés (3) A fogyasztók magas szintő egészségvédelmének megvalósítása és a tájékoztatáshoz való jogának biztosítása érdekében gondoskodni kell arról, hogy megfelelı információhoz jussanak az általuk elfogyasztott élelmiszerekre vonatkozóan. A fogyasztói döntéseket többek között befolyásolhatják az egészséggel, a környezettel, valamint szociális és etikai kérdésekkel kapcsolatos megfontolások. (3) A fogyasztók magas szintő egészségvédelmének megvalósítása és a tájékoztatáshoz való jogának biztosítása érdekében gondoskodni kell arról, hogy megfelelı információhoz jussanak az általuk elfogyasztott élelmiszerekre vonatkozóan. A vásárlással kapcsolatos döntéseket többek között befolyásolhatják az egészséggel, a környezettel, valamint szociális és etikai kérdésekkel kapcsolatos megfontolások. Itt elsısorban vásárlással kapcsolatos döntésekrıl van szó; a vásárlással kapcsolatos döntés egyúttal fogyasztói döntés is. 3 9 preambulumbekezdés (9) Jóllehet a címkézésre vonatkozó jelenlegi jogszabályok eredeti célkitőzései és alapelemei még mindig érvényesek, egyszerősítésük szükségessé vált annak biztosítása érdekében, hogy az érintett felek számára megkönnyítsék az elıírások betartását, azok világosabbak legyenek, továbbá hogy korszerősítsék azokat, figyelembe véve az élelmiszerekkel kapcsolatos információk területének új fejleményeit. (9) Jóllehet a címkézésre vonatkozó jelenlegi jogszabályok eredeti célkitőzései és alapelemei még mindig érvényesek, egyszerősítésük szükségessé vált annak biztosítása érdekében, hogy az érintett felek számára megkönnyítsék az elıírások alkalmazását, és nagyobb legyen a jogbiztonság, továbbá hogy korszerősítsék azokat, figyelembe véve az élelmiszerekkel kapcsolatos információk területének új fejleményeit. Egyértelmősítés. PE / 2

3 4 10 preambulumbekezdés (10) Érdeklıdés mutatkozik az étrend és az egészség közötti összefüggés, valamint az egyéni szükségleteknek megfelelı étrend kiválasztása iránt. A Bizottság táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról szóló fehér könyve megállapította, hogy a tápértékjelölés fontos eszköz ahhoz, hogy a fogyasztókat tájékoztassák az élelmiszerek összetételérıl, és segítsék ıket a tájékoztatáson alapuló választásban. Az EU ra vonatkozó fogyasztópolitikai stratégiája hangsúlyozza, hogy mind a hatékony verseny, mind pedig a fogyasztók jólléte szempontjából fontos a fogyasztók megalapozott választásának lehetıvé tétele. A táplálkozás alapelveinek ismerete és a tápértékre vonatkozóan az élelmiszereken szereplı, megfelelı információ jelentısen hozzájárulna ahhoz, hogy a fogyasztók ezáltal tájékozott módon választhassanak. (10) A nyilvánosság részérıl érdeklıdés mutatkozik az étrend és az egészség közötti összefüggés, valamint az egyéni szükségleteknek megfelelı étrend kiválasztása iránt. A Bizottság táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról szóló fehér könyve megállapította, hogy a tápértékjelölés az egyik módszer arra, hogy a fogyasztókat tájékoztassák az élelmiszerek összetételérıl, és segítsék ıket a tájékoztatáson alapuló választásban. Az oktatási és tájékoztatási kampányok fontos mechanizmusként szolgálnak az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás fogyasztók általi megértésének javításához. Az EU ra vonatkozó fogyasztópolitikai stratégiája hangsúlyozza, hogy mind a hatékony verseny, mind pedig a fogyasztók jólléte szempontjából fontos a fogyasztók megalapozott választásának lehetıvé tétele. A táplálkozás alapelveinek ismerete és a tápértékre vonatkozóan az élelmiszereken szereplı, megfelelı információ jelentısen hozzájárulna ahhoz, hogy a fogyasztók ezáltal tájékozott módon választhassanak. Ezenkívül érdemes és helyes, ha a fogyasztók a tagállamokban semleges tájékoztatási forráshoz fordulhatnak egyéni táplálkozási kérdéseik tisztázása érdekében. A tagállamoknak ezért megfelelı forródrót-szolgálatokat kell létrehozniuk, amelyek finanszírozásához hozzájárulhatna az élelmiszer-ágazat is. Az étrendnek, valamint a tápérték fogyasztók általi megértésének javítása nem érhetı el egyedül az élelmiszer-címkézéssel. A fogyasztók még most sem értik a címkén szereplı egyes információkat, ezért elengedhetetlen, hogy a tagállamok jobban részt vegyenek az ilyen információk fogyasztók általi megértésének javítására irányuló tájékoztató kampányokban. PE / 3

4 Világossá kell tenni, hogy a tagállamok felelısek a tájékoztató és oktatási programok finanszírozásáért annak érdekében, hogy csökkentsük az összegek kiáramlását az EU költségvetésébıl preambulumbekezdés (14) Annak érdekében, hogy a fogyasztók számára az általuk elfogyasztott élelmiszerekkel kapcsolatban nyújtott tájékoztatás terén átfogó és fejlıdı megközelítés érvényesüljön, az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás jogára az általános és egyedi jellegő szabályokat lefedı, tág fogalommeghatározást kell alkalmazni, csakúgy mint az élelmiszerekkel kapcsolatos azon tájékoztatásra, amely a címkétıl eltérı eszközökkel nyújtott tájékoztatásra vonatkozik. (14) Annak érdekében, hogy a fogyasztók számára az általuk elfogyasztott élelmiszerekkel kapcsolatban nyújtott tájékoztatás terén átfogó és fejlıdı megközelítés érvényesüljön, az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás jogára az általános és egyedi jellegő szabályokat lefedı, tág fogalommeghatározást kell alkalmazni, csakúgy mint az élelmiszerekkel kapcsolatos azon tájékoztatásra és oktatásra, amely a címkétıl eltérı eszközökkel nyújtott tájékoztatásra vonatkozik preambulumbekezdés (15) A közösségi szabályok kizárólag olyan vállalkozásokra alkalmazandók, melyek esetében megnyilvánul a tevékenységek bizonyos folyamatossága és bizonyos fokú szervezettség. Az olyan tevékenységek, mint élelmiszer idıszakos kezelése, felszolgálása és értékesítése például jótékonysági eseményeken vagy helyi közösségi vásárokon és találkozókon nem tartozik a rendelet hatálya alá. (15) Az uniós szabályok kizárólag olyan vállalkozásokra alkalmazandók, melyek esetében megnyilvánul a tevékenységek bizonyos folyamatossága és bizonyos fokú szervezettség. Az olyan tevékenységek, mint a harmadik feleknek történı alkalmi élelmiszerszállítás, az ételek felszolgálása és a magánszemélyek általi élelmiszerértékesítés például jótékonysági eseményeken vagy helyi közösségi vásárokon és találkozókon, valamint a termelık általi közvetlen marketing különbözı formáiban történı élelmiszereladás, nem tartoznak e rendelet hatálya alá. Elkerülendı különösen a kisés közepes mérető vállalkozások túlterhelését a hagyományos PE / 4

5 élelmiszertermelı ágazatban és az élelmiszer-kiskeredelemben, amibe beletartoznak a közétkeztetı szolgáltatások is, a nem elırecsomagolt termékeket ki kell vonni a címkézési követelmények alól. Itt nem az élelmiszerek kezelése, hanem az élelmiszerek harmadik feleknek történı szállítása a lényeges; el kell kerülni az ismétléseket. A közvetlen értékesítéssel (értékesítés a gazdaságban, piacokon, utcán, ház elıtt) foglalkozó mezıgazdasági vállalkozások számára e rendelet elıírásainak betartása túlságosan nagy tehertétel lenne. Mivel itt a mezıgazdasági vállalkozások egyik fontos jövedelmi forrásáról van szó, az élelmiszerek közvetlen mezıgazdasági értékesítését egyértelmően ki kell vonni e rendelet hatálya alól. Az élelmiszer-kiskereskedelem és élelmiszer-kisipar vállalkozásai, beleértve a közétkeztetésben mőködı gazdasági szereplıket is, nem állítanak elı elırecsomagolt termékeket a fogyasztók számára történı közvetlen eladásra. Nincsenek szabványosított eljárások: az összetevık naponta változnak. Számításba kell venni azt is, hogy éppen az élelmiszer-kisipar garantálja a regionális különlegességek megırzését, a kreativitást és az innovációt, és ezáltal biztosítja a kínálat sokszínőségét. Ezért fontos, hogy a nem elırecsomagolt élelmiszerekre ne vonatkozzon a kötelezı címkézés a preambulumbekezdés (új) (15a) A szállítási vállalkozások által nyújtott étkeztetési szolgáltatások csak akkor tartoznak e rendelet hatálya alá, ha útvonaluk kiindulási és végpontja is az Unió területén van. Az olyan útvonalakon, amelyek egy EU-n kívüli országban kezdıdnek vagy érnek véget, elıfordulhat, hogy a szállítási vállalkozás nem talál olyan beszállítót, amely megfelel a tájékoztatási követelményeknek. Amennyiben az ilyen útvonalakon mőködı vállalkozásoknak be kellene tartaniuk e rendelet elıírásait, az EU-ban letelepedett szállítási vállalkozások versenyhátrányba kerülhetnének, mivel csak ık lennének kötelesek betartani a rendeletet preambulumbekezdés PE / 5

6 (16) Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás jogának elegendı rugalmasságot kell biztosítania ahhoz, hogy lépést lehessen tartani a fogyasztók új tájékoztatási igényeivel, és biztosított legyen az egyensúly a belsı piac védelme és a tagállamokban a fogyasztók elképzeléseiben mutatkozó különbségek között. (16) Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás jogának a fogyasztók tájékoztatási elvárásain is kell alapulnia, és nem akadályozhatja az élelmiszer-ipari innovációkat. További rugalmasságot biztosít annak lehetısége, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozások önkéntes alapon bıvebb tájékoztatást adhatnak. Az innováció a fogyasztókat szolgálja. Csak akkor garantált a kellı rugalmasság az új jogszabállyal összefüggésben, ha az élelmiszer-ipari vállalkozásoknak lehetıségük van arra, hogy az újabb fogyasztói igényekre önkéntes alapon bıvebb tájékoztatással válaszoljanak preambulumbekezdés (17) Az élelmiszerekre vonatkozó kötelezı információ elıírása mögött álló fı szempont az kell hogy legyen, hogy lehetıvé váljék a fogyasztók számára az élelmiszerek azonosítása és megfelelı felhasználása, valamint az, hogy egyéni étrendi igényeiknek megfelelıen válasszanak. (17) Az élelmiszerekre vonatkozó kötelezı információ elıírásának az a célja, hogy lehetıvé váljék a fogyasztók számára az egyéni táplálkozási kívánságaiknak és igényeiknek megfelelı, tudatos vásárlói döntés meghozatala. Tömörebbé tétel és egyértelmősítés preambulumbekezdés (18) Annak érdekében, hogy lehetıvé váljon az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás jogának a fogyasztók változó (18) Annak érdekében, hogy lehetıvé váljon az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás jogának a fogyasztók változó PE / 6

7 tájékoztatási igényeihez való igazítása, az élelmiszerekre vonatkozó kötelezı információ szükségességének mérlegelésekor mindig figyelembe kell venni a fogyasztók többsége részérıl az egyes információk közlésével kapcsolatban széles körben mutatkozó érdeklıdést is. A csomagolás információkkal való telezsúfolása nem lenne ésszerő preambulumbekezdés tájékoztatási igényeihez való igazítása, valamint hogy ne termelıdjön felesleges csomagolási hulladék, az élelmiszerek kötelezı címkézésének azon alapinformációk feltüntetésére kell szorítkoznia, amelyek a fogyasztók többsége számára bizonyíthatóan nagy jelentıséggel bírnak. (19) Az élelmiszerekre vonatkozó kötelezı információra nézve azonban csak akkor állapíthatók meg új, kötelezı elıírások, ha és ahol a szubszidiaritás, az arányosság és a fenntarthatóság elvével összhangban azokra szükség van. (19) Az élelmiszerekre vonatkozó kötelezı információra, illetve az élelmiszerekkel kapcsolatos információ új megjelenítési formáira nézve azonban csak akkor állapíthatók meg új, kötelezı elıírások, ha és ahol a szubszidiaritás, az arányosság, az átláthatóság és a fenntarthatóság elvével összhangban azokra szükség van. Az élelmiszerekkel kapcsolatos információ új megjelenítési formái bevezetésekor is eleget kell tenni az említett elveknek preambulumbekezdés (20) Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó szabályoknak tiltaniuk kell az olyan információk használatát, amelyek félrevezetnék a fogyasztókat vagy az élelmiszereknek gyógyító hatást tulajdonítanának. Ahhoz, hogy ez a tilalom eredményes legyen, az élelmiszerek reklámozására és kiszerelésére is alkalmazni kell. (20) A megtévesztı reklámra vonatkozó hatályos jogszabályok kiegészítéseként az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó szabályoknak tiltaniuk kell az olyan információk használatát, amelyek félrevezetnék a fogyasztókat, különösen az élelmiszerek energiatartalma, származása vagy összetétele tekintetében. Ahhoz, hogy ez a tilalom eredményes legyen, az élelmiszerek reklámozására és kiszerelésére is alkalmazni kell. PE / 7

8 Utalni kell arra, hogy már léteznek a megtévesztı reklámra vonatkozó jogszabályok. A gyógyító hatású termékek reklámozását már szabályozza az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyagösszetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet a preambulumbekezdés (új) (20a) Egyes termékekrıl azt állítják, hogy fogyasztásuk kedvezı hatást gyakorol az egészségre. Ezeket az állításokat oly módon kell feltüntetni, hogy a termék fogyasztásával járó kedvezı hatások mérhetık és ellenırizhetık legyenek. Az élelmiszerpiacon forgalomba kerülı néhány termék (pl. gabonapelyhek) esetében azt állítják, hogy fogyasztásuk hosszú távon súlycsökkenést eredményez. Ha egy élelmiszer esetében ilyen adatokat marketingcélból közölnek, a fogyasztókat megtéveszthetik. A jogalkotónak elı kell írnia, hogy ezekhez az adatokhoz diétás étrendet is csatolni kell, amely ismerteti, hogy milyen feltételek mellett érhetı el az eredmény preambulumbekezdés (21) Az élelmiszer-ipari vállalkozók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségére irányadó szabályok felaprózódásának elkerülése érdekében helyénvaló egyértelmővé tenni az élelmiszer-ipari vállalkozók e területen fennálló kötelezettségeit. (21) Az élelmiszer-ipari vállalkozók élelmiszerekkel kapcsolatos téves, megtévesztı vagy hiányzó információk esetén fennálló felelısségére irányadó szabályok felaprózódásának elkerülése érdekében alapvetıen fontos, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozók e területen fennálló kötelezettségeit egyértelmően rögzítsék. A 178/2002/EK rendelet 19. cikkének sérelme nélkül, ha az élelmiszerekre vonatkozó információkat nem érintı kiskereskedelmi vagy forgalmazási tevékenységekért felelıs élelmiszer-ipari vállalkozók arról PE / 8

9 értesülnek, hogy valamely információ nem felel meg e rendelet elıírásainak, haladéktalanul intézkedniük kell. Az érintett szereplıknek nyújtandó jogbiztonság miatt elengedhetetlen kötelezettségeik egyértelmő megállapítása. Az is cél, hogy a kereskedelmi vállalkozásokat ne vonják felelısségre olyan körülményekért, amelyek nem tartoznak a felelısségi körükbe, illetve hatáskörükbe. Az Európai Bíróság Lidl Italia ügyben hozott ítélete kiemeli az élelmiszer-kereskedık hatályos jogszabályok szerinti jogbiztonságának eddigi elégtelenségét. Egyértelmővé kell tenni, hogy az élelmiszerekre vonatkozó információkért nem felelıs élelmiszer-ipari vállalkozóknak milyen mértékben kell hozzájárulniuk az e rendelet követelményeinek való megfeleléshez. Fontos továbbá pontosítani, hogy a 8. cikk rendelkezései nem gyengítik azokat a 178/2002/EK rendelet 19. cikkébıl eredı kötelezettségeket, amelyeknek a kiskereskedıknek meg kell felelniük preambulumbekezdés (22) Jegyzéket kell készíteni minden olyan kötelezı információról, amelyet elvileg a végsı felhasználónak és a közétkeztetésben mőködı gazdasági szereplıknek szánt összes élelmiszerre nézve meg kell adni. Ebben a jegyzékben meg kell hagyni a hatályos jogszabályok által már megkövetelt információkat, tekintve, hogy ezt általában a fogyasztói tájékoztatás értékes vívmányának tartják. (22) Jegyzéket kell készíteni minden olyan kötelezı információról, amelyet a végsı felhasználónak és a közétkeztetésben mőködı gazdasági szereplıknek szánt összes élelmiszerre nézve meg kell adni. Ebben a jegyzékben meg kell hagyni a hatályos jogszabályok által már megkövetelt információkat, tekintve, hogy ezt általában a fogyasztói tájékoztatás értékes vívmányának tartják a preambulumbekezdés (új) (22a) Az új információs és kommunikációs technológiák fontos szerepet játszhatnak a kiegészítı információk fogyasztókhoz történı eljuttatásában, mivel gyors és olcsó információcserét tesznek lehetıvé. PE / 9

10 Elképzelhetı az is, hogy a fogyasztók további információkhoz férhetnek hozzá az üzletekben elhelyezett terminálok segítségével. E terminálok a vonalkód leolvasását követıen információkat közölnének a termékrıl. Ugyanígy elképzelhetı az is, hogy a fogyasztók további információkhoz férhetnek hozzá az interneten elérhetı honlapok segítségével. Az új technológiák fontos szerepet játszanak a fogyasztók által megvásárolandó termékekre vonatkozó információk jobb megértésében preambulumbekezdés (23) Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás terén bekövetkezı változások és fejlemények figyelembevétele érdekében rendelkezni kell a Bizottság felhatalmazásáról arra, hogy a kötelezı információk jegyzékét adatok hozzáadásával vagy törlésével módosítsa, és arról, hogy bizonyos adatok elérhetıségét alternatív eszközökkel biztosítsák. Az érdekelt felekkel folytatott konzultációnak segítenie kell az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás követelményeinek kellı idıben történı, célirányos megváltoztatását. törölve Lásd a 9. cikk (3) bekezdésének módosítását preambulumbekezdés (24) Élelmiszer elıállításában történı felhasználásuk és abban való jelenlétük (24) Élelmiszer elıállításában történı felhasználásuk és abban való jelenlétük PE / 10

11 esetén egyes összetevık és egyéb anyagok allergiás reakciót vagy intoleranciát válthatnak ki a fogyasztóknál, és az ilyen allergia vagy intolerancia veszélyezteti az érintettek egészségét. Fontos, hogy az élelmiszer-adalékanyagok, technológiai segédanyagok és más, allergén hatású anyagok jelenlétérıl információt nyújtsanak, hogy az élelmiszer-allergiában vagy -intoleranciában szenvedı fogyasztók számára lehetıvé tegyék a tájékozott és biztonságos választást. esetén egyes összetevık és egyéb anyagok allergiás reakciót vagy intoleranciát válthatnak ki, és egyedi esetekben akár veszélyeztethetik is az érintettek egészségét. Fontos tehát, hogy az élelmiszer-adalékanyagok, technológiai segédanyagok és más, tudományosan bizonyítottan allergén hatású vagy valamely betegség kialakulásának kockázatát esetleg növelı anyagok jelenlétérıl információt nyújtsanak, hogy különösen az élelmiszer-allergiában vagy - intoleranciában szenvedı fogyasztók számára lehetıvé tegyék a számukra biztonságos élelmiszerek célzott kiválasztását. A nyomokban megtalálható ilyen anyagokat is fel kell tüntetni, hogy a súlyos allergiában szenvedık is biztonságosan választhassanak. E célból közös szabályokat kell kidolgozni. Az allergének csak az allergiásokban váltanak ki allergiát vagy intoleranciát preambulumbekezdés (25) Az élelmiszerek címkéinek világosnak és érthetınek kell lenniük, hogy segítsék a fogyasztókat abban, hogy az élelmiszerekkel és étrendjükkel kapcsolatban tájékozottabban választhassanak. A felmérések azt mutatják, hogy az olvashatóság fontos tényezı azon lehetıség maximalizálásában, hogy a címkén szereplı információ befolyásolni tudja a célközönséget, és az apró betőméret az egyik fı oka az élelmiszerek címkézésével kapcsolatos fogyasztói elégedetlenségnek. (25) Az élelmiszercímkéknek világosnak és érthetınek kell lenniük, hogy segítsék a fogyasztókat abban, hogy az élelmiszerekkel és étrendjükkel kapcsolatban célzottan választhassanak. A felmérések azt mutatják, hogy a jó olvashatóság fontos tényezı azon lehetıség maximalizálásában, hogy a címkén szereplı információ befolyásolni tudja a célközönséget, és az olvashatatlan termékismertetı az egyik fı oka az élelmiszerek címkézésével kapcsolatos fogyasztói elégedetlenségnek. Következésképpen, együttesen kell figyelembe venni az olyan tényezıket, mint a betőtípus, a szín és a kontraszt. PE / 11

12 20 26 preambulumbekezdés (26) Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás biztosítása érdekében az élelmiszerek fogyasztókhoz juttatásának valamennyi módját figyelembe kell venni, beleértve az élelmiszerek távközlési eszközökkel végzett értékesítését is. Bár nyilvánvaló, hogy a távértékesítés révén szállított élelmiszernek ugyanazokat a tájékoztatási követelményeket kell teljesítenie, mint az üzletekben értékesített élelmiszereknek, egyértelmővé kell tenni, hogy ilyen esetekben az idevágó, élelmiszerekre vonatkozó kötelezı információnak szintén kell rendelkezésre állnia a vásárlás befejezését megelızıen. (26) Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás biztosítása érdekében figyelembe kell venni az élelmiszerek távközlési eszközökkel végzett értékesítését. Bár nyilvánvaló, hogy a távértékesítés révén szállított élelmiszernek ugyanazokat a tájékoztatási követelményeket kell teljesítenie, mint az üzletekben értékesített élelmiszereknek, egyértelmővé kell tenni, hogy ilyen esetekben az idevágó, élelmiszerekre vonatkozó kötelezı információnak szintén rendelkezésre kell állnia a vásárlás befejezését megelızıen. A vásárlói döntés szempontjából fontos, hogy a vételi szerzıdés megkötése elıtt kötelezı legyen az információk rendelkezésre bocsátása. A szöveg tömörítése a preambulumbekezdés (új) (27a) Az Európai Parlament állásfoglalásával, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményével 1, a Bizottság munkájával és a közvéleménynek az alkoholfogyasztás elsısorban a fiatal és sérülékeny fogyasztókra gyakorolt káros hatásai miatti aggodalmaival összhangban a Bizottságnak a tagállamokkal együtt ki kell dolgoznia a kifejezetten fiatalok számára készült olyan italok, mint az alkoholos frissítı italok (alcopop) fogalommeghatározását. Alkoholtartalmuk miatt ezekre szigorúbb címkézési követelményeket kell alkalmazni, és az üzletekben egyértelmően PE / 12

13 el kell különíteni ıket az üdítıitaloktól. 1 HL C 77., , 81. o preambulumbekezdés (28) Az is lényeges, hogy a fogyasztók tájékoztatást kapjanak más alkoholtartalmú italokról is. A bor címkézésére már vonatkoznak specifikus közösségi szabályok. A borpiac közös szervezésérıl szóló, május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet 1 mőszaki szabványok kimerítı listáját írja elı, amelyek teljes mértékben lefedik a borászati eljárásokat, az elıállítási módszereket és a borok kiszerelésének és címkézésének módjait, így biztosítva, hogy a szabványok az elıállítási lánc valamennyi szakaszára vonatkoznak, emellett pedig szavatolva a fogyasztók védelmét és megfelelı tájékoztatását. Ez a jogszabály pontosan és teljes körően felsorolja azokat az anyagokat, amelyek valószínőleg felhasználásra kerülnek a gyártási folyamat során, felhasználásuk feltételeit, valamint a borászati eljárások és kezelések engedélyezett listáját; a listán nem szereplı eljárás tilos. Ezért helyénvaló, ha a borra e szakaszban nem vonatkozik az összetevık listájának feltüntetésére vonatkozó kötelezettség, illetve a tápértékjelölés. A szeszes italok meghatározásáról, megnevezésérıl, kiszerelésérıl, címkézésérıl, és földrajzi árujelzıinek oltalmáról, valamint az 1576/892/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérıl szóló, [ ]-i [ / /EK] európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 2. cikkének (1) bekezdése szerinti meghatározott sör és a szeszes italok tekintetében és a borra meghatározott feltételekkel való egységes megközelítés és következetesség érdekében ugyanazon mentességeket kell alkalmazni. A Bizottság (28) Az is lényeges, hogy a fogyasztók tájékoztatást kapjanak más alkoholtartalmú italokról is. A bor címkézésére már vonatkoznak specifikus uniós szabályok. A borpiac közös szervezésérıl szóló, április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelet 1 mőszaki szabványok kimerítı listáját írja elı, amelyek teljes mértékben lefedik a borászati eljárásokat, az elıállítási módszereket és a borok kiszerelésének és címkézésének módjait, így biztosítva, hogy a szabványok az elıállítási lánc valamennyi szakaszára vonatkoznak, emellett pedig szavatolva a fogyasztók védelmét és megfelelı tájékoztatását. Ez a jogszabály pontosan és teljes körően felsorolja azokat az anyagokat, amelyek valószínőleg felhasználásra kerülnek a gyártási folyamat során, felhasználásuk feltételeit, valamint a borászati eljárások és kezelések engedélyezett listáját; a listán nem szereplı eljárás tilos. Ezért helyénvaló, ha a borra e szakaszban nem vonatkozik az összetevık listájának feltüntetésére vonatkozó kötelezettség, illetve a tápértékjelölés. A szeszes italok meghatározásáról, megnevezésérıl, kiszerelésérıl, címkézésérıl, és földrajzi árujelzıinek oltalmáról, valamint az 1576/892/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérıl szóló, január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 2. cikkének (1) bekezdése szerint meghatározott sör, likırbor, habzóbor, aromásított bor és hasonló, nem szılıbıl, hanem más gyümölcsökbıl elıállított termék, gyümölcssör és a szeszes italok tekintetében és a borra meghatározott feltételekkel való egységes megközelítés és PE / 13

14 e rendelet hatályba lépését követıen öt évvel jelentést készít és szükség esetén specifikus követelményeket javasolhat e rendelettel összefüggésben. 1 HL L 179., , 1. o. 2 HL L [ ]., [ ]., [ ]. o. következetesség érdekében ugyanazon mentességeket kell alkalmazni. A Bizottság e rendelet hatálybalépését követıen öt évvel jelentést készít és szükség esetén specifikus követelményeket javasolhat e rendelettel összefüggésben. 1 HL L 148., , 1. o. 2 HL L 39., , 16. o. Az ízesített borokat, amelyeknek fı összetevıje a bor, amelyhez korlátozott számú természetes összetevıt adnak, hátrányosan kezelnék az olyan sörökkel és párlatokkal szemben, amelyek esetében megengedett a mesterséges adalékok alkalmazása. Ez komoly kereskedelmi hátrányokkal járna bizonyos termékek tekintetében preambulumbekezdés (29) Az élelmiszer származási országának vagy eredete helyének feltüntetését biztosítani kell minden olyan esetben, ha annak hiánya valószínőleg félrevezethetné a fogyasztót az élelmiszer valódi származási országa vagy eredete helye tekintetében. Más esetekben a származási ország vagy eredet helye feltüntetésének biztosítása az élelmiszer-ipari vállalkozók belátására van bízva. A származási ország vagy eredet helye jelölését minden esetben az iparág számára egyenlı feltételeket biztosító, egyértelmően meghatározott kritériumok alapján kell biztosítani úgy, hogy az ne vezesse félre a fogyasztókat, annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók jobban értsék az élelmiszer származási országára vagy eredete helyére vonatkozó információkat. Ilyen kritériumok nem vonatkoznak az élelmiszer-ipari vállalkozó nevével vagy címével kapcsolatos jelzésekre. (29) Az eredetmegjelölésre vonatkozó hatályos kötelezı ágazati szabályok sérelme nélkül, az élelmiszer származási országának vagy eredete helyének feltüntetését biztosítani kell minden olyan esetben, ha annak hiánya akár a feldolgozott termékek elsıdleges összetevıit illetıen valószínőleg félrevezethetné a fogyasztót az élelmiszer valódi származási országa vagy eredete helye tekintetében. A származási ország vagy eredet helye jelölését más esetekben az iparág számára egyenlı feltételeket biztosító, egyértelmően meghatározott kritériumok alapján kell biztosítani úgy, hogy az ne vezesse félre a fogyasztókat, annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók jobban értsék az élelmiszer származási országára vagy eredete helyére vonatkozó információkat. Ilyen kritériumok nem vonatkoznak az élelmiszer-ipari vállalkozó nevével vagy címével kapcsolatos jelzésekre. A hatályos ágazati szabályok már elıírják az eredetmegjelölést. Elkerülendı a fogyasztók PE / 14

15 félrevezetése preambulumbekezdés (30) Bizonyos esetekben az élelmiszeripari vállalkozók jelezhetni kívánják, hogy a termék az Európai Közösségbıl származik annak érdekében, hogy felhívják a fogyasztó figyelmét termékük minıségére és az Európai Unió gyártási szabványaira. Az ilyen jelzéseknek szintén összehangolt kritériumoknak kell megfelelnie. (30) Ha az élelmiszer-ipari vállalkozók jelzik, hogy a termék az Unióból származik, annak érdekében, hogy felhívják a fogyasztó figyelmét termékük minıségére és az Unió gyártási szabványaira, az ilyen jelzéseknek harmonizált kritériumoknak kell megfelelniük. Ugyanez vonatkozik adott esetben a tagállam jelzésére is. Ha önkéntes alapon jelzik, hogy a termék az Európai Unióból és/vagy valamely tagállamból származik, akkor az érthetıség, a jogbiztonság és a belsı piaccal való összeegyeztethetıség miatt ennek egységes, meghatározott formában kell történnie preambulumbekezdés (31) Az Európai Közösség nem preferenciális származási szabályait a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet, valamint a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendeletben szereplı végrehajtási rendelkezései állapítják meg. Az élelmiszerek származási országának meghatározása ezeken a kereskedelmi szereplık és hatóságok által jól ismert szabályokon fog alapulni, ami megkönnyíti annak végrehajtását. (31) Az Unió nem preferenciális származási szabályait a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet, valamint a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendeletben szereplı végrehajtási rendelkezései állapítják meg. Az élelmiszerek származási országának meghatározása ezeken a kereskedelmi szereplık és hatóságok által jól ismert szabályokon fog alapulni, ami megkönnyíti annak végrehajtását. Hús és húst tartalmazó élelmiszerek esetében olyan differenciált szabályok alkalmazandók, amelyek figyelembe veszik a születés, a PE / 15

16 nevelés és a levágás helyét. A hús esetében nem helyénvaló csak egy származási hely megadása, amennyiben a születés, a nevelés és a levágás helye eltér egymástól. A felmérések szerint a fogyasztók számára igen fontos, hogy az állat hol született, nevelkedett, illetve hol vágták le preambulumbekezdés (32) Az élelmiszereken szereplı, tápanyagösszetétellel kapcsolatos tájékoztatás az élelmiszerekben található energia és bizonyos tápanyagok jelenlétére vonatkozó információ. A tápértékre vonatkozó információk kötelezı közlésének segítenie kell a táplálkozási nevelés területén való fellépést, és támogatnia kell az élelmiszerek tájékozott kiválasztását. (32) Az élelmiszereken szereplı, tápanyagösszetétellel kapcsolatos tájékoztatás az élelmiszerekben található energia és bizonyos tápanyagok és összetevık jelenlétére vonatkozó információ. A csomagolás elején és hátulján feltüntetett, tápértékre vonatkozó információk kötelezı közlését olyan tagállami fellépéseknek kell támogatniuk, mint például a közegészségügyi politikájuk részét képezı táplálkozási cselekvési terv, amely egyedi ajánlásokat fogalmaz meg a táplálkozási nevelés területén való fellépésre vonatkozóan, és támogatja az élelmiszerek tájékozott kiválasztását A só például nem tápanyag, hanem összetevı preambulumbekezdés (33) A Bizottság táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról szóló fehér könyve felhívta a figyelmet a közegészségügyi szempontból fontos táplálkozási összetevık némelyikére. Ezért helyénvaló, hogy a tápértékre vonatkozó információk kötelezı biztosítása figyelembe vegye ezeket az összetevıket. (33) A Bizottság táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról szóló fehér könyve felhívta a figyelmet a közegészségügyi szempontból fontos táplálkozási tényezık némelyikére. Ezért helyénvaló, hogy a tápértékre vonatkozó információk feltüntetésének követelménye összhangban legyen e fehér könyv PE / 16

17 ajánlásaival preambulumbekezdés (34) A fogyasztók általában nincsenek tisztában azzal, hogy az alkoholtartalmú italok hozzájárulhatnak teljes tápanyagbevitelükhöz. Ezért helyénvaló az ilyen italok különösen a kevert alkoholtartalmú italok tápanyagtartalmára vonatkozó információk feltüntetésének biztosítása. (34) A fogyasztók általában nincsenek tisztában azzal, hogy az alkoholtartalmú italok hozzájárulhatnak teljes tápanyagbevitelükhöz. Ezért segítséget jelentene, ha a gyártók rendelkezésre bocsátanák az alkoholtartalmú italok energiatartalmára vonatkozó információkat. Ugyan ez a rendelet nem terjed ki az alkoholtartalmú italokra, az alkoholtartalmú italok mindazonáltal jelentısen hozzájárulhatnak az energiabevitelhez. Felhasználóbarát lépés volna, ha a gyártók önkéntes alapon rendelkezésre bocsátanák az alkoholtartalmú italok energiatartalmára vonatkozó információkat preambulumbekezdés (35) A közösségi jogszabályok következetessége és koherenciája érdekében a tápanyag-összetételre vagy az egészségre vonatkozó állítások önkéntes feltüntetésének az élelmiszerek címkéjén összhangban kell állnia az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel. (35) A jogbiztonság és az uniós jogszabályok koherenciája érdekében a tápanyag-összetételre vagy az egészségre vonatkozó állítások önkéntes feltüntetésének az élelmiszerek címkéjén összhangban kell állnia az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel. Itt egyértelmően az érintett szereplık jogbiztonságáról van szó. 30 PE / 17

18 36 preambulumbekezdés (36) Az iparágra nehezedı szükségtelen terhek elkerülése érdekében helyénvaló az élelmiszerek azon kategóriáit mentesíteni a tápértékjelölés kötelezı szerepeltetése alól, amelyek nincsenek feldolgozva vagy amelyek esetében a tápértékre vonatkozó információ nem játszik döntı szerepet a fogyasztói választásban, kivéve, ha az ilyen információ feltüntetésére vonatkozó kötelezettséget más közösségi jogszabály írja elı. (36) Az élelmiszer-termelıkre és - kereskedıkre nehezedı szükségtelen terhek elkerülése érdekében helyénvaló az élelmiszerek azon kategóriáit mentesíteni a kötelezı tápértékjelölés alól, amelyek nincsenek feldolgozva, vagy amelyek esetében a tápértékre vonatkozó információ nem játszik döntı szerepet a fogyasztók vásárlással kapcsolatos döntésében, illetve amelyek külsı csomagolása vagy címkéje túlságosan kicsi ahhoz, hogy ráférjen a kötelezı címkézés, kivéve, ha az ilyen információ feltüntetésére vonatkozó kötelezettséget más uniós jogszabály elıírja. Nem engedhetı meg, hogy pusztán a jelölésre vonatkozó átfogó elıírások miatt a jövıben meg kelljen növelni az élelmiszerek csomagolását vagy szabványos címkeméretét. Ez több csomagolási hulladékhoz, illetve adott esetben nagyobb csomagolási egységekhez vagy a mennyiség tekintetében félrevezetı csomagolásokhoz vezetne preambulumbekezdés (37) Annak érdekében, hogy az átlagos fogyasztóhoz szóljon, és betöltse azt a tájékoztató szerepet, amelynek érdekében bevezették, valamint figyelembe véve a táplálkozás témájára vonatkozó ismeretek jelenlegi szintjét, a közölt információnak egyszerőnek és közérthetınek kell lennie. A kutatások szerint a fogyasztók hasznosnak tartják a fı látómezıben vagy a csomagolás elején szereplı információkat, amikor vásárlással kapcsolatos döntéseket hoznak. Ezért annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók a tápértékre vonatkozó lényeges információt az élelmiszerek megvásárlásakor azonnal láthassák, ezeket (37) Annak érdekében, hogy az átlagos fogyasztóhoz szóljon, és betöltse azt a szerepet, amelynek érdekében bevezették, a közölt információnak az átlagos fogyasztó számára könnyen érthetınek kell lennie. Célszerőnek tőnik, hogy az információkat azonos látómezıben tüntessék fel annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók a tápértékre vonatkozó lényeges információt az élelmiszerek megvásárlásakor azonnal láthassák. PE / 18

19 az információkat a címke fı látómezıjében kell szerepeltetni. Az Európai Unió polgárai ismeretszintjének megítélése merészség lenne. Ezenkívül törölni kell az olyan kutatásokra való hivatkozást, amelyeket nyilvánvalóan nem lehet megnevezni. Mindenesetre eddig nem készült olyan vizsgálat az élelmiszer-vásárlás közbeni fogyasztói magatartásról, amely az összes tagállamra kiterjed (lásd még a (38) preambulumbekezdést). Ezenkívül az élelmiszer-csomagolások sokfélesége miatt aligha lehet általában meghatározni a fı látómezıt, és egyes csomagolások esetében a csomagolás elejét sem lehet egyértelmően meghatározni preambulumbekezdés (38) A tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatásnak a 100 g/100 ml/adag egységtıl eltérı kifejezésével kapcsolatban néhány tagállam és az élelmiszerágazatban mőködı szervezetek által a közelmúltban végzett fejlesztések arra utalnak, hogy a fogyasztók kedvelik az ilyen rendszereket, mivel azok segíthetik ıket a tájékozott döntések gyors meghozatalában. Az egész Közösségre nézve azonban nincs adat arról, hogy az átlagos fogyasztó mennyire érti meg és használja az információ alternatív kifejezését. Ezért helyénvaló mérlegelni a különbözı rendszerek kidolgozását, és lehetıvé tenni a különbözı tagállamokban a fogyasztókban kialakult értelmezéssel kapcsolatos kutatás folytatását, hogy megfelelı esetben harmonizált rendszereket lehessen bevezetni. (38) A tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatásnak a 100 g/100 ml/adag egységtıl eltérı kifejezésével kapcsolatban néhány tagállam és az élelmiszerágazatban mőködı szervezetek által a közelmúltban végzett fejlesztések arra utalnak, hogy a fogyasztók kedvelik az ilyen rendszereket, mivel azok segíthetik ıket a döntések gyors meghozatalában. Az egész Unióra nézve azonban nincs tudományos adat arról, hogy az átlagos fogyasztó mennyire érti meg és használja az információ alternatív kifejezését. A különbözı mérető csomagolásban lévı termékek összehasonlíthatósága végett célszerő a tápértéket a továbbiakban kötelezıen 100 g-ra/100 ml-re megadni, és adott esetben kiegészítı adagmegjelöléseket engedélyezni. Amennyiben az élelmiszer külön adagonként elırecsomagolt, emellett kötelezınek kell lennie az adagonkénti tápértékjelölésnek is. Az adagmegjelölés tekintetében a félrevezetı adatok elkerülése érdekében az adagok nagyságát konzultációs eljárás keretében Uniószerte szabványosítani kell. Az energia- és tápanyagtartalom 100 grammra vagy 100 milliliterre történı megadása lehetıséget biztosít a fogyasztó számára, hogy a termékeket közvetlenül összehasonlítsa egymással. Ezért ezeket az adatokat alapvetıen adagok csomagolásánál is elı kell írni. Az egy PE / 19

20 adagra vonatkozó energia- és tápanyagtartalom kiegészítı jelleggel történı megadását természetesen különösen adagok csomagolásánál kell lehetıségként biztosítani. A fogyasztó tájékozódását elısegítendı, az adagra vonatkozó tápértékjelölésnek az elıre csomagolt egyes adagok esetében kötelezınek kell lennie a preambulumbekezdés (új) (38a) A Bizottságnak javaslatot kell elıterjesztenie a mesterséges transzzsírsavaknak az egész Unióra kiterjedı tilalmáról. E tilalom hatálybalépéséig a mesterséges transzzsírsavak címkézésének kötelezınek kell lennie. A táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekrıl szóló fehér könyvrıl szóló jelentésében az Európai Parlament a mesterséges transzzsírsavak uniós szintő tilalmát sürgette. Mivel a mesterséges transzzsírsavak az egészségre károsak és kerülendık, a fogyasztók védelme érdekében uniós szintő tilalmat kell bevezetni. A fogyasztók védelme érdekében e tilalom hatálybalépéséig a mesterséges transzzsírsavak címkézésének kötelezınek kell lennie preambulumbekezdés (41) A tagállamoknak a helyi gyakorlati feltételektıl és körülményektıl függıen fenn kell tartaniuk a jogot, hogy a nem elıre csomagolt élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás tekintetében szabályokat állapítsanak meg. Bár ilyen esetekben a fogyasztók egyéb információkkal kapcsolatos igénye korlátozott, a potenciális allergénekre vonatkozó információt igen fontosnak tekintik. Az adatok arra utalnak, hogy az élelmiszer-allergiás esetek zöme nem elıre csomagolt élelmiszerre vezethetı vissza. Ezért az ilyen információkat mindig a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. (41) Az allergiások számára a nem elırecsomagolt élelmiszerek és a közétkeztetési ajánlatok esetében is nagyon fontosak a potenciális allergénekre vonatkozó információk. Ezért az ilyen információkat mindig a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. PE / 20

21 A tagállamok nemzeti különrendelkezései károsak lennének a belsı piacra nézve, és ezt a rendeletet ellehetetlenítenék preambulumbekezdés (42) A tagállamok a rendelet által harmonizált területeken nem rendelkezhetnek az itt megállapítottaktól eltérıen, kivéve, ha a rendelet kifejezetten említést tesz errıl. (42) A tagállamok a rendelet által harmonizált területeken nem rendelkezhetnek az itt megállapítottaktól eltérıen, kivéve, ha a rendelet kifejezetten említést tesz errıl. Mivel azonban a nemzeti címkézési követelmények akadályozhatják a belsı piacon a szabad mozgást, a tagállamoknak bizonyítaniuk kell az ilyen intézkedések szükségességét, továbbá meg kell határozniuk azokat a lépéseket, amelyekkel biztosítani fogják, hogy a követelményeket a kereskedelmet legkevésbé korlátozó módon alkalmazzák. A jelenlegi javaslat mögött meghúzódó egyik legfontosabb ok a szabályok egyszerősítése és a belsı piac mőködésének biztosítása. Mivel a nemzeti szabályok további költségeket rónak az iparra és bonyolultabbá teszik az áruk szabad mozgását, meg kell követelni a bevezetésüket igazoló bizonyítékokat és annak bizonyítását, hogy mőködésük hogyan egyeztethetı össze az áruk szabad mozgásával preambulumbekezdés (49) Annak érdekében, hogy az érdekelt felek, különösen a kis- és középvállalkozások számára lehetıvé tegyék, hogy a tápértékre vonatkozó információkat a termékeiken feltüntessék, a tápértékre vonatkozó információk kötelezıvé tételét szolgáló intézkedések alkalmazását fokozatosan, hosszú átmeneti idıszakok alatt kell bevezetni, további átmeneti idıszakot biztosítva a (49) Annak érdekében, hogy az érdekelt felek, különösen a kis- és középvállalkozások számára lehetıvé tegyék, hogy a tápértékre vonatkozó információkat a termékeiken feltüntessék, a tápértékre vonatkozó információk kötelezıvé tételét szolgáló intézkedések alkalmazását fokozatosan, megfelelı átmeneti idıszakok alatt kell bevezetni, további átmeneti idıszakot biztosítva a PE / 21

22 mikrovállalkozások számára. mikrovállalkozások számára. Emellett rendelkezni kell olyan uniós pénzügyi támogatásokról is, amelyek hozzásegítik ezeket a mezıgazdasági kis- és közévállalkozásokat a termékeik tápértékének felméréséhez szükséges tudományos ismeret megszerzéséhez. Ugyanígy képzési programokat kell biztosítani az ágazat vállalkozói részére az e témában szerzett ismereteik bıvítése érdekében a preambulumbekezdés (új) (49a) Természetesen az élelmiszer-kisipar termékei és az élelmiszer-kiskereskedelem friss készítményei, amelyek közvetlenül az értékesítés helyén készülnek, szintén tartalmazhatnak olyan anyagokat, amelyek allergiás reakciót vagy intoleranciát váltanak ki érzékeny személyeknél. Mivel azonban különösen a nem elırecsomagolt termékeket értékesítik közvetlen vevıkapcsolat keretében, a megfelelı tájékoztatást lehetıvé kell tenni, például a vásárlás során szóban közölve, vagy az eladótérben jól látható felirat útján vagy kihelyezett tájékoztató anyagok révén. Az allergén anyagok széles körő feltüntetése minden terméken a nem elıre csomagolt áruk esetében szinte lehetetlen, és fıleg a kis- és középvállalkozások esetében jelentıs versenyhátrányokhoz és többletköltségekhez vezetne. Ezenkívül a korlátozott feldolgozófelülettel mőködı üzemekben nem zárható ki a keresztszennyezıdés lehetısége sem cikk 1 bekezdés 1. Ez a rendelet alapul szolgál az törölve PE / 22

23 élelmiszerekre vonatkozó információkkal kapcsolatos magas szintő fogyasztóvédelem biztosításához, figyelembe véve a fogyasztókban kialakult felfogások és tájékoztatási igényeik különbözıségét, ugyanakkor biztosítva a belsı piac zökkenımentes mőködését. Az 1. cikk (2) bekezdése csupán egy célt tőz ki, világos szabályok rögzítése nélkül. Ezért jogi okokból törölni kell a normatív rendeletszövegbıl cikk 3 bekezdés 3. Ez a rendelet az élelmiszerlánc valamennyi szakaszára vonatkozik, amennyiben az élelmiszer-ipari vállalkozások tevékenységei a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásával járnak. Ez a rendelet a végsı fogyasztóhoz eljutó összes élelmiszerre alkalmazandó, beleértve a közétkeztetésben mőködı gazdasági szereplık által szállított élelmiszereket és a közétkeztetésben mőködı gazdasági szereplıknek szánt élelmiszereket is. 3. Ez a rendelet az élelmiszerlánc valamennyi szakaszára vonatkozik, amennyiben a végsı fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatását érinti. Ez a rendelet a végsı fogyasztónak történı átadásra szánt összes elırecsomagolt élelmiszerre, valamint a közétkeztetésben mőködı gazdasági szereplıknek szánt élelmiszerre alkalmazandó. Nem alkalmazandó azokra az élelmiszerekre, amelyek közvetlenül az értékesítés helyén kerülnek csomagolásra a végsı fogyasztónak történı átadás elıtt. A szállítási vállalkozások által nyújtott étkeztetési szolgáltatások csak akkor tartoznak e rendelet hatálya alá, ha útvonaluk kiindulási és végpontja is az Unió területén van. 3a. Ez a rendelet nem alkalmazandó a nem üzletvitel keretében készített élelmiszerekre, azaz ahol hiányzik a tevékenységek bizonyos folyamatossága és bizonyos fokú szervezettsége. Az olyan tevékenységek, mint az élelmiszerek magánszemélyek általi, alkalmi jellegő kezelése, felszolgálása és értékesítése PE / 23

24 például jótékonysági eseményeken vagy helyi közösségi vásárokon és találkozókon, nem tartoznak a rendelet hatálya alá. A szöveg tömörítése és nyelvi szempontból történı javítása. Pontosan az élelmiszerkereskedelem terén a közvetlen eladáshelyi értékesítésre elıállított termékeket csomagolással látják el. Így a fogyasztók kényelme érdekében (gyors bevásárlás, könnyebb kezelhetıség) a termékekbıl elıre adagokat képeznek (felvágottak) vagy fóliába csomagolják azokat (szendvicsek). Az ilyen, röviddel az eladás elıtt csomagolt termékeket alapvetıen ki kell zárni a rendelet hatálya alól, mivel azokat semmiképpen sem lehet a gyárilag csomagolt termékekkel azonos módon kezelni. Az olyan útvonalakon, amelyek egy EU-n kívüli országban kezdıdnek vagy érnek véget, elıfordulhat, hogy a szállítási vállalkozás nem talál olyan beszállítót, amely megfelel a tájékoztatási követelményeknek. Amennyiben az ilyen útvonalon mőködı vállalkozások a rendelet hatálya alá tartoznának, az EU-ban alapított vállalkozások versenyhátrányba kerülnének, mivel csak nekik kellene betartaniuk a rendelet elıírásait. A javaslatnak tükröznie kell a (15) preambulumbekezdésben kifejtett szándékot, hogy a jótékonysági és egyszeri (iskolai és hasonló) eseményeket kivonják a javaslat hatálya alól cikk 3 b bekezdés (új) 3b. A harmadik országokból származó élelmiszerek nem kerülhetnek az Unió piacára addig, amíg nem felelnek meg a jelen rendeletben meghatározott követelményeknek. A fogyasztók érdekében biztosítani kell, hogy a harmadik országokból származó élelmiszerek is megfeleljenek a címkézési követelményeknek cikk 4 bekezdés 4. E rendelet az egyes élelmiszerekre alkalmazandó specifikus közösségi jogszabályokban elıírt címkézési követelmények sérelme nélkül alkalmazandó. 4. E rendelet az egyes élelmiszerekre alkalmazandó specifikus uniós jogszabályokban elıírt címkézési követelmények sérelme nélkül alkalmazandó. A Bizottság [e rendelet PE / 24

25 hatálybalépésnek idıpontjáig] közzéteszi az egyes élelmiszerekre alkalmazandó egyedi uniós jogszabályokban elıírt valamennyi címkézési szabályozás jegyzékét, és e jegyzéket az interneten elérhetıvé teszi. Az egyedi jogszabályok nagy száma miatt szükségesnek tőnik egy ilyen jegyzék, az élelmiszerlánc szereplıi számára az egyértelmőség és jogbiztonság biztosítása céljából cikk 4 bekezdés 1 a albekezdés (új) -ig* a Bizottság közzéteszi a bizonyos élelmiszerekre alkalmazandó, egyedi uniós jogszabályokban elıírt címkézési követelmények átfogó és naprakész listáját. A Bizottság legkésıbb -ig** jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az említett egyedi címkézési követelmények e rendeletnek való megfelelésérıl. A Bizottság adott esetben a jelentéshez megfelelı javaslatot csatol. * ** E rendelet hatálybalépése után 18 hónappal. E javaslat egyik legfıbb célja az egyszerősítés. Túl sok ágazatspecifikus európai irányelv és rendelet tartalmaz címkézési rendelkezéseket. Minden ilyen rendelkezést össze kell győjteni annak ellenırzése érdekében, hogy azok összhangban állnak-e az általános elvekkel, illetve annak biztosítása érdekében, hogy az élelmiszerláncban mőködı valamennyi szereplı és érdekelt könnyedén hozzáférhessen ehhez az óriási követelménymennyiséghez, figyelemmel az általános szabályoknak való megfelelés bármely esetleges hiányára. PE / 25