MINTAPROJEKT. Fejlesztési különbözet módszer alapján

Átírás

1 MINTAPROJEKT ERDEI ISKOLA HÁLÓZAT INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS PROJEKTEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYA PÉNZÜGYI FEJEZETÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Fejlesztési különbözet módszer alapján

2 TARTALOMJEGYZÉK 1 Pénzügyi elemzés általános elvei Pénzügyi elemzés Mintaprojekt kiindulási helyzete A beruházási és ESZA költségek becslése A működési költségek becslése A maradványérték becslése A pénzügyi költségek összegzése A projekt pénzügyi bevételeinek összegzése A projekt pénzügyi teljesítménymutatói A támogatási arány és támogatási összeg meghatározása A projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata... 24

3 1 Pénzügyi elemzés általános elvei A pénzügyi elemzés célja, hogy a kiválasztott változatra vonatkozóan a projekt cash-flowjának becslésével kiszámításra kerüljenek a projekt pénzügyi teljesítmény mutatói (FNPV: pénzügyi nettó jelenérték, FRR: pénzügyi belső megtérülési ráta) A pénzügyi elemzésben kerül továbbá bemutatásra a projekt pénzügyi fenntarthatósága, ami annak vizsgálatát jelenti, hogy az elemzési időszakban elegendő pénzügyi forrás áll-e rendelkezésre, hogy a fejlesztés által elért szolgáltatási színvonalat fenn lehessen tartani. A pénzügyi elemzés gyakorlatilag a beruházás pénzáramait bemutató táblázatok összeállításából áll, beleértve a beruházási költségeket, ESZA költségeket, a működési költségeket, a bevételeket, a finanszírozás forrásait és a kumulált nettó pénzáramot. A pénzügyi elemzés célja továbbá az, hogy megalapozzuk a vissza nem térítendő támogatás mértékének szükségességét, kimutassuk, hogy a működés időszakában mekkora forrást kell biztosítani az 5 éves fenntartási kötelezettség biztosításához, valamint ezen túlmenően a támogatási összeg kiszámításhoz. A pénzügyi elemzés módszertanát az RMT (Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány) Útmutató 5. fejezete alapján kell meghatározni és bemutatni. Az elemzés bevezetőjében meg kell adni az alkalmazott általános feltevéseket: Fejlesztési különbözet módszerének alkalmazása (lásd lentebb), Az elemzés változatlan áron történik (az inflációval nem kell számolni); Az elemzés adatait forintban kell megadni; Az elemzéseket reálértéken kell végezni, melynek során ügyelni kell az egyes tételek egymáshoz viszonyított relatív árváltozásaira; A számításoknak 15 éves referencia-időszakra kell vonatkozniuk, beleértve a megvalósítás/beruházás idejét is (tehát egy 2 éves beruházási idejű projekt esetén további 13 év); Az alkalmazott pénzügyi diszkontráta meghatározása, ami jelen esetben 5%; Az ÁFA kezelésének kérdése, Áfa levonási jogosultság szempontjából eltérő tevékenységcsoportok szerinti bontásban. o Amennyiben a kedvezményezett a beruházás, illetve a beruházás hasznosítása során általános forgalmi adó levonására nem jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a projekt ÁFÁ-val növelt, bruttó összköltsége, azaz a projekt költségvetését bruttó módon kell megterveznie. o Amennyiben a kedvezményezett adóalany, vagy még nem adóalany de a beruházás illetve a beruházás hasznosításával azzá válik és az általános forgalmi adó levonására jogosult, akkor a támogatás alapja a projekt levonható ÁFA nélkül számított nettó összköltsége. A projekt jövedelemtermelő jellegének vizsgálata (részletesebben lásd RMT útmutató). Jelen mintaprojekt egy jövedelemtermelő projektet mutat be, mivel feltételezésünk szerint az erdei iskola projektek túlnyomó többsége ilyen típusú. A projekthez kapcsolódó pénzügyi folyamatok lehatárolása: a pályázat alapvetően erdei iskola fejlesztését célozza. Ugyanakkor nem kizárt és általában jellemző, hogy az erdei iskoláztatást kiszolgáló infrastruktúra más tevékenységeket (osztálykirándulás, nyári táboroztatás, stb.) is kiszolgál. A támogatás feltétele, hogy a fenntartási időszakban a létesítmény erdei iskola célú hasznosításából származó bevétel (ld. részletesen a bevétel számításnál) haladja meg a létesítmény éves összbevételének 30%-át. Így a pénzügyi elemzésnél (és a változatelemzésnél) minden erdei iskola céllal hasznosított létesítmény - függetlenül attól, hogy a projektben fejlesztésre kerül-e kapcsolódó pénzügyi adatait, bevételeit és költségeit be kell mutatni.

4 Nagyon lényeges pont, hogy a pénzügyi számítások a fejlesztési különbözet módszer alapján kerüljenek meghatározásra! Fejlesztési különbözet módszer: A fejlesztési különbözet módszerének alkalmazásához meg kell határozni a projekt nélküli változatot és ezáltal a projekt nélküli eset és a fejlesztés közötti különbözeteket. Ezt nem mint reális (pl. jogszabályi előírásokat teljesítő) változatként, hanem mint számítási segédeszközt kell tekinteni. Ez az, ami a projekt nélkül történne. A projekt beruházási, működési költségeit, bevételeit és hatásait a projekt nélküli változathoz viszonyítva kell megállapítani a teljes vizsgált referencia időtávra. Támogatási intenzitás számítása: a kötelezően alkalmazandó útmutató szerinti elkészített és értékelésre benyújtott pénzügyi és gazdasági elemzés által megállapított finanszírozási hiányból származtatott összeg alapján történik az alábbi kiegészítésekkel: A támogatás maximális aránya (az elszámolható költségekre vonatkozóan): 100% A kedvezményezettől elvárt saját forrás összege (akár 0% is lehet) tartalmazza a nem elszámolható költségeket, valamint a teljes megtérülő projektköltség részt. A jelenlegi útmutató egy gyakorlati példán keresztül igyekszik szemléltetni, hogy hogyan szükséges a pénzügyi elemzést elkészíteni. Az egyes fejezeteknél a keretes szövegek a magyarázó módszertant mutatják be, melyeket a megvalósíthatósági tanulmány útmutató azonos fejezetei is tartalmaznak. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a mintapélda magyarázó célzattal készült, kitalált helyzetet és fejlesztést mutat be, és nem követendő fejlesztési irányvonalat takar! A példában felhasznált beruházási értékek, bevétel számítások és működési költségek fajlagos értékei összesített volumene sem előírásokon alapuló, a pályázók számára követendő értékek, azok csak a pénzügyi számítások bemutatásához nyújtanak segítséget. A számítások megkönnyítése érdekében a mellékelt Excel formátumban szíveskedjenek kitölteni a táblázatokat, majd ezeket vagy a Word formátum megfelelő fejezetébe bemásolva, vagy az Excel kapcsolódó munkalapjára hivatkozva szíveskedjenek megjeleníteni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy nem elégséges az Excel táblázatok kitöltése, hanem az RMT-ben szükséges az egyes sorokat fajlagos adatokkal és szöveges leírással alátámasztani. Jelen mintaprojekt esetén 1 fejlesztési változatot mutatunk be illetve az ehhez kapcsolódó fejlesztési különbözettel való számítást azonban az RMT-ben legalább még egy változat bemutatása szükséges, melyhez jó alapot teremt a jelenlegi minta. A csatolt Excel formátumú fájl tartalmaz a változatelemzéshez kapcsolódó munkalapokat, mely kitöltése megkönnyíti az elemzést. Az Előző év adata oszlopokban az utolsó lezárt év adatait tüntessék fel, mely összehasonlítási alapot teremt a későbbi becslésekhez. Az Excel fájl cellái védettek, a kékkel jelölt cellák tölthetők fel értékkel. A táblázat feltöltését értelemszerűen az első munkalappal (Alapadatok) kezdjék, majd így haladjanak előre. A táblázat valamennyi munkalapját töltsék fel értékkel, és ne mulasszák el kitölteni a Változatelemzés munkalap A és B verziójának mutatóit, mely alapján az Excel fájl magától kiszámolja a szükséges pénzügyi mutatókat.! Technikai segítség: Az Excel fájlból a jelenlegi mintaprojektben is bemutatott táblázatok bemásolása szükséges a Word alapú megvalósíthatósági tanulmány megfelelő részeibe. A táblázatok átmásolása a következőképp végezhető el: a kívánt táblázat kijelölése az Excelben, másolás, majd a Word dokumentum megfelelő helyére állva: Szerkesztés/Irányított beillesztés/kép(enhanced metafájl). Amennyiben a táblázat bizonyos részei nem látszanak, úgy a képre kattintva jobb egér gombbal: Kép formázása/elrendezés/négyzetes. Ha nem tudják kellő helyre helyezni a táblázatot, akkor érdemes elé egy oldaltörést betenni (Beszúrás/Töréspont/oldaltörés).

5 2 Pénzügyi elemzés 2.1 Mintaprojekt kiindulási helyzete A pénzügyi elemzésben kidolgozásra kerülő mintaprojekt paraméterei: A kitalált Pitypang Erdei Iskola egy helyi önkormányzat által fenntartott intézmény, melynek következtében nem ÁFA visszaigénylő, így a költségek tervezésekor bruttó árakat veszünk figyelembe. Az erdei iskolának helyet adó jelenlegi épület 50 fő befogadására alkalmas és a következő területű: Szállás jellegű helyiségek 250 m 2 Járulékos helyiségek (vizes blokkok, közlekedők) 100 m 2 Közösségi helyiség, mely egyben étkező is 150 m 2 Kiszolgáló helyiségek (melegítő konyha, raktárak, stb) 100 m 2 Összesen 600 m 2 Jelenlegi tevékenysége: Kb. 20%-ban végez erdei iskoláztatást, a többi táborokra, osztálykirándulásokra, jeles napokra (Madarak & Fák napja, stb.) fordítódik, Munkatársai: o 1 gondnok (épület karbantartás, kertrendezés) részmunkaidőben, o 2 fő szakember (1 pedagógus, 1 erdész), o 1 fő vezető, o 1 fő melegítőkonyhás és takarító egyben Erdei iskolák programja esetén az igénybe vett szolgáltatások: o Alsó tagozatosoknál általában 3 nap (hétköznapokon) o Felső tagozatosoknál ált. 5 nap és az ebédet (mert a reggeli-vacsorának valót a tanár biztosítja), illetve szakmai programot, a 2 fő szakember közreműködésével (csoportonként 1 szakember) o Általában egyszerre két csoport is ott tartózkodik egyidejűleg o Szezon: szeptember vége-október vége: kb. 8 hét, április-május kb. 10 hét Osztálykirándulások esetén o Szezon ugyanaz mint az erdei iskolánál. Tartózkodás hossza: 2-3 nap (csütörtöktől hétvégéig) o Ők általában nem vesznek igénybe programokat, szakembereket, csak a szállást és az étkezést. Jeles napok esetén: o 1 napos ott tartózkodás, mikor az egész iskola kivonul, a létesítmény inkább csak bázis, de igénybe vesznek programokat, szakembereket (pl. madárgyűrűzés, mezőjárás). Itt nincs szállás, maximum ebédet vesznek igénybe Táborok, egyéb rendezvények: o Egész nyáron, különféle bentlakásos 1 hetes táborok (szállással, teljes ellátással, programokkal). o Bentlakásos oktatás pl. tanároknak, hasonló ellátással, mint a táborok esetén. Télen teljesen kihasználatlan, mert nincs fűtés, csak karbantartás, őrzés történik.

6 2.2 A beruházási és ESZA költségek becslése Az erdei iskola fejlesztések beruházási és ESZA költségeinek becslésének eredményeit a minta táblázat szerint kell bemutatni. A tervezői költségbecslésnek ennél részletesebbnek kell lennie. A fejlesztési különbözet módszer alkalmazása esetén a projekt beruházási költségkülönbözetét kell kiszámítani. A költségkülönbözet a projekt megvalósulása esetén, illetve a projekt elmaradása esetén felmerülő beruházási költségek különbségeként adódik. A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatánál a projekt megvalósulása esetén felmerülő teljes beruházási költséget kell figyelembe venni. A beruházási költségeket fizikai mértékegységben és változatlan áron a tervezői költségbecslés és a megvalósíthatósági tanulmány adja meg. A beruházási költségek becslése a műszaki alapadatok alapján becsült, illetve számított mennyiségek, valamint a fő mennyiségekre vonatkozó egységárak felhasználásával történik. Az egyes beruházási elemek mennyiségének és fajlagos költségének szorzataként adódik az adott beruházási elemek teljes beruházási költsége. Ezt a költséget a fent említett ütemezésnek megfelelően szét kell osztani a beruházási időszak egyes éveire. A beruházási költségeket részletesen, a megadott struktúrában kell összesíteni (az egyes költségelemek részletezését, valamint az elszámolható/nem elszámolható költségek körét a releváns KMOP és KEOP pályázati útmutatók tartalmazzák) A projekt fizikai befejezésének meg kell történnie a projekt megkezdését, vagy amennyiben a projekt a Támogatási Szerződés hatályba lépéséig nem kezdődött meg, a Támogatási Szerződés hatályba lépését követő 36 hónapon belül. A mellékelt Excel fájlban 4 éves bontásban lehet megadni a projekt költségeit mivel előfordulhat, hogy év közepén kezdődik a beruházás azonban a 36 hónapos korlátra legyenek tekintettel. Az Excel fájl Kiválasztott verzió munkalapján az elszámolható költségek oszlopát is szükséges kitölteni annak érdekében, hogy a további munkalapok megfelelően számoljanak. Az elszámolható költségek melletti oszlop automatikusan számítja a belső arányokat, erre legyenek figyelemmel (akkor elfogadható, ha OK jelenik meg)! A tervezett projekt paraméterei: I. ELŐKÉSZÍTÉS KÖLTSÉGEI Megvalósíthatósági tanulmány készítés Építési engedélyezési terv II. MEGVALÓSÍTÁS KÖLTSÉGEI 1. Projektmenedzsment költségek Projektmenedzsment tanácsadó igénybevétele (külső szolgáltatótól) 2. Közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó költségek Közbeszerzési szakértő igénybevétele (külső szolgáltatótól) 4. Építési jellegű munkák Általános felújítás: o Falfelületek felújítása: festék eltávolítása, új falfestés készítése, csempe/kő burkolat eltávolítása, új burkolat készítése ( Ft + ÁFA) o Padlófelújítás: csempe/ kő burkolat bontása, új burkolat fektetése, meleg padlóburkolatok készítése ( Ft + ÁFA)

7 Téliesítés: fűtési rendszer kialakítás ( Ft + ÁFA), homlokzati nyílászárók cseréje ( Ft + ÁFA), homlokzat utólagos hőszigetelése ( Ft+ ÁFA) Alternatív energia bevezetése: sík napkollektor 2,6 m 2 használati melegvíz valamint kiegészítő fűtési energia előállítására (6 db) ( Ft + ÁFA) Akadálymentesítés: akadálymentes szálláshely és közlekedés kialakítása ( Ft + ÁFA) Kerti létesítmény kialakítása (pavilon építés): 20 m 2 alapterületű, tömörfából készült, fedett nyitott, lábakon álló, szilárd aljzatú kerti foglalkoztató (kb Ft+ ÁFA) 5. Eszközbeszerzés Hiányzó bútorok beszerzése, ill. a leromlott állapotúak lecserélése ( Ft + ÁFA) Terepi mérő- és megfigyelőeszközök (pl. távcső, meteorológiai eszközök) vásárlása ( Ft + ÁFA) 7. ESZA típusú szolgáltatások ellenértéke Képzés 3 fő részére (1 vezető, 2 szakember), mely tartalmaz: o 120 órás erdei iskola tanfolyamot ( Ft+ÁFA/fő) o Képzők képzése tanfolyamot, mely lehetővé teszi, hogy tarthassanak erdei iskolás képzést. 60 órás ( Ft+ÁFA/fő) o 60 órás erdei iskola tanfolyam akkreditációja (kb. bruttó Ft) 8. Szolgáltatások ellenértéke Műszaki ellenőr igénybevétele Könyvvizsgálat Tájékoztatás, nyilvánosság biztosításához külső szakértő igénybevétele (tájékoztatási táblák elhelyezése, átadási ünnepség és sajtótájékoztató szervezése) A projekt 12 hónap alatt valósul meg (az 1. év folyamán). Az I. negyedévben a közbeszerzés bonyolítása és a képzés zajlik, a II-III. negyedévben az építés és műszaki ellenőrzés, valamint az eszközbeszerzés, és a IV. negyedévben az átadási ünnepség, könyvvizsgálat és a projektzárás történik meg. A projektmenedzsment a 12 hónap alatt folyamatos.

8 1. táblázat: A projekt tervezett költségei A. Verzió Beruházások (kezdeti) Előkészítés Projektdokumentáció, szükséges tanulmányok megvalósíthatósági tanulmány költség-haszon elemzés egyéb tanulmányok Környezetvédelmi engedélyeztetés hatástanulmány egységes környezethasználati engedély - IPPC Felmérések, vizsgálatok, műszaki tervek és engedélyek, tervezői művezetés elvi, engedélyes tervek építési engedélyes tervek szerzői és továbbhasználási jog megszerzése egyéb tervek kapcsolódó engedélyek, engedélyezési eljárás (hatósági díjak) Terület-előkészítő nem földmunka jellegű munkák előzetes régészeti felmérés talajmechanikai szakvélemény lőszermentesítés megelőző munkái egyéb munkálatok Megvalósítás Projekt menedzsment költség külső cég díja pályázó saját költsége (bérköltség PM-hez kapcsolódóan) pénzügyi és jogi szolgáltatások (biztosíték, bankgarancia és jelzálog értékbecslési díja) Közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó költségek Terület előkészítési költségei Lőszermentesítés Megelőző és mentő régészeti feltárás Építés jellegű munkák költsége Épületrekonstrukció, felújítás Meglévő létesítmények környezettudatos átalakítása Funkcióbővítést szolgáló építési munka Eszközbeszerzés Nem motoros meghajtású közlekedési eszközök Bútorok Terepi foglalkozásokhoz szükséges eszközök Beltéri foglalkozásokhoz szükséges eszközök Erdei iskola környezetének rendezési munkálatai ESZA típusú szolgáltatások oktatási segédanyagok, szemléltetőanyagok fejlesztése az erdei iskolában oktatók, terepi szakemberek képzése külső szolgáltatók bevonásával az erdei iskolában oktatók, terepi szakemberek képzése a szakmai tudásanyag továbbadásának lehetőségével (képzők akkreditált képzése) az akkreditált képzés akkreditációs költsége Egyéb szolgáltatások Tájékoztatás, nyilvánosság Mérnök, műszaki ellenőr díja Tervezői művezetés Könyvvizsgálat Erdei iskola minősítéséhez kapcsolódó költségek ÁFA

9 2.3 A működési költségek becslése Az erdei iskola működési költségeinek jelentős részét az oktatást és szervezést végzők bérköltsége, másrészt a működtetéshez szükséges anyagköltség, illetve szolgáltatások igénybevétele jelentik. Az erdei iskola kialakított infrastruktúrája egész évben alkalmas a környezeti nevelési programok lebonyolítására. Az iskolák szorgalmi időszakban (szeptember-június) általában erdei iskolaként, a nyári időszakban pedig általában természet-és környezetvédelmi táborhelyként fogadják az oda látogatókat, szolgálva a környezeti nevelés-oktatás céljait. A fejlesztési különbözet módszerének alkalmazásából következően az adott változat működési költségeinek bemutatásán túl a működési költségek különbözetét is be kell mutatni, ami az adott változatra jellemző költségek és a projekt nélküli eset (0. változat) működési költségeinek különbségéből adódik. A működési költséget az RMT útmutatóban és a számítási segédletben meghatározottak szerint kell projekt szinten összegezni. A működési költségek tartalmazzák az ÜZEMELTETÉSI, KARBANTARTÁSI, valamint a projekt fenntarthatóságához elengedhetetlen PÓTLÁSI költségeket is. Az üzemeltetési költségek a mindennapi működéshez kapcsolódó költségeket, a karbantartási költségek az infrastruktúra állagmegóvásához és biztonságos működtetéséhez szükséges költségeket, míg a pótlási költségek az elhasználódott eszközök (adott esetben ingatlanok, ingatlanrészek) megújításához, cseréjéhez kapcsolódnak. Fontos, hogy a számításoknak amortizációs költséget nem kell tartalmazniuk, de nyilvánvalóan szükséges lehet a vizsgált időszak során a már használatra alkalmatlan infrastruktúra, eszközállomány pótlása, amit így a pótlás soron lehet megjeleníteni. A költségeket is változatlan áron kell tervezni, amelyet csak az inflációhoz képest eltérő árváltozás esetében lehet változtatni (például, ha valamely költség esetén az infláción felüli árváltozást feltételezünk, akkor ezzel a különbséggel változtatható a tervezés során használt ár. Természetesen az egyes költségek volumene a működés mennyiségi (pl. hosszabb szezon, több igénybevett program, több étkezés, új munkatárs felvétele) és minőségi (magasabban képzett munkatársak alkalmazása magasabb bérért, a beruházás miatt csökkenő karbantartási igény, magasabb minőségű programok) jellemzőiből fakadóan is változhat. A működési költségek becsléséhez a fajlagos költségeket is be kell mutatni és az egyes költségsorok szöveges alátámasztása is szükséges. A létesítmény erdei iskola célú és nem erdei iskola célú hasznosításából származó költségek bemutatása szükséges, de a számítási segédlet táblázatai nem követelik meg a tevékenységek szerinti bontást. Amennyiben lehetséges az RMT-ben célszerű a költségek ilyen irányú megbontását is bemutatni. A következő táblázatok a működési költségek alakulását mutatják be a projekt nélküli esetben (0. változat), a projekt hatására (A változat), valamint a fejlesztési különbözet vonatkozásában. Mind a projekt nélküli, mind a projekttel számított változatban 15 éves referencia időszakot vizsgálunk és az 1. év a 2009-es évet jelenti (ez alatt valósul meg a beruházás az A változatban).

10 A projekt nélküli változatban úgy kalkuláltunk, hogy infrastrukturális beavatkozás nélkül a fenntartási költségek jelentősen növekednek. Az anyagköltségek magukban foglalják a fogyóeszközök, oktatási anyagok költségét. A 16 millió forint körüli működési költségek jelentős részét a munkaerőköltségek teszik ki. A munkaerőköltségek tartalmazzák az 5 fő alkalmazott bér és járulékköltségét. Az igénybe vett szolgáltatások az étkezési költségeket tartalmazzák, melyeket külső szállítótól veszünk igénybe, mivel a létesítményben nincs lehetőség főzésre, csak melegítésre. A karbantartási költségek a 600 m 2 -es ingatlan esetén jelenleg félmillió forintot tesznek ki, mivel az épület közel 10 éve nem került felújításra, és állapota folyamatosan romlik. Fejlesztés nélkül a létesítmény további állapotromlásával számolunk, melynek következtében a karbantartási költségek az infláció felett 5%-kal növekednek évente. A közüzemi költségek magukban foglalják a víz, villany, fűtési költségeket. Mivel nem megoldott az épület téliesítése, ezért december-február közötti időszakban nem üzemel, ekkor a közüzemi költségek elenyészők. Az energiahordozók árának dinamikus emelkedésével számolva, a közüzemi költségeink infláció felett évi 2%-os növekedésével számolunk. A működési költségek reálértéken nem változnak a 15 év folyamán, leszámítva a fentiekben indokolt közüzemi és karbantartási költségeket, valamint az igénybe vett szolgáltatásokat, mivel az a beszerzett étel arányában változik.

11 2. táblázat: Működési költségek a fejlesztés nélküli változat esetén O. Verzió Előző év adata NPV Működési költségek Anyagköltség Munkaerő költsége Igénybevett szolgáltatások Kapcsolódó közvetlen irodai költségek Általános költségek Közüzemi költségek Egyéb Karbantartási költségek Pótlás (eszközpótló beruházások, év végén) év alatt amortizálódó eszközök év alatt amortizálódó eszközök év alatt amortizálódó eszközök év alatt amortizálódó eszközök 3. táblázat: Működési költségek a projekt megvalósulása esetén A. Verzió Előző év adata NPV Működési költségek Anyagköltség Személyi jellegű ráfordítások Igénybevett szolgáltatások Kapcsolódó közvetlen irodai költségek 0 Általános költségek Közüzemi költségek Egyéb 0 Karbantartási költségek Pótlás (eszközpótló beruházások, év végén) év alatt amortizálódó eszközök év alatt amortizálódó eszközök év alatt amortizálódó eszközök év alatt amortizálódó eszközök 4. táblázat: Működési költségek fejlesztési különbözettel Kiválasztott verzió Működési költségek Anyagköltség Munkaerő költsége Igénybevett szolgáltatások Kapcsolódó közvetlen irodai költségek Általános költségek Közüzemi költségek Egyéb Karbantartási költségek Pótlás (eszközpótló beruházások, év végén) év alatt amortizálódó eszközök év alatt amortizálódó eszközök év alatt amortizálódó eszközök év alatt amortizálódó eszközök

12 A beruházás megvalósítása következtében a működési költségek változását a 3. táblázat szemlélteti. Mivel az 1. évben történik maga a beruházás is, ezért ebben az évben bevétel kieséssel kalkulálunk az építés miatti leállás miatt. A beruházás ütemezése alapján a létesítmény nyár végétől már üzemképessé válik, így az év második felében már 100%-ban működhet. A projekt keretében megvalósul az épület téliesítése, ezáltal lehetővé válik, hogy a november-december időszakban is fogadjunk vendégeket. Az anyagköltség mindezek következtében nem változik a projekt nélküli változathoz képest. A munkaerő költsége szintén nem változik az 1. évben, azonban mivel továbbképzésben vesz részt 3 fő, és képessé válnak erdei iskola tanfolyamok lebonyolítására, így ennek következtében a 2. évben egy egyszeri infláció feletti 10%-os béremelést terveztünk be. Az igénybe vett szolgáltatások ebben a változatban is a beszállítótól igénybevett ételek arányában változnak. Mivel a felújítás, és a szezonkitolás következtében megnövekszik a vendégéjszakák száma, így az igénybe vett étkezés is növekedni fog. Az infrastrukturális felújítás következtében a karbantartási költségektől az 1. évben eltekintünk, ezek csak a 2. évtől jelentkeznek, amikor is még jelentősen elmaradnak a projekt nélküli esethez képest. A karbantartási költségek változásánál is számolunk infláció feletti 1%-os változással az évek előrehaladtával. A közüzemi költségek elsősorban a téli fűtés hatására jelentősen megnövekednek. Az 1. évben csak az év végi két hónappal számítottan, majd a 2. évtől már a teljes időszak megnövekedett költségeit beszámítottuk. A 3. évtől csupán infláció feletti 1%-os emelkedéssel számolunk, mert bár feltételezéseink szerint az energiahordozók ára ennél nagyobb mértékben fog emelkedni, de a beépített napkollektor rásegít mind a használati melegvízre, mind a fűtésre. A projekt keretében 7,2 millió forint értékben bútorok és mérő-megfigyelő eszközök kerülnek beszerzésre, melyek amortizációs ideje 7 év, így az A változatban a 8. és a 15. évben pótlási költségekkel számoltunk. Mindezek figyelembevételével a 4. táblázat a két változat különbözetét mutatja be. 2.4 A maradványérték becslése A költség-haszon elemzés által figyelembe vett időtáv nem feltétlenül esik egy-be a beruházás során létrejött létesítmények, eszközök élettartamával. Ebből adódóan ezek a vizsgált időszak után is képviselnek valamilyen értéket. Ebben az esetben a figyelembe vett időtáv utolsó évében fel kell tüntetni a létesítmények, eszközök maradványértékét. A maradványérték az eszközök értéke a vizsgált időszak végén. Meghatározása az EU szabályok szerint többféle módszer alapján történhet, de jelen pályázatban a legegyszerűbb módszerrel szükséges kiszámítani a maradványértéket: a beruházási összeg csökkentve a várható élettartam alapján számított értékcsökkenéssel. A maradványérték kiszámításához így meg kell adni a meglévő eszközök pótlásához kapcsolódóan az amortizációs időszakot (négy különböző időtartam állítható be, az ingatlanok amortizációs időtartamát, valamint a beruházás során beszerzett eszközök átlagos amortizációs időtartamát. A fejlesztési különbözet módszeréből kiindulva a már meglévő épületek, eszközök maradványértékét nem kell kimutatni, csak a 0. változat és a változatok beruházási és pótlási költségeiből keletkező maradványértéket az egyes változatokra és az alapján a változatok közötti különbözetre. A maradványértéket a pénzügyi fenntarthatóság számításnál csak akkor kell figyelembe venni, ha ténylegesen értékesítésre kerül az eszköz vagy épület, és így annak értéke pénzben is megjelenik. A maradványértéket mindig figyelembe kell venni az FRR/C (a beruházási költség pénzügyi belső megtérülési rátája) érték kiszámításánál és a támogatási összeg kiszámításánál input adatként.

13 5. táblázat: Maradványérték alakulása A. Verzió Amortizáció (eszközök) Amortizáció (ingatlan) Eszközök könyv szerinti értéke (15. év végén=maradványérték) Ingatlan könyv szerinti értéke (15. év végén=maradványérték) Eszközök maradványértékének NPV-je Ingatlan maradványértékének NPV-je Összes maradványérték NPV-je Maradványértéket az épület, valamint a beszerzésre kerülő eszközök (bútorok és mérő-megfigyelő eszközök) esetében vettünk figyelembe. Az ingatlan esetén az amortizációs időszak 50 év, míg az eszközök vonatkozásában 7 év, az újonnan beszerzett eszközök átlagos amortizációs időszakát szintén 7 évben határoztuk meg. A 8. és a 15. évben ezért az eszközök pótlásával kalkuláltunk. Az 5. táblázat az amortizáció alakulását és a maradványértéket mutatja be.

14 2.5 A pénzügyi költségek összegzése A költségbecslés eredményeit a 0., a kiválasztott változat, valamint a különbözetre (kiválasztott projektváltozatból levonva a projekt nélküli eset) is el kell készíteni. A becsült működési költségeknek és maradványérték különbözeteit a következő táblázatok foglalják össze, melyeket mind a 0., mind a kiválasztott változat, valamint a fejlesztési különbözet esetében is bemutatunk. 6. táblázat: Pénzügyi költségek alakulása a projekt nélküli esetben O. Verzió NPV Beruházási költség (Ft) Működési költség (Ft) Maradványérték (Ft) 0 0 Összes költség (Ft) táblázat: Pénzügyi költségek alakulása a projekt következtében A. Verzió NPV Beruházási költség (Ft) Működési költség (Ft) Maradványérték (Ft) Összes költség (Ft) táblázat: Pénzügyi költségek fejlesztési különbözettel Kiválasztott verzió NPV Beruházási költség (Ft) Működési költség (Ft) Maradványérték (Ft) Összes költség (Ft)

15 2.6 A projekt pénzügyi bevételeinek összegzése Az erdei iskola hálózat infrastrukturális fejlesztésével kapcsolatos projekt a Tanács 1083/2006/EK rendeletének 55. cikkelye alapján akkor minősül jövedelemtermelő projektnek, ha ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtást magában foglal, (pl. ha bevétel képződik az erdei iskola működtetéséből /oktatás, programok szervezése, bemutatók, táborok, stb./, illetve szállás díjból, táborok szervezéséből, stb.), azaz a projektet jövedelemtermelőnek tekintjük akkor: 1. ha a fejlesztési különbözet módszere alapján a bevételei nőnek 2. ha az első eset nem áll fenn, akkor is jövedelemtermelő a projekt, ha a kiválasztott verzióban bevétele keletkezik. A finanszírozási hiány számításánál a fentieket annyiban módosítani szükséges, hogy a Working Document No.4 Guidance on the methodology for carrying out the Cost-Benefit Analysis tartalma alapján a jövedelemtermelés nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi bevétel nem fedezi a működési költségeket. Így a számítási segédtábla mind a projektből fakadó fejlesztési különbözetre, mind a kiválasztott verzióra vizsgálja a bevételek és a működési költségek nagyságrendjét és csak abban az esetben csökkenti az elszámolható ráfordítás maximumát és így végeredményben a támogatási arányt, ha a projekt felhasználóitól származó bevételek meghaladják a működési költségeket. Az Excel fájlban megadott táblázatokban a bevételek meghatározásához két táblázat tartozik. Egyrészt kapcsolódik hozzá egy Segédtábla minden verzióhoz külön-külön mely segíti a bevételek becslését. Ennek kitöltéséhez az alábbi típusú adatok szükségesek: Vendégéjszakák száma (db) o Tervezett kapacitáskihasználtság (nap) o Férőhelyek száma (db) Szállásdíj Az erdei iskola szolgáltatást igénybe vevők tervezett száma A szolgáltatás díja Az egyéb bevételek esetében egyéb jellemző adatok A bevételek meghatározásához másrészt tartozik egy összesítő bevétel táblázat, melybe a Segédtábla összesítő sorait (szállás, étkezés, programbevételek, stb.) lehet ÉRTÉKKÉNT beilleszteni. Ezt a táblázatot mindenképpen szükséges benyújtani a tanulmányhoz. Amennyiben a Segédtábla kitöltése nehézséget jelent a sztenderdizálás miatt, úgy elegendő a jelenlegi bevétel adatokból kalkulált változást feltüntetni a bevétel összesítő táblában és a segédtábla kitöltése nem szükséges. Minden esetben azonban szövegesen részletesen ki kell fejteni a mennyiségi és fajlagos értékeket, azaz alá kell támasztani a számított bevétel értékét. Mivel a támogatás feltétele, hogy a fenntartási időszakban a létesítmény erdei iskola célú hasznosításából származó bevétel haladja meg a létesítmény éves összbevételének 30%-át. Így a pénzügyi elemzésnél (és a változatelemzésnél) minden erdei iskola céllal hasznosított létesítmény - függetlenül attól, hogy a projektben fejlesztésre kerül-e kapcsolódó pénzügyi bevételeit be kell mutatni. Erdei iskola célú hasznosításhoz kapcsolódó bevétel alatt kizárólag az erdei iskola programot (minimum 3-5 napos időtartammal) igénybe vevő csoportok kiszolgálásából származó bevételt (szállás, étkezés, programdíj), valamint a pályázó által nyújtott erdei iskola képzés igénybevételéből keletkező bevételeket ismer el a pályázat kiírója. Ezek fő sorait a számítási segédlet tartalmazza, a kapcsolódó egyedi bevételeket az egyéb sor tartalmazza, ennek részletes alátámasztása azonban elengedhetetlen. Az egynapos kirándulásokból származó bevételt (így például egy napra igénybe vett erdei iskola programelemből származó bevételt), nyári táboroztatást nem lehet az erdei iskola célú hasznosításon belül kimutatni.

16 A bevételeknél is változatlan áron kell számolni a fajlagos árakban csak az inlációhoz képest várható és érvényesíthető eltérést lehet korrigálni, inflációval nem kell módosítani. A bevétel egysége és összvolumene azonban természetesen a működés mennyiségi (pl. hosszabb szezon, több igénybevett program, több étkezés) és minőségi (magasabban képzett munkatársak alkalmazása, magasabb minőségű programok, jobb körülmények biztosítása) jellemzőiből fakadóan is változhat A fejlesztési különbözet módszerének alkalmazásából következően az adott változat bevételeinek bemutatásán túl a bevételek különbözetét is be kell mutatni, ami az adott változatra jellemző bevételek és a projekt nélküli eset (0. változat) bevételeinek különbségéből adódik. A különbözet megjelenítése a számítási segédtáblában a kiválasztott, illetve elvetett verzió munkalapokon történik.

17 9. táblázat: A projekt nélküli eset bevételek háttérszámítása Erdei iskola szolgáltatásokból eredő bevételekhez 0 VERZIÓ ÉVEK Előző év adata csoportok száma/év átlagos csoportlétszám (fő) eltöltött átlagos idő (nap) szállásdíj/éj étkezés díja/nap Szállásdíjbevétel Étkezési díjbevétel résztvevők száma/év részvételi díj/fő Programok díjbevétele résztvevők száma/év részvételi díj/fő Továbbképzések díja Nem erdei iskola szolgáltatásokból eredő bevételekhez ÉVEK Előző év adata csoportok (osztálykirándulások) száma/év átlagos csoportlétszám (fő) eltöltött átlagos idő (nap) nyári táborok száma/év táborozók átlagos száma (fő) nyári tábor hossza (nap) egynapos programok /év egynapos programon résztvevők átlagos száma (fő) szállásdíj/éj étkezés díja/nap Szállásdíj Étkezési díj terem bérbeadás alkalmainak száma (nap) bérleti díj/nap Terem bérbeadás résztvevők száma/év részvételi díj/fő Egyéb képzések díjbevétele táblázat: A projekt nélküli eset bevételeinek alakulása O. Verzió Előző év adata NPV Bevételek Erdei iskola szolgáltatásokból Szállásdíjbevétel Étkezési díjbevétel Programok díjbevétele Továbbképzések díja Egyéb bevételek erdei iskola szolgáltatásokból Nem erdei iskola szolgáltatásokból Szállásdíj Étkezési díj Terem bérbeadás Egyéb képzések díjbevétele Kiadványok értékesítése Egyéb bevételek nem erdei iskola szolgáltatásokból

18 A projekt nélküli eset bevételeit a jelenlegi bevételek alapján határoztuk meg. Ennél a változatnál a háttérszámítások tartalmazzák az erdei iskolából és az egyéb tevékenységekből származó bevételek részletezését. A 0. változatban a jelenlegi helyzetnek megfelelően a bevételek 26%-a származik csupán erdei iskola foglalkozásokból. Ennek 3 fő bevételi forrása a szállás, az étkezési és programbevételekből származik. A projekt nélküli esetben (9-10. táblázatok) a jelenleginek megfelelően 16 csoport átlag 20 fős létszámmal vesz részt erdei iskolás programokon. Az erdei iskolában a szállásköltség átlagosan 1700 Ft/fő, és az étkezés (napi egyszeri étkezés) 1100 Ft/fő. Jelenleg az erdei iskolás csoportok átlagos itt tartózkodási ideje 4 nap alsós tagozatosoknál 3 nap, felsősöknél 5 nap mely az infrastruktúra romlásának következtében folyamatosan rövidül, a 15. év végén átlagosan 3 napra csökken. Az erdei iskolában résztvevők a szállás és étkezés mellett szakmai programokon is részt vesznek, melynek átlagos létszáma az első évben 480 fő, mely évente 5%-kal csökken a leromlott állapotú épület következtében. A program díja reáláron 3000 Ft/fő. A nem erdei iskolás programok között osztálykirándulások, táborok és egynapos programok találhatók. Ezek kalkulált költsége a segédtáblából leolvasható és a fentiekben részletezetteknek megfelelően alakulnak. Itt is az infrastruktúra romlásának következtében a vendégek elmaradásával számolunk. A beruházás hatására ( táblázatok) a szezon kitolható, hiszen a téliesítés következtében télen is fogadhat a létesítmény vendégeket. Ennek következtében megnő a csoportok száma, melyet elsősorban erdei iskola programokra tervezünk. Ezt befolyásolja az is, hogy az eszközbeszerzés keretében korszerű mérő és megfigyelő műszerek beszerzésére kerül sor, mely növeli az érdeklődést az erdei iskola programok iránt. Az erdei iskola programok arányát javítja továbbá, hogy a munkatársak képzésével és az erdei iskola tanfolyam akkreditálásával intézményünk számára lehetőség nyílik ilyen tanfolyamok továbbképzésére. Ennek keretében azt tervezzük, hogy évente 20 fő részére 60 órás tanfolyamot tartunk, melynek programköltsége Ft/fő, továbbá szállás és étkezési bevételeket is generál. Mindezek figyelembevételével az erdei iskola bevételek aránya az éves bevételekből 37% körüli szintre emelkedik. A nem erdei iskola programokban szintén nő a vendégéjszakák és a csoportok száma a szezon kibővítéséből adódóan. A fejlesztés első évében a működési költségeknél leírtaknak megfelelően a beruházás miatt, az építkezésre eső időszak bevételei kiesnek, ezért az első évben kevesebb bevétellel számolunk, mint a projekt nélküli esetben. A második évtől kezdődően, azonban megnövekednek a bevételek, ahogy azt a 10. táblázat fejlesztési különbözete is mutatja (13. táblázat). A 15. év végére mintegy 4 millió Ft-tal magasabb bevételekre számítunk, mint a projekt nélküli esetben, melynek háromnegyedét az erdei iskola tevékenység bevételei jelentik.

19 11. táblázat: A projekt megvalósításával a bevételek alakulásának háttérszámítása Erdei iskola szolgáltatásokból eredő bevételekhez A VERZIÓ ÉVEK Előző év adata csoportok száma/év átlagos csoportlétszám (fő) eltöltött átlagos idő (nap) szállásdíj/éj étkezés díja/nap Szállásdíjbevétel Étkezési díjbevétel résztvevők száma/év részvételi díj/fő Programok díjbevétele résztvevők száma/év részvételi díj/fő Továbbképzések díja Nem erdei iskola szolgáltatásokból eredő bevételekhez ÉVEK Előző év adata csoportok (osztálykirándulások) száma/év átlagos csoportlétszám (fő) eltöltött átlagos idő (nap) nyári táborok száma/év táborozók átlagos száma (fő) nyári tábor hossza (nap) egynapos programok /év egynapos programon résztvevők átlagos száma (fő) szállásdíj/éj étkezés díja/nap Szállásdíj Étkezési díj terem bérbeadás alkalmainak száma (nap) 0 bérleti díj/nap 0 Terem bérbeadás résztvevők száma/év 0 részvételi díj/fő 0 Egyéb képzések díjbevétele táblázat: A bevételek alakulása a projekt megvalósításával A. Verzió Előző év adata NPV Bevételek Erdei iskola szolgáltatásokból Szállásdíjbevétel Étkezési díjbevétel Programok díjbevétele Továbbképzések díja Egyéb bevételek erdei iskola szolgáltatásokból 0 Nem erdei iskola szolgáltatásokból Szállásdíj Étkezési díj Terem bérbeadás 0 Egyéb képzések díjbevétele 0 Kiadványok értékesítése 0 Egyéb bevételek nem erdei iskola szolgáltatásokból ERDEI ISKOLA SZOLGÁLTATÁS BEVÉTEL ARÁNYA AZ ÖSSZESBŐL 33% 36% 35% 35% 34% 35% 35% 36% 37% 37% 37% 37% 37% 37% 37% 38%

20 13. táblázat: A bevételek alakulása fejlesztési különbözet módszerrel Kiválasztott verzió Bevételek Erdei iskola szolgáltatásokból Szállásdíjbevétel Étkezési díjbevétel Programok díjbevétele Továbbképzések díja Egyéb bevételek erdei iskola szolgáltatásokból Nem erdei iskola szolgáltatásokból Szállásdíj Étkezési díj Terem bérbeadás Egyéb képzések díjbevétele Kiadványok értékesítése Egyéb bevételek nem erdei iskola szolgáltatásokból