TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS

Átírás

1 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS Borsod-Tender Kft.

2 Tartalom I. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések Területfejlesztési és rendezési dokumentumokkal való összhang elemzése Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Megyei Területrendezési Terv Rudabánya Településszerkezeti Terve A település táji és természeti adottságai Geológia és domborzat Éghajlat és vízrajz Talaj és élővilág Tájértékelés, tájhasználat A település társadalma Demográfia Képzettség Foglalkoztatottság, jövedelmi helyzet A település társadalmi konfliktusai A település gazdasága Általános jellemzés Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások Turizmus Közlekedés Önkormányzati gazdálkodás, településfejlesztés A település humán közszolgáltatásai Oktatás Egészségügy, szociális ellátás Kultúra, rendezvények Egyházak Civil szervezetek

3 7. A település közmű-ellátottsága Vízellátás Szennyvízelvezetés és tisztítás Villamos-energia ellátás Gázellátás Digitális és elektronikus hírközlés Környezet- és katasztrófavédelem Kommunális szolgáltatások, hulladékszállítás és kezelés A település környezetvédelmi problémái Katasztrófavédelem Helyzetértékelés Helyzetelemzés összefoglalása, SWOT analízis A település problémás területei Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek II. STRATÉGIAI RÉSZ A település középtávú tematikus célkitűzései Városi szintű középtávú tematikus célok A település akcióterületeinek kijelölése, a lehatárolás rövid indoklása es számú akcióterület es számú akcióterület Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő beavatkozások összefoglaló jellegű bemutatása es számú akcióterületen tervezett intézkedések es számú akcióterületen tervezett beavatkozások Akcióterületen kívül megvalósítani tervezett beavatkozások A település célkitűzéseinek részletes pénzügyi és szakmai terve es számú akcióterületen tervezett intézkedések es számú akcióterületen tervezett intézkedések Akcióterületen kívül végrehajtott projektek A fejlesztések időbeli ütemezése A Fejlesztési Terv belső és külső összefüggései A Fejlesztési Terv belső összefüggései összhang a helyzetelemző és értékelő részben felvázoltakkal A Fejlesztési Terv külső összefüggései

4 15. A tervezett fejlesztések hatásai Kockázatelemzés Partnerség A Fejlesztési Terv megvalósulásának szervezeti keretei A Fejlesztési Tervben foglalt célkitűzések partneri keretei Monitoring Melléklet

5 Táblázatjegyzék Településfejlesztési Stratégia ( ) 1. táblázat: Rudabánya kereskedelmi vonzáskörzete táblázat: A környék geológiai és morfológiai jellemzői táblázat: Éghajlati és vízrajzi adottságok táblázat: Rudabánya fontosabb demográfiai mutatói táblázat: Rudabánya népességét befolyásoló tényezők táblázat: A lakónépesség képzettségi adatai táblázat: A munkanélküliség fontosabb adatai táblázat: A regisztrált gazdasági szervezetek megoszlása nemzetgazdasági áganként, táblázat: A városi úthálózat adatai táblázat: Az óvodai ellátás adatai táblázat: Az általános iskolai nevelés-oktatás adatai táblázat: A kompetenciamérések eredményei táblázat: A könyvtári állomány adatai táblázat: A kulturális rendezvények adatai táblázat: A vízellátás adatai táblázat: A szennyvízelvezetés és -tisztítás adatai táblázat: A villamos-energia ellátás adatai táblázat: A vezetékes gázellátás adatai táblázat: A hulladékszállítás és -kezelés adatai táblázat: A fejlesztések időbeli ütemezése táblázat: A városi szintű problémák és a középtávú célok kapcsolódása táblázat: A városi szintű adottságok és a középtávú célok kapcsolata táblázat: A megyei fejlesztési programmal való összefüggés táblázat: A as okhoz való kapcsolódás táblázat: A Településszerkezeti Tervvel való kapcsolat táblázat: A Gazdasági Programmal való kapcsolat táblázat: A tervezett beavatkozások hatásai táblázat: A beavatkozások kockázatai táblázat: Az intézkedések szegregációs hatásai táblázat: A célkitűzések partnerségi keretei táblázat: Az 1-es számú akcióterületen tervezett beavatkozások monitoringja táblázat: A 2-es számú akcióterületen vállalt indikátorok táblázat: Hálózatos jellegű beavatkozások indikátorai táblázat: A pontszerű beavatkozások indikátorai

6 Ábrajegyzék Településfejlesztési Stratégia ( ) 1. ábra: Rudabánya vonzáskörzete ábra: Magyarország vidéki térségei ábra: Részlet a megyei rendezési tervből ábra: Rudabánya igazgatási területének felszínborítása ábra: Rudabánya lakónépességének korszerkezete ábra: A népesség felekezeti megoszlása ábra: Az éves jövedelmek megoszlása ábra: A mezőgazdasági termelés megoszlása a hasznosítható terület arányában ábra: A szolgáltatói ágazatok megoszlása a vállalkozások száma alapján, ábra: A város főbb turisztikai adatai ábra: A Rudabányát érintő közutak forgalomszámlálási adatai ábra: Rudabánya levegőszennyezettségének éves menete,

7 Térképjegyzék Településfejlesztési Stratégia ( ) 1. térkép: Rudabánya vonzáskörzete térkép: A legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők térbeli elhelyezkedése, a lakónépesség arányában térkép: A rendszeres szociális segélyben részesülők a lakónépesség arányában, térkép: Az ipari-gazdasági jellegű területek városon belüli elhelyezkedése térkép: A vezetékes vízellátással rendelkező lakások a lakásállomány arányában térkép: A város problémás területei térkép: A városrészek lehatárolása térkép: Az északi városrész funkciói térkép: A déli városrész funkciói térkép: A városközpont funkciói térkép: Az 1-es számú akcióterület lehatárolása térkép: A 2-es számú akcióterület elhelyezkedése

8 I. HELYZETELEMZİ ÉS ÉRTÉKELİ RÉSZ 8

9 1. A település helye tágabb és szőkebb térségében, településhálózati összefüggések Rudabánya az Észak-magyarországi Régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén, a Putnoki-dombság és a Rudabányai-hegység kistájak határán helyezkedik el. A fıvárostól 220 km-re, a régióközponttól és megyeszékhelytıl, Miskolctól 40 km-re található. Lakossága nem éri el a 3000 fıt, ezzel az ország legkisebb városainak csoportjába tartozik. Térbeli elhelyezkedése, mérete, térségi térszerkezetben elfoglalt pozíciója alapján jelentısebb hatásterülettel bír. A városban fellelhetı különbözı funkciók azonban más-más területen fejtik ki hatásukat. A település térbeli hatásainak elemzése során tehát, attól függıen, hogy mit teszünk meg a vizsgálat tárgyának, más-más vonzáskörzet meghatározása válik szükségessé. A város különbözı funkciói során meghatározott hinterlandok alapján jó eséllyel következtetni lehet Rudabánya konkrét hatásterületére, vagyis a város azon térbeli vetületére, melyre több-kevesebb ráhatása van. 2. térkép: Rudabánya vonzáskörzete Forrás: Rudabánya Város Önkormányzata. Forrás: járás.info.hu adatai alapján saját szerkesztés. (Jelmagyarázat: mélykék: Rudabánya, sötétkék: közös önkormányzati hivatal települései, világoskék: Kazincbarcikai Járás települései, kék vonal: Rudabányai Rendırırs illetékességi területe, lila vonal: Szociális Szolgáltató Központ illetékességi területe, fekete vonal: Kazincbarcikai Járás határa, piros vonal: közvetlen autóbuszos elérhetıség) Az 1. ábra bemutatja, hogyan változik Rudabánya vonzáskörzete az egyes funkciók tekintetében. Más területet lát el pl. közigazgatásilag, mást az egészségügyi, vagy szociális ellátás során, illetve a rendırırs munkája is egy meghatározott területre terjed ki. A közlekedési elérhetıség szempontjából is 9

10 kijelölhetı egy bizonyos hatásterület. Ráadásul a város intézményei is rendelkeznek bizonyos vonzással ez lehet pl. beiskolázási körzet, könyvtárba beiratkozott olvasók lakóhelye, stb. 1. táblázat: Rudabánya kereskedelmi vonzáskörzete Üzlettípusok Rudabányán található egység (db) Legközelebbi üzlet távolsága (km) Település Élelmiszer-vegyesüzlet 8 5,2 Ormosbánya Használtcikk-szaküzlet 3 8,1 Izsófalva Gépjármő-alkatrész szaküzlet 1 8,1 Izsófalva Vegyesiparcikk szaküzlet 1 4,8 Felsıtelekes Húsáru szaküzlet 1 8,1 Izsófalva Barkács- és építési anyag szaküzlet 2 11,2 Szendrı Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis Érdemes rövid figyelmet szentelni a kereskedelmi vonzáskörzetnek is, amely a város és térsége lakói életminısége szempontjából is jelentıs. Rudabánya kereskedelmi funkciói a térségen belül jónak mondhatók. Rendelkezik nagy alapterülető, magas kereskedelmi szolgáltatási színvonalat nyújtó élelmiszer-áruházzal. A városban egyéb szaküzletek is mőködnek, melyet a környezı településeken nem vagy ennél alacsonyabb számban és minıségben találni. Az 1. táblázat adatai alapján látható, hogy a Rudabányán megtalálható szaküzlet-típusok legközelebb nagyjából 8-10 km sugarú körön kívül (Izsófalva, Szendrı) találhatók meg, vagyis Rudabánya kereskedelmi vonzáskörzete nagyjából ekkora területet fed le. A településtıl északra és nyugatra elhelyezkedı rurális jellegő terület viszont hiányt szenved bizonyos szaküzletekben, így ezeket a területeket is Rudabánya üzletei látják el. Emiatt a kereskedelmi vonzáskörzet alakja torzul, északi irányban mélyen benyúlik a falusias övezetbe, míg déli és keleti irányban a közeli nagyobb városok (Szendrı, Kazincbarcika) leárnyékolják azt. Az eddig elmondottak alapján, a város vonzáskörzetének területi kiterjedését illetıen bonyolult problémakör került szemeink elé. Ahogy az 1. ábrán szereplı térkép is mutatja, különbözı funkciók eltérı területi hatásokat eredményeznek. Ha ehhez hozzávesszük a kistájak lehatárolását is, azt mondhatjuk, nem vagyunk könnyő helyzetben, ha Rudabánya valódi vonzáskörzetét akarjuk meghatározni. A térképen egyértelmően látszik azonban egyfajta kettısség a vonzáskörzetet illetıen. Van egy ún. elsıdleges vonzásterület, melyet lehatárol a közvetlen közösségi közlekedés elérhetısége és a történelmi gyökerekbıl fakadó települések közötti kölcsönhatás. Itt Rudabánya társadalmi, kulturális, oktatási, és gazdasági téren is szervezı központként emelkedik ki. Ide tartoznak: Felsıtelekes, Alsótelekes, Kánó, Ormosbánya, Izsófalva települések. Vannak azonban olyan, Rudabánya szempontjából csak közvetetten, bizonyos funkciók szerint a vonzáskörzetébe tartozó települések, melyek egyébként sem közlekedésileg, sem közigazgatásilag, sem pedig gazdaságilag nem Rudabányához vonzódnak. Ezek Imola, Trizs, Szuhafı, Ragály, Zádorfalva, Zubogy, Dövény, Alsószuha, Jákfalva, Felsınyárád, Felsıkelecsény, Kurityán. A továbbiakban a városi szintő elemzések során elsısorban a közvetlen vonzáskörzet adottságainak összehasonlító vizsgálatát végezzük el, de bizonyos szempontok szerint a közvetett hatásterület vizsgálata is szükségszerő. 10

11 Elsıdleges hatásterület: Közvetlen közösségi közlekedési elérhetıség Azonos járásba való tartozás Természetföldrajzi kapcsolatok erısek Közigazgatásban szoros együttmőködések Gazdasági téren szoros együttmőködések Társadalmi téren szoros együttmőködések Másodlagos hatásterület: Közösségi közlekedéssel nincs közvetlen elérhetıség Közigazgatásban csak közvetett együttmőködések vannak, nem tartoznak Rudabányával azonos járásba Társadalmi, gazdasági téren gyenge kölcsönkapcsolatok 2. Területfejlesztési és rendezési dokumentumokkal való összhang elemzése 2.1. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció A Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót Magyarország Kormánya a H/ számú Országgyőlési határozatával fogadta el. A Koncepció olyan átfogó jellegő, a 1254/2012 (VII.19.) Kormányhatározat alapján megírt dokumentum, amely meghatározza Magyarország 2030-ig elérendı jövıképét. Rudabánya, kis méretébıl adódóan természetesen név szerint nincs említve a dokumentumban. A területi célok közül azt kell elsısorban kiemelni, hogy az ország külsı városgyőrőjének tagjai közül Miskolc emelhetı ki, mivel Rudabánya gazdasági szinten erısen vonzódik a megyeszékhelyhez. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a Koncepció által Miskolcra tervezett gazdasági szerepkör alig egyeztethetı össze Rudabánya jelenlegi gazdasági és társadalmi pozícióival (K+F+I, magas hozzáadott értékő kreatív ipar). Rudabánya és térsége a Koncepció szerint az aprófalvas vidéki térségek közé tartozik. A térségben a Koncepció erdıgazdálkodással egybekötött mezıgazdasági jellegő gazdálkodást képzel el, amelyhez kiváló természeti alapjai vannak. A Koncepció külön figyelmet szentel a Cserehét aprófalvas, erısen leszakadó, marginalizált térségének, amely a város szinte közvetlen közelében található, és a területre érvényes megállapítások a városra is igaznak tőnnek. 11

12 3. ábra: Magyarország vidéki térségei Forrás: OTFK 2.2. Megyei Területrendezési Terv 4. ábra: Részlet a megyei rendezési tervbıl Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve 12

13 Az OTRT-re alapozva készült el a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 10/2009 (V.5.) számú rendelete alapján a megye területrendezési terve, amely az alábbi területfelhasználási kategóriákat állapítja meg a város igazgatási területén (3. ábra): erdıgazdálkodási térség vegyes területfelhasználású térség városias települési térség veszélyes hulladék-ártalmatlanító térségi jelentıségő kerékpárút Jelen stratégiában foglalt célkitőzések és fejlesztési elképzelések összhangban vannak az Országos, valamint a Megyei Területrendezési Tervekben megfogalmazottakkal Rudabánya Településszerkezeti Terve Rudabánya elsı rendezési terve 1972-ben készült el, amit az évi III. törvény értelmében 5 évente felülvizsgáltak. A jelenleg hatályos Településszerkezeti Tervet 2013-ban fogadta el a Képviselı-testület, amely a korábbi, 2001-ben elfogadott rendezési tervet váltotta. Az elızı településrendezési eszköz felülvizsgálatára a következık miatt volt szükség: 2001 óta több országos hatókörő jogszabály megváltozott, amely a korábbi rendezési tervet, valamint a Helyi Építési Szabályzatot elavulttá tette. Az elızı településrendezési terv több olyan elemet is tartalmazott, melynek megvalósulása eleve kétséges volt, a 2008-tól kezdıdı válsághelyzetnek köszönhetıen pedig szinte egyértelmővé vált az idıleges meghiúsulása ban módosításra került a város területrendezési terve, ennek során a városközpont területi kiterjedése módosult. A területhasználatban bekövetkezett változtatások összhangban vannak az Országos Területrendezési Tervvel, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Tervvel, azok figyelembevételével kerültek kijelölésre. Rudabánya Város Önkormányzata július 26-i Képviselı-testületi ülésén tárgyalt 63/2013. (VII.26.) határozatával fogadta el a jelenleg hatályos Településszerkezeti Tervet. A határozat értelmében a Településszerkezeti Tervben valamint a Településszerkezeti Terv Leírásában foglaltakat kötelezı alkalmazni a településfejlesztési tevékenységek során. A Terv Leírása tartalmazza az alábbi részeket: Általános leírások: ez a fejezet foglalkozik az elfogadó határozat hatályával, a területfelhasználásban bekövetkezı változásokkal, a területfelhasználást korlátozó tényezıkkel, a területfelhasználás általános szabályaival, az igazgatási és belterületi határok változásaival, a területfelhasználási egységek tagozódásával és használatuk feltételeivel, a településszerkezeti terv elemivel, valamint a terv módosításával. A település természeti és épített környezetének védelme: ez tartalmazza a környezetvédelem általános elıírásait, a természetvédelem elıírásait, az épített környezet védelmét. A területfelhasználási egységek tagozódása fejezet bemutatja a város igazgatási területének térségi területfelhasználási kategóriáit, a település igazgatási területének építményekkel igénybevett térségi elemeit, az igazgatási terület térségi övezeteit, a beépítésre szánt 13

14 területeket, a beépítésre nem szánt területeket, valamint a területfelhasználási egységek szintterület-sőrőségét. A települési infrastruktúra címő fejezet foglalkozik a közüzemi közmővesítettség elıírt mértékével. Az 1. melléklet a területhasználat változásával érintett területekkel foglalkozik. A Terv 2. melléklete foglalkozik a helyi építészeti értékvédelemmel, a 3. melléklet a felszínmozgásos területekkel, a 4. melléklet a hidrogeológiai védıidom által érintett területekkel foglalkozik. A Terv 1. függeléke a természeti értékvédelemmel, a 2. függelék az országos építészeti értékvédelemmel, a 3. függelék a régészeti értékvédelemmel, a 4. függelék a bányatelkekkel foglalkozik. 3. A település táji és természeti adottságai 3.1. Geológia és domborzat 2. táblázat: A környék geológiai és morfológiai jellemzıi Szempontok Putnoki-dombság Rudabányai-hegység Kızet fıleg pliocén agyagos-homokos üledékek alsó, középsı-triász mészkı és dolomit Szerkezet ÉNy-DK-i csapásirány DNY- ÉK-i csapásirány Ásványvagyon Geomorfológia Táj Domborzat Forrás: Magyarország Kistájainak Katasztere, 2010 miocén rétegekben barnakıszén telepek agyagos üledékek miatt tömegmozgásos jelenségek medencedombság jellegő közelben magasabb hegyvidékek keretezik 55 %-a hegy- és domblábi lejtı, 20 % folyóártér vasérc-összlet, gipsz, anhidrit Alsótelekes határában karsztos üledékes kızetek, gyenge karsztosodással, karsztkorróziós szurdokvölgyek hátas típusú alacsony középhegység 15 % hegylábi lejtı A miocén barnaszénre, valamint a Rudabányai-hegység vasérc készleteire a közelmúltig bányamővelés épült, melynek következtében ma a táj nagy része erısen degradált, és szerepel az országos és komplex tájrehabilitációra szoruló területek között a megye területrendezési tervében. A feltárt bányakincsek és azok nagyüzemi kitermelése vezetett azonban a terület DK-i részén kialakult magasabb fokú városiasodottsághoz. A város a Putnoki-dombság és a Rudabányai-hegység határvidékén található, így ennek a két kistájnak a morfológiai adottságai határozzák meg a táj képét. A Putnoki-dombságban jelenlévı agyagos üledékek miatt elıfordulnak tömegmozgásos jelenségek. A Rudabányai-hegység karsztos üledékekbıl áll, ám leginkább fedett helyzetben, emiatt a karsztosodás mértéke a közeli Aggteleki-karszthoz képest lényegesen gyengébb. A hegység középsı részén lévı Telekes-völgy átöröklött jellegő szurdokvölgy. Déli irányban jól járható, széles völgy nyílik, amely kapcsolatot biztosít a Sajó-völgy felé. Ez a széles völgy biztosította az életteret a városba betelepülı bányászcsaládok részére. A termelésre alkalmas talajadottságok is jobbak a város déli részein. 14

15 3.2. Éghajlat és vízrajz 3. táblázat: Éghajlati és vízrajzi adottságok Szempontok Putnoki-dombság Rudabányai-hegység Éghajlat mérsékelten hővös mérsékelten száraz, de a hővös és a mérsékelten nedves határán hővös mérsékelten nedves, de a mérsékelten hővös határán Hımérséklet évi középhımérséklet 8,5-9,2 C évi középhımérséklet 8,8 C Csapadék évi átlagos csapadék mm évi átlagos csapadék 620 mm Fagyveszély fagymentes nap 165 fagymentes nap Napfénytartam évi átlagos napfénytartam 1800 óra alatt évi átlagos napfénytartam 1800 óra alatt Völgyhálózat Felszíni vizek DK-i futású, tektonikailag jelzett folyóvölgyek magas lefolyási intenzitás tektonikailag jelzett szurdokvölgyek alacsony lefolyási intenzitás a karsztos rétegekbe való beszivárgás miatt Felszín alatti vizek Forrás: Magyarország Kistájainak Katasztere, 2010 agyagos rétegek miatt kis mennyiségben rétegvizek is megjelennek, talajvíz magas nitrát-tartalmú karsztvíz-kincs jelentıs A térség az ország leghővösebb vidékei közé tartozik. Az alacsony középhımérséklet, az alacsony napfénytartam, valamint az év több mint felét kitevı fagyhajlam rányomja bélyegét a táj képére. A hővösebb éghajlatot befolyásolja a térség medencedombság jellege, miszerint a közelben magasabb hegyvidékek vannak, délre a Bükk, északra a Gömör-Tornai karszt, távolabb a Kárpátok külsı vonulatai, melyek hegyvidéki jellegő éghajlatukkal befolyásolják a két kistáj klímáját is. A megújuló energiahordozók felhasználását több tényezı is gátolja. Egyrészt az alacsony napfénytartam akadályozza a napenergia kiaknázását, másrészt az 1-2,5 m/s, alacsonynak számító átlagos szélsebesség sem igazán kedvez az energiatermelésnek. A Putnoki-dombságban az agyagos rétegek vízzárósága miatt jelentıs a felszíni lefolyás. A Rudabányai-hegység karsztvíz-kincse miatt - a felszín alatti vizek kiemelt érzékenységi területébe tartozik, s ez érinti Rudabánya közigazgatási területét is. Az agyagos rétegek közötti rétegvizek elsısorban Rudabánya környékén jelennek meg, ennek is szerepe volt a térség itt meglévı nagyobb népességkoncentrációjában. A térséget általában ÉNy DK-i futású völgyek és bennük futó patakok jellemzik, amelyekben oldalirányból kisebb patakok, erek torkollnak. Az Ormos-patak teraszos völgyben fut Rudabányától D DK-i irányba, majd Szuhakállótól északra torkollik a Szuha-patakba. Az agyagos 15

16 vízzáró rétegek miatt a források száma kevés. Állóvizei közül mindenképpen megemlítendı a bányató (Felsıtelekes közigazgatási területén), amely Magyarország legmélyebb állóvize, kb. 60 m mély Talaj és élıvilág A Putnoki-dombság agyagos térszínein valamint a Rudabányai-hegység hegylábi lejtıin az agyagbemosódásos barna erdıtalaj a jellemzı. Karsztos jellegő kızeteken rendzina alakult ki, ez éppen Rudabánya térségében a leggyakoribb. A Putnoki-dombság folyóvölgyeiben réti öntéstalaj képzıdött, pangóvizes hatás következményeként. A térség természetes erdıtársulása a csereskocsánytalan tölgyes, a Rudabányai hegységben zonálisan jelenik meg a gyertyános-kocsánytalan tölgyes. A folyóvölgyekben gazdag flórával rendelkezı láprétek is találhatók. A talajok közül a rendzina és a réti öntéstalaj alacsony termıképességő, az agyagbemosódásos barna erdıtalaj is inkább az erdık létének kedvez. A terület emiatt szántóföldi mővelésre kevésbé alkalmas, inkább a legeltetés és az erdıgazdálkodás elterjedt. A Putnoki-dombság területének 53,4, a Rudabányai-hegység 68,2%-a erdıterület. A kedvezıtlen mezıgazdasági adottságok miatt a terület megmenekült az intenzív szántóföldi mőveléstıl, ami többé-kevésbé megırizte a hagyományos tájképet. Emiatt a térség szerepel a megyei területrendezési terv országos és térségi jelentıségő tájképvédelmi övezet térképén Tájértékelés, tájhasználat Az Országos Területrendezési Terv alapján a város igazgatási területét két fı tájtípus érinti: Nemkarbonátos kızető hegységek, dombságok tágas teraszos völgyszakaszai: ez magát az Ormos-patak völgyét jelenti, ezen a tájon fekszik maga a település is. Eróziós-deráziós völgyekkel tagolt hegylábfelszínek és hegységbeli medencedombságok, tölgyesekkel, mővelt mezıséggel, fıleg erdıtalajon: ide tartozik a város majdnem teljes külterülete, lényegében a Putnoki-dombság és a Rudabányai-hegység egy kisebb szelete. A táj történeti kialakulását alapvetıen annak mezı- és erdıgazdálkodásban való hasznosítása befolyásolta, melyek által kialakult a ma látható természetközeli tájgazdálkodással hasznosított táj. Ezt antropogén beavatkozások részben formálták, amelynek eredményei a települések, valamint a bányászati tájsebek. A térségben magas az erdısültség, amit fıleg rétek, legelık tesznek változatossá. A Településszerkezeti Terv három terület-felhasználási kategóriát különböztet meg a településen: 1. Erdıgazdálkodási térség ez jelenti a legjelentısebb tájhasználatot, 2. Vegyes területfelhasználású térség, 3. Városias települési térség. 16

17 5. ábra: Rudabánya igazgatási területének felszínborítása 3,70 28,29 10,32 45,05 4,19 8,44 0% 20% Cserjés terület Erdőterület 40% 60% 80% 100% Mezőgazdasági terület Rét, legelő, gyep Ipari jellegű terület Település területe Forrás: CORINE adatbázis A 4. ábra szerint a település közigazgatási területének 45 %-át összefüggı erdı borítja, amihez további 4 % átmeneti erdıs-cserjés terület csatlakozik, vagyis a terület majdnem fele erdıvel borított, ez jelenti a legfontosabb területfelhasználási és gazdálkodási módot. A település belterülete 8 %-át foglalja el az igazgatási területnek. A város történelmi fejlıdése végett jelentıs (5 %) az antropogén hatás miatt degradált táj, amibe a lerakóhelyek mellett a nyersanyag-kitermelés területei tartoznak bele. Magas, 10 %-ot elérı arányban vannak jelen rétek és legelık,, ami kedvez a természeti viszonyoknál már taglalt állattenyésztésnek. 4. A település társadalma 4.1. Demográfia Népességváltozások 4.. táblázat: Rudabánya fontosabb demográfiai mutatói Rudabánya Vonzáskörzet Rudabánya Vonzáskörzet Rudabánya Változás, % Vonzáskörzet Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis Népesség száma (fı) ,25-4,89 Népsőrőség (fı/km 2 ) 165,31 103,13 154,98 98,09-6,25-4,89 A város népessége az elmúlt évtizedekben, legalábbis a vasércbánya bezárása óta folyamatosan, monoton csökken (4. táblázat), amelyet egyrészt a munkaképes korú lakosság elvándorlása, másrészt a halálozás magas aránya okoz. A csökkenést még a roma népesség átlagnál magasabb népszaporulata sem tudja ellensúlyozni, 2007 és 2013 között, 7 év alatt több mint 170 fıvel csökkent 17

18 a város lakossága, és jelenleg kb fıs lélekszámú, ezzel az ország legkisebb városainak sorába tartozik (Észak-magyarországon az ötödik legkisebb). 5. táblázat: Rudabánya népességét befolyásoló tényezık 100 helyi lakosra jutó Élveszületés Halálozás Odavándorlás Elvándorlás Rudabánya 1,14 1,65 4,19 5,88 Vonzáskörzet 1,16 2,31 6,59 7, Rudabánya 1,01 1,25 3,88 4,94 Vonzáskörzet 1,11 2,23 6,37 6,7 Változás, % Rudabánya -11,40-24,24-7,40-15,99 Vonzáskörzet -4,31-3,46-3,34-13,66 Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis Ami a természetes demográfiai folyamatokat illeti, Rudabánya sem mentes azoktól a népesedési problémáktól, amelyek országos szinten is jellemzıek. A természetes fogyás alapján azonban kettısség figyelhetı meg a város és vonzáskörzete vizsgálatában: amíg Rudabányán a vizsgált 7 évben a 100 fıre esı halálozás nagyobb arányban csökkent, mint az élveszületés hasonló mutatói, addig a vonzáskörzetben gyakorlatilag nem volt releváns változás. Ennek következménye, hogy amíg Rudabánya demográfiai helyzete ezen a téren lassan javul, addig a vonzáskörzetben nem egy helyen már visszafordíthatatlan folyamatok jelentkeznek, itt már évek óta minden évben kétszer annyian halnak meg, mint amennyien születnek. A migrációs változást figyelve a vizsgált 7 évben némileg javult a helyzet, különösen a vonzáskörzetben, ahol 2013-ban több településen is pozitív volt a migrációs mutató (Felsıtelekes, Izsófalva, Kánó). A legrosszabb értéket Alsótelekes tudhatja magáénak, itt közel 5-ször akkora az elvándorlás a betelepüléshez képest. Alapvetıen jellemzı Rudabányára és vonzáskörzetére, hogy elsısorban nem a természetes fogyás, hanem a negatív migrációs folyamatok miatt csökken a népesség. Igen erıs elvándorlásból eredı népességcsökkenés van jelen Rudabánya és Ormosbánya településeken, míg Izsófalván és Kánón a jó odavándorlási mutatók miatt a népesség stagnált. 6. ábra: Rudabánya lakónépességének korszerkezete 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Rudabánya Vonzáskörzet 18,14 17,23 60,78 59,71 21,08 23, Rudabánya Vonzáskörzet 16,61 15,6 62,26 60,33 21,13 24, éves éves 60-x éves Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis 18

19 Az 5. ábra a fiatal-, aktív- és idıs korúak egymáshoz viszonyított arányát és azok változását mutatja be a városra és vonzáskörzetére vetítve. Általánosságban véve fontos tudni, hogy a fiatalkorúak aránya azokon a településeken (Rudabánya és Izsófalva) magasabb, melyek jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek, mellyel ellentétben az eldugott, nehezen megközelíthetı településeken a fiatalkorúak részaránya igen alacsony (Kánó, Imola, Szuhafı). Az elöregedés krónikusan érinti a vonzáskörzeten Ormosbánya, Kánó és Alsótelekes községeket, Rudabányán ezzel el szemben az átlagnál alacsonyabb az idıskorúak és magasabb a fiatalkorúak aránya. Az átlagos életkor mind Rudabányán, mind vonzáskörzetében 7 év alatt növekedett, amely növekmény elsısorban a közeli falvak elöregedése miatt jelentkezett. Jelenleg a Rudabányán élık hozzávetıleges átlagos életkora valahol 40 év közelében van, a vonzáskörzetben viszont közel másfél évvel több Etnikai és vallási összetétel A évi népszámlálás idején a rudabányai lakosok 12,5 %-a vallotta magát roma nemzetiségőnek, míg a vonzáskörzet településein átlagosan a lakók 7,08 %-a jelölte be, hogy roma identitással rendelkezik (a legkisebb arányban Kánón, 1,72 %). Rudabányán emellett 1,63 %-nyi német nemzetiségő állampolgár is él, a többi nemzetiség száma és aránya sem Rudabányán, sem a vonzáskörzetben nem számottevı. 7. ábra: A népesség felekezeti megoszlása 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Rudabánya 57,24 2,16 22,06 15,28 Vonzáskörzet 46,01 5,39 19,47 3,59 22,54 római katolikus evangélikus nem tartozik felekezethez Forrás: KSH Népszámlálás 2011 görög katolikus ateista református más vallási közösség Háztartások A jelenlegi kormányzat számos intézkedésével kinyilvánította, hogy kiemelt szerepet szán a családoknak, így elkötelezıdött abban, hogy minél több gyermek családban nıhessen fel. Rudabányán összesen 554 családi és élettársi kapcsolat volt regisztrálva a évi népszámláláskor, ezek közül 231 volt gyermektelen, vagyis az összes család nagyjából kétötöde (41,7 %). A gyermekes családok közel fele volt 1 gyermekes a évi adatfelvétel idején, ami nagy valószínőséggel azóta sem javult. 19

20 Érdekes, hogy a vonzáskörzetben kisebb az 1 gyermekes, és kicsivel magasabb a két gyermekes családok aránya. A vonzáskörzetben egyébként a 181 családból (házastársi és élettársi viszonyban élık összesen) 76, vagyis kb. 42 %-a gyermektelen. Itt kell említést tenni a házasságkötések és válások arányának alakulásáról is. Ennek kapcsán elmondható, hogy Rudabányán erısen negatív tendenciák láthatók, a házasságkötések száma csökkent, a válásoké viszont kétszeresére nıtt. A vonzáskörzetben ehhez képest jobb a helyzet, mivel ott jelentısen nıtt a házasságkötések száma, és némileg csökkent a válásoké Képzettség 6. táblázat: A lakónépesség képzettségi adatai Mutatók Rudabánya Vonzáskörzet Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık a 15 évesnél idısebb népesség arányában, % 93,60 88,04 Legfeljebb középiskolai végzettséggel rendelkezık a 18 évesnél idısebb népesség arányában, % 32,80 26,42 Felsıfokú végzettséggel rendelkezık a 25 évesnél idısebb népesség arányában, % 7,30 5,32 Forrás: KSH Népszámlálás 2011 A évi népszámlálás adatai alapján a 18 évesnél idısebb népesség kb. egyharmadának van legalább középfokú végzettsége (6. táblázat). A felsıfokú végzettségőek aránya a 25 év feletti lakónépesség arányában, Rudabányán enyhén jobb, mint a vonzáskörzetben, de egyik helyen sem ér el magas értéket. Az alacsony iskolázottság visszahat a gazdasági teljesítményre, a termelékenységre, végsı soron a vállalkozói aktivitásra is. A helyzetet súlyosbítja a közép- és felsıfokú végzettségőek körében tapasztalható nagymérető elvándorlás is, mivel helyben nem tudnak megfelelı egzisztenciát kialakítani. A képzetlenség miatt ezek az egyének nehezen tudnak érvényesülni a munkaerıpiacon, ami tovább fokozza a város és a térség negatív munkaerı-piaci tendenciáit. Az alacsony végzettségi szint miatt a letelepedni szándékozó hazai és külföldi vállalatok sem látnak lehetıséget a térség humánerıforrásában. A középfokú végzettséggel rendelkezık többsége szakközépiskolai, valamint szakmunkás képzésben vett részt, s kevés a magasabb szintő, komplexebb tudásbázist jelentı gimnáziumokban végzettek száma. A felsıfokú végzettségőek alacsony aránya erısen kétségessé teszi a magas kvalifikációjú termelı- és szolgáltatóipar megtelepedését. 20

21 1.. térkép: A legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezık térbeli elhelyezkedése, a lakónépesség arányában Forrás: Önkormányzati adatgyőjtés (Jelmagyarázat: zöld: 0-20 %, kék: 20,1-40 %, narancs: 40,1-60 %, rózsaszín: 60,1-80 %, bordó: 80,1-100 %) A végzettség szerint területi eltéréseket tapasztalunk a városon belül az 1. térkép szerint. A legfeljebb általános iskolai végzettségőek a város északkeleti részén,, a Táncsics Mihály, Vájár, Bányász és Munkácsy Mihály utcákban vannak jelen a legnagyobb arányban. A középfokú végzettségőek térbeli elhelyezkedése alapvetıen kettıs, egyrészt a központi és nyugati részeken (Petıfi Sándor, Óvoda, Rózsavölgy utca), másrészt a város északnyugati részén (Dr. Görgı Tibor és Jókai Mór utca). Magas továbbá a középfokúak aránya a délnyugati, társasházakkal tarkított kisvárosias területen (Dobó István, Rákóczi Ferenc, Bartók Béla utca). A felsıfokú végzettségőek átlagot meghaladó részaránnyal vannak jelen az északnyugati városrészben (Ady Endre utca, az itt élık több mint 20%-a felsıfokú végzettségő), valamint a középsı és nyugati területeken (Petıfi Sándor, Óvoda utca). Mindent összevetve az északi városrészben az általános iskolai végzettségőek vannak többségben (58,42 %) és alacsonyabb a felsıfokú végzettségőek aránya (4,93 %), ezzel szemben a város déli felén a középfokú végzettséggel bírók vannak többen (51,61 %), és magasabb a felsıfokú végzettségőek aránya is (6,73 %) Foglalkoztatottság, jövedelmi helyzet A foglalkoztatottsági adatok a évi népszámlálás alapján meglehetısen siralmasnak mondhatók, Rudabányán 46,73,, a vonzáskörzet településein átlagosan 46,27 %-os (az aktív korú népességre vetítve), ami lényegesen rosszabb az országos adatnál, a 2020-ig tervezett 75 %-os 21

22 foglalkoztatottsági kormányzati célkitőzés pedig gyakorlatilag elérhetetlen távolságban van. Magas az inaktív keresık (Rudabányán 34,11, vonzáskörzetben 38,51 %) és az eltartottak (Rudabányán 28,11, vonzáskörzetben 26,99 %) aránya. A fı munkaerı-áramlás a XX. század második felében kialakult Sajó-völgyi iparvidék felé irányul, ezt a fı irányt a rendszerváltás és az azt követı gyárbezárások sem módosították jelentısen. Rudabánya felé ezzel szemben csupán jóval kisebb mértékő áramlás történik, mivel az itt lévı cégek, vállalatok vonzása sokkal kisebb, mint a térség más településein lévıké. Rudabánya sokkal inkább az ıt övezı településekre fejt ki vonzó hatást. A munkanélküliségi ráta a korábbi években sem volt alacsony (az aktív korúakhoz mérve 2007-ben 14,37 %-os, a vonzáskörzetben 14,68 %-os), de az elmúlt évek pénzügyi-gazdasági-társadalmi válságának hatására mindkét területen növekedett. Rudabányán 2013-ban 17,86 %-os, a vonzáskörzetben településenként átlagosan 16,18 %-os volt az aktív korúakhoz mért munkanélküliségi ráta. Ez azt is jelenti, hogy a válság sokkal jobban sújtotta a városi jellegő gazdasági tevékenységekkel jellemezhetı Rudabányát, mint a fıleg vidékies adottságú vonzáskörzetet. 7. táblázat: A munkanélküliség fontosabb adatai Munkanélküliek aránya az aktív korú népesség arányában Pályakezdı munkanélküliek aránya év közötti álláskeresık aránya Fizikai foglalkozású álláskeresık aránya Tartós (360 napon túl) munkanélkül iek aránya Rudabánya 15,54 16,02 12,89 89,06 n.a Vonzáskörzet 15,76 15,41 14,59 90,93 n.a Rudabánya 19,13 16,89 20,53 89,74 29,80 Vonzáskörzet 17,11 13,47 23,79 90,95 19,21 Rudabánya 23,10 5,43 59,27 0,76 n.a Változás, % Vonzáskörzet 8,57-12,59 63,06 0,02 n.a Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis A 7. táblázat bemutatja a munkanélküliség fıbb sarokszámait és azok változásait. A vizsgált hét éves ciklusban növekedett az 50 év feletti, veszélyeztetett korú munkanélküliek száma és aránya, a vonzáskörzetben nagyobb mértékben. A regisztrált munkanélkülieknek csak alig 10 %-a szellemi foglalkozású, aminek magyarázata ugyanaz, mint a felsıfokú végzettségőek esetében az elvándorlás miatt vannak kevesen. A pályakezdı álláskeresık aránya elsısorban a vonzáskörzetben növekedett, ám Rudabányán már eleve magas, % körüli volt, és ez stagnált. Jó hír viszont, hogy csökkent a 180 napon túl nyilvántartottak aránya, igaz, még így is jelentıs mértékben vannak jelen, Rudabányán az álláskeresık közel harmada nem tud elhelyezkedni egy éven belül. 22

23 8. ábra: Az éves jövedelmek megoszlása Forrás: Területfejlesztési Információs Rendszer, 2012 Rudabánya jövedelmi helyzete meglehetısen rossz képet mutat,, amely az adófizetık jövedelmi viszonyainak hisztogramját bemutató 7. ábrán is látszik. A jövedelmet szerzık közel ötöde 300 ezer Ft- ot sem keres egy évben, ık tulajdonképpen az önkormányzat és városi szervezetek által felkínált közcélú munkából élnek. Az egy adófizetıre jutó átlagos jövedelem 2007 és 2012 között 4,2 %-al csökkent, 2012-ben nagyjából 1,4 millió Ft volt, ami nem csak az országos, de a járási értéknél is rosszabb.. Ez idı alatt a társas vállalkozásból származó jövedelem felével, az egyéni vállalkozásból származó jövedelem negyedével lett kevesebb. A lakosság tekintélyes hányada nem talál munkát sem a városban, sem annak környékén, így az önkormányzat által biztosított segélyekbıl kénytelen fenntartani magát. A helyzet kritikussága leginkább abban a tényben ragadható meg, hogy ma már felnıtt egy olyan generáció, sıt a második generáció megszületése történik, amely szüleit, nagyszüleit soha nem látta dolgozni. 23

24 2. térkép: A rendszeres szociális segélyben részesülık a lakónépesség arányában, 2013 Forrás: Rudabánya Város Önkormányzata. (Jelmagyarázat: zöld: 0-3 %, kék 3,1-6 %, narancs: 6,1-9 %, rózsaszín: 9,1-12 %, bordó: 12 % felett) A városban élık szociális helyzete kapcsán a 2. térkép alapján kismértékő észak-dél ellentétet látunk. Amíg az északi, hagyományos építéső városrészben 1 lakásra átlagosan 0,36 olyan lakó jut, aki kénytelen igénybe venni a Szociális Szolgáltató Központ valamilyen szolgáltatását, ez a déli, újabb városrészben csak 0,25. Legrosszabb helyzetben a város északkeleti része van, ahol több utcában is lakásonként 1-nél több szociálisan rászoruló él (Munkácsy Mihály utca 1,23, Temetı utca 1,33, de legrosszabb állapotban a Bányász utca van, itt átlagosan 2,24 szociális rászoruló jut egy ingatlanra.) A déli városrészben nincsenek ilyen kiugró eredmények, a szociális ellátásra szorulók elsısorban a Kossuth Lajos utca, József Attila utca és Arany János utca környékén összpontosulnak. A gyermekjóléti szolgálatot igénybe vevık legmagasabb aránya a Bányász és a Temetı utcákban mérhetı. A családsegítı szolgálat igénybevételében is hasonló területi elterjedést tapasztalunk, a Vájár és Táncsics Mihály utcák magas aránya mellett a déli városrészben található Arany János utca is magas értéket képvisel. A házi segítségnyújtást igénybe vevık inkább a déli városrészben (Óvoda és Rákóczi Ferenc utcákban), míg a közétkeztetést igénybe vevık megint inkább északon, a Szabadság tér környékén koncentrálódnak. A rászorulók 57,4 %-a a családsegítı szolgálatot veszi igénybe, míg 27,2 %-os a gyermekjóléti szolgálatot igénybe vevık aránya. 24

25 4.4. A település társadalmi konfliktusai A város társadalmi rétegzıdése az elıbb taglalt jövedelmi és szociális helyzettel van összefüggésben. Alapvetıen az egész városban jelentkeznek a leszakadás, szegregáció problémái, amely a város munkaerı-piaci helyzetével van kapcsolatban, de ezek a társadalmi problémák térben alapvetıen jól lehatárolhatóak. Fıleg a város északi és déli része tömöríti inkább az alacsony jövedelmi státusszal rendelkezıket, itt magas a szociális ellátásra szorulók, segélyezésbıl tengıdık aránya, ami ezeket a városrészeket szegregációs mutatók alapján is leírhatóvá teszi. A város nyugati, északnyugati, oldalvölgyekbe felkapaszkodó utcáiban viszont a település átlagos helyzetéhez képest jobb módúak élnek, itt a társadalmi-szociális problémák kevésbé vagy egyáltalán nem jelennek meg. A társadalmi szegregáció jeleit mutató városrészekben tömörül a roma népesség is, amely önmagában hordozza a további leszakadás és marginalizáció veszélyét. A roma társadalom tagjai fıleg a manapság születettek szülei, nagyszülei, a bányában, valamint azt kiszolgáló városi és közeli ipari üzemekben dolgoztak. A vasércbánya bezárásával, a borsodi szénmedence bányászatának és iparának leépülésével elıször ezek a segédmunkát végzı képzetlen rétegek veszítették el egzisztenciájukat. A munkaerı-piaci helyzet a rendszerváltás óta folyamatosan romlott, hiába voltak hangzatos kormányzati célkitőzések, a társadalmi leszakadás kiváltó okait nemhogy nem sikerült felszámolni, de eszkalálódott a helyzet. Az alacsony egzisztenciával élık körében kriminális jellegő folyamatok is fellépnek, munka hiányában a másik értékeinek eltulajdonításából és továbbértékesítésébıl tartva fenn magukat. A 2010 után bevezetett intézkedéseknek köszönhetıen csak kicsit javult a helyzet, bár a segélyezési formák igénybevétele közmunka végzéséhez kötött, illetve a saját porta rendben tartását is elıírják, ez azonban, igény hiányában alig valósul meg. A helyzetet súlyosbítja, hogy a marginalizált közösségek lakóterülete éppen a városba bevezetı utak mentén található. Északról, Aggtelek felıl, vagy délrıl Kazincbarcika felıl belépık elıször ezekkel a szlömösödött városnegyedekkel szembesülnek, ami gátolja mind a városba érkezı befektetéseket, mind a turisztikai forgalmat. Rudabányán két, egyenként is jelentıs területő szegregátum és egy szegregációval veszélyeztetett terület különíthetı el: 1. A város északkeleti, falusias környezetében, a Gvadányi József, Bányász, Munkácsy Mihály, Táncsics Mihály és Vájár utcák térségében. Ez egy erısen leromlott állapotú, elmaradott, alacsony komfortfokozatú, vagy komfort nélküli lakásokkal rendelkezı terület, elsısorban a roma származású népesség lakja. Városszerkezeti elhelyezkedése rendkívül hátrányos, megközelíthetısége kis áteresztıképességő, sok esetben burkolatlan utakon lehetséges. 2. A város déli részén, az Arany János és a József Attila utcákban, ahol elsısorban a bányász társasházak jelentik a szegregációs területet. A segélyezettek és ezzel összhangban a munkanélküliek itt jelenlévı magas részaránya miatt azonban ez a terület is az erıteljes leromlás állapotát mutatja. Különösen rossz állapotban vannak a József Attila utcai társasházak. A terület szegregátum volta éppen azért is van rossz hatással a városra, mivel a forgalmas, Sajó-völgy felé kapcsolatot teremtı út mellett fekszik, ezt látja az érkezı befektetı, érdeklıdı, az ide tévedı turista. A terület tehát nem képes ellátni a városkapu funkcióját. 3. Veszélyeztetett terület: Kossuth Lajos utca társasházai, mely a településszövetben elszigetelten jelenik meg, ám mégis közel fekszik a városközponthoz. Elıtte halad el a 27. számú fıúttal kapcsolatot 25

26 teremtı út, ami a déli szegregátumhoz hasonlóan befolyásolja az ide érkezıben a városról elsıre kialakult képet. Ezek mellett vannak olyan, ún. problémás területek, melyek nem tartoznak a valódi szegregátumok közé (vagy alacsony lélekszáma miatt nem is tartozhat oda), de az ott uralkodó társadalmi folyamatok, a terület városszöveti elhelyezkedése, a lakásállomány minısége alapján a továbbiakban fokozott figyelmet igényelnek. Alapvetıen 2 ilyen, egymáshoz kapcsolódó területet különbözetünk meg: 1. Árpád utca, a város déli részén, mely közvetlenül csatakozik a József Attila utcai szegregátumhoz. 2. Arany János utca külsı szakasza. 5. A település gazdasága 5.1. Általános jellemzés Rudabánya városa a súlyos társadalmi, gazdasági, financiális, illetve ennek hatására szociális és erkölcsi válsággócoktól teletőzdelt Észak-magyarországi Régióban, annak is egyik depressziós hatásoktól leginkább sújtott térségében található. A rendszerváltás a térségben olyan gazdasági zuhanórepülést, ezzel együtt demográfiai és egyéb jellegő katasztrófát okozott, hogy azt mind a mai napig képtelen volt kiheverni. erni. A térség gazdasági teljesítménye nem csak az országos átlagtól (az EU átlaghoz már nem is érdemes hasonlítani), hanem a régió produktumától is elmarad. A befektetések, ezzel kapcsolatban a munkalehetıségek hiánya nyomja rá bélyegét Rudabánya gazdasági életére is, a probléma megoldása pedig csak horizontális és vertikális összefogással és együttmőködéssel lehetséges (tanulva természetesen az eddigi idıszak együttmőködési kezdeményezéseinek sikertelenségébıl és hibáiból). 3. térkép: Az ipari-gazdasági jellegő területek városon belüli elhelyezkedése Forrás: Településszerkezeti Terv 26

27 A gazdasági jellegő területek ideértve a mezıgazdasági és feldolgozó-ipari termelés területeit egyaránt városszerkezeten belüli elhelyezkedését több tényezı befolyásolta: Város természetföldrajzi fekvése: Rudabánya egy É-D csapású széles völgyben fekszik, melynek északkeleti oldalán van a régi vasércbánya területe. A bányamőveléshez kapcsolódó új lakóterületek a város déli kiszélesedı völgy oldalában ülnek, itt él a város népességének nagyobb része. A városból kifelé vezetı utak, Ormosbánya, valamint Szuhogy felé vonzották a vállalkozások megtelepedését. Mindkét út révén 11, ill. 15 km távolságban kétszámjegyő út érhetı el. A bányaterület és a vasút szimbiózisa, az ércek rakodásának és szállításának igénye jelentıs ipari zónát keltett életre a mai városközpont közelében. Ez ma ún. rozsdaövezetként van jelen a településtérben, a bánya, majd a vasútállomás bezárásával az itt folyó ipari jellegő munkálatokkal is felhagytak. A bruttó hozzáadott érték terén Rudabánya gazdasági szerepköre vonzáskörzetéhez képest erısödött, és térségének még inkább meghatározó súlypontjává vált. Ezzel szemben a társas vállalkozások adózott eredménye kapcsán bár korábban is kritikus helyzet tételezhetı fel erıteljes pénzügyi vesztésegek tárulnak fel, ami behatárolja Rudabánya gazdasági szerepét, súlyát és hatását. 8. táblázat: A regisztrált gazdasági szervezetek megoszlása nemzetgazdasági áganként, 2013 Mezıgazdaság Ipar Szolgáltatás Rudabánya 26,56 17,19 56,25 Vonzáskörzet 36,36 2,27 61,36 Kazincbarcikai járás 13,47 12,69 73,84 Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis A 8. táblázatban a városban, vonzáskörzetében, valamint a Kazincbarcikai járásban regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ágazatonkénti besorolása látható. Rudabányán a mezıgazdasági jellegő vállalkozások aránya magasabb, mint a Kazincbarcikai Járásban, ugyanakkor a szolgáltatások aránya jóval alacsonyabb, ami igazolja a város hátrányos gazdasági helyzetét. Az ipari vállalkozások mind vonzáskörzeténél, mind a járás egészénél nagyobb aránya a város ipari múltjára és a munkavállalók ezzel kapcsolatos erısebb kompetenciáira vezethetı vissza. A városban található vállalkozások majdnem mindegyike 10 fınél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, egy középvállalkozás kivételével. A rudabányai regisztrált társas vállalkozások több mint kétharmada korlátolt felelısségő társaság, negyede betéti társaság. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy csak 2013-ban Rudabányán 10 vállalkozás szőnt meg 5.2. Mezıgazdaság Rudabányán és vonzáskörzetében a mezıgazdasági vállalkozások száma magas, eléri a vállalkozások számának negyedét, a vonzáskörzetben a harmadát is, amely a gazdasági és társadalmi elmaradottságot jelképezi. Ennek oka, hogy a korábbi ipari termelési struktúra leépülésével sok korábban üzemekben, illetve bányákban dolgozó képzetlen munkaerı a mezıgazdaságba vándorolt vissza, itt próbált megélhetést találni. A mezıgazdasági jellegő vállalkozások terén a várostól északra 27

28 lévı kis falvakban mérhetı a legnagyobb arány (Kánó, Felsıtelekes, Alsótelekes) míg az Ormos-patak völgyének településein kisebb az agrárvállalatok részesedése. 9. ábra: A mezıgazdasági termelés megoszlása a hasznosítható terület arányában 20,58 3,29 12,35 61,73 0% 20% búza 40% 60% 80% 100% kukorica árpa napraforgó lucerna egyéb Forrás: Településfejlesztési koncepció 2011 A város mezıgazdasági mővelésbe vont, vagy mővelésbe vonható területeinek kb. egyötödét búzatermesztésre hasznosítják (8.. ábra). Az éghajlati jellemzık miatt magas a takarmánynövények aránya, lucernát a mezıgazdasági területek nyolcadán termesztenek. Ugyancsak a kedvezıtlen éghajlati és domborzati adottságok magyarázzák a magas napfényigényő kukorica és napraforgó alacsony területi hányadát. Az egyéb kategóriában egyrészt nem megmővelt parlagföldek is találhatók, de itt jelenik meg az erdıterület is, amely komoly részt képvisel a térség agrárgazdaságában. Az átlagos birtokméret kb. 10,15 ha. A földterületek csak kis része van kisbirtokosok, ıstermelık kezében, a földek nagyobb része nagybirtokosok tulajdona,, ezt igazolja a földterületekbıl való részesedés is. Az állattenyésztést a terület domborzati, talajtani és éghajlattani viszonyai határozzák meg, ami alapján leginkább a juh- és kecsketenyésztés a legelterjedtebb, együttesen ezek adják a helyi állatállomány közel 60%-át. Néhány éve elkészült a városi piac területe, ahol a helyi termelık eladásra tudják kínálni megtermelt portékáikat Ipar Rudabányán a térségi átlagnál nagyobb mértékben vannak jelen ipari jellegő vállalkozások. Az ipari termelés a vasércbánya bezárásáig a bányamővelésre épült, azt kiszolgáló ipari létesítmények telepedtek meg a városban. Anhidrit és gipsz bányászat folyhatna a közeli Alsótelekes határában, de ez a tevékenység tulajdonosváltás miatt jelenleg szünetel, kérdéses ennek felfutása. Rudabányán ma csak ásványianyag-feldolgozásra van lehetıség, valamint fıleg feldolgozóipari tevékenységek folynak. A település ipari volumene ma mind a város múltjához, mind az országos tendenciákhoz képest igen alacsony, csupán a Sajó-völgyben lévı nagyobb termelıegységek kiszolgálójaként van jelen. Az ipari jellegő vállalkozások aránya a korábban is iparosodott településeken, Ormosbányán, Rudabányán és Alsótelekesen magasabb, míg a falusias jellegő területeken értelemszerően alacsonyabb, a közvetett hatásterületen pedig vannak olyan falvak, ahol egyáltalán nincs ipari jellegő vállalkozás. 28